A könyvtárosképzés, könyvtáros munkaerőigény, trendek, könyvtárosok minősége...
- nem szakmai téma (néhány, a trendek egészét nem érintő előadást leszámítva)
- nincs (publikus) felmérés a témában
- nem látszik (publikus) intézkedés.
Múlt heti lapszámunkban a szakmai képzés visszaszorulásáról közvetítettünk hírt - erős magyar áthallásokkal. Felmerül a kérdés: könyvtáros érdekvédelmi szervezeteink - könyvtári akkreditációs bizottság, MKE, IKSZ, szakszervezet(ek), Könyvtári Intézet - tudatában vannak-e a leépülésnek / tudtukon kívül zajlik-e / (nem közismert) intézkedéseik ellenére / vagy netán azok segítségével (a diskurzust ld.: vö.:
link )
Akárhogyan is, saját felelősségünket nem kerülhetjük meg jövőnk biztosításában -vegy éppen felélésében. (MG)

Tőlünk észak-nyugatabbra akár háromszor, négyszer is nagyobb a könyvtárhasználók tábora, és egy könyvtárosra több használó jut. A fizikai dokumentumállomány pedig kisebb. Hatékonyságunk tehát vészesen alacsony. Az együttes hatékonyságnövelés (hálózatos együttműködés, automatizálás) a munkaerő értékesebb munkába állításával - az olvasószolgálat erősítése a feldolgozás rovására - növelhető lenne eredményességünk is. - A könyvtári stratégiát ugyanakkor a szakmától elzártan, néhány, a jelen állapotért felelős döntéshozó készíti. Több szempontból rossz kilátás! (MG)
- Chikán Attila: A termelékenység átfogóan ugye azt jelzi, egységnyi ráfordításból mekkora eredményhez jutunk, másképpen: azt, hogyan használjuk fel szűkös erőforrásainkat, a munkaerőt, a tőkét, az ásványi kincseket, a földrajzi adottságainkat. Na most, Magyarország termelékenységben, versenyképességben, így innovációban is megengedhetetlenül hátul van a nemzetek rangsorában. Különösen a munka termelékenységét, az egy ledolgozott munkaórára jutó GDP-t illetően van okunk restelkedni. Borzalmasan használjuk az erőforrásainkat. A magyar nemzeti termelékenység bő fele a nyugat-európainak, vagyis egy magyar ember időegység alatt feleannyi értéket termel, mint egy nyugati kollégája.

Egy könyvtárban mindig lesz hely a hagyományos szerepköröknek. Például szerzeményezésnek, programszervezésnek, gyerekfoglalkozásokhoz. De a friss diplomás könyvtárosok újfajta szerepeket és készségeket hoznak be.
- A makerspace szervező már egy külön pozíció. A STEM (természettudomány, technológia, mérnöktudományok, matematika) tudományok oktatása minden iskolai osztályra kiterjed. A gyerekek mellett felnőtteket is lehet foglalkoztatni. Bárkit lekötnek a 3D nyomtatók, áramkörök, kódolás alapjait tanító barkácstermékek. Ha a makerspace szervezés nem az ifjúsági könyvtáros feladata, az azt is üzeni, hogy bármilyen korosztályt vár a könyvtár a foglalkozásokra. A munkakörhöz tartozhat az oktatás, eszközfelügyelet, beszerzés, sőt eszközjavítás is.
- Maga a STEM-központú könyvtáros is lehet külön szerepkör. Segíthet a tudósoknak megtalálni, létrehozni és kommunikálni az információt. El kell magyarázni a tudósoknak, miben tud segíteni.
- Adatkezelés, adatmenedzsment, adatvizualizáció. A Library Journal kérdőíves kutatása szerint kiemelkedő trendek a könyvtárban. Begyűjti, elemzi, közvetíti az adatokat. Akár a könyvkölcsönzéssel, könyvtárközi kölcsönzéssel, weboldal használattal, oktatásokkal kapcsolatban. "Mindig szükség lesz valakire, aki közérthetően be tudja mutatni az adatokat." A könyvtárosok számára az információ prezentálása természetes. Már nem kapuőrök, hanem inkább kísérők. A hallgatóknak is segíthetnek használni az eszközöket. Támogatják az egyetemi szolgáltatások adatvizualizációját.
A következő részben az üzleti elemzéssel és az ügyfélkapcsolat újfajta típusaival foglalkozó szerepeket mutatjuk be. (ref.: Habók Lilla)

A cikk három végzős könyvtár- és információtudomány mesterszakos uppsalai egyetemista szemüvegén keresztül azt vizsgálja, hogy a jövő könyvtárosainak milyen kompetenciákra lesz szükségük, és milyen módon szolgálhatják a használók érdekeit a legkülönfélébb könyvtártípusokban és környezetekben. Az Uppsalában folyó képzés jellegzetessége, hogy tág közgyűjteményi kontextusba ágyazódik, így a hallgatóknak jó rálátása nyílik a levéltári, múzeumi és könyvtári világra is, aminek következtében szélesebb perspektívából tudják szemlélni a könyvtári munkát.
Ami a közoktatással való kapcsolatot illeti, fontos, hogy a könyvtárostanárok az információs műveltség fejlesztésében vállaljanak kulcsszerepet. A képzést nem információelméleti ismeretekkel kell kezdeni, hanem a forráskritikai készségek és képességek megalapozásával a digitális információs környezetben. A keresési technikákhoz kötődő könyvtárosi know-how átadása az egyetemistáknak a tapasztalatok szerint a szó szoros értelmében aranyat ér. A kultúraközvetítés egyre nagyobb jelentőségű terepe a tartalomajánlás, különösen a mai streaming-, illetve digitális könyv- és folyóirat-szolgáltatások gyors terjedése közepette. A fejlett könyvtárosi információs kompetenciák a közkönyvtári világban is meghatározóak, ahol elvárás, hogy testhezálló információs kínálatot biztosítsanak bárki számára. Egyre jobban előtérbe kerül a többnyelvű információs munka, minimum svéd--angol nyelven, de a bevándorlók nyelveihez illeszkedő szolgáltatási környezetben is. A könyvtárosoknak különféle etnikai hátterű és értékrendű használókkal is meg kell találniuk a közös hangot.
A hallgatók szerint a társadalmi kohézió megteremtésében játszott szerep miatt a könyvtárak társadalmi missziója sokkal hangsúlyosabb a döntéshozók számára, mint a levéltáraké és a múzeumoké, így a költségvetési megszorítások sem sújtják őket olyan mértékben, mint a másik két közgyűjteményi területet. Anne-Chrstine Norlén, az Uppsalai Egyetem adjunktusa arra is rámutat, hogy a könyvtáraknak kiemelkedő feladat jut a demokratikus értékek terjesztésében. A műveltség erejével, a kultúraterjesztés újabb és újabb útjait felhasználva eredményesen fel lehet venni a harcot az antidemokratikus társadalmi jelenségekkel szemben. Mint ahogy a legújabb svéd könyvtári stratégia címe is utal erre, a könyvtáraknak a társadalom kincseskamrájaként kell szolgálniuk. (Összetett misszió - a jövő információs szakemberei; ref.: Németh M.)

Szegény könyvtárosok, szegény használók. - A könyvtárak nagyon eredményesek lehetnek a társadalmi felzárkóztatásban. (Eddigi példák a KIT-ben: link ) E szerep különösen olyan helyzetben fontos, amikor vékonyodik a középosztály. A könyvtárosok és a középosztálybeli használók azonban gyakran visszahőkölnek: a máshogyan szocializálódott, nélkülöző emberek megjelenése, közelsége riasztó lehet számukra. Ám minden marketing - és a felek érdekeit hosszú távon szolgáló megoldások - első lépését a célcsoport megismerése jelenti. Másik szempont, hogy sajnos a könyvtárosok is egyre inkább az anyagilag rászorulók kategóriájába tartoznak. A helyzet feltérképezésében, megértésében igyekszik segíteni e sorozat. (MG)
- A szűkölködés nem csak gazdasági-társadalmi helyzet, hanem mentális állapot is. A szegénység elleni küzdelem világnapjára készült cikkünkben azokat a testi-lelki és kapcsolati folyamatokat térképezzük fel, amelyeket a tartós nélkülözés idéz elő. A "bűnbak-áldozat", "adakozó-rászoruló" és más ellentétpárok által kínált egyszerűsítő szemlélet helyett, azt reméljük, "a szegények" és "a mi szegényeink" közti különbségre irányíthatjuk a figyelmet. Arra a különbségre, amin életek múlnak - nem csak a nincsteleneké, hanem a jólétben élőké is.
A nyomor és mentális egészség kapcsolatát mi most négy szempontból: az agyműködésre gyakorolt hatás, a gyermekkori fejlődésben játszott szerep, a társas kapcsolatok alakulása és a megbélyegzés, valamint a szegénységből való kitörés egyéni és társadalmi feltételei felől vizsgáljuk. Mindehhez a következő alapvetéseket tartjuk szem előtt:
1. A szegénység nem jellemhiba.
2. A szegénység hatásai függnek annak mértékétől és tartósságától. Jelen írás a szegénység és nyomor kifejezéseket (stilisztikai okokból) rokon értelemben használja, alattuk az ember testi, pszichés és társas működését radikálisan meghatározó, tartós, szélsőséges szegénységet, speciális megküzdési stratégiákat igénylő hiányhelyzetet érti.
3. A szegénység nem csak az anyagi javak hiányát jelenti, azzal sokszor együtt jár a megfelelő táplálkozáshoz, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés elégtelensége, a veszélyes fizikai és társas környezet, a támogató közösség hiánya és még sok más kockázati tényező.

2015-ben a KB szerepét kibővítették - munkavállalói számát 250-ről 400-ra emelve és költségvetését megduplázva -, amikor összevonták három szervezettel: a digitális innovációs projektszervezettel (BNL), a közkönyvtári intézettel (SIOB) és a holland irodalom digitális könyvtárával (DBNL). Az új intézménynek sokkal nagyobb és komplexebb szolgáltatási portfoliót kellett kialakítania, amelynek célcsoportja immár a teljes holland lakosság, a kisgyermekektől az idősekig. A fő cél a Nemzeti Digitális Könyvtár létrehozása, melynek révén a közpénzből fenntartott digitális gyűjtemények térítésmentesen elérhetők bárki számára. Mindez nemcsak a digitális objektumokat, hanem a kapcsolt adatokat és az adatszolgáltatást is magában foglalja. A KB saját keresőfelületeket is biztosít (Delpher, Memory of the Netherlands portálok), de e célból együttműködik más partnerszervezetekkel, így a Google-lal is.
A KB belső stratégiája öt összetevőt tartalmaz: kultúra, menedzsment, stratégia, tudás és kompetencia, illetve szervezeti felépítés. Mindegyik tényező egyformán fontos, de az egyes részterületeknek szentelt figyelemnek a kihívásokra és a változó környezetre kell reagálnia. A KB pozicionálása is megújult: az írott szöveg erejére támaszkodó, az okos, kompetens és kreatív társadalom szolgálatában álló hálózatos szervezetként definiálják magukat. Ennek keretében olyan új alapértékeket jelöltek ki, mint a megbízhatóság, az innováció, a kapcsolatépítés és a nyitottság.
A KB külső stratégiájában immár az ügyfél az első, szemben a korábbi gyűjteményszervező és kutatástámogató attitűddel. Több ügyfélközpontú célt fogalmaztak meg, amelyek mérföldkövekként szolgálnak a stratégia számára. A KB korábban is sok szolgáltatással bírt, de mindezek nem alkottak koherens egészet, ezért újraformálják a szolgáltatások brandjét az egyszerűbb megérthetőség és könnyebb használhatóság érdekében. A hálózatközpontú szemlélet igen hangsúlyos. (...)
Az újraszervezést követő harmadik évben már folyamatban van a szervezeti átalakulás. A látókör bővítése érdekében vezetői továbbképzéseket tartanak, részleteiben újragondolják a stratégiát, a belső kommunikáció fejlesztésére pedig közösségi intranetet építettek ki. Arra törekednek, hogy a munkavégzést az új modellben eredményorientáltság és rugalmasság jellemezze. (Átalakulóban a holland nemzeti könyvtár; Bódog A.)

Piaci áron 26 millió Ft-ból 300-500.000 oldal digitalizálható, szolgáltatótól és más paraméterektől függően. Egy pályázat link keretében több könyvtár kapott 26 millió Ft-ot - tudta meg a KIT.
- Egy a mai (hétfő) napon elnyert pályázati forrásnak köszönhetően, felgyorsul a digitalizálás folyamata a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban. Az intézmény link több mint 26 millió forintból, 2020 februárjáig 12 000 oldalt dolgoz fel, és tesz elérhetővé a honlapján.
Eredményesen szerepelt az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatán a megyei könyvtár. Az intézmény 26.8 milliós állami támogatással folytatja a könyvtári állomány digitalizálását. Az elnyert forrásból 10 millió forintot költenek olyan eszközök megvásárlásra, amelyek segítik ezt a munkát. A könyvtárosok előtt igen nagy munka áll, mivel a következő 4 hónapban, több mint 12 000 oldalnyi anyagot kell digitalizálniuk. A könyvek és helytörténeti kiadványok mellett, például Tóth Sándor fotóriporter munkái is feldolgozásra kerülnek.

(frissítve) - Bár a leírt személy és helyzet nem "iparág-specifikus", hanem a merev hatalmi struktúra jellemzőjét adja, a KIT-olvasóknak lehet tippjük Amarisra, mely egyébként könyvtáros szerző tollából (billentyűzetéből) pattant ki. (MG)
A mű a szerző felolvasásában: link
Azt mondta Amaris, rendben lesz, így aztán rendben lesz, és mosolyog, mert megint igaza lett, a háttérben pusmogók behúzzák fülüket-farkukat, ott ülök mellette, ő pedig bekap egy falatot a tányérjáról - Istenem, milyen csodálatos étvágya van Amarisnak! -, egészen tárgyilagosan megjegyzi, látod Jucus, pillanatig se kellett volna izgulnod, én mindent előre láttam.
Bujkál egy rejtett mosoly a szarkalábai között, az értünk végzett munka, aggodalom rajzolta a szeme köré. Ott lesz az a finom, halovány redőcske, amiből tudom, nem bírál, hanem dicsér, elégedett, nyugodtan hátradőlhetek, és a többiek mind ráébrednek, hogy Amaris eredményeihez én is kellettem, azonban nem vagyok dicsekvő típus, amúgy sem jött el ennek az ideje, az a vacsora akár heteket is várathat magára, addig pontosan követem az instrukciókat, amelyek most egy kicsikét késnek, ami furcsa, de tekintve az elfoglaltságát, ezt a késést nem lehet felróni neki, hiszen zseniális agya minden bizonnyal értünk pörög, és a legjobbat hozza ki számunkra.

A spanyolországi Arzúa kisváros (6000 fő) könyvtárában (Biblioteca Pública Municipal "Rosalía de Castro" de Arzúa) link azt használják ki, hogy a kisgyerekek kedvencei az állatok: szívesebben telepednek olyan fotelekbe, tatamira, ahol kedvenceik stilizált képét látják. A könyvtár gyerekrészlegében ilyen, gyerekek kedvelte harsány színű műbőrrel bevont - azaz könnyen tisztítható - bútorok találhatók. A link oldal fotóin a fotelek és tatami mellett dobogó-elemeket, illetve szintén állatmotívumos hordozható játékdobozt láthatunk. (MG)

- tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
0 - Igen, mert a fenntartó visszavághatja a költségvetést
2 - Igen, mert a társadalom nagy állományokat vár el tőlünk
16 - Nem, ha más módon mutatjuk be fontosságunkat
2 - Teljesen mindegy, úgyis visszafejlesztik a könyvtárat.
Ha egy diagramon ábrázoljuk a hasonló kérdésre kapott 2012-es válaszokat a mostaniakkal, az alábbi diagramot kapjuk: link . Az idei alacsony válaszadási arány miatt nagy bátorság lenne véleményt formálni. Ezért csak azt mondhatjuk, hogy a válasz szintjén nem félnek az avulás kommunikálásától, mert lehetőséget látnak a könyvtárak értékének más módon való kommunikálására. (MG)

A könyvtári rendszerek világát jelenleg eltérő fejlesztési modellek jellemzik: míg a felsőoktatási intézmények könyvtáraiban az új technológiák, mindenekelőtt a könyvtári szolgáltatási platformok (KSZP-k) térhódításának vagyunk tanúi, addig a közkönyvtárakban a tartósan bevált, ugyanakkor öregedő architektúrájú rendszerek bővítésével kívánnak megfelelni a kor követelményeinek.
A piacvezetők közös jellemzője, hogy - a régi rendszereik "bütykölése" helyett - kifejezetten nyitottak az innovatív megoldásokra, ezzel összhangban az Ex Libris és az OCLC is elősorban a felsőoktatási és szakkönyvtárak rendszereinek KSZP-kbe való költöztetésén fáradozik. 2018-ban az Ex Libris Alma terméke volt a legkelendőbb, ez 115 új szerződéskötést jelentett összesen 448 könyvtárral. Emellett 113 licencmegállapodás született a cég Primo nevű discovery szolgáltatására. Az OCLC, kissé lemaradva, 53 új licencszerződést tudott kötni az adott évben a WorldShare Management Services KSZP-re. Az IKR-ek terén a SirsiDynix vitte el a pálmát a Symphony 107 eladásával, a cég BLUEcloud termékeit szintén szép számban értékesítették. A ByWater Solutions 43 darab, mintegy 225 könyvtárat érintő szerződést kötött a nyílt forráskódú Koha rendszerre.
Az eddigiek mellett említést érdemel az Innovative Interfaces, amelynek új fejlesztése egy, a kapcsolt adatok (linked data) technológiájára és a BIBFRAME-re épülő új könyvtári platform. Az innovatív megoldások elterjedése a könyvtári szakmában általában lassú, és ha megalapozott új technológiáról is van szó, át kell mennie mindenekelőtt a korai implementálók (early adopters) rostáján. Az utóbbi idők nagy bukásai a Kuali OLE és az Intota voltak, míg az Alma és a WorldShare Management Services a sikertörténetek közé tartoznak.
Az elmúlt időszakban megnövekedett a nyílt forráskódú rendszerek használóinak száma, az Egyesült Államokban az IKR-telepítések 14 százalékát teszik ki ilyen szoftverek. A rendszerek szállítóinak üzleti modellje eltér a többi vállalatétól, és főleg a támogatási (support) szolgáltatásra fekteti a hangsúlyt. (Könyvtári rendszerek 2019: az innováció ciklusai; ref.: Dancs Sz.)

Kacskovics Imre, az ELTE Természettudomány Karának dékánja elmondta a 444-nek, hogy a kar lemondja 37 külföldi és 26 magyar tudományos folyóirat előfizetését pénzügyi okok miatt. Ez nem az összes előfizetett folyóiratot jelenti, mert több mint 50 millió forintot ezután is előfizetésre fognak költeni.
A lemondott lapokat, ha szükségesnek tartják, az érintett kutatók továbbra is előfizethetik a saját kutatási támogatásaikból. A dékán szerint itt nem egyszerű spórolásról, sokkal inkább stratégiai döntésről van szó, amely illeszkedik a nemzetközi trendekbe.
Az Index is többször írt már róla, hogy a tudományos publikációk megjelentetésének rendszere egyre mélyebb válságba kerül, mivel a szakfolyóiratok piacát uraló néhány kiadó az egekbe emeli az előfizetési díjakat. Ezeket már a legnagyobb egyetemek, kutatóintézetek könyvtárai sem képesek megfizetni, így sorra mondják le az előfizetéseket. Így tett a Harvard és számos németországi egyetem is.
- Az egyetem már nem bírja, a kutatókra hárítaná a méregdrága lapelőfizetések egy részét (444)

HVG: Az internet, a közösségi média lehetőséget adnak az azonnali "vágykielégítésre": bármikor kommunikálhatok a barátaimmal, ha felmerül valami ismeretlen téma egy beszélgetésben, azonnal rákeresek a neten.
Ph. Zimbardo: Pedig ez a "pillanatnak élés" a kisgyerekkor sajátja. Egy csecsemő nem tud várni, ha éhes. Amikor a gyerekek felnőnek, ki kell, hogy fejlődjön a "jövő-érzékük". Most készül egy sokszerzős könyv Donald Trumpról, arról, hogy miért nem alkalmas amerikai elnöknek. Az általam írt fejezetben azt szeretném megmutatni, hogy Trump a legszélsőségesebb jelenhedonista: állandóan valami újdonságra vágyik, könnyen beleun mindenbe, nem vesztegeti az idejét arra, hogy szakértővé váljon bizonyos területeken. A Twitteren él, ha történik valami, nem gondolkozik, azonnal reagál, nem bajlódik a helyesírással, a részletekkel, és nem törődik a következményekkel sem. Vagyis az USA elnöke, akinek elképesztő hatalom összpontosul a kezében, pontosan úgy viselkedik, mint egy kisgyerek.
HVG: Arról mennyit tudunk, hogy az internet, a közösségi média hogyan befolyásolják a fiatalok időperspektíváját?
Ph. Z.: Ez egy nagyon fontos kérdés valóban, és még senki nem tanulmányozta teljes komplexitásában. A technológiának köszönhetően már nem is arról beszélünk, hogy a jelenben él valaki, hanem inkább a másodperc tört részében. Üzenetet küldök valakinek, és már attól is ideges leszek, ha egy perc múlva még nem kaptam választ. Állandóan elérhetőnek kell lenni, muszáj azonnal reagálni mindenre. Ha eszembe jut egy ötlet, rögtön elküldöm a munkatársamnak, és már el is kezdjük a megvalósítást. Szükségszerűen felszínesebb így minden, nincs idő nyugodtan végiggondolni és megtervezni a részleteket.
És akkor még nem beszéltünk a videojátékokat játszó kamasz fiúkról, akik végképp a mikropillanatban élnek, az újabb és újabb izgalmas kihívásokban: ez az abszolút hedonizmus világa, ahol a játékkal összehasonlítva unalmassá válik minden más. Amerikában súlyos probléma, hogy egyre több fiatal már a középiskolát sem fejezi be, és nem törődnek a következményekkel, hiszen úgy érzik, számukra nem létezik jövő.

Egy város, ahol nem sajnálták a pénzt a kultúrára: nézzetek szét a dunaföldvári könyvtárban link , ami egy 130 éves, felújított épületben lelt otthonra.
Az épület az 1800-as évek végén épült pénzintézetként, majd évtizedekig különféle iskola működött benne. Az évek során azonban alkalmatlanná vált ezt a funkcióját betölteni.
Sokáig díszelgett a tetején az ELADÓ felirat, de nem talált olyan gazdára, aki lehetőséget látott a régesrégi műemlék felújításában. Ekkor az önkormányzat az asztalra csapott és úgy döntött, meghagyva a gyönyörű homlokzatot, megépíti a Kultúra és a Könyvek Házát. Merthogy nem csak könyvtár működik itt, hanem közösségi teret is kialakítottak előadásoknak, koncerteknek és kiállításoknak.
A felújítás megkezdésekor azonban nem várt meglepetés érte az építőket és a városlakókat. A tanteremként és tanáriként működő helyiségek falaiból pompázatos vasoszlopok bukkantak elő, amik ma az olvasóterem ékességei lettek.

Bár a SZER magyarországi visszatérésére várhatóan 2020-ig még várni kell, a következő hetekben az Első Pesti Egyetemi Rádió a legendás Szabad Európa Rádió 1956-os adásait újra sugározza a nap 24 órájában, méghozzá mindent pont úgy, ahogy az eredetileg is elhangzott a forradalom és szabadságharc kitörésének idején.
Tegnaptól november 12-ig újra hallgatható a Szabad Európa Rádió (SZER) 1956-os magyar nyelvű műsora. Az annak idején rövidhullámon, külföldi adókon keresztül közvetített adás most online vált elérhetővé, méghozzá napi 24 órában.
A 24 órás adásnak köszönhető, hogy minden műsor pontosan akkor szólal meg, amikor - 63 évvel ezelőtt - elhangzott. Így hitelesen követhetők az 1956-os forradalmi események.
A felvételeket az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történeti Interjúk Tára digitalizálta, műsoronként állította helyre, és tette közkinccsé a link honlapon, majd az ELTE-s Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER)restaurálta és állította vissza az eredeti adásmenetet.
A SZER56 "ismétlés" kiterjed a forradalom előtti négy napra is. Ez az egyetlen fennmaradt adásfolyam-felvétel, mely az 1950-es évek "hétköznapi" műsorait megőrizte.
Az október 19-21-i műsorokat a nagyközönség most először hallhatja ebben a formában. A műsorok között a politikai adásokon túl hangjáték, zenei összeállítás és még vetélkedő is szerepel.
- Kapcsolódó: Már most zavarják a Szabad Európát - Csak egy buborékban szólna az internetes rádió link .

Letéti könyvtárat nyitott október elején a Herbolyai Szociális Blokkban a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár link . A közel ezer dokumentumból álló állományegységet Klimon István alpolgármester és Molekné Kőrösi Beatrix, az intézmény igazgatója adta át a területen élőknek.
- A könyvtári célokra használható helyiséget a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ bocsátotta rendelkezésünkre. A könyvtár célja az új létesítmény megnyitásával az, hogy a város kieső részein könnyebb hozzáférést kapjanak az érdeklődők és az olvasni vágyók - hangsúlyozta Molekné Kőrösi Beatrix.
A letéti könyvtárban a területen élő gyermekekre is számítanak: nekik könyvtárhasználati és olvasásnépszerűsítő foglalkozásokat, valamint egyéb programokat is szerveznek majd a jövőben.
- Rendkívül fontos az esély­egyenlőség és az egyenlő bánásmód elve, valamint a különböző társadalmi rétegek számára nyújtandó kulturális és könyvtári lehetőségek biztosítása. A rendkívül népszerű napközis olvasótáborok kiterjesztésén is gondolkodunk, valamint a felnőttek részére is szeretnénk programokat biztosítani a jövőben Kazincbarcika Herbolya városrészén - tette hozzá az intézményvezető.
Molekné Kőrösi Beatrix hozzátette, a könyvtár elsőként egy helyi igényfelmérést végez majd a városrészen, annak érdekében, hogy minél nagyobb érdeklődésre tartsanak majd számot ezek a programok.

Azt mondják, pénzért nem lehet boldogságot venni. Mégis sokan ezzel kereskednek, nem is akárhogyan. Gomba módra sokasodó gyanús szolgáltatások, mindenféle gyógyító kristályok, instant tanácsokat osztogató kuruzslók duzzasztják a mára egész iparággá terebélyesedő üzletet. Honnan ered a boldogsággal kapcsolatos társadalmi megszállottságunk? És mi köze ehhez a pszichológiának?
Egy kapitalista világban minden árucikké válik, maga a boldogság is. Nem véletlen, hogy a közel két évtizede útjára indult, akkoriban újdonságnak számító lélektani irányzatot hamar felkarolták a nyereséges üzleti lehetőséget szimatoló befektetők. A pozitív pszichológia felemelkedését és a rátelepülő iparág működését most egy olyan új könyv tárgyalja, amely igencsak megosztja a közvéleményt.
Edgar Cabanas pszichológus és Eva Illouz szociológus Manufacturing Happy Citizens (Boldog polgárok gyártása) című munkájába a NewScientist újságírója, Douglas Heaven által nyerhetünk bepillantást.
Szempontok: ...

Aláírást is gyűjtenek ezért. Most a Mi Hazánk dobta be, hogy át kellene nevezni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat valami másra, a szélsőjobboldali párt pedig ezúttal Tisza Istvánt találta méltónak a dologra.
A párt szerint a könyvtáralapító marxista Szabó Ervinnek elég lenne egy kicsike emléktáblán a könyvtár elrejtett zugában, az intézményt pedig "Fővárosi Tisza István Könyvtárnak" kellene nevezni, erre aláírásokat is gyűjtenek.
Nem a Mi Hazánk viszont az első, aki át akarja nevezni a könyvtárat: 2010-ben link még az akkor kulturális államtitkárnak, Szőcs Gézának is voltak hasonló tervei, bár ő legalább Hamvas Béla íróról akarta elnevezni a könyvtárat.
Szabó Ervin életútjáról és munkásságáról itt link olvashatnak bővebben! (HVG)
- Gyurcsányék Szabó Ervinért kardoskodnak (Magyar Nemzet)

Karl Ove Knausgard norvég író következő műve 2114-ig olvasatlan marad. A hatkötetes életrajzi regényéről (Min Kamp - Harcom) ismert szerző ezzel olyan prominens írókhoz csatlakozik, mint Margaret Atwood és David Mitchell, akik szintén alkottak már az utókornak, és vállalták, hogy műveik érintetlenül várják a 22. századi olvasót.
A Katie Paterson skót konceptuális művész ötletére létrejött Jövő könyvtárának a norvég író már a hatodik szerzője lesz. A művészi szándék szerint "élő, lélegző, szerves alkotások száz év alatt kibontakozó tára" jelenlegi állapotában ezer növendék lucfenyőből áll, amelyeket az Oslo közelében fekvő Nordmarka erdőben ültettek el 2014-ben. Amikor százévesek lesznek, kivágják őket, és papírt készítenek belőlük - erre a papíranyagra nyomtatják majd a mások mellett Atwood, Mitchell, Knausgard és Elif Shafak műveiből létrejött antológiát. Minden évben egy író csatlakozik a projekthez.

A magyar iskolák jelenleg sok mindenre felkészítik diákjaikat, de az álhírek felismerése nincs ezek között. Egy projekt most azért jött létre, hogy pótolja ezt a hiányt: tanárokat vérteznek fel arra, hogy segítsenek a diákoknak eligazodni a hírek világában.
2019-ben az iskolában megtanítják a diákoknak a kénsav képletét, a nagy növénytani csoportokat és a dinamika alapegyenletét, viszont arra senki nem tanítja meg őket, hogyan tudják megkülönböztetni a valódi híreket a precízen megkonstruált, totális átverésektől.
A Televele Médiapedagógiai Egyesület és az Urbanlegends.hu közös projektjével ezt a hiányt szeretné pótolni, legalábbis megtenni az első lépéseket. Az InfoGrund névre keresztelt projekt a 13-14 éves diákok tudatos médiahasználatának fejlesztését célozza meg, és egy tanárképzés keretében zajlik: a pedagógusok alapos felkészítést és részletesen kidolgozott óraterveket kapnak.
A program első évében két helyszínen zajlott a tanárok felkészítése: Zalaegerszegen és Budapesten. Az InfoGrund célja, hogy beépülhessen az iskolai képzésbe a kritikai médiaműveltség fejlesztése, ami ma még nagyrészt hiányzik az ország iskoláinak falai közül. A programról a készítőkkel, Nagy Krisztinával és Marinov Ivánnal, illetve az iskolai képzés egyik résztvevőjével, Sirák Richárddal beszélgettünk. ...

Nagyszabású vállalkozásba kezdett a Föld jövőjéért aggódó kutatók egy csoportja: részletesen feltérképezik azokat a kulturális, földrajzi és környezeti kincseket, amelyeket a klímaváltozás fenyeget, és a lézerszkennerrel készült felszínrajzokat Earth Archive néven közzéteszik.
Az alapító, Chris Fisher professzor, a Coloradói Állami Egyetem régész-antropológusa egyértelműen a klímaváltozással magyarázta, miért indítják el a nagy emlékállítási projektet. "Valójában már csak korlátozott idő áll rendelkezésre, hogy rögzítsük ezeket a dolgokat, mielőtt a Föld felszíne alapvetően átalakul" - mondta Fisher, aki szerint a kulturális (régészeti lelőhelyek, látványosságok) és az ökológiai örökség (élőlények, tájak) is odalesz az elkövetkező időszakban. Ráadásul ezek a változások akkor is végbemennek, ha mostantól mindannyian elkezdünk "úgy élni, mint a Flintstone család" - fogalmazott.
Fisher projektje a régészetet forradalmasító LIDAR (light detection and ranging - lézeralapú távérzékelés) szkennelési technológián alapul: a levegőből a földfelszínre irányított lézerfény, illetve energiaimpulzusok visszaverődésének idejéből kikövetkeztethetők a legapróbb domborzati különbségek is, függetlenül a felszín növénnyel borítottságától. A beérkezett adatokból az Earth Archive csapata háromdimenziós térképeket épít egy-egy adott területről.

Teljesen ingyen, neves ügyvédektől kérhetnek segítséget azok, akiknek erre egyébként valamiért nincs lehetőségük vagy elakadtak ügyük megoldásában. A Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédei október 22-én először tartanak ingyenes konzultációt a Budapesti Ügyvédi Kamara épületében.
Az eseményen polgári és cégjog, családjogi, társasház és ingatlanjogi, valamint büntetőjogi kérdésekben is segítenek a nagyjából 20 perces konzultációk alatt, derül ki a Budapesti Ügyvédi Kamara közleményéből.
A Kamara becslése szerint tízezren lehetnek azok, akiknek problémát jelent a jogi segítséghez való hozzáférés. "A pro bono tanácsadás megszervezésével és az ügy felkarolásával a Kamara megteremti a kereteit annak, hogy minél szélesebb körben jogi képviselethez juthassanak az erre rászorulók", írták a közleményben. Az eseményre itt tud regisztrálni.

A budapesti városi sétákat tervező, nagyrészt nők alapította Hosszúlépés. Járunk? Csapata megelégelte, hogy a Budapestet felépítő és naggyá tevő nők milyen minimális mértékben jelennek meg az emlékezetpolitika egyik legfontosabb megjelenési formáját jelentő köztéri szobrokban. Merthogy az nem kifejezés, hogy aránytalan a helyzet: a főváros majdnem 1200 köztéri plasztikájából a Hosszúlépés adatai szerint mindössze 35 mutat be névvel-arccal rendelkező női személyt, vagyis olyan nőt, aki nem dekoratív meztelen alak, allegória, tavasztündér vagy hasonló. Ennél még állatszoborból is több van Budapesten.
"El fogjuk érni, hogy Budapesten több nőnek legyen szobra." - mondja a Hosszúlépés, ezért szavazós játékot/akciót indítottak. Ami úgy néz ki, hogy az fb-oldalukon egymás után egy rakás kategóriában megversenyeztetnek 2-2 jelöltet. Olyan kategóriák vannak, mint
- Politikusok, aktivisták, hősnők: Bédy-Schwimmer Róza, Szenes Hanna
- Írók, költők: Nemes Nagy Ágnes, Dr. Polcz Alaine
- Tudósok: Telkes Mária, Torma Zsófia
- Festők: Ország Lili, Amrita Sérgil
- Üzletasszonyok: Goldberger Friderika, Ramseyer Eszter. (444)

A hittantanár nénit mindenki sze­reti. Ő az az aranyos személy, aki meg­tanít gyerekdalocskákra a Jézuskáról, és aki arra ösztönöz, hogy járjunk templomba, pecsételtessük le a füze­tecskénket a tisztelendő bácsival, ami igazolja a jelenlétünket. Meg aztán ját­szunk is sokat, és elvisz fagyizni. De hogy tudományos szinten kezdjen fog­lalkozni teológiával, sőt még bele is ártsa magát a férfiak dolgába, ezt azért nem annyira szeretjük errefelé. Hogy is van ez?
Nem könnyű pontosan meghatározni, hogy mi is az a feminista teológia, illetve sokan félreértik vagy félremagyarázzák mibenlétét. Hedwig Meyer-Wilmes fo­galmazza meg világos módon a Zwischen lila und lavendel című írásában, amikor azt hangsúlyozza, hogy a feminista teoló­gia nem női teológia és nem is a nő teo­lógiája, hanem "a feminista módon gon­dolkodó és feministává lett nők teológiá­ja, akik a vallásos patriarchátust igyekez­nek felismerni, megnevezni, kritizálni, valamint leküzdeni mind a társadalom­ban, mind pedig az egyházakban és az emberek közti együttélésben. Ez nem egy nemhez kötött, hanem a nemiséget prob­lematizáló teológia."

A kincseket néha nehéz észrevenni, a kincsek nem mindig vannak szem előtt, a kincsekért néha a színfalak mögé kell nézni. Vagy, teszem azt, felcsöngetni egy megfelelő lakásba: hogy ott találjunk egy gondosan és tematikusan összeválogatott könyvtárat, akadálymentesített, tágas közösségi teret és elképesztően izgalmas energiákat.
A Közkincs Könyvtárba pontosan így juthat be az ember: a Rákóczi út 11. szám alatt található, első emeleti nyitott és világos lakás egy kész kis univerzumnak ad otthont a város kellős közepén, 5 perc sétára a Blahától és az Astoriától.
A könyvtár koncepciójánál már csak az alapító-tulajdonos élettörténete az izgalmasabb: Antonia Burrows édesanyjának egyik barátnője történetesen magyar volt, így került kapcsolatba először Magyarországgal. A londoni egyetemi évei után, fiatalon és lelkesen ideköltözött 1988-ban, hogy a lassan ébredő országban felmerülő kérdések közé felkerüljenek a kifejezetten a nőket érintők is, mint az abortusz vagy a családon belüli erőszak.
A magánkönyvtár jelenlegi formájában négy éve létezik: az országban egyedülálló, angol nyelvű gyűjteményt böngészhetünk a feminizmusról, genderről, társadalomtudományokról, művészetekről és pedagógiáról, illetve számos gyerekkönyvük mellett már van egy lassan bővülő magyar nyelvű gyűjtemény is - főleg nőkről és a női-férfi viszonyrendszerekről.

Elindult az ország összes Településképi Arculati Kézikönyvét (TAK), valamint Építészeti Tájegységi Arculati Kézikönyvét (ÉTAK) összegyűjtő új weboldal link , ahol az építtetők, a döntéshozók és az építészek egyaránt tájékozódhatnak egy-egy vidék vagy helység jellegzetességeiről, de a lakosság is megismerkedhet az ország értékeivel.
A szakma alapvető kérdéseire kereste a választ a 2015-ben megjelent Nemzeti Építészetpolitika című kötet, amely a bemutatott, követendő példáin keresztül kijelölte - országos szinten - a továbblépés lehetséges irányát is. Az elektronikus ügyintézési forma megjelenése, valamint az épített környezet fejlesztésére, az előkészítő folyamatok egyszerűsítésére, az adminisztráció csökkentésére irányuló szándék mellett szükségesnek látszott, hogy az építészeti minőségnek, a településeken - helyi szinten - megjelenő beépítési karaktereknek, a hagyományok megőrzésének is nagyobb figyelmet szenteljünk.
Ennek a célnak az eléréséhez jó példának mutatkozott az írországi települési arculati kézikönyvek gyakorlata, illetve az ezek mintájára 2013-ban itthon megjelent Balaton-felvidéki építészeti útmutató. Ezek tapasztalatait figyelembe véve 2017 márciusában elkészült digitális formában az a mintakézikönyv, amelynek alapján a települések kidolgozták saját Településképi Arculati Kézikönyveiket.
Az elérhetővé vált TAK-ok fő feladata az volt, hogy az építtetők képet kapjanak a helyi építészeti örökségről, építőanyagokról, jellegzetes beépítési formákról, épülettípusokról, és az új épületek is ezek figyelembevételével, a településképbe illeszkedve készüljenek el. A megjelent kézikönyvek hatása azonban végül is túlmutat ezen az eredeti elképzelésen, mivel ezek olyan "katalógusai" lettek a falvak és városok építészeti és környezeti értékeinek, amelyek akár imázsépítésre, idegenforgalmi célokra is jók, másrészt a lakosság saját maga is a tudatára jut annak, hogy az addig esetleg jelentéktelennek vélt települése mennyi szépséggel és érdekességgel bír.