Kezdd el mérni a teljesítményt, ha növelni akarod azt! A saját magunkkal kapcsolatban viszont ez az összefüggés már összetettebb. A menedzsment-tanulmányok rámutatnak arra, hogyha a mérés igénye felülről kezdeményezett, akkor könnyen előfordul, hogy a résztvevők az adatok valamilyen szintű manipulálására éreznek késztetést. Ez a jelenség főként a bizalomra kevésbé alapozó, merev hierarchikus rendszerekben fordulhat elő, ahol valamilyen "büntetés", de legalább csökkent imázs következhet az alulteljesítés miatt.
Valódi eredmény akkor érhető el, amikor a célok mentén alulról érik meg a mérési igény. A manipulált adatok azon túl, hogy szervezeten kívül és belül egyaránt demoralizáló hatásúak, nem teszik lehetővé a valódi célok elérését, sőt a legsúlyosabb kár, hogy hitelteleníti a teljesítménymérést.
Nézzünk néhány további szempontot:

1. A premizálás torzító hatása (vö.: "A mindenséggel mérd magad", A sas nem kapkod legyek után", A Sony és a minőségügy link ) A belülről motivált, tényleg jól teljesítők számára az előfeltevések még motivációcsökkenést is okozhatnak.
Kiszorító vagy túligazolási hatás: Ne a jól olvasót jutalmazd! - Mégegyszer mondom: Ne a jól olvasót jutalmazd, mert kárt okozol! link ). A vezető pozícióban megfontolandó a szervezeti és egyéni célok harmonizálásával interiorizálni a teljesítést, mert ebben az esetben a a vonzó cél hozza magával a teljesítményt.

2. Ha szükséges a mérés, akkor azt érdemes automatizálni, így az egységes lesz, tehermentesíti a teljesítőt, és kisebb esélyt ad a manipulációra.

3. Jó, ha a mérést egy független, harmadik fél végzi, aki nem függ sem a teljesítőtől, sem a mérés szorgalmazótól. Több országban a könyvtárak egységes, vagy legalábbis egymással kompatibilis integrált könyvtári rendszereket használnak, így maga a mérés központilag is végezhető.

4. Egységes mérési kritériumok. Ha nincs általánosan elfogadott gyakorlat pl. egy olyan alaptevékenységbe tartozó fogalom alatt, mint 1 db kölcsönzés (bele tartozik-e a hosszabbítás, a rövidített időtartamú kölcsönzés stb., akkor alapvetően sérül az igazságos elbírálhatóság. (folyt. köv.) (MG)

Folytatva múlt heti hírünket link :
A nagyvárosi könyvtárak fontos szerepet játszanak a digitális szakadék áthidalásában is: ingyenes internet-hozzáférés, kölcsönzött hotspotok, számítógépek és digitális írástudás-tanfolyamok állnak rendelkezésre.
- A New York-i Közkönyvtár ingyenes wi-fi-t és digitális írástudás-tanfolyamokat kínál idősek és alacsony jövedelmű közösségek számára.
- A dél-afrikai Fokvárosi Városi Könyvtár digitális befogadási központokat működtet, amelyek wi-fi-t, álláspályázati segítséget, valamint MS Office és Google Suite készségfejlesztést kínálnak.
- A németországi Berlini Központi Könyvtár digitális tanácsadó pultokat kínál, amelyeket önkéntesek vezetnek, akik segítenek az űrlapok kitöltésében, valamint e-kormányzati portálokat, egészségügyi alkalmazásokat és többnyelvű technikai útmutatókat is biztosítanak a bevándorlók és menekültek számára.

Az IFLA Városi Könyvtárak Szekciója (MetLib) folyamatos képzést kínál, hogy segítse a nagyvárosi könyvtárakat világszerte közösségeik kiszolgálásában. A MetLib éves konferenciákat is szervez a városi területeken fontos témákról, mint például a fenntarthatóság, az inkluzivitás, a demokrácia, az ellenálló képesség előmozdítása és más, a fenntartható fejlődési célokban szereplő témák.

2025 októberében Torontóban megrendezésre kerül egy MetLib konferencia "Az elszigeteltségtől a társadalmi kapcsolatig: Könyvtárak és jóllét" címmel.
A MetLib Tanulási Kör nemrég indította el 12 hónapos tehetséggondozó programjának harmadik évét, amely lehetővé teszi a nagyvárosi könyvtárak résztvevői számára, hogy nemzetközi hálózatokat építsenek ki, hozzáférjenek a legmodernebb könyvtári innovációkhoz világszerte, megértsék a városrendezési dinamikát, és mentorálást kapjanak tapasztalt és innovatív könyvtári vezetőktől. Azáltal, hogy ilyen lehetőségeket kínál a személyzeti fejlesztésre a nagyvárosi könyvtárak számára, a MetLib növeli a városi könyvtárak azon képességét, hogy felhatalmazzák közösségeiket. (ref.: MG)

Az MKE debreceni vándorgyűlésének KIT-szekciójában Los Angeles Közkönyvtárának befogadási gyakorlatáról és annak méréséről is szó fog esni.

Különszámot jelentetett meg az IFLA 2025. május 1., a munka ünnepe alkalmából. Az Endangered Libraries Latin-Amerikából, az Egyesült Államokból és Tajvanról gyűjtött írásokat a szakma globális kihívásainak bemutatása érdekében.

A kiadványban megszólaló könyvtárosok sokféle nézőpontból mutatják be a könyvtárak veszélyeztetettségét:
- Mexikóból, Kolumbiából, Brazíliából és Argentínából származó szerzők írnak kulturális megszorításokról, alulfinanszírozásról, infrastrukturális problémákról, az állami támogatás hiányáról és a társadalmi kirekesztettségről.
- Tajvanról érkező beszámoló a multikulturális mobil könyvtári szolgáltatások erejét mutatja be.
- Az egyesült államokbeli szerzők gyermekirodalom elleni ellenállásról, kisebbségi közösségek könyvtári eléréséről és szövetségi költségvetési megszorításokról írnak.

Néhány kiemelt példa az írások közül:
- Etikai felelősségi kérdések: Victoria Hernández Zaragoza mexikói könyvtáros az információs szakemberek etikai felelősségéről nyilatkozik. Szerinte a könyvtáraknak, főleg a nyilvános könyvtáraknak rendkívüli körülmények között is képesek szolgálni a közösséget.
- Argentin iskolai könyvtárak szabályozása: Claudia Marisol Palacios és María Segunda Varela rámutatnak, hogy bár Argentínában 2013 óta létezik törvény az iskolai könyvtárakról, annak végrehajtása máig nem történt meg. A könyvtárak rendszerszintű hiánya, a szakemberek nélküli működése, valamint az alacsony szintű presztízs és infrastruktúra mind akadályozzák, hogy ezek az intézmények valódi pedagógiai partnerré váljanak az oktatásban.
- Argentin felmérés: A Gabriela Rodríguez által készített országos felmérés átfogó képet ad az argentin könyvtárosok helyzetéről: a többség iskolai könyvtárakban dolgozik gyakran alacsony fizetésért és bizonytalan munkakörülmények között. A könyvtárak technológiailag fejlődtek, de a szakma megbecsültsége alacsony, és sok könyvtáros végez a szerepkörén kívül eső feladatokat. A tanulmány hangsúlyozza a világos szerepmeghatározás, a jobb munkakörülmények és a szakmai fejlődés támogatásának fontosságát a könyvtári szolgáltatások minőségének javítása érdekében.
- Miért félnek az emberek a gyerekirodalomtól? Darryn Edwards könyvtáros hallgató szerint sokan azért félnek a gyerekirodalomtól, mert az ablakokat és ajtókat nyit más világnézetekre, például a queer identitások vagy a történelmi igazságtalanságok megértésére. A cenzúra célja gyakran éppen ezeknek a "veszélyes" világoknak a kizárása, hogy a gyerekek ne is képzelhessék el, hogy ezek létezhetnek. (ref.: Habók Lilla)

Ahogy arról korábban link beszámoltunk, a tiszaújvárosi Hamvas Béla Városi Könyvtár oktatást támogató digitális tartalmakat kínál elsősorban iskolai használatra. Az e-tananyagaink sokoldalú digitális tartalmak, amelyek a Genially program segítségével készülnek. Az online elérhető alkalmazás lehetőséget biztosít látványos prezentációk, infografikák, játékok, kvízek, szabadulószobák és egyéb interaktív tartalmak létrehozására. Ezáltal gazdagítja, és élményközpontúvá teszi a tanulási folyamatot. Kiemelt szempont a tantárgyi kapcsolódás.

Az e-tananyagokhoz letölthető, jelszóval védett módszertani segédletek is tartoznak, hogy a pedagógusok számára könnyebb legyen a visszacsatolás ellenőrzése. Ezek a Pedagógus Hírlevélre link feliratkozással érhetők el. A tananyagok stabil internet kapcsolattal, online használhatóak a könyvtár honlapján keresztül, térítésmentesen. Letölteni, elmenteni azonban nem lehet őket. Elsődleges céljuk az iskolai tananyag kiegészítése, felhasználhatók frontális és egyéni munkában egyaránt, könyvtári órán az iskolai könyvtárban, tanórán, napközis foglalkozáson, de akár szorgalmi feladatként otthon is. Jellemzően pedagógusok és könyvtárosok veszik igénybe.

A 2024-es Közkönyvtári Börzén a 10 nyertes pályázó között prezentálhattuk az Élményalapú online segédanyagok az oktatás támogatására c. tevékenységünket. Riczu Anikó tájékoztató könyvtáros játékos műhelymunkán keresztül mutatta be a könyvtár honlapján link elérhető Genially és S'cape scriptekkel készült e-tananyagokat és az azok készítéséhez lehetséges megoldásokat.

A börzén a könyvtáros kollégáktól, illetve kipróbáló pedagógusoktól érkezett visszajelzések megerősítésként és motivációként szolgáltak a tananyagok további bővítéséhez:
"Jó példa volt arra, hogyan lehet a szükségből erényt kovácsolni; a kényszerű bezárás alatt olyan tudást szereztek és olyan tartalmakat fejlesztettek a tiszaújvárosi kollégák, amiből hosszú távon profitál az intézmény."
"A kollégák fantasztikus munkájának gyümölcsét a mi könyvtárunk használói is élvezhetik. Nagyon köszönjük!"
"Szenzációsan élveztem!!!! Köszönöm a befektetett energiát, munkát!"

Tavaly májusban vált ingyenessé a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár használata. Az elmúlt egy évben több mint 14 ezren iratkoztak be, a kölcsönzött kötetek száma pedig 40 százalékkal növekedett. A város és az intézmény nagyszabású fejlesztést és bővítést tervez, amely nyomán a debreceni könyvtárak az ország legmodernebbjei közé tartozhatnak majd. (Fotókat ld.: link )

Tavaly májusban új fejezet nyílt a Méliusz Juhász Péter Könyvtár életében: ingyenessé vált a könyvtárhasználat, valamint a nyitvatartási időt is meghosszabbították. A kezdeményezés sikert aratott, ugyanis az elmúlt egy évben jelentősen megnövekedett az olvasás iránti érdeklődés. A bejelentés óta több mint 14 ezren váltottak olvasójegyet, míg a kölcsönzött dokumentumok számában 40 százalékos emelkedést tapasztaltak az intézményben.

A Méliusz Juhász Péter Könyvtár további ötven településnek szolgáltat könyveket Hajdú-Bihar vármegyében. Az olvasók a regisztrációt követően ezeket az intézményeket is ingyenesen látogathatják, valamint a kikölcsönzött könyveket is bármelyikbe visszavihetik.

Széles Diána alpolgármester elmondta, a könyvtárhoz hasonló kulturális központok létrehozása rendkívül fontos szerepet játszik a város életében. - Nagy örömünkre szolgált meghozni azt a döntést, hogy legyen ingyenes és mindenki számára elérhető ez a kulturális lehetőség, hiszen azt gondoljuk, hogy ez egy olyan nyitás, egy híd a debreceniek számára, ahol közösségben is tudnak lenni, illetve nyilván azokat a szolgáltatásokat is igénybe tudják venni, amit egy könyvtár tud nyújtani - emelte ki az alpolgármester.

Halis Podcast: Jellemző-e az USA-ban a harmadik hely?
Orsós László Jakab: Nagyon. Szerintem ez világtrend és nagyon rendben van. A könyvtárak tulajdonképpen kulturális központok, művelődési házak. Az ember hajlandó lenne legyinteni, de irdatlanul fontos helyszínek ezek. Amerikában van egy további réteg ebben: Amerika nagyon tranzakciós világ, minden pénzbe kerül. És a könyvtárak NEM fizetősek. Semmilyen pénz nem fordul meg. Minden ingyenes! Nagyon szimbolikus összeget kell fizetni ez első könyvtári kártyáért. Talán 15 dollár. És utána bármilyen szolgáltatás - az összes nyelvóra, az összes tanóra, az összes program, amit csinálunk - minden ingyenes. (...)

HP: Te pontosan mit csinálsz ott?
OLJ: A Brooklyn-i az egyik legnagyobb könyvtári rendszer Amerikában, kvázi a legvagányabb, nagyon jól ismerik az egész országban. És az ő vagányságuk miatt vagyok én ott. Minden könyvtárban van egy programcsapat. Leül a híres/nem híres író, feltesznek neki 25 kérdést, aztán meg lehet venni, vagy ki lehet kölcsönözni, aztán jól van... De a Brooklyni Könyvtár azt mondta, hogy szerinte ebben több van. Az, hogy mit csinál egy könyvtár a programok szintjén, nem tudják. Ehhez keresnek egy embert, akinek van produkciós tapasztalata, fantáziája és kreativitása; az adott keretek közé úgy behozni a gondolkodás áramlatait és formátumait, mint hogyha az egy színház vagy egy operaház lenne. Az, hogy könyvtár, az ne szabályozza a fantáziát. Hanem az szabályozza a fantáziát, hogy tömegek jönnek és kérdéseket hoznak hozzánk és erről legyen valamiféle dialógus emelt szinten és nem emelt szinten. És erre vettek engem fel. Ez unikális Amerikában. Nem ismerek ilyen producert könyvtárakban. És irdatlanul felráztuk az egész rendszert.

HP: Mondj egy példát!
OLJ: Tegnap este - már hatodszor csináljuk -, május első hétfője - tradicionálisan a Metropolitain Múzeum gálája... [innentől az Emberek Bálja története következik. Korábban Orsós László Jakab által kifejtve a KIT-ben: Programok a könyvtár melletti parkban és az Emberek Bálja link ].

(Egy éve írtuk.) Ami az elmúlt 14 évben az oktatásban történt, abból már sejteni lehetett, hogy az iskolai könyvtárak nincsenek eleresztve. Olyan rémtörténet is terjed, mely szerint a könyvtárat már egyszerűen csak lomtárnak használják. Pedig igény még mindig lenne az iskolai könyvtárra, ahogy azt Adrienntől, a PSZ újonnan alakult könyvtárosok és könyvtárostanárok tagozatának egyik tagjától megtudtuk.
Ám abban az országban, ahol a népbutítás rendszerszinten zajlik, nem cél, hogy információs központként működő, jól felszerelt iskolai könyvtárak működjenek. Az iskolai könyvtárak az intézmény életének központi, a jövő szempontjából fontos, nélkülözhetetlen részei. A hátrányos helyzetű térségekben ezek nyújthatnának lehetőséget a hátrányok kompenzálására, ugyanis éppen itt kaphatnának lehetőséget a diákok a könyvek, az olvasás megszeretésére, az információszerzés megtanulásához.

Minderről a neve elhallgatását kérő Adrienn-nel, egy vidéki város általános iskolájának könyvtárosával beszélgettünk. Mint mondta, országos szinten kezdeményezték, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének keretein belül alakuljon egy olyan tagozat, amely képviseli a könyvtárosok és a könyvtárostanárok érdekeit. A tagozatot május 16-án hozták létre. Persze az iskolai könyvtárosok országszerte sokkal többen lehetnek, mint egyelőre a tagozat tagjai, csak a státusztörvény miatt sokan még attól is félnek, hogy belépjenek a szakszervezetbe. Adrienn azonban bízik benne, hogy "meggyőző erővel" majd többeket is rá tudnak venni a csatlakozásra. A szakszervezeti tagozattól egyébként érdekképviseletet várnak, és egy olyan közösséget, ahol egymást és a szakmát is segíthetik.

Országszerte megfigyelhető, hogy egyre több iskolában csökken a könyvtárak szerepe, és a könyvtárostanárokra inkább szakos kollégaként mint a könyvtárat szakszerűen működtető pedagógusként tekintenek. Az is probléma, hogy a kortárs gyermekirodalom, de gyakran még a kötelező irodalom is hiányzik az iskolai könyvtárból. A magyarázat pedig igencsak lélekölő: nincs rá keret. A státusztörvény bevezetésével elég visszás helyzet alakult ki a könyvtárostanárok és a nevelést-oktatást segítő besorolású (NOKS-ok) iskolai könyvtárosok között.

Először beszélgetés link alakult ki a kiégés lehetséges okairól, amit a résztvevők saját fogalomrendszerük mentén írtak le a különböző nézőpontokkal.
- Megbecsülés hiánya, amiből az is fakad, hogy azt éreztetik velünk, hogy nem dolgozunk rendesen
- Haladás érzet hiánya
- Hátramenet
- Motivációvesztés
- Túl sok feladat, ami akár motiváló is lehet egy határig
- Túl sok a kihívás felvállalása
- Munkavégzés a szabadidő kárára
- Pozitív visszajelzés hiánya: olvasók, könyvtárhasználók felőli megfelelés, illetve a fenntartó felé történő megfelelés. Kompenzációs kapaszkodók keresése. Időnként a fenntartó nem engedi, hogy a használók felől pozitív visszajelzések érkezhessenek, de fontos, hogy nem mindenki találkozik felhasználóval, főleg ha back office munkát végez.

A kiégés jelei: Szorongásos tünetek, alvászavar, fáradtság, ingerlékenység. Álmunkban is munkafolyamatokat végzünk vagy olyan dolgokról álmodunk, amikor vészhelyzetben vagyunk (pl. tüzet nem tudunk eloltani). Feledékenység. Napi rutinok ismétlődése vagy ellenkezőleg, a teljes kiszámíthatatlanság. Félelem az újdonságtól vagy változástól. Pszichoszomatikus tünetek.

A pszichés problémák nem önmagukban állnak, hanem azt kell néznünk, hogyan fogadja az adott környezet. Ugyanígy a kiégett embert is könnyen írjuk le azzal, hogy pl. lusta, nem motivált, nem tudja elválasztani a munkát és a magánéletet. Ezek mind pejoratív jelzők. De amikor van erről egy diagnózis, máris másként látjuk a helyzetet. A hétköznapokban is könnyen levonhatunk ilyen következtetéseket, pedig arról van szó, mennyire fogadjuk el ezt az állapotot diagnózisként vagy helyette emberi gyengeségként, hiányosságként. Helyes hozzáállás, ha nyíltan beszélünk erről és ez beépül a közgondolkodásba is.

A szakszervezetek visszaszorulása is egy tünet ebben a jelenségben. Olyan időszakban vagyunk, amikor egyre kevésbé tudjuk megvédeni magunkat. Egy munkahely könnyen önkényes lehet, ha nincs dolgozói érdekképviselet. Ezen kívül a humor, az egymással való kapcsolattartás, kommunikáció mind kicsi dolgok, de szintén segíthetnek.

(Áprilisban írták...) Kinyílik a világ, lebomlanak a falak - és még sorolhatnánk a világhálón használt kifejezéseket. Ennek segítségével az országban elsőként nyitotta meg virtuális könyvtárát a tatabányai József Attila Könyvtár link , amely így a Föld bármely részéről elérhetővé vált. Mikolasek Zsófia kiemelte: a jamk.hu felületén a Virtuális szolgáltatások menüpont alatt igazi kincsesládát találhatnak a lelkes olvasók. Az országban elsőként nyitotta ki virtuális olvasóterét a tatabányai könyvtár. Webes felületein hozzáférhető az E-book, a LapTapír, az E-tananyag mellett az E-könyvtár is. Ki sem kell mozdulnunk otthonról, és elmélyedhetünk több száz szépirodalmi alkotásban, folyóiratban.

Az E-book rendszerében csaknem ötszáz szépirodalmi alkotás közül lehet válogatni, a LapTapírral hozzáférhetővé vált kétszáznál is több folyóirat az online térben. Az E-tananyagokból helyismereti dokumentumokból is lehet tanulni, segítve ezzel az iskolai tanulást is. Ehhez kapcsolódik az e-könyvtár, amely az országban elsőként hatszáznál is több, főként helytörténeti dokumentum hozzáférhetőségét teremti meg a jamk.hu felületén. Ez utóbbit a tagsági igazolvánnyal nem rendelkezők is elérik, a de többi szolgáltatáshoz már szükséges a beiratkozás.

Fontos, hogy a tatabányai intézmény olvasói mellett a tatai, a komáromi és az esztergomi könyvtár olvasói is élvezhetik ezeket az előnyöket. Az országosan egyedülálló e-rendszernek köszönhetően és az ökokönyvtárhoz méltóan környezettudatos is a rendszer.

Megnéztük Bécsben, mit lehetne kihozni Rákosrendezőből, de megtudtuk azt is, miért nem fog sikerülni... Elhagyatott, növényzettel benőtt vasúti sínek, autómentes övezetek és innovatív lakhatási megoldások - megnéztük, mihez kezdett Bécs a Rákosrendezőre hasonlító területekkel. Bár megértettük, miért Bécs a világ legélhetőbb városa, rá kellett jönnünk arra is, Budapest belátható időn belül biztosan nem fogja utolérni.

"És itt is van a társasházak aljában a Billa, ezt jelenti a 15 perces város. Ezt az elképzelést tartja nálunk szinte mindenki hülyeségnek" - mutat rá Vitézy az egyik leggyakoribb élelmiszerboltra. A politikus a főpolgármester-jelölti kampányában nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a "15 perces városok" előnyeiről beszéljen, ami mindössze annyit jelent, hogy a különböző alapvető szolgáltatások, termékek a lakóövezetektől legfeljebb negyedórányira legyenek, ami Budapest külvárosaiban sok esetben nem valósul meg.

A bécsi városnegyedben a legtöbb társasház földszintjén a könyvtártól és postától kezdve a bringásbolton át a rúdtáncstúdióig mindenféle üzletek és szolgáltatások, főként kisvállalkozások találhatók.
És persze egy hatalmas park, ahol kávézó, több játszótér és egy óvodai-iskolai kampusz is helyet kapott. Nyilvános mosdót pedig csak azért nem láttunk, mert egy ideje ezeket nem külön építményként biztosítja a város, hanem a helyi szolgáltatók és oktatási intézmények részeként építik meg úgy, hogy azt a járókelők is használhassák.

A Words and Money magazin írja:
- Végre jó hírek jönnek a könyvtáros közösség számára: május 13-án John G. McConnell szövetségi bíró Rhode Island-ben átfogó előzetes intézkedést adott ki, amely megakadályozta a Trump-adminisztráció tisztviselőit abban, hogy végrehajtsák az elnök március 14-i végrehajtási rendeletét, amely a Múzeumi és Könyvtári Szolgáltatások Intézetének (IMLS) feloszlatására irányult. Továbbá a bíróság elrendelte, hogy a kormányzat azonnal tegyen lépéseket az ügynökség alkalmazottainak visszaállítására és a támogatási tevékenységek támogatására.

Folytatva a tapasztalatokat link : a mobilkönyvtár bevezető kampányának része volt az ingyenes beiratkozás.
Az első két évben az alábbiak szerint alakult a statisztika:
- 2020: beiratkozók száma: 40; kölcsönzők száma: 60; kölcsönzött dokumentumok száma: 118
- 2021: beiratkozók száma: 122; kölcsönzők száma: 190; kölcsönzött dokumentumok száma: 288
Gyorsan elnyerte a debrecenieket a mobilkönyvtár, mivel kényelmes és szó szerint közelebb mentünk olvasóinkhoz. Az ingyenesség is nagyon vonzó volt, 2024 tavasza óta minden egységünkben térítésmentes a beiratkozás. A 2022-es és 2023-as évben már visszafogottabb eredményekről számolhatunk be. Az újdonság ereje csökkent, viszont akik megkedvelték mindig szívesen tértek vissza a mobilkönyvtárba. A fotókat ld.: link (technikai hiba miatt a fotókat késve tudjuk feltölteni - elnézést kérünk).

A szállítási költségek azonban folyamatosan emelkednek, és meg kellett oldani a plusz könyvtár esetében a munkaerőt is, így kevesebb helyszínen fordult meg a mobilkönyvtár, ami kisebb forgalmat eredményezett. Végül mindenre sikerült megoldást találni. A mobilkönyvtár folyamatos mozgatása új együttműködést hozott, így 2024-ben már egész nyáron a Kerekestelepi Termálfürdő és Kemping adott otthont. A fürdőzők nagyon örülnek a mobilkönyvtárnak. Ebben az esetben nem a kölcsönzés az elsődleges. A fürdőbe a már leselejtezett, de kifogástalan állapotú köteteket és folyóiratokat szállítjuk, mivel itt nagyobb az esélye, hogy baleset érné az állományban lévő könyveket.
A nyugdíjas szövetkezetnek köszönhetően vállalkozó szellemű, de már nem aktív munkaerőket taníthatunk be a könyvtári rendszer használatára. Ezt követően teljesítenek szolgálatot a mobilkönyvtárban.

Összességében hatalmas lehetőség a mobilkönyvtár indítása. Az újszerű projektekkel járó nehézségek előrelátással és tervezéssel csökkenthetőek. Jó látni, hogy az olvasók betérnek a visszahozott kötetekkel, és kíváncsian kérdik, legközelebb hol bukkanunk fel. A MÉLIUSZ-t közelebb vitte az olvasóihoz, de az olvasók is mobilabbak lettek.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
24 - A szakma egésze, a 21. századi technológiákkal, nyílt vitákban
1 - A szakma megválasztott/kinevezett vezetői
6 - A szakmai szervezetek
4 - Nem kell stratégia, a kormány minden lényeges kérdésben dönt.
Az adatok alapján úgy látszik, a válaszadók továbbra is a szakma kollektív bölcsességében, tapasztalatában bíznak (70% körül), nem egyes vezetőkben (2-3%). Apró változás, hogy a szakmai szervezetekbe vetett bizalom valamelyest növekedett. (A diagramot ld.: link .
Az persze külön történet, hogy szakmai stratégiáról krónikusan semmit nem hallani - akkor sem, ha közben viszont stratégiai kihatású döntések pedig vannak. Ami az álmoskönyvek szerint nem jó előjel. (MG)

Előfordult, hogy a környékbeliek vélt vagy valós félelmeire hivatkozva nem kerülhetett kaptár egy hazai könyvtárépületre. Ljubljanában viszont azzal büszkélkedik a Néprajzi Múzeum, hogy a kávéhoz "saját" mézzel szolgálnak. A szemléletváltás nyilván lassú folyamat, hiszen újra kell gondolni hozzá régebbi megközelítéseket. Az "azért nem lehet, mert..." attitűdöt nehéz a "hogyan lehet..."-re változtatni. Utasítással nyilván nem, de türelemmel viszont van esély a tartós változásra.

A HVG beporzókról szóló podcastja azt is felveti: "A méhek védelme ott kezdődik, hogy megváltoztatjuk a szépről alkotott fogalmunkat" - gondoljunk a nyírt pázsit és az elsőre kuszának ható gazos kertre. Megváltozhat a növényvakság, ha az emberek meg tudják nevezni az egyes növényfajokat, utána akár meg is kedvelik egyik-másik "gyomot". S ez utóbbi már lehet könyvtári feladat (természetesen a SEXI modell link alkalmazásával), melynek gyakorlati megvalósulása lehet akár
- a hónap virágos növénye / mezei gyógynövények kiállítás
- használók között meghirdetett növény-fotóverseny
- szelektív gyomlálás a könyvtár körüli zöldfelületen - tudatosan kommunikálva
- te mit javasolnál még?

Nyilván sok zöldkönyvtári példát lehet hozni (ld. pl.: Zöldkönyvtári katalógus link ), de a European Challenge link történetesen a méhekkel példálózik:
"Zöld: Olyan kezdeményezések, amelyek előmozdítják a környezeti fenntarthatóságot, az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságot és az ellenálló képességet a könyvtárakban és közösségekben. Ide tartoznak a környezeti nevelésre, a fenntartható gyakorlatokra és a közösség által vezetett éghajlatvédelmi intézkedésekre összpontosító kezdeményezések. Különösen üdvözöljük a terepen megvalósított kreatív zöld/éghajlatvédelmi projekteket, a közösségi kertektől kezdve a méhkaptárak telepítéséig a könyvtári terek körül."

Milyen lenne olyan helyen felnőni, ahol órákat vagy akár napokat kellene gyalogolnunk ahhoz, hogy elolvashassunk egy könyvet? Kolumbia egy hegyek közti kis településén ez maga a valóság. Luis Soriano egy hegyekben lévő elzárt kolumbiai falu tanáraként dolgozott, aki megelégelte, hogy a hegyekben élő szegény gyerekek úgy nőnek fel a farmokon, hogy egy könyvet sem olvastak el életükben. Luis elhatározta: majd ő bejárja a környező falvakat, és könyveket visz a gyerekeknek. A falusiak már messziről felismerhetik, ahogyan két könyvekkel megpakolt szamarán, akiket Alphának és Betának nevezett el (együtt Alphabeta, vagyis ábécé), közeledik, mégpedig nagy mosollyal.

Ez a megható videó link jól összefoglalja, mennyit jelent a tanárból lett vándorkönyvtáros a gyerekeknek. Ahogy a videóból látszik, még úgy is jókedvűnek tűnik, hogy naponta 5 órákat tesz meg, nem is a legkönnyebb terepen, mindezt csak azért, hogy elvihesse a tudást a szegény gyerekeknek. Luis ráadásul már 23 éve járja így szamaraival a hegyeket. Ez a rendkívül elhivatott ember, még lába elvesztése után is folytatta küldetését.

Zenei könyvbemutató helyszíne volt május 15-én a Justh Zsigmond Városi Könyvtár. A "Nem az a punk, aki..." című kötet második részével a 80-as és 90-es évek világába repítették vissza a rendezvény vendégeit.

A részleteket a Trottel együttes és a Trottel Kiadó művészeti vezetője Rupaszov Tamás mesélte el, aki úgy fogalmazott, hogy ő elsősorban kiadóként van jelen, de a könyv szerzőjeként akár 60-70 embert is fel lehetne tüntetni, mert ők voltak, azok, akik benne voltak a 80-as, 90-es évek zenei világában, és az ő írásaik, interjúik adják vissza azt a fajta hangulatot, ami azokra az évtizedekre a punk szempontjából jellemző volt.

- Egyébként nekem lényegében az egész életemet végigkísérte a zene, már gyerekkoromból vissza tudok emlékezni olyan pillanatokra, amikor a puffon doboltam, a tükör előtt énekeltem vagy a seprűvel gitároztam. Tehát már tinikorom előtt zenekart akartam alapítani, mondhatni, hogy azok közül való vagyok, akiknek már akkor is volt névvel ellátott zenekara, amikor zenéje csak évekkel később lett - árulta el.

Csatlakozott a könyvtár egy kihíváshoz, s az olvasók segítségét kérték, hogy megnyerhessék. A Bródy Sándor Könyvtár is csatlakozott a Kulturális és Innovációs Minisztérium az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet és a Petőfi Kulturális Ügynökség által meghirdetett Könyvtári Kihívás pályázathoz. A kampány célja az olvasás népszerűsítése és a könyvtárhasználat innovatív ösztönzése a Kárpát-medencében.

A Bródy 2024-ben és idén év elején is növelte a beiratkozott olvasóinak és a programokon, foglalkozásokon résztvevőinek számát, valamint emelkedett a kölcsönzött dokumentumok száma is. - Ezt a tendenciát szeretnénk megtartani és ehhez az olvasóink és leendő könyvtárhasználóink segítségét is kérjük - írták. Néhány kérést is megfogalmaztak, az egyik nem annyira megszokott.

A Könyvtári Kihíváshoz kérik, hogy május 31-ig:
- kölcsönözzenek minél többet, azaz "maxolják ki" a 22 darabos kölcsönzési keretet. Válogassanak könyvek, társasjátékok, folyóiratok, kották, CD-k, idegen nyelvi könyvek, papírszínházak, térképek és diafilmjeik közül,
- használják a Cloudlibrary szolgáltatást, ahol nagyszerű e-könyvek között válogathatnak,
- iratkozzanak be, hiszen könyvesbolti kínálatuk verhetetlen, a 25 év alatt és 70 év feletti a könyvtári tagság ingyenes,
- töltsék ki kvízüket értékes nyereményekért.

Beszélgetés Csorba László történésszel, a BTM főigazgatójával:
- Meggyőződésem, hogy ahogy halad előre a modern infokommunikációs térben az iskola átalakulása, úgy egyes tantárgyak egyszerűen kijönnek majd a tantermek falai közül. Ezt már ma látványosan mutatja a testnevelés, de nagyon hasonló tendenciát láthatunk a múzeumi történelemórák esetében is. (Zárójel: a fizika oktatásában egészen elvarázsoló hely lehet a Műszaki Múzeum, a biológiáéban a Természettudományi Múzeum, a műalkotások elemzésében a Fővárosi Képtár vagy a Budapest Galéria stb.)

- Vagyis előre látható, hogy pár évtizeden belül a történelem oktatása át fog költözni a múzeumi terekbe - és ennek a folyamatnak a pionírjai a mi múzeumpedagógusaink. Másfelől pedig kulcskifejezés, amelyet említett: a "leendő látogatók kinevelése" Ha valaki kisiskolás korában ráérez arra, milyen elbűvölően izgalmas játékhely és örömforrás a múzeum, ezt az érzést megőrzi felnőttként is és újra meg újra át akarja élni, amiként szükségletévé válik a koncertek vagy a színházi előadás hangulatának ismételt átélése és élvezete is. És szülőként hozni fogja a gyermekeit is. A múzeumpedagógia tehát a jövőnk és egyben az ennek elérését segítő titkos fegyverünk. - mondta Csorba László történész, a Budapest Történeti Múzeum főigazgatója a Budapest, Vámház körúti kiállítóhely kapcsán.

Ismét egy lehetőség az iskolai könyvtárról beszélni... (MG)

40 év után újra együtt: Így alakult a Nulladik óra legendás gimiseinek sorsa. 1985-ben a világ megismerhetett öt nagyon különböző hátterű tinédzsert, akik szombati büntetésüket töltötték összezárva iskolájuk könyvtárában. A Nulladik óra link (maga a film: link ) színészei négy évtized után először jelentek meg újra együtt egy rendezvényen. A film ikonikus szereplőgárdája a Chicago Comic and Entertainment Expón állt közönség elé, ahol nosztalgikusan idézték fel közös élményeiket, a forgatás emlékeit, és megemlékeztek a film rendezőjéről, John Hughes-ról is.

A találkozás különösen emlékezetes volt, mivel ez volt az első alkalom, hogy Emilio Estevez is csatlakozott a csoporthoz egy ilyen eseményen. A színészek számára megható volt újra együtt lenni, különösen Chicagóban, ahol annak idején a film is készült. A rendezvény során szó esett John Hughes munkásságáról és arról is, hogyan próbálta filmjeiben áthidalni a generációk közötti szakadékot. A színészek szerint ma, felnőttként, még mélyebb szinten értik, amit annak idején a rendező üzenni akart.

A [múlt] kedd éjjel benyújtott átláthatósági törvénycsomag időzítése mögött minden bizonnyal ott állnak a kormány hatalomtechnikai számításai. ... Orbán Viktor legalább harminc éve kételkedik a szabad nyilvánosság és a civil társadalom étoszában; vagyis legalább azóta politikai kockázatként vagy akadályként tekint a független és autonóm önszerveződésekre. (1996-ban készült az emlékezetes interjú vele Friderikusz Sándornál például, ahol a médiát simán a legveszélyesebb dologként emlegette a világon.) Pedig sokat tud róluk - még szakdolgozatát is a szocialista társadalmak önszerveződési próbálkozásairól, közelebbről a lengyel Szolidaritásról írta. ... Amikor 1994-ben alig 7 százalékot szereztek a választásokon - azután, hogy a ciklus derekán még a legnépszerűbb pártnak mérték őket a kutatók -, a letaglózott pártvezetés meg volt győződve arról, hogy a posztkommunista sajtó rosszindulata miatt buktak el. A tanulság az volt, hogy a sajtó ellenében nem lehet nyerni. Előbb-utóbb kell saját.

A Simicska-leszámolással a folyamat felgyorsult: következő ciklusban bezáratta a Népszabadságot, megszerezte a komplett megyei lappiacot, vazallussá tett több befolyásos ellenzéki médiumot is ... . Beszántották a Figyelőt, az ingyenes utcai lapok piacát, maguk alá darálták a Mandinert, a Nemzeti Sportot és a bulvársajtó meghatározó részét is.

A propagandamédia visszatérően "független-objektívként" gúnyolta az újságírókat - utalva arra, hogy nincs, nem létezhet valódi függetlenség, egy újságírónak is szükségszerűen valamilyen érdekeket kell szolgálnia. Akár egy párt beosztottjaként vagy még inkább egy nemzetközi hálózat részeként. ... Sosem hittek abban, hogy autonóm emberek kutatják a sajtóban az igazságot. Orbán ezért sem ad interjút független lapoknak hosszú ideje. Ez az orosz mintára zajló folyamat 2023 végén a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításával tetőzött, amit a "guruló dollárokkal" és a "dollármédia" hazug narratíváival vezetett fel a kormányzati kommunikáció. ... Kezdetben a hivatalt az öncenzúra eszközének szánták - a szuverenitásvédelmi törvény zavaros és nehezen azonosítható fogalmai egyaránt erre utaltak. Aztán Orbán tavaly év végével fenyegetőzni kezdett: előbb csak kisöpréssel, nagytakarítással, poloskázással - aztán, ha nem is húsvét előtt, de végül élesítette a legújabb fegyverét. A most benyújtott módosítással újabb szintet lép a hatalom, amely érzékelhetően aszerint gyorsítja ezt a folyamatot, hogy épp mennyire érzi magát politikai biztonságban. Ez alapján úgy tűnhet, hogy egyre kevésbé.

A tervezett szabályozás lényege kérdés-felelet formájában: link

A szerényen fizetett kutatók, oktatók szerte a világban előszeretettel gyűjtenek a munkájukhoz nélkülözhetetlen szakirodalmat olyan repozitóriumokból, ahol a feltöltött anyag jogtisztaságáról nem adnak az egyes művek mellé nagypecsétes igazolást - igaz, a használók közül nem is kér ilyet senki. Ezek a jelentős méretű gyűjtemények - amelyek közül a legnagyobb, de mindenképpen a legismertebb a legendás LibGen - különös megítélési kettősségben élik életüket. A nagy könyv- és tudományos folyóirat kiadók szemében ezek a könyvkalózok súlyosan veszélyeztetik, károsítják a világ tudományos publikációs iparát. Mások azonban - köztük a sokszor végletes mértékben kihasznált szerzők - egyfajta intellektuális Robin Hoodnak tekintik az ilyen könyves helyek üzemeltetőit, a tudomány szabadságharcosainak, és az emberi progresszió igazi támogatóinak. Anélkül, hogy egyik, vagy másik oldal pártjára, igazsága mellé állnánk, azt nyugodtan kijelenthetjük: a Globális Délnek nevezett fejlődő világ tudományos élete, köz- és felsőoktatása ma nem lenne ugyanaz ezek nélkül a tudományos kincsestárak nélkül.

Azonban nem csupán az intellektus szegénylegényei (és -leányai) fordulnak előszeretettel ezekhez a repozitóriumokhoz a munkájukhoz, fejlődésükhöz nélkülözhetetlen szakmai nyersanyagért. Ahogy az utóbbi időkben egyre-másra pattant ki, a dollár százmilliókkal kistafírozott gazdag és hatalmas technológiai óriások is előszeretettel dézsmálgatják a tudás és információ eme ingyenes éléskamráit. E mögött nyilván erős profitoptimalizálási törekvések is állhatnak, de ami egyértelműen erre a sajátos beszerzésre ösztönzi a nagy MI-fejlesztőket, az a még elérhető "szűz" adatkészletek rohamos fogyatkozása. Márpedig, ahogy az közismert még a laikusok számára is, az adat (méghozzá emberi ésszel szinte felfoghatatlan mennyiségű adat) nélkül lényegében aligha létezhetne a szédítő karriert befutó LLM-technika. A problémán egyelőre nem változtat érdemben számos ígéretes törekvés és fejlesztés, a radikálisan kisebb adatkészlettel is elboldoguló kis nyelvi modellektől a szintetikus tréningadat előállításon át a már meglevő nagymodelleken történő LLM-betanításig. Az illegális könyvrepozitóriumokból kinyert adatokon olyan csúcscégek nevelgették új modelljeiket, mint például a Facebook mögött álló Meta. Ahogy az azóta megindult szerzői jogi perek tanúsítják, a cég nagyon sikeres nyílt forrású nyelvi modellje, a Llama kiképzésében jelentős mértékben használt fel például a LibGen-től megszerezhető szakmai adatkészleteket. Jogi szakértők azt gyanítják, hogy az ilyen tréningadat-szerzési gyakorlat sokkal elterjedtebb, mint ahogy azt gondolnánk. A Zuckerberg-vállalkozás ilyen irányú gyakorlata csupán a jéghegy csúcsa. (ref.: MI Újság)

Mozgalomtörténeti adatbázis kutatóknak, tanároknak és aktivistáknak. Az egyre bővülő projekt jelenleg tizenegy társadalmi mozgalom több mint 1600 tiltakozási eseményét dolgozza fel a rendszerváltástól a második Orbán-kormány kezdetéig, 1989-től 2010-ig. Készítői: Közélet Iskolája Alapítvány és a CEU Demokrácia Intézet

Agrármozgalom (116), Dolgozói mozgalom (695), Egészségügyi mozgalom (194), Fogvatartottak mozgalma (18), Fogyatékosügyi mozgalom (40), Lakhatási mozgalom (110), LMBT+ mozgalom (24),
Nőmozgalom (46), Oktatási mozgalom (231), Roma mozgalom (90),
Zöld mozgalom (376).

A témával kapcsolatos cikk és előadásvideó: Nem igaz, hogy a magyarok passzívak. Igenis tüntetnek, sztrájkolnak, blokádot szerveznek, ha kell link