A Digitális Világkönyvtárról írt alá egyezményt az UNESCO és az USA Kongresszusi Könyvtár 2007. október 17-én Párizsban. A Digitális Világkönyvtár nevű kezdeményezés lényege, hogy digitális formába öntsék a világ könyvtáraiban és egyéb kulturális intézményeiben fellelhető ritka és különleges örökségeket, és bárki számára ingyenesen elérhetővé tegyék őket az internet segítségével. Az érintett örökségek kéziratok, térképek, könyvek, kották, hanganyagok, filmek, lenyomatok és fényképek egyaránt lehetnek. - F: okt. 18.

A könyvtárosok bajnokok a dokumentumok azonosításában és sok energiát fektetnek tartalmi feltárásukba. Az információ feltárása már nehezebb dió. A tudás feltárása pedig még döcögősebb. Ez irányba tett lépést a Hargita megyei könyvtársokat felsoroló közelmúltbeli blogpost; ld.:
link . A magyar könyvtárosokat számbavevő adatbázis ügye többször felvetődött a Katalisten is, és úgy tűnt, pénz és szervező is lesz hozzá. Azóta csönd van, s kissé bizonytalan vagyok, megy-e egyáltalán a munka. Ha megvalósulna a projekt, megtudnánk, hogy mit tudunk. -- Meglenne az első lépés a könyvtárosi tudás menedzseléséhez :-) (MG)

A Scandinavian Public Library Quartely legfrissebb számában a Royal School of Library and Information Science (Koppenhága) oktatói érdekes összehasonlító cikket közölnek az északi, illetve az amerikai könyvtárügyről. Röviden kitérnek a közös, még a XIX. században gyökerező gyakorlati-szellemi alapokra. Ezt követően első fontos állításukat arra alapozzák, hogy napjaink fő kihívásának a könyvtárak társadalmi kapcsolatainak erősítése, a helyi közösségekbe való beilleszkedés terén az Újvilágban előrébb járnak, mint az északi országokban. - F: okt. 18.

A hazai vezetők nem képesek céljaikat saját hatáskörükön kívül érvényesíteni, holott ezt tartják a jövő legfontosabb kihívásának -- állítja egy felmérés. Pedig ez a képesség saját megítélésük szerint is meghatározó fontosságú lesz a jövőben. Egyebek mellett ezt állapította meg a hazai vezetők körében a Common Purpose Magyarország Egyesület megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által készített felmérés. A vezetők egyharmada nem szívesen irányít olyan embereket, akik nem tartoznak közvetlen hatáskörükbe. Ugyanakkor a megkérdezettek döntő hányada szerint a jövőben éppen azok lesznek sikeresek, akik képesek lesznek a saját szervezetük és szektoruk ismert és megszokott határain túl is hatékonyan működni. A vezetők tehát tisztában vannak azzal, hogy működési területükön kívül is szükség van az együttműködésre (akár ismeretlen, másképp gondolkodó emberekkel is), de vagy nem szívesen teszik ezt meg, vagy csak nehézségek árán képesek erre. - F: okt. 18.,
-- Deficit a könyvtáros szakma elismertségében, a szakmai érdekérvényesítésben -- gyakran emlegetett problémák. Szintén gond az alternatív információs szolgáltatások nem ismerete (pl.: információhiányon alapuló félelmek a kiszervezéstől link , mely azután tovább erősítik az ismerethiányt). Speciálisabb, hatalomkultúrára jellemző félelem, hogy (könyvtári) vezetők félnek olyan helyzetekben fellépni, ahol számukra nem szabályozható, függésben nem lévővel való diskurzus várható, akár konferencián, akár pl. levelezőlistán. Így marad a hallgatás, illetve a kérdések megvitatása hiánya által is táplált alulinformáltság. Maradhat a kérdés: miért a félelem a párbeszédtől? (MG)

Volt az Internet Hungary 2007, Tihanyban, csakúgy mint eddig. Volt róla jó meg rossz vélemény, ez van, nincs tökéletes program (én nem voltam ott, ezért nem akarok ítéletet mondani). Viszont: volt egy pályázat is kiírva, amire startuppal lehet pályázni (értetlenül nézőknek: startup a frissen induló webes szolgáltatás, amelyről még nem látszik, hogy sikeres lesz-e -- ha már kiderült róla, azt sikeres startupnak hívják). Volt pályázó is, az első helyet az e-aerobik vitte, ami Norbiék sója mellé pont befér. Ami viszont a mi szemszögünkből releváns, az a nemecsek.hu projekt. Nem regélek sokat, inkább itt van helyette a slideshow. - F: okt. 20.,
-- A projektgazda, 'nemecsek' minden bizonnyal jelen lesz az ELTE nov. 15-16-i Master of Science Konferenciáján. (MG)

A legtöbb szervezet már csak a nyilvánvalóvá vált fenyegetésekre összpontosít (pl. bezárás, jelentős piacvesztés stb.). Ez azonban már csak kríziskezelés (melyre lehet forgatókönyvük is), s célja már csak a károk minimalizálása. A reputációval [pozitív imázzsal] kapcsolatos gondok jellemző forrásai:
1. A reputáció és a valóság közötti különbség. Szükséges tevékenység: távolságuk csökkentése, és a szervezet valódi teljesítményének növelése egyaránt kedves használók, fenntartók számára.
2. Változó vélekedések és elvárások. Ha közben a 'valódi én' változatlan, növekszik a táv a valóság és a reputáció között -- s ezzel együtt a kockázat is (pl. elégtelen használóismeret vagy külső kapcsolatok miatt)
3. Gyenge belső koordináció. A szervezeti egységek nem megfelelően osztják meg egymással az információt. (például befolyás- vagy hatalomféltésből).
A kedvező reputáció kialakításának feltételei:
1. A közvélemény látókörébe kell kerülni és ott is kell maradni.
2. A vezető médiumokban a hírek legalább 20%-a kedvező színben tüntesse fel a szervezetet, a kedvezőtlenek ne haladják meg a 10%-ot. Emellett a rep. akkor is sérülhet, ha a média csak néhány témára koncentrál a szervezettel kapcsolatban (könyvtárak esetében pl. csak a muzeális állomány kínálata).
3. A tematizálás aktív módja. Legalább 35%-ban proaktivitásra alapuljanak a megjelenések, ami segít alacsony szinten tartani a kedvezőtlen hírek arányát. A pozitívabb imázs megteremtésével első lépése a valóság mérésének fő nehézségei. Sajnos már ezen a szinten is felgyűlnek a problémák. A legnagyobbak:
1. A menedzserek és az igazgatók jellemzően túlbecsülik saját és szervezetük képességeit (és ezt is kommunikálják).
2. A vezetők hajlamosan elhinni, hogy reputációjuk jó, ha semmi nem utal az ellenkezőjére.
3. A várakozások kezelésében néha alacsony a mérce, hogy a kitűzött célokat elérjék, máskor bizakodóan magas, hogy jó benyomásokat keltsenek feletteseikben vagy a piacon. (ref.: MG) - F: A reputáció és kockázatai (Eccles--Newquist--Schatz.

Mostanában sok szó esik a hatékonyabb könyvtárostoborzásról és a tapasztalt munkatársak megtartásáról egyaránt. Az amerikai Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete, az ACRL egyik munkacsoportja is az egyik legfontosabb kérdésnek tartja. A figyelem ugyan elsősorban a tehetséges jelentkezőkre irányul, de legalább ennyire fontos a gyakorlott könyvtárosok megtartása a pályán (és még olcsóbb is!). A pályaelhagyók zöme a nyugdíjba menők közül kerül ki, de az amerikai felsőoktatási könyvtárakban dolgozók átlagéletkora is igen magas: az előrejelzések szerint 2010 és 2020 között kb. 45%-uk fogja betölteni a nyugdíjkorhatárt, amivel (a jelenlegi szakképzés révén) a 2015 és 2019 között végzősök száma nem fog lépést tartani. Az ACRL felmérése is igazolta, hogy szakmánk sorban veszti el tapasztalt könyvtárosait. Az okok arra is rávilágítanak, hogy a kiszemelt vezetők felkészítésén, képzésén nagyon sok múlik: nem elegendő a rangidősek automatikus előléptetése. (Vannak jó vezetőképző programok, de sokkal többre lenne szükség.) Fontos volna a kilépőkkel folytatott interjúk szorgalmazása és folyamatos értékelése is, így az okok is feltárhatóak, a könyvtárosok megtartására tett erőfeszítések pedig megalapozhatók lennének. Ugyanis ha tisztában vagyunk a problémával, megfelelő megoldásokat lehet kialakítani a szakemberek megtartására. - F: Volt egyetemi könyvtári dolgozók további pályája (ref.)

Az Egyesült Államokban egyre kevesebb azon felnőttek száma, akik valamilyen klubnak vagy szervezetnek a tagjai. R.D. Putnam sikerkönyve (Bowling alone: the collapse and revival of American community, 2000) is megállapítja, egyre nő a magányos tevékenységek száma (tévézés, autózás stb.). A statisztikák is igazolják ezt: az elmúlt huszonöt évben 58%-kal csökkent a klubrendezvényeken való részvétel. Mindez azért is aggályos, mert a civil szervezetekben való részvétel Amerika 'társadalmi tőkéjének' fontos eleme, és befolyásolja a biztonságot, az oktatást, a termelékenységet, az egészséget és a demokráciát is. A Nebraskai Egyetem ismertetett egyik projektjének fő eredménye a kulturális létesítmények és szervezetek adattára [vajdasági példát ld.: link a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által], amelyhez módszertani segédletek is készültek; ezt a civil szervezetek nagy száma indokolta. (Az Egyesült Államokban jelenleg 1,3 millió nonprofit szervezet működik.) Az adattár kiépítése a helyi civil szervezetek típusaira kialakított paraméterek és a felkutatásukra alkalmas stratégiák (illetve a protokoll) kidolgozásával indult, majd a művészeti és humán források kereshető, webes adattárának elkészítésével folytatódott, bár többször is késedelmet szenvedett a munka a 2001. szeptemberi terrortámadást követő megszorítások miatt. Az elkészült protokoll és a forráslista hasznos azoknak a könyvtáraknak és szervezeteknek, amelyek teljes körű közhasznú információs hálózatot építenek, de jól szolgálja a könyvtári tájékoztató munkát is. A javasolt alábbi stratégiák minden könyvtárban alkalmazhatóak: -- a bejegyzett és nem bejegyzett nonprofit szervezetek azonosítására (jótékonysági szervezetek, alapítványok, klubok stb. esetében), a be nem jegyzettek az ún. ágmódszer alkalmazásával (a már említett NEH, valamint a művészeti, könyves és helytörténeti szervezetek regionális, állami és helyi szervezeteinél), illetve internetes keresőkkel, -- a közismert könyvtári kézikönyvek felhasználása (egyesületek enciklopédiája, helytörténeti szervezetek, etnikai kisebbségek adattára). A tanulmány végén a szerzők a könyvtáraknak az ún. társadalmi tőke revitalizálásában játszott fontos szerepét emelik ki. - F: A helyi szervezetek, szerveződések megismerése. Egyszerű stratégiák a társadalmi tőke megszerzésére.

Az Egyesült Királyságban elterjedt és változatos az audiovizuális anyagokkal való állománygyarapítás gyakorlata. Az audiovizuális dokumentumok szolgáltatása kölcsönzési díjak formájában bevételt termel, ugyanakkor jelentős költségeket is okoz. A médiumok formája és a szolgáltatás adekvát módja folyamatosan változik. A közkönyvtárak között kérdőíves felmérés útján állapították meg az audiovizuális dokumentumok gyarapodásának aktuális, illetve előrelátható jövőbeni adatait, valamint az audiovizuális gyűjteményrésszel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Az adatokat összevetették egyéb, hitelt érdemlő forrásokkal. A cikk részleteiben ismerteti az alkalmazott számításokat, elismerve, hogy több eljárás is létezik. A költségelemzés kimutatta, hogy országos szinten minden, az audiovizuális szolgáltatásra költött font 1,34 font közvetlen hasznot eredményez. - F: Gazdaságos-e az audiovizuális dokumentumok szolgáltatása az Egyesült Királyságban? (Autoref. aIapján)

Rövid páros interjú az IT Business magazinban Ződi Zsolttal (2007. okt. 9.) p. 15. -- Természetesen igen, de csak egyes etetekben. A kérdés például, hogy a kínált tartalom megszerzése által mennyire közvetlenül mérhető a hasznom. És ez az én értékrendszeremen, aktuális helyzetemen, szervezeti kultúrához való tartozásomon, nem pedig a szolgáltató elképzelésén múlik. Petőfi születési időpontjának ismeretéért úgy általában nem adok semmit. De ha a Legyen ön is milliomosban az egymilliós kérdés válaszának tisztázásához erre van szükség, feltehetően sokat megadnék a bizonyosságért, akár adatbázisból, akár ismerőstől, telefonon érkezik a válasz.

Mohó kereskedők és folyton olvasó magyarok képe rajzolódik ki a könyvesboltok bőséges kínálata láttán. Jóval több a könyv, mint amennyire igény van, a fontos műveket mégis nehéz megtalálni. Bár a hangulat egyesek szerint bazári, a könyves világ kőkemény üzleti alkukról és titkos megállapodásokról szól. Évtizedekkel ezelőtt nem volt ritka, hogy egy könyvből rögtön 400 ezer példányt nyomtak ki, ma az általunk megkérdezett kiadók az ötezres eladott példányszámot is jónak tartják. Az Ulpius-Ház 11 éves történetében a legnagyobb sikert a Catherine M. szexuális élete című könyvvel érte el, ebből jóval 50 ezer darab felett fogyott. - F: okt. 22.

Ifjúság Hétfőn, az iskolai könyvtárak világnapján a kassai iparisták újra a könyvtárukban fognak zsongani, mert Fülöp Éva könyvtárosnő sok meglepetést készített számukra. Reggeltől késő délutánig zajlanak a rendezvények, egyszerre a könyvtár több zugában is. Eljön például Miskolcról Havasi Béla, aki Bél Mátyásról és koráról tart előadást. Szilágyi László nyugalmazott pedagógus viszont arról beszél, hogy miként élte meg 1956-ot Budapesten, amikor a Műegyetem friss ösztöndíjas hallgatójaként belecseppent az eseményekbe. Mivel szenvedélyes fotós volt, ezért -- néha a kabát alól is -- 'kilőtte' egyetlen maradék filmtekercsét, akkor is, amikor a háttérben egészen más lövések dördültek. A megmaradt 31 sikeres felvételt is megtekinthetik a könyvtárba látogatók, de érdeklődhetnek arról is, hogy milyen volt iparistának lenni az ötvenes évek elején... - F: okt. 20.

Hét végén Kolozsváron indult 'bevetésre' az ország első mozgó könyvtára, a bibliobusz, amelynek célja, hogy olvasnivalóval lássa el a vidéki lakosságot. A program a Kolozs Megyei tanács, az Octavian Goga Megyei Könyvtár, egy franciaországi testvérmegye és a francia külügyminisztérium együttműködésével valósult meg. - F: okt. 23.

Idén is emléklappal köszöntötték a nagyközség könyvtárának leghűségesebb olvasóit. Október 17-én Dankó Béla polgármestertől vehették át az emléklapot azok a könyvtári tagok, akik leghosszabb ideje iratkoztak be, illetve azok is, akik a legtöbb könyvet kölcsönözték az elmúlt időszakban. - F: okt. 20.

A kritikát sok esetben nehéz elviselni, de abban nem szabad kételkedni, hogy a rossz szándéktól mentes bírálat mindenképpen segíthet az előrejutásban, akár magánszemélyként, akár vállalatként, netán biztosítóként állunk azon az oldalon, akit ért a kritika. Sőt, elsőre talán nehéz lehet elhinni, azonban az ügyfelek panasza nem is az elvesztésükhöz, hanem megtartásukhoz vezethet. Sokan úgy gondolják, hogy a panasz valami felesleges és kellemetlen dolog, amelytől érdemes minél hamarabb megszabadulni. Az ügyfél panasza akkor lehet a legveszélyesebb, ha az nem kerül hivatalos útra. Vagyis csupán a környezetének panaszkodik, s az első alkalommal felmondja az adott szolgáltatást, így például egy biztosító társaság esetében a biztosítási szerződést. Ilyenkor a másik oldal, a biztosító semmit nem tud arról, mi lehet annak az oka, hogy elveszítették ügyfelüket. - F: okt. 18.

Krízisben van a népszerű online lexikon, kevés az új felhasználó, csökken a látogatottság, állítja egy tanulmányra hivatkozva Robert Rohde, más Wikipédia szerkesztők ugyanakkor kétségbe vonják ezt. Rohde egy tanulmányra hivatkozott, amely szerint a Wikipédia angol nyelvű változatát olvasók száma először csökkent 2001 januárja óta és számos korábbi szerző is hátat fordított a lexikon szerkesztőcsapatának. Rohde -- aki maga is a lap egyik szerkesztője -- úgy véli, hogy ugyan az idei esztendőben még naponta közel 10 000-en regisztráltatták magukat az oldalon, azonban ez a folyamat megállt, sőt megfordult, és a látogatószám csökkenése mára elérte a 33 százalékot. A válság egyik lehetséges oka, hogy rendkívül fagyossá vált a légkör a szerkesztőcsapat tagjai között és a helyzetet jelentősen súlyosbították az elmúlt hónapokban új erőre kapott, a lexikonban megjelent írások tartalmát és színvonalát egyaránt bíráló kritikák is. Emellett komoly feszültséget okozott, hogy sok adminisztrátor számos, az olvasók szerint jó anyagot törölt ki arra hivatkozva, hogy a szövegek nem megfelelő minőségűek. - F: okt. 18.

Akkumulátoros csavarhúzók hangja szűrődik ki a kopott raktárcsarnok fala mögül. Az épület előtt több tucat konténer sorakozik. Mindegyikben számítógépek, monitorok és más számítástechnikai alkatrészek százai várnak sorsukra. A helyszín Dortmund, egy átlagos telep. Az udvaron egy sötétzöld színű, körülbelül három méter magas konténer áll. Minden nap reggel 9 és délután öt óra között különös rituálé szemtanúi a dolgozók és a fákon ülő verebek és varjak. Felhasználók tucatjai hozzák el -- ki autóval, ki gyalog -- megunt számítógépeiket, monitoraikat, merevlemezeiket és más alkatrészeket. A konténer a temetőjük. Tavaly március óta Németországban nem kerülhet a háztartási szemét közé televízió, számítógép vagy mobiltelefon. - F: okt. 19.

Charles Baudelaire-re emlékeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A francia Philippe Gaessler olvasott fel Charles Baudelaire A Romlás virágai című kötetéből a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a budapesti őszi fesztivál keretében. A könyvet és az olvasást Európa-szerte népszerűsítő, Ünnepi felolvasás című program a múzeum Baudelaire-kiállításához kapcsolódott. - F: Magyar Hírlap online, okt. 16.

Októberben indult a Hargita megyei iskolai könyvtárosok blogja, mely az egyik 'kézzelfogható' eredménye a Borbé Levente stratégiai vállalkozó kedvének és Paszternák Ádám vezette sepsiszentgyörgyi blog-tréningének. A blog helye: link - F: okt. 17.

Több mint két évszázad anyagai válnak elérhetővé a The Guardian és az Observer brit napilapok digitális archívumainak elindításával. A MediaWeek tudósítása szerint a projekt első szakasza novemberben indul el, amikor az olvasók a Guardian korabeli, a Kennedy-merényletről szóló tudósítását is letölthetik. - F: Kreatív, okt. 18.

Nemrégiben új honlap jelent meg a spanyol interneten: a LHO.ES a magyar irodalom spanyolországi jelenlétének megerősítését tűzte ki céljául. 'A honlap alapvetően három részből áll: irodalmi havilap, katalógus és összefoglalók a magyar nyelv, irodalom és fordítás történetéről.' - F: okt. 23.

A hónap könyve Szegeden. Hetven éve nyerte el Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjat. Regényes életrajzát Ralph W. Moss tollából ajánlja az olvasók figyelmébe a Somogyi-könyvtár. Monográfiát írt Szent-Györgyi Albert mozgalmas életéről és tudományos pályafutásáról a magyar gyökerekkel rendelkező amerikai szakíró, Ralph W. Moss. Hét évig gyűjtötte az anyagot, 1980-ban ismerkedett meg Szent-Györgyi Alberttel, öt éven át rendszeresen találkozott a Nobel-díjas tudóssal. - F: okt. 19.

A Magyar Rádió harminc éven át tartó ifjúsági levelezőműsorát, a Padisák Mihály nevéhez kötődő Miska bácsi levelesládáját kiállításon mutatják be az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban. A Könyves Kálmán körúti egykori főgimnázium épületében, a Tündérpalotában a megnyitón meghatottan állt Miska bácsi, a volt népszerű rádiós a műsort idéző dokumentumok, egykori levelezők és munkatársak között. A falakon gyűrött, Miska bácsinak szóló levelek, fényképek sorjáznak. - F: okt. 20.

Tüntetők számára hasznos kiskönyvet jelentetett meg a rendőrség. Az összeállítás elolvasása után tiszta lehet a kép, mit tehet a rendőr, és mit az állampolgár. A közelgő eseményekre tekintettel a rendőrség megjelentetett a honlapján egy igazoltatási kiskönyvet. Ebből kiderül, hogy mit tehet az ellenőrzés alá vont állampolgár, és milyen lehetőségeik vannak a rendőröknek. - F: okt. 18.

Jövőre bárki könnyen megtudhatja, hogy üzleti partnerének hogy állnak az ügyei -- írta a Világgazdaság. Január elsejétől ingyenes céginformációhoz juthatnak az érdeklődők az IRM honlapján. A szakminiszter aláírta az erről szóló rendeletet -- értesült a lap. Az ingyenes információt a cégtörvény deklarálja, ám a jelenlegi szabályozás legalább fokozott biztonságú e-aláíráshoz köti a tájékozódást, így csak kevesen férnek hozzá a szolgáltatáshoz. - F: okt. 19.