A múlt héten elhunyt kolléganő szellemi központot épített és vezetett. Nem kellett vele közvetlenül beszélni ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon: a szakmai mellett emberi kisugárzása is emelte könyvtára teljesítményét, szakmai példáját. Azok számára, akik közvetlenül nem dolgoztak vele, a tágabb szakmai környezetet megelőző tudatformáló publikációi tették ismertté. Ezek csöndes, de gyakran kellemetlen összefüggésekre hívják fel figyelmünket. Könyvtárunkat átvilágítva szembesülünk-e saját teljesítményünkkel, s merjük-e megkérdezni: mennyiben járulunk hozzá a ránk bízott közösség eredményességéhez? Szolgáltatásaink folyamatos fejlesztése után eredményesen képezzük-e őket? Képesek vagyunk-e tudást menedzselni? S teszünk-e rendszeres kirándulásokat a könyvtárvezetési ismeretekben? Zsuzsanna kérdései, bármilyen kedves mosollyal tette fel őket -- kínosak. Ezért hajlamosak vagyunk leplezett idegességgel elhárítani őket: az ő könyvtára vállalati, a miénk pedig köz-, iskolai vagy felsőoktatási. Szomorú lesz évek múltán rájönnünk, hogy neki volt igaza. Ezért ha merjük, olvassuk újra, még sokáig tanulhatunk tőle! (MG)
- Hogyan járul hozzá a könyvtár a fenntartó vállalat eredményességéhez? In: Tud.műsz.táj. 1996/1. 3-7.p. (társszerző: Vajda Katalin) link
- Az információ-felhasználók képzése a Kőbányai Gyógyszerárugyár műszaki könyvtárában. In: Tud.Műsz.Táj. 1989/3. 108-111.p. (elektronikusan sajnos nem érhető el)
- Pillanatfelvétel vállalati könyvtárakról és az intézmények információs átvilágításáról. In: Tud.műsz.táj. 2000/4. 151-157.p. link
- Mi a tudásmenedzsment? In: Kv.kvt.könyvt. 2002/2. 13-29.p. link
- Hosszúra nyúlt útibeszámoló a könyvtárvezetési ismeretek (b)irodalmából / Sándori Zsuzsanna Budapest : Országos Széchényi Könyvtár, 1998 link

Portugáliai kísérletet mutat be a HVG, amely a szürkeállomány ottani (újra) letelepedését célozza. A bemutatott másik, kínai példa azonban eredményesebbnek tűnik -- a cikk közlése alapján. A kísérletet azonban nem csak országokra, hanem településekre, szektorokra -- így könyvtárakra -- is el lehet végezni. A hazai könyvtárak kontraszelekciójának legnagyobb belső okai feltehetően a felülről sugallt autokratikus vezetési stílus, a gyenge szakmai imázs, a túlzottan a megőrzésre összpontosító szakmakultúra, a tanulás lassúsága. A külső okok között az elavult jogszabályi környezetből adódó alacsony fizetések szerepel elsők között. E negatív környezet önmagát erősíti: az új gazdaságban csak a magas tudáskoncentrációval (ide értendő a szolgáltatásmarketing) rendelkező területek reménykedhetnek többletforrásokban. A fenntartók kegyeiben járó közvetlen érdekérvényesítés hatása rövid távú. Sőt, hosszabb távon szintén a kontraszelekciót erősíti, ugyanis a vazallusi rendszerben nem a rátermettség határozza meg az előrejutást. (MG)

Egy menedzser csupán csapatban, a munkatársakkal folytatott állandó kommunikáció révén számíthat sikerre. Sok kollégát azonban elriaszt vezetőjének hagyományosan autokratikus magatartása, írja elemzésében a Világgazdaság. A hazai vezetőknél általában azok a gyenge pontok a munkahelyen, amelyek a magánéletben is nehézkesen működnek. Jelentős részük magánemberként és munkavállalóként egyaránt autokratikus hagyományok között nevelkedett és sokuk ezt vezetési stílusába is átviszi. Egyes elemzők ezt a tulajdonságot tartják a hazai vezetők legnagyobb gyengeségének. Pedig a tekintélyelvűségre alapozó irányítás gátolja a munkatársak őszinteségét, ami végső soron teljesítményingadozáshoz vezethet. Ezért a vállalatok ma már egyre többször válnak meg az autokratikus vezetőktől és inkább a bevonó-támogató viselkedést megvalósító menedzserek közül válogatnak.

A FSZEK Gyermekkönyvtára, a Sárkányos Könyvtár minden szombaton ingyenes elfoglaltságot, előadást szervez a családoknak. Május 15-én, szombaton 11 órakor Kozma Emese (Kismamaház Alapítvány, MINők) tart előadást szülőknek a könyvről, képeskönyv-nézegetéstől, verselésről. Babákat és szüleiket várják. Várható témák: Mit szeret a baba felfedezni a könyvekben - korcsoportonkénti felosztásban. Hogyan verseljünk a még nagyon figyelő, 2-5 hónapos babának? Miképpen kössük le az éppen ülni tudó kisbabánk figyelmét? Hogyan használja a könyvet tudásának fejlesztésére az egyéves-kétéves?

A Library Journal idei 15. száma rendkívül alapos adatsorokat közöl a különböző szakterületek, kibocsátó országok, s a megrendelők nagyságrendje szerint mért inflációról. A közepes főiskolai vagy egyetemi könyvtáraknak szánt EBSCO-csomag a maga csaknem ezer címével ismét 12-13%-os növekedést mutat. 2000-2004 között a nyugat-európai országokban megjelenő folyóiratok 41%- os, míg az Egyesült Államokból származók 39%-os áremelkedést mutatnak (ehhez képest Japán csak 9%-t, de Ausztrália és Új-Zéland 76%-ot produkál). Három szélesebb tudománycsoport négyévi ármozgásának összehasonlításában a társadalomtudományok kerültek élre (45-50%-kal), második a humán és művészeti terület (37-50%), s 'csak' harmadik a természettudomány a maga 36-37%-val. 2004-ben egy amerikai természettudományi folyóirat átlagára csaknem ezer dollár, míg a nyugat-európaiké meghaladta az 1500 dollárt. Társadalomtudományi átlagárak: 326-617 dollár, humán tudományiak: 156-235 dollár. Az angol parlament alsóházának Tudományos és Műszaki Bizottsága múlt év decemberében döntött úgy, hogy megvizsgálja a tudományos publikálás kérdéseit. Idén márciusig kértek kiadóktól, könyvtáraktól és más érdekeltektől írásos véleményeket, majd megkezdték a szóbeli meghallgatásokat is. Az április 21-i, könyvtárosokkal folytatott megbeszélés szerkesztetlen jegyzőkönyve most a hálón olvasható. Innen egy adalékot emelünk ki: Lynne Brindley, a British Library főigazgatója (Chief Executive) szerint könyvtára a folyóirat- előfizetések terén az elmúlt öt évben 43%-os áremelkedést mért, ami plusz 2 millió font kiadást vont maga után. Miután az angol parlament tavaly korszakalkotó kötelespéldány-törvényt alkotott, most érdemes figyelmet szentelni arra, mire sikerül jutniuk a világszerte vitákat kiváltó kérdéskör tekintetében. (SP)

A könyvtártudományi doktori program keretében a közelmúltban védte meg értekezését Sajó Andrea és Kiszl Péter, a múlt héten pedig Pallósiné Toldi Márta. Az ő dolgozata könyvtárfilozófia, könyvtárpolitika és könyvtárszociológia metszéspontján vizsgálta a „pannon térség” (magyar, osztrák, szlovén) közkönyvtárait, jelentős empirikus adatfelvételre építve. Maximális értékeléssel „summa cum laude” minősítést érdemelt ki a Nyíri Kristóf akadémikus vezette bizottságtól.
E héten Prókai Margit értékes dolgozata – Nyelvhasználat és osztályozáselmélet a tárgyszavas információkereső nyelvben – kerül védésre 21-én pénteken, majd 24-én Alföldiné Dán Gabriella folytatja a sort.
Valószínűleg ősszel véd Murányi Péter, Dr. Nagyné Mandl Erika és Varga Katalin.
2004 így az ELTE programjának kiemelkedően termékeny – könyvtártörténeti jelentőségű - évének minősülhet. (SP)

Konkrét betegségekről, gyógyszerekről és az egészségügyi ellátórendszerről kérhető információ az egészségügyi tárca által indított 06-40/374-636- os számon hívható Dr. Infótól. Az angol mintára készített rendszertől a felesleges orvoslátogatások elmaradását és a betegek kiszolgáltatottságának csökkenését várják. A helyi tarifával működő 06-40/374-636-os (06 40 DRINFO) telefonszámon és a link internetes címen elérhető szolgáltatás kezdetben három témakörben nyújt tájékoztatást. Akkor érdemes telefonálni, ha valaki az egészségügyi ellátórendszerről, általánosan egyes betegségről vagy egyes gyógyszerről szeretne információt kapni. A kapott információ minden esetben hiteles forrásból, az ÁNTSZ és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatnyilvántartásából, a Gyógyszer a családban és az Orvos a családban, hiteles kiadványokból, valamint a törzskönyvezett gyógyszerek adatbázisából származik. A szolgáltatás az angol NHSDirect rendszer alapján készült el. A külföldi tapasztalatok szerint a telefonos információ hatására 30 százalékkal csökkent a felesleges mentőhívások száma, így ahol valóban szükség volt a gyors segítségre, oda hamarabb eljutottak a szakemberek.
-- A rendszer nagy 'hibája', hogy nem a könyvtárosok közszolgálati attitűdjének, buzgó igyekezetének kihasználásán alapul. Így a rendszer nem is javít a könyvtárak lakosságbeli megítélésén. Ismét egy nélkülünk elment vonat, olyan pénzekből fenntartva, melyek a könyvtárak egészségügyi információszolgáltatásának fenntartására is felhasználhatók lettek volna. A könyvtárak kikerülésével, közpénzből felépített alternatív információs közszolgáltatás. Újabb csatavesztés saját térfélen, a rossz könyvtári stratégia következményeként. (MG)

Az üzleti elit szereplői kiemelt figyelmet fordítanak a gazdasági napilapokra és az internetre, emellett az országos közszolgálati televíziókat nézik és Budapesten leginkább az Inforádiót hallgatják.

Több mint 1100 hazai iskola még ebben a tanévben megkapja a multimédiás eszközökkel felszerelt digitális zsúrkocsikat és bőröndöket, amelyekkel szeptembertől színesebbé tehetik a hagyományos tantárgyak oktatását. A multimédiás oktatási segédeszközöket 300 iskolában vezeték nélküli internetkapcsolattal is felszerelik, ezekkel az órák alatt is elérhetőek lesznek a digitális tudásbázisok. A 7-12 osztályos digitális tananyagok szeptemberre elkészülnek, kiegészítve olyan nem hagyományos tárgyakkal, mint a gazdasági ismeretek, a vallás, a kultúrtörténet, az Európai Unió vagy a digitális kultúra - mondta a Magyarország.hu-nak Magyar Bálint oktatási miniszter.

A brit közoktatásügy központi minőségellenőrző intézete (rövid nevén: Ofsted) az egyes iskolák működésének mérése mellett átfogó témákban is vizsgálódik. Legújabb, május 14-én közzétett anyaguk 76 oldalon a közoktatás infokommunikációs eszközökkel való ellátottságát s a pedagógusok felkészültségét elemzi (ICT in the schools. The impact of government initiatives five years on). Ellátottság és szemlélet egyaránt ugrásszerűen javult az ötéves kormányzati stratégia végrehajtása során. A pedagógusok 90%-a bizonyult „kompetens felhasználónak", s maga az oktatási folyamat az új eszközök használatának köszönhetően lényegesen eredményesebbé vált. 1998 óta több milliárd fontot áldozott a kormányzat (tanévenként 510-660 millió között). Az egyes iskolák szintjén az éves költés 10-65 ezer font között mozog (előbbi az általános, utóbbi a középfokú iskolák nagyságrendje). 2003-ban átlag egy számítógép jutott az általános iskolákban nyolc gyerekre, míg a középiskolákban 5,4 gyerekre. Eredetileg a kormánystratégia 2003 nyarára a szélessávú hozzáférés szintjét 20%-ban állapította meg. Ezt jelentősen túlszárnyalták: átlagban már minden második iskola így használja a hálót, s ezen belül a középiskolák szintje 90%-os. Álljon itt egy konkrét példa a beszámolóból. A Cramlington Community High School (kisvárosi iskola Northumberland megyében) nevű középiskola 1600 diákjának 700 gépből álló hálózat áll rendelkezésre, minden osztályterembe 10Mb-os széles sávú kapcsolat biztosított, a pedagógusokat ellátták laptoppal, az otthoni hozzáférést még nélkülöző gyerekeknek az egész nap működő iskolai könyvtár biztosít fejlődési terepet. (SP) - F: máj. 15.
-- Hasonló hazai adatokról a legutóbbi Kutatási Jelentés szól, benne a hazai sulinet szinte teljeskörű felmérésének néhány adatát kínálja Molnár Szilárd. link

Ilyen néven működik tovább a kecskeméti volt szakszervezeti könyvtár. A névcsere ápr. 1-jén történt, működtetésére pedig alapítvány jött létre. Első feladatuk, hogy új helyet keressenek a könyvtár számára, mely pillanatnyilag egy mozgáskorlátozottak számára nem megközelíthető épületben működik. A városban lévő diákok azonban már eddig is rendszeresen megközelítették, főként amikor más helyen meg nem kapott kötelező olvasmányokat kerestek.

Fiatal kolozsvári egyetemi oktatók támogatására lakásokat építtet az Iskola Alapítvány. Az épület terveit a sajtó pénteken nézhette meg. A kolozsvári botanikus kerthez közel építendő két emeletes ingatlan 21 tanárlakást, könyvtárat és egy földszinti konferencia központot tartalmaz és másfél-két év múlva készülhet el. A befektetés meghaladja az 1 millió eurót.

Nagy érték a gyors és pontos információ és az erre épülő tudás, ám a nagy dokumentumgyűjtemények szövegeinek információ-, esetleg tudáskinyerése igen összetett probléma -- olvasható a 2004/5-ös TMT-ben. A probléma megoldására sok szoftver jelent meg, ám az elérhető kereskedelmi rendszerek valódi tudásintenzív megoldások hiányában nem adnak teljes megoldást. Egyrészt, mert az interneten található dokumentumok többsége vizuális megjelenítésre szánt jelölőnyelvek (pl. HTML) segítségével íródott, azonban automatizált gépi feldolgozáshoz olyan leírónyelv szükséges, amellyel egy dokumentum szemantikai struktúrája is leírható. Másrészt e rendszerek főként a modellgenerálásra törekszenek, így a megoldandó problémák összetettsége miatt tipikusan csak adatcentrikus forrásokat (pl. portáloldalak), vagy egyéb, a szoftvertől függő specifikus strukturális elemeket (mintákkal definiáló adatobjektumok -- pénznem, dátum stb.) tudnak kezelni.
Ezt felismerve kínál megoldást az IKF (Information and Knowledge Fusion -- Információ és Tudás Tárház) kutatási és fejlesztési projekt, melynek magyar konzorciumában többek közt a BME méréstechnikai és információs rendszerek tanszék is részt vesz. A kész IKF prototípusrendszer, mely jelenleg demonstrációs célokra, illetve a kutatási eredmények bemutatására szolgál -- későbbiekben valós kereskedelmi bevetésre is szánják -- komplex tudásalapú döntéstámogató rendszerként kíván majd működni azzal, hogy különböző típusú forrásokból (internet, intranet erőforrások, adattárházak stb.) való keresésre és az információ strukturált szolgáltatására egyaránt alkalmas. Mindehhez az SGML-ből létrehozott és egyre népszerűbb metanyelvet az XML-t, illetve a hozzá kapcsolódó DTD és XSLT technológiákat veszi igénybe, a magas szintű szolgáltatások megvalósításához pedig az ontológiákat használó tudásreprezentációt vezeti be. Az IKF moduláris felépítésű; a megfelelő tárgyterületi forrásmodellek, illetve általános heurisztikák alkalmazásával olyan XML outputot képes létrehozni -- pl. portáloldalak híranyagából --, melyet egy nyelvi elemzőn végigfuttatva tudásra tehet szert a rendszer, vagyis tényleges szemantikai jelentéseket és összefüggéseket tud felismerni és tárolni. (ref.: Bíró Szabolcs)

Az adattisztítás területén szakértő eSpirit Kft. piacra dobta a magyar nyelvi specialitásoknak megfelelő személynév- és címadat-tisztító szoftverét. - F: máj. 17.
-- Érdemes átnézni az integrált könyvtári szoftverek ügyfél-adatbázisát. A tapasztalatok szerint az ilyen tárak hibái komoly hibákat okozhatnak a rendszerben. Egy korábbi cikk írta: Az akcióban eddig részt vett 23 gazdasági vállalkozás -- egyharmaduk telecomcég és pénzintézet -- átlagosan 15-25 ezer rekordos adatbázismintáján végzett adatminőségi felmérések szerint az adatok a vállalatok mintegy 15 százalékánál jók, illetve kiváló minőségűek, 45 százalékuknál közepesek, 40 százalékuk esetében pedig gyenge minőségűek. A feltárt hibák között közel egyenlő arányban szerepeltek a duplikátumok (egy ügyfél a legszélsőségesebb esetben nyolcszor szerepelt a mintában), valamint a hibásan vagy hiányosan kitöltött, illetve kitöltetlen azonosító adatok.

A Nyugat-Michigani Egyetem (WMU) egyik csúcstechnológiát képviselő digitális adattároló eszközökkel felszerelt könyvtári központja május 19-én nyílt napot tart az érdeklődő közösségi szervezetek képviselői számára. A Regionális Digitalizációs Központot olyan speciális berendezésekkel szerelték fel, amelyek a kisméretű filmek digitalizálásától kezdve egészen a nagyméretű, akár háromdimenziós tárgyak leképezéséig alkalmasak a különféle digitális projektek lebonyolítására.

A jövő útja a nyomtatott információhordozók, a kötetek és a folyóiratok digitalizálása, amelynek zalai elterjesztésében élen járt a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár. Az intézmény szakemberei a megyében elsőként digitalizálták egy folyóirat adott évfolyamának lapszámait. -- 1999-ben a Zalai Közlöny 1901-es és 1902-es évfolyamát, összesen ötszáz oldalt digitalizáltunk, azaz az oldalakat előbb beszkenneltük, majd mindegyiket külön- külön átírtuk CD-ROM-ra. A dolog nagyon jól sült el, ugyanis kiderült: ez járható út -- mondja Czupi Gyula, a könyvtár igazgatója. Az ötszáz oldal digitalizációja félmillió forintba került, ezért a folytatás nehézkesnek látszott, de egy pályázatnak köszönhetően újabb tízezer oldal feldolgozása vált lehetővé.
- Két hónappal ezelőtt 13 ezer oldalnyi digitális anyagnál tartottunk, így most Zala megye első napilapjának számait többen olvashatják az interneten, mint amikor megjelent - újságolja az igazgató. A célok közt szerepel még a helyismereti dokumentumok archiválása, és elkezdődött egy képeslap-gyűjtő csoport "kincseinek" a digitalizálása is.

A Westel -- pontosabban a T-Mobile -- számla mellett kiküldött havi kiadványában olvashatunk az Országgyűlési Könyvtárról, annak múltjáról és kisebb terjedelemben a jelenéről is.

Egy lengyel és egyiptomi régészekből álló kutatócsoport nemrégiben a Bruchion régióban rábukkant egy olyan épület maradványaira, melyről feltételezhető, hogy az ókori Alexandriai Könyvtár olvasó- és tantermei lehettek. A felfedezésről a Kaliforniai Egyetemen számolt be Zahi Hawass, az Egyiptomi Antik Emlékek Legfelső Tanácsának elnöke, aki elmondta: a még feltáratlan 13 további tanteremben annak idején összesen mintegy 5000 diák tanulhatott. A szakértők szerint talán a világ legrégebbi egyetemét találták most meg, ahol annak idején az ókori gondolkodók letették a későbbi nyugati civilizáció alapjait. A könyvtárat valószínűleg utóbb Julius Ceasar gyújtatta fel, amikor a várost elfoglalta.(KE)

Az Idősek Akadémiája ma délutáni rendezvényén a Nyugdíjasok az Európai Unióban és Magyarországon címmel tart előadást dr. Harsányi Ernő. A Szociális Szolgáltató Központ által szervezett előadás-sorozat mai témája alkalmat nyújt arra, hogy megismerjék az uniós nyugdíjasok helyzetét az érdeklődők. Egyúttal a saját jövőjüket: hiszen Magyarország csatlakozását követően ezen a területen is megtörténik majd a felzárkózás. A 14 órakor kezdődő előadás helyszíne ezúttal is a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár lesz.

Több mint harminc felsőoktatási és kutatói intézmény kapcsolódhat az európai és amerikai kutatóhálózathoz a tegnap Budapesten átadott videokonferencia- rendszer segítségével. Mint Kovács Kálmán informatikai miniszter elmondta: a 2003 közepén elindított videokonferencia-projekt révén elsősorban a hazai akadémiai közösséget kívánták országos méretű, korszerű videokonferencia- infrastruktúrával ellátni. A pályázati úton beszerzett professzionális, tárgyalótermi eszközök az NIIF internetalapú, nagy sebességű optikai gerinchálózatához csatlakoznak, amelyen keresztül jelenleg 31 felsőoktatási és kutatói intézmény és könyvtár tud kapcsolatba lépni egymással, illetve a fejlett világ hasonló intézményeivel. A résztvevők számára az Európai Unió és Észak-Amerika teljes kutatási intézményrendszere és a világ bármely más fejlett régiója is korlátlanul és díjmentesen elérhető. - F: máj. 12.

Településekre, megyékre, régiókra lebontott adattár készül az állami támogatásokról és azok felhasználásának hatékonyságáról. A REMEK elnevezésű adattár szeptemberre egészül ki a még hiányzó adatokkal - közölte Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. - F: máj. 15.

A tizedik INFORUM konferenciát Prágában (Cseh Köztársaság) rendezik, 2004. május 22. és 27. között. A tervezett témákból: Trendek és újdonságok az elektronikus információ-források területén; Kulturális örökség; Weboldal- optimalizáció keresőgépekre; E-könyvek: fenyegetik vagy kiegészítik a hagyományos dokumentumokat? Információ-források és szolgáltatások marketingje; Könyvtárak és a közszféra együttműködése. (EUCLID) Bővebb információ: jana.machonska@aip.cz , link tel.: +420 222 231 212, fax: +420 222 231 313

A hagyományos könyvtárak fejlődési lehetőségéről, közösségi szerepéről, a napjainkban tapasztalható változásokról tartanak konferenciát 2004. június 13. és 15. között Aarhusban (Dánia). (EUCLID) Bővebb inf.: Rolf Hapel, hapel@bib.aarhus.dk link tel.: +45 8940 9300, fax: +45 8940 9393

2004. június 5. és 13. között tartják a könyvtárakról és információ- forrásokról szóló 11. nemzetközi konferenciát a Krímben (Ukrajna). A tervezett témák közül néhány: Könyvtári gyűjtemények fejlesztése és megóvása – együttműködés könyvtárak, kiadók és a könyvpiac között; Információs infrastruktúra és könyvtárak közötti együttműködés az információs társadalomban; Online technológiák, CD-ROM, elektronikus kiadványok és internet a könyvtárakban; Digitális könyvtárak és digitális információ- források; Automata könyvtári rendszerek és információtechnológia; Könyvtári gyűjtemények fejlesztése nemzeti nyelveken. (EUCLID) Bővebb inf.: CRIMEA2004@gpntb.ru link tel.: +7 095 924 9458; +7 095 923 9998, fax: +7 095 921 9862; +7 095 925 9750

Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ által kiadott Infinit Hírlevél 250. számához ért (a KIT még csak a 97. számnál tart :-). Az Infinit az ITTK szakmai műhelye által készített és gyűjtött híreket, elemzéseket teszi közzé illetve hívja fel rájuk a figyelmet. Nem mindegyik információs társadalomról szóló lap éri meg e szép kort. Az Edupage például támogatás híján megszűnt. (Az oktatási információ ilyetén támogatását egy illetékes könyvtárnak sem állt módjában felvállalni. Így e terület elektronikus gyorsinformáció nélkül maradt.)
A lap a 250. szám előszavában küldetésével kapcsolatos kérdéseket is megfogalmaz:
'-- Fontos, hogy első kézből értesüljünk arról, miről beszél és gondolkodik az információs korkihívás, a technológia és a társadalom háromszögében a világ?
-- Fontos naprakész, áttekintő ismeretekkel rendelkezni arról, mi történik, mi jelenik meg, milyen kutatási eredmény látott napvilágot és milyen eredménnyel?
-- Fontos, hogy ne csak a társadalomkutatók, hanem a köztisztviselők, az újságírók, a felsőoktatás és a gazdaság szereplői számára is 'nyitva legyenek tartva' ezek az információs csapok?
-- Fontos, hogy a Világ és Európa mellett folyamatosan legyen kitekintésünk arra, mik az információs társadalom fejleményei szűkebb régiónkban, elsősorban tőlünk Keletre és Délre?' Nos, aki szerint igen, keresheti a lapot és korábbi számait a link - n.

A HVG áprilisi háló melléklete a romániai internetezést vette górcső alá. Mint írja, az erdélyi magyar internet vázát a link , link , a link és a Magyar Újságírók Erdélyi Egyesülete -- MURE-online hírügynöksége alkotja. A legnézettebb 'román' szájt egy angol oldal, ahonnan programokat lehet letölteni. A második és harmadik helyen levelezési portál található. Saját szerkesztőséggel és médiaszerű elképzeléssel kialakított, román nyelvű tartalmat kínáló önálló portál még nincsen.

A Premiere német fizetős TV-csatorna egy éven belül az interneten is hozzáférhetővé szeretné tenni programjait, így az online tartalomszolgáltatóknak újabb konkurenciával kell számolniuk. - F: máj. 12.

Megnyílt a link , amelyen faipari céginformációs- és marketing-adatok kereshetők. A készítő FAGOSZ ígérete szerint hamarosan az adatbázis továbbfejlesztett változata is elérhető lesz.