A könyvtáros egyike a sok-sok kisebbségi csoportoknak. Az emberek között csak elvétve találunk egy-egy könyvtárost. A magyar lakosságnak csupán 0,063 százaléka könyvtáros (ha durván 6000 könyvtárossal számolunk a nyugdíjasok kihagyásával). A könyvtárosé tehát szükségszerűen kisebbségi sors, amibe akár bele is törődhetne.
Ebből adódik a kérdés, hogy a többségi társadalom velünk, könyvtárosokkal szembeállítva mennyire veszi figyelembe az adott esetben tőlük eltérő szempontokat? Vagy ilyen nagy tömeg esetén nem reális elvárni a figyelembe vételt, neadjisten elfogadást?

Persze, azt is átgondolhatjuk, hogy a hazai hentesek, az agrárközgazdászok, a lábgombával küzdők, a Bartók Concertojának kedvelői stb. stb. szintén kisebb-nagyobb kisebbségi csoportot alkotnak.
A gondolatot továbbvive nem nehéz belátni: valamilyen szempontból mindannyian kisebbségek vagyunk, sőt, akár egyszerre több kisebbségi csoporthoz is tartozhatunk.
Speciális helyzetünk könyvtárosként, hogy ezeket a különbözőségeket egyidejűleg vegyük és ne vegyük figyelembe.

Elenyésző kisebbség számára építünk rámpákat könyvtáraink elé, és ezzel a könyvtár szükségessége már leginkább evidencia a társadalomban.
Más kisebbségek még nem feltétlenül járnak ilyen jól. (Beleértve azt is, hogy a kerekesszékkel betérők számára polcaink már csak kivételesen akadálymentesek.)

Speciális feladatunk könyvtárosként, hogy - küldetésünk szerint - a célcsoportunk 100%-ának szolgáltassunk. Ha tehát célcsoportunk demográfiája nagyobb mértékben eltér használóink hasonló megoszlás-adataitól (tényleges arányai alatt vannak használóink az Alvégről, kevesebb diák jön a 8.b-ből az iskolai könyvtárba stb.), akkor valamit szem elől tévesztettünk.
Durvábban fogalmazva: akarva-akaratlan diszkriminálunk valamely társadalmi csoportot, ezzel figyelmen kívül hagyjuk a küldetésünket. Akkor ez az igazság, ha a minőségirányítási rendszer ezt nem kéri rajtunk számon.

Feladatunk tehát folyamatosan figyelni a használóink ki nem mondott igényeit is, és az egyes csoportokat gátló akadályokat azonosítva törekedjünk azok megszüntetésére.

Aug 29-ig látogatható még a budapesti Godot Galériában Bukta Imre kiállítása: link
Könyvtárosként (is) zavarba ejtő, ahol mélyen elgondolkodtató festményeket láthatunk:
- Világirodalom remekei (a téli belvíz partján, részben vízbe lógva hevernek hosszú sorban a Világirodalom remekei (sorozat kötetei)
- Belvíz a kertek alatt (a víz sáros martján fekete kötésű, kereszttel ellátott könyvek hevernek, egyikük kinyitva a vízbe lóg)
- Képek a mezőgazdasági lexikonból (a kép fő helyén, a kert pázsitjának szélén, a földön a Larousse Agricole lexikon két kötete)
- Csomó könyv for sales (téli felásott kert földjén könyvkupac, mely fénylő kék kontúrral nagyobb is lehetne - melyhez a címben jelzett felirat támaszkodik)
- Művelt kert (egy dísz- és gyümölcsfákból álló téli kert földjén fénylő kékes kontúrral bíró könyvek vannak szétszórva)
- Téli udvar Picassoval (kutya, könyvekből épült ólban; az egyik könyv felirata: Picasso). (Az említett képek megnézhetők és kommentálhatók pl.: link )

Azonban nem derül ki a szemlélők számára, hogy a könyvek hogyan kerültek az árokpartra vagy a kerti talajra (ha az ábrázolás nem csak a művész fantáziája...). Persze többféle értelmezés is lehet, akár könyvtárosként, akár civilként.
A világirodalom remekeire a mindennapi falusi, többé-kevésbé agrártevékenység során nincs vagy nem alakult ki igény. Az agrárismeretekre ugyan van vagy lenne szükség, de a francia nyelvű agrárlexikon biztosan nem illik bele a témába, mert amikor a művész más képein szobák enteriőrjét mutatja, ahol a polcokon alig van több 10 könyvnél. A művész szemszögéből könyvtár egyáltalán nem tűnik fel a településen.
A szakmabeli ezért megkérdezheti magát: mire lehet jó a könyvtár egy, a művész által megfestett Mezőszemere jellegű településen? Vagy van-e egyáltalán mondanivalója, az adott településen betöltött szerepe a könyvtárnak a meglévő szolgáltatásaival? Netán érdemes lenne-e valami egészen más megközelítést alkalmaznia a könyvtárnak a hatás eléréséhez? (MG)

A vándorgyűlésen a KIT-műhely igyekezett a könyvtári szolgáltatások felől a figyelmet a használók irányába terelni. (A videókat ld.: link ). Joggal merülhet fel a kérdés: vajon a KIT-Hírlevél mint szervező hiteles-e használóinak szemében? Vagy beleesik-e pl. olyan hibába, hogy ugyan a hátunk mögötti könyvtári polcon ott van pl. a szervezetfejlesztési szakkönyv, mégis elavult a könyvtári szervezet?
Nos, bizony a KIT is fejlődhet, még akkor is, ha a költségvetése gyakorlatilag magánpénztárca. Emellett persze van használói szempont, használók bevonása, sőt használóvezérelt működés is. Néhány példa:

1. Önkéntesek, akik könyvtári tapasztalatokat is hoznak: a KIT szerkesztői könyvtárosok, vagy a könyvtárakkal kapcsolatban álló, könyvtáros képzettséggel rendelkező szakemberek, akik szemléletét munkahelyük is formálja. (Megjegyzendő: a KIT háromféle tapasztalatot gyűjt egybe: a könyvtárosi mellett felhasználóit és a könyvtáron kívülit, és ezáltal egy helyett három oldalról tekint a szakmára.)
2. A KIT adatbázisa a magyar könyvtárakról (sokféle könyvtártípus) számos hírt tárol - nyilván távoltól sem az összeset. Sok könyvtárnak önálló címkéje van, amelyekkel rá lehet keresni egyes könyvtárak közelmúltjára.
3. Nyitottság olvasói közlésekre: rendszeresen biztatjuk olvasóinkat, hogy hallassák hangjukat a KIT-ben. Ilyen megkeresés esetén megbeszéljük azt a formát, amely kölcsönösen elfogadható, majd közöljük az üzenetet.
4. Közvélemény-szavazások: amellett, hogy nagyon kevés érdemi adat érhető el a magyar könyvtárakról, hetente szondázzuk olvasóinkat, s bár az így szerzett véleményem messze nem reprezentatívak, a témafelvetések gondolkodásra késztethetik a döntéshozókat.
5. Referátum-szavazások: a könyvtári orgánumok között egyedülálló módon olvasóink legalább részlegesen beleszólhatnak, mit is akarnak olvasni.
6. A portálon és a hírlevélben is folyamatosan biztatjuk használóinkat, hogy formáljanak véleményt a KIT-ről, írják meg kritikáikat és javaslataikat.
7. A KIT ingyenes, és közvetetten sem kér pénzt használóitól, ezért nincsen használati korlátja.

OK, mindezek mellett van olyan releváns csoport, akiket nem vonunk be eléggé. Ilyen például a fiataloké - kaptuk meg a kritikát a minap. Úgyhogy ez a következő feladat: a fiatal használók és könyvtárosok szempontjainak bevonása.

Van még javaslatod, kritikád? Ne kíméld a KIT-et! Írd meg: kithirlevel@gmconsulting.hu .

Megkérdeztük a könyvtárhasználóktól és nem-használóktól az MKE 54. Vándorgyűlés KIT-műhelyének alkalmából, hogy milyen szolgáltatásokért látogatnának szívesen el a könyvtárba link . A válaszok közt megjelentek a már létező könyvtári szolgáltatások, amelyeknek ismertebbé tételére ezek szerint több hangsúlyt kellene helyezni. Ezenkívül a válaszok közt érdekes új ötletek is érkeztek.

A szabad szöveges kérdésre nagyjából 146 érdemi válasz érkezett. Néhány jellemző válasz:
- Online kiválasztás, csak beugrok a könyvért... netán kihozzák.
- Távkölcsönzés - az interneten kiválasztott könyvet futárral vagy postai úton lehet kézhez kapni majd visszaküldeni.
- Átláthatóbb legyen a raktárból kikérés. Könnyebb keresési felület.
- Az a baj, hogy a mi könyvtárunknak nincs online szolgáltatása. Facebookon aktívak a dolgozók, de nincsen online katalógus, se kölcsönzés / hosszabbítás.
- Hangoskönyv kölcsönzés: sokkal több eredetileg is magyar nyelvű mű és szöveg (tehát nem fordítás) kellene hallgatható formában. Angolul minden elérhető más platformokon, de a magyar kínálat minimális.
- Gamification rendszer, megszerezhető jutalmak, mit találhatok meg a könyvtáron keresztül, amit Google-ben nem, ezt kell a közönségnek bemutatni.
- Színvonalas gyerekfoglalkozás, amíg én barátokkal, ismerősökkel kávézok vagy tanulok.
- Interaktív gyerekprogramok, barkácsolás, gyereksarok animációval, amíg én dolgozom a könyvtárból.
- Közösségi kutatási projektekben való részvétel, csoportmunkák.
- Klubok, beszélgetések, közösségépítő rendezvények.
- Még több kortárs szerzőt meghívhatnának író-olvasó találkozókra. A mi városi könyvtárunkban már bedobtam ötletnek pár éve néhány nevet, mire azt a választ kaptam, hogy "Ön szerint ez érdekelne bárki mást is?" Hát, érdekes, hogy más városokban szinte mindig teltházas találkozókat és felolvasásokat tartanak a javasolt alkotók.
- Szakkörök: kötés, varrás, rajzolás, festés, kézműveskedés stb.
- Személyes segítség, kurzus, tanfolyam az online eszközök használatában.
- Unokabérlés (aki ért a kütyükhöz, appokhoz és egyáltalán a mai világhoz).
- Ha jobban ismerném a lehetőségeket. (Habók Lilla)

A KIT archívumában 2016-tól máig 45 találat van a "testmozgás" kifejezésre. Emögött az a szerkesztői feltételezés áll, hogy a könyvtárral összefüggő tevékenységek alapvetően mozgásszegény, szellemi tevékenységek, amelyek hatékonysága szorosan összefügg a mozgásos, nem szellemi tevékenységekkel.
Ezért merülnek fel a találatok között a könyvtáron belül és kívül végzett, a könyvtári tevékenységhez kötődő, testmozgást segítő eszközök, pl. csúszdák, szobakerékpárok, biciklitárolók, ok, könyvtár és edzőterem "házassága", ahogyan a helyes ülés, az agy karbantartása, vagy mozgás, mint a könyvtárral való elégedettség indikátora is. (MG)

Sokkal kevésbé tapasztalják az iskolai kiégés jeleit azok a diákok, akik rendszeresen végeznek testmozgást - bármekkora mértékben és formában. Egy finn tanulmány arra világít rá, hogy naponta akár 10 perc testmozgás is elég a jobb közérzethez, és ezzel máris elkerülhető, hogy lassan, de szinte biztosan az egyre gyakoribb kiégés felé meneteljen iskolás csemeténk.

A Kelet-Finnországi Egyetem kutatói több mint 34 000 serdülő adatait vizsgálták meg a 2015-ös iskolai tanulmányi időszakban, amely a finn általános iskolák nyolcadik és kilencedik osztályosainak közel felét foglalta magában. A European Journal of Public Health által közzétett eredmények azt mutatták, hogy a fizikai aktivitás hatásai a tevékenység típusától függően eltérőek voltak.

A kutatók a fizikai aktivitás két gyakori típusát vizsgálták: az "aktív iskolai közlekedést", mint a gyaloglást vagy a kerékpározást az iskolába, és a "szabadidős fizikai aktivitást", amely "mérsékelt vagy erőteljes" volt, például a sportolásban.
Mindkét fajta testmozgás pozitív előnyöket mutatott.

Tanulmányunkban az aktív iskolai közlekedés összefüggésbe hozható az észlelt magas tanulmányi teljesítmény és az akadémiai készségek önbevalláson alapuló kompetenciájának nagyobb esélyével. Ráadásul az iskolába kerékpározás összekapcsolódott azzal, hogy a gyerekek jobban szerették az iskolát - mondta Juuso Jussila, a Finn Egyetem doktori kutatója és a tanulmány egyik szerzője a HuffPostnak. (Pénzcentrum)

Itt tartunk 2021-ben (link ):
- A 16-74 éves uniós állampolgárok 54%-a rendelkezett legalább alapvető digitális képességekkel.
- Csaknem 9 000 000 embert foglalkoztattak IKT-specialisták az Európai Unióban.
- A vállalkozások 41%-a vásárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat az Európai Unióban.
- A kis-és középvállalkozások 55%-a érte el az alapvető digitális intenzitást.

Ide szeretnénk eljutni 2030-ra: link :
- A 16-74 éves uniós állampolgárok 80%-a rendelkezik legalább alapvető digitális képességekkel.
- Csaknem 20 000 000 embert foglalkoztatnak IKT-specialisták az Európai Unióban.
- A vállalkozások 75%-a vásárol felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat az Európai Unióban.
- A kis-és középvállalkozások 90%-a éri el az alapvető digitális intenzitást.

Nem egyszerű a helyzet, de megoldható. Hogy személy szerint miben látom a megoldást?
- A digitális eszközök tudatos használatának megtanítása minél korábbi életkorban. (Ez ugyanakkor vitatott terület... Van, aki szerint nagyon káros link mások szerint hasznos már gyermekkorban megismerkedni a digitális eszközök használatával link ) . A hangsúly feltehetően a mértékletességen és a következetességen van link )
- Élményalapú oktatás, amely nemcsak a digitális eszközök tudatos használatának elsajátításában, hanem a 21. századi képességek (pl. kreativitás, érveléstechnika, lényeglátás stb.) fejlesztésében nyújtana segítséget, amelynek köszönhetően az ország diákjai jobb eredményt érhetnének el a PISA teszteken és az Országos Kompetenciamérésen.
- Minél több olyan internetes weboldal létrehozása, amely alkalmazkodik a különböző neurobiológiai rendelleneségekkel (pl. ADHD, autizmus, diszes zavarok stb.) elő személyek igényeihez, ezáltal ők sem morzsolódnának le a számítástechnikai eszközöket jól használó társaiktól.

A "Felemelő könyvtári rendezvény szabadság metaforájaként - brooklyni tapasztalat" link hírünkben már volt szó a Brooklyni Közkönyvtár link rendezvényeiről. Most videón is látható néhány részlet belőle: link Szöveggel:

Orsós László Jakab, kulturális és művészeti igazgatóhelyettes: - Azért akartam, hogy kintről lássuk, mert egy fontos terepe a könyvtárnak. Nyártól vetítünk a falra, például teljes operákat, nyáron, éjszaka. Minden héten szerdán van tánc, lehet táncolni. Illetve tartunk egy csomó gyerekprogramot kint. Tavasszal, nyáron csodálatos napok. Ez pedig a legnagyobb park a városban, az a Prospect Park. Nagyobb mint a Central Park. Hétvégén a egész mindig tele van.

Hétfőn lesz a MET-gála. A világ operabálja. Ott van a sajtó, az összes híresség, belevarrva hülyébbnél hülyébb ruhákba. És valaki - ők, vagy helyettük kifizet valaki - 30-tól 50 ezer dollárig, hogy a lépcsőkön fölmenjen, majd egy halálosan unalmas vacsorán üljön, és az asztala alatt telefonát nézegesse, hogy melyik afterpartyra menjen, amikor végre ledobhatja magáról a hülye ruhát. Azárt mennek, mert a lépcsőn való felmenetel a világ minden sajtóorgánumban ott lesz. Teljesen elvadultan különválik mindenkitől. Senkié az az operabál. Csak azoké, akik a sztratoszférában vannak.
Kitaláltam, hogy csináljunk előtte este egy bált, aminek az a neve, hogy az Emberek bálja. Ez egy kifutó, mindenki felöltözik, középen egy csodálatos burleszk-énekes fogadja az embereket. Spikely egyik színésze lesz az egyik MC, a másik pedig egy idős kurátor. Minden órában megnyitjuk a kifutót és bárki végigsétálhat és ünneplődik a tömeg által. Ami elég csodálatos.

Előző részünk a beszélgetésből: link folytatása .

Ami a választás szempontjait illeti: az ismerősök ajánlása a legjobb érv. A boltokban való kiemelt elhelyezés és a könyvtárosok ajánlása egyenlő arányban, mindössze 11 százalékban számít. Az olvasók több mint egyharmada ragaszkodó, mert a kedvelt szerzőjének minden művét kézbe veszi - mutat rá a Népszava kérésére a Publicus Intézet által készült kutatás. (Népszava)
Az eredmény nem mutat újdonságot: a bizalmi kapcsolatok erősebbek, mint az intézményiek. Kérdés azonban nem a könyvtári katalógus, hanem az arra épülő visszakereső rendszer - akár discovery service - ajánl-e új olvasnivalót vagy forrást a használónak? A dolog annál is kézenfekvőbb, mert a könyvtár birtokában vannak a felhasználó korábbi, illetve az adott dokumentumolvassásal kapcsolatos, ajánlás szempontjából kulcsfontosságú adatai, amelyek csak elvétve vannak kihasználva. (MG)


Bár a lapunk által megkérdezett könyvtárak szerint a kölcsönzés 2023-ban új lendületet kapott, ugyanis a felmérés résztvevőinek több mint kétharmada soha nem kölcsönöz könyvtárból. A legnagyobb arányban (36 százalék) az érettségizettek látogatják a bibliotékákat, közülük 15 százalék hetente vagy gyakrabban kölcsönöz.
Váratlan eredmény, hogy a diplomások szinte ugyanolyan gyakorisággal mennek hetente vagy többször könyvtárba, mint a legfeljebb 8 általánost végzettek és a szakmunkások; és bár ők a legkevésbé elutasítóak, mégis az értelmiségi réteg 59 százaléka sosem megy könyvtárba.

A CILIP (Egyesült Királyság Könyvtári és Információs Egyesülete) a következőket írta a beszámolójában: A múlt heti CILIP Partners Tudásbörzén széles körű megbeszélésre került sor az AI iparági bevezetésének helyzetéről. A küldöttek a munkaadók (CILIP Employer Partners), az információs iskolák (CILIP Learning Partners) és a szállítók (Beszállítói Partnerek) közül kerültek ki.

A jogi, tudományos és egészségügyi könyvtárak már használják az új technológiát szolgáltatásfejlesztéstől a folyamataik javításáig, pl. dokumentumok digitalizálásában és elemzésében.

A közkönyvtárak még kevésbé használják intézményi szinten a MI-t, például MI-alkalmazások inspirációi kötődnek a közösségimédia-megjelenéseikhez, szolgáltatásfejlesztéshez és párbeszédekhez. Generatív MI-szolgáltatásokkal (pl. ChatGPT-vel) hoznak létre digitális tartalmakat, hangot alakítanak ki közösségi médiaüzenetekhez, ötleteket generáltatnak velük.
De szó esett a kockázatokról is (a szabályozás etikai, hozzáférési, diszkriminációs, megbízhatósági, szerzői jogi vonatkozásai). Szintén etikai és jogi kérdés a nagy adathalmazokhoz való MI-hozzáférés.

Egyes akadémiai könyvtárak tájékoztatókat készítenek a hallgatók számára e technológia használatához úgy, mint korábban a Wikipédiához vagy az internethez kutatási útmutatóként. Ugyanis bár vannak kész, önálló vagy beépíthető MI-eszközök, de ezek nem szabványosítottak.

A könyvtárakat és a tudásmenedzsment szektort fel kell pörgetni, és együtt kell működni abban, hogy a munkatársak támogatást kapjanak mindennapi feladataik elvégzéséhez, és megosszák tudásukat felhasználóikkal és kollégáikkal. (ref.: MG)

Az, hogy valaki író vagy költő valójában, a szubjektív megítélés mellett (végül is a könyvtárban is mindenki könyvtáros az olvasó szemében, akivel találkozik), azért akadnak objektív mércék:
- viszonylag komoly múlttal rendelkező, olyan kiadó adja ki,
- akinek nem az a profilja, hogy levegye a magánkiadás terheit a szerző válláról, de jól megkérje az árát,
- a kritikai fogadtatás,
- a rangosabb irodalmi lapokban megjelenik-e az illető,
- elismert irodalmi szervezetek felvették-e tagjaik sorába (Magyar Írószövetség, Szépírók Társasága) - mondja sorozatunk második résében Horváth Sándor Domonkos link .

KIT: A könyvtárosság és az írói tevékenység között milyen logikai, szemantika kapcsolatot találtok?
HSD: A közkönyvtárak szépirodalmat is kölcsönöznek. Szépíróként e tekintetben elmélyültebb lehet az állományismeretem, hiszen olvasom a kortárs szerzőket is, nem csupán könyvben megjelent műveket, hanem a különféle irodalmi lapokban való megjelenésük sem kerüli el a figyelmemet. Sok íróval személyes ismeretségben is állok, értesülök az irodalmi élet híreiről, olvasom a Magyar Írószövetség hírlevelét, stb.
Másfelől: mivel az írás maga is szakma, tehát a tehetség nem elég, érteni kell az írástechnikához, stilisztikához, stb. Ez azt jelenti számomra, hogy az irodalmi művön történő "átrobogás" helyett vagy mellett az adott mű "szakmai megoldásaira" is figyelek, így elmondhatom, hogy íróként messze jobb olvasó lettem, mint annak előtte. (Vö. amikor nem zenész, vagy amikor zenész hallgatja a zeneművet.)

KIT: A könyvtáros attitűd mennyiben segíti az olvasókkal való kapcsolatteremtést? Segít-e a könyvtároslét abban, hogy könyveitek - pl. könyvtárakban - terjedjenek?
HSD: Az olvasókkal való kapcsolatteremtés egy nehéz kérdés. A könyvtáros lét akár segíthetné is. Mondjuk egy bestseller író epigonként való követése, vagy a közérdeklődésnek megfelelő szövegek előállítása. Ez akár egy sikeres út is lehetne, ha valaki a sikerért, és csak önmagában a sikerért ír.
A magam részéről megértem az ilyesmit, de nem ez az én utam. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy pontosan tudom, hogy vannak címek, amelyekkel kicsi az esély arra, hogy elolvassák az írást. Ismerem az első bekezdések kiemelt jelentőségét az érdeklődés felkeltésében. És az olvasóközönség összetételéről és igényeiről is vannak benyomásaim, amelyeket nyilvánvalóan nem hagyhatok figyelmen kívül.
Terjesztés: lehetne. Azonban megyei hatókörű könyvtár igazgatójaként nem tartanám etikusnak, ha a szakmai kapcsolataimat a saját irodalmi promotálásomra használnám fel. Az irodalomnépszerűsítés viszont tagadhatatlanul az utóbbi évek legújabb szerelme számomra. De nem magamat ajánlom, hanem a nálam jobbakat. :-)

Korábbi megkérdezettünk Schmöltz Margit link volt.

A hazai könyvtárak célcsoportja a hazai lakosság 100%-a. Az intézmények névadásának fő célja egy-egy neves előd emlékének őrzése, ápolása. De nem tekinthetünk el az arculati pr-től sem: a célcsoport feltehetően vonzóbbnak talál egy olyan intézményt, melynek névadójával - annak neme, tevékenysége, aktuális jelentése kapcsán - jobban tud azonosulni. Többek között ezért is érdekes áttekinteni a hazai könyvtárak névadásának állapotát.

E táblázatban link láthatjuk intézményeink névválasztási szokásait. Sok könyvtár viseli közismert költők, írók és más nemzeti nagyságok nevét, illetve szép számmal fordulnak elő olyanok is, akik egy-egy helyi születésű vagy vonatkozású személy emlékének adóznak tisztelettel. Ám ők vannak kisebbségben. A nyilvánosan elérhető legfrissebb, 2021-es könyvtári statisztikai nyilvántartás alapján szűkítettük a kört a működő közkönyvtárakra, melyek közé kereken 1500 (100%) intézmény tartozik. Az 1500-ból
- 276 könyvtár (18,4%) viseli férfiak és 6 (0,4%) nők nevét
- 1218 (81,2%) intézmény nem kapcsolódik emberi névadóhoz.

Az utóbbiakat három részre osztottuk: 1218 könyvtárból
- 1120 (74,7%) nemes egyszerűséggel "Könyvtári, információs és közösségi hely",
- 45 (3%) a településről kapták a nevét
- 53 (3,53%) egyéb név (önkormányzatok, alapítványok, stb.) alatt fut.
A Könyvtári, információs és közösségi helyeken túl további 8 "Községi Könyvtár", és még 12 "Városi Könyvtár". Ezek az el nem nevezett intézmények a vizsgált halmaznak pontosan 76%-át teszik ki.

Következő lapszámunkban részletesen kitérünk az emberi (férfi és női) névadók kategóriáira is.

A kapott, tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
19 - Nincsenek légkondicionált / hűvösebb tereink
10 - Persze, meg is hirdetve
1 - Nem könyvtári feladat
7 - Nem szerencsés, mert az így betérők kellemetlenséget okozhatnak
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu; s ennek keretében:
- Krasznai Bertalan: "Nálunk nincsen ilyen. Esetleg a hűtőszekrény. Egyébként is elég hideg van. A rászorulóknak pedig bőven van hova menniük, nem éppen a kulturális intézmény a legalkalmasabb erre. Természetesen katasztrófa helyzetben minden intézmény átalakul, (ha tud)."
- Benyovszky Pál Márton: "A közgyűjteményi intézményekbe megfelelő szolgáltatással fogadjuk a betérőket. Minden szempontból megfelelő szolgáltatással."

A kapott válaszok alapján - a diagramot ld.: link - úgy tűnik: a könyvtárak felében nincs hűtött tér. Ahol van, ott kb. fele-fele van a megosztás és a nem megosztás mellett. A válaszadóknak legalább negyede nem gondolkodik az ilyetén befogadáson. (MG)

Optimizmusra adhat okot az olvasási szokásokról a Népszava kérésére elkészült kutatás eredménye. A Publicus Intézet vizsgálata ugyanakkor azt is megmutatja, hogy az ország politikai megosztottsága a könyvek világát sem hagyja érintetlenül.

Évek, lassan évtizedek óta temetik az olvasást és a könyvet, mondván, hogy az internet és a virtuális világ mellett egyre kevesebben választják azokat. A Publicus Intézet lapunk kérésére júliusban készített felméréséből azonban kiderült, hogy a helyzet sokkal kevésbé aggasztó, mint gondolnánk:
Sokatmondó eredmény született ugyanakkor a pártszimpátia és az irodalom kapcsolatáról is: az ellenzéki szavazók inkább aggódnak a könyvkiadás és -kereskedelem szabadságáért, mint a kormánypártiak.
A legnagyobb különbség közöttük pedig az, hogy utóbbiak csaknem kétharmada véli úgy, hogy a homoszexualitást megjelenítő irodalom propagandacélt szolgál, míg az ellenzéki szavazóknak még az egyötöde sem hiszi így. Az összes válaszadó többsége pedig nem ért egyet a könyvek fóliázásával. (Népszava)

Fóliaországot teremtett az Orbán-kormány, egész Európa rajtunk röhög. A Libri Könyvpalota előtt tiltott műveket árulnak. A könyvtárakban továbbra is minden elérhető, de a tizennyolc év alattiak nem kölcsönözhetnek ki olyan műveket, amelyek a homofóbtörvénybe ütköznek. Nádasdy Ádám szerint a jogszabály maga az arcpirító ostobaság. (Népszava)

Co-brandingnek hívják azt, hogy egy aktuálisan népszerű márka hype-jának (azaz ismertségi vagy népszerűségi görbéjének) reklámjából a saját termék, szolgáltatás, (márka)név is részesedik.
A brit Norfolki Könyvtárak link is kihasználja ezt a lehetőséget, hogy könyvtárai felé fordítsa a figyelmet - praktikusan kis, Twitteren (újabb nevén: az X-en) megosztott kis videójával: link .

A "politikai korrektség" meg a "genderterror" baloldali-liberális ármány, amely súlyosan korlátozza a szólás és a gondolat szabadságát - állítja a jobboldal. Ám az Egyesült Államokban épp a szélsőséges konzervatívok tiltanak be könyveket, szobrokat, kifejezéseket. Mint a legtöbb republikánus toposzt, a Fidesz ezt is átvette, s épp a napokban futott neki megint a gyakorlatba való átültetésének.

"Amióta élek, nem volt kitéve még ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága" - mondta idén májusban Salman Rushdie indiai születésű brit-amerikai író, bírálva azokat a kiadókat, amelyek a politikai korrektségre, mai érzékenységekre hivatkozva több évtizedes olvasmányokat, egyebek közt Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák. Rushdie szavait minden oldal felkapta: a felvilágosultabb azért, mert mégiscsak olyan ember látja baloldalról veszélyben a szólásszabadságot, akit nem sokkal korábban épp a szabad véleménye miatt akartak megölni radikális iszlamisták, a konzervatív részleg pedig igazolva érezte saját küzdelmét, amiért egy "nem közülük való" is elismerte, mekkora károkat okoznak a woke, a political correctness (pc) és az egyéb divatos mozgalmak.

Rushdie kritikája nem alaptalan. Az idén nagy felháborodást keltett, hogy Dahl gyerekkönyveinek kiadója megváltoztatott néhány - a testsúlyra, a mentális egészségre, a nemre és az etnikai hovatartozásra vonatkozó - szövegrészletet. A Puffin Books a "modern" olvasók számára igyekezett, "elfogadhatóbbá" tenni a Charlie és a csokoládégyár, valamint a Matilda című könyveket, hogy "Dahl csodálatos történeteit és karaktereit ma is minden gyerek élvezhesse".

Hasonló botrány kerekedett Agatha Christie klasszikusai miatt is: eltávolítanak pár sértő kifejezést az új kiadásokból, különös tekintettel az olyasfajta részekre, mint például amikor a gyarmatokra utazó szembesül az "indiaiak vakítóan fehér fogaival". Érdekes, hogy Agatha Christie igen korán belefutott e problémába, hiszen a Ten Little Niggers című könyve az Egyesült Államokban már 1940-ben is csak And Then There Were None címmel jelenhetett meg, mivel az ottani kiadó elképzelhetetlennek tartotta a "nigger" szó nyilvános használatát. Nagy-Britanniában 1980-tól fut ezen a címen, Magyarországon a 2020-as újrakiadás óta nem Tíz kicsi néger a címe, hanem Mert többen nincsenek. Jellemző módon 1980-ban nem lett különösebb visszhangja, hogy a brit kiadó átírt egy sértő hangzású címet, azóta pedig mindkét variáns a kánon része. (folyt. köv.)

Az IFLA Vezetői Testület döntése nagy vihart kavart júniusban, mikor közzétették a 2024.évi világkongresszus szervezésére jogot szerző város, Dubaj nevét.
Az Egyesült Arab Emírségekben gyenge lábakon állnak az emberi jogok, valamint a nők helye és megítélése a társadalomban távol állnak a nyugati világban megszokott normáktól. A homoszexualitás kifejezetten tiltott az országban, ezért az IFLA LMBTQ Olvasókat szolgáló szakmai csoport nem tarthatja meg szokásos rendezvényeit a helyszínen.
A tiltakozók a vélemény nyilvánítás szabadságának korlátozását és az emberi jogok megsértését kifogásolják.
A kialakult vita folytán az IFLA tagjai és önkéntesei körében külön-külön kikérte a tagság véleményét - nem kötelező jelleggel.

Az IFLA tagjainak 68%-a szavazott a jövő évi dubaji kongresszus ellen és 27% támogatta a helyszínt. A szavazók többsége Európa, Észak-, Dél- és Közép- Amerika országaiból ellenezte, míg javarészt Ázsia, Óceánia, Közel-Kelet, Észak Afrika és a Szubszaharai afrikai országok szavazói támogatták.

Az IFLA önkéntesei egy külön felkérésben adhatták le voksukat. Az önkéntesek 52%-a élt a szavazás lehetőségével, közülük 49% szavazott a tervezet ellen és 43% mellette. Az előbbihez mérten kevesebben Európa, Észak-, Közép és Dél-Amerikai országaiból szavazott ellene, míg Ázsia, Óceánia, Közel-Kelet, Észak Afrika és a Szubszaharai afrikai országok pedig támogatták a helyszínválasztást link .

Az IFLA Vezetői Testülete megerősítette, hogy a döntéssel párhuzamosan támogatja az IFLA LMBTQ+ Olvasók Szakmai Csoport munkáját, és tervezi, hogy megbeszéléseket szervez az LMBTQ+ Olvasók Szakmai Csoport képviselőivel és más érdekeltekkel, hogy megvizsgálják a 2024.évi kongresszus idejéhez köthető szakmai találkozó lehetőségét. (ref.: Somorjai noémi)

Tragikus, hogy a cigány tanulók 60 százaléka a korai iskolaelhagyók közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs a kormánynak olyan oktatáspolitikája, amely a romák felemelkedését szolgálná. Miközben országosan a 14-25 éves fiatalok 9 százalékáról mondható el, hogy se nem tanul, se nem dolgozik, a roma fiatalok körében ez az arány 40 százalékos. Lenne tehát honnan kiváltani a Magyarországra érkező vendégmunkásokat, azonban az oktatási rendszer nem képes hozzájuttatni a cigány fiatalokat nemhogy egy szakmához, de még egy betanított munkához sem.

Lehetséges tevékenységek és hozzáállás: ...
Írd meg! - kit@gmconsulting.hu
Észrevételed névvel / anélkül a KIT következő lapszámában jelenhet meg.

Bár a pandémia előtt is volt digitalizálódás (pl. online kölcsönzés, online témafigyelés beállítása, online hírlevelek, online jelentkezés könyvtáros konferenciákra, könyvtárak marketingje a közösségi médián keresztül stb.), a COVID-19 által előidézett kényszerű bezárás felerősítette a folyamatot. "A KSH adatai szerint a távolról használható szolgáltatások (telefon, fax, e-mail, OPAC) használatában 2019 és 2021 között:
- a nemzeti és országos szakkönyvtárak esetében 31,9%-os növekedés;
- a települési könyvtárak esetében 13,26%-os növekedés;
- az egyéb szak-és munkahelyi könyvtárak esetében minimális, egészen pontosan 9,93%-os csökkenés volt megfigyelhető." link .
Az utóbbi arány meglepő volt: ebben az esetben is növekedés tűnt volna logikusnak az otthoni munkavégzés miatt.

Úgy tűnik, a könyvtárak összességében a helyzethez képest viszonylag gyorsan és hatékonyan átálltak az online szolgáltatásokra (pl. "hiteles koronavírus információk összegyűjtése, online meseolvasás, online tájékoztatás Skype-on keresztül, adatbázis-ajánlók összeállítása, könyvek összekészítése, könyv kiszállítása időseknek és mozgáskorlátozottaknak, könyvajánlók összeállítása, e-learning oktatófelületek alkalmazása, digitalizált helyismereti gyűjtemények, a MEK-ből digitalizált hangoskönyvek és egyéb digitalizált dokumentumok elérésének biztosítása, adatbázis használathoz útmutató készítése, könyvtári podcast."
link

A felsorolt szolgáltatások közül mindegyiket hasznosnak találom, legfőképpen azért, mert mindegyik biztosította a könyvtári szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, pl:
- hiteles koronavírus információk összegyűjtése - szorongás enyhítése az olvasók körében;
- online meseolvasás - általa növekszik a gyerekek biztonságérzete és csökken a megbetegedéstől és a mindennapi élet (iskolában, óvodában eltöltött hétköznapok) hirtelen megszakadása által okozott krízishelyzet miatti szorongásuk; megakadályozva az immunrendszer gyengülését;
- online tájékoztatás Skype-on keresztül, MEK-ből e-könyvek és hangoskönyvek elérésének biztosítása, könyvajánlók, könyvtári podcast - mind nagy segítséget nyújt az olvasók számára abban, hogy könnyen megtalálják az igényeiknek megfelelő dokumentumokat;
- adatbázis ajánlók összeállítása - abban a kérdésben segíthet választ találni a könyvtárosoknak, hogy mely adatbázisokra fizessenek elő;
- időseknek és mozgáskorlátozottaknak könyv kiszállítása - a könyvtárak esélyegyenlőségi funkciójának biztosítása, mert az idősek féltek elhagyni otthonukat, a könyvtárak munkatársai pedig gondoskodtak róla, hogy a pandémia ellenére is hozzáférhessenek a szükséges dokumentumokhoz.

Üres pult és üres asztalok és székek. Hónapok óta ez a látvány fogadja azokat, akik a könyvtári kávézó nagy ablaka előtt mennek el. Lejárt a szerződése a korábbi üzemeltetőnek, így november óta nem nyitott ki a helyiség. Addig, négy éven keresztül, Merász József (Kecskemét korábbi polgármestere) családjához kötődött a kávézó.

Most tehát az üres kávézónak keres üzemeltetőt a könyvtár. Kérdésünkre Virág Barnabás igazgatóhelyettes elmondta, hogy irodalmi jellegű kávézót szeretnének, a név pedig változatlanul Könyvtári Kávézó marad.

Úgy tudjuk, hogy korábban egy-egy évre kötötték az üzemeltetést, Dde legalábbis úgy, hogy eleinte határozott egy évre, majd utána határozatlan időre lehetett hosszabbítani. Az üzemeltetést nehezíti, hogy vasárnap és hétfőn zárva kell lenni, valamint nem feltétlenül kedvez a vállalkozónak, hogy a környéken nagyon sok kávézó van, amelyek ráadásul trendik (reggeliző lehetőséggel például). Az irodalmi jelleg és a könyvtári környezet viszont inkább klasszikus kávézót enged nyitni. A könyvtár csaknem 30 éve működik a Piaristák terén, a kávézó is eleve annak épült, ami. Úgy értesültünk, hogy a kávézót nem feltétlenül a könyvtár látogatói használták, sokkal inkább teljesen mások voltak a vendégek, de a forgalom nem számított rossznak, tehát a közönsége megvolt. Hogy mikor nyit ki ismét a kávézó, nem tudjuk, mert erre nem kaptunk választ.

HVG: Legújabban fitoterapeutának tanul, ez már a sokadik képesítése. Honnan ered a tudásszomja?
Farkas Franciska (színész, drámapedagógus, roma aktivista): A tanulás az egyetlen kiút, ezt példázta anyukám, aki az első diplomás volt a családunkban - olvasásfüggőként épp ő tanította meg írni-olvasni az anyukáját. Betűfaló vagyok én is, ahogy ő is elolvasta a domoszlói könyvtár link szinte összes könyvét. Most éppen egy csodálatos könyvet olvasok a gombákról - igazi kalandregény, teljesen lenyűgözött a láthatatlan, az élet minden porcikáját behálózó világuk. Szeretném magamhoz venni a növények, a fák, az erdők tudását.

HVG: A tudás hatalom elnevezésű összművészeti roma kezdeményezésük is a tanulást hirdeti peremre szorult fiataloknak. Látja a hozadékát, miközben tanárok és diákok hosszú hónapok óta hasztalan tiltakoznak ugyanennek a szellemében?
FF: Egyértelműen azt látom, hogy sikerül változtatni a korai iskolaelhagyás, az iskolai erőszak vagy általában a tanulás megítélésében. Minél mélyebbről indul valaki, annál büszkébb lehet a megtett útra. Nem letagadni, elsunnyogni, hanem vállalni kell magadat.

HVG: A peremlétet, a lekezelő megkülönböztetést saját bőrén is bőven megtapasztalta. Rutinos keljfeljancsinak bizonyul?
FF: A szüleim csúnya válása után egyik napról a másikra odaveszett az addigi életem, az otthonom, a szobám, a biztonság. Menekültünk, bujkáltunk, rettegtünk. Abbahagytam a színjátszást, a táncot, a zongorázást, mindent. A pesti középiskolában az egyetlen romaként lógtam ki a többiek közül, amikor meg átiratkoztam a pécsi Gandhi Gimnáziumba, akkor meg azzal, hogy az asszimilálódott családom miatt nem beszéltem se a lovári, se a beás nyelvet, ráadásul a hajam is rövid volt. De befogadtak. Tizenhat évesen drogfüggő lettem, a Lipót zárt osztályán kezeltek, Csernus Imre volt az orvosom, hát nem az ő agresszivitásának köszönhetem, hogy kimásztam. Eljött egy pillanat, amikor megundorodtam és megrettentem magamtól, anyukámmal magamra zárattam az ajtót, három hónapig öngyógyítottam, terápiásan írtam, és lassan kikecmeregtem, talpra álltam.

A két parkot összekötő, kültéri rendezvényhelyszínt magába foglaló terv lett a nyertese annak a versenypályázatnak, amelyet tavasszal indított a Galántai Könyvtár. Az intézmény új épületét a tervek szerint 2026 decemberében adják át. A versenypályázat győztese Michal Kontšek építész, az ő tervei alapján kap a mostaninál méltóbb, szebb, korszerűbb helyiségeket a könyvtár, amely tavaly ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját. Az építészeti-várostervezési pályázatra 48 pályamű érkezett. Michal Kontšek tervében a zsűri nagyra értékelte a helyszín hatékony helykihasználását, valamint azt az elképzelést, hogy az eredetileg polgári iskolaként működő régi épület külső falait beépítik az új épületbe. A zsűri azt is kiemelte, hogy a ferde tető miatt nem tűnik majd hatalmasnak a háromszintes új épület, ugyanakkor a viszonylag kis területen elfér egy zöld udvar is, ahol szabadtéri tevékenységeket, például nyári olvasótermet, irodalmi esteket vagy műhelymunkákat lehet tartani.

"A legújabb trendek alapján tudtuk kiválasztani a legjobb dizájnt. Az új könyvtár nem csupán a könyvek kölcsönzésének helyszíne lesz, hanem modern kulturális és közösségi központ lesz Galánta és a régió lakosainak számára" - fogalmazott Jozef Viskupič, Nagyszombat megye elnöke, hozzátéve, hogy a pályázatot a megyei fenntartású Galántai Könyvtár hirdette meg, mivel jelenleg nem megfelelő helyiségekben működik a város egy másik részén. A versenypályázat egyik feltétele volt, hogy a versenyzők nem nyújthattak be látványterveket, amelyek torz benyomást kelthetnek. Helyette csak a rajzok és makettek alapján választott a zsűri, így jobban tudott a szakmai szempontokra figyelni. Lívia Koleková, a Galántai Könyvtár igazgatója lapunknak elmondta, idén szeptembertől 2025 májusáig tartanak az építkezés előkészületei, vagyis a tervdokumentáció elkészítése, a területrendezés, az építési engedély kiváltása.

A Galántai Könyvtár évente mintegy 30 000 látogatót fogad. A 70 ezer darabos könyvállomány nagyjából egyharmada magyar nyelvű. Az intézmény az olvasás és az irodalom népszerűsítésére közel 150 rendezvényt szervez. Az új könyvtár várhatóan a helyi közösség természetes találkozóhelye lesz.

Jelentést tett közzé az Open Method of Coordination link EU-s munkacsoport 2023 júliusában. A The status and working conditions of artists and cultural and creative professionals című, angol nyelvű dokumentum link mindenki számra elérhető az Európai Unió Kiadóhivatalának honlapján. Via: Kreatív Európa Iroda link

Ez az útmutató stratégiákat és taktikákat oszt meg a GPT-k jobb eredményének eléréséhez. Az itt leírt módszerek néha kombinálva is alkalmazhatók a nagyobb hatás érdekében. Javasoljuk, hogy kísérletezz, megtalálva neked legmegfelelőbb módszereket.
A példák némelyike jelenleg csak a legjobb képességű modellünkkel, a gpt-4-gyel működik. Ha még nincs hozzáférésed a gpt-4-hez, fontold meg, hogy csatlakozol a várólistához. Általában, ha egy GPT-modell meghibásodik egy feladatban, és rendelkezésre áll egy alkalmasabb modell, akkor gyakran érdemes újra próbálkozni a több képességgel bíró modellel. Íme Hat stratégia a jobb eredmények eléréséhez:

1. Adj világos utasításokat - A GPT-k nem tudnak olvasni a gondolataidban. Ha a kimenetek túl hosszúak, kérj rövid válaszokat. Ha a kimenetek túl egyszerűek, kérj szakértői szintű írást. Ha nem tetszik a formátum, mutasd meg a kívánt formátumot. Minél kevésebbet kell a GPT-nek találgatnia, annál valószínűbb a megfelelő válasz. Taktika:
- Adj meg részleteket a lekérdezésben, hogy relevánsabb válaszokat kapjon.
- Kérd meg a modellt, hogy fogadjon el egy személyiséget.
- Használj határolókat, egyértelműen jelezve a bemenet különböző részeit.
- Adj lépéseket a feladat végrehajtásához.
- Adj példákat.
- Add meg a kimenet kívánt hosszát.

2. Adj meg referenciaszöveget - a GPT-k magabiztosan tudnak hamis válaszokat kitalálni, különösen, ha ezoterikus témákról vagy hivatkozásokról és URL-ekről kérdezik őket. Ahogyan egy jegyzet is segíthet a tanulónak jobban teljesíteni egy teszten, a referenciaszöveg megadása a GPT-nek segíthet abban, hogy kevesebb kitalációval válaszoljon. Taktika:
- Utasítsd a modellt, hogy válaszoljon referenciaszöveg segítségével.
- Utasítsd a modellt, hogy hivatkozási szövegből származó idézetekkel válaszoljon.

3. Oszd fel az összetett feladatokat egyszerűbb részfeladatokra, ahogy a szoftverfejlesztésben bevált gyakorlat egy összetett rendszert modulokra bontani. Igaz ez a GPT-feladatokra is. Az összetett feladatoknál általában magasabb a hibaarány, ezért az összetett feladatokat add meg egyszerűbb feladatok folyamataként: a korábbi feladatok kimenetei lesznek a későbbiek bemenetei. Taktika:
- Használj felsorolást a lekérdezés utasításainak azonosításához.
- A nagyon hosszú beszélgetéseknél összegezd a korábbi pontokat.
- A hosszú dokumentumokat darabonként összegezze, és rekurzív módon készíts teljes összegzést. (folyt. köv.)

A téma pl. az MKE-vándorgyűlés KIT-műhelyében hangzott el, pontban itt: link de kifejtés nélkül, hogy a könyvtár teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a használói kívánalom szerint kanálja dokumentumait. Praktikusan a MI segítségével.

Zene - szövegből - A Meta kiadta link az AudioCraft nevű új, nyílt forráskódú mesterséges intelligencia-szoftverét, amellyel a felhasználók zenét és hangokat hozhatnak létre szöveges utasítások alapján. Az alkalmazás három különböző MI-modellből áll, amelyek mindegyike a hanggenerálás különböző területeivel foglalkozik. A MusicGen szöveges bemeneteket fogad el, hogy zenét generáljon. Ezt a modellt "20 000 órányi, a Meta tulajdonában lévő, vagy kifejezetten erre a célra licencelt zenén" képezték ki. Az AudioGen hangot hoz létre írott utasításokból, például kutyaugatást vagy lépéseket szimulálva, és nyilvános hangeffekteken képezték ki. A Meta EnCodec pedig valós időben képes tömöríteni és dekompresszálni a hangot a leghatékonyabb méretcsökkentés érdekében. Rengeteg mintaszámot közzétettek a készítéshez szükséges prompt szöveggel együtt, akit érdekel itt böngészhet link közöttük. (Sg.hu)

A videókat összefoglaló MI-t tesztel a YouTube - A YouTube egy új tesztet indított, amelynek célja, hogy mesterséges intelligencia segítségével automatikusan generáljon videóösszefoglalókat.
Bejegyzésük szerint link ilyen összefoglalókat már elkezdtek közzétenni egyes oldalakon, de azok csak korlátozott számú angol nyelvű videó mellett, és kevés néző számára érhetőek el. A videoplatform magyarázata szerint az MI által automatikusan generált összefoglalók gyors áttekintést nyújtanak a videóról, így a felhasználó eldöntheti, hogy az neki való-e. A YouTube azonban azt is megjegyzi: "Bár reméljük, hogy ezek az összefoglalók hasznosak, és gyors áttekintést adnak arról, hogy miről szól egy videó, nem helyettesítik a videók leírását (amelyet az alkotók írnak!)".

A Twittert a közelmúltba új tulajdonosa, Elon Musk "X" névre keresztelte át. Ez jelenik meg például a letöltött alkalmazás ikonjaként, neveként és a megnyitott alkalmazás fejlécében. A brit CILIP LGBTQ+ hálózatának elnöke szerint viszont mindez nem volt túl okos ötlet Musktól. A brit könyvtári egyesületet azért is nyugtalanítja a kérdés, mert nemzetközileg a közösségi hálózat népszerű a könyvtárosok körében. A pandémia alatt különösen nagy volt az érdeklődés a kommunikációs platform iránt.
Az "X" márkanév azonban a könyvtárosok véleménye szerint nagyon nehezen kereshető, és ebből még sok problémája lehet a közösségi hálózatnak.
- Nem könnyű megtalálni magát a terméket. A Google első oldala a betűre keresve jelenleg az első oldalon például filmeket, filmgyártó céget, technológiai vállalatot és egy amerikai rockzenekart mutat be.
- Nagy problémát jelent a dokumentumok, fájlok, adatbázisok keresése is. Ha az "X" betűre keresünk, akkor megjelenít mindent, amiben az szerepel. Pl. a xilofonokról mit beszéltek a Twitteren.

A jobb találatok elérésében esetleg a betű előtt és mögött elhelyezett "space" karakter segít, de erre valószínűleg kevesen gondolnak kereséskor. Ezért lehet hasznos, ha a keresést egy könyvtáros segíti.
Sokkal jobb megoldás lenne, ha a márkára "X.com" néven lehetne a jövőben hivatkozni, de ezzel vesztene az eredeti ötlet egyszerűségéből. (ref.: Habók Lilla)

Száz magyarból öten, a legszegényebb rétegekben tizenhatan nem engedhetik meg maguknak, hogy internetelérésre költsenek. Ezzel az aránnyal Magyarország a harmadik helyen áll a uniós digitális szegénységi listán. Az Európai Unió lakosságának 2,4 százaléka nem engedhetett meg magának saját internetkapcsolatra előfizetést tavaly - ez derül ki az Eurostat uniós statisztikai hivatal adataiból. A legszegényebbek - a szegénységi küszöbként meghatározott bevételnél is kevesebbel rendelkezők - körében már 7,6 százalékos az uniós arány.

A magyarországi értékek még lesújtóbbak: az alapvetően 4,5 százalékos hazai adat a fokozottan hátrányos helyzetűek körében már 16,5 százalékos. Ennyien nem tudnak rendszeresen hozzáférni azokhoz az online szolgáltatásokhoz, melyek mára a bankolástól a vacsorarendelésen át a nagybevásárlásig vagy éppen bútorok, háztartási gépek kiválasztásáig behálózzák a legtöbb ember mindennapjait. Az online kapcsolattartásról és szórakozási lehetőségekről nem is beszélve. Az Eurostat által közölt adatok szerint hazánknál csak a 25 százalékos Románia és a 20,5 százalékos Bulgária állampolgárai vannak rosszabb helyzetben.

Jelentősen romlik Magyarországon az olvasás-szövegértés teljesítmény. Ehhez hozzájárul a köznyelv is, amelyben szinte kerülgetni kell a hanyagságon alapuló vagy tudatos félretájékoztatásokat. A kritikai olvasás-szövegértés készsége segít ezeket azonosítani. A könyvtár küldetésébe pedig e készségek fejlesztése is beletartozik. (MG)

Júl. 4-én kelt hír: Ki akadályozza, hogy 800 ezres fizetést kapjanak tanárok? Volt-e gumibotozás a tüntetésen? Az elmúlt hónapokban csak úgy záporoztak a kemény állítások az oktatással kapcsolatban, itt vannak, amiket ellenőriztünk.
Kedden nagy valószínűséggel megszavazza a státusztörvényt a Fidesz-KDNP-s többségű magyar országgyűlés. Ez az a jogszabálytervezet, amit a kormány a várva várt pedagógus-béremelés zálogának szánt, márciusi benyújtása óta mégis tömegesen tiltakoznak ellene pedagógusok, szülők és diákok szervezetei. Utóbbiak a keddi szavazás apropóján is egész napos rendezvényt tartanak a Kossuth téren.

A státusztörvény két leginkább kritizált pontja, hogy a hatályba lépésével megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti státusza, munkakörülményeik pedig több szempontból is szigorodnak. A törvény értelmében például
- a tankerületi központ a félév végéig átvezényelheti a pedagógusokat másik iskolába, ha az ingázás nem vesz igénybe több időt napi 3 óránál,
- a tanárok sztrájkja esetén másik iskolába vezényelhetik, megszüntethetik vagy átcsoportosíthatják az érintett osztályokat vagy csoportokat,
- a tanárok heti maximum kötött munkaideje pedig 32 óráról 40-48 órára nő.
Bevezetik viszont a tanárok munkahelyi teljesítményének éves értékelését is, amire korábban érkezett igény a pedagógustársadalomtól. Az új rendszerben az értékelés az igazgató feladata lesz egy meghatározott szempontrendszer alapján. A legjobban teljesítő pedagógusok plusz juttatást kaphatnak, a rosszabbul teljesítők bére viszont nem csökken, őket például továbbképzésre küldhetik.

Hogyan járhatjuk körbe a szexualitás témaköreit úgy, hogy az bárki számára befogadható legyen? Hatással tud-e lenni, be tud-e kapcsolódni akár egy család intimitásába a podcast? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Hegyi Nóra a Colibri Pictures tulajdonosa Dr. Lassányi Gáborral, a Szexkultúra podcast egyik készítőjével és műsorvezetőjével a PodcastFestivalon.
A Szexkultúra nevű podcastot link 2021-ben indította Dr. Lassányi Gábor régész, egyiptológus, meseterapeuta és Szilágyi Szilárd szexológus és párkapcsolati tanácsadó, aki az ötletadója is ennek a projektnek. Az ötlet megszületésekor a két alkotó eredetileg edukációs, továbbképzési anyagokat kívánt készíteni pedagógusok számára. "A cél az volt, hogy modern információkat kapjanak a szexualitásról. Akár az orientációkról, akár arról, hogy a különböző kultúrák, vallások hogyan viszonyulnak a szexualitáshoz. Nem csak Európában, nem csak a modern világban maradva, hanem egy picit tágabb körben lássák, mennyire sokszínű ez a kérdés" - mesélte Dr. Lassányi Gábor. Ez a tervük egyelőre nem tudott megvalósulni, elképzelésüket azonban átültették a podcast műfajába, így egy jóval nagyobb közönség számára nyújtva ismeretterjesztést. Adásaikba olyan különleges vendégeket hívnak, mint például sinológus, afrikanista, különböző vallások tanító papjai, de volt már beszélgetőpartnerük rabbi, katolikus teológus és a buddhista főiskolának az egyik vezető oktatója is. Fontosnak tartják, hogy nem közvetlenül a vendégeik személyes életével foglalkoznak, hanem a beszélgetőpartner segítségével, külső szemlélőként vagy tudományosan igyekeznek körbejárni az aktuális témakört. "Soha nem azt kérdezzük meg, hogy kedves Feri, aki mondjuk esetleg tudjuk, hogy homoszexuális, te hogyan szexelsz a barátoddal, hanem arról beszélgetünk például, hogy mondjuk a homoszexuális férfiak hogyan ismerkednek, mik a mai trendek" - részletezte a készítő.