Útmutató készült Warm Welcome címmel azon intézményeknek, amelyek melegedő helyként szeretnének működni a hideg hónapokban. A kiadványt a CILIP könyvtári és információs szervezet elsősorban közkönyvtárak számára készítette, de a szerkesztők elképzelése szerint bármely más helynek segítséget nyújthat.
Az ötletet Martin Lewis, pénzügyi tanácsadó 2022. szeptemberi Twitter üzenete adta, aki hiányolta hasonló kiadvány meglétét. A CILIP segítségével Lewis és a könyvtárak most egy 19 oldalas kiadványban gyűjtötték össze a vonatkozó tippeket.
A könyvtárak már régóta segítenek a rászorulóknak melegedőként, de mostanában különösen nagy szükség lesz erre a funkcióra. A CILIP kiadványa ezt a sürgető szükségletet támasztja alá, mely szerint a könyvtáraknak ebben az élre kell állni.

A Warm Welcome részletesebben értekezik a következő szempontokról:
- Fizikai hely és lokáció, pl. a hely megközelíthetősége (bejárat megközelíthetősége, ajtók, liftek, vészjelzők stb.), fűtési költségek kiszámítása.
- Meleg és biztonságos terek, pl. terek tervezésének megfontolandó pontjai, kapacitás (nyitvatartás, fő használati időszak megállapítása, felhasználószám, intézményen belüli terek számba vétele), levegő keringtetés, hőmérséklet, higiénia és távolságtartás.
- Utazás és hozzáférhetőség, külön tekintettel a fogyatékkal élők hozzáférésére.
- Aktivitás és szolgáltatások.
- Önkéntesek, gondozói személyzet és a biztonságért felelősök.
- Hogyan érdemes a helyet ismertté tenni.
A teljes dokumentum a megadott linkről letölthető, angol nyelven: link (ref.: Habók Lilla)

Így édesgeti magához a kormány a kritikus értelmiséget - ... Ennek megfelelően az első út az lett, amelybe a kritikus értelmiség többsége szorult: a rendszer alakította keretek között mozogni. Ide tartozik,
- aki (a kormányközeli nagytőke által egyre inkább bekebelezett) a versenyszférában dolgozik, de sem annak, sem a tágabb értelemben vett társadalomnak a formálásában nem tud részt venni,
- és kiváltképp ide sorolhatók a tudományos és humán értelmiségiek, tanároktól kezdve, egyetemi oktatókon és kutatókon át, egészen az újságírókig és a művészekig, akik kötelességtudattól vezérelve végzik a munkájukat a szűkülő lehetőségek és a korlátozott közönség ellenére is.

A másik irány az, amely előbb-utóbb minden autoriter rendszerben megjelenik: amikor a rendszer felemészti a kritikusokat és a saját soraiba állítja őket. Az egyre növekvő kormánybarát média, a megannyi megalakult alapítvány és a közszféra szervezetei erősen káderigényes intézmények, egy idő után pedig bevonzzák azokat, akiknek az élethelyzete előbb követeli meg a biztos megélhetést, mint a szellemi szabadságot.

A felsorolás pár évvel ezelőtt talán itt véget is ért volna, az elmúlt fél évtizedben azonban új folyamatok indultak el a NER-ben. Orbán Viktorék egy olyan időszakban kormányoznak, amikor - bár antidemokratikus tevékenységük a múlt felé mutat - egyre értékesebbé válik a képzettség, és az innovációkényszer naprakész tudású szakembereket igényel. Pont azokat, akik, ha nem teljesen apolitikusak, döntően nem rokonszenveznek a kormánnyal. Ők vannak a kormányzati "soft power" célkeresztjében, és nagyon úgy fest, mintha az elmúlt években elindult volna a kritikus értelmiség alkalmazkodása a rendszerhez.

Véleménye szerint elképzelhető, hogy a jstor link és hasonló online adatbázisok segítségével a könyvtárak funkciója egy nyugodt, internettel, online adatbázisokkal rendelkező coworking space-szerű hely felé fog eltolódni a jelenlegi könyveken alapuló rendszertől?
Malcolm Gladwell, kanadai történész: Igen, bár úgy gondolom, nagyon korai lenne azt állítani, hogy a könyvek kora véget ért. A mai napig is hatalmas mennyiségű információ van, ami nem érhető el digitális formában, például a történelmet lehetetlen nyomtatott források nélkül tanulmányozni. Mindemellett az elképzelés, hogy minden könyvtárnak minden egyes intézményben ugyanolyannak kell lennie, valószínűleg téves. Meglehet, nem lesz szükség annyi kutatókönyvtárra a jövőben, mint amennyire napjainkban, viszont különbözőféle könyvtárra lesz szükségünk.
A mai könyvtáraknak, csakúgy, mint az első könyvtáraknak, van egy társadalmi különbségeket csökkentő szerepe is.
Például a kisebb városi könyvtárak sokszor egy kevésbé előnyös helyzetben lévő társadalmi réteget szolgálnak ki, olyan források, tanulási segédanyagok elérhetővé tételével, melyekhez nélkülük nem lenne lehetőségük hozzájutni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy még Amerika legszegényebb régióiban is a könyvtár egy ún. safe-space-t jelent a gyerekeknek, ahova be tudnak ülni iskola után, tanulhatnak, és olvashatnak. Ez kiemelt, kulcsfontosságú funkció, ami mellett gyakran elsiklik a figyelmünk. Sokszor a könyvtárakra csak, mint felsőoktatást támogató intézményekre gondolunk, és elfelejtjük ez egyenértékű, ha nem fontosabb társadalmi funkciójukat.

A Kultúra és Média államtitkárság 60 millió eurót fektet be, hogy a könyvtárak mindenki számára elérhetőek legyenek. (Korábban írtuk, hogy Hollandiában... Nemhogy bezárni, pont hogy bővíteni kell a könyvtári kapacitást télire! link )

Az utóbbi 10 évben csökkent a holland könyvtárak száma. Ezért a kabinet a következő években akár évi közel 60 millió euró pluszt szán az ágazatra. A kabinet garantálni kívánja így, hogy minden holland hozzáférjen egy teljes értékű könyvtárhoz. A könyvtárak jövőre további 29,7 millió eurót kapnak, ami 2025-ben 58,7 millióra emelkedik. Gunay Uslu államtitkár kifejtette, hogy minden holland számára biztosítani kell a teljes körű könyvtárhoz való hozzáférést. Ugyanis tíz év alatt 843-ról 744-re csökkent a könyvtári szolgáltatási pontok száma.

Uslu törvényben előírt ellátási kötelezettséget is be akar vezetni a tartományok és önkormányzatok számára a könyvtárak fenntartása érdekében. Körülbelül 3,4 millió holland tagja legalább egy könyvtárnak.

A kulturális intézmények jelentősen megnövekedett energiaköltségeinek kompenzálására további tárgyalások várhatók a pénzügyminiszterrel. A többletpénz egy része a kulturális szektorban dolgozó alkalmazottak és egyéni vállalkozók javadalmazásának javítására irányul. Évekig gyakori jelenség volt az alulfizetés. A helyzet javítására Uslu 2023-ban és 2024-ben évi 19,1 millió eurót, ezt követően pedig évi 34,1 millió eurót irányoz elő.

Az államtitkár a fentiek mellett szólt múzeumok támogatásáról, valamint az ifjúsági kultúra vírusidők utáni fejlesztésnek többlettámogatásáról is. Az idén 19,6 millió eurót irányoztak elő erre. 2023-ban és 2024-ben évente 18,9 milliót különített el erre. De pl. a régészet is kap pluszpénzt: összesen 22 millió eurót a következő négy évben. (ref.: MG)

A KIT rendszeresen felvetette a posta (és más, főként kistelepüléseken kis forgalommal szolgáltatók) és a könyvtárak közötti együttműködést (pl.: Se posta, se takarék, se ATM - és még mindig nem csinálunk posta-könyvtárat link ). Ami a rezsikrízis miatt még aktuálisabb, ráadásul a könyvtárak nyitva tartása - és hosszabb távú szinergiák mellett - szólna. Emellett persze kitapintható könyvtári oldalról az idegenkedés a más szolgáltatókkal való szorosabb együttműködéstől. A kérdés mára több oldalról és egyre inkább úgy merül fel: együttműködsz vagy bezársz? Most úgy áll a jól ismert képlet: inkább legyen mindenki vesztes. Bár, ki tudja... ha újra tudjuk gondolni a helyzetet... (MG)

Csoportos létszámleépítés a Magyar Postánál: 366 helyen szűnik meg ideiglenesen a szolgáltatás. Megjelent a pontos lista: ezen a 366 helyen nem lesz posta novembertől.
Az elszálló rezsi miatt összesen 366 postahivatal zár be az országban, nemcsak kistelepüléseken, hanem nagyvárosokban is. Szegeden tizenkettő, Miskolcon, Debrecenben és Pécsen kilenc, Nyíregyházán hét, Győrben öt posta zár be az energiatakarékosságra hivatkozva. Salgótarjánban öt posta működését függesztik fel, a városban aláírásgyűjtés indult az intézkedés ellen - számolt be az RTL Híradója.

A szakszervezeti vezető azt mondta: a posta belső szabályai szerint 60 napra vezényelhetik át a dolgozókat más hivatalokba, úgy számol: az ideiglenes bezárásokat tavasszal oldhatják fel. A kispostákon dolgozó kollegák a nagy postahivatalokhoz kerülnek átirányításra. A szüneteltetés során valamennyi érintett munkavállalónak lesz munkahelye, legalábbis Tóth Zsuzsanna szerint. (Pénzcentrum)

Több, főként a sportot és a kultúrát érintő korlátozásról döntöttek Békéscsabán az energia drágulása miatt - közölte közösségi oldalán Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester, aki Drámai energiahelyzet című posztjában azt írta, annak érdekében, hogy biztosítani tudják az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását - bölcsődei, óvodai, szociális és egészségügyi alapellátás, buszközlekedés, közvilágítás - muszáj korlátozásokat bevezetniük.

A Munkácsy Mihály Múzeum kiállítótermei december 23-tól március végéig zárva tartanak. Ez alól kivétel a Munkácsy Mihály - Egy géniusz diadala kiállítás, amely csütörtöktől vasárnapig látogatható lesz. A Békéscsabai Jókai Színház december 20-tól március 31-ig bezár, csak a próbák megtartása engedélyezett legalább 3 hónapig. A Békéscsabai Napsugár Bábszínházban előadást csak a próbateremben lehet tartani. A Csabagyöngye Kulturális Központ és az Arany János Művelődési Ház január 1. és március 31. között zárva tart; két városrészben a közösségi ház csak részlegesen nyit ki ezen időszakban.

A Békés Megyei Könyvtár havonta két szombati napon lehet nyitva; a fiókkönyvtárak március végéig bezárnak.

A tanárok bérének rendezése már csak hetek kérdése, a modellváltó egyetemek jobban teljesítenek, túl sok a működésfinanszírozás a kulturális intézményeknél, át kell állni a produkciófinanszírozásra. Csupán néhány fontos megállapítás a Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterrel készített interjúnkból, amelyben kérdeztük többek között az SZFE-ről, arról, hogy milyen takarékoskodást kértek a kulturális intézményektől, hogy milyen új családpolitikai intézkedések várhatók, és hogy mi ad neki igazán szabadságot.
Miniszter úr, az imént még együtt hallgattuk önt és Böjte Csabát közös könyvük bemutatóján: nehéz ennyi emelkedett gondolat után "visszatérni a földre", de muszáj.

Ausztria közkönyvtárainak többségében a 2019. évi könyvtári statisztika tanúsága szerint a munkatársak több mint 80%-a önkéntesként dolgozik. Az egyes tartományok között nagyok az eltérések. A 2096 település 46,5%-ában nincs könyvtár. Ez főként a kisebb és vidéki településekre jellemző (az 1500-nál kevesebb lakosú települések száma 822, csaknem 70%-ukban nem működik könyvtár). Az 5-10 ezer lakosú településeknél csak 10,8%-ban fordul elő ilyen.
A könyvtárak egy részét főállású könyvtárosok működtetik, ez többségében a nagy intézményekre, a városokra és a közepes településekre jellemző. 274 ilyen könyvtár látja el az ország lakosainak felét. A kis településeken és vidéken általában ingyenesen tevékenykedő önkéntesek és más szakmai elfoglaltságuk mellett mellékállásban tevékenykedő könyvtárosok dolgoznak. Az utóbbi években országosan jelentősen emelkedik az önkéntes könyvtárosok részaránya.
A közkönyvtárak száma 1185 (a fiókkönyvtárakat nem számítva), közülük 823-ban csak önkéntesek dolgoznak. 148 könyvtárban nincsenek önkéntesek, a többiben képzettek és önkéntesek egyaránt előfordulnak. Az egyházi könyvtárakban túlnyomórészt önkéntesek dolgoznak. A 8919 önkéntes könyvtáros közül 17,9% rendelkezik felsőfokú könyvtári végzettséggel, a mellékállásúak között ez az arány 28,2%, a főállásúaknál 62,7%.

A könyvtári szolgáltatások megfelelő minőségét biztosítandó az Osztrák Könyvtárak Szövetsége (BVÖ link ) átfogó képzési és továbbképzési kínálatot nyújt. Ennek költségeit az illetékes minisztérium fedezi. A képzést két formában valósítják meg: 1. önkéntesek és mellékállásúak számára, 2. főállásban dolgozók számára, munka mellett. Mindkét esetben előírás az egyéves szakmai gyakorlat. Az önkéntesek számára szervezett akkreditált alapkurzus három hétig tart, amit másfél éven belül szoktak elvégezni. Kilenc modulból áll, ezek a következők: állomány, közönségkapcsolatok, társadalmi kompetenciák és teammunka, célcsoportok, a könyvtár mint szolgáltató, könyvtár és társadalom, digitális szolgáltatások és alkalmazások, könyvtármenedzsment, projektmunka. 2020-ban (szeptember végéig) százan tanultak a kurzuson, és 59-en végezték el. Részt lehet venni ezt követően különböző rövid továbbképzéseken vagy felfrissítő kurzusokon, például egynapos műhelyek keretében. (Önkéntes munka Ausztria közkönyvtáraiban; ref.: Hegyközi I.) - közöltük egy éve.

120 "hallgatói sikert segítő könyvtárosra" (Student Success Librarian) lelhetünk a LinkedIn-en. Ám a hallgatói sikerességnek mindenki munkaköri leírásában benne kellene lennie. Egy évtizede az ún. élménykönyvtáros a hallgatói élmény elemzését és javítását célzó, új munkakör volt. Ma már többre van szükség: a felsőoktatási könyvtáraknak olyan helyekké kell válniuk, ahol alkotni, pl. projekteket létrehozni, egymáshoz kapcsolódni, növekedni lehet, ill. a hallgatók érezzék, hova tartoznak és segítsék őket karrierjük megtalálásában. A hallgatói sikert segítő könyvtáros több dolgot tehet. Ezekből az összetartozás segítését, a támogató szolgáltatásokat és a projektek menedzselését emeljük ki.

1. Az összetartozást segítő események, rendezvények, közös munkák. A National College Health Assessment szerint a négy évfolyamos intézmények diákjainak 36 százaléka nem érzi úgy, hogy valahová tartozna link . A könyvtárak azonban befogadással tudnak segíteni ezen. A különféle hallgatói identitásokat támogató központokkal, irodákkal együtt is kiépíthetnek kapcsolatokat, programokat kínálhatnak a könyvtárak. Pl.: Első Generációs Központ (erre épít pl. az Észak-Texas-i Egyetem link ) és a San Diego-i Egyetem link , a Multikulturális Központ, az LMBTQIA+ Központ, a Hallgatói Szülői Központ, a Veterán Hallgatói Központ (az Utah-i Egyetem könyvtára a veterán hallgatókat vonja be link és a Transzfer Hallgatói Központ. Hallgatói csoportokkal közösen is szervezhetnek programokat. A James Madison Egyetem az átjelentkező hallgatók tájékoztatására kártyajátékot készített.

2. Támogató szolgáltatások; a diákok ott találkozhassanak, ahol éppen vannak. További szolgáltatások: karrierfejlesztés - pl. a Kenyon College könyvtárában link . A Center for First Generation Student Success link szerint az első generációs főiskolai hallgatóknál kb. egyharmaddal kisebb a valószínűsége, hogy igénybe veszik a tanácsadási szolgáltatásokat - szemben a többedgenerációs értelmiségiekkel. Egyéb szolgáltatások: pl. : sikerességi tanácsadás, tantárgy- és készségalapú korrepetálás, írásbeli támogatás, prezentációs tanácsadás, adatelemzés stb.

3. Projektek támogatása helyiségekkel, eszközökkel, információkkal, tanácsadással. A diákok munkája a dolgozatok, vizsgák helyett a projektek felé tendál: készségfejlesztés, csapatmunka, hatás. A Gallup szerint a féléves projekten dolgozó hallgatók csaknem dupla valószínűséggel elkötelezetté válnak a munkahelyükön a diploma megszerzése után is link . A szolgáltatási tanulási projekteken dolgozókat gyorsabban felveszik a munkahelyre és jobban megfizetik link . Ilyen szolgáltatási projekt pl. egy helyi nonprofit szervezet közösségi médiastratégiájának kidolgozása. A Barnard College könyvtárában pl. van maker space, adatelemző központ, mozgást rögzítő filmes labor és egy multimédiás labor. A könyvtárban lehet akár az állampolgári elkötelezettséget vagy a szolgáltatói tanulást segítő iroda is link . (folyt. köv.) (Ref.: Szabó Eszter)

(javítva) Nudge (ld. a KIT-ben: link ) : apró ösztönzés, bökdösés, mely meghagyja a megcélzottak döntési szabadságát, de finoman igyekszik befolyásolni döntését. A marketingben gyakran használt eszköz kutatásáért Richard Thaler és Cass Sunstein Nobel-díjat kapott 2017-ben. Ezek az eszközök - pl. a honlapon megfelelő színű gombok elhelyezése, befogadónak szándékosan kellemes, vagy éppen kellemetlen szöveg használata stb. - természetesen a könyvtárban is működik, és használjuk is őket, tudatosan vagy éppen tudattalanul; a használók lojalitásának növelésére, vagy éppen csökkentésére.

Egy példa a szintén folyamatos vesszőfutást megélő egészségügyből: hatékonyan lehet csökkenteni a rendelésre jelentkezők számát, ha az egyébként is alacsony létszámú asszisztensek leterheltségük (és automatizált rendszer hiánya) miatt alig veszik fel a telefont. Ezzel a bejelentkezés személyes intézésére "biztatnak". Így már lekoptathatók a kevésbé rámenősek, az elfoglaltabb emberek, a távolabb lakók és a nehezebben mozgók egy része. (A lassú kiszolgálás miatt - az alacsonyabb életminőség mellett - a később észlelt betegségek persze növelik a halálozási arányt is.)

Na de hogyan néz ki ez a mechanizmus a könyvtárban? Pl.:
1. nem jelezzük honlapunkon, hogy mikor (nem) vagyunk nyitva
2. egy helyen, egyszerre soroljuk fel az összes adatbázisunkat; küszöbfélelmet erősítve link
3. a kevésbé szívesen látott olvasótól megkérdezzük, hogy van-e olvasójegye link
4. ha nem kommunikálunk és kínálunk térítésmentes olvasójegyet a rászorulóknak link
5. inkább a pontosságra figyelünk, mint a közérthetőségre link (MG)

A kikötői negyedében Dokk1 névre hallgató épületében elhelyezkedő Aarhusi Városi Könyvtár (Dánia) ultramodern környezetben kapott helyet. Tőszomszédságában van az innovációs centrum, a városi önkormányzat központi ügyfélszolgálata, illetve a városi levéltár is.

A könyvtárban hatalmas jól elhatárolt tér áll a legifjabb generáció rendelkezésére, míg a felnőtt közösségi terek jó része még vasárnap is tele van tanuló diákokkal.
Az önkormányzati ügyfélszolgálat modern terme is látható a link oldal képein.

Külön figyelmet érdemel a jó minőségű erősítővel vinyl- és cd lejátszóval ellátott zenei részleg a cd-ket kölcsönözni is lehet. A szolgáltatás a retro-érzést lovagolja meg.

A helyszín - amelyet tudatosan úgy terveztek, hogy egy család egésze hosszasan tartózkodhat benne - ideális kikapcsolódáshoz, munkához tanuláshoz, miközben a csatlakozó intézményekkel együtt egyben a városi élet modern agorája is egyben.

A közösségi tudományt középpontba állító blogsorozatot a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont indította el weboldalukon.
Ezen területtel a könyvtár egyik munkacsoportja kezdett el foglalkozni 2021-ben. A közösségi tudomány a nyílt tudományos rendszer egyik formája, amely a társadalom aktív bevonását jelenti az adatok és információk gyűjtésébe. A tavalyi évben megalakult csoport célja, hogy a Pécsi Tudományegyetemhez kötődő közösségi tudományos, illetve a közösséget érintő projekteket feltérképezze és támogassa. Feladatuknak tekintik olyan tevékenységek, szolgáltatások létrehozását, amelyek növelik az egyetemen megszerzett tudást és a társdalomra gyakorolt közvetlen hatást. Mindezt olyan ismeretterjesztő rendezvények és előadások szerzésével szeretnék elérni, amely nem egy passzív, hanem egy, a párbeszédre, a társadalommal való együttműködésre és visszacsatolásokra épülő aktív közösséget hoz létre az egyetemi tudományos életben.

A munkacsoport célkitűzési között szerepel, hogy ez a megközelítési mód ne csak új ismeretek és módszerek bevonását jelentse a már meglévő projektekbe, hanem újfajta kezdeményezéseket is eredményezzenek. Az indított blogsorozat részét képezi a jelenleg is futó, valamint a múltban működő közösségi tudományhoz köthető tevékenységek bemutatása.

A Pécsi Tudományegyetemen két ilyen projekt is működik, amelyek várják a közösség tagjainak megfigyeléseit. Az egyik a DRYvEr nevet viseli, amely a különböző vízforrások kiszáradásával és annak megelőzésével foglalkozik. A másik projekt a Mosquito Alert, amelyet állami kutatóközpontok irányítanak, köztük a Pécsi Tudományegyetem. Ez a kezdeményezés azt a tudományos munkát segíti elő, amellyel nyomon követhető a különböző fajta szúnyogok terjedése, viselkedése, felbukkanási helye, hogy aztán a kutatók kidolgozhassák a megfelelő alkalmazkodási módot az emberek számára. A közösségi tudomány szerepéről, történetéről, jelenlegi helyzetéről, célkitűzéseiről és a két projektről bővebben a my.lib.pte.hu link oldalon olvashatnak az érdeklődők

- Mégis, az ember azt gondolná, az algoritmusok egy csapásra elérhetővé teszik a dokumentumokat, közben pedig folyamatosan projekteket kell építeni az adattisztításokra.
Nagy Gyula, Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtára link : - Ez pontosan így történt a Scopus hivatkozási adatbázissal, amelynek adattisztítási projektjét nemrég zártuk le. A Scopus több egyetemi rankingnek is adatforrásául szolgál, így célszerű volt rendbeszedni az anomáliákat, tévedéseket, névösszevonásokat, az intézmény névalakjaiból adódó problémákat. Valóban, a tartalmi feltárás új módszerei már a mesterséges intelligencia területére esnek, de az anomáliák jó részét is éppen a mesterséges intelligencia tévedései állítják elő. A mi szorgos kollégáink lekeresték az adatbázisban reprezentált több ezer szegedi kutatót és a publikációs listák alapján próbáltuk kibogozni a tévedéseket, hogy a Scopus a Szegedi Tudományegyetemről érvényes adatokkal dolgozzon. Ezeket összevetettük a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázis adataival, ami a Szegedi Tudományegyetem kutatóira vonatkozó legteljesebb tudományos publikációs nyilvántartás. Ennek gondozása, adminisztrációja egyébként szintén a könyvtár feladata az egyetemen belül.

Matematikatanárnak az megy el, aki szereti a matematikát. Érthető, de nem feltétlenül szerencsés. Ugyanis a leendő tanár sok jó dolog mellett nem ért szót a matematikához kevésbé értőkkel. Ami viszont nem szolgálja a matematika szélesebb körű elfogadottságát.
Könyvtárosnak pedig az megy - a könyvtárosképzők tapasztalata szerint - aki szeret olvasni. Érthető, de nem feltétlenül szerencsés. Sokkal inkább azoknak kellene, akiket lelkesít, hogy általuk mások megvalósíthatják saját céljaikat. Ez utóbbi ugyanis a könyvtárt és (bármely szolgáltató) jól felfogott érdeke.

A könyvtárosok nagy panasza az alacsony társadalmi megbecsültség. Aminek azonban feltétele a szakmai határokon túlnyúló eredményes kommunikáció. A használók irányába legalábbis kötelező lenne. Ez segíthet(ne) a könyvtárosétól eltérő, ha tetszik, "idegen" szemléletek azonosításában és megismerésében.
Mindez szorosan kötődik a könyvtáros szakma megújulási képességéhez. No, nem a verbálishoz, hanem a ténylegeshez.

Szintén hasznos a nemkönyvtárosok könyvtári alkalmazása. Amitől sokunk hátán feláll a hátán a szőr, hiszen egy "idegen" gondolkodású arra kényszerít bennünket, hogy más fejével is megtanuljunk gondolkodni. Amihez viszont be kellene látnunk, hogy a hatékony és eredményes könyvtárban számos, a könyvtárosétól eltérő tudásra lenne szükség: pénzügy, ingatlangazdálkodás, pr, marketing stb. Ezeket ugyan a könyvtáros valamennyire el tudja sajátítani, de jóval kevesebb eséllyel, mint aki eleve ezekre a tudásokra hajtott. És akkor megint előkerül a hatékony - szakmaközi! - kommunikáció. (MG)

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer 10 éve került megyei könyvtári hatáskörbe. Azelőtt a városi könyvtárak is szolgáltathattak így. Azóta csak a megyei könyvtár hozzájárulásával. Szakmai anomália:
1. A szolgáltatást területi alapon determinálták.
2. A szolgáltatókat kijelölték, azaz nem a teljesítményük alapján szelektálódtak (mint pl. Hollandiában).
Azaz: "győzzőn a helyben lévő" - a "győzzőn a jobbik" helyett.
Hollandiában ugyanakkor van olyan könyvtárellátó társaság, amely három tartományban is szolgáltat. (Ha nem ismerjük más országok vagy más, nem könyvtári szervezetek gyakorlatát, úgy tűnhet számunkra, hogy a mi megoldásunk az egyedüli lehetséges. Így eséllyel maradunk kevésbé hatékonyak.)

A témára vonatkozó KIT-kérdésre adott válaszok megoszlása tájékoztató jelleggel:
7 - Igen, az eddigi szolgáltatókkal látják el a feladatot
11 - Igen, önállóan látják el a feladatot
3 - Aligha volt sikeres lépés
8 - A korábbiaknál nagyobb ráfordításokkal működik.
A mostani kérdést és az azt megelőző 10 évvel ezelőtti minifelmérés adatait együtt nézve ezt a diagramot kapjuk: link .
Ebből az tűnik ki, hogy a válaszadók legalábbis nagyjából elfogadták a KSZR-t, az egyetlen ismert hazai könyvtárakat ellátó szolgáltatási rendszert. (MG)

Közel két és fél évvel a tragikus tűzvészt követően idén október második felében átadták a zétényi könyvtárnak is otthont adó kultúrház épületkomplexumát. A felújítás, az épület berendezése és a teljes könyvállomány feltöltése jelentős összefogás eredményeként valósult meg. A tűzvész 2020. május 6-án következett be. Mint korábban beszámoltunk róla, a lángok martalékává vált a teljes községi könyvtár, a kultúrház közösségi terében is jelentős károk keletkeztek, ahogyan a községi hivatal helyiségeiben is.

Kukó Miklós, Zétény polgármestere a Felvidék.ma kérdésére elmondta: a tűzeset után rögvest elkezdődött a károk felmérése. A legjelentősebb károk a tetőzetet érték. Első körben az épületkomplexum tetőszerkezetét építették újjá. Ezt követően a nyílászárók beszerelése, a központi fűtés felújítása került sorra. Az elsődleges munkálatokat önerőből végezték el. Nem várhattak a pályázati források pozitív elbírálására. Így a tetőzet cseréje az önkormányzat költségvetéséből valósult meg. A későbbiekben a magyar állam és Kassa megye is támogatta a munkálatokat.

A múzeumokat tömörítő nemzetközi szakmai szervezet, az ICOM (International Council of Museums) most zajló, prágai közgyűlése a múzeum fogalmának új definíciójával is foglalkozott. Ránézésre visszalépésnek tűnik az elmúlt években asztalra került korábbihoz tervezethez képest. Az 1964-ben alapított múzeumszakmai szervezet rendre újraalkotja a múzeum általánosan elfogadott definícióját. A mostani, prágai konferencia a napokban fogadta el az aktuális új meghatározást. Az ezt megelőző definíció 2007 óta volt érvényben, 2019-ben pedig, a szervezet kiotói közgyűlésén megpróbálkoztak egy új, sokkal nyitottabb definícióval, amelyről aztán nem született döntés. Az a tervezet számos demokratikus alapértéket ölelt fel, az inkluzivitást és a közjót hangsúlyozta, amelyhez képest ez mostani, amelyet másfél éves egyeztetési folyamat során alkottak meg, szűkebb és szürkébb lett.

Az augusztus 24-én elfogadott meghatározásnak egyelőre nincs hivatalos magyar fordítása, ezt az ICOM magyarországi tagszervezete a következő napokra ígéri. A szöveg szerint - a mi fordításunkban - a múzeum "egy, a társadalom javát szolgáló, non-profit, állandó jellegű intézmény, amely kutatja, gyűjti, megőrzi és bemutatja a tárgyi és a nem kézzel fogható örökséget. Nyitott a közönség számára, megközelíthető és befogadó, elősegíti a sokszínűséget és a fenntarthatóságot. Etikus és szakmai módon, a közösségek részvételével működik illetve kommunikál, az edukáció, a szórakozás, a reflexió és a tudásmegosztás sokféle élményét kínálva fel."

A 2019-es, végül el nem fogadott változat a fentinél bátrabbnak tűnik. Az akkori tervezetben még olyasmik szerepeltek, mint, hogy az új múzeumok "demokratizáló, inkluzív és többszólamú terek, amelyek a múltról és a jövőről szóló kritikai párbeszédet" erősítik. Felismerik és megszólítják a jelen konfliktusait, kihívásait, illetve az emlékezet őrzői a jövő nemzedékei számára, illetve megteremtik a tárgyi és szellemi örökséghez fűződő egyenlő jogok és hozzáférés lehetőségét mindenkinek. Az akkori változat szerint a múzeum "azzal a céllal működik, hogy az emberi méltóságot és a társadalmi igazságosságot, a globális egyenlőséget és a világszintű jólétet előmozdítsa".

A népszerű CCleanerhez hasonló funkciókkal rendelkezik az a program, amit kifejezetten az újabb Windows-verzióval dolgozó számítógépekhez készített a Microsoft. És a legjobb: ingyenes.

Időnként minden PC-t át kell nézni, hogy van-e rajta olyan szoftver, amit nem használunk, illetve azért is, hogy megszabaduljunk a felgyülemlett fájlrengetegtől. Ez ugyanis komolyan képes lassítani még egy több százezer forintért vásárolt eszközt is. Megijedni ugyanakkor nem kell, hiszen a mai megoldások legtöbbjével ezt otthon, szakember nélkül is elvégezhetjük. Például azzal, hogy elindítunk egy optimalizálót, mint amilyen a Microsoft-féle PC Manager is.

Egy vadonatúj megoldásról van szó, ami most még ugyan béta változatban működik, de az elérhető funkciók miatt már most is érdemes kipróbálni. A fejlesztés - teszi hozzá a The Verge - a népszerű optimalizációs eszközhöz, a CCleanerhez hasonló, de bizonyos esetekben még jobb is nála.

A PC Manager egyik fontos tulajdonsága, hogy minden, a windowsos gépeknél elvégezhető munkát egyetlen felületre helyez át. Így egy helyről lehet menedzselni az erőforrásigényes appokat, de még azt is, hogy melyik legyen a PC alapértelmezett böngészője. A programmal emellett átfogó elemzést végezhetünk a háttértárakon, azt is megtudva, mennyi helyet foglalnak az ideiglenes - de törölhető - állományok. Ezek javarészt olyan adatcsomagok, amik csökkenthetik a PC teljesítményét.

Több százezer amerikai felhasználót már sikerült meggyőznie, most pedig az európai térségben is folytatja terjeszkedését a Neeva nevű keresőmotor. A Google kihívója akar lenni, de kérdés, hogy egy ilyen óriás ellen lehet-e fair módon küzdeni.

A Google egyik volt alelnöke, a hirdetésekért felelt Sridhar Ramaswamy áll amögött az új keresőmotor mögött, ami a napokban az Egyesült Királyságban, így pedig az európai régióban is elindult. A Neeva az Egyesült Államokban tavaly óta elérhető, és ez idő alatt több mint 600 ezer felhasználót állított maga mellé - írta a BBC. Bár a felhasználói bázis egyelőre nem túl nagy, a szolgáltatást gondozó cég jelentős növekedésre számít, elsősorban a Neeva (ez a keresőmotor neve) jellege miatt. Az újdonság ugyanis nem bombázza reklámokkal a felhasználót, és nem is kéri el a webes keresés során általában begyűjtött adatokat.

Ramaswamy szerint a világ mostanra alaposan megváltozott, az elérhető digitális szolgáltatások pedig sok esetben nem a felhasználókat részesítik előnyben. "Úgy éreztük, hogy a hagyományos keresőmotorok a reklámokról és a hirdetőkről szóltak - és nem igazán a felhasználók kiszolgálásáról" - mondta, rámutatva arra is, mi indokolta a Neeva létrejöttét.

Az ötletgazda szerint a Neevan való keresés ingyenes marad, de bizonyos kényelmi szolgáltatások (jelszókezelő, VPN, azaz virtuális magánhálózat) pénzbe kerülnek majd. Ennek díja a briteknél havi 5 font körül várható - ez nagyjából 2400 forintot jelentene.

Polányi Károly fiktív áru fogalomhármasát bővíti ki, amikor azt állítja, hogy a kapitalista társadalmakban munkaerőre csupaszított társadalom, a termőfölddé és földtulajdonná csupaszított természet és az áruként kezelt pénz kiegészül egy negyedik fiktív áruval, a valósággal, amely információvá csupaszítva az emberi viselkedést elemző és adatfelhőkbe rendező technológiák megjelenésével áruvá válik (kommodifikálódik). Vagyis adhatóvá, vehetővé és szabadon felhasználhatóvá válik.

E szerint a kétezres évek elején a profittermelés új formája jelent meg, melyet a Google alakított ki és alkalmazott először. A vállalat - nagyon leegyszerűsítve - arra jött rá, hogy minél nagyobb mennyiségű adatot gyűjt a lehető legtöbb emberről (nem kizárólag saját felhasználóikról), annál pontosabban le tudják írni és előre tudják jelezni az emberek viselkedését, vágyait, érzéseit, gondolatait - nagy adathalmazokat elemző algoritmusok segítségével.

A big data elemzésével ilyen módon még az adott cég számára teljesen haszontalannak tűnő metaadatokból is kirajzolódhatnak olyan mintázatok, amelyek végső soron hasznosak a cégnek vagy továbbadhatók más cégeknek. A hatalmas adatmennyiség folyamatos gyűjtése és monitorozása lehetővé teszi az egyes fogyasztók várható cselekvéseinek előrejelzését, aktuális igényeik és vágyak körvonalazását, valamint stimulálását.

Mindez nem pusztán optimalizálja a piaci környezetet és nem is csak a felhasználói igények mélyebb kielégítését szolgálja. Az ilyen módon összegyűjtött és felhalmozott adatmennyiség elsősorban áruként viselkedik, amelyet a piaci - és nem egyszer állami - szereplők eladhatnak vagy megvásárolhatnak.

A fogyasztás maximalizálásában érdekelt nagyvállalatok ezt az információt - a jövőbeli viselkedés előrejelzését - a fogyasztói viselkedés ösztönzésére használják fel.

Mémekbe csomagolva terjeszti a Megafonhoz kötődő oldal, hogy a civilek terroristák, Zelenszkij ügynök, a diákok pedig külföldi pénzen tüntizgetnek.
A Demokratikus Mémek mögött egy olyan kommunikációs szakembert találtunk, aki több állami szervnél, például az Igazságügyi Minisztériumnál is dolgozott. A Megafonhoz és a politikai trashbe a Petőfi Irodalmi Ügynökségtől igazolt.

A Megafon Központot azzal a küldetéssel indították 2020 nyarán, hogy felerősítse a "nemzeti érzelmű" hangokat a közösségi médiában. A kormányzati szimpátiáját nem titkoló influenszerképző állítása szerint nem közpénzből, hanem magánadományokból működik. Azonban egy sajtóperben jogerősen kimondta a bíróság, hogy " bár a közpénz útja nem átlátható " a Telex "valós tényekből levont okszerű következtetésként" írta meg, hogy a Megafonhoz közpénz juthatott. A Megafon idén tavaszra már 1 milliárd forintot költött Facebookon az általa szponzorált véleményvezérek és egyéb oldalak hirdetésére.

A Megafon Központ sikeres közösségimédia-jelenlétre képez jelentkezőket, de nem mindenkiből válnak Bohár Dánielhez, Trombitás Kristófhoz vagy Deák Dánielhez hasonló véleményvezérek. Az intézet az ismert influenszerek mellett olyan csatornákat is felépít az online térben, amelyekhez nem társulnak arcok és nevek - ezekről azonban kevesebb szó esik, a Megafon honlapján a támogatott partnerek közé sem kerülnek fel.

Az orosz dezinformációt terjesztő szájtok csak nagyon ritkán gyártanak eredeti tartalmat. Nagyrészt "nyugati" híroldalak cikkeit használják fel álhíreik elkészítéséhez - egy-két rafinált technika révén azonban teljesen meg tudják változtatni az eredeti cikk mondanivalóját. Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat.
Július végén egy sokkoló hír jelent meg az egyik legolvasottabb magyar portálon: hatalmas hadgyakorlatra készül Oroszország Latin-Amerikában - tudósított az
- Index. A hírt nem sokkal később a
- Mandiner
- Origo
- Magyar Nemzet és a
- Blikk is leközölte - igaz, egy fokkal enyhébb címmel.
Július 23-a reggelén a munkába menet vagy kávézás közben a Facebookját görgető olvasónak minden oka meglehetett arra, hogy görcsbe ránduljon a gyomra, hiszen az ukrán-orosz háborút kísérő feszült nemzetközi légkörben egy, az Egyesült Államok közelében tartott hatalmas hadgyakorlat rendkívüli kockázatokat hordozna magában. Az Index posztját illusztráló végeláthatatlan harckocsisor csak tovább erősíthette az olvasó aggályait. Az Indexen megjelent tartalom köszönőviszonyban sincs a valósággal. A hír által "hatalmas hadgyakorlatként" emlegetett esemény gyakorlatilag egy katonai játék határok nélkül", amit Oroszország évek óta arra használ, hogy megmutassa: vannak még barátai. A 'Nemzetközi Hadijáték' Venezuelában megrendezett versenyszámára - amelynek idejére az Index állítása szerint "Oroszország, Kína és Irán is a tengerentúlra telepíti hadseregét" - 11 fős csapatokkal lehetett benevezni. (Átlátszó)

S hogy miért is érdemes folyamatosan stresszben tartani az embereket? Ld.: link (MG)

Elkészítettük a HVG Személyes Inflációs Kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, ő saját maga mekkora inflációval szembesül. Amikor a KSH kiszámolja az inflációt, akkor egy elképzelt fogyasztói kosár alapján súlyozza az árakat, ez viszont nyilvánvalóan más, mint ahogyan egy-egy ember költi a pénzét. Aki nem dohányzik, annak teljesen mindegy, hogyan drágul a cigaretta, aki sokat autózik, annak fontosabb a benzinár, mint a nagy átlagnak - és így tovább. Nálunk mindenki beállíthatja a saját költési adatait, hogy megnézze, mekkora inflációval kell igazából szembesülnie.

A HVG Személyes Inflációs Kalkulátorban azokat az árváltozásokat vettük figyelembe, amelyeket a KSH mért az elmúlt 12 hónapra. Azt viszont mindenki maga adhatja meg, hogy az egyes termékcsoportok és szolgáltatások mennyire fontosak számára, így jobban láthatja azt, hogy az ő életében mekkora a drágulás.

Add meg a csúszka segítségével, hogy az adott termékcsoportra egy hónapban mennyi pénzt költesz, a grafikonon pedig megjelenik, hogyan alakult a személyes inflációd!