A Career Online High School (COHS) innovatív, akkreditált középiskolai diploma- és pályaorientációs program, amelyet Kalifornia Állami Könyvtára (California State Library link ) finanszíroz és tesz elérhetővé a helyi közművelődési könyvtárakon keresztül.
Az online oktatási program 19 évesnél idősebb felnőttek számára segít, hogy megszerezzék középiskolai bizonyítványukat (high school diploma), közben egy választott szakmában tanúsítványt is szerezzenek. Nem egyenlő a GED-teszttel (ami csak egyenértékűségi vizsga); ez egy tényleges tanrendet követő, elvégzendő iskola.

A szolgáltatások jellemzői:
- Ingyenes hozzáférés: a Kaliforniai Állami Könyvtár ösztöndíjakat biztosít a helyi könyvtáraknak, így a résztvevők számára a képzés teljesen ingyenes.
- Kettős képesítés: a tanulók a diploma mellett választott szakmai területen (pl. gyermekgondozás, vendéglátás, kereskedelem, irodai adminisztráció) tanúsítványt is szereznek, ami segíti az elhelyezkedésüket.
- Rugalmas időbeosztás: az online és aszinkron oktatásban a felnőttek munka vagy család mellett (napi 24 órában elérhető felületen) tanulhatnak.
- Személyre szabott támogatás: minden tanuló kap személyes oktatási mentort (Academic Coach), aki segíti a haladását, motiválja a diákot és segít áthidalni a nehézségeket.
- Könyvtári partnerség: a helyi könyvtárak nemcsak a technikai hátteret (számítógép, internet) biztosítják, hanem végzik a jelentkezők előszűrését és az ösztöndíj-kiosztást is.
- A folyamat: a jelentkezők online kérdőívet töltenek ki, majd kéthetes bevezető kurzuson bizonyíthatják elkötelezettségüket. Könyvtárosok interjúztatják a jelölteket és döntenek, ki kapja meg a korlátozott számú ösztöndíjak egyikét. A korábbi tanulmányokat (beszámítható jegyek esetén) elismerik, így a program elvégzése általában 6-18 hónap lehet.

A program mögött az az alapvetés áll, hogy a könyvtár a közösségi jóllét és az esélyegyenlőség helyszíne. A diploma megszerzése drasztikusan növeli az egyén jövedelmi kilátásait, csökkenti a munkanélküliséget, a könyvtár pedig ideális, semleges és támogató környezet ehhez a váltáshoz.

E kezdeményezés kiváló példa arra, hogyan válik egy modern könyvtár "információs pontból" az élethosszig tartó tanulás és a társadalmi mobilitás aktív motorjává. A programban több mint 1800 amerikai könyvtár vesz részt. (ref.: ChatGPT, Gemini, MG)

A könyvek mellett egyéb szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak világszerte megtalálhatók. Ám a könyvtárak katasztrófa-elhárítási központként is működhetnek, eszközöket és tárgyakat kölcsönözhetnek kipróbálásra a tényleges vásárlás előtt, valamint rendezvényeket szervezhetnek tárgyak javításáról a szükséges eszközökkel együtt. Ez a dolgok könyvtára. Olyan helyszínekként szolgálnak, ahol a különböző generációkból álló csoportok játékok és művészeti tevékenységek keretében találkoznak egymással.
A dolgok könyvtára hozzáférést biztosít a legkülönbözőbb tárgyakhoz: a játékokhoz szükséges felszerelésektől a jólléthez elengedhetetlen eszközökig.
Az IFLA webináriumának epizódja bemutatja, hogyan lehet csatlakozni ehhez a gyorsan növekvő és egyre inkább összekapcsolódó tárgykönyvtári rendszerhez, mind a hagyományos könyvtári világon belül, mind azon kívül, és hogyan segíthetnek ezek a könyvtárak céljainak elérésében.

A dolgok könyvtáráról Hazel Onsrud tartja az előadást. A Curtis Memorial Library közkönyvtárosaként közösségi programok szervezésével és a gyűjtemény fejlesztésével foglalkozik, ideértve a fenntartható fejlődési célokra összpontosító kiterjedt dolgok könyvtárát is. Tagja a nemzetközi Library of Things Mutual Aid Groupnak, a Sustainable Libraries Initiative tanácsadó testületének és a MECollab irányítócsoportjának. 2024-ben a Library Journal Mover and Shaker, 2025-ben pedig a New York Times Changemaker címmel tüntették ki.

Az IFLA Környezet, Fenntarthatóság és Könyvtárak Szakosztályának webinárium-sorozatának 20. részének felvétele a Youtube-on: link . (Ref.: Aux Eliza)

A Berlini Közkönyvtárak Szövetsége link mindenki számára nyitott térként nemcsak a tudáshoz és az oktatáshoz való hozzáférést támogatja, hanem a bátorságot is, hogy kritikus pillanatokban kiálljunk. A 2026 márciusában tartandó Nemzetközi Rasszizmus Elleni Hetek alkalmából minden kerületben a könyvtárak kompakt civil bátorság képzéseket kínálnak. A tanfolyamok azoknak a berlinieknek szólnak, akik az alábbiakat szeretnék tanulni:
- Hogyan ismerjék fel a veszélyt?
- Magabiztos és nyugodt viselkedés a nehéz helyzetekben
- Hogyan oldják meg a helyzetet?
- Készségek fejlesztése, ha a mindennapi életben az agresszióval és a diszkriminációval találkoznak
- Mentális és fizikai készségek fejlesztése vészhelyzetekre.

Bárki regisztrálhat a max. 20 fős képzésekre 16 év felett, 24 időpontra. A tréningeket egy civil bátorság coach vezeti az Erőszakkezelési csapatból. Március 12-én a Spandau Kerületi Központi Könyvtárban kifejezetten lányoknak és nőknek szóló képzést kínálnak. Emellett négy másik helyszínen is tartanak képzéseket 16 és 20 év közötti fiatalok számára.

Március 16-tól országszerte megrendezik a Rasszizmus Elleni Heteket. Ezt a Rasszizmus Elleni Nemzetközi Hetek Alapítványa koordinálja. Rendezvényeiken hangsúlyozzák a rasszizmus és a kirekesztés elleni küzdelem iránti elkötelezettséget, valamint erősítik a társadalmi kohéziót. (Ref.: Szabó Eszter)

A tanárok idén pár héttel a választás előtt egységesen bruttó 152 ezer forint fizetéskiegészítést kapnak. A kormány ezt azzal indokolta, hogy korábban a tanároknak a diplomás átlagbérek 80 százalékát elérő béreket ígértek, de kicsivel ez alatt maradtak, és az erre vonatkozó adat csak az év elején jelent meg. "A környezetemben mindenki egyértelműen választási pénzként tekint rá. Őszintén szólva nem nagyon találkoztam olyannal, aki kifejezetten örült volna neki" - mondta egy nyugat-magyarországi gimnázium biológia-kémia tanára, amikor arról kérdeztük, hogy mit szól a juttatáshoz. Egy másik nekünk nyilatkozó tanár is hasonló hangulatot érzékel a kollégák körében. Mint mondta: "Nem hiszem, hogy emiatt fogjuk odatenni az ikszet, ahova fogjuk. A kollégák között mindenkinek megvan a maga beállítottsága, erről a pénzről és a választásokról nem is szoktunk beszélni."

Az emelést vagy juttatást kapó szakmák közül a diplomás átlagtól a legmesszebb a kulturális és szociális szféra dolgozói vannak. Így nem is meglepő, hogy közöttük voltak olyanok, akik nem voltak elégedettek a januári 15 százalékos emeléssel. A könyvtárosokat, muzeológusokat, levéltárosokat, közművelődési dolgozókat képviselő Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete januárban emiatt például tüntetést is szervezett. 2025-ben a könyvtárosok a diplomás átlag 51, a muzeológusok az 54, a levéltárosok pedig az 54 százalékát keresték meg, ami 2021-hez képest 52, 60, illetve 65 százalékról csökkent. A bruttó bérek ezekben a szakmákban tavaly 543 és 578 ezer forint körül alakultak.

Múlt heti lapszámunkban volt szó link a Saint-Maurice-i Médiatheque Delacroix lépcsőfokain Daniel Pennac francia író híres, Mint egy regény (Comme un roman) című esszéjéből származó "Az olvasó tíz sérthetetlen joga" pontjairól. Olvasói kérésre most a teljes listát közöljük, némi magyarázattal:

1. A nem-olvasáshoz való jog - Nem kötelező mindig olvasni, és nem vagyunk rosszabb emberek, ha épp nem teszünk így.
2. Az átugráshoz való jog - Ha egy rész unalmas (leírások, mellékszálak), átlapozhatjuk.
3. A könyv be nem fejezéséhez való jog - Ha nem fog meg a történet, nem bűn letenni és soha többé nem kinyitni.
4. Az újraolvasáshoz való jog - Kedvenc könyveinket bármennyiszer elővehetjük, hogy újra átéljük az élményt.
5. A bárminek az olvasásához való jog - Nincs "rossz" irodalom; a képregénytől a ponyván át a klasszikusokig minden ér.
6. A "bovaryzmushoz" való jog - Ez az érzelmi belefeledkezés joga: hagyni, hogy a regény világa teljesen magával ragadjon (mint Emma Bovaryt).
7. A bárhol olvasáshoz való jog - Legyen az busz, váróterem vagy a park, minden hely alkalmas az olvasásra.
8. A beleolvasáshoz való jog - Levehetünk egy könyvet a polcról csak azért, hogy találomra elolvassunk benne pár oldalt.
9. A hangos olvasáshoz való jog - Az írott szöveg zenéje néha akkor élvezhető igazán, ha halljuk a szavakat.
10. A hallgatáshoz való jog - Nem kötelességünk beszámolni arról, mit olvastunk, vagy véleményezni azt; az olvasás lehet bensőséges titok is.

Ezek a szabályok azért is népszerűek a könyvtárakban, mert felszabadítják az olvasót az iskolai kényszer vagy a társadalmi elvárások alól, és visszaadják az olvasás tiszta örömét.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) több, mint kétszáz éves történetének talán legválságosabb korszakát éli. Mindezt azért is fájdalmas megállapítani, mert olvasóként több évtizedes személyes kapocs fűz az intézményhez. Végigkísérhettem a hanyatlás éveit, ahogy az olvasók lassanként eltűntek a vaskos falak közül.

Hogy a nemzeti könyvtár a NER mostohagyerekévé vált, annak alapvető okát 2010 óta a változó erősségű határozott politikai szándékban kell keresnünk, középpontjában pedig információink szerint az OSZK a Várból való kiköltöztetése áll. Kétségtelen, hogy korábban szakmai körökben is felmerült: a kinőtt Nemzeti Múzeum után 1985-ben birtokba vett épület nem alkalmas a feladatra. A könyvtár megtelt, bővíteni nem lehet, a külső raktárak használata ugyanakkor nem igazán ideális megoldás. (A digitalizáció viszont erre a problémára is képes gyógyírt nyújtani anélkül, hogy el kelljen hagyni a Várat.) Másrészt - kormányzati szempontból ez a fajsúlyosabb ok - a királyi palota rekonstrukciójának is útjában áll a Széchényi.
Hogy a folyamatosan csúszó munkálatok során mikor jutnak el az A-tól az F épületig, azt nem még tudni. Az OSZK által birtokolt krisztinavárosi szárny újjáépítése optimista számítások szerint is a 2030-as évek második felében várható - bár a jelenlegi képlékeny politikai helyzetben erre sem lehet mérget venni. Terveztek ide - hogy a korábbi vendéglakosztályokkal úgymond meglegyen a kontinuitás - luxusszállodát, de felmerült az is, hogy legyen a palotamúzeum része. Ebben az esetben a már helyreállított Szent István teremtől a délnyugati oldalon a Mátyás teremig (ennek falburkolatát újrafaragták) húzódó teremsort is be lehetne mutatni a nagyközönségnek. (Persze meg lehetne ezt tenni az OSZK maradása esetén is.) A Széchényi jelenlegi, az eredeti szerkezetét őrző díszlépcsőházának rekonstrukciója viszont ellehetetlenítené a könyvtár működését, ami az illetékesek szemében megint csak az elköltöztetés mellett szóló érv.

Az OSZK új helyeként korábban szóba került a Magyar Rádió volt épülete (az a Pázmányé lett), a Kilián laktanya, az illetékesek azonban közben rájöttek: előbb fel (illetve át) kell építeni az új székhelyet, megfelelő mennyiségű raktárral, infrastruktúrával. Maga az átköltöztetés sem egyszerű feladat, hiszen az ország messze a leghatalmasabb könyv- és iratállományáról van szó. A folyamat akár tíz évet is igénybe vehet. Ilyen körülmények között a stratégiai tervezés nyilván lehetetlen.

Rózsa Dávid 2020 eleje óta áll az OSZK élén. Pályafutását 2010-ben tájékoztató könyvtárosként kezdte a KSH Könyvtár Olvasószolgálati Osztályán. Karrierje gyorsan ívelt felfelé. 2013-ban már osztályvezető, 2018. április 1-jével öt évre kinevezték a KSH Könyvtár főigazgatójává. Mandátumát nem töltötte ki, mert kevesebb, mint két évvel később a Széchényi első emberévé avanzsált. Regnálása finoman szólva sem sikertörténet.
A cikk megírásakor segítséget kértem a könyvtár vezetésétől. Arra lettem volna kíváncsi többek között, hogyan változott az OSZK költségvetése, a látogatók száma az utóbbi időben, várhatók-e fejlesztések, miért zárták le a könyvtár több mint felét. Választ lapzártánkig nem kaptam - írja Pethő Tibor.

Az egyik népszerű kórház sorozatban hackerek támadják meg a kórházat, az IT leállítja az összes gépet, és úgy dolgoznak tovább az orvosok és az ápolók! Képzeljük el mi lenne, ha egy könyvtárban kellene leállítani a teljes informatikai rendszert. Mit tudnának tenni a könyvtárosok?

Katalógus? Az nem lenne. Kölcsönzés sem. Egyes könyvtárakban az olvasók beléptetését végző rendszer sem működne. Feldolgozni sem lehetne. Nem lenne táblázatkezelő sem a kölcsönzés követésére. Nem működnének az elektronikus tartalomszolgáltatások, és a telefonrendszerek sem.
Nekem úgy tűnik, hogy a könyvtárakban az informatika már nem kisegítő lehetőség, nem egy mellékes szolgáltatás, hanem a könyvtár mindennapi életét meghatározó fontos tényező. A könyvtári szolgáltatások kialakításának meghatározó szereplője az IT, az informatikai rendszer és az informatikusok együtt.

A közgyűjteményi informatika persze speciális terület, ami elég szerteágazó tudást követel meg. Nem hasonlíthatjuk pl. a villanyszereléshez, mert ha pl. elromlik a villany, akkor - ha bárhonnan jön egy villanyszerelő és meg tudja javítani - nem kell hozzá speciális tudás. Viszont, ha elromlik az informatikai rendszer, akkor nem tudja megjavítani egy általános informatikus, legalábbis sokáig fog tartani.
Ha a könyvtárak mindennapjait ennyire meghatározza az informatika, ennyire függenek a közgyűjtemények az IT-tól, akkor a könyvtárak vezetési struktúrájának nyilván fontos szereplői az informatikusok. Ám - érdekes módon - az utóbbi kb. 10 évben az informatikusok a kiszorultak a könyvtárak vezetéséből. Míg Horváth Ádám az OSZK Informatikai főigazgató-helyettese volt, informatikai végzettséggel, a teljes informatikusi gárdát vezetve, mind az üzemeltetést, mind a fejlesztéseket. Addig ma már ritka, hogy felsőfokú informatikus végzettségű főigazgató-helyettes van egy könyvtárban.

Talán mert nincsenek könyvtári gyakorlattal rendelkező, megfelelő végzettségű informatikusok, de néhány ilyen van, ez nem lehet az ok. Az is lehet, hogy a könyvtárak kiszervezik az IT-t, és azért nincs ilyen informatikai vezetőjük. Ám kiszervezés esetén mégfontosabb, hogy legyen valaki, aki kontroll alatt tarthatja a beszállító munkáját. Vagyis, ha nincs ilyen munkatárs, kiszolgáltatott lesz a könyvtár.

Nekem több ötletem nincs. És neked?! (Balázs László Róbert)

A könyvtári törvény folyamatban lévő módosításának ( kh=uj_torveny_fenntartasi_kotelezettseg_tartomanyi_tanacsadas_uj_nemzeti_konyvtari_feladatok ) biztosítania kell, hogy minden településen legyen és maradjon könyvtár, "ésszerű távolságon belül". No, de mi számít ennek?
A Holland Statisztikai Hivatal évek óta nyomon követi a könyvtári létesítmények elérési távolságát. 2024-ben a könyvtár (az összes létesítmény) átlagos távolsága 1,8 kilométer, egy fiókkönyvtár vagy szolgáltató pont 2,0 kilométer, egy fiókkönyvtár pedig 2,2 kilométer volt.

A "Nyilvános könyvtárak adatszolgáltatása" c. miniszteri rendelet különbséget tesz (fiók)könyvtárak, kiszolgáló pontok, mozgókönyvtári megállók, önkiszolgáló könyvtárak stb. között, és az ezektől való távolságokkal számol. (A könyvtári szolgáltatás rétegei bővebben: link )

Egyértelmű, hogy nem szabad egyetlen létesítmény- illetve szolgáltatástípusra koncentrálni, hanem a teljes képet és a keveréket kell nézni. Az önkormányzatoknak - a könyvtárakkal együtt - erről kell jövőképet kidolgozniuk a többéves önkormányzati terveikben. A fenti modell segíthet a párbeszéd elősegítésében és egy olyan ésszerű megvalósítás elérésében, amely megfelel az önkormányzat méretének, a kerületek számának, az együttműködő partnereknek és a rendelkezésre álló erőforrásoknak.

A könyvtári munka sokkal több, mint egy (fiók)könyvtár üzemeltetése. És bárki, aki figyelembe veszi, hogy a holland könyvtárak már több, mint 3500 iskolai könyvtárat támogatnak, hogy számos kreatív módon jelen vannak a kis közösségekben és környékeken, vagy a digitális könyvtár egészen a nappaliba is beférkőzik, rájön, hogy már most sokkal közelebb vagyunk egymáshoz, mint sokan gondolják. (ref.: MG)

Könyvtári szolgáltatás természetesen nem csak a megszokott könyvtárépületen belül történik. A holland Jos Debeijtől származó hatszintes modellt bemutatja, hogy a szolgáltatásoknak milyen fizikai, közvetítési forrásai lehetnek. A modell alkalmas arra, hogy a könyvtári szolgáltatás költséghatékonyabb, illetve testre szabottabban működjön. (MG)

A könyvtár különböző funkciói különböző módokon valósíthatók meg: közeli átvételi ponttal, konzultációs órákkal egy közösségi házban vagy egy kis színházteremmel a központi könyvtárban stb. Az ellátási kötelezettségből eredő, jelenleg módosítás alatt álló törvénybe tervezett önkormányzatok feladatkörébe teendő többéves könyvtári tervben a fenntartónak - a könyvtárakkal együttműködve - mindezt tartalommal kell ellátnia.

6. réteg: Könyvtári küldött (Bibliobode) - Az otthonukhoz kötött időseket könyvtári önkéntesek látogatják és támogatják.
5. réteg: Átvételi és leadási pontok - Az online rendelt könyvtári dokumentum egyszerűen átvehető / leadható általában a könyvtár környéken.
4. réteg: Iskolai könyvtárak (Hollandiában általános / közép- / szakiskolai könyvtárakat a közkönyvtár kezeli) - Céljuk az olvasottság szintjének és a tudásszerzés támogatása.
3. réteg: Kihelyezett programok - Könyvtárépületen kívül szervezett rendszeres tevékenységek, pl. hátrányos helyzetű környékek nyilvános helyein. Partnerekkel és önkéntesekkel közösen tartott, (személyes) fejlődést célzó kurzusok tartása.
2. réteg: Beépített könyvtár - Létesítmények, amelyek illeszkednek egy intézménybe, intézményesült szolgáltatásba, könyvtári szolgáltatást nyújtva neki.
1. réteg: Közkönyvtár, mint inspiráció és fejlődés platformja a közösség központjában; 24 órában elérhető e-könyv és egyéb digitális szolgáltatásokkal.

Nem szabad tehát egyetlen létesítménytípusra koncentrálni, mert mindegyikük funkciók kombinációját jelenti, pl. fizikai és digitális, fizikai hely vagy helybe vitt szolgáltatás stb.
A modell szerint minden létesítményt egységként kell tekinteni: a központi könyvtártól a könyvek házhozszállításán át a digitális könyvtártól az iskolai könyvtárig. (ref.: MG)

"3D nyomtatás, lézervágás vagy plotterezés, de nemezelés, kézműveskedés vagy építés is: a holland Deventeri Könyvtár számos új és ismerős technikát kínál. Egy lelkes önkéntesekből álló csoport segítségével a feltörekvő kreatív alkotók kísérletezhetnek ezekkel, és valami szépet alkothatnak. Vagy: megismerkedhetsz a technológia és a programozás alapjaival. Melyik vonz a legjobban? Látogass el hozzánk, és fedezd fel a Makerspace-ünket, a PrutsHubot vagy a Tech Portált!" - írják a hollandiai Deventer közkönyvtára link honlapján, három tevékenységi körben gamifikálva kínálva a könyvtári alkotói térben (ahonnan mellesleg egyben szép kilátás nyílik a középkori belvárosra). A képeket ld.: link .

"1. Alkotói tér (makerspace) - A Központi Könyvtár második emeletén található Makerspace-ben 3D nyomtatókat, lézervágót, varrógépet, vinil plottert, hőprést is találsz. Kicsi és nagy egyaránt alkothat valami szépet. Gondolj 3D nyomtatott karakterekre a D&D estéidre (Dungeons & Dragons azaz Sárkányok és Tömlöcök nevű asztali szerepjáték), egy személyre szabott kenyérvágó deszkára, vagy egy vicces szöveggel vagy képpel nyomtatott pólóra! Vagy varrj szegélyt túl hosszú nadrágjaidra! Önkénteseink örömmel segítenek.
2. PrutsHub - 4 és 12 év közötti vagy, és szeretsz felfedezni és kipróbálni dolgokat? Látogass el a PrutsHubba! Élvezd a japán építőkockákkal való munkát, a stop motion animációt, a rajzolást, a kézműveskedést és még sok mást! Hetente új dolgokkal várunk; bütykölj velünk együtt! Nem kell regisztrálnod; ingyenes, és bármikor csatlakozhatsz.
3. Technikai portál - Egy számítógépes játékban nyilvánvalónak tűnik, hogy egy autó balra kanyarodik, ha megnyomod a nyíl billentyűt. És valaki ezt le is programozta. Tanuld meg te is ezt a nyelvet! A TechPortal-on önkénteseink segítségével te is megtanulhatsz programozni a Scratch-ben. Képes leszel saját játékokat vagy más szórakoztató kütyüket készíteni. Ha ennél többre vágysz, folytathatod a Pythonnal, vagy csatlakoztathatsz egy micro:bitet a laptopodhoz, amivel mindenféle dolgot megtehetsz. Regisztrálj, és gyere, fedezd fel!" - írják a könyvtár Makerspace-oldalán. (ref.: MG.)

A Svéd Királyi Könyvtár ( link ) 2025-ben megbízást kapott egy egységes országos e-könyv-kölcsönzési rendszer és szabvány kidolgozására. Cél: az egyenlő hozzáférés és az adminisztráció egyszerűsítése. Szerintük ez csak úgy sikerülhet, ha az önkormányzatok magukénak érzik a kérdést, ezért az ország összes közkönyvtárának vezetőjét megkérdezték. (Az cikk megállapításai párbeszéden, azaz a megkérdezéseken alapulnak - a Szerk.)

Nagy a kereslet az e-könyvek és az e-hangoskönyvek iránt a legtöbb önkormányzatnál. Ugyanakkor sok könyvtárban a digitális könyveket csak kis mértékben vagy csak bizonyos esetben integrálják az irodalommal kapcsolatos és az olvasásösztönző munkába. Gyakran csak kiegészítésként használják ezeket, pl. amikor a fizikakönyvet kölcsönözik a foglalási listák lerövidítésére vagy az olvasási tréningekre (egyidejű hallgatás és olvasás), ill. helyettesítőként, amikor a fizikai formátumok eltűntek (pl. a CD-n lévő hangoskönyv nincs meg).

Kihívások:
- Költségek: mindenütt a költségvetési kontroll hiánya a legnagyobb kihívás. Nem feltétlenül azért, mert a digitális könyvek drágák, hanem azért, mert a költségeket nehéz megjósolni. A különféle modellek (pl. hozzáférési alapú vagy darablicenc) eltérő költségstruktúrát jelentenek. Ez bonyolítja a beszerzést és a szolgáltatás tervezését. A svéd közkönyvtárakban elterjedt az ún. hozzáférési modell, ahol minden egyes digitális kölcsönzés után fizetni kell. A digitális könyvek olvasása általában növekszik. Ez növekvő költségeket is jelent, amit nehéz előre kalkulálni.
- Kiadók feltételei: ők mondják meg, hogy mely címek érhetők el digitálisan és milyen feltételekkel. Egyes új vagy népszerű könyvek nem hozzáférhetők könyvtári kölcsönzésre, vagy csak drágábban kaphatók.
- Adminisztrációs idő: A digitális könyvek kiválasztása, kezelése és katalogizálása jelentős időt igényel, miközben erre gyakran csak minimális erőforrás jut.
- Személyzet alacsony elköteleződése: a technikai problémák és a bonyolult rendszerek miatt.
- A használók köre nem látható egyértelműen! Nem mindig derül ki, kik használják a digitális könyveket, és hogy valóban új olvasói csoportokat érnek-e el velük.

Lehetőségek:
- A digitális könyvek növelik a hozzáférést, pl. akkor, ha a nyomtatott példány nem elérhető, vagy várólistán van.
- Hasznosak lehetnek az olvasástanulásban és speciális felhasználói igényeknél.
- Egy országos, egységes digitális könyvtári infrastruktúra kialakítása stabilabb működést és egyenlőbb hozzáférést biztosíthat.
- A jövőben különböző digitális szolgáltatások integrálhatók egy közös platformba, pl. link .
A digitális könyvekkel jelentősen bővülne a hozzáférés, de gazdasági, technikai és szervezeti kihívások akadályozzák a lehetőségek teljes kihasználását (Ref.: ChatGPT ; Szabó Eszter)

Dr. Nagy Attila olvasáskutató, az olvasáskultúra és az olvasás társadalmi hátterének egyik meghatározó hazai kutatója. Az OSZK munkatársaként és a Magyar Olvasástársaság alapító elnökeként évtizedeken át foglalkozott az olvasási szokások, az olvasóvá válás és a kulturális háttér összefüggéseinek vizsgálatával.

- Amikor fiatal kutatóként és fiatal szülőként bekerültem a nemzeti könyvtárba, azt láttam, hogy a könyvtárosok és a pedagógusok mintha külön világban léteznének. A könyvtáros szereti azt gondolni magáról, hogy szabadabb, mert nincs tanterve és nem kell osztályoznia, a pedagógust pedig könnyű kinevetni a kötöttségei miatt. Ezt nagyon hamar szűknek éreztem. Hiszem, hogy szövetséget kell kötni. A jó pedagógustól tanuljon a jó könyvtáros, és fordítva. Sőt: nemcsak nekik kell egy asztalhoz ülniük, hanem a pedagógusképzőknek, tankönyvíróknak, szerkesztőknek, gyerekirodalmi szerzőknek is. Ugyanazért az ügyért dolgozunk. Ráadásul fiatal szülőként naponta átéltem, hogy az esti rítus kihagyhatatlan eleme a ringatás, éneklés, mondókák, versek, majd az egyre hosszabb mesék. Ilyenkor tovább mélyül a szülői jelenlét, az ölelés, a testi érintkezés, a szülő hangjának, látványának biztonságot nyújtó ereje. Ebben a módosult tudati állapotban minden gyermek számára átjárhatóbbá válik a tudatos és a tudattalan világot elválasztó határ. Az álmok pedig elhozzák a nappali feszültségek feloldásának esélyét.

Közös ügyünk: kíváncsi, jól kérdező, jól beszélő, nyitott gondolkodású, párbeszédre kész, kreatív gyerekeket nevelni. Belőlük lesznek azok a felnőttek, akik képesek előremozdítani környezetüket, a társadalmat. De az is nagyon hamar világos lett számomra, hogy az iskola nem a nulláról indul. A gyerek érdeklődése, olvasási szokásai, szókincse, konfliktuskezelése és érzelmi intelligenciája javarészt otthonról hozott. Az iskolai eredmények mögött emiatt első körben a szülő áll. Minden gyerek legelső pedagógusa a szülője.

A kulturális tőke egyik tárgyszerű hordozója az otthoni könyvek száma. Nem véletlen, hogy vannak gyerekek, akik gyakorlatilag már tudnak olvasni, mire iskolába kerülnek, mások pedig még a második-harmadik osztály végén is nehezen boldogulnak.

Korábban írtuk: A könyvtárak meghosszabbítják a hollandok életét link , persze, nem csak a könyvtárak, és nem csak a hollandokét. Íme egy német, illetve holland nemkönyvtári példa, amelynek lényegét könyvtár is kínálhatja. Azt, amit emberek között közvetít; és közösséget épít. Ez esetekben a könyvtár nem portékáját kínálja. "Csak" a felületet, a helyszínt és a szervezést biztosítja. Az értéket a
használói közösségével együtt, annak részeként, annak céljait támogatva állítja elő. (MG)

- Günter 99 éves, Felix 17. Mégis rendszeresen találkoznak, sőt barátoknak mondják egymást. Olyan különleges projektnek köszönhetően ismerték meg egymást, ahol idősek és fiatalok rendszeresen szerveznek közös programot egymásnak egy német kisvárosban. A találkozások nemcsak élményt adnak, hanem a magány ellen is segítenek. Günter és Felix barátsága pedig azt bizonyítja, hogy a korkülönbség nem akadály. (Ld. a videót alant, a linkben.)

- A hollandiai Deventerben (100 ezer lakos) van egy idősek otthona, ahol a közösségi, karitatív munkát vállaló egyetemisták és főiskolások ingyen lakhatnak. A diákok így havonta megspórolják a 400-500 euró körüli átlagos albérleti díjat, cserébe vállalják, hogy havonta 30 órát az öregekkel töltenek: rendszeresen beszélgetnek velük, apróbb bevásárlásokat intéznek nekik, az arra fogékonyakat internetezésre tanítgatják, megvitatják velük az aktuális közéleti híreket, olykor együtt tévéznek vagy elkísérik őket moziba, orvoshoz, sétálni. A legtöbbször az is elég, ha simán csak meghallgatják őket.

A könyvtári technológia egyszerre gyorsul és válik egyre kiszámíthatatlanabbá: mesterséges intelligencia, felhasználói élmény és kiberbiztonság alakítják a következő évek irányzatait.
Marshall Breeding három olyan trendet emel ki, amelyek már most is láthatók a rendszerek működésében.

1. MI-alapú szolgáltatások térnyerése. A megállapítás alapja a nagy szolgáltatók gyors fejlesztési hulláma: keresőrendszerek, adatbázisok és katalogizáló eszközök már MI-funkciókkal bővülnek. Várható, hogy ezek mélyen beépülnek a könyvtári rendszerekbe (keresés, metaadatolás, kommunikáció), ugyanakkor megjelenik az igény a kontrollra, átláthatóságra és a költségek kezelésére.

2. Felhasználói felületek felértékelődése. Mivel a háttérrendszerek már viszonylag érettek, a fejlesztések fókusza a felhasználói élményre kerül. A trendet az új egységes (discovery) keresőfelületek terjedése alapozza meg. A jövőben a könyvtárak egyre inkább testreszabott, intuitív interfészekkel próbálják növelni az elérést és az aktivitást.

3. Fokozódó biztonsági fókusz. A kibertámadások és elavult rendszerek kockázatai erősítik ezt az irányt. A várakozás szerint felgyorsul a régi rendszerek kivezetése, és nő a felhőalapú, külső szolgáltatók által biztosított infrastruktúrák szerepe, amelyek magasabb szintű védelmet kínálnak.

A három trend közös üzenete: a könyvtári rendszerek jövője nemcsak technológiai, hanem stratégiai döntések sorozata is lesz. (ref.: ChatGPT, HL)

A Könyvtár Café & Bistro link a helyi összefogás remek példája. Az önkormányzat célja az volt ezzel a hellyel, hogy betömjön egy olyan rést, amely jóval régebben, még az utolsó kocsma bezárásával keletkezett. A szentbékkállai könyvtárépület hátsó részében kialakított hely mindenkinek kicsit mást jelent, így teázni, borozni, enni, de csak úgy kikapcsolódni is beülhetünk. A kínálatban finom szendvicseket, süteményeket és sós falatokat kaphatunk, de helyi és környékbeli vállalkozók portékái is sorakoznak a polcokon, így borok, kerámiák, könyvek és teák közül is válogathatunk. A hidegebb időszakban egy kuckós hely, míg napsütésben, nyári melegben tágas terasz vár, amely kulturális eseményeknek is otthont ad. Az egész évben nyitva tartó hely egyszerre szólítja meg a helyieket, a nyaralókat és az átutazókat, így könnyen előfordulhat, hogy egy spontán beszélgetésbe keveredhetünk bármelyik pillanatban a szomszéd asztalán ülőkkel.

A múlt heti KIT-kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
7 - átjárja a rendszert
2 - ha számonkérik, alkalmazzuk
19 - jelképes szintű
2 - olyan természetes, hogy már nem is beszélünk róla.
Összevetve a korábbi három hasonló felmérésünkkel: link .

A diagramon érdekes jelenséget fedezhetünk fel. Bizonyítani nem tudjuk, de feltételezésünk megerősödött, amit már 5 éve is sejtettünk: link , azaz a legutóbbi szavazáson nagyon feltűnően kiugrott az "átjárja a rendszert" válasz. Mindez kérdéseket vet fel, pl.:
- kiknek és miért lehetett érdekében legutóbb jobb színben feltüntetni a sok-sok pénzzel megtámogatott könyvtári minőségirányítási mozgalom szakmai beágyazottságát?
- ha igaz az egyoldalú szavazási dömping, mennyire etikus a cselekedet?
- miért nem találkozhatunk a minőségirányítási mozgalom minőségének feltárásával?
Válasz persze nincs a kérdésekre - nagymintás, reprezentatív felmérés hiányában. De gondolkodni, tűnődni, tippelni azért lehet.

Ha tárgyilagos következtetést akarunk levonni a nem reprezentatív adatokból, akkor arra juthatunk: a minőségirányítás (mint mozgalom legalábbis!) nemigen gyökeresedett meg a magyar könyvtárakban. Úgy tűnik, nem volt hiteles az erőfeszítése a mozgalomban érdekelteknek. Ami egyébként nagy kár, mert - hitelesség esetén - a törekvés alapvetően a máig nem túl fejlett használóközpontú megközelítést erősíthette volna a szolgáltatásközpontú szemlélettel szemben, jótékonyan növelve a szakma elismertségét. Tűnődés és továbbgondolás - ajánlott. (MG)

Önkéntesek, szakemberek és támogató partnerek összefogásával újult meg múlt hétvégén a könyvtár melletti kert, amely hamarosan a városlakók egyik kedvelt pihenőhelyévé válhat.

A könyvtár melletti közösségi kert megújítása új lendületet kapott, és a lelkes összefogásnak köszönhetően látványos eredmények születtek a hétvégén. Ezúttal a MrSale Öltönyüzlet is csatlakozott a kezdeményezéshez: nemcsak anyagi felajánlással, hanem aktív részvételével is hozzájárult a sikerhez.

A közös munka során számos résztvevő segített a tereprendezésben és az ültetésben. A Jane Goodall Intézet idén is hozzájárult a könyvtár zöld törekvéseihez és a környezet szebbé tételéhez. A városvezetés is támogatta a kezdeményezést, a szakmai iránymutatást Imre Diána, a város főkertésze adta, aki a kert megformálásában és a megfelelő növények kiválasztásában is segített. A szervezők bíznak benne, hogy a megújult parkrész nemcsak esztétikai értéket képvisel majd, hanem valódi közösségi térré is válik. A lassan kibontakozó virágok és zöld felületek remélhetőleg örömet szereznek a könyvtár olvasóinak és a város lakóinak egyaránt.

Manapság sokan megfutamodnak egy űrlap kitöltése elől. Egyrészt félnek az adatvédelmi problémáktól, másrészt sajnálják rá az időt. A Békés Megyei Könyvtár ezúttal a szolgáltatásainak fejlesztése érdekében kéri a segítséget. Bárki segíthet a véleményével, mi több, még nyerhet is.

A BMK könyvtárhasználati felmérést végez, melynek célja a látogatói igények megismerése, a visszajelzéseken alapuló tudatos szolgáltatásfejlesztés. A meglévő és potenciális olvasói elvárások egyaránt fontosak a számukra. A válaszadás önkéntes és anonim, tehát nem kötelező megadni még az e-mail címet sem. Aki viszont azt felvállalja és az e-mail-címét megadva tölti ki az online kérdőivet, az nyerhet. Az email-lel kitöltők között kisorsolnak egy 10 000 Ft értékű könyvvásárlási utalványt, valamint könyvtári kiadványokat is.

A Nemzettudat és irodalmi érték a Kárpát-medence magyar nyelvű kultúráiban című programsorozat első szakmai találkozóját március 25-26-án rendezi meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.

A kétnapos esemény helyszíne a Kisfaludy Károly Könyvtár 2. emeleti rendezvényterme, ahol az irodalom, a zene és az értékközvetítés kapcsolata kerül a középpontba, különös tekintettel a nemzeti identitás és a kulturális örökség szerepére.

Magyarországra került Wass Albert teljes írói hagyatéka, amely a diaszpórában fennmaradt magyar gyűjtemények közül a legnagyobbnak számít. A dokumentumokat az Országos Széchényi Könyvtár őrzi majd, és részleteik hamarosan a nagyközönség számára is láthatóvá válnak.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója hangsúlyozta, hogy az OSZK elmúlt három évtizedének legnagyobb és legjelentősebb írói hagyatéka ez. Kiemelte, hogy a Czegei Wass Albert Alapítvány tizenhárom éven át tartó munkájának köszönhetően kerülhetett Magyarországra a hagyaték, amelynek gondozásában kiemelt szerepet játszott Takaró Mihály irodalomtörténész, valamint Hegyi Katalin, aki több éven keresztül dolgozta fel a hagyatékot.

Strängnäs városában fogyatékkal élő fiatalokkal építettek hosszú távú, bizalmon alapuló párbeszédet, nemcsak "véleménykérés", hanem valódi bevonás céljával. Támogatásból volt pénz helyettesítésre és a fiatalok díjazására is.
Abból indultak ki, hogy a gimnáziummal már léteztek kapcsolatok, ezért a beszélgetéseket az iskola jól ismert, biztonságos tereiben kezdték. A találkozókat közvetlenül tanítás után tartották előre jól kommunikált napirenddel, hogy kiszámítható, átlátható legyen a részvétel.
A fiatalok két konkrét esemény - a nyári fesztivál és az őszi Funkis Fesztivál (értelmi fogyatékkal élők zenei fesztiválja Svédországban) - programját és kísérő tevékenységeit alakíthatták ki saját igényeik és ötleteik alapján. Minden javaslatot komolyan vettek. Ha valami nem volt reális (pl. medencés buli), annak mindig elmagyarázták az okát. Ez növelte a résztvevők bizalmát.

A nyári fesztiválra a résztvevők egy "pihenőszobát" terveztek, ahol el lehetett vonulni, beszélgetni és társasjátékot játszani. A fiatalok a vásárlástól kezdve a berendezésig az egész folyamatban részt vettek. Az esemény után közös értékelést tartottak, ahol nagy elégedettségről számoltak be. Őszre több fiatal csatlakozott.

Közösen döntöttek a Funkis Fesztivál programjáról. Az eredmény egy "funkis hangulatú" klub, ill. a halloween-diszkó lett kézműves foglalkozásokkal, játékokkal és karaoke-val. Az értékeléskor többen jelezték: szívesen jönnének több és hosszabb találkozóra akkor is, ha már nem kapnak érte pénzt. Úgy érezték, hogy valóban meghallgatják őket. Nem csupán formálisan kérnek tőlük véleményt. A szavuknak súlya van. Egy résztvevő kiemelte: mindenki más, ezért különösen fontos, hogy kérdezzék és komolyan is vegyék őket.

A projekt során kiderült, hogy időre van szükség: egyesek gyorsan csatlakoznak, mások hosszabb megfigyelés után mernek belépni. Az ősz folyamán a csoport létszáma több, mint kétszeresére nőtt (3 helyett 7 fiatallal). Megkönnyítette az utánpótlást és a kapcsolatépítést az is, hogy a találkozók az iskolában, közvetlenül órák után voltak.

A projekt lezárult, de a módszer beépült a mindennapi munkába: a részvétel már nem alkalmi "projekt", hanem természetes munka lett. Terv: ősszel ismét az iskolában toboroznak. Ott lesz az első találkozó, majd a munka a könyvtárban folytatódik.

A cikk végén gyakorlati tanácsokat adnak: a valódi részvételhez kulcs a kapcsolat és biztonság, a világos, de rugalmas keretek, a folyamatos visszacsatolás, a kis lépték és a szervezetek közötti együttműködés. (Ref.: Perplexity, Szabó Eszter)

Miért vonz több használót a kisebb könyvállomány? - Az ún. választási túlterhelésről link - többször írtuk korábban. Az idegtudományi összefüggés mellett szóltunk a hozamgörbéről is, mely a keresletnek egy ponton túli csökkenését mutatja. Azaz: az állomány növekedése egy határon túl már csökkenteni fogja a forgalmat. S mivel belső érintettként a könyvtáros jellemzően nem tudja megismerni ismeri e pontot, nagy eséllyel gyakorlatilag hozzájárul saját forgalmának csökkentéséhez. Az összefüggésre egy most megjelenés előtt álló könyv is felhívja a figyelmet...

Új könyvvel jelentkezik David Epstein, aki a Sokoldalúság (eredeti címén: Range) szerzője. A megjelenés előtt álló cím: A doboz belsejében: Hogyan tesznek minket jobbá a korlátok? (Inside the Box: How Constraints Make Us Better).

A könyv előzetes ismertetőjében írja:

"Elvont értelemben gyakran túlbecsüljük a korlátlan szabadságot és választási lehetőséget. Atul Gawande sebész és író arról számolt be, hogy a megkérdezettek 64 százaléka azt mondja, hogy ha rákos lenne, akkor maga választaná ki a kezelését, de az újonnan diagnosztizált rákos betegek körében csak 12 százalék akarja ezt a döntést meghozni.
Ami a szórakozást illeti, úgy tűnik, hogy a több lehetőségnek mindig jobbnak kellene lennie, mégis a kutatások azt mutatják, hogy ha a nézőknek sok videót adunk, amelyek között lapozhatnak, az valójában unalmasabbá teszi őket, mintha egyszerűen csak egyre koncentrálnának. Már az a puszta gondolat is, hogy valami jobb lehet odakint, elronthatja magát a pillanat élményét. Talán nem meglepő, hogy az Egyesült Államokban és Kínában végzett nagyszabású felmérések azt mutatják, hogy a fiatalok 2010 óta egyre unatkoznak."

A (köz)könyvtár küldetése a közösség információs, közösségi és rekreációs szolgálata. Így tehát ide tartozik a közösségépítés is. Pláne akkor, amikor a társadalmat mély árkok tagolják. A katolikus egyházban a Ferenc pápa által felerősített szinodális hozzáállás olyan módszereket alkalmazott, amely alkalmas (volt) régóta fennálló feszültséges feltéréséra és egyeztetni róluk.
A könyvtár is felhasználhatja e tapasztalatokat, két szempontból is:
- könyvtárszakmai szempontok megvitatása - szemben az eltérő nézetek automatikus kirekesztésével, ami a katolikus egyházi gyakorlattól sem idegen
- könyvtárban beszélgetőkörök szervezése (MG)

"Hány beszélgetést adtunk már fel azért, mert a közélet vagy az egyház vitás kérdései miatt eltávolodtunk egymástól? Családban, baráti körben, közösségeinkben egyre több a kimondatlan tabu és a "vörös zóna".
Udvarhelyi Zsuzsanna mentálhigiénés szakember egy Ferenc pápa által inspirált módszert mutat be, amely nem legyőzni, hanem meghallgatni tanít - és új esélyt ad a valódi párbeszédre."

- Nézzük pl. a kezdést. (A leírtakat ki-ki saját hitéhez, hozzáállásához igazíthatja.)
- "A témát kihirdetjük, meghívjuk a beszélgetőket, kijelöljük a mentort vagy mentorokat. Javasoljuk, hogy mindenki készüljön egyéni imával és álláspontja végiggondolásával. Ha időt szánunk az egyéni készületre, és megvizsgáljuk a gondolatainkat, felfigyelhetünk rá, hogy melyik szempontunk honnan gyökerezik, és mi az, ami inkább a Szentlélektől való. Vagyis előre kirostálhatjuk a dacból, erőből, önérzetből fakadó megfontolásainkat, érveinket, és próbálhatunk azokra figyelni, amelyek szívünk mélyéből - Istentől - fakadnak. Ezt a belső munkát hívja Szent Ignác után a szinódusi [tanácskozási, a Szerk.] dokumentum is megkülönböztetésnek. Ennek a beszélgetés folyamán nagy jelentősége van.
Az alkalmat közös imával, a Szentlélek hívásával kezdjük.

A módszer három szempontból forradalmi:
1. A beszélgetés közben többször, hosszan csendet kell tartani.
2. Mindenkinek egységnyi ideje van, hogy beszéljen.
3. Nem vitatkozni kell, nem meggyőzni egymást, hanem arra figyelni, hogy a másik mondandója hogyan érint meg."

Sárközy Bence, a Libri nemzetközi kiadási stratégiai felelőse:
- Néhány évvel ezelőtt még 3-4 ezer forintba került egy átlagos terjedelmű regény, ma viszont már a 8-10 ezer forintos ármegjelölés sem ritka a könyvesboltokban.

Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatívigazgatója szerint bár a vásárlók sokszor sokkolónak érzik az árakat, a statisztika némileg árnyaltabb képet mutat. A szakember úgy látja, a hazai átlagár jelenleg 6-7 ezer forint, azaz nagyjából 16-18 euró körül mozog.

Pataki Lajos, az Alföldi Nyomda vezérigazgatója elmondta, hogy a háború következményeként a papírárak két-háromszorosra, az energiaárak négy-hatszorosra emelkedtek, a logisztikai költségek pedig megduplázódtak. A nyomdaipar a ráháruló terhek töredékét tudta csak érvényesíteni, mára pedig bár történt némi visszarendeződés, az árak jóval magasabb szinten stabilizálódtak.

A nemzetközi papírárrobbanás mellett a hazai piacot a forint gyengülése is sújtotta.
Sárközy Bence kiemelte, hogy a külföldi szerzők jogdíjait euróban vagy dollárban fizetik, és bár a tudatos kiadók ellensúlyozzák az árfolyammozgást, a nyomdaköltség továbbra is jelentősebb tétel marad.
Nyáry Krisztián rámutatott arra, hogy a plázák euróalapú bérleti díjai és a katás adózás megszüntetése is drasztikus árfelhajtó tényező volt, különösen a kisebb kiadók számára, akik rengeteg külsős szakembert foglalkoztattak.