Schell Gergely pszichológus, család- és párterapeuta egy évekkel ezelőtti történetre hívta fel a figyelmet:
- A 2014-es családterápiás kongresszuson teljesen véletlenül ültem be Luzsi Margó gyerekkönyvtáros és Juhász Attila egri börtönparancsnok közös előadására. Párhuzamosan futottak a programok, én meg elnéztem a termet, így kerültem épp oda. Ami ott történt, az ma is megérint.

- Úgy kezdődött, hogy minden előzmény nélkül levetítettek egy klipet az egri börtönélet képeivel, miközben a Vad Fruttik: Szemben a nappal című dala szólt. Aztán a képen is látható két ember [ld. a forráslinken] elmesélte, hogyan szüntették meg a börtönbe való visszakerülést a fogvatartottak egy csoportjánál. Juhász elmesélte, számára mennyire megrázó látni, hogyan próbálják a fogvatartottak és a családjuk tartani egymásban a lelket. Aztán hallott egy előadást arról, hogy Nagy-Britanniában meséket használnak a kapcsolattartás, reintegráció (társadalomba és családba történő visszailleszkedés) támogatására.
Így hozta össze az élet Luzsi Margóval, a helyi könyvtárossal.

- Ha jól emlékszem, a projekt lényege az volt, hogy a fogvatartottak hosszas pedagógiai, beszédtechnikai felkészítés után meséket mondhattak fel CD-re a családjuknak ajándékba. Talán épp karácsonyra. Ez segítette a családi kapcsolatok ápolását, a szabadulás utáni visszailleszkedést. Javította a fogvatartottak, illetve a fogvatartottak és börtön dolgozóinak kapcsolatát, a börtönklímát. Fejlesztette a fogvatartottak olvasási, beszéd, önkifejezési, kommunikációs, érzelmi készségeit. Ezekkel pedig már meg lehet kapaszkodni odakint, a világ testén anélkül, hogy visszaesnénk.

Néhány évvel ezelőtt a közmédia is tudósított a programról: link .

Ahogyan Hollandiában a nemzeti Királyi Könyvtár épített weboldalt a holland közkönyvtárak számára link - és az egyes könyvtárak helyben testre szabják azt, úgy a Norvég Nemzeti Könyvtár is ezzel foglalatoskodik. - Igen, projektünk hasonló, mint a hollandoké - mondta a KIT-nek Arne Gundersen, a Norvég Nemzeti Könyvtár link szenior tanácsadója. A 2024-ben indított fejlesztési projekt eredményét az első norvég könyvtár 2026-ban kezdi majd használni.

Az eljárásnak számos előnye van:
- a dokumentumok, tartalmak cseréje lényegesen egyszerűbb, így kevesebb fizikai és digitális tartalommal lehet fenntartani ugyanazon szolgáltatást
- a felületen a dokumentumokat az országos könyvtári katalógusban lehet keresni, így egyszerre látható a teljes és a helyi kínálat, ezt már nagyon régóta kérték a könyvtárak - mondja Arne Gundersen.
További előnyök:
- az egységes felület, közös arculat könnyebbség a könyvtárosok oldaláról és a használók oldaláról egyaránt
- költséghatékonyság: kisebb ráfordítás az egyes könyvtárak számára, adott összegből sokkal jobb minőségő portál hozható létre.

A tanácsadó elmondta továbbá, hogy a fejlesztést végző vállalkozás a norvég önkormányzat szolgáltatója. Külön előny, hogy a fejlesztés során az önkormányzatok és a közkönyvtárak szervezetének tudása összekapcsolódik. A könyvtárak csak a szolgáltatás beindulása, majd finomhangolása, azaz 2026 után fognak fizetni a szolgáltatásért.

Láttam már számos, frissen érkezetteket támogató részprogramot német, holland, belga, norvég könyvtárakban (beszélgetőkör, tanulási segítség, életvezetési tanácsok, közös meseolvasás stb.), részben őslakos, részben korábban érkezettek bevonásával. Pl.:
- Önkéntest keres az OBA - mindhárom félnek előnyös beszélgetőkörök link
- Szelekció, szegregálás - a stratégiai eredmények érdekében is mellőzendő link
- Biztonságos és befogadó közkönyvtári szolgáltatások menedzselése - útmutató a CILIP-től link
- Miért ne tartson a könyvtár nyári egyetemet, lappangó tudásokat kihasználva? link
- Így csökkentheti a könyvtár a foglalkoztatási diszkriminációt: játsszanak együtt a gyerekek link . (MG)

Egy Berlini példa nagyon jól kiegészíti ezeket:
A világ minden tájáról Németországba érkező nőknek nehéz lehet alkalmazkodni az itteni élethez. Közéjük tartozik a háromgyerekes libanoni Israa is. Ilyenkor elkél egy tapasztalt szomszédasszony! Ma este Rania segít Israa legidősebb lányának felkészülni az iskolára.
- Amikor idejöttem, nem voltak itt rokonok, és nem beszéltem a nyelvet. De megismerkedtem a környék anyukáival, akik az életem fontos részévé váltak, és segítettek abban, hogy hogy itt otthon érezzem magamat.
A Raniához hasonló édesanyákat a város fizeti, hogy segítsék az újonnan érkezők integrációját. A program 2004-bern indult Berlin Neukölln kerületében. Azóta ez egész fővárosban, és országszerte is bevezették. Miután elbeszélgettek a német iskolarendszerről, elmennek a helyi könyvtárba, hogy néhány könyvet kölcsönözzenek a gyerekeknek.
- Az olvasás fontos. Sok szülőnek talán sok pénzbe kerül könyveket vásárolni. Itt viszont nagy a választék, különböző nyelveken is.
A kapcsolatépítésben Rania a saját anyai tapasztalatait, valamint az integrációja alatt megélt élményeit is hasznosítani tudja.
- Amikor szüleim idejöttek, mindez nem létezett. Már nincsenek olyan nehézségek, mint régen. Úgy érezzük magunkat, mintha saját hazánkban lennénk.

Folytatva az előző lapszámokban felvezetett (pl. link biblioterápia ) témát Hajnal Ward Judit könyve apropójából, amely amerikai szakmai értékelői több megközelítést kiemeltek.
A szerző a KIT-nek elárulta, hogy a könyv eredetileg tervezett címe, Shelf Help: Handbook for the Accidental Bibliotherapist (Segítség a polcokról: az alkalmi biblioterapeuta kézikönyve) azt jelzi, hogy az amerikai könyvtáros nem végezhet terápiát.

Viszont a biblioterápia beépíthető a könyvtári munkába aktív és passzív formában (például könyvkiállítások, olvasólisták, közösségi média, csoportos beszélgetések). Könyvtári programok tervezésnél figyelembe kell venni az intézmény erőforrásait, a közösség igényeit és visszajelzéseit: a siker kulcsa a célközönség pontos meghatározása, ami segít a szövegek megválasztásában és az esemény formájának meghatározásában.

A magyar olvasóknak szánt Újranyitott könyvtár c. e-könyvben link szemléletes példák szólnak amerikai biblioterápia-ihletésű amerikai tapasztalatokról.
A Nyári mesék elnevezésű, eleve "virtuálisan született" könyvklubban például a szövegek kiválasztásánál nagy súllyal esett latba, hogy a nyári kurzusok hallgatói azonosulni tudjanak az olvasottakkal, és a szöveg lehetőleg minél rövidebb legyen.
A három novella a diákok számára ismerős témákkal foglalkozott: esetlen párbeszédek egy buliban, álmatlanul töltött éjszakák aggodalmai és a gyermekkori otthonba visszatérő felnőtt különös érzései, vagyis olyan szövegek, amelyek sokféleképpen és sok szinten szólnak az olvasóhoz.

- A KIT 2026. januárjában online beszélgetést tervez Újranyitott könyvtár c. könyve témájában Hajnal Ward Judittal.

Az OCLC (Ohio Collge Library Center) új, hatékony MI-vel vezérelt funkciókkal bővítette két katalogizáló alkalmazását: WorldShare Record Manager link ; Connexion link . A szervezet vezető a könyvtári MI-innováció területén link . A technológiát az emberi szakértelem erősítésére használják, nem pedig annak helyettesítésére. Az MI és a könyvtárosi tudás együtt teszi gyorsabbá, könnyebbé és megbízhatóbbá teszi a munkát (katalogizálás, osztályozás, tárgyszavazás stb.).

A katalogizálók mostantól láthatják a MI által generált javaslatokat a rekordkészítés közben az alábbiakra vonatkozóan: Dewey decimális osztályozási (DDC) számok, Kongresszusi Könyvtár osztályozási (LCC) számok. Kongresszusi Könyvtár tárgyszavai (LCSH). Az AI-rendszer a több százmillió rekordból álló WorldCat link adataira épülve segíthet intelligens ajánlatok meghozatalában. Minden könyvtár testre szabhatja a beállításokat, hogy eldöntse, mely javaslatokat szeretné látni, a katalogizálók pedig elfogadhatják vagy figyelmen kívül hagyhatják azokat. Választásuk segít a jövőbeli ajánlások javításában. Ebből a rendszer is tanul: intelligensebb lesz.

A témák és osztályozási számok hozzárendelése gyakran részletes elemzést igényel. Az OCLC új, MI-n alapuló támogatása által katalogizálóknak hatékonyabbak, miközben megőrzik a minőséget és az egységességet. A teszt során a katalogizálók címenként akár 20 percet is megtakarítottak. Sokan az új MI- eszközöket hasznos "biztonsági hálóként" jellemzik amely kiszűri a hiányzó részleteket, és biztosítja, hogy a rekordok teljesebbek legyenek. Ezek az új eszközök a könyvtári közösséggel való szoros együttműködés eredményei. Az innováció az OCLC szélesebb körű erőfeszítéseinek része, hogy felelősségteljesen alkalmazza az MI-t a szolgáltatásaiban. Az OCLC már most is használ MI-t: a WorldCatben található duplikált rekordokat azonosítani lehet.

A WorldCat.org oldalán dokumentumokat (könyveket stb.) ajánlanak. Ezzel felgyorsítják az erőforrások megosztását is, mivel a felhasználókat a legjobb elérhető példányokhoz kapcsolják. Ezzel a felhasználók gyorsabban jutnak a legrelevánsabb és legjobban elérhető példányokhoz.
A weboldalon további információ található arról, hogyan használja az OCLC a mesterséges intelligenciát a könyvtárak támogatására és a felfedezés javítására link . (Ref.: Szabó Eszter)

Hogyan viszonyulnak a fiatalok a digitális olvasási kultúrához olyan platformokon, mint a Booktok és a Goodreads? A digitális olvasási kultúra gyűjtőfogalom: beletartozhatnak olyan népszerű hashtagek, mint a #BookTok a TikTtokon vagy a #BookTube a Youtube-on, de célzottabb weboldalak is, mint a Goodreads, ahol pl. naplózhatjuk az olvasmányainkat és olvasási célokat tűzhetünk ki, vagy a Wattpad, ahol megoszthatjuk saját szövegeinket. Nikolina Nordint a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a platformok és hashtagek, hanem a felhasználók attitűdje érdeklik, pl. hogyan választanak könyveket? Mivel ma a fiatalok több platformot használnak, ezért az ő kutatása sem korlátozódik egyetlen platformra.

15-25 év közötti fiatalokkal készült csoportos interjúkból is kiderítette: visszatérő problémájuk, hogy a platformok szinte mindig ugyanazokat a könyveket ajánlják. Ez marketing-szempontból persze érthető. Az is elidegenítő gond a Booktokban, hogy könyveket nem mindig a tartalomnak megfelelően mutatják be, pl. Hannah Grace angol írónő Jégtörő című könyve nagyon részletes szexjeleneteket tartalmaz, amelyeket a Nikolina által megkérdezett fiatalok közül többen nem sejtenek előre az ártatlan borító és leírás alapján.

A személyes kapcsolatok fontosabbak, mint az algoritmusok! Bár sok könyvtár használja a TikTok-ot a fiatalok megszólítására, azonban Nikolina nem feltétlenül tartja ezt helyesnek. Inkább a könyvtárosok személyes kapcsolatokon keresztül nyújtható értékeit hangsúlyozza. A könyvtárosok olyan kapcsolatokat alakíthatnak ki, amelyeket nem lehet pusztán a közösségi médiában való jelenléttel elérni: pl. beszerzik és személyesen odaadják a kért könyvet, stb. A fiatalokkal kialakított kapcsolat nagyon fontos, és teljesen más szerepet tölt be, mint egy algoritmus. A könyvtár mint hely és az ottani lehetőségek nagyon értékesek a fiatalok számára, akikkel Nikolina találkozik.

A TikTokról bővebben a Lundi Egyetem TikTok: Kulturális perspektívák című antológiájában olvashatunk link . Nikolina társszerzője "A fiatalok olvasása: Mit mondanak a kutatások a társadalmi-gazdasági kihívásokkal küzdő területeken a fiatalok körében és velük való olvasás népszerűsítéséről?" című jelentésnek is link . (Ref.: Szabó Eszter)

Szakmai bennfentesként jellemzően mi, könyvtárosok is a használók szemszögéből látjuk a könyvtárakat. A KIT azonban lehetőséget kapott arra, hogy betekintsen a világhírű Björvika könyvtár kulisszái mögé is. A link oldal képgalériájában most az ott dolgozók nézőpontját is megismerhetjük.
- A könyvtár tetejéről jól látszik, hol is vagyunk. Lényegében Oslo legelőkelőbb helyén: a központban, a kikötő melletti operaház jellegzetes jégtábla-szerű épülete, illetve a néhány éve átadott Munch-Múzeum mellett. Előttünk az Oslo-fjord.
- A könyvtárosok szolgálati helyiségeiből - mely a mindennapi munkával járó kissé kaotikus képet mutatja - rá lehet látni az olvasói térre. És nem lennénk Skandináviában, ha az olvasók ne láthatnának be viszont, a dolgozó könyvtárosokra.
- A könyvtárosok étkezőhelyisége.
- A visszaérkező dokumentumokat automatika osztályozza. Mivel bármelyik fiókkönyvtárban leadhatók a könyvek, ezért az egyes fiókkönyvtárak és a Björvikán belüli szakok szerint is szortíroz a masina. A könyvekben hagyott tárgyakból kis kiállítást készítenek.
- A nem nyilvános terek szokatlanul puritánok, látszanak a csövek és a vakolás is.
- A biztonsági intézkedésekből persze nem engednek: mindenhol önműködően nyílnak az ajtók (ha a bejárni jogosult igazolja magát), általános a csúszásgátlás, vészhelyzetre van biztonságos hely a kerekesszékes embereknek stb.
- A légtisztító berendezésre külön felhívták a figyelmet: funkciója a por és baktériummentes levegő keringetése.
- Szintén alapértelmezett a gendersemleges WC. (MG)

Hogyan változik a könyvtárak szerepe a digitális, társadalmi és kulturális átalakulások közepette, és mit jelent ez a közkönyvtárak számára? A Digiteket svéd könyvtár- és információtudományi kutatókat mutat be, akik aktuális kutatásaikon keresztül erre keresik a választ.

Kutatások a digitális technológia, adatok és MI területén
- Shirley Chan: A digitális kultúra, közösségi média és AI hatását kutatja az archiválásra és arra, kiknek a hangja marad meg a digitális emlékezetben.
- Isto Huvila: Az adatok eredetének, dokumentálásának és értelmezésének fontosságát vizsgálja egy MI-alapú, adatvezérelt társadalomban.
- Björn Ekström: A generatív MI és más digitális rendszerek szerepét elemzi abban, hogyan értelmezzük a természet- és környezetkérdéseket.

A könyvtárosi szakma működése és változása
-Sara Ahlryd: A kórházi és orvosi könyvtárosok szakmai szerepét és válsághelyzetekben betöltött információs funkcióját kutatja.
- Ola Pilerot: A könyvtárosok folyamatos szakmai tájékozódását és az ehhez kapcsolódó láthatatlan munkát vizsgálja.
- Arwid Lund: Az információtudomány történetét, az open access gazdasági modelljeit és az open science kritikai kérdéseit kutatja.
- Olof Risberg: A munkahelyi könyvtárak történetén keresztül elemzi a közkönyvtárak felkereső és olvasásnépszerűsítő szerepének változását.

Könyvtár és társadalmi felelősség
- Emma Román: A közkönyvtárak környezet- és klímakérdésekhez való viszonyát és társadalmi elvárásait elemzi.
- Sofia Lindström Sol: A közkönyvtárak és a szociális ellátórendszer együttműködését kutatja a társadalmi kirekesztettség kezelésében.
- Bo Skott: A könyvtárakat társadalmi közvetítő intézményként vizsgálja, amelyek jól jelzik a társadalmi változásokat.

A kutatások közös tanulsága, hogy a könyvtári munka mindennapi gyakorlata egyre szorosabban kapcsolódik társadalmi, technológiai és intézményi változásokhoz. Az eredményekből látható, hogy könyvtárak hogyan alakíthatják a környezetükben zajló változásokat. (ref.: ChatGPT, HL)

A könyvtárak jellemzően rendelkeznek házhozszállítási szolgáltatással. Gent (Belgium, Flandria) de Krook könyvtára link szórólapon ismerteti vonatkozó tevékenységét: "Gyakran ismételt kérdések a Bib aan Huis-szal kapcsolatban"

- Mi a Bib aan Huis ('könyvtár, házhoz')? - A Helyi Szolgáltató Központ egyik önkéntese elmegy a könyvtárba, és házhoz viszi a kiválasztott könyveket. Utána vissza is viszi a kikölcsönzött anyagokat a könyvtárba. Minden ingyenes, kivéve az előjegyzés (1,25 euró/könyv).
- Kinek kínáljuk a szolgáltatást? - Ha szeretsz olvasni, vagy szereted a zenét és a filmeket, de nem tudsz személyesen elmenni a könyvtárba, akkor igénybe veheted a szolgáltatást.
- Mit kölcsönözhetek a könyvtárból? - A könyvtárban széles választékban találhatók könyvek, képregények, magazinok, zenei CD-k, DVD-filmek, nagybetűs könyvek, hangoskönyvek... Mindezeket az anyagokat ingyen kölcsönözheted! A teljes katalógust a zoek.bibliotheek.gent.be oldalon találod.
- Melyik könyvtárból kölcsönözhetek? - Az önkéntes elmehet helyetted bármely helyi könyvtárba és/vagy a főkönyvtárba (Bibliotheek De Krook).

Mindez a gyakorlatban...
- Hogyan kérhetem a szolgáltatást? - Értesítsd a Helyi Szolgáltató Központot (LDC) vagy a környékbeli könyvtárat. Az LDC egyik munkatársa időpontot egyeztet veled az első látogatásra.
- Mi az első lépés? - A bemutatkozó látogatás során az LDC munkatársa és az önkéntes meghallgatják a kívánságaidat. Együtt kitöltitek a kapcsolatfelvételi űrlapot (név, cím, születési dátum, személyi szám) hogy az önkéntes olvasójegyet igényelhessen neked. Megbeszélheted az önkéntessel, hogy mikor hozzon valamit a könyvtárból.
- Mi a következő lépés? - Az önkéntes elmegy a könyvtárba, kiválasztja a könyveket, kikölcsönzi azokat, és hazahozza neked. Majd megállapodtok egy új időpontban, amikor az önkéntes átveszi a kölcsönzött anyagokat, és egyúttal új könyveket, folyóiratokat, CD-ket stb. is hozhat.
- Milyen gyakran jöhet az önkéntes? - Ezt te magad is megbeszélheted vele. Ha buzgó olvasó vagy, heti vagy kétheti alkalom is akár.
- S ha megbetegszem, vagy kórházba megyek? - Ezt jelezd az önkéntesnek. Ha ez nem lehetséges, ne aggódj. Mindenesetre soha nem kell fizetned a késedelmes visszaküldésekért.

A könyvtár végül a másik oldalt is megszólítja: "Legyél könyvtári önkéntes! - És segíts a mozgáskorlátozottaknak egy jó könyv, film, CD vagy DVD beszerzésében. Érdekel? Küldj egy e-mailt a bibliotheek.infoenonthaal@stad.gent címre." (ford.: MG)

Szent Ambrus evangéliummagyarázatának részletei rejtőztek egy 19. századi építészeti szakmunka gerinckötése alatt, melyet az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárában őriznek.

Öt darab 12. századi kódextöredéket fedezett fel egy könyv gerincén a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárának munkatársa, Leitgéb Mária. Martin Pierre Gauthier (1790-1855) egy 1818-ban megjelent művének gerinckötése részben levált, így kerültek napvilágra a kódextöredék-csíkok. A töredékeket megvizsgáló Sarbak Gábor és Hende Fanni, a HUN-REN-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársai megállapították, hogy a töredékeken a , Szent Ambrus milánói püspöknek a Szent Lukács evangéliumához fűzött magyarázataiból olvashatók - a mű 9. és 10. könyvéből - részletek.

A töredékeken látható írás alapján az egykori pergamenkódex a 12. században készült, az öt csík egy levelet alkotott. A pergamendarabokat valószínűleg 19. századi franciaországi könyvkötők ragaszthatták a könyv gerincére, miután széltében és hosszában felvágták. Az erős pergamen a gerinc védelmét szolgálta a borító alatt - közölte a BME.

A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása, sorrendben:
7 - Országos közös katalógus
5 - Masszív online oktatási tartalmak
4 - Egyedire szabható webes megjelenés és tartalmak
3 - Kényelmes adatbenchmark és felmérések országos és helyi döntéshozatalhoz
3 - Közös beszerzési és igényre szabott állománygazdálkodási rendszer
0 - Megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu
Ugyanez diagramon: link . A sorrend kapcsán megjegyzendő, hogy minden bizonnyal a felsoroltak között az országos közös katalógus szakmai ismertsége a legerősebb. A más országokban már bevezetett, vagy bevezetés alatt álló közös közkönyvtári webes felület link ismertsége például igen alacsony. Ezért a fontossági sorrend is viszonylagos lehet. Hasonlóan a lebegő állomány link koncepciója, vagy a közös képzési rendszerek gyakorlata link is. A kérdés ugyanakkor rámutat arra, hogy számos olyan pl. nemzeti (könyvtári) szolgáltatás lehet, amelyekkel kiváltható lenne a közkönyvtárak egyedi, összességében jóval kevésbé hatékony ráfordítása. (MG)

A könyvtárak válaszút előtt állnak. Egyrészt tartják küldetésüket, hogy felkeltsék az olvasás és a tanulás szeretetét; át kell alakítaniuk és ki kell bővíteniük funkcióikat és szolgáltatásaikat, például alkalmazkodniuk kell a digitális környezethez, ami új erőforrásokat, innovációt és készségeket igényel. Az e fejezetben kiemelt projektek új erőforrásokon és új készségeken dolgoznak. Például a LibrarIN olyan projekt, amely az értékteremtés folyamatát kihasználva új mérőszámokat, legjobb gyakorlatokat és ajánlásokat kínál a könyvtáraknak, hogy valódi átalakulás és igényvezérelt szolgáltatási modell felé haladjanak. Az ELAN projekt közvetlenül együttműködik a könyvtári egyesületekkel, hogy az európai könyvtárak felkészülhessenek közösségeik változó igényeinek kiszolgálására.

Eligazodás a mai digitális világban: A változó közösségi igények közül talán a legsürgetőbb az emberek felvértezése a digitális készségekkel. Itt jönnek képbe olyan projektek, mint a TELL, a LIBRA.I. és a DigLib, amelyek mindegyike a könyvtárosokat képzi a könyvtárhasználók digitális igényeinek jobb kiszolgálására. A TELL célja, hogy személyre szabott felnőttképzési lehetőségeket biztosítson körülbelül 1500 könyvtáros számára, a LIBRA.I. MI-vel kapcsolatos képzéseket fejleszt könyvtárosok számára, amelyek kiterjednek e korszakalkotó technológia használatának etikai vonatkozásaira is. A DigLib pedig feltérképezi a könyvtárosok és a felnőtt felhasználók által igényelt digitális készségeket. Erre alapozva a projekt kapacitást épít a könyvtárak digitális központokká alakítására.

Erőforrás és a finanszírozás: Az új szolgáltatások és tanulási lehetőségek finanszírozása hiányos, ahogyan a közkönyvtárak is tapasztalják. Az RL:EU célja az EU-s felnőttképzési támogatási és finanszírozási programjainak igényekkel való összekapcsolása. Az uniós kezdeményezések ismertetése mellett létrehozott egy platformot, amely segíti a könyvtárakat a projektek kidolgozásában és a finanszírozáshoz való hozzáférésben.

Könyvtáraink - és polgáraink - jövőbiztossá tétele: Az európai könyvtárak és könyvtárosok társadalmi és digitális átalakulásához szükséges erőforrásokat és képzést, az e fejezetben bemutatott projektek biztosítják. (Részletek: a forráslinken) (ref.: MG)

Előző rész: link

"Itt a karácsonyi bulik szezonja... és ezek a középkori arcok túlságosan is ismerősnek tűnnek! - Láttad már valamelyik karaktert a karácsonyi bulin?"
Ezt írják a karácsony előtti Facebook-posztjukban az Oxfordi Egyetemi Könyvtárból, azaz a Bodleian Library könyvtárosai. Ők megtalálták azt a közlési módot, mely módjában és tartalmában egyaránt önazonos. A náluk őrzött kódexekből közölnek képeket, melyek a karácsonyi buli témája köré rendeződnek - középkori megközelítéssel.
Nézzünk néhány témát...
- A csoport, amint megközelíti a szabad szedéses asztalt link
- Az a személy, akit külön kellett rávenni a részvételre link
- Aki az egész partyt szervezte link
- Azok, akiknek túl sok volt az ingyen ital link
- A kijelölt fuvaros link
- A lányok csapata, akik az öltözéket intézték link (ref.: MG)

A múlt héten írtuk, és 2025. dec. 31-ig gyűjtjük a válaszokat.

Ezzel a 3 perc kitöltési időt igénybe vevő kérdőívvel megismerhetjük a hazai könyvtárak kölcsönzési gyakorlatát, persze nem reprezentatívan, hanem tájékoztató jelleggel. Magyarországi könyvtárak válaszait várjuk, könyvtártípustól és mérettől függetlenül.

Az űrlap elérése: link . Ha érdekel az eredmény - amely később a KIT-ben fog megjelenni -, netán szeretnél részt venni a kiértékelésben, írd meg a kithirlevel@gmconsulting.hu -ra.

Ismét sikeres volt a békéscsabai bibliotéka kezdeményezése. A Békés Megyei Könyvtár a mostani adventi időszakban is cipősdobozokba várt adományokat. Összesen 120 pakk felajánlás érkezett, amelyek a Baptista Szeretetszolgálat közreműködésével jutnak el célzottan a rászoruló gyermekekhez, felnőttekhez. Azokat szombaton adták át.

A Békés Megyei Könyvtár igazgatója, Juhász Zoltán elmondta, hogy 2017 óta szerveznek adománygyűjtést, hogy az intézmény látogatóinak segítségével, a közösség erejének köszönhetően megajándékozhassák karácsony előtt a rászoruló családokat. A felajánlásokat cipősdobozokba várták, felcímkézve, hogy azt a segítők hány éves gyermeknek, illetve, hogy kisfiúnak vagy kislánynak szánták.

Az adományok a Baptista Szeretetszolgálat közreműködésével jutnak el a szűkölködőkhöz. A szeretetszolgálat munkatársa, Kiss Csaba elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan most is főleg vajdasági, magyar ajkú gyermekekhez viszik el a csomagokat, de Békés vármegyei rászoruló családok ugyancsak kapnak pakkokat a megkeresések alapján.

Az egész éven átívelő állatbarát olvasó kihívást szervezett az Illyés Gyula Könyvtár, amelynek záróeseményt szombaton rendezték a Szekszárdi Tudásközpontban. A kihívás célja az volt, hogy a résztvevők 12 hónap alatt 12 állatvédelemmel és állatokkal kapcsolatos könyvet olvassanak el. Ezt egészítette ki egy családoknak szánt játék, amelyben két havonta QR-kódos feladatokat helyeztek el az intézmény öt pontján. A kérdések részben az ajánlott könyvekhez, részben más módon kapcsolódtak az állatvédelemhez - mondta el Kovács Norbert, a könyvtár öko-munkacsoportjának vezetője.

Hozzátette, hogy mindezzel egy országos állatbarát programhoz kapcsolódtak, a céljuk pedig az volt, hogy arra inspirálják olvasóikat, hogy jobban megértsék, milyen szerepet töltenek be az életünkben. A záró rendezvényen bátorságpróba is volt, de kézműves foglalkozással is készültek, amelyen madárbarát eszközök, etetők készültek, valamint a Szekszárdi Kutyamenhely javára szervezett adománygyűjtés is ekkor zárult. Az egész éves program tapasztalatai azt mutatják egyebek mellett, hogy megnőtt a kereslet az ajánlott könyvek, és más állatvédelmi témájú kötetek iránt a könyvtárban.

Kanadában, nagyon-nagyon közel az Északi sarkhoz található a Pond Inlet telep (inuit nyelven: Mittimatalik, azaz: a hely, ahol Mittima van eltemetve. Évente kb. 1500 látogató keresi fel, ami 6-8 tengerjáró hajót jelent. Az érkezőket a Nattinnak Látogatóközpont és a Rebecca P. Idlout Közkönyvtár és levéltár fogadja. A központ számos programot kínál, pl. a faluban tett gyalogtúrát, a Salmon folyó közelében található Qilaukat Thule lelőhely meglátogatását és/vagy egy kulturális előadást - Nunavut nevű régió történetére összpontosítva. A központ vízparti épületéből Tasiujaqra és Bylot-szigetre nyílik kilátás.
A könyvtár, amely először 1988 novemberében nyílt meg, Rebecca P. Idloutról kapta a nevét, aki a Nunavut Tanárképző Programban végzett, és nagyon aktív volt a nunavuti fiatalok oktatásában. (ref.: MG)

A Trinity College Dublin Régi Könyvtára link - Írország egyik leghíresebb könyvtára - 2027-től bezár a nagy felújítás és beruházás miatt. A cél egy ambiciózus újraépítési és restaurációs projekt, amely több, mint 100 millió dollárba kerül. A felújítás azért fontos, mert a több évszázados épület és gyűjtemény megóvása szükséges.
A könyvtár híres hosszú terme, a Long Room, sötét tölgyfa polcokkal és korinthoszi oszlopokkal lenyűgöző látvány. A polcokon hagyományosan több, mint 200 000 kötet sorakozott, amelyeket most elszállítanak, így a tér nagy részben már üresen áll.
A munka része a levegőtisztító, klímavezérlő és tűzvédelmi rendszer beépítése az épületbe. A könyvek közül sok rendkívül régi, például korai nyomtatott kötetek és középkori kéziratok is szerepelnek a gyűjteményben.
A gyűjtemény különlegességei közé tartozik Írország legnagyobb gyermekkönyv-gyűjteménye és az 1571-es első ír nyelvű nyomtatott könyv. A könyvek ideiglenesen klíma- és biztonságtechnikai raktárba kerülnek, ahol továbbra is kutathatók. Minden kötetet megtisztítanak és RFID-val látnak el.

A tartósan tárolt művek között olyan kiemelkedő darabok vannak, mint a Shakespeare First Folio vagy a Book of Kells. Ez különösen értékes középkori kézirat, amit a felújítás után egy másik, korszerűbb teremben fognak bemutatni.
A projekt része a gyűjtemény digitalizálása is, hogy a világ bármely pontjáról elérhető legyen online. A könyvtár vezetői remélik, hogy a felújítás inspirálja más örökségvédelmi kezdeményezéseket szerte a világon. (ref.: ChatGPT, MG)

Egy folyamatorientált szervezési kultúrában az átláthatóság, a folyamatos, nyílt, korlátlan, minden érintettre kiterjedő kétoldalú kommunikáció a munkafolyamatok legapróbb részleteiről létfontosságú a projektek sikeréhez. Számos esettanulmány közül most a Challenger és a Columbia űrsiklók tragédiáinak idején uralkodó vezető stílusok okozta állapotokat hasonlítja össze a szerző, David Epstein a Sokoldalúság c. könyvében... (VÉA)

A Challenger űrhajó és a Columbia űrsikló balesete példájával, a Sokoldalúság c. könyvből: "Wernher von Braun, a Holdra induló űrhajó gyorsítórakétáját kifejlesztő Marshall Űrrepülési Központ vezetője a NASA merev eljárásrendjét informális, individualista szervezeti kultúrával ellensúlyozta, amely bátorította a véleménykülönbségek folyamatos kifejezését és a határokat átlépő kommunikációt. Ő kezdeményezte a "hétfői jegyzetek" bevezetését: a mérnökök minden héten egyoldalas dokumentum formájában vethették fel az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket és problémákat. Von Braun a feljegyzés margójára írta gondolatait, majd az egészet körbeküldték. Így mindenki láthatta, mivel foglalkoznak az egyes részlegek, és milyen könnyű előhozakodni a számukra fontos témákkal. A hétfői jegyzetek szabályozottan, mégis informálisan tették ezt lehetővé.

... Kranzhoz hasonlóan Von Braun is kereste a problémákat, előérzeteket és rossz híreket. Még meg is jutalmazta azokat, akik felhívták rájuk a figyelmét. Kranz és Von Braun leköszönésével maradt az "Istenben bízunk, mindenki más hozzon adatokat" rendszere, az egyéni sejtések informális szervezeti kultúrája pedig elkopott.

A Marshall Űrrepülési Központ élére 1974-ben William Lucas került. A NASA egyik vezető történésze szerint Lucas kiváló mérnök volt, de "gyakran dühbe gurult, ha értesült egy problémáról", Allan McDonald afféle "lőjük le a hírnököt" típusú emberként jellemezte. Lucas átalakította a hétfői jegyzetek rendszerét, így már csak a lentről felfelé irányuló kommunikációt szolgálták. Nem adott visszajelzést, és nem küldte körbe a felvetéseket. Aztán egy ponton formanyomtatvánnyá alakult. A hétfői jegyzetekből egy folyamatorientált szervezeti kultúra újabb formalitása lett. "A jegyzetek minősége azonnal jelentősen csökkent" - írta a NASA egy másik történésze." Lucas nem sokkal a Challenger katasztrófája után nyugdíjba vonult, de a folyamatorientált szervezeti kultúra megmaradt. A NASA egyetlen másik halálos űrsikló-balesete, a Columbia 2003-as szétesése, szervezeti kultúra szempontjából pontos másolata volt a Challenger tragédiájának. A NASA ismét ragaszkodott a megszokott eszközökhöz egy szokatlan helyzetben. A Columbia balesete a folyamatirányítás és a csoportfókuszú normarendszer szerencsétlen összjátékából, ezek nagy fokú kongruenciájából fakadt. A mérnökök aggódtak egy technikai probléma miatt, amelyet még nem teljesen értettek, és nem tudtak számszerű adatokkal alátámasztani."

Ha a 2000-es évek elején digitális fényképezőgépet használtál, jó eséllyel mára egész életfejezeteid tűntek el. Egy teljes generáció fotói vesztek oda meghibásodott merevlemezeken és megszűnt weboldalakon - jelentette a BBC. Amikor a cikk szerzője a 40. születésnapjára fotókat kért magáról a húszas éveiből, váratlan hiányra döbbent rá: a 2005 és 2010 közötti időszak szinte teljesen eltűnt az életéből. Az egyetemi évek albumai és a későbbi családi fotók között tátongó űrt mindössze néhány rossz minőségű digitális kép tölti ki. A többi emlék elveszett tönkrement laptopokkal, megszűnt e-mail-fiókokkal, elkallódott memóriakártyákkal együtt - és ezzel korántsem egyedi esetről van szó.

A 2000-es évek elején a világ villámgyorsan váltott az analóg fényképezésről a digitálisra, ám a technológiai ugrást nem követte megbízható tárolási kultúra. A digitális fényképezés idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, de az első fogyasztói korszak - nagyjából 2005 és 2013 között - mára a "digitális fekete lyuk" időszakaként él a szakértők emlékezetében. Miközben soha nem látott mennyiségű kép készült, ezek megőrzése esetleges, töredezett és kiszolgáltatott volt.

"Az emberek nem tudták, mit nem tudnak" - fogalmaz Cheryl DiFrank, a digitális fotóarchiválással foglalkozó My Memory File alapítója. A képek szétszóródtak kamerákon, merevlemezeken, CD-ken és pendrive-okon, miközben a laptopok egyre sérülékenyebb eszközökké váltak. A helyzetet tovább súlyosbította az okostelefonok megjelenése: az iPhone 2007-es bemutatása után a fogyasztók gyorsan váltottak eszközt, de a korábbi fotók mentése sokszor elmaradt. Ezzel párhuzamosan berobbant az ingyenes online fotómegosztás korszaka is. A MySpace, majd később a Facebook sokak számára nemcsak közösségi tér, hanem elsődleges fotótárhely lett. A kockázatok évekkel később váltak nyilvánvalóvá: a MySpace 2019-ben bejelentette, hogy egy szerverhiba miatt 12 évnyi feltöltött tartalom végleg elveszett. Hasonló sorsra jutottak más szolgáltatók - köztük a Kodak online galériái -, ahol az üzleti modellek összeomlása magával rántotta a felhasználók emlékeit is.

Viharként söpört végig a könyves berkekben a 'rémhír': megjelent az első AI által fordított könyv Magyarországon. A Karácsonyi kutyulás címet viselő kötetben a kiadó világosan feltünteti, hogy az eredeti szöveget bizony a mesterséges intelligencia ültette át magyar nyelvre, ennek pedig sokan nem örültek a közösségi médiában felbukkanó kommentek alapján. Egyesek elzárkóztak attól, hogy elolvassák a könyvet, míg mások - akik már befejezték - arra panaszkodtak, hogy lelketlen volt a szöveg, nem volt stílusa, hiányzott valami a párbeszédekből. Kovács Béla Lóránttal, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatójával beszélgettünk ezekről az izgalmas kérdésekről.

Dehir: Hogy látja a mesterséges intelligencia helyzetét a kreatíviparban?
KBL: Ez a jövő, a legkevésbé sem kell harcolni ellene, sőt, üdvözlendő. Ez egy művészeti ág: akiket én ismerek és ebben a körökben forognak, úgy gondolnak magukra, hogy ők az igazi underground. Nem szeretik, lenézik őket, de ők a jövő. Az AI-művészetek, a jövő művészetei, nagyon jó, hogy létezik ez a technológia.

Dehir: Felhördült a könyves közösség, amikor megtudta, hogy AI által fordított könyv került piacra hazánkban. Sokan attól félnek, hogy ez a vég kezdete...
KBL: Azt tisztázzuk, hogy az emberi fordítás nem fog megszűnni. Nemrég volt a könyvtárban A mester és Margarita új fordításának bemutatója, amelyet Goretity József szlavista, irodalomtörténész készített, neki is vannak további fordítási tervei. Semmiképpen nem fognak megszűnni a művészi fordítások. Ahogy Kosztolányira szükség volt, így a jövőben is szükség lesz fordítókra. Az, hogy felbukkan egy új művészeti terület, ez nem baj, sőt, valószínűleg lesz ezek között átfedés is szép számmal. Ez mindig így volt, ha érkezik egy új technológia, akkor megjelenik a vele kapcsolatos félelem is. A gépromboló mozgalmak mindig is jelen voltak, az emberek félnek attól, hogy a gépek elveszik a munkájukat. Én úgy vagyok vele, hogyha valaki "eldolgozza" előlem a sok munkát, amely rám vár, az nem biztos, hogy olyan nagy baj. Ez inkább szemléleti kérdés: van, aki veszélyként ismer fel mindent, s biztos, hogy valóban vannak veszélyei, amelyekkel foglalkozni kell, például szerzői jogi problémák. Ennek ellenére úgy vélem, hogy az AI egy jó dolog, amit jó célokra is lehet használni, s vannak olyan művészek, akik ezek segítségével alkotnak, fordítanak.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) felhívást tett közzé a legismertebb chatbotok félrevezető "munkájáról", melyet hallucinációnak nevez, mert statisztikai előfordulások alapján képez adatokat, és hivatkozva rájuk terjesztik azokat. A felhasználóinak pedig úgy segít az eredményes kutatásukhoz, hogy a mesterséges intelligencia helyett a honlapján hasznos linkeket sorol föl a saját tájékoztató szolgáltatásaihoz
Az ICRC Library építi:
- Nemzetközi Humanitárius Jog Bibliográfiája (IHL: International Humanitarian Law). Ez .pdf-ben letölthető fájlokból áll. (link ).
- Kutatói segédleteket állít elő a legrelevánsabb és legmegbízhatóbb forrásaihoz online katalógusból, referenciaanyagok teljes szövegéhez, és még számos egyéb segédlethez (link Ezt releváns weboldalakkal és érdekes online forrásokhoz mutató linkekkel gazdagítják. Használatához segítséget a library@icrc.org címre küldött kérelemmel lehet kapni.
- IHL Adatbázisok: link Általános Nemzetközi Jog, szerződések, Szerződések és Pártok Magyarázatai. Nemzeti Gyakorlat adatbázisok.
- A Vöröskereszt nemzetközi áttekintése: (link ) Keresni egyszerű kereséssel: nyelv - publikáció éve - bármely kifejezés beírásával lehet.
- Online esetkönyv: (link ) Interaktív módon támogatja a kortárs gyakorlaton alapuló nemzetközi humanitárius jog oktatását az egyetemeken. 15 fejezetben általános vázlat a nemzetközi emberi jogokról. A Pedagógiai Források szekcióban tanácsok találhatók a nemzetközi humanitárius jog oktatásához, 29 minivázlattal és egyéb hasznos forrásokkal. Több, mint 400 fogalmat ír le. A Vimeo oldalon bemutatják a használatát is. link

- Nyilvános online katalógus: (link ) az archívum 1863-tól mutatja be a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának történetét, szervezeti működését.

Adventkor kiváló kikapcsolódás lehet az egész családnak a közös olvasás. Németországban az ingyenes "einfach vorlesen!" (Egyszerűen olvass fel!) alkalmazás minden héten új meséket kínál a három-, öt- és hétéves gyerekeknek. És természetesen karácsonyi mesék is vannak, hogy mindenki ünnepi hangulatba kerüljön. Az alkalmazás arra hívja a családokat, hogy hangulatos történetekkel kísérjék végig a karácsonyt megelőző heteket.

A történet úgy van felépítve, hogy adventi naptárként is használható legyen: minden nap felolvasnak egy részt - és a történet másnap folytatódik. Akár kényelmesen a kanapén, akár útközben buszon vagy vonaton, akár az adventi naptár rituáléjaként minden este - a meseolvasás mindig beilleszthető a mindennapokba. Az előnye egy ilyen alkalmazásnak, hogy a szülőknek nem kell megfelelő olvasnivalót keresniük; az azonnal elérhető. A hangos felolvasás közösségi élményt teremt meghitt családi környezetben. (ref.: Aux Eliza)

Elkészült a "Magyarország katonai birtokbavétele 1944-1945" című, szabadon böngészhető online adatbázis link , amely 3155 település háborús eseményeit és az ismert halotti anyakönyvek alapján a második világháború magyarországi áldozatait tartalmazza, lehetővé téve mintegy 117 ezer családnak, hogy megismerhessék felmenőik sorsát. Az adatbázis egyelőre ugyan hiányos (Budapest és Győr például még nem szerepel benne), és nem választja külön a polgári, katonai és holokauszt-áldozatokat, de már így is számos, eddig ismeretlen név és részlet vált hozzáférhetővé.