A Filmfriend link - filmek online nézésére szolgáló, német könyvtárak használói számára érvényes olvasójeggyel elérhető szolgáltatás. Az egyes filmek megtekintése a használók számára ingyenes. A tartalom: német klasszikus filmek, dokumentumfilmek, sorozatok, gyermeksorozatok, de válogatva nemzetközi produkciók is rendelkezésre állnak. Vannak alkategóriák is, mint pl. a külföldi gyerekekről szóló filmek - a befogadáskultúra jegyében. Mindez mellett a videókkal kapcsolatos kiegészítő információk is elérhetők. Jelenlegi 1000 tételszámot az év végére 1400-re növelik.
A kínálat mobiltelefonon is elérhető. A Facebookon link is aktívan kínálják tartalmaikat.
A szolgáltatás előnye az egyes könyvtárak számára, hogy az üzleti modell - hasonlóan a PressReader, Onleihe vagy a DigiBib szolgáltatáshoz - országos illetve nemzetközi szinten működik. Az egyes könyvtáraknak nem kell külön foglalkozni megszervezésükkel, csak a kívánt szolgáltatáscsomag kalibrálásával. A tehermentesített könyvtárak beillesztik honlapjukba a szolgáltatók portáljait - ahogyan az a link aktuális képgalériájában a hannoveri közkönyvtár portálján látszik. (MG)

Sok országban kínálnak közkönyvtárak film-elérést használóiknak. Olvasójegy birtokában otthonról is nézhetnek filmeket a használók - könyvtáruk konzorciumának előfizetése szerint. Magyarországon hasonló szolgáltatás még nem készülődik. (MG)
- A földi sugárzású, a kábel- és az IPTV-szolgáltatás csak lomhán kullog a technológiai fejlődés mögött, mivel igazán kiemelkedő, ultra-HD minőséget kizárólag az olyan szolgáltatók nyújthatnak, mint amilyen például a Netflix - írtuk néhány hete. A streamingszolgáltatások előretörése töretlen: a Deloitte elemzése szerint az Egyesült Államokban az idén már többen (69 százalék) fizettek elő legalább egy online streamingszolgáltatásra, mint olyan előfizetéses tévészolgáltatásra, mint amilyen a kábeltévé. Az utóbbira ugyanis már csak az amerikaiak 65 százaléka költ. Egyelőre sehol másutt a világon nem ilyen magas a "cord cutterek", vagyis a kábeltévés (vagy bármilyen más hagyományos tévés) előfizetésüket lemondók száma, mint az USA-ban, napjainkban ugyanis valószínűleg itt a legjobb a szolgáltatások ár-érték aránya.
Az amerikai szolgáltatók meglehetősen drágán adták a tévé-előfizetéseket, miközben a Netflixen és az HBO-n kívül rengeteg más helyi médiavállalat kínál már online szolgáltatásokat. A Deloitte szerint egy tipikus amerikai felhasználó átlagosan három különböző streamingszolgáltatásra fizet elő. A Deloitte számai szerint az amerikai felhasználók már több időt (46 százalék) töltenek fizetős videoszolgáltatások előtt, mint azok ingyenes alternatíváival (29 százalék), így az sem meglepő, hogy idén novemberben a Disney cég is saját online videós szolgáltatást indít majd az országban.

Folytatva a vándorgyűlésen a hitelesség kapcsán rendezett kötetlen beszélgetés ttp://link anyagát:
Németh Márton: a könyvtáros társpubikáló funkcióban is megjelenik a tudományos könyvtárak esetében, így a tájékoztatás hitelessége a publikációs piacon fontosabb tényezővé válik.
A webaratásnál a szolgáltató elvileg tud jogi hitelességet nyúltani: "ez a webes dokumentum ekkor és ekkor e webhelyen volt található, ilyen formában". Néhány európai országban már törekszenek is a webarchívumok arra, hogy hitelesítési funkciót is ellássanak.

Fehér Miklós: Arra a felvetésre, hogy a könyvtár működésének hiteles adatokon érdemes nyugodni: nem elég az, hogy van könyvtári statisztika, időnként mélyfúrásokat is kell végezni.

Németh Márton: A skandináv könyvtárosképzésben felkészítik a hallgatókat arra, hogyan akadályozzák meg, hogy a használó esetleg hiteltelenek érezze a tájékoztatást. A kultúraközvetítés önálló szakterületként jelenik meg. A felhasználók szolgálatán van a hangsúly, semmiképpen nem a kioktatásukon.
A New York Times olvasmányajánló listái széleskörű társadalmi hitelességnek örvendenek azzal együtt is, hogy a befogadó számára nyilvánvaló, hogy a NYT szerkesztőinek munkájába óhatatlanul beszűrődik a saját meggyőződésük, világképük. Az általuk követett szakmai irányvonal hitelesíti a tevékenységüket.

Az OSZK az elmúlt évben erősen túlfűtött és számos alkalommal nagy vihart kavaró hírekben szerepelt, melyek elsősorban az intézmény siralmas anyagi helyzetét, illetve a jelenlegi budavári épületből való kiköltözését tárgyalták. Mennyire közelítették meg ezek a híradások az igazságot? Hogyan áll most az OSZK?
TL: Megkülönböztetett figyelem kíséri az Országos Széchényi Könyvtár működését, s ez természetes is, hiszen azok közé a nagy nemzeti kulturális intézményeink közé tartozik, amelyek a magyarság emlékezetének letéteményesei. Azok a hírek, amelyek ezekkel az intézményekkel kapcsolatban nagyobb változásokról szólnak, szinte azonnal turbulenciát okoznak a közbeszédben. Az OSZK-val kapcsolatos hírek is megzavarják a könyvtári rendszer működését, ideges reakciókat váltanak ki a szakemberek között, tanácstalanságot akár a vezető szereplőkben is. Nyilvánvaló, hogy a zavar és a bizonytalanság mindaddig nem tűnik el, amíg nem rendeződnek a felszínre került kérdések? Ma - sok egyéb mellett - a könyvtár gazdasági helyzete és a székház sorsa aggasztja leginkább a közügyek iránt érdeklődőket.
Most átmeneti időszak következik a könyvtár életében, futó projektünket lezárjuk s elkészül az új országos nyilvántartó rendszerünk. Az egy éve várt elkerülhetetlen konszolidáció után - mert más megoldás egyszerűen nincs -, fölkészülhetünk a várható költözésre: leltározunk, digitalizálunk, munkatársaink egy része rendezi, hozzáférhetővé teszi az analóg és a digitális állományt, miközben mások a megújított hagyományos szolgáltatásokat biztosítják, a harmadik nagy csoport pedig részt vesz majd a tervezésben, az új nemzeti könyvtár kialakításának előkészítésében.
A beszerzett és alkalmazásba fogott új informatikai infrastruktúra, az új irodai berendezések és a folyamatosan kialakuló új könyvtártechnológia lépésváltást hoz a könyvtár életében. Rövid távon megváltozik a szervezeti struktúra, átalakulnak a szolgáltatások és a könyvtárhasználók változó igényeihez igazodik a nyitvatartási rend is. A középtávú átmenet kidolgozott, könnyen áttekinthető menetrendje pedig várhatóan megnyugtatja majd a könyvtár sorsáért aggódó szakmai és tágabb közvéleményt.
A nemzeti könyvtár mindenhol a nemzeti emlékezet hiteles helye, ezért lenne fontos tudnunk, hogy kap-e a könyvtár a nemzettől végre egy olyan épületet, amelyet kifejezetten könyvtárnak terveztek és építettek, és amely a jövő magyarjai számára identitásuk büszke emlékezetpalotája lesz majd.
Ez lenne talán a legfontosabb gondolat, amelyet ki kell mondanunk. Igen, a könyvtárosok nem kiköltözni akarnak a Budavári Palotából, hanem beköltözni a jövő magyar nemzeti könyvtárába!

Lehetne akár igent is mondani a kérdésre. De nem lenne igaz. "A közalkalmazotti logikának van egy ki nem mondott, de élő szabálya: csak valamiféle sztenderdet adunk (idős néni). Ha különösen szeretünk valakit, akkor - a szakmai hiúságunk legyezgetése érdekében is - neki kincseket, mélyebb ismereteket is adunk, sőt ajánlunk a rejtett, nehezebben meglelhető forrásokból is, sőt valamiféle beavatásban is részesítjük. Ezt azonban, mivel nem szabályozható és ellenőrizhető, nem feltétlenül tesszük meg mindenkivel." (vö.: link ) Egy másik könyvtárvezető négyszemközt elmondja: a polgármester kívánsága - amitől a könyvtár egész e függhet - nyilván előbbre való, mint a többi olvasóé. - Úgy tűnik, hogy a téma tabu, illetve szürke zóna egyszerre. Nem csak a könyvtárakban.
- Ha jogszerűen jártok el, az nem szül jót - Az Index szerkesztőségéhez eljutott egy felvétel, amin a karcagi rendőrkapitányságot vezető Teleki Zoltán rendőr alezredes hallható, amint a "differenciált intézkedés" lehetőségére emlékezteti beosztottait. Például hogy a kórházigazgatót hagyják békén, ha tilosban parkol. Mert ha összevesznek, akkor a rendőrség sem kap majd szívességeket.
Karcagon egy rendőrnek napok óta fáj a hasa, járt már a háziorvosánál, de még nem tudják, mi a baja. Ahhoz, hogy a hasfájás okát kideríthessék, különböző vizsgálatokra lenne szüksége, például ultrahangra. Csakhogy a kórházi várólisták hosszúak. Ezért a karcagi rendőrkapitányságot vezető alezredes, aki igyekszik jó kapcsolatot ápolni a város fontos embereivel, rácsörög a városi kórház főigazgatójára. A főigazgató pedig soron kívül másnapra ad időpontot a vizsgálatra.

Miért lehet jó számodra az MKE-vándorgyűlés? - tettük fel a kérdést immár 9. alkalommal. A most kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
0 - A szakmai kiállítás, kiállítók megtekintése
2 - Csak pofavizit az egész, inkább a várost nézem meg
7 - Nem járok, számomra nincs ott semmi érdekes
18 - Sörözés, beszélgetés kollégákkal, néhány szakmai program
11 - Szakmai tapasztalatok szerzése.
(A válaszlehetőségeket tényleges, elhangzott vélemények alapján állítottuk össze.)
Az adatok alapján úgy tűnik: egyre kevésbé gondolják a válaszadók, hogy a vándorgyűlés szakmai tapasztalatok szerzésére lenne a legjobb - legalábbis formális, szervezett keretek között. Az ebben gondolkodók száma évek óta csökken. Ugyanakkor egyre többek számára fontosak az informális kapcsolatok: "sörözés, beszélgetés a kollégákkal..." - a válaszadóknak immár a fele gondolkodik így.
Jó hír emellett az is, hogy bármilyen minőségű is a szakmai program a vándorgyűlésen, a könyvtárosok érdeklődése fennmarad :-) A vonatkozó diagramot ld.: link (MG)

Az NFCloan - near field communication, azaz kis távolságon belül működő elektronikus kommunikáció - akár közvetlenül a könyvtárpolcnál, a használók mobiltelefonján működik. Ez egyben gyorsabbá és kényelmesebbé teszi a kölcsönzést, másrészt feleslegessé teszi a kölcsönzői funkciót, pultot. És a könyvtáros jelenlétét is, így pl. nem kell betölteni az üres státuszt. A rendszer dokumentumba épített RFID-matricát és a használói mobiltelefonra telepített alkalmazást tesz szükségessé, hogy elvégezze a dokumentum státuszának kölcsönzöttre változtatását és a biztonsági rendszer deaktiválását.
Elfriede Ludwig (digitális szolgáltatások vezetője, Frankfurti Városi Könyvtár) a közelmúltbeli 3i konferencián egyebek mellett e rendszer bevezetését is említette terveik között. A KIT-nek elmondta: még nem ismer ilyen működő rendszert Németországban.
A rendszerre van szingapúri példa link .

"Ez nem a jövőről szól, hanem a jelenről" - mondta pár nappal ezelőtt Mami Mizutori, az ENSZ-főtitkár katasztrófák kockázatának csökkentéséért felelős különmegbízottja, amikor arról beszélt, hogy többet kéne foglalkoznunk az alkalmazkodás és az ellenállási képességek kérdésével, a klímaváltozást kísérő szélsőséges időjárási jelenségek ugyanis már itt vannak.
A következő száz év során Magyarország területének 35-40 százalékán, a déli, dél-keleti és keleti részeken a hőhullámos napok száma az évi negyvenet is meghaladhatja majd. Békéscsaba, Orosháza, Szeged, Kiskunfélegyháza, Kecskemét és Szolnok (sőt, egyes modellek szerint Debrecen és Nyíregyháza is) mind abba a zónába esik, ahol nyaranta sokkal melegebb lesz, és ezeken a hőhullámos a napokon a mai fogalmaink szerint szinte élhetetlen állapotok uralkodnak majd.
A felkészülésnek két szinten láthatnának neki az önkormányzatok Szebeni szerint:
- egyrészt az épített környezetet próbálhatnák ellenállóbbá és védettebbé tenni,
- másrészt pedig közösségi szinten, a lakosok alkalmazkodását és az együttműködésének kialakítását segíthetnék elő.
Az OMSZ és a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer honlapján jelenleg is elérhetők olyan térképek, amelyek azt mutatják, az ország egyes részeiben hogyan alakul majd a klíma a következő évtizedekben. Ezeket az előrejelzéseket figyelembe kellene venniük a várostervezőknek is: például hogy a közintézmények nyáron mennyire megközelíthetők vagy van-e a közelükben árnyékos parkoló.
Emellett a középületek tervezésénél nemcsak a melegre kell jobban felkészülni, de figyelembe kéne venni azt is, hogy egy ilyen épület hogyan kínálhat könnyen elérhető menedéket mondjuk egy extrém jégeső ellen. További nagyon fontos, nemcsak önkormányzati, de állami feladat a közlekedési útvonalak sérülékenységének feltárása.
Sok múlik az alulról szerveződő együttműködéseken és az egyéni ismeretek meglétén is. A mélyalkalmazkodás (vö.: link ) megközelítésben óriási szerep jut a helyi közösségeknek: fel kell tudnunk készülni olyan helyzetekre, amikor egy katasztrófa után hirtelen a közelünkben élőkre, a szomszédjainkra leszünk utalva.

Bejelentette az Ír Nemzeti Könyvtár link az új raktárát. A fókuszában a biztonság áll. Okulva a Notre Dame Katedrális és a Brazil Nemzeti Múzeum tűzesetéből. Az új raktár 4700 folyómétert képes eltárolni. A projektben 350 ezer kötetet helyeztek át a viktoriánus nyugati szárny öt emeletéről a raktárba. A gyűjtemény tartalmazza az Írországban kiadott és az írekről, Írországról írt könyveket.
Az állomány mozgatása közben felülvizsgálták az anyagokat. Megvizsgálták a tér- és erőforrás-hatékonyságot. A digitalizált, kevésbé használt és duplum példányokat küldték a külső tárolóba. Ez a legnagyobb könyvtári fejlesztés az 1890-es megnyitás óta. Azóta több Viktória-korabeli kötet is ott állt. Mindenféle környezetvédelmi ellenőrzés vagy tűzvédelem nélkül.
A párizsi és brazil esetek ráébresztették az íreket a problémára. Meg akarták növelni a könyvek biztonságát. Tettek a tűzvédelemért. Most az épület viktoriánus részlegét egy érzékeny tűzészlelő rendszer figyeli. Sürgeti a gyors emberi közbeavatkozást. A locsolók pedig csak a kijelölt területeken indulnak el.
A kormányzat 2017-ben 1,6 millió eurós támogatást adott a könyvtárfejlesztésre. A projekt még a következő két évben is tart. Magában foglalja a nyugati szárny vizsgálatát, a tervezési engedélyek felülvizsgálatát, az új publikus terek és szolgáltatások fejlesztését. A könyvtár a munkálatok alatt is nyitva marad. Igyekszik elérni, hogy a látogatók és az olvasók zavartalanul használhassák a könyvtárat a felújítás közben. (ref.: Habók Lilla)

Nagyon egyszerű - mondhatni primitív és ősi - az az eljárás, amelyet az amerikai iskolai könyvtárosok követnek: agy elolvassa, kipróbálja, azután közreadja tapasztalatait. Így nem kell mindenkinek ugyanezt a folyamatot feltétlenül végigvinnie. Szervezetük lapja, a School Library Journal hasábjain pedig megjelennek az ajánlások. Magyar nyelven gyermekirodalmi ajánló van. E példacikkek - ld. a linkeket alant - ugyanakkor részterületekre mennek.

Most került a kezembe egy tavalyi írás egy nagyszerű projektről, és most csodálkoztam rá egy (újabb) hiányosságra az iskolai gyakorlatban. Talán nem véletlen az ugyanazon téma kétoldali körbejárása... Cigány meseszakkör a könyvtárban és a roma identitás agyonhallgatása egy iskolai osztályban.
Iskolás lett a gyerekem, és van egy roma származású osztálytársa. Ahogy teltek a hetek, egyre többször került szóba nálunk otthon a cigányság kérdése. Leginkább azért, mert a kis osztálytársnak - valószínűleg - komoly kihívást jelentett éppen akkor a cigányságának megélése, identitásába illesztése, illetve annak felvállalása. A kis osztálytársnak állandó témája volt az ő cigánysága, s így a többieknek is ugyanez: az ő cigánysága.
Boldogan konstatáltam, hogy az olvasókönyvükben van cigány mese, nem is egy. Nagyon örültem, mert ezt jó alkalomnak éreztem, hogy a tanítóval, az órákon megismerhessék a cigány meseirodalmat, a történelmet, dalokat és az egész kultúrát. Nem így lett. Egy mesét ugyan tényleg elolvastak, a gyerekek susmorogtak a "cigány mese" meghatározáson, de ennyi. A tanító nem talált ebben lehetőséget. Mivel a gyerekem itthon kérdezett, hát nekiláttam én magam, hogy megmutassam neki legalább azokat a cigány meséket, amiket én ismerek.
Ugyanebben az időben akadt a kezembe egy írás Simon Krisztina nagyszerű projektjéről: egy könyvtári cigány meseszakkörről. Már az megtetszett, hogy Simon Krisztina a könyvtárát (a József Atilla Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskolában) nem csak könyvraktárrá alakította, hanem egy igazi közösségi térré, ahol lehet társasozni, sőt még kártyázni is.
Az ide betérő roma gyerekek egyszer azt mondták neki: olvasnak is, de csak "valami cigányosat". Innen indult Simon Krisztina "Cigánymese szakköre". A cigány bölcsődaloktól, a Paprika és Rózsa szerelmes történetén át, a cigányság vándorlási útvonalainak tanulmányozásáig és egy papírszínházas előadás megszületéséig sok csodálatos dolog, érzés, bizonyosság, ismeret és rácsodálkozás történt meg ezeken a foglalkozásokon afölött, hogy a cigányságnak is megvan az önálló irodalma, történelme, értéket hordozó kultúrája.

A közelmúltban írtunk link az ALA által felvázolt közkönyvtári trendekről. Ezek első pontja: "1. Intellektuális szabadság: A könyvtáraknak a tolerancia és befogadás központjának kell lenniük." A kifejtésben megemlítik az LGBT-szempontokat is; diszkriminációmentesség, dokumentumok elérhetősége. A téma megszokott az USA könyvtári szaksajtójában. Most a Breitbart portálra hivatkozó 888-at idézzük:
- A texasi Dallasban két drag queen látogatott el a Grauwyler Park Branch könyvtárba link , ahol mesét is olvastak a gyerekeknek.
Több mint 50 szülő vitte el a gyerekét arra az eseményre, ahol Cassie Nova és Jenna Skyy voltak a vendégek. Egyikük a "Milyen színű az alsóneműd?" és a "Macskám, Jack" című könyvekből olvasott fel. A könyvtárhoz több mint 700 hívás, 250 e-mail és megszámolhatatlan mennyiségű panasz érkezett be a közösségi médián keresztül. Az igazgató azonban ezt nem vette figyelembe, mert szerinte aki kifogásolta Cassie Nova és Jenna Skyy személyét, az 17 további, egy időben zajló felolvasóprogram közül választhatott, ezért mindenki megtalálhatta a neki megfelelő eseményt. Természetesen több szülő demonstrált a rendezvény miatt, mivel nem tartották elfogadhatónak, hogy drag queenekkel érzékenyítsék és szexualizálják a gyerekeiket. A felolvasó programon egyébként olyan színezőt is kaptak a gyerekek, amelyeken a két drag queent kellett kiszínezniük.

Noha a Design Thinking (DT) nem pusztán egy problémamegoldó módszer, a bejegyzés címe világosan jelzi, hogyan kell megfordítanunk a nézőpontunkat és a gondolkodásunkat, ha a DT eszközrendszerét kívánjuk alkalmazni.
... A kutatás során kvantitatív és kvalitatív eszközöket egyaránt használhatunk, s végezhetünk elméleti kutatást és terepmunkát is. A DT módszerhez talán leginkább a kvalitatív, terepmunkán, azaz gyakorlati kutatáson alapuló módszerek illenek leginkább, s járnak is a legnagyobb haszonnal. Ilyenek pl.
- az interjú
- a saját tapasztalás (belehelyezkedem a másik bőrébe)
- a szafari (megfigyelés)
- és egy modern, s egyben rendkívül egyszerű formája, az instaszafari
- a résztvevő megfigyelés
- a shadowing és a naplózás. (Hasonló, már könyvtári környezetben is kipróbált módszerekről a TMT 2018/6. számában írtam.)
- Nekem az egyik nagy kedvencem lett a 5 WHYs módszere, amely egyébként az élet bármely területén alkalmazható, ha a valódi okokat kutatjuk: az egyes válaszok után újra és újra tegyük fel egyszerűen a miért? kérdést, pontosan 5x egymás után. (Ld. Jefferson Memorial esete).

Támogatják, vagy rontják az olvasás iránti kedvet a kis civil önkiszolgáló könyvtári polcok? A kérdést már korábban is feltettük: Kis ingyenes könyvtárak - megítélésük és hasznuk link . Egyik vízválasztó lehet a kihelyezett állomány gondozása. Lássunk erre egy kecskeméti példát. (MG)
- Száz könyvvel gazdagodik a kecskeméti vasútállomás várótermében található Rotary Téka, ahol csütörtökön délután "Állomás irodalom - Irodalmi állomás" címmel új program is indul. Az első könyves délutánon Pásztor Andrea A platánfa álma című meseregényéből tartanak felolvasást.
A kecskeméti MÁV pályaudvar várótermében április első napjaiban avatott Rotary Téka népszerűsége változatlan; az önálló könyvszekrény állományát a helyi jószolgálati egyesület és barátaik rendszeresen gondozzák. Az utazók pedig örömmel élnek a lehetőséggel, hogy olvasással tegyék érdekessé a várakozás idejét.
A kollekció nyári gyarapításában ezúttal a Rotary Club Kecskemét egykori tagjainak és elnökeinek egyike: a jelenleg Budapesten élő Cseh Gábor és családja jeleskedik. Július 18-án, csütörtök délután Gábor és két kiskorú gyermeke 100 kötet könyvvel ajándékozza meg a vasútállomás "mozaikos kultúr-váróját". A szervezők az átadáshoz új kezdeményezés gyanánt egy rövid könyves délutánt is társítanak: kedvelt helyi szerzőket szólítanak meg "Állomás irodalom - Irodalmi állomás" címszóval.
- Kapcsolódó friss norvég példa: link

Korább közreadott anyagunkat - A könyvtár hatékony lehet az Alzheimer-kór ellen link - megerősíti:
- Az új dolgok megtanulása már hat hét alatt 30 évvel megfiatalíthatja az idős emberek agyát - ezt állítja egy új kutatás, amely a Kaliforniai Egyetem Riverside-i intézményében készült.
Több új dolog egyidejű tanulása megnöveli a szellemi teljesítményt, és megvédi az embereket az Alzheimer-kórtól. Az ilyen új készségek köre nagyon széles skálán mozoghat egy új nyelv tanulásától egy iPad használatán át a zeneszerzésig és a festésig. a kognitív hanyatlás megelőzésének hatékony módja lehet, ha az ember új dolgokat tanul, ahogy a gyerekek. Ezért arra biztatja az időseket, hogy legyenek olyanok, mint a "szivacs", tanuljanak új dolgokat, legyenek motiváltak.
Az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos kutatások, korábbi tanulmányok bizonyították, hogy az idősebb emberek kognitív képességeinek hasznára válik, ha új dolgokat sajátítanak el. De ezekben a vizsgálatokban egyidejűleg csak egy új képesség megtanulásáról volt szó vagy az új dolgok egymást követő elsajátításáról.
A kísérleti megfigyelések szerint már hat hetes intenzív tanulás után 30 évet fiatalodott az agy.
Wu kutatásában az 58-86 éves résztvevőket arra kérték, hogy három hónapig párhuzamosan 3-5 kurzust végezzenek heti 15 órában. Csupán hat hét után a résztvevők kognitív képességei elérték a középkorúak, 30 évvel fiatalabbak szintjét.
Világprobléma az időskori elbutulás. Az új dolgokat nem tanuló kontrollcsoport tagjainak kognitív képességei nem változtak a hat hét alatt. Wu hangsúlyozta: a kutatás igazolta, hogy az intenzív tanulás az idősebbek körében is megvalósítható, és hasznos lehet kognitív képességeik javulása szempontjából.
Világszerte 50 millió ember szenved demenciában, és a demenciás esetek 60-70 százalékát okozó Alzheimer-kórban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Jelenleg nincs gyógymód a demenciára.

Két amerikai tizenéves - Priya Vulchi és Winona Guo - összeállított egy szöveggyűjteményt, amely a nemzetek közötti írástudást (racial literacy) szolgálja. Mint TED-előadásukban elmondják: az iskolában gyakran megtapasztalták a különböző nemzeti hátterű emberek közötti eltérő gondolkodást, amely gyakran vezet félreértésekhez, meg nem értéshez. A tapasztalatokat sorolva pl.: egy koreai amerikai pár női tagja számára fontos, hogy étel adásával fejezze ki pozitív érzését párja iránt. Ha erre - a más kulturális háttér miatt - elutasító választ kap, azt alapesetben úgy éli meg, hogy az ő szeretete kapott visszautasítást. Hasonló anomáliákat hoznak latin, zsidó, hawaii stb. viszonylatokban is.
Utalnak arra a felmérésre is, mely szerint a feketéket a fehér társadalom inkább férfiasnak ítéli meg, míg az ázsiaiakat nőiesnek. S ez a vegyes házasságok statisztikájában is kimutatható: a fekete-fehér kapcsolatok 73%-ában fekete a férfi és fehér a nő.
Az eltérő kulturális szokások és képzetek azonban megismerhetők, tudatosíthatók, és ebben hasznos eszköz lehet az előadók könyve. (ref.: MG)
- A különböző hátterű, gondolkodású emberek közötti kapcsolat megteremtésének lehetőségétől Hervay Gizella is ír: Levél helyett link . (MG)

Életében a legtöbb ember megtapasztalja a munkahelyén az érzést, hogy nem érdemli meg a kapott dicséretet. Azonban vannak, akik folyamatos szorongásban élnek, hogy a sikereiket, amiket elérnek, nem érdemelték ki, és előbb-utóbb kiderül róluk, hogy "csalók". Miközben valójában erről szó sincs, csak az önképük nincs összhangban azzal, mennyire sikeresek a munkájukban.
A pszihológusok a jelenségek imposztor szindrómaként emlegetik, amikor valaki folyamatosan úgy érzi, hogy a dicséret, siker nem az ő érdeme, legtöbbször el is vicceli, hessegeti a bókokat, vagy azzal reagál, hogy kisebbíti saját érdemeit.
Nem is volt olyan nehéz feladat. Bárki meg tudta volna oldani. A kollégák segítsége nélkül nem sikerült volna.
Ismerősen csengenek ezek a mondatok? A Time magazin szerint az emberek 70 százaléka megtapasztalja élete során az imposztor szindróma tüneteit, melyek szélsőséges formában abban nyilvánulnak meg, hogy a dolgozó egyenesen csalónak érzi magát, és attól retteg mikor leplezik le, mikor derül ki, hogy nem is ért úgy a munkájához, mint a környezete hiszi. Az imposztor szindróma nem válogat, nőket, férfiakat, orvostan hallgatókat, marketing szakembereket, színészeket, tanárokat is egyaránt sújt.

Az elektronikus könyvek (továbbá audió-könyvek, zenék és videók) digitális értékesítésével foglalkozó amerikai OverDrive link megváltoztatná, videojátékokhoz tenné hasonlóvá az olvasás élményét, többek között jelvényekkel és más apróságokkal jutalmazná a leckéjüket befejező gyerekeket. Steve Potash vezérigazgató elárulta, hogy a rendkívül sikeres Fortnite-ot tanulmányozzák, hogy hogyan válnak az interaktív játék felhasználói kvázi-függővé. A tapasztalatok alapján fejlesztik tovább, gazdagítják közösségi aspektussal könyveiket.
Kiadók máris használják az OverDrive nyílt forrású platformját, és hangalámondással, zenével, Netflix-szerű "válassza ki a saját kalandját" elemekkel gazdagítják e-könyveiket. Hamarosan virtuális (VR) és kiterjesztett valósággal (AR) is bővül a repertoár. Potash mesterséges intelligencia, big data és a "jó öreg könyvek" házasságáról beszél. Az olvasás már soha nem lesz olyan, mint amilyennek megismertük, megszoktuk - állítja. A cég mérnökei a könyvtári adatok teljes feldolgozásával és mesterségesintelligencia-megoldásokkal elérték, hogy valósidőben tudják: a világ melyik pontján, melyik könyvet, mennyi ideig olvassák.
Az MI-eszközök egy része az OverDrive "intelligens asszisztens" jellegű könyvtári kölcsönző appját, a Libby-t áramvonalasítja, más részük csúcstechnológiákat használó iskolákban javítaná az olvasási szokásokat, azaz algoritmusok jelzik előre, hogy egy diáknak melyik könyv fog tetszeni, melyiket olvassa végig. Könyvtáraknak és tanároknak is segítenek a tanulók körében valószínűleg népszerű, illetve a tanmenetben működő könyvek kiválasztásában.
"Néha az emberek egyszerűen csak egy narancssárga borítójú könyvet akarnak. Tudni szeretnénk, ha a gyerekek azért olvasnak többet, mert kedvenc állatuk szerepel a borítón. Az MI segít kideríteni ezeket az információkat, és hozzájárul, hogy a könyvtárak rendeltetésszerűbben működjenek" - magyarázza Potash.
Tanárok akár közvetlenül is betehetnek kvízeket könyvekbe - vagy azért, hogy a tanulóknak több kedvük legyen a házi feladathoz, vagy hogy meggyőződjenek: a diákok elég érettek az adott olvasmányhoz. Potash elképzeléseiben szerzőket megjelenítő MI-k (avatárok), az olvasót történelmi jelenet közepébe repítő AR-megoldások, diákokat új szavak és fogalmak megtanulásában segítő beágyazott játékok is szerepelnek.

A hatalom "sötét oldala" elleni legerőteljesebb védelem az elszámoltathatóság és a felügyelet, és kevés intézmény képes ezt a szerepet hatékonyabban ellátni, mint a szabad média - fogalmazott a brit külügyminiszter.
Hangsúlyozta: tavaly világszerte 99 újságírót gyilkoltak meg, több mint kétszer annyit, mint tíz évvel korábban, 348 újságírót pedig bebörtönöztek.
Hunt szerint azok az országok viszont, amelyekben lehetséges a nyílt véleménycsere, önnön súlyukat meghaladó mértékben járulnak hozzá az emberi tudás fejlődéséhez.
Az a tíz ország, amelyben a legszabadabb a média, összesen 120 - egyedül az ötmilliós Norvégia 13 - Nobel-díjast adott a világnak.
Jeremy Hunt szerint a szabad média a korrupció elleni küzdelmet is segíti.

Fafaragó foglalkozást tartottunk a Városi Könyvtárban Szarvason 2019.07.01. - 07.05 között. A foglalkozásokon 10 fő vett részt a 9-10 éves korosztályból.
Alapanyagként csak természetes anyagokat használtunk. Különböző díszítési technikákkal ismerkedhettek meg a gyerekek, majd ezek elkészítését is kipróbálták.
Első munkájuk a saját névtáblájuk kifaragása volt. Készítettek vágódeszkát, melyet rozettafaragással, karcolással, ékrovással dísztettek. Faragtak virágkarót és fakanalat, melyet beégetéssel díszítettek. Ivópoharat szaruból készítettek s karcolással díszítettek. Lopótökből karcolással díszített kanalat, illetve "Buzu-buzu" és bodzasíp játékokat készítettek a gyerekek. Az elkészített tárgyakat mindenki hazavihette.
A délelőtti komoly munka után az ebéd következett, majd egyik délután megismerkedhettek a könyvtár 3D nyomtatójával, részt vehettek az origami és társasjáték foglalkozásokon. Másik nap ellátogattunk a Szlovák tájházba, természetesen a fagyizót is útba ejtettük. Sétáltunk a Kossuth utcán, ahol a szép faragott régi kapukat is megnéztük, majd a II. Világháborús emlékművet is megnéztük s a díszítését, faragásait elemeztük. A Történelmi Emlékút, stációinak faragástechnikáját és jelrendszerét, valamint a Székelykapuk üzenetét beszéltük meg a gyerekekkel.
Köszönjük a szarvasi Városi Könyvtár dolgozóinak a tőlük kapott sok segítséget!

Tavasszal mínuszos hírként bejárta a világsajtót, hogy egy dán gyűjteményben megtalálták Kolumbusz Kristóf fia, Kolumbusz (Colón) Ferdinánd (Fernando, Hernando, Fernand, stb.) mintegy 500 éve elveszettnek hitt, kétezer nagyalakú oldalt tartalmazó kéziratát, a Libro de los Epitomést (Kivonatok Könyve).
Kolumbusz Ferdinánd történelmi jelentősége apjáéhoz mérhető, és nemcsak amiatt, hogy létrehozott egy protointernetet.
Magában az állományban nincs semmi rendkívüli, abban viszont igen, hogy minden egyes tételnek van egy absztraktja, ami azt a célt szolgálta, hogy ne kelljen kézbe venni. Így az is tudja, hogy mi szerepel az egyes művekben, aki nincs ott a helyszínen. Na, ettől forradalmi a dolog!
Ezek után kevéssé meglepő, hogy Z. Karvalics a kora újkori művelődéstörténet egyik Szent Gráljaként hivatkozik a most megtalált kötetre. Az információtörténész szerint Colón felismerte, hogy az emberiségnek egyetemesen szüksége van egy közös tudástárra, tudástérre; a gyűjteménye nem azért jött létre, hogy kölcsönözhessenek belőle vagy nézegethessék a könyveket, hanem hogy legyen egy olyan hely, ahol minden kiadványról kivonatokat készítenek, és így egyetlen helyen összpontosul a tudásra vonatkozó metatudás.
Ami a World Wide Webbel megvalósul, hogy hiperlinkeken keresztül az emberi tudás egyetlen óriás kompozícióba abroncsolható, nos, ez a gondolat, ez az igény egy az egyben, teljes vértezetben megvan a 16. században a kis Kolumbusznál.
A most megtalált kötetben egészen jelentéktelennek tűnő kiadványokat, röplapokat is kivonatoltak. A kutatók számára azonban ez is aranybánya. "Ezek nem feltétlenül a műveltség vagy a tudás céljait szolgálták, hanem a hétköznapi logisztikát-koordinációt. A sok apró matéria között van vásári árlista, időjárás-jelentés, kocsmai illusztráció, amik által egy lépéssel közelebb kerüljünk ahhoz, hogy megismerjük a korszak polgárainak mindennapjait is. De legalábbis inspirációt adhat újabb kutatások beindítására."

Míg a Szovjetunióban hosszú börtön, internálás vagy kényszergyógykezelés jutott osztályrészül az ún. "tiltott irodalom" íróinak, sokszorosítóinak és terjesztőinek, addig nálunk szinte mindig "adminisztratív eszközökkel kezelték az ügyet": elkobozták a kiadványokat és a közreműködőket sajtórendészeti vétség címén bírságolták meg. A legkorábban a szovjeteknél jelentek meg az első szamizdatok, a legpezsgőbb szamizdatkultúra Lengyelországban volt, de az 1980-as évek végére már a magyar ellenzék illegális kiadványai is (elsősorban a legfontosabb "újságok", a Beszélő, a Hírmondó és a Demokrata) többezres példányszámokkal büszkélkedhettek. 1989-es sorozatunk ötödik részében Mink András történész beszél a szamizdatos ellenkultúra egykor titkos, mára pedig teljesen elfelejtett világáról.

Csernobil és a könyvtárak! De mégis, mi közük egymáshoz?! Nos, valóban sok a különbség, nagy a távolság. Ugyanakkor mindkettőt jellemzi az erős hatalom kultúra, amely alapvetően meghatározza a vonatkozó szervezetekben dolgozók gondolkodását. Akik látták a minisorozatot, azok előtt ismerősen csenghetnek az alábbi szempontok:
1. A tudás elhallgattatása - mert az ideológiai hűség az elsődleges.
2. Névleges a teljesítmény - a tesztet azért végezzük el, mert előírták, nem mert tanulni lehet belőle.
3. Titkolózás - mert tényadatok megadásával sebezhetővé válunk.
4. A saját arculat védelme - Csak sikerjelentés, a hibákat eltussoljuk. Tudjuk: lelövik a rossz hír hozóját.
5. Dögöljön meg a másik tehene is! - korábbi hasonló (bal)eset eltitkolása.
6. Legyen olcsó - szakember, megfelelő anyag és szakértelem megfizetésére nem akarunk költeni.
Mindezek egymást segítő, egymásra épülő mechanizmusok, amelyek lerontják a szervezetek eredményességét, hatékonyságát.

Úgy tűnik, a szervezetek tanulási képességét a kudarcok sem vetik vissza (pl. atomrobbanás, használók derékhadának elvesztése). A mechanizmusok mai napig működnek, ld. a néhány héttel ezelőtti tengeralattjáró-katasztrófát.
S végül a "király meztelen", vagy más megfogalmazásban a saját arculat védelme egy idézetben:
"A titkolózásra azért volt szükség, hogy senki se tudjon megelőzni bennünket. Amikor pedig már megelőztek minket, azért kellett tovább megőrizni a titkokat, hogy senki se tudja, meg lettünk előzve" - írta a szovjet holdra szállási kísérletek elhallgatása kapcsán már a Peresztrojka éveiben Jaroszlav Golovanov, a Komszomolszkaja Pravda újságírója (link ).

Van néhány pont azonban, amiben nem hasonlít egymásra Csernobil (mint jelenség) illetve a magyar könyvtárügy.
- A magyar könyvtárügyben nemigen láthatók hősök. Legalábbis olyanok, akik pl. akkor is megmérik, mekkora a sugárzás a felrobbant erőmű mellett, ha esélyes: aligha éli túl a kalandot.
- Csernobilban kevéssé hatott a konformizmus. A nyájszellem - eddig is, illetve mások is így csinálják - pusztító hatása inkább a mi könyvtárügyünkre jellemző.

Nagyjából egy évvel a nyugati indulást követően a hétvégén itthon is megjelent az Apple Music kereső részében a dalszöveg alapján történő dalkeresés lehetősége. Ha iOS 12-t futtató készüléken megnyitod az Apple Musicot, azon belül pedig a Keresés menüpontot, akkor valószínűleg ezt az üzenetet fogod kapni:
Ha pedig ezt leokézod, akkor a keresősávban is megjelenik a felsorolásban a dalszöveg. Az iOS mellett az asztali iTunes szoftverben Windowson és macOS-en is működik a funkció. Viszont ahogy Szűcs Ádám az Appleblogon rámutat, Siri továbbra sem tud együttműködni az Apple Music keresőjével, ha dalszövegről van szó.
A keresés minden nyelven működik, így akár magyar dalszövegek között is tudunk vele keresni. Fontos azonban, hogy bár ékezetek nélkül megérti, hogy mit szeretnél, az elütéseket vagy a pontatlanul beírt szövegeket nem igazán tolerálja.
Ebben az Apple le van maradva a Google által fejlesztett YouTube Musichoz képest, mely hónapokkal ezelőtti indulásakor is tudta ezt a funkciót. Sőt, utóbbinak úgy is sikerül kitalálnia, hogy mit szeretnénk, ha nem vagyunk pontosak.

Korábban felhívtuk a figyelmet a parktervezés, -fenntartás és olvasás kapcsolatára: Könyvtárosság és a parkgazdálkodás metszete - közös szempont link . Friss ajánló a témában:
- Az olvasás elmélyült állapotot kíván meg, kívülről nyugalmat és csendet, belülről egyensúlyt és figyelmet, ezért általában otthon műveljük, de amikor jó az idő, akkor talán még az olvasmányod is a szabadba vágyik. És ki ne szeretne a napsütésben, egy árnyas helyen alámerülni egy izgalmas történetben, tudattágító filozofálgatásban, netán ismeretterjesztő munkában? Naugye. Mielőtt azonban a hónod alá csapnál egy könyvet (vagy olvasót, tabletet), és uzsgyi, ajánlunk pár olyan helyet szerte a városban, ahol biztosan jól esik az olvasás, te pedig válassz, és aztán már tényleg mehetsz.
- A könyvtár számára a lista ajánlása olvasástámogató eszköz lehet: Károlyi-kert, Kertem, Városliget, Figaró kert, Duna-part, Múzeumkert, Feneketlen-tó, Mechwart liget, Filozófusok kertje, Városmajor, Mansfeld Péter park, Hűvösvölgyi Nagyrét, Amfiteátrum.

Akinek a nyár ellenére egy 15 perces, komolyabb olvasmány is belefér:
- Írni-olvasni tudó világunkban a két ige kölcsönösen felidézi egymást, úgyszólván elválaszthatatlanok. De vajon honnan indult ezek története a magyarban? Milyen távlatok nyílnak a távolabbi múlt felé, milyen irányok bontakoznak ki a nyelvtörténet folyamán? Ha belegondolunk olyan közkeletű szavakba, mint a felolvas és leolvas, kiolvas és beolvas, megolvas és ráolvas, vagy olyan ritkább, de ismert kifejezésekbe, mint az írásos hímzés vagy a régi képíró, rögtön érzékelhetjük a jelentéseknek azt a sűrű szövevényét, mely mindkét igét körülveszi. Ezek közül egyesek hosszabb részlettanulmányokat érdemelnének, nemcsak az írás- és olvasástörténet fényében, hanem különböző társtudományok (néprajz, művészettörténet) bevonásával is. E rövid írás elsősorban arra a kérdésre keres választ, hogy a két szó etimológiája és szótörténeti adatai alapján milyen kép rajzolódik ki korai használatukra nézve, különös tekintettel azokra a hajdan meghatározó szerepet játszó jelentésekre, melyek azóta többé-kevésbé háttérbe szorultak. A korszakok közül főként az ősmagyar és ómagyar kor kerül a figyelem központjába. A források köre a történeti és etimológiai szótárakra, különféle nyelvemlékes adatokra, valamint egyes tájszótárakra és értelmező szótárakra is kiterjed.

A 7 tipp egy lusta pszichológus anyukától, amiért világszerte hálásak a szülők c. cikk a gyereknevelés együttműködő, kíméletes fogásaihoz ad tippeket. Pl hogyan altassuk el a gyereket. Az egyik tipp:
- Egyhangú olvasás: Olvasás közben szőj bele olyan részeket a mesébe, melyek az elalváshoz kapcsolódnak. Pl. "A maci ekkor azt mondta, lefekszem a fűre és szundítok egyet." Fontos, hogy lassan olvas, ritmusos szünetekkel, hogy a légzésed egyenletes legyen, és fokozatosan lassítsd le a beszéded ritmusát. Ha helyesen csinálod, a mese hallgatása közben a gyerek légzése is lelassul.

A közösségi kerékpározással kapcsolatos, valós idejű információkkal bővült a Google térkép felülete Budapesten és a világ 24 más városában - közölte a Google szerdán.
Az alkalmazás szerdától már nemcsak azt mutatja meg, hogy hol találhatók közösségi kerékpárgyűjtő állomások, de azt is, hogy hány szabad kétkerekű érhető el valós időben az adott ponton. A kerékpáros közösségi közlekedés szerte a világon, így Budapesten is virágzik, becslések szerint 1600 kerékpármegosztó rendszer működik a világ városaiban, összesen több mint 18 millió biciklivel.
A tavaly New Yorkban tesztelt funkciót a Google és az Ito World közötti együttműködés teszi lehetővé, így a nemzetközi közösségi bringarendszerekkel kapcsolatos adatok közvetlenül töltődnek fel a Google térképre - írták.

Az interaktív világtérkép öt dimenzióban ábrázolja az egyetemeket: a tanítás és a tanulás, a kutatás, a tudásátadás, a nemzetközi tájékozottság és a regionális elkötelezettség. Az adatok az 2019-es U-Multirank 100 legjobb egyetemét veszi sorra.
Az interaktivitás a fentiek mellett kiterjed arra is, hogy ki-ki régiók tudományterületek szerint listáztathatja magának az egyetemeket.