Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  
 


KIT hírlevél: 2011/27., júl. 6.

E lapszám szerkesztője: W. Kovács Ágnes

Hírek

Könyvtár a reptéren -- állományvédelem: könyvtári logós pecsét (képekkel)
A teljes magyar könyvtermés -- 6 milliárdért digitalizálva
A FITT idei témája a vándorgyűlésen
Hogyan viselkedjünk hallgatóként egy konferencián?
Térképen a korrupciós kockázatok -- mennyire korrupcióveszélyes a könyvtárügy?
Paszternák: nem a félelem a visszatartó erő
QR-kódok a könyvtáradnak
Az új MOKKA -- Erre vártunk! Erre vártunk?
Udvariassági formulák a virtuális referenszben -- csökkenti a társadalmi távolságot
Közösségi címkézés a Library of Congress tárgyszavai -- megfontolások
Szabadon használható könyvtári rekordok?
Google kontra EU: harc a digitális könyvtárakért
Nem tökély a Google Books, de attól még jól használható
Bővül az OSZK elektronikus katalógusa
Rent-a-book: e-könyv kölcsönzés globálisan
Informatikai és Könyvtártudományi Intézet élén: Kiszl Péter
A nyugdíjas szegmensért nyúl az ELTE EK
Leváltani kényszerülnek a könyvtárigazgatót Háromszéken -- diszkrimináció történt?
Gyimesbükkön adományokból létesül könyvtár (videóval)
Blogolás -- hogyan értékelik a tudományos világban?
Hat félreértés a csapatmunkáról
Egyre több újság a Digitalstand kínálatában -- immár okostelefonokon is
Gamification
Egy hatásos weboldal hét alapszabálya
Történelmi tweet a Vatikánból

Analógiák

Tudásátadás rutinja -- a távoli szomszéd fűje...

Kisszínes

Megszűnnek a tankönyvek Dél-Koreában
Könyvek furcsa kötésben (képek)

Információforrások

Kötet a zene és az online hálózatok kapcsolatáról
Mejelent a 2010-es Journal Citation Reports
A Google mától BKV-útvonaltervezésre is jó
Így teheti ismertté weboldalát egyetlen kattintással


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.



Hírek

Könyvtár a reptéren -- állományvédelem: könyvtári logós pecsét (képekkel)FEL

Az amszterdami Schiphol reptéren -- melyről már többször szóltunk -- nem csak a könyvtár van, hanem múzeum, pihenő, játszótér, babázó, koktélkeverő érintőképernyős terminállal (ami megmutatja a választott koktél készítését, kinyomtatja a receptet és egy kis koktélt permetez a levegőbe, hogy érezd az illatát is).
A médiatár zenehallgatós fotellel kombinálva jó ötlet. Az elektronikus tartalom tekintetében nem törekszik mennyiségre, válogatott anyagok érhetőek el, így csak bepillantást ad a helyi kultúrába, de ennél többre nincs is ideje az embereknek két járat között. Egyébként ezt a funkciót iPad-del oldották meg.
A terek nincsenek szigorúan elválasztva, nyugodtan vihetsz könyvet a babázóba vagy a játszótérre is, csak tedd utána vissza a polcra. Könyvtáros nincs a helyszínen, az állományvédelmet egy-egy pecsét biztosítja a könyveken. -- Képek a link -n.

Hírforrás: Kármán László (Monguz Kft.)
2011. július 06.  • Továbbküldöm a hírt

A teljes magyar könyvtermés -- 6 milliárdért digitalizálvaFEL

Király Péter számítása, blog-kommentben:
A HathiTrust számításai szerint (link egy átlagos könyv 350 oldalas. A Google emlékezetem szerint 300-zal számol. Kb. 2 millió magyar könyv lehet, ami összesen 600 millió oldal. Egy oldal digitalizálása mennyi lehet? Ha kép, akkor kb. 50 Ft., ha ellenőrzött szöveg, akkor kb. 250 Ft. (az OSzK-s retrokonverzióban egy cédula katalogizálása kerül 250-be, nagy tételben). 600 millió * 50 = 30 milliárd Ft. Ha ennél igényesebbek vagyunk, akkor 150 milliárd. Nem tudom, hogy mennyi a TIOP/TÁMOP pályázati éves keres, de nem hiszem, hogy egy milliárd Ft-ot jelentősen átlépő összegről lenne szó. Az 'én' 2 millió könyvem becslés, azon alapszik, hogy nagyjából ennyi a teljes OSzK-s könyvállomány, amiben azért szép számmal van külföldi könyv, és számítások szerint kb. 30 % nem jön be a kötelespéldányokból. Az 50 Ft. évekkel ezelőtti szintén 'nagybani' ár, de feltehetőleg robotszkennerrel ez lehet ennél kevesebb is. De ha mondjuk 10 Ft-tal számolunk, még akkor is 6 Mrd Ft. lesz a végeredmény.


A FITT idei témája a vándorgyűlésenFEL

A FITT idei témája a könyvkiadók és a könyvtárak kapcsolata lesz. Ez a téma első látásra eléggé lerágott csont már, de ha aktuális kontextusba tesszük, akkor azért lehet még mi újat mondani róla. Az új típusú problémák mondjuk idén év elején kezdődtek (ha a Kiss Gábor-féle minősíthetetlen megnyilvánulásokat nem számoljuk), méghozzá a Harper-Collins üggyel, amelyben egyébként pont hétfőn nyilatkozott az ALA: egyelőre különösebb sikerek nélkül, de perspektivikusan folynak a tárgyalások. (Megyek államtitkárnak, látom, a szókincsem megvan már hozzá...)
A második lökést Bodó Balázs A szerzői jog kalózai című műve adta, és rengeteg olyan gondolatot tartalmaz, amely a jövő tervezésekor nélkülözhetetlenek lesznek, mindenképpen kötelező olvasmánnyá tenném legalább könyvtár szakon, de inkább még középsuliban, valami társadalomismeret jellegű órán.
A harmadik probléma, hogy még mindig nem igazán lehet tudni, hogy mit is akar a könyvtáros szakma magával csinálni 10 év múlva, és ennek érdekében mit is óhajt tenni. Az MKE-nél ugye nyilvánosan semmi nem jelenik meg, a Könyvtári Intézet és az OSZK hallgat, és úgy általában csönd van.
Ezt a hármat, ha összerakjuk, akkor pont kijön belőle egy (remélhetőleg) kellemes sörözős beszélgetés a pécsi Minaret étterem kerthelyiségében (ez nem reklám, hanem információ) a vándorgyűlés első estéjén, csütörtökön. A cél, hogy a kiadók és a könyvtárosok legalább meglássák egymás platformját a digitális kultúra területén, még ha közös nézőpontot nem is találnak majd. (Sajnos, erős a félelmem, hogy semmi nem lesz, mert az agresszív hajtépés vagy a kedélyes mellébeszélgetés fog menni, de adjunk egy esélyt a gyereknek.)


Hogyan viselkedjünk hallgatóként egy konferencián?FEL

1. Gondolj leendő munkahelyedre, kapcsolatépítésre -- a megfelelő konferenciára mész?
2. Találkozhatsz a lehetséges állásadókkal (jobb konferenciákon elérhető a résztvevők neve, tehát elkészíthető a célzott névlista)
3. Készülj fel lehetséges beszélgetőpartnereidből
4. Legyél tisztában saját magaddal is: melyek erősségeid? (hogy szóba kerülhessenek)
Egy konferencia tehát alkalmas lehet a lehetséges munkaadók becserkészésére, ám a célszemélyeket nem szükséges és nem is lehet mindig az első rohammal bevenni. Ugyanis a munkáltatói jogokkal rendelkezők -- ha ott vannak a megfelelő minőségűek --, sokszor a saját kapcsolataikat ápolják. A szakmai megjelenés online formái hatékonyak az álláshoz jutás terén, gondoljunk Darvas Tóth Péterre, vagy Paszternák Ádámra az ismertebb nevek közül.
A leendő munkáltató becserkészésére alkalmas a könyvtári gyakorlat, az önkéntesség, valamint az igazgató szakmai érdeklődéséhez illeszkedő témájú szakdolgozat írása, az általa vezetett intézményben. (összeáll: MG)


Térképen a korrupciós kockázatok -- mennyire korrupcióveszélyes a könyvtárügy?FEL

Első integritás jelentés a magyarországi költségvetési szervek működésében rejlő korrupciós kockázatokról. -- Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Európai Unió támogatásával megvalósuló Integritás Projekt keretében feltérképezte a költségvetési szférában működő több mint 1000 intézmény korrupciós kockázatait. Az adatok a mai naptól nyilvánosak az Integritás Portálon (link A hét évig tartó, évente ismétlődő kérdőíves kutatás keretében 2011. február 8. és március 31. között első alkalommal került sor a hazai költségvetési szervek jelentős részének felmérésére. Az elektronikusan feldolgozott, majd -- térinformatikai eszközökkel -- internetes térképi felületen megjelenített veszélyeztetettségi indexek segítségével összehasonlíthatóvá váltak a közszférára jellemző intézményi korrupciós kockázatok. Az első adatfelvétel tapasztalatai azt mutatják, hogy a megkérdezett intézmények fontosnak tartják a hivatali korrupció visszaszorítását, nyitottak a korrupciós kockázatok kezelését célzó újabb módszertani megközelítések elsajátítására és az integritás szemlélet befogadására.


Paszternák: nem a félelem a visszatartó erőFEL

Ha meglenne a FIKSZ régi anyaga (meglesz), linkelném azt a bejegyzést, amelyben anno az Annoyed Librarian (kb.: dühös könyvtáros) blogot a legjobb könyvtári 'counter-blognak' (ellenblognak) neveztem. Azóta is lelkesen olvasom -- hála az égnek az idő múlásával semmivel sem lett 'puhább' és kevésbé vehemensen ostorozós, hiába fogadta be a LibraryJournal.
Tudjátok mi a fura? Egyre több dologban értek vele egyet. Ez persze nem az a tökéletes pálfordulás, amit az itthoni könyvtári közeg megjósolt velem-velünk kapcsolatban ('majd ha már idősebb leszel', 'majd megtapasztalod te is'), sokkal inkább az idealista ábrándok teljes elvesztése, a kiábrándultság és a hurráoptimizmus vagy világmegváltó törekvések helyetti tele-van-a-puttonyom-érzés számlájára írható.
Az Annoyed Librarian legutóbbi bejegyzése a ALA Annualt (az amerikai könyvtáros egylet éves hitgyülijét, vagy ha úgy tetszik, az 'amcsi vándorgyűlést') savazza, persze néhány szó cseréjével simán a magyar hitgyülire is át lehetne írni. A szerző szerint a New Orleansban tartott ALA Annual fénypontja a jéghideg martini egy csendes kis bárban, a konferenciától távol.


QR-kódok a könyvtáradnakFEL

Az S, M, L vagy XL méretű (akárcsak a ruhadarabok esetében) kódok lehetővé teszik, hogy a weboldaltól a hirdetőtábláig bárhol információt adhassunk át a használóknak -- legyen az webcím, szöveg, telefonszám, cím, email, névjegy vagy akár SMS (telefonszám és szöveg).
Képzeljük el, hogy az SMS-ben történő hosszabbítás ennyibe telik: fellépünk a könyvtár honlapjára, ahol a QR-kódot beolvasva okostelefonunk azonnal megnyitja az SMS-küldési opciót, előre beírva a telefonszámot és az alábbi szöveget: 'Tisztelt Konyvtar, szeretnem meghosszabbitani a nevemen levo kolcsonzeseket. Olvasojegyem szama:'
A felhasználónak ezután már csak az olvasójegy-számát kell bepötyögnie az üzenet végére és ráböknie a küldés gombra? Ugyanilyen egyszerűen informálhatunk valakit nyitva tartásunkról, a weboldalunk URL-jéről, de a telefon térkép-alkalmazásán megjelenítendő helyszíneket (szélességi- és hosszúsági fok, vagy cím alapján) vagy akár rendkívüli üzeneteket is megadhatunk (250 karakterig).
A kódok egyaránt olvashatóak képként a weblapra beillesztve (és monitorról beszkennelve) vagy kiprintelve és papírról beolvasva.
Te mire használnád a könyvtáradban a QR-kódokat?


Az új MOKKA -- Erre vártunk! Erre vártunk?FEL

Már böngészhető az új MOKKA [ link ].
No végre! Szemre kellemes az indító lap -- halvány színek, logikus elrendezés, jó tagolás, jól olvasható betűk, akadálymentes változat és angol nyelvű megjeleníthetőség, regisztráció a címkézni kívánó olvasóknak.
S mit tud? A kereső felület(ek) akár a régi Mokkában -- ami több, az összetett keresésnél az új mező hozzáadása. A rekordok fájlformátuma pedig eggyel bővült: a RIS-formátummal, amelyet át lehet emelni RefWorks felé.
A lelőhelyeket itt forrásoknak nevezik -- és az eddig kipróbáltak esetében ha erre kattintok, azonnal az adott könyvtár katalógusának a mű példányát is mutató helyén találom magamat. Azt nem értem, mit jelent a könyvtár neve melletti zöld háromszög ('mutat') felirattal, mivel ha erre kattintok, a könyvtár neve alatt az olvasható mindig: nincsenek példányadatok. (Pedig hát, amint az előbb írtam, vannak.) Talán itt lehet majd átlépni az ODR-be? Mert egyelőre az integrált adatbázisnak, az ODR-funkciónak nyomát sem látom!
A letöltési módok a Huntéka katalógusaiban azonos választékkal szerepelnek. De jó lenne, ha ISBD-formátum is lenne köztük!!! (Persze nincs.)
Visszatérve a keresésre: ha az űrlap szerző és tárgyszó rovatába kezdem írni a keresett szót, azonnal fölkínálja -- az előfordulások számát is megjelölve a lehetséges formákat (akár a Google-nál).
A találatoknál viszont nem tehetem meg, hogy az összest vagy az adott oldalon megjelenő összes találatot megjelöljem (legalábbis nem találtam hozzá jelet). Természetesen adott a rendezés lehetősége négyféleképpen, és sok találat esetében itt már kijelölhetem, az oldalak közül melyikre szeretnék ugrani.
A duplumszűrést azonban szerintem nem tudták megoldani -- több keresésnél is ugyanazon mű ugyanazon kiadása többször is szerepel találatként!
S hol kapcsolódnak az adatbázishoz majd az antikváriumok, könyvesboltok linkjei, könyvismertetései?
De ami a vesszőparipám: a Köztaurusz hogyan épült be az adatbázisba? és a Relex-funkció azaz a tezauruszkezelés???
Olyan, mintha félkész állapotban lenne az adatbázis.


Udvariassági formulák a virtuális referenszben -- csökkenti a társadalmi távolságotFEL

A különböző udvariassági taktikák alkalmazása a nyitó és záró formulákban a könyvtárosok figyelmét és törődését jelzik a használó igényei, érdeklődési köre és kívánságai iránt. Az ilyen fajta kommunikációs kompetencia szűkíti a társadalmi távolságot, és közeli interperszonális teret hoz létre az interakcióhoz; mindez pedig javítja a referensz szolgáltatás általános minőségét. A kutatási eredmények arra is utalnak, hogy a keresztnevek gyakoribb használata csökkenti a társadalmi távolságot a könyvtáros és a használó között, ami nagyobb szolidaritást és közelséget teremt.
A tanulmány új megközelítésben tárgyalja a nyelvi udvariasság és különösen a megszólítási módok jelentőségét azzal a céllal, hogy olyan hatásos nyitó és záró formulák jöjjenek létre, amelyek hozzájárulnak a virtuális referensz szolgáltatások fejlődéséhez. (autoref.)


Közösségi címkézés a Library of Congress tárgyszavai -- megfontolásokFEL

A közösségi címkézés mint a metaadat-készítés legújabb formája a könyvtár- és információtudományi szakemberek érdeklődését is felkeltette. Több szakember szerint a közösségi címkézést be kellene építeni a könyvtári környezetbe, és ötvözni a folkszonómiákat a hagyományos osztályozással. Ugyanakkor néhány szakember megkérdőjelezi a közösségi címkézés minőségét, mivel a folyamat nincsen szabályozva. A cikk összehasonlítja a LibraryThing használói által készített címkéket a szakemberek által a Library of Congress tárgyszójegyzékéből (LCSH) kiválasztott tárgyszavakkal. Vizsgálja a közösségi címkék és a szakemberek által adott tárgyszavak közötti hasonlóságokat és eltéréseket, továbbá a közösségi címkézés beépítésének lehetőségeit és akadályait a könyvtári rendszerekbe. Az eredmények szerint a közösségi címkék felhasználhatóak a könyvtári gyűjtemények elérhetőségének javítására. Ugyanakkor az egyéb címkék jelenléte gátolhatja a közösségi címkézés alkalmazását a hagyományos könyvtári katalógusokban. (autoref.)


Szabadon használható könyvtári rekordok?FEL

A könyvtári adatok kérdése újra felkapott téma lett szakmai berkekben. Már nem csak a katalogizálók foglalkoznak vele, hiszen legalább olyan fontos kérdés lett, mint például a nyílt hozzáférés mozgalom.
A könyvtári rekordokat leginkább a nemzeti könyvtárak szolgáltatják, azonban vannak újabb szereplők is ezen a területen. Ezek közül hármat lehet kiemelni. Az Open Library projekt célja egy ingyenes, online világkatalógus megteremtése, segítve ezzel másokat is saját katalógusuk építésében. A Biblos.net egy ingyenes katalogizáló szolgáltatás, amely jelenleg 30 millió rekordot tartalmaz. Ezzel a legnagyobb könyvtári rekordokat tartalmazó tárhely. A LibraryThing oldalon saját katalógust és könyvgyűjteményt lehet megosztani másokkal. Ez tehát az egyéneket célozza, nem a könyvtárakat. Jelenleg 920 ezer felhasználója van, és összesen 45 millió rekordot tartalmaz.
Szerzői jogi értelemben három fontos körülményt kell figyelembe venni. 1. Az egyes könyvtári rekordokat nem védi a szerzői jog, csak a teljes rekordgyűjteményeket, mivel abban már érvényesülhet az egyediség. 2. Az adatbázis előállítóját szintén védi a szerzői jog, amennyiben tudja bizonyítani, hogy jelentős erőfeszítéseket tett annak elkészítésére és fenntartására. 3. A könyvtárak által előállított rekordok nyilvános adatok, így szabadon újrafelhasználhatók. Ez csak akkor nem érvényes, ha az adatok külső forrásból származnak.
Az új OCLC irányelv nagy előrelépést jelent, mivel egyensúlyt teremt a rekordok szabad megosztása és a WorldCat gazdasági életképességét biztosító korlátok között. A jövőt nehéz előre látni, ugyanakkor jó esély van rá, hogy a szabad hozzáférés mozgalom megnyeri a könyvtári adatokért folyó harcot, hiszen a legnagyobb metaadat-előállítók, a nemzeti könyvtárak ebbe az irányba mozdulnak.
(ref.: Tóth Máté)


Google kontra EU: harc a digitális könyvtárakértFEL

Jogi nehézségek akadályozzák a uniós és állami digitális könyvtárak feltöltését, miközben a Google itt is beelőz. Mire kínál megoldást egy új uniós irányelvtervezet?
A világban összesen hozzávetőlegesen 120-210 millió könyvcím létezik, az adatok forrásoktól [ link ] és becslésektől [ link ] függően szóródnak. Ezzel szemben az Europeanában [ link ], az Európai Unió nagy online könyvtárában ebből az óriási kínálatból alig 15 millió mű hozzáférhető digitális formátumban, ráadásul ennek a mennyiségnek is csak egy töredéke könyv, a nagy része kép, hang vagy éppen film. A Google Books, tehát egy magáncég projektjében máris 1,8 millió magyar könyv lelhető fel, míg az uniós tárhelyen alig 30 ezer, az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában működő gyűjteményben, a Magyar Elektronikus Könyvtárban pedig még ennél is kevesebb, mindössze 9335 magyar könyv olvasható.
Hogyan lehet ilyen hatalmas különbség a különböző digitalizációs projektek állásában? A kérdésre a választ a szerzői jog adja meg. A Google ugyanis -- egy jó ideig legalábbis -- egyszerűen nem foglalkozott azokkal a szerzői jogi akadályokkal, amelyeket az állami, uniós finanszírozású projektek kénytelenek betartani. ...


Nem tökély a Google Books, de attól még jól használhatóFEL

A Google Books projektet számos kritika érte a hibás metaadatok, a keresési funkcionalitás problémái, a szerzői jogok megsértése és a szkennelt szövegek olvashatósága miatt. A cikk a szkennelt szövegek olvashatóságával kapcsolatos előzetes vizsgálat eredményeiről számol be. Ötven véletlenszerűen kiválasztott könyv 2500 oldalát vizsgálták. Az eredmények szerint az oldalak alig egy százalékában akadt olyan hiba, ami befolyásolta az olvashatóságot. A cikk úgy véli, hogy bár a Google Books nem tökéletes, a mintavétel során vizsgált szövegek többsége olvashatónak bizonyult. (autoref.)


Bővül az OSZK elektronikus katalógusaFEL

Az Európai Uniós TÁMOP pályázatnak köszönhetően az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus katalógusában mintegy 15%-al több könyv érhető el 2011 tavaszától.
Ez 250 ezer katalóguscédula elektronikus feldolgozását jelenti. Az elkészült katalógus rekordok egyúttal azonnal megjelentek az országos közös katalógusban (MOKKA), amelynek fejlesztése szintén ezen pályázat keretei között valósult meg. A program harmadik elemeként a nemzeti könyvtár 'Családi Olvasás Éve 2010' néven országos olvasásfejlesztő kampányt is szervezett.
...


Rent-a-book: e-könyv kölcsönzés globálisanFEL

Az Internet Archive bejelentette: hat ország ezer könyvtára jelentkezett be néhány hónap alatt a könyvkölcsönzési programjukba. Már százezer művet tettek elérhetővé a text-disztribúciós szolgáltatásukon keresztül. Ez a lehetőség természetesen nem csökkenti aktivitásukat a szabadon hozzáférhető írásművek szolgáltatásában: már túllépték az egy milliomodik művet, többek között magyar nyelvű alkotásokat is gondozva, közzétéve.
Az Internet Archive, web-címről Open Library-nak [ link ] is ismert szolgáltatása egyszerű: regisztráció nyomán megnyílik a könyvkölcsönzés lehetősége bárki számára, bárhol a világban.
A most közzétett adatok szerint a non-profit, alaposan támogatott szervezet több mint százezer művet bocsát rendelkezésére a programba jelentkező könyvtáraknak, ahonnan a beiratkozott tagok kölcsönözhetnek. Viszont -- és ez abszolút vadonatúj és kísérleti -- tízezer kötetet szabadon kölcsönözhetővé tettek egyszerű regisztráció ellenében, mindenfajta megkötöttség nélkül. Többnyire XX. századi művek vannak a listán, a kölcsönzési idő 14 nap, egy ember egyszerre öt könyvet foglalhat le. A formátum ePub, az olvasáshoz szükséges az ingyenes Adobe Digital Editions program. A most látható adatok szerint 4. 080 alkotás van kölcsönzés alatt.


Informatikai és Könyvtártudományi Intézet élén: Kiszl PéterFEL

A június 9-i Kari Tanácson új intézetigazgatókat is kinevezett Dr. Dezső Tamás dékán. Az Informatikai és Könyvtártudományi Intézet vezetését július 1-től Dr. Kiszl Péter habilitált egyetemi docens látja el. -- Prof Dr. Sebestyén György továbbra is vezeti az ELTE Könyvtártudományi Tanszékét.


A nyugdíjas szegmensért nyúl az ELTE EKFEL

Nyugdíjasoknak tartanak nyílt napot csütörtökön az ELTE Egyetemi Könyvtárban; az érdeklődőket épülettúra és számos más program várja. A rendezvényről szóló összegzés szerint a programmal azt a tévhitet szeretnék eloszlatni, hogy kizárólag egyetemisták és oktatók vehetik igénybe a 450 éves jubileumát ünneplő könyvtár szolgáltatásait.


Leváltani kényszerülnek a könyvtárigazgatót Háromszéken -- diszkrimináció történt?FEL

Végleges és visszavonhatatlan ítéletben érvénytelenítette a bras­sói ítélőtábla a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói székére 2008-ban kiírt versenyvizsgát.
2008 végén Dan Tănasă az Országos Diszkrimináci­óelle­nes Tanácshoz fordult, kifogásolva, hogy a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgánál feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét. A diszkriminációs ügyekkel foglalkozó testület 2008. december 16-án határozatban fogalmazta meg: hátrányos megkülönböztetés történt, korlátozták valamely román állampolgár jogát ahhoz, hogy egy közintézményben mun­kát vállaljon. Tamás Sándor megyei tanács-elnök bíróságon támadta meg a testület döntését, érvelése szerint ugya­nis jogos elvárás a megyei könyvtár igazgatójával szemben, hogy beszél­jen magyarul, hiszen Háromszék lakosságának háromnegyede magyar.


Gyimesbükkön adományokból létesül könyvtár (videóval)FEL

Magyarországi segítséggel alapítanak könyvtárat Erdélyben. A Borsod megyei Tolcsván egy család kezdett irodalmi művek gyűjtésébe. A felajánlásokból több ezer kötet gyűlt össze.
Pénteken hajnalban indult az adomány a csángókhoz Gyimesbükkre, ennek köszönhetően hozzák létre a településen a könyvtárat. A több ezer kötet adományokból gyűlt össze. Magánszemélyek többségében használt könyvekkel, több mint húsz kiadó pedig teljesen új kötetekkel járult hozzá az akcióhoz.


Blogolás -- hogyan értékelik a tudományos világban?FEL

Többnyire tudományos fokozattal rendelkezőktől vártak válaszokat. A bevezető kérdések a betöltött munkakörre (könyvtáros, oktató, adminisztratív munkatárs), a tudományos tevékenységre, a válaszoló korára, alkalmazásának időtartamára, az intézményben eltöltött időre vonatkoztak.
A vizsgálatban a válaszolók 74%-a jelezte, hogy intézménye elvárja tőle, hogy részt vegyen tudományos tevékenységekben és publikáljon. 54%-uk nyilatkozott úgy, hogy munkahelyén a blogot nem tekintik ugyanolyan súlyú publikációnak, mint a lektorált folyóiratokban való megjelenést. A fiatalabbak ezt inkább elvárnák. A könyvtáraknak alkalmazkodniuk kell a tudomány új megjelenési formáihoz. A blogolást jelenleg inkább szolgáltatásnak tekintik az adott szakma számára, és hasznossága mindig az adott témától és tárgyalásának színvonalától függ. Idővel valószínűleg az elektronikus publikálás különböző formáinak, köztük a blogolásnak is lesznek szabványai. Viszont már most dönteni kéne arról, hogy a blogokat figyelembe veszik-e a könyvtárosok oktatói státuszba kerülésekor és előléptetésekor a felsőoktatási könyvtárakban. (ref.: Hegyközi I.)


Hat félreértés a csapatmunkárólFEL

A csapatmunka és az együttműködés kulcsfontosságú bármilyen szervezetben, amelyiknek gyorsan kell reagálnia a változó körülményekre. A Harvard Egyetem egyik kutatója, J. Richard Hackman eredményei nemcsak megerősítették ezt, hanem a kutatás során fény derült számos félreértésre is a csapatmunkával kapcsolatban. Ezek bármelyike könnyen tönkreteheti a termékeny együttműködést. Íme egy csokor.
1. Félreértés: Az egyetértés segít. Az együttműködők közti vita időt pocsékló.
Valójában: Épp az ellenkezője az igaz, a jól kezelt válsághelyzetek, amelyek a csapat céljaira összpontosítanak, sokkal jobb megoldásokat eredményeznek.
2. A régi és új tagokat össze kell ereszteni, az újak friss energiát hoznak, enélkül a régiek önelégültek lesznek, és könnyen elnézik egymás tévedéseit.
Valójában: Minél tovább marad egy csapat érintetlen, annál jobbak az eredmények, mutatta ki a kutatás.
3. Minél nagyobb a csapat, annál jobb. A nagy csoport több forrásra támaszkodik, és mindenki képviselve érzi magát.
Valójában: A túlméretezés az egyik legnagyobb hátráltatója az együttműködésnek. Nagyobb csoportban több az esélye a lógásnak, és nehezebb a tagok tevékenységének összehangolása.
4. A személyes interakció ideje lejárt. Az elektronikus kommunikációs formák elterjedésével a csapat hatékonyabban dolgozik távmunkával.
Valójában: Hátrány a szétszórt csapat. A szemtől szembeni megmérettetésnek igenis vannak előnyei. Legjobb a csapatot a projekt elején összehozni, majd a munka közepe felé még egyszer, és a legvégén, a munka befejeztével is.
5. Minden a vezetőn múlik, annak egyéniségén, vezetési stílusán, stb.
Valójában: A vezető közvetlen tevékenysége fontos, de a legfontosabb, hogy olyan körülményeket teremtsen, ahol a csapattagok hatékonyan menedzselik önmagukat. A második legfontosabb a csapat jó beindítása, a harmadik a tanítás, coaching. A kutatás szerint a körülmények megteremtése 60 százalékban felelős a sikerekért.
6. A csapatmunka varázserejű. Csak össze kell szedni egy pár tehetséges embert, megmondani nagyjából, mi a feladat, a csapat majd kiokoskodja a részleteket. Valójában: Átgondolt és alapos tervezés szükséges a sikeres munkához. A legjobb vezetők világosan kimondják, mit kell a csapatnak elérnie, és biztosítják, hogy ehhez minden elérhető forrás és támogatás meglegyen.
(ref.: HWJ)


Egyre több újság a Digitalstand kínálatában -- immár okostelefonokon isFEL

A Heti Válasz kiadói és a Netspring Kft. fejlesztői tudásbázisával létrehozott platformfüggetlen online lapolvasó szolgáltatás -- a Digitalstand -- vezetői két jelentős előrelépésről számoltak be mai sajtótájékoztatójukon. Az egyik a tartalmi bővülés: a napról napra gazdagabb és immár ötvennél is több digitálisan előfizethető kiadvány közé -- a Ringier Kiadóval kötött együttműködés révén -- Magyarország három vezető sportmagazinja, a Nemzeti Sport Magazin, a Képes Sport és a Sport & Style is bekerült. A másik: a Digitalstandhoz való hozzáférés módja is kiegészült, immár nem csak táblagépeken és PC-ken, hanem Android-os okos-telefonokon is iPhone-on is kényelmesen olvashatók a papírújságok digitális verziói.


GamificationFEL

Még nincs rá magyar szó, de már a termék- és üzletfejlesztés jövőjét látják benne. A gamification koncepció lényege, hogy a legsikeresebb játékokból átveszik azokat az elemeket, amelyek miatt milliók vásárolják meg az óriási népszerűségű szoftvereket. A módszer segítségével válhatnak az unalmas munkaszoftverek lebilincselő munkaeszközökké.
A stratégiai játékokból olyan elemeket lehet átemelni a gyakran merev vállalati működésbe, mint például a játék öröme, a stratégiai képességek kihasználása vagy a csoportmunka fontossága. Egy multicég üzletfejlesztési és termékszakértője szerint eddig a nagyvállalati közeg nem volt elég felkészült arra, hogy a munkához használt szoftvereket és a munkafolyamatokat a játékelmélet irányából közelítse meg. Míg a játékipar szereplői folyamatos nyomás alatt vannak, hogy minél huzamosabb ideig lekössék a figyelmet, addig egy cégnél ez a megközelítés szinte szóba sem jöhetett.
A jobb agyféltekés gondolkodást stimuláló eszközök használata a számítástechnikai rendszerek esetében kevésbé fárasztó kezelést és hatékonyabb munkavégzést, illetve kevesebb hibázást és pontosabb döntéseket eredményezhet.
Állítólag egyes országokban már nem cikis, sőt kifejezetten előnyös momentum egy önéletrajzban, ha valaki feltünteti, hogy hosszú ideje egy klánt vezet a World of Warcraft stratégiai játékban. Egyes elméletek szerint, ha a virtuális játéktérben képes valaki több univerzumból toborzott csapatot igazgatni, akkor vélhetően elboldogul majd a valós világban létező munkacsoport támogatásával is. Mindenesetre racionálisan nézve a stratégiai játékok valóban tartalmaznak olyan elemeket, amelyek megtaníthatják a projektszervezést, a stratégiai gondolkodást, a kollaborációt és az együttműködő kommunikációt.

Hírforrás: IT Business
2011. július 06.  • Továbbküldöm a hírt

Egy hatásos weboldal hét alapszabályaFEL

Hála a Panlibusnak [ link ], az ALA Annual után az idei CILIPS Annualra [ link ] is bekukucskálhattunk (a CILIPS a CILIP skót területi szervezete). Mark Travis cikke Lesley Thomson 'Seven habits of highly effective library websites' című előadását foglalja össze. Thomson (aki egyébként nem könyvtáros, hanem kormányzati ember) szerint a hatásos weboldal hét alapszabálya a következő:
1. Legyél tisztában azzal, hogy mi a weboldal célja, mit akarsz vele elérni!
2. Ha weboldalad része egy nagyobb hivatal weboldalának, akkor mind külsőben, mind hangnemben igyekezz illeszkedni ahhoz! Ha használsz közösségi alkalmazásokat, tedd lehetővé, hogy a látogatók megoszthassák ezek segítségével a tartalmaidat!
3. A weboldalad úgy működjön, ahogy működnie kell! Esztétikailag, a felület és tartalom tekintetében egyaránt a felhasználókat tartsd szem előtt!
a) Légy egyszerű, de ne légy túlságosan minimalista!
b) Ragaszkodj a 'hetes szabályhoz': a használónak soha ne kelljen hétnél több alternatíva közül választania!
c) Tartsd észben a 'háromklikkes szabályt': a használó minden tartalmat tudjon elérni maximum három kattintással!
d) A legfontosabb tartalmak legyenek elérhetők anélkül, hogy görgetni kellene értük!
e) Ne használj indokolatlanul képeket: csak akkor használd őket, ha relevánsak, információt közvetítenek.
4. A tartalom fontossága: fogalmazz közérthetően és kerüld a könyvtári szakhalandzsát! A legfontosabbakat közöld rögtön az első bekezdésben -- sokan nem is jutnak tovább az olvasásban...
5. A weboldalad legyen bárki számára elérhető: gondolj a felolvasóprogramokra, színvakokra (kontraszt miatt)...!
6. Légy megtalálható: weboldaladat lásd el a megfelelő kulcsszavakkal, keresőoptimalizáld!
7. Gondold folyton újra! A weboldalad soha nincs kész -- tartsd szemmel az új eszközöket, módszereket, trendeket és légy kész alkalmazni, integrálni őket, ha ez a felhasználói elvárás!

Többé-kevésbé egyetértek Thomsonnal, bár azért van, amit tekintve máshogy gondolkodom: szerintem például nem kell száműzni az információs tartalom nélküli képeket -- egy csupa szöveg weboldal nagyon ijesztő tud lenni. Ugyanígy a három-klikkes szabályt sem tartom ennyire mereven követendőnek (a ?90-es években találták ki, nem mintha ez bármit is jelentene) -- Porterékkel együtt [ link ] én is inkább a 'legyen a tartalom megtalálható' elvben hiszek.


Történelmi tweet a VatikánbólFEL

XVI. Benedek megírta első Twitter-bejegyzését. A tweetben a pápa a link weboldal indításának örömhírét osztja meg a hívekkel. A történelmi jelentőségű pillanatokat a YouTube-on elhelyezett videón lehet megtekinteni [ link ], ahol az is látszik, hogy a katolikus egyházfő egy iPadet használt az üzenet elküldésére, illetve a weboldal hivatalos elindítására. Hogy tényleg az Apple kedvelt tabletjéről volt szó, azt már a Vatikán is megerősítette (stílszerűbben: konfirmálta).
Az új site egyébként nem más, mint a vatikáni rádió, televízió és nyomtatott sajtó valamint a Fides missziós hírügynökség információit összegyűjtő news.va híroldal: YouTube-videókkal, Twitter-bejegyzésekkel, Flickr-fotókkal, Facebook-linkekkel. Egyelőre angolul és olaszul olvashatók a hírek, a jövőben újabb nyelvekkel bővül a választék.




Analógiák

Tudásátadás rutinja -- a távoli szomszéd fűje...FEL

Angliában dolgozó magyar orvos: 'A radiológia osztályon közép-európaival nem találkoztam, nálunk zömmel a volt gyarmatokról származó orvosok dolgoznak -- ezt már Falus Ágnes mondja. -- Magyarországon szűk kör kiváltsága az MR-vizsgálatok kiértékelése, CT-be sem egyszerű bejutni. Nekem otthon nem volt esélyem ilyen felelős tevékenységben rutint szerezni. Itt viszont magától értetődik, hogy bevonnak, mellém ülnek, magyaráznak, készségesek, a szakma legkiválóbbjaitól is nyugodtan kérdezhetek. A tudás továbbadása a szakmai kultúra szerves része. Senkinek eszébe nem jut azon vacillálni, hogy megéri-e oktatni a külföldi orvosokat, akik, meglehet, hamarosan továbbállnak. Pedig itt is iszonyatos a terhelés, rengeteget ügyelnek a főnökeink.'




Kisszínes

Megszűnnek a tankönyvek Dél-KoreábanFEL

Hamarosan búcsút mondhatnak a nehéz iskolatáskáknak azok a dél-koreai diákok, akik még használtak ilyet, az ottani Oktatási Minisztérium ugyanis bejelentette, hogy 2015-re kivonják a forgalomból a papírra nyomott tankönyveket, az összes tananyagot digitalizálni fogják, az iskolákban és otthon a tanulók számítógépeket (tábla PC-ket, okostelefonokat és úgynevezett 'okostelevíziókat') fognak használni.


Könyvek furcsa kötésben (képek)FEL

Címkék: könyv, papír alapú |

Az Abebooks könyvterjesztő munkatársai jóvoltából szokatlan könyvkötészeti megoldásokat láthatunk a következő képeken: link A kreatív könyvkötők fantáziája bársony, hímzett selyem, réz, elefántcsont, kígyó- és emberi bőr vagy papírmasé borítókon kívül különleges díszítőanyagok, mint gyöngy, drágakő, rézveret és vaskereszt. (ref.: HWJ)




Információforrások

Kötet a zene és az online hálózatok kapcsolatárólFEL

A zenét, műfajait és a hozzá kapcsolódó közösségeket az online hálózatok és az átalakuló zeneipar szemszögéből vizsgálja a Zenei hálózatok címmel nemrég megjelent tanulmánykötet, amelyet a L'Harmattan Kiadó gondoz.
Ahogy az előszóban is olvasható, a könyv szerkesztőit elsősorban az izgatta, hogy néhány évvel ezelőtt egy új formátum, az mp3 megjelenése lehetővé tette a zene korlátlan másolását, gazdaságos tárolását és ez együtt járt az eddigi hanghordozók, valamint a lemezboltok jelentős részének eltűnésével.
A kötet alapját egy 2008 októberében Budapesten rendezett, Zenei hálózatok című konferencián bemutatott tanulmányok képezték.
A könyvet a jelek szerint a társadalomtudományi és zenei képzésben is használni fogják tananyagként, hiszen a témának egyelőre nem nagyon van magyar nyelvű irodalma. A szerkesztő elmondta, hogy a nemzetközi popzenekutató szövetségnek (International Association for the Study of Popular Music, IASPM) tavaly jött létre magyar tagozata, szeptemberben pedig a tervek szerint megalakul a Zenei Hálózatok Egyesület.
A Zenei hálózatok című kötet teljes tartalma ingyenes letölthető a link címről.


Mejelent a 2010-es Journal Citation ReportsFEL

A 2010-es év adatait elemző 2010 Journal Citation Reports (JCR) link a szokásosnál több regionális tartalmat kínál. A JCR impakt és befolyás-mutatókat, valamint hivatkozó és hivatkozott cikk-adatokat tartalmaz Web of ScienceSM a teljes idézettségi hálózatból, köztük:
- Több mint 10000 folyóirat adatait a világ leggyakrabban hivatkozott, referált tudományos folyóiratából 238 tudományágban
- Közel 2500 kiadó és 84 ország adatai
- Több mint 1300 regionális folyóirat
- 1075 folyóirat először kap impaktfaktort
(ref.: HWJ)


A Google mától BKV-útvonaltervezésre is jóFEL

A BKK és a Google együttműködésének köszönhetően szerdán Budapesten is elindította a Transit szolgáltatását [ link ] a Google keresőcég. A szolgáltatás a Google Maps-be épült bele, a megállók helye, a legközelebbi tömegközlekedési eszközök is kikereshetők -- írja a BKV-figyelő blog.


Így teheti ismertté weboldalát egyetlen kattintássalFEL

Annak ellenére, hogy a kereső és katalogizáló szolgáltatások robotjainak tucatjai fésülik át rendszeresen az internetet, gyorsabb és hatékonyabb, ha magunk is bejelentjük ezekbe a rendszerekbe, ha létrehoztunk egy új weboldalt vagy blogot. A bejelentés a legtöbb esetben mindössze annyiból áll, hogy megadjuk a weboldal URL címét és esetleg a saját email címünket, amit azután ellenőriz az adott rendszer.
A bejelentés monoton munkájához érdemes igénybe venni a SubmitStart [ link ] ingyenes szolgáltatását. Ha ezt használjuk, akkor mindössze egyszer kell beírni annak a weboldalnak a címét, amit közhírré szeretnénk tenni és meg kell adni egy email címet, amiről majd vissza kell küldenünk egy megerősítő levelet. Amint ez megtörtént, a SubmitStart automatikusan bejelenti oldalunkat a Google, Bing, Yahoo!, AOL, Excite, Entireweb, Gigablast, Dogpile, WebCrawler, ExactSeek, ixQuick és Mamma rendszerekbe. A Bing és a Yahoo! esetebében még egy kis kézi beavatkozásra is szükség van, mert ennél a két keresőnél CAPTCHA-val ellenőrzik, nehogy robot jelentse be az oldalakat.
A kényelmes weboldal bejelentő megoldás egyetlen hátránya, hogy meg kell adnunk email címünket, ami így esetleg kéretlen levelek célpontjává válhat. Ezért érdemes a SubmitStart használata előtt egy egyszer használatos, eldobható email címet készíteni (például itt találhat több ilyen szolgáltatást -- link ) és ezt használni a bejelentéshez. Mivel mindössze a visszaigazoló levélváltás idejére van erre szükség, így később már nem okot gondot, hogy nem él a weboldal bejelentésekor megadott elektronikus levélcím.




legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 28.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x%-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról