Nem központi támogatásra épülő országos könyvtári projektek

A KIT 2009. áprilisi témája: Nem központi támogatásra épülő országos könyvtári sikerek. -- Akár egy új szakmai öntudat kifejeződése is lehet, hogy a könyvtári rendszerben -- könyvtárakon belül vagy kívül -- a szervezeti kötöttségekkel alig bíró és sikeres kezdeményezések indultak az utóbbi években. Mivel döntően nem költségvetési támogatásra, alapítványi pénzekre alapozottak, rugalmasan igazodhatnak a külső és belső használói igényekhez. Hatásuk túlnő helyi viszonyokon.

Az alább felsoroltakon túl ide sorolható még bizonyos szempontokból a  MTDA (Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma), vagy a Jövő Könyvtára blog és előzménye.

1. Veszíts el egy könyvet!
2. Könyvtáros.com
3. Javítható és jobbítható feltételek helyi erőből is
4. Klog.hu
5. Hangtárnok
6. MEK
7. Könyvtár.hu
8. KIT Hírlevél

1. Veszíts el egy könyvet! 

Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár gyorsan népszerűvé vált könyvvesztési akciójának főszervezője az Év ifjú Könyvtárosa díjat is elnyert Buzai Csaba. (Interjú: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=oroshazi_konyvtari_pr_mesterien;_szellemi_es_nem_anyagi_raforditasbol) A projekt publicitására jellemző, hogy legutóbbi akciója több mint negyedszáz sajtómegjelenést generált, mellyel minden más könyvtári eseményt megelőz, hozzájárulva az orosházi könyvtár és a hazai könyvtárak társadalmi elismertségéhez. Mint Csaba elmondta: 'némi érdemünk ebben talán annyi van, hogy most tudatosan küldtük el a korábban velünk már kapcsolatba lépett újságíróknak az előre elkészített sajtóanyagot. Amíg egy éve a blogok repítették világgá a hírét a játéknak, most már inkább a média segített a könyvelhagyó nap népszerűsítésében. Az is közrejátszhatott a nagyobb érdeklődésben, hogy immár neves (és konkrét) támogatókat tudtunk felvonultatni (ráadásul a Concorde saját sajtóközleményt is kiadott a saját vezetőik elvesztéséről). Annak pedig kifejezetten örülünk, hogy mellettünk 19 másik könyvtár is beszállt a játékba, kiragasztotta a plakátot, felvette a kapcsolatot a helyi sajtóval, szóval rengeteget segítettek az előkészítésben és az elveszítésben egyaránt. Amikor a Katalisten ezt megköszöntük, az nem csak egy egyszerű gesztus volt, hanem komolyan is gondoltuk. Reméljük, erre az összefogásra építhetünk majd később is.' A projekt költségvetési támogatottsága elhanyagolható, amellett, hogy szponzorokat vonz. (összeáll.: MG) 2009/13., 4. 1.

2., Könyvtáros.com

Gyakorlatilag a magyar könyvtári világ elektronikus információszolgálatát látja el Könytáros.com. Receptje igen egyszerű: a szakmát foglalkoztató kérdéssel felkeresi és meginterjúvolja az illetékest. Darvas Tóth Péternek nem az első blogja a Könyvtáros.com. -- 'Szeretek könyvtárakról olvasgatni, és volt két üres hetem februárban. Amikor az ominózus Népszabadság-cikkre (febr. 6.) jöttek a vélemények, azt gondoltam, hogy érdemes ezeket összegyűjtenem, mert tanulságosak. Elkezdtem a blogspoton, majd 10 dollárért vettem meg a konyvtaros.com címet. A blog publicitását a látogatottsággal mérem. A '12 kérdés'-re adott válaszokra is jött gyenge visszajelzés, 1500 kiküldött mailre jött 60 publikálható válasz és ötvenvalahány olyan levél, hogy köszönik nem írnak választ. Napi átlagban hetven egyedi olvasóm és 300 oldalletöltésem van. Amikor KIT-be kerül egy cikk, fölmegy jóval 100 fölé és 600 oldalletöltésre is. Az OSZK-ból néznek a legtöbben. Eddig csak biztató leveleket kaptam. A szerkesztés egyszerű: esténként egy bő félórát foglalkozom a bloggal, a napi levelezés, újabb kb. fél órát visz el. A szöveges riportból visszaveszek, mert nem bírom kapacitással. Egyszeri és utolsó a Náray-féle anyag, képriportok lesznek. Folytatódik az azonnali kérdés, júniusban lezárul a tizenkét kérdés. Szeptemberben erősebb kérdésekkel fogok szpemmelni. A blog rovatai: cikkekben rejtett mondatok könyvtárosoktól, képriportok, könyvtárhírekben rejtett mondatok újságíróktól, tizenkét kérdés, azonnali kérdés (rákérdezek valamire valakitől), heti kép, amin csajok olvasnak, interjúk riportok. Nincs olyan könyvtáros médium, amit szívesen olvasnék, ami szórakoztat, mellyel megismerhetem más könyvtárosok véleményét, élő napi ügyekről tudósítson stb., ezért csináltam magamnak egyet.' Darvas Tóth Péter. 2009/14., 4. 8.

3. Javítható és jobbítható feltételek helyi erőből is -- Halis István Városi Könyvtár

A nagykanizsai könyvtár természetesen alapvetően költségvetési pénzeket használ fel. Ám ezt úgy teszi, hogy lehetőség szerint azt többször megforgatja, illetve bővíti -- pl. a költséghatékonyság betervezésével vagy együttműködésen alapuló munkahely-teremtéssel. Úgy tűnik, kialakult az intézményről az a kép, hogy érdemes figyelni eljárásaikra (vö. pl.: gyakorlatra jelentkezők az ország távoli részeiből is). Ezek együtt, tömegükben, számosságukban is érdekesek, melyek anyagi és irányítási szempontból többnyire függetlenek a központi támogatások aktuális irányaitól. Sokan mennek épületüket és újabban már gyakorlatukat is tanulmányozni. Néhány példa: iskolák programmal való megszólítása a használat ismeretében, a tagságukat meg nem újítók külön megszólítása.
- Az alapvetően helyi tartalmak (könyvek, folyóiratok) digitalizálása és internetes elérhetővé tétele -- napi rutinban. Az ezt szolgáló link napi használata meghaladja az 1000-et.
- Új OPAC-funkció helyi fejlesztése. Az OPAC többet tud, mint vásárolt korában, pl. a folyóiratok megérkezésének ténye azonnal látható a neten.
- Táblázatok az integrált rendszerből. Minden adat táblázatba menthető és bármilyen szempont alapján szűrhető. A használat ezen kemény adatait elemezve tervezik további teendőiket, pl. iskolák programmal való megszólítása a használat ismeretében, a tagságukat meg nem újítók külön megszólítása.
- A szerzeményezés, feldolgozás és tájékoztatás egysége. Mivel e három tevékenységet ugyanazon emberek végzik, a tájékoztatásban jobban hasznosul a dokumentumismeret.
- Nulla gyarapodás -- immár 10 éve. Így szabad maradt a könyvtárosok keze a szolgáltatások és a gyűjtemény újabb és újabb elhelyezésének formáihoz: az állományból kivont dokumentumok nem okoznak trombózist az épületben, s a gyűjtemény is frissebb, egyben használtabb maradt.
- A kölcsönözhető és segédkönyvtári könyvállomány összesorolása. Áttekinthetőbb és jobban forgó az így egységesített és szabadpolcra helyezett gyűjtemény.
- Új munkahelyek teremtése. A Pályaválasztási Tanácsadó Szolgálattal együttműködve felvállaltak egy városi általános szolgáltatóképességet fejlesztő programot, mely jó imázsnövelő eszköz is.
'Azt a képet kívánjuk erősíteni, amit gyakorolunk, hogy helyben, a magunk teremtette lehetőségekkel jókora mértékben javított formában szolgálhatjuk a használóinkat szerény anyagiak idején is.' - Czupi Gyula közlése alapján

4. Klog.hu

Jó helyen, és éppen jó időben kezdte Takács Dániel, a Klog.hu (könyvtári blog) szolgáltatást link . (Történetéről bővebben: link ) 2006 októberében indult az azóta is a legtöbb könyvtári blogot csokorba fogó szolgáltatás. Az oldal célja: szabad környezetben, a könyvtári élet különböző területein dolgozó könyvtárosok blog alapú kommunikációs felületet tudjanak kialakítani, amely segíti őket a tudományos és szakmai céljaik megvalósításában, ill. az eredmények közzétételében, megosztásában és megvitatásában. A tagok független szakmai csoportosulást alkotnak, amely magában foglalja a politikai semlegességet, és az egyes intézményektől való függetlenséget is. Az oldal üzemeltetője vállalja a lehetőségek szerinti technikai támogatást, a tagok pedig becsületbeli ügyüknek tekintik az önképzést, hogy minél inkább önerőből tudják megvalósítani terveiket, ötleteiket.
Az indulás után fogalommá vált a név, s két év alatt több, mint 50 blog született. Igaz, ezek közül sok halva, vagy rövid időn belül az enyészetté lett. Jelenleg kb. 40 klog működik több-kevesebb rendszerességgel, köztük számtalan intézményi blog -- nem egy közülük országos szakkönyvtár! -- és több szakmai szervezet is minket választott (a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete, az ELTE BTK informatikus könyvtáros szak Szakos Hallgatói Érdekképviselete, az MKE FITT szekció, a Magyar Olvasástársaság, a Könyvtárostanárok Egyesülete, az MKE Vas Megyei Szervezete, a Szombathelyi Könyvtáros Hallgatók Egyesülete) illetve sok a szakmai vagy egyéni, illetve a kettő egyvelegét képző oldal. Az eddigi költségek legfeljebb százezres nagyságrendben mérhetők, de a szükséges ráfordításoknak ez legfeljebb a fele-kétharmada. A ráfordított időre is inkább az jellemző, hogy inkább az egyes blogok személyre szabása, és az egyéni igények kielégítései voltak a hosszabb feladatok. 'Úgy vélem, mára a klog elsődleges küldetése megvalósult. A magyar könyvtáros társadalomban már nem megy káromkodásszámba a 2.0-ás tendenciák, eszközök emlegetése, és már senki sem értetlenkedik, ha blogról van szó. Sok, és egyre több könyvtár, iskola, egyetem stb. bír saját dinamikus honlappal, amelynek sokszor az alapja, vagy a fő kifejezési formája a blog lett. Így a következő lépésként talán a klog finomabb kidolgozását, szolgáltatás-jellegének kihangsúlyozását, és az egyes szakblogok, itt-ott még ingyenes szolgáltatókon felbukkanó blogok összegyűjtését, és egy nagyobb, átfogóbb terjeszkedést tudnék meghatározni. Ehhez terveim voltak, vannak, sajnos ezek nagy része idő- és anyagi forrás hiányában nem valósult meg eddig, márpedig az internet gyorsan átlép a változásra képtelen projekteken. Remélem, hogy a klog esetében ez nem fog megtörténni.' - Takács Dániel közlése alapján

5. Hangtárnok

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár zenei részlegének a blogja 2007. októberében indult. A zenei részleg Észak-Magyarország egyik legnagyobb könnyűzenei gyűjteménye, melyet az olvasói igények alakítottak ilyenné. A blog specialitása is inkább a könnyűzene, a különböző zenei területeket pl. népzenei vonalat Abkarovits Endre írásai, a komolyzenei vonalat Petheő István gyermekgyógyász főorvos rovata képviseli, jó lenne találni egy ínyencet a jazz területéről is. Zsoldos Marianna zenei könyvtáros, a Zenei és Idegen Nyelvi gyűjtemény osztályvezetője, a blog szerkesztője úgy találta, hogy mivel számos zenei tárgyú kérdésre ő is blogokon találta meg a választ, a zenei részlegnek is kell egy blog, ahol személyesebben szólíthatják meg az internetezőket, s közben tudatosíthatják létüket, működésüket, újdonságaikat. A Könyvtár 2.0 gyakorlati alkalmazása konferencián Takács Dániel     azonnal felajánlotta a klogot. Pár nap múlva már a közösség tagjai voltak. A Hangtárnok azóta védjegyükké vált. A téma: zene és a könyvtár. A szerkesztés tudatosan szubjektív. \'Olvasói igényre hoztam létre \'Az olvasóink ajánlják\' kategóriát, ahol szóbeli, e-mailes vagy épp hozzászólásokban érkező zenei ajánlatokat teszünk közzé. Legfőbb célom a zenei információk eljuttatása olvasóinkhoz, igyekszem közvetíteni nemcsak a híreket, hanem azokat az alkalmazásokat, webkettes eszközöket, ingyenes forrásokat, amiket hasznosnak, érdekesnek találok. A blog pénzbe nem kerül, csak időbe, sokszor a szabadidőbe, lelkesedésbe. A blogot üdvözölték kollégáim, a visszajelzésekből pedig kitűnik, hogy országos elismertsége van. Leglátogatottabb bejegyzéseink az ingyenes kották és a jeles napokhoz kapcsolódó összeállítások: farsang, ballagási dalok stb. E vonalat erősítik. Legtöbben a farsang.lap.hu, digitaliskotta.lap.hu, brody.iif.hu, klog.hu linkekről jönnek, leggyakoribb keresőkérdés a kotta.\' Statisztika: eddig 512.000 látogató, napi 1100 egyedi, több mint 2000 oldalletöltés/nap, a visszatérő látogatók: 220, az e-mail értesítőre 99-en iratkoztak fel.\' A kommentelők száma nem túl magas. Amely bejegyzéshez írnak, azon típusúak számát igyekszik növelni. Nagy siker pl. az \'Itt a farsang\' bejegyzés: tiszta online referensz során pedagógusok kérdéseire zenei tájékoztatóként tudott ötleteket adni. Az intézményi bloggal zeneszerető virtuális barátokra is szert tettek. Barátságok, kapcsolatok születtek, jó pár olvasó szóban referál a cikkekre, ötleteit osztja meg a könyvtárosokkal, vagy publikál a blogon. - Zsoldos Marianna közlése nyomán. 2009/16., 4. 22.

6. MEK

A Magyar Elektronikus Könyvtárat 1994-ben hárman kezdtük csinálni -- mondja Drótos László. -- Leginkább a Project Gutenberg (gutenberg.org) volt az ötletadó. Moldován István a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtárából elkezdte a társadalomtudományi szakirodalmat gyűjteni, Kokas Károly a szegedi JATE Könyvtárából a bölcsész irodalmat és ő szerezte meg a szervert és tárterületet az IIF-nél, én meg a műszaki és természettudományi illetve a szépirodalmat próbáltam gyarapítani. Abszolút 'magánügy' volt, évekig nulla forintból készült, és a főnökeink nem is nagyon örültek neki, mert nem értették, hogy miért fontos ez. A kilencvenes évek közepéig az internetet csak maroknyi ember használta itthon és a többiek egyáltalán nem értették, hogy mi miért vagyunk olyan lelkesek és hogy micsoda hatalmas lehetőségek nyíltak meg többek közt a könyvtárak számára is. A sikert abban mérjük, hogy mennyi használója van a szolgáltatásainknak és hogy mennyire elégedettek velük - szerencsére egyikre sem panaszkodhatunk, így mindig van ösztönzés, hogy érdemes tovább csinálni és folyamatosan fejleszteni. Formális elismerést először 2000-ben kaptunk, amikor az NJSZT (http://www.njszt.hu Kalmár-díját nekünk ítélték a MEK létrehozásáért. Az első és jelenleg is létező támogatónk a -- mai nevén -- NIIF Intézet (http://www.niif.hu) amelynek a szerverén a MEK első verziója működött és ahol ma is van egy biztonsági másolatunk (mek.niif.hu). 1999 óta az Országos Széchényi Könyvtár (http://www.oszk.hu) biztosítja a szervezeti és infrastrukturális hátteret, ami nagyon sokat számít a projekt stabilitása és fenntarthatósága szempontjából, és lehetővé tette, hogy a MEK mellett egyéb fejlesztésekbe is belekezdjünk, és nemzetközi kapcsolatokat építsünk ki. Fontos továbbá a közhasznú, Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület (http://mek.oszk.hu/egyesulet), ennek pályázati, 1%-os SZJA és szponzori bevételeiből tudunk plusz fejlesztéseket finanszírozni, nagyméretű szövegállományokat (pl. szótárakat, lexikonokat) megvenni és webre konvertálni, illetve az irodalmi szövegek hibajavításáért fizetni a bedolgozó korrektoroknak. -- A központi web-szerveren napi 40-50 ezer látogatás van (nyáron 25-30 ezer), ami egy év alatt 14 milliót tesz ki. A MEK-ből nőtt ki továbbá az EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis), a MIT-HOL (mai nevén: Libinfo) virtuális tájékoztatószolgálat, az eleMEK nyílt metaadat-kezelő rendszer. Tervezett projekt a Magyar Internet Archívum. - Drótos László. 2009/17., 4. 29.

7. Könyvtár.hu

A Könyvtárportál, bár még nincs kész, és jelenleg központi támogatásra épül, azért került e sorozatba, mert a fejlesztésére fordított anyagi erőforrásokat messze meghaladja az immateriális apport. A már elkészült és fejlesztés alatt álló eszközei a teljes könyvtári rendszert szolgálják. A Könyvtárportál projekt 4 millió Ft-os NKA-támogatással, jó egy éve indult, céljául elsősorban az interneten már bevált módszerek könyvtári területre való adaptálását tűzve ki célul. Ilyenek a kapcsolati háló kiaknázása, tudásmegosztás, többszerkesztős wiki modell, ingyenes alkalmazások (Google Maps, Calendar, XMPP) mozaikként való összeillesztése (angolul: mashup), valamint a felhasználóra szabott tartalom (angolul: [geo]targeting). A projekt ennek, valamint az ingyenes szoftverek alkalmazásának köszönhetően igen jó ár/érték arányt tud felmutatni -- hiszen például kiskönyvtárak ezreit tudja majd a helyi könyvtárosok által szerkeszthető, fontos alapadatokat, híreket, eseményeket, képeket tartalmazó kezdőlappal az Internetre segíteni.
Fontos tényező az is, hogy a sok-sok könyvtárra egységes kaput nyitó oldal a konyvtar.hu címen érhető el, mely könnyen megjegyezhető. Így egyrészt összegyűjti a rendszerben fellelhető hírek sokaságát -- erős megjelenést biztosítva annak pl. a sajtóban, másrészt eljuttatja az olvasókat a számukra releváns könyvtárak szolgáltatásaihoz. A portál igen sokrétű szolgáltatáscsomagot nyújt, elsősorban az olvasókra koncentrálva, de közben a könyvtárakat, könyvtárosokat is segítve a munkájukban. A portál egyfajta adatcsere központként is működni fog -- könyvismertetőket, hozzászólásokat gyűjt majd -- s oszt meg bármely csatlakozni kívánó könyvtár saját OPAC-jával. A fejlesztőkkel való lassan formálódó együttműködés eredményeképpen ez szinte minden itthon használatos IKR alkalmazóinak elérhető. Ugyancsak az együttműködés eredménye a néhai Közelkat-ra emlékeztető katalógus-kereső felülete, melyben több mint 1200 hazai könyvtár állománya érhető el. A konyvtar.hu, ha kicsit későn is indult, remélhetően mégis serkenteni tudja majd a TIOP/TÁMOP pályázatok keretében megvalósuló fejlesztések együttműködését. (Kardos András közlése nyomán) 

8. KIT Hírlevél

KIT-ben a KIT-ről: majd 8 éve hetente megjelenő független, elektronikus hírlevél. Tartalma: hírek, szemlék és kommentárok az információs és könyvtári szektorból. A heti kb. 36 hírrel megjelenő orgánum térítésmentes; éves költségvetése 1.600 e Ft, mely magánadomány. Közpénzből nem gazdálkodik. Szerkesztését önkéntesek végzik, olvasói rendszeresen segítik hírekkel. Az olvasók száma kb. 3000 fő (az online felmérések szerint egy lapszámot többen is olvasnak), a megrendelők száma 2100 fő (némileg meglepő módon heti 3-4 új megrendelő van, mely trend évek óta változatlan). Archívumának tartalma közel 10.000 hír, 2002-től. A megrendelők 20%-a vezető beosztású. A használók többsége magyarországi, illetve könyvtáros. Indulásának célja:
1. Az információs és könyvtári szakmán belüli horizontális kommunikáció katalizálása,
2. Új szempontú szakmai megközelítések felkarolása,
3. A szakmák közötti technológia- és gondolattranszfer erősítése.
A szerkesztőit leginkább az motiválja, hogy hírgyűjtő- és feldolgozó tevékenység során a hazai és külföldi információs szakma helyzetét és trendjeit folyamatosan figyelik. Rögzített szerkesztési irányelvekkel rendelkezik (link ) Rövid távú tervei: html-alapú hírlevél kiadása, a hírek indexelése, a KIT-portál fejlesztése. - MG. 2009/19., 5. 13.