E konferencia címe is szó szerint 'középpontba állította' a használót ám ez most sem sikerült teljesen -- zárta a szakmai rendezvényt Venyigéné Makrányi Margit, s hozzátette: a következő rendezvényen ez feltehetően más sikerülni fog. -- Magyarországon a a 14-17 évesek 90-96%-a számítógéphasználó -- hangzott el Molnár Szilárd (ITTK) előadásában, és a web 2.0 használói táborának is ők adják a gerincét. Az adott időben idősebb korosztályok esetében ez az arány rendre csökken. Úgy tűnik tehát, hogy a web 2.0 megoldásaival (blogok, wikik, rss, podcast stb.) nem feltétlenül kell foglalkozniuk a könyvtárosoknak. Ez csak akkor fontos, ha e közösség megszólítását vagy könyvtárban tartását tontosnak tartjuk. :-) Emellett azt is érdemes tudni -- mondta Pintér Róbert (ITTK) többek által provokatívnak mondott előadásán --, hogy 15 éves korig növekszik az olvasás mennyisége, utána csökken. Ám ez nyilván képernyőről való olvasást jelent: az internetezők ugyanis többet olvasnak, mint bárki más. Az interten terjedését már rég nem a költségek, hanem az értékrend gátolja. (MG)

Tóth Máté (Könyvtári Intézet) előadásában konkrét osztrák, belga, spanyol, szlovén, finn, norvég és brit projektek ismertetésével mutatta be, hogyan elégítik ki a könyvtárral szemben támasztott legváltozatosabb társadalmi igényeket.
Antwerpenben például egy elhagyatott -- hajléktalanok és kábítószeresek menedékéül szolgáló -- garázsban alakították ki a közkönyvtár új központi épületét. A városrehabilitációs elképzelésekkel összhangba hozták a könyvtárépítészeti célokat. Így sikerült a város központjában elhelyezkedő multifunkcionális találkozóhellyé tenni a könyvtárat, amely most a helyi kulturális élet központja. A madridi bibliometro szolgáltatás keretében szállítható könyvtárnak berendezett konténereket helyeztek el a metróállomásokon. Az aktív keresőket is el tudják így látni könyvtári szolgáltatásokkal, akik az utazás időtartamára szívesen kölcsönöznek könyveket. Végül az előadó speciális internet-tanfolyamok céljára, illetve gyermekkönyvtári szolgáltatásokra berendezett könyvtárbuszokat mutatott be, majd ismertette a sok országban népszerű kistelepülési ellátási formákat is (könyvet postán, falusi-boltkönyvtár, használók utaztatása a könyvtárakba).
A Szeged melletti Zákányszék könyvtárosa, Paraginé Tóth Edina heti 40 órát tartja nyitva az intézményt. Eleinte veszélynek élte meg, hogy a könyvtárat kiköltöztették a művelődési házból, s egy épületbe került a teleházzal. Diáról diára haladva azonban mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a könyvtár link sikeressége alapvetően nem a költségvetés nagyságának, hanem a befektetett könyvtárosi szaktudásnak, empátiának szoros eredője. A helyi könyvesbolt funkcióját is ellátó könyvtár használói aránya 17%, a gyerekeknek szóló könyvtári órákon a csoportok temperamentuma szerint más--más módszertan 'jár'. A helyi kis újságban a második állandó rovatot úgy szerezte a könyvtár, hogy a könyvtáros egyben a lektorálást is vállalja (amely ismét csak a települési információs gócpont pozíciót erősíti.
Fodor Péter a FSZEK példáján mutatta be, hogy a fenntartóval való kapcsolatot kihasználva ügyesen meg lehet valósítani a könyvtár céljait. A látszólagos visszalépés -- kevesebb fiókkönyvtár, csökkenő állomány -- azonban a tünetek szerint a használók érdekeit szolgálja; a karcsúbb ugyanis -- az elvonások ellenére is -- több. Felújított fiókkönyvtár, lecserélt honlap, az erőforrások kedvezőbb koordinációja.
-- A konferencia történéseire következő számunkban még visszatérünk. (MG)

A CIL2007 konferencia olyan információs szakembereknek szól, akiknek tudnia kell a legújabb technológiákról és felszerelésekről. Számomra inspiráló volt látni, amint a technológia által adott lehetőségeket lelkesen és kreatívan használják ki. Forró témák: Keresés, mobil eszközökön keresztül való szolgáltatás, e-tanulás, a változás menedzsmentje, Second Life, játszás a könyvtárban, podcasting. Trendek:
- Közkönyvtárak: az alkalmazottak megismertetése az web 2-es alkalmazásokkal, újabb kommunikációs csatornákkal való kísérletezés, változás menedzselése, lehetséges új szolgáltatások, pl. játszás
- Gyerek könyvtárak: MySpace, Second Life, játszás, információ keresés oktatása, Fiatalok bevonása a könyvtár progtamjaiba
- Egyetemi: e-tanulás, e-tanítás és oktatás web 2-es alkalmazásokkal, keresés, digitális könyvtárak és azoknak a metaadatolása és kereshetősége, mobil eszközökön keresztül való szolgáltatás, RSS feed-ek különféle hasznosítása, oktatási eszközök. - F: ápr. 11.

'A panasz a menedzsment értékes eszköze lehet. Minden eszközzel éreztetni kell, hogy a panaszuk az intézmény számára nem terhes, sőt kívánatos. Minél több csatornán át folyhatnak a könyvtárlátogatók panaszai, annál jobb. Vezessünk blogot, fórumot, írjuk meg a helyi lapban, hogy mi volt a panasz és hogyan orvosolták. A Würzburg városi könyvtár gyűjtőládájába havi 60, interneten havi 20 reflexió érkezik. Ebből 26% kritika, 44% javaslat, 30% dicséret, ha nem teremtünk lehetőséget a dicséreteket sem kapjuk meg. A reklamáló vevők 54-70 százaléka vásárol újra a szervezettől, ha panaszuk megoldódik. Ez a szám a megdöbbentő 95 százalékot is elérheti, ha a vevő úgy érzi, panaszát gyorsan megoldották. Erről átlagosan 5 embernek számol be. A negatív helyzetek pozitív megoldása bizalmat kelt, gyakran jobb megítélés alá esik, mint az eleve problémamentes (ez persze nem jelenti azt, hogy problémát kell generálni, vagy nem megoldani.)'

'A hétvégén egy diák megkérdezte Michelle Jacobs-ot, a Merced Könyvtár (Kaliforninai Egyetem) tájékoztató könyvtárosát, hogy milyen folyóiratokban és hogyan találhatna anyagot erről meg erről egyik dolgozatához. Ms. Jacobs persze azonnal megadta a választ, ahogy tájékoztató könyvtároshoz illik. Ám az kissé szokatlan, hogy ez az üzenetváltás SMS-ben történt, mobilkészülékről. Ja, és a hölgy épp Baltimore-ban volt egy konferencián, cirka 3000 mérföldre a Merced-től. Mint elmondta, ez rendszeres (nem az, hogy konferencián van, hanem az SMS-referensz), Baltimore-i tartózkodása alatt három kérdést is kapott. IM, e-mail, Facebook (kb. az iWiW tengerentúli megfelelője) -- bárhol (bárhogyan) kérdezik, válaszol. Mint a cikk írja, a forgalom a tájékoztató-pultnál az 1991-esértékhez képest mára 48 százalékkal visszaesett -- főként az Internetnek köszönhetően. Nagyon sok nagyon speciális kérdés (információ Üzbegisztán népességéről és GDP-jéről, hozza fel a cikk példaként) megválaszolásához ma már elég egy Google-keresés -- a pultnál ülő könyvtárosok ma már olyan jellegű (banális, írja a cikk) kérdésekkel 'küzdenek meg', mint a 'hol találom ezt meg ezt a könyvet?' és 'elnézést, merre van a mosdó?'.'

2002. április 1-jén CILIP (Chartered Institute of Library and Information Professionals = Könyvtári és Információs Szakemberek Intézete) néven egyesült a Brit Könyvtárosok Egyesülete (UK Library Association) és az Információs Kutatók Intézete (Institute of Information Scientists). Az egyesülés az egyik jele annak a változásnak, amely az elmúlt évtizedekben végbement a könyvtár- és információtudomány területén. Jelen tanulmány a következő kérdésekre kereste a választ: milyen konkrét változások következtek be a könyvtári és információs munkában; milyen irányúak voltak ezek a változások; van-e még nyilvánvaló különbség a könyvtári és az információs munkához szükséges képességekben és jártasságokban, vagy jelentős közeledés következett be a két oldal között az elmúlt 30 évben. -- Általánosságban elmondható, hogy a könyvtári és információs szakmával szembeni munkáltatói elvárások jelentős változáson mentek keresztül az 1970-es évek óta. Az 1990-es évektől a hirdetésekben sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a személyi kvalitások, mint például az interperszonális képességek vagy a kezdeményezőkészség; megőrizte helyét a fontossági listában a szakmai felkészültség és a tapasztalat, de kiegészültek új elvárásokkal is, mint az IT- és menedzsmentismeretek. Napjaink álláshirdetései sokkal jobban különböznek egymástól tartalmukban, felépítésükben, szóhasználatukban, s egy dinamikusabb, kiszámíthatatlanabb világot jeleznek. A hirdetések középpontja az elvárt személyiségjegyek felé tolódott, az elvárások általánosan, s kevésbé világosan vannak megfogalmazva, mint korábban. A könyvtári és információs világ (is) folyamatosan változik, egyre erősebben érezhető itt is a külső okoknak tulajdonítható állandó nyomás, s ez alapján könnyen indokolható, miért helyeződik a hangsúly a személyekre a munkával szemben.

A KIT 14. számában a Kis könyvtári blogtörténetben téves adatot adtunk közre, melyért elnézést kérünk. A helyes adat: a 2006. júliusában indult Könyvtárépítészet blog -- mostani címén: link -- gazdája Baranyi Flóra belsőépítész, építész. (Esetleges további javítást és újabb adatokat szívesen fogadunk --MG)

'Nincs elég időm, drágák a könyvek, stresszes az életem.' Általában ezeket a kifogásokat halljuk, ha feltesszük a kérdést: miért nem olvasnak a felnőttek? Szakemberek szerint pedig eleget olvasnak, csak éppen nem könyvet. Varga Róbert igazgató, Megyei és Városi Könyvtár [Kaposvár]: -- Ha egy háztartásbeli hűtőt, porszívót, vagy digitális fényképezőgépet vesz, kötetnyi tudnivaló van, hogyan működik, olvasnivaló van bőven, jelentéseket olvasnak, adókitöltéshez a kitöltési útmutatót az emberek.
A megyei és városi könyvtár tavalyi adataiból kiderül: a szerelmes regények, a krimik és természetkönyvek a legnépszerűbbek a kölcsönzők körében. A könnyű irodalom ugyanis kikapcsol, vélik az olvasók. Egy év alatt mégis 1700-al kevesebben iratkoztak be a könyvtárba. Ennek egyik oka az is lehet, hogy tavalytól a pedagógusoknak is fizetniük kell. Mivel a reálbérük 6-8%-al kevesebb, valószínűleg a könyvtárjegyen is spórolnak. A felvételi információs szolgálat legfrissebb kutatásából kiderült: a pedagógusok elsősorban szakkönyveket olvasnak.' - F: ápr. 20.

Hogyan kapjanak jogdíjat az írók azért, hogy műveiket a közkönyvtárak kikölcsönzik, s hogyan történik mindez Európában? A rendszer nemsokára nálunk is működni fog, bevezetése ugyanis uniós direktíva. Erről tartanak [tartottak] konferenciát a hét végén a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az úgynevezett PLR (Public Lending Right), vagyis a könyvtári kölcsönzési jogdíj Európa legtöbb országában bevett gyakorlat -- mondja Budai Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium munkatársa, a hét végi PLR-konferencia egyik előadója. Dániában például a harmincas évek óta létezik ilyen. Lényege, hogy az írók a műveiket kölcsönadó (s tulajdonképpen ezzel bevételt szerző) könyvtáraktól jogdíjat kapnak minden egyes kölcsönzés után. Budai Katalin szerint nem lehet a kölcsönzési díjat az amúgy is nehezen megélő könyvtárakra és az olvasókra terhelni. Bevezetéséhez a költségvetésben el kellene különíteni -- indulásként -- legalább 200 millió forintot. A fizetés alól egyébként kivételt kérhetnek az egyetemi, iskolai, valamint nyilvános szolgáltatást nem végző szakmai könyvtárak. - F: ápr. 21.

2001-ben minden egyes intézménynek jelentést kellett írnia arról, hogy a saját hatáskörében milyen tevékenységeket tervez e tárgykörben. Helyi tervek születtek, melyek az adott helyi kívánalmaknak megfelelően sok mindenre kitértek, az építészeti átalakításoktól a bibliobuszos mobilkönyvtári szolgáltatások fejlesztéséig. Sokszor kiderült, hogy nem is kellenek helyi szinten nagy összegek a könyvtárhasználat előmozdítására. Elég megépíteni egy speciális rámpát, pihenőhelyeket kialakítani a lépcsőfokok közt, jobban láthatóvá tenni a különböző közlekedési jelzéseket mind apró, de mégis igen lényeges segítséget jelenthetnek a fogyatékkal élők számára. Persze a nagyobb lélegzetű átalakítások is betervezhetővé váltak az éves költségvetésbe a támogatásoknak köszönhetően.
Kiemelt figyelem irányul azokra a mozgásszervi fogyatékosokra is, akiknek az írás jelentős gondot okoz, illetve nem tudnak élni vele. Mind a digitális mind a nyomtatott információkat olvasható és hangos formában is igyekeznek közzétenni nekik a könyvtárhasználat kapcsán, minél egyszerűbb közérthető nyelvezettel. A könyvtárhasználati útmutatóknak arra is ki kell térniük, hogy a különböző fogyatékossági fokokkal élők hogyan vehetik igénybe az egyes szolgáltatásokat. Mint speciális célközönségnek külön programokat is szerveznek számukra, illetve felkészítik a könyvtári személyzetet arra, hogy a felmerülő problémáikat mihamarabb orvosolni tudják.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy a fő cél a társadalmi integráció! A fogyatékosokat épp úgy speciális igényekkel rendelkező felhasználói csoportnak fogják fel, mint a társadalom egyéb más szegmenseit (pl. gyermekek, etnikai csoportok). Kiszolgálásuk szerves része a mindennapi könyvtári munkának és a fejlesztési terveknek ugyanúgy, mint bármely más társadalmi csoporté. A fő cél tehát az izoláció helyett a közös társadalmi fórumként, érintkezési helyként szolgáló könyvtárban a megfelelő egyenrangú pozíciójuk biztosítása. (Helena Kettner Rudberg cikke alapján az idézett tanulmánykötetből) (ref.: Németh Márton, Helena Kettner Rudberg cikke alapján az idézett tanulmánykötetből)

A fenti gyűjtőnéven összefoglalt tartalommegosztó, illetve a felhasználók által beküldött anyagokra támaszkodó oldalak -- YouTube, Flickr stb. -- iránt jóval alacsonyabb az érdeklődés, mint ahogy azt a híradások sejtetik. - F: ápr. 20.

'A könyvek területén jól állunk: évről évre egyre több új mű jelenik meg és a könyvtárak is működnek. 100 ezer főre 13,4 közkönyvtár jut, és ezzel Dánia 2005-ös, illetve Svédország 2003-as színvonalát érjük el. A balti országokban jelenleg 40 könyvtár jut 100 ezer lakóra. Annak ellenére, hogy számos új könyv jelenik meg a piacon, ez nem jelenti azt, hogy ez el is jut az olvasókhoz: Romániában 2,3 új könyvhöz lehet hozzájutni évente, ez a 2004-es francia, illetve a 2002-es holland állapotokhoz hasonlítható, de nagyon távol áll az északi országoktól, ahol 7 könyv jut egy főre.' (cotidianul.ro) - F: ápr. 18.

A 60 ezer kötetes állományból körülbelül 10-12 ezer kötetet vittek el az iskolák és a Városi Könyvtár. Most a maradék könyvet a vásárlók mindössze néhány száz forintért vehetik meg. A könyvtárosok azt szerették volna, ha az intézmény kötetei Szolnokon maradnak. Kérdésünkre Molnár Géza, a TEMI, azaz a Területi Művelődési Intézmények Egyesületének elnöke elmondta: a könyvtárat többek között azért kell bezárni, mert a kiadások megnőttek, a látogatók viszont egyre kevesebben lettek, így a karbantartásra már nincs pénz. - F: ápr. 18.

Az európai kultúrörökség megőrzése és az európai uniós digitális könyvtár létrehozása egyre nagyobb hangsúlyt kap. A tervek szerint 2008-ig kétmillió könyvet, filmet, fotót és más dokumentumot digitalizálnak. Ausztriában szintén fontosnak tartják a programot és már létre is jött egy kezdeményezés, amelynek célja az osztrák kultúrörökség megőrzése az utókor számára. Az Austrian Literature Online (ALO) nevet viselő projekt egyre nagyobb elismertséget vív ki magának külföldön is. Az ALO részeként már eddig is több ezer nagyértékű művet digitalizáltak a Grazi Egyetemi Könyvtárban, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban, a Linzi Egyetem Integrált Tanulmányi Intézetében és az Innsbrucki Egyetemi Könyvtárban. A legrégebbi digitalizált alkotás a 11. századból származik. - F: ápr. 19.

Az iWiW közösségi portál sikerén is felbuzdulva egyre több hazai internetes vállalkozás jelenik meg, amely a Web 2.0 előnyeit használja ki. A kockázatitőke-befektetőket azonban egyelőre hidegen hagyják a blogos közösségekben sikerrel tesztelt projektek. - F: ápr. 18.

Az OpenDNS nevű cég olyan megoldást kínál az otthoni és vállalati felhasználóknak, amelynek révén kulcsszavakkal helyettesíthetjük a megszokott doméneket, leegyszerűsítve a gyakran használt weboldalak betöltését. A kezdeményezés létrehívói szerint megoldásuk több előnyt kínál a felhasználóknak, hiszen a kulcsszavakkal operáló platform egyszerre több gépre vonatkozóan beállítható, és a doménrendszer részeként bármilyen böngészőn alkalmazható, akár külön kiegészítő szoftver nélkül is. Az OpenDNS elsődleges feladata a megszokott domének lecserélése, hasonlóan a parancsikonokhoz, amelyek azonban az asztalon megjelenve könnyítik meg egy-egy alkalmazás megtalálását, elindítását. - F: ápr. 24.

Sok családban még ma is a lefekvés szertartásához hozzá tartozik a mesélés, könyvből vagy fejből, de egyre nagyobb teret hódítanak a DVD-k és mesevideók. Holott elalvás előtt, a nap végén egy kis beszélgetésbe ágyazva a mese egy életre rávezetheti a gyereket a könyv, az olvasás szeretetére. És természetesen ma is születnek sikeres gyerekkönyvek és számtalan meseíró pályázat is létezik. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 16 éven aluli gyerekeknek hirdetett most meseíró pályázatot 'Az úgy volt…' címmel. Bármilyen témában születhetnek a mesék, de 5 gépelt oldalnál nem lehetnek hosszabbak. A beküldési határidő május 25. - F: ápr. 25.

(Keszegfalva) ... Az iskola után az 1983-ban épült kultúrházba is benézünk, majd hatalmas kontrasztként következik az épület alagsorában található községi könyvtár, amely a pazar tornaterem után meglehetősen lehangoló látványt nyújt. A hétezer könyv méltatlan körülmények közt sorakozik a kissé dohszagú helyiségben; nem csoda, hogy mindössze huszonhét állandó olvasó méltatja figyelemre. - F: ápr. 19.

... S bár a [megtelepült hollandok] magyarnyelv-tudása jószerivel kimerül abban, hogy - Jó napot kívánok!, mégsem érzik magukat elszigetelve: érkezésük óta további holland családok érzik úgy, hogy nincs szebb hely a világon Ibafánál. Többségük nyugdíját igyekszik elkölteni nálunk; ám van, amelyik lótartásra adta a fejét. S hogy terveik nem rövid távúak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a könyvtárba már holland nyelvű folyóiratot is fizettek elő, nyárra néhány polcot könyvvel is szeretnének megtölteni. - F: ápr. 20.

és a várvidéki magyar nyelvű internetes médiumok történetének, illetve fejlődésének a felvázolása, de kitérek a tengerentúli s az egyéb nyugat-európai magyar portálok helyzetére is. Kutatásomban a tárgyalt honlapok históriáján túl utalni fogok arra is, hogy milyen tematikájú szak-, hír-, illetve általános portálok jöttek létre s tűntek el az első határon túli online médiumok megjelenése óta. Ezeken túl a külhoni magyar hagyományos média világhálón való részvételéről is próbálok majd képet adni.

A Google kiütötte az első helyről a Microsoftot a világ legerősebb márkáinak százas listáján -- írja a BBC News. A Brandz Top 100-as listát a Millward Brown tanácsadócég állította össze, a helyezések a cégek mérleg szerinti értékéből és a fogyasztói véleményekből álltak össze. - F: ápr. 23.

Elkészült az első hazai robot-blogmotor. A műfajban egyedi módon egy regisztráció segítségével, gyakorlatilag egy kattintással blogtulajdonossá válhatunk. - F: ápr. 24.

Ez a honlap link azért készült, hogy megalkothassuk a saját Mozart-képünket. Leginkább Mozart zenéje segít ebben, amelyet műfaji csoportosításban találhatunk meg. Összeállíthatjuk belőle saját Mozart-rádiónkat. A zene hallgatása közben megismerhetjük izgalmas, fordulatokban gazdag életét, elkísérhetjük utazásaira, fellapozhatjuk a magyarul hozzáférhető összes Mozart-levelet, (egy-egy szóra is kereshetünk bennük); olvashatunk Mozart és Magyarország kapcsolatáról, a Mozart-mítoszokról, Mozart zongoráiról. Megtudhatjuk, mit rejt a művei végén szereplő, titokzatos "K" betű. A bibliográfiában a Mozartról szóló magyar nyelvű irodalom bőséges összefoglalását is megtalálhatjuk.

Április 20-án jelenik meg Marie Claire magazin magyar kiadása. A havi glossy magazin utcára kerülését nagyszabású marketingkommunikációs kampány kíséri, valamint egy országos faültetési akció is a Föld Napja alkalmából. - F: ápr. 19.

Ha autóval utazik az ember, nem árt időben megismerni a különböző országok autópályáinak tarifáit. Az európai országok különböző típusú díjképzéséről tájékozódjon a FigyelőNet folymatosan bővülő és frissülő összeállításából. (Frissítve: 2007 április) - F: ápr. 16.

A diszlexia az olvasási képesség zavara, olyan probléma, melynek következtében a gyerekek nagyon nehezen tanulnak meg olvasni. Magyarországon a gyerekek 20%-a, tehát minden ötödik diák diszlexiás. Válasszon az alábbi életkorfüggő tesztek közül, és tudja meg, hogy diszlexiás-e az Ön gyermeke is! Kérem, válassza ki az Önnek megfelelő tesztet! Kategóriák: Gyermekem óvodás. Gyermekem iskolás, de még nem tanul idegen nyelvet. Gyermekem iskolás, már tanul idegen nyelvet.