Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  
 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
Elfelejtette a jelszavát?
Regisztrálás >>>
Bejelentkezés után van lehetőség a regisztráció törlésére.


KIT hírlevél: 2003/4., 1. 29.

Memex - A könyvbe zárt tudás a 21. században (György Péter könyve)
Gyengülő "fizikai" könyvtárhasználat; továbbra is fontosak a nehezebben használható nyomtatott hordozók -- A felsőoktatás hallgatóinak és oktatóinak információs igényei és használati szokásai a digitális korszakban
Könyvtáravató Pesterzsébeten -- A főváros több mint százmillió forinttal támogatta a XX. kerületi könyvtári beruházást
Information Research (az Infinit Hírlevél elektronikusfolyóirat-ajánlata)
Adatbányászat -- könyvtárosoknak is lehetőség
Kultúrából divat...
Günter Grass kiállítás az Országos Idegennyelvű Könyvtárban
Reklámfogás vagy támogatás?
HR Forrás Klub - a szakmai tapasztalatcsere tere
A hazai cégek keveset tudnak az uniós szabályokról - EU-csatlakozási infopontokat alakít ki az IHM
Kontrolling sajátosságai költségvetési intézményekben (Aranyosi Imre)
2004-re nagyobb támogatást szeretne a könyvtáraknak Bush elnök
Technológiai előrejelzés a következő 10 évre
Elektronikus levelezésre áll át a kübekházi önkormányzat
Európai digitális szakadékok
Együttműködésről tárgyal Japánban az informatikai miniszter
Informatikai fejlesztés és oktatásügy
Internet a Lufthansa távolsági gépein
Személyes kapcsolatok a világhálón (Molnár Szilárd írása)
Adatvédelmi szempontból Magyarország EU-tag


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.

Memex - A könyvbe zárt tudás a 21. században (György Péter könyve)FEL

Archívumot vagy könyvtárt érdemes-e építeni? Mit is értsünk olvasás alatt? Beletartozik-e a hipertext, a millióféle olvasat? Ezek szerint vége a kanonizált magaskultúrának? És kit nevezünk egyáltalán olvasónak? Olvasáskultúra helyett nem inkább az olvasási célokról, formákról, érdemes beszélni? "...az aranykornak vége, a könyvtár múzeumba került. Mégpedig épp egy könyvtár átépítésével. A British Museum belső udvarán 1857-ben nyílt meg a kör alakú Reading Room, amely aztán hosszú évtizedekre Európa egyik leghíresebb olvasóterme lett. Itt olvasott "mindenki": Marx és Trockij, Eliot és Carré. Sztárok olvastak itt hosszú éveken át, Orwell és Bertrand Russel. Mígnem a millennium alkalmából Norman Foster át nem építette az egészet. A működő könyvtár elment a St. Pancras pályaudvar mellé, emitt meg attrakcióvá változtatták az olvasótermet. A Great Courtot, ahogy ők mondják, csodálatosan befedték, és annak rendje és módja szerint múzeumi látványosságot csináltak belőle. Jobbra az egyiptológiai gyűjtemény, balra az etnográfiai, fenn az étterem, középütt a könyvtár. A könyvtár a múzeumba került. Ami egykor együtt alapíttatott, végül szétvált. Így ette meg a posztmodern múzeum egykori társát, így lett az olvasás tere a spektákulum társadalmának kitüntetett pontja. Megállnak a látogatók, elbámészkodnak: itt olvastak egykor az Olvasók".

-- Az idézet választása persze önkényes; és nyilván nem az a végső mondandó, hogy kihaltak volna az olvasók. De hogy alapokat érintő változás megy, ment végbe, arra azért érdemes (lenne) felfigyelni. A Könyv Könyvtár Könyvtáros januári számának beköszöntőjében Vajda Kornél -- az Új Könyvekkel összhangban -- a könyvet minden könyvtáros számára "kötelező olvasmánynak" ajánlja.


Gyengülő "fizikai" könyvtárhasználat; továbbra is fontosak a nehezebben használható nyomtatott hordozók -- A felsőoktatás hallgatóinak és oktatóinak információs igényei és használati szokásai a digitális korszakbanFEL

A washingtoni székhelyű CLIR (Council on Library and Information Resources) és a Digital Library Federation elnevezésű könyvtári konzorcium 2002-ben felmérést végzett közel négyszáz amerikai felsőoktatási intézményben, hogy megismerjék 3200 diák és oktató információs igényeit és szokásait. A kutatási jelentés (közel 900 oldalnyi szöveg + 659 táblázat) legfontosabb megállapításai: - 93% határozottan egyetért azzal, hogy az elektronikusan hozzáférhető információkat könnyűszerrel képes keresni és használni (ugyanez a nyomtatott információknál mindössze 1,5%). - 90,5% vélekedik úgy, hogy a következő öt évben a nyomtatot információhordozók fontosak lesznek számára. - 77% a hálózati úton megtalált információt ki szokta nyomtatni. - Egyharmaduk jelzi, hogy az utóbbi két évben kevesebbet használják a könyvtárat, amit a felmérést szervezők úgy értelmeznek, hogy kevesebbet látogatnak el "fizikailag" könyvtárba. - Minden hatodik válaszoló szerint az Internet jelentősen befolyásolta és megváltoztatta eddigi könyvtárhasználati szokásait. A táblázatok és egy részletes összefoglaló (A tudományos információs környezet dimenziói és használatuk címen) megtalálható a CLIR weboldalán a link címen. Ez valószínűleg az utóbbi évek egyik legfontosabb és legnagyobb igényvizsgálata, ezért részletes hazai feldolgozása is kívánatos lenne.

Régebbi hírforrás(ok): CLIRinghouse Number 13, 2002. november-december, link

Könyvtáravató Pesterzsébeten -- A főváros több mint százmillió forinttal támogatta a XX. kerületi könyvtári beruházástFEL

Könyvtáravatóval, múzeumi programokkal, koncertekkel, kiállításokkal ünnepelte január 22-én Budapest a magyar kultúra napját. Schiffer János, a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes az ünnep alkalmából könyvtárat avatott Pesterzsébeten. A helybéliek évek óta várták, hogy az egykori Gyújtógyertyagyár épületében 1986 óta működő könyvtár méltó körülmények közé költözhessen. A fővárosi önkormányzat 105 millió forintos támogatásával most átadott ötszáz négyzetméteres, városközponti helyiséget egy lakóház földszintjén alakították ki, a Bíró Mihály utca 7. szám alatt. A kerületi képviselő-testület ez évi költségvetésében tízmillió forintot különített el a könyvtár bútorzatának megvásárlására.Ez a beruházás is egy koncepció részeként valósult meg, mely szerint Budapest vezetői nagy hangsúlyt fektetnek az infrastrukturális fejlesztésekre. Újjáépítették a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületét, megkezdődött a színházak rekonstrukciója (a következő a Pesti Színház és a Radnóti lesz), és sürgető lenne egy európai színvonalú hangversenyterem elkészítése is. A koncepció szerint ugyanis stratégiai cél, hogy Budapest Európa egyik zenei központjává váljon.A városvezetés azt is szeretné elérni, hogy minél többen férjenek hozzá a magyar kultúra értékeihez, ezért tették ingyenessé január 22-én a fenntartásukban lévő két intézmény, a Budapest Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelyeinek látogatását.

Régebbi hírforrás(ok): link 2003. 01. 23.

Information Research (az Infinit Hírlevél elektronikusfolyóirat-ajánlata)FEL

Az Information Research link negyedévente megjelen? nemzetközi elektronikus folyóirat, amely az információs társadalommal és az információval kapcsolatos jelenségek tudományos kérdéseit vizsgálja. A teljes egészében szabadon hozzáférhető lap cikkeket, referátumokat is közöl, illetve tematikus kiadásokkal is jelentkezik. Legfrissebb száma a spanyolajkúak, valamint a spanyolul értők számára lehet különleges csemege, míg az eggyel korábbi a tudásmenedzsmentproblémáiba vezette be az olvasót. Ez utóbbi száma a szkeptikus - Tudásmenedzsment: a király új ruhája - alcímmel a folyóirat tudományos távolságtartásáról is tanúskodik. Az oldalon lehetséges a regisztráció, a teljes szöveges keresés, a szerző és a cikk tárgya szerinti kutakodás is, illetve külön oldalt találunk a könyvrecenziókról (elég hosszú listával).

-- A lap főszerkesztője Dr. Tom Wilson, a Sheffieldi Egyetem nyugalmazott információmenedzsment-professzora, a Department of Information Studies tanszékvezetője 1982 és 1997 között, a svéd Högskolan i Boras volt vendégprofesszora.

Régebbi hírforrás(ok): Infinit Hírlevél No.186, 2003. jan. 23.

Adatbányászat -- könyvtárosoknak is lehetőségFEL

Noha az IIR jan. 28-29-i Adatbányászat és tudásfeltárás konferenciájának első napján sajnos el sem hangzott a könyvtár kifejezés, a bibliometria okán a könyvtárosoktól sem állhat nagyon messze az adatbányászat. Ez olyan eszköz, amely egy adathalmazból mesterséges intelligencia, algoritmusok segítségével új összefüggéseket láttat meg. Amennyiben a könyvtárosképzésben begyűjtött ebbéli ismereteket a könyvtárosok hasznosítani kívánják, az adatbányászat növekvő piacán felkínálhatják a felfrissített, akár az üzleti környezetre aktualizált tudást.


Kultúrából divat...FEL

E címmel ír a HVG, legalábbis az osztrák borkultúra utóbbi éveiről. Ám a kultúra más területeinek képviselői számára is érdekes lehet az írás: "A válságot túlélők ma már inkább áldásként emlegetik az 1985-ös esztendőt [glikol-botrány], amely fordulatot hozott az osztrák borászatban. A tömegborokkal szemben a minőségi itókák jöttek divatba, s a termelők rákényszerültek, hogy a kiábrándult fogyasztók helyébe új borkedvelőket találjanak. Nemzedékváltás ment végbe termelői körökben, a szőlészetet, pincészetet a háború utáni második-harmadik generáció tagjai vették át, akik a klosterneuburgi szakiskola elvégzését követően éveket töltöttek ausztráliai, amerikai, kanadai borgazdaságokban, ahonnan korszerű, a korábbinál jóval higiénikusabb módszereket megismerve tértek haza. Tudásukat gyakran egyesítik, szövetkezetbe tömörülnek. Határozottan reagált az állam is, szigorította a minőségi bor fogalmát, s a bortörvény kemény előírásait a korábbinál jóval következetesebben betartatták. A szőlőtermesztők szövetségén belül regionális borbizottságok alakultak, hogy kontrollálják a gyártás folyamatát."

-- A helyzet tehát irigylésre méltó, hazai borászoknak, könyvtárosoknak egyaránt: hogyan lehet a szolgáltatók és a felettes állami szervek tudatos együttműködésével a hátrányból (sőt: botrányból) előnyt varázsolni? Van persze hazai kurrens példa a sikerre: egyebek mellett pl. tavaly a Millenárison is bemutatott Graphisoft, amely a behozatali tilalom miatt kisgépeken készített olyan szoftvert, amelyet akkor a tengeren túlon csak a drága nagygépek tudtak. De a maguk területén hasonló úton jártak korábban pl. Baross Gábor vagy Tessedik Sámuel is. A megújulás lehetősége a hazai könyvtárak számára is évek óta adott; a fenti példa elemzésével megállapíthatjuk, hogy ehhez számunkra mi adott, és mi nem...

Hírforrás:
2003. január 29.  • Továbbküldöm a hírt
Régebbi hírforrás(ok): Heti Világgazdaság, 2003. jan. 11. p. 34-35.

Günter Grass kiállítás az Országos Idegennyelvű KönyvtárbanFEL

"A rajzolásról és az írásról" címmel Günter Grass Nobel-díjas német író, grafikus munkáiból nyílt kiállítás szerdán, az Országos Idegennyelvű Könyvtár kiállítótermében (Budapest, Molnár u. 11.). A világ számos országában bemutatott tárlatot a Goethe Intézettel közösen szervezte az Országos Idegennyelvű Könyvtár. Az érdeklődők mintegy 30 nagyméretű poszteren keresztül nyerhetnek bepillantást a fanyar, groteszk írásaival a történelem elfeledett oldalát bemutató Günter Grass alkotói tevékenységébe. A posztereken Günter Grass önarcképei, fényképei és az általa készített rajzok láthatók, olyan motívumokkal, amelyek az alkotói munka közben merültek fel az íróban. A február 19-ig megtekinthető tárlaton az író több könyve is helyet kapott. Az 1927-ben született Günter Grass 1999-ben "a legradikálisabb német íróként" kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, az indoklásban a XX. század egyik kiemelkedő irodalmi műveként az 1959-ben megjelent A bádogdob című regényét emelték ki. Legismertebb művei: Macska és egér (1961), Kutyaévek (1963), Egy csiga naplójából (1972), A hal (1977), vagy a magyarul 1993-ban megjelent Békaszó.

Régebbi hírforrás(ok): FigyelőNet 2003. jan 23. link

Reklámfogás vagy támogatás?FEL

Az egy éve működő Beaumont Alapítvány a következő 4 évben 350 millió dollárral támogatná az anyagilag hátrányos helyzetű közösségek bevonását a digitális világba, s ebből az összegből könyvtáraknak is jutna. Az alapítvány a Gates házaspár alapítványával társulva igyekszik a szegényebb közösségek könyvtári ellátását fejleszteni. Bár a cél nagyon szép, de a dolog visszás. Az alapítvány ugyanis csakis a Toshiba márkájú gépparkok fejlesztésére ad majd támogatást, ami azért is furcsa, mert a Toshiba kizárólag laptopokat gyárt, amelyeket könyvtárakban nemigen használnak. Ebben az évben az alapítvány 44 millió dollárnyi támogatást szeretne elosztani, az USA 22 államában, amelyből 20 millió dollárt szánnak különböző közösségek, köztük könyvtárak és az Üdvhadsereg céljaira. 2005-ig az alapítvány növelni kívánja pénzalapjait és az Egyesült Államok mind az 50 állama számára lehetővé tenné a támogatások elnyerését. Az alapítvány vezetője szerint a Toshiba laptopok kompatibilisek a könyvtári számítógépes rendszerekkel, amelyek pedig nem azok, némi módosítással azzá tehetők. Ráadásul az alapítvány vezetője úgy látja, hogy a jövő a laptop-használaté, s ezért a könyvtárakon kívül iskolákat is támogatnának, hogy a gyerekek számára megkönnyítsék laptopok használatának elsajátítását.

Régebbi hírforrás(ok): link 2003. jan. 22.

HR Forrás Klub - a szakmai tapasztalatcsere tereFEL

Magyarországon egyedülálló a most létrehozott humán erőforrás benchmark klub. A tagok azzal támogatják egymást, hogy megosztják vállalati HR-tapasztalataikat.

-- Nyugat-Európában, vagy a tengerentúlon a könyvtári (közszolgálati) illetve versenypiaci munkaerőpiac egy és ugyanaz, gyakori az átjárás illetve a tapasztalat-átvitel a szektorok között. Amennyiben a közalkalmazottakra vonatkozó jogi szabályozás a jövőben piackonform alapokra helyeződik, érdemes más szektorok legjobb gyakorlatát, benchmarkját is tanulmányozni. (MG)

Régebbi hírforrás(ok): FigyelőNet 2003. jan. 28. link

A hazai cégek keveset tudnak az uniós szabályokról - EU-csatlakozási infopontokat alakít ki az IHMFEL

A magyarországi cégek többsége keveset tud az európai uniós csatlakozás okozta változásokról és a várható feladatokról -állapítja meg a KPMG Hungária Kft.

A kormány, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tervei szerint 2004-re 2004 eMagyarország pontot, internetes terminált, illetve közösségi hozzáférési helyet alakítanak ki azért, hogy az EU-csatlakozással kapcsolatos információkat minél szélesebb körben és könnyebben elérhessék az emberek.

-- Vajon a terminálok hol kapnak helyet? Hivatkozhatnak-e a könyvtárak a könyvtári EU-tájékoztatópontok hatékony és eredményes működésére? (MG)

Régebbi hírforrás(ok): FigyelőNet 2002. jan 27. link FigyelőNet 2002. jan. 27. link

Kontrolling sajátosságai költségvetési intézményekben (Aranyosi Imre)FEL

A költségvetési pénzekből gazdálkodó intézmények vezetőinek is fontos, hogy tisztán lássák gazdálkodásuk és napi tevékenységeik főbb mutatóit, ezért szükségük van arra, hogy rendszeresen tájékoztatást kapjanak az intézmény rendelkezésre álló bevételeiről, azok fajtáiról, illetve a működési és fenntartási költségekről.

Régebbi hírforrás(ok): Kontrolling Hírlevél (Menedzsmentfórum) 3003/4. link

2004-re nagyobb támogatást szeretne a könyvtáraknak Bush elnökFEL

Bush elnök február 3-án a kongresszushoz fordul kérésével, amelyben 2004-re 20 millió dollárnyi támogatást kér könyvtárosok toborzására és képzésére. Az aktuális költségvetésben erre 10 millió dollár van elkülönítve. Ezen kívül az államok könyvtárainak támogatására szánt jelenlegi 15 milliós támogatást is 166,4 millió dollárra emelné. A beadvány eredetileg Laura Bush-tól származik, aki maga is könyvtáros. "Otthonaink és az iskolák mellett a könyvtárak és a múzeumok a tanulás bástyái" - mondta Laura Bush, amikor a Könyvtári és Múzeumi Intézet költségvetését beadták, amely a szövetségi támogatásokat osztja szét az egyes könyvtáraknak.Robert Martin, a Könyvtári Intézet igazgatója szerint nagy szükség van a támogatásokra, és lennének is jó megoldások a problémák megoldására, de egyelőre még a 2003-as évi költségvetés is a kongresszustól függ.

Régebbi hírforrás(ok): link 2003.01.

Technológiai előrejelzés a következő 10 évreFEL

Vajon milyen technológiai újításokat tartogat számunkra az előttünk álló évtized? Az IDC kutatói az elmúlt héten megpróbálták számba venni, szerintük melyek azok a technológiai megoldások, amelyek a soron következő tíz évben jelentős fordulatot hozhatnak életünkben.(...) Az IDC szakemberei szerint a világháló tíz év múlva előreláthatólag már elég intelligens lesz ahhoz, hogy a felhasználók számára valóban azokat az információkat hozza a felszínre, amelyekre a kereséskor szükségük van. Mindez az ún. "Semantic Web" koncepció révén valósulna meg, amelynek lényege, hogy a háló minden korábbinál precízebb módon elégítse ki a felhasználók információs igényeit. Az internet szemantikai "ágenseket" alkalmazó újgenerációs változata a kontextusra is érzékeny szoftverprogramok segítségével intelligens módon igazodna a keresést végzők szándékához. (...) Bár a vezeték nélküli technológia térhódítása a mobiltelefonok és a Wi-Fi (wireless fidelity) mobil internethasználat kávézókban, reptereken, és irodákban való elterjedése nyomán már ma is erőteljesen érezhető, a kutatók szerint az elkövetkező tíz évben aligha találkozhatunk majd olyan egymáshoz kapcsolt Wi-Fi hálózatokkal, amelyek bárhol az országban ingyenes internet-elérést biztosítanának a felhasználóknak. Ennek oka a mobilcégek vélhető negatív hozzáállásában rejlik, hiszen a nyitott vezeték nélküli hálózatok lehetővé tennék a felhasználók számára, hogy ingyenes telefonhívásokat kezdeményezzenek az interneten keresztül, vagy hogy a barangoló szolgáltatások díját megkerülve használhassák e-mailjüket vagy a webet. Mindez pedig jelentős bevételkiesést okozna a mobilszolgáltatóknak. A hajlítható elektronikus papír, vagy a karbon-alapú anyagok (műanyag-tranzisztorok) felhasználásával készült sík képernyőjű kijelzők néhány éven belüli megjelenése ugyancsak kilátásban van. Az első e-újságok és a hajlítható számítógépek az IDC előrejelzése szerint három év múlva jelenhetnek meg a piacon.

Régebbi hírforrás(ok): Infinit Hírlevél, No.186 2003. jan. 23. link

Elektronikus levelezésre áll át a kübekházi önkormányzatFEL

-- Elképzelhető, hogy kissé lemaradva a példát olyan önkormányzatok is követik, mint Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Kecskemét... ;-) (MG)

Régebbi hírforrás(ok): link

Európai digitális szakadékokFEL

2001-ben az Európai Unióban az internet-használat réteg-adatai a következők: átlag - 34,3 %, ezen belül diákok - 73,1, nők 28,5%, munkanélküliek - 24,3%, alacsony jövedelműek - 19% (körükben nők - 13,85), alacsony iskolai végzettségűek - 10,8%, nyugdíjasok - 8,4%. Az EU polgárainak kétharmada támogatja, hogy a hátrányos helyzetűeket külön programokkal segítsék hozzá a hálózat használatához, minthogy 90% feletti vélemény szerint ez a készség döntő lehet a munkaalkalmak terén.

Régebbi hírforrás(ok): link

Együttműködésről tárgyal Japánban az informatikai miniszterFEL

Japánban tett látogatásának első állomásaként Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter találkozott Katajama Toranoszuke miniszterrel, a japán közigazgatási, belügyi, postaügyi és távközlési minisztérium vezetőjével, aki Magyarország európai uniós csatlakozása kapcsán felvetette azt az elképzelést, mely szerint Magyarország kapcsolódási pont lehetne Japán számára a térségben. Katajama elmondta, hogy Japánban a jövő év áprilisáig bevezetésre kerül az online rendszerű közigazgatási ügyintézés; a megbeszélésen továbbá megállapodás született arról, hogy a japán társminisztérium szakmai támogatást nyújt a magyarországi e-közigazgatás bevezetésében.

Régebbi hírforrás(ok): 2003. január 20., link

Informatikai fejlesztés és oktatásügyFEL

Az információs technológiák elterjesztésében és az oktatásügyben egyaránt alapvető, több ponton egymáshoz is kapcsolódó változás szükséges. Erről Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára beszélt Nagykanizsán szombat este.

Régebbi hírforrás(ok): link

Internet a Lufthansa távolsági gépeinFEL

Európa harmadik legnagyobb légitársasága, a Lufthansa vezeti be először gépein az Internet használatát. Három hónapos bevezető időszakban ráadásul minden használat ingyenes lesz, majd ezt követően a híradók és időjárás-jelentések továbbra is, viszont más szerverek használata esetén 30 euro körüli díjazást fognak kérni. Különösen az üzletemberek örülnek a lehetőségnek, szívesen vállalva a többletköltséget is.

Régebbi hírforrás(ok): CNN, link

Személyes kapcsolatok a világhálón (Molnár Szilárd írása)FEL

A TNS Hungary az InterBus egyik legújabb adatfelvétele során arra kereste a választ, hogy az internet személyes kapcsolatokban betöltött szerepe miként befolyásolhatja a világháló hazai elterjedését. A kutatók hipotézise szerint, ha az emberek a mobiltelefonhoz hasonlóan be tudnák építeni a mindennapi kommunikációs eszköztárukba az internet különböző szolgáltatásait (például e-mail, chat, fórum), akkor az online penetráció alakulása is kedvezőbb lenne Magyarországon. A kutatás adatai szerint már hazánkban is van egy réteg, amely "erősebb" kapcsolati szálaik építésére és fenntartására használja az internetet. Rövid elemzésünkben a TNS meggyőző adatai mellett azt próbáljuk bemutatni, hogy véleményünk szerint eleve igaz a hipotézis azon előfeltevése, hogy az internet elsősorban egy kommunikációs eszköz, amit a felhasználók nagyon magas arányban ki is használnak.

Régebbi hírforrás(ok): Infinit Hírlevél No.186 2003. jan. 23., link

Adatvédelmi szempontból Magyarország EU-tagFEL

A Noreg, az Anders és a Sun közös szervezésében tegnap a Gundel étteremben lezajlott az Adatbiztonság - Technológia és jog című rendezvény. Az előadás-sorozat állandó vendége, Majtényi László ez alkalommal az adatvédelmi jog Magyarországon és az Európai Unióban címmel tartott előadást. Az előadáson Majtényi így fogalmazott: "adatvédelmi szempontból Magyarországot már európai uniós tagnak tekinthetjük".

-- Kívánatos és bizalomerősítő hatású lehet könyvtárak számára, ha illetékes könyvtári szakmai szervezetek megfogalmaznák a könyvtárak adatvédelmi irányelveit. Jelenleg sok könyvtárban aggályos adatvédelmi szempontból például a mások kölcsönzési adatait tartalmazó cédulák bárki általi elérhetősége, vagy esetenként a kölcsönzési adatok harmadik félnek való illetéktelen kiadása. (MG)

Régebbi hírforrás(ok): Prím Online, 2003. jan. 24. link



legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:





adatkezelési szabályzat elolvasása


Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.


interaktiv oktatástechnika portál logo

Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Több mint 20.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
3200 fő

Olvasói létszám:
kb. 3500 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról