Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  
 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
Elfelejtette a jelszavát?
Regisztrálás >>>
Bejelentkezés után van lehetőség a regisztráció törlésére.


Könyvtár - befektetés és megtérülés

(frissítve: 2009. jan. 15.)

A KIT-digest adott, a címben jelzett témában közöl összeállítást a KIT Hírlevél megjelent számaból szemlézve, folyamatos frissítéssel. A feltöltés előtt ellenőrizzük, és szükség szerint frissítjük a korábban élő linkeket. Ha ez nem lehetséges, a hírt link nélkül közöljük. Amennyben az oldalon nem működő linket talál, vagy egyéb észrevétele van, kérjük, jelezze.

ALA: költség--haszon-elemzés könyvtáraknak

A könyvtáros szakma sohasem volt még ennyire értékközpontú, mint most. Ennek több oka is van: egyrészt a konzervatív politikai légkörben a döntéshozók folyton arról beszélnek, hogy a kormányzati munkát (a könyvtárakat is) 'hatékonyabbá' kell tenni, 'többet kell tenni kisebb ráfordítással'... Ezért az amerikai könyvtáros egyesület (ALA) úgy döntött, hogy a hangulatváltozás miatt az 'érték' legyen a könyvtári kommunikáció kulcsszava. Ez hivatalosan 2006 januárjában az ALA új stratégiai tervében (ALA Ahead to 2010) jelent meg, ahol az alábbi fontos célokat fogalmazták meg: -- a könyvtárak értékének és befolyásának erősítése, -- a kutatás és értékelés erősítése a könyvtárak értékének és hatásának bizonyítása révén, - a könyvtárosok és a könyvtári személyzet értékének és befolyásának az erősítése. Ezek a célok összecsengenek a könyvtárvezető egyre fokozódó növekvő értéknyilvánító törekvéseivel, amit jól összegez az a tanulmány, melyet az Americans for Libraries Council adott ki Worth their weight: an assessment of the evolving field of library valuation (http://www.actforlibraries.org/pdf/
exec%20summary%20worth%20their%20weight.pdf) címmel 2007 júniusában. 2006 végén készült el az IMLS (Institute of Museum and Library Services) támogatásával a könyvtári költség-haszon elemzés (cost-benefit analysis = CBA) módszertanáról egy tanulmány (Measuring your library's value http://www.worldcat.org/oclc/70219762), melynek segítségével tényszerűen kimutatható a könyvtári szolgáltatások értéke, illetve a ráfordítások megtérülése. - F: Hogyan mutassuk be könyvtárunk értékét? / ref.: Murányi L., In: Könyvtári Figyelő 2008/1., Manci: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?08/059*60342 (KIT 2008/21.)

Magyar és finn közkönyvtárak 5-10-szeres hatékonyság odaát

A Könyvtári Intézet Könyvtári statisztika 2005. című kötetéből, illetve az intézet honlapján a 2006-os évről elérhető táblázatokból emeljük ki az országos szintű adatokat.
- 2005-ben nem jelentettek 172 ezer lakos könyvtári ellátásáról,
- 2006-ban 635 ezeréről (különbség 430 ezer). Eltűnt egy nagyobb megye lakossága közkönyvtárilag?
- Az önálló könyvtárak száma 2863-ról 2052-re csökkent (többiek lényegében KSZR-ben). A szolgáltató helyek száma összesen 2574 (2005: 3454). Finnországban önálló könyvtárak száma 409, azaz úgy 50 ezer lakosra jut egy -- nálunk 3,7 ezerre.
- Állomány 2006-ban 42,9 millió (2005-ben 45,8 millió) -- finneknél 40,65 millió. Gyarapodás 2006-ban 1,04 millió egység (2005-ben 1,11 millió) -- finneknél 1.9 millió. Vagyis náluk közel minden harmadik lakosra jut évente egy új beszerzés, nálunk minden kilencedikre.
- Kölcsönzés 2006-ban 29,34 millió (2005: 30,83 millió) -- finneknél 102,6 millió. Ott egy lakosra átlag 19,7, nálunk 3 darab.
- 2006-ban küldött könyvtárközi kölcsönzés 58 ezer (2005: 49 ezer) -- finneknél 412 ezer. Ott ezer lakosra 79 küldés, itt csupán 6. 2006-ban kapott könyvtárközi kölcsönzés csaknem 90 ezer (2005: 83 ezer) -- finneknél 407 ezer. Ott ezer lakosra 78, nálunk csupán 9. Ha a kettőt összeadjuk: ott ezer lakosra 157 tranzakció -- nálunk 15.
- Kiadások nálunk 2006-ban összesen 16,7 milliárd (2005: 18,1 milliárd -- közel 8%-os csökkenés?). Egy főre jut nálunk 1750 Ft, azaz 7 euró -- finneknél összkiadás csaknem 255 millió euró, egy főre számítva csaknem 49 euró. Kiadások belső aránya 2006-ban nálunk bérek 61 % (finnek: 57%), gyarapítás nálunk 11% (finnek: 14,4 %).
- Egyéb kiadás itt is, ott is 28 %.
- Könyvtári dolgozók itt (teljes munkaidőre számítva) 2005-ben csaknem 3900 fő -- a finneknél 2006-ban 4200. Itt egy könyvtári dolgozóra 7,5 ezer kölcsönzés, ott 24,4 ezer. Van min gondolkodni. Számos mutató szerint ott öt-tízszeres hatékonyság. Igaz, finanszírozzák is őket: mert van társadalmi tekintélyük? Vagy fordítva: mert hatékonyak, van társadalmi tekintélyük? (KIT 2007/37.)

A BL-val ellentétben a kontinens nemzeti könyvtárainak nem célcsoportja az üzleti világ

Ma már a hagyományos könyvtárhasználók (diákok, kutatók, 'mezei olvasók') mellé egyre nagyobb számban sorakoznak fel az üzleti élet, a könyvtári és információs hálózat szakemberei is. Olyannyira, hogy az éppen futó stratégiai időszak (2005-2008: Redefining the Library) egyik kulcsfontosságú eleme, hogy alkalmassá váljanak a tömeges igények kielégítésére. Nem csoda: a központi katalógusban évente 25 millió keresést futtatnak; 450 ezren látogatnak el személyesen az olvasótermekbe; közel 6 millió dokumentumot kapnak kézhez helyben vagy a dokumentumellátó rendszer révén a felhasználók. Érdekes, hogy a Csatorna túloldalán tisztában vannak azzal, hogy a nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztése, az üzleti élet információval való ellátása - és nem utolsósorban a nemzeti emlékezet művelése -- megtérülő szolgáltatások: a BL tevékenysége becslések szerint évi 360 millió fontot fial a gazdaságnak, vagyis a befektetett összeg közel 4,5-szeresét 'hozza vissza'. 2005-ben a fenti tapasztalatokra alapozva kezdeményezte a brit nemzeti könyvtár a nemzetközi összevetést célzó, említett felmérést. A projektben 20 ország szolgáltatott adatokat: EU-tagországok és csatlakozásra várók vegyesen, de Európán kívüliek is. Intézményük küldetését valamennyien kulturális, kutatás-orientált, oktatási profillal határozták meg -- az egyes területek között legfeljebb a hangsúlyok estek máshová. Ugyancsak 90% feletti arányban jelölték ugyanazokat a használói csoportokat (akadémiai kutatók és személyzet, felsőoktatásban tanulók, illetve egyéb érdeklődő könyvtárhasználók), akik különösen a humán és társadalomtudományok iránt érdeklődnek. - F: Nemzeti könyvtárak: küldetés és kormányzati támogatás (ref.: Vasbányai F.) Könyvtári Figyelő, 2007/4., Manci: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?07/278*60066 (KIT 2008/6.)

Ohioi elemzés a közkönyvtárakra fordított pénz megtérüléséről

Az amerikai Ohio állam dél-nyugati megyéinek közkönyvtári adataira építve elemzés készült (Economic benefits of public libraries) az e könyvtárakra fordított pénzek megtérüléséről. Az elemzés módszere (hasonlóan a korábbi floridai, dél-karolinai stb. vizsgálatokhoz): meghatározott kulcs szerint 'dollárosították' a használati adatokat: a kölcsönzést (kölcsönzés száma x könyvek átlagárának fele), a tájékoztató munkát, a helyben használt állományt, adatbázisokat stb. A végeredmény: egy dollár közkönyvtári célú kiadás csaknem négy dollárt 'fial'. - F: jan. 15. (ref.: SP) - F: http://9libraries.info/ (KIT, 2007/3.)

A közkönyvtárak hozzájárulása az országok gazdasági növekedéséhez

Az amerikai tanulmány azt vizsgálja, milyen okozati összefüggés van a közkönyvtárak, az analfabetizmus szintje és az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP) között. Abból a feltételezésből indul ki, hogy a közkönyvtárak, az iskolai könyvtárakkal együtt, hozzájárulnak az analfabetizmus felszámolásához, azaz az írás, olvasás, tanulás és számítógép-használat alapvető ismereteinek megszerzéséhez, ami viszont elősegíti a gazdasági termelékenység növekedését. Több statisztikai forrásból gyűjtött adat alapján, az ún. "útvonal elemzés" (path analyis) módszerét használva, az eredmények megerősítették a feltételezést. A tanulmány kimutatja, hogy a közkönyvtárak ilyen jellegű képzési programjaikkal hozzájárulnak a gazdasági termelékenység növekedéséhez, ezért anyagi támogatásuk megnyirbálása -- ami sajnos sok városi önkormányzat gyakorlatában megtalálható -- rövidlátó politika, amely hosszú távon károsan hat a gazdasági termelékenységre. (Autoref.) - F: Liu: The contribution of public libraries to countries' economic productivity: a path analysis. In: Libr.Rev. 2004/9. Autoref.: Könyvtári Figyelő, 2005/2. (KIT 2006/26.)

Könyvtár és gazdaság összefüggései

Egy nemrég elkészült amerikai tanulmány azt vizsgálja, milyen összefüggés van a könyvtárak, az analfabetizmus szintje és az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP) között. Az útvonalelemzés módszerével beigazolódott, hogy jelentősen hat a gazdasági fejlődésre a műveltség, olvasottság. A tanulmány szövege elérhető az interneten. (Inforrás) - F: KultúrPont, http://www.msh-reseau.prd.fr/RevuesSom/
detailrevue.jsp?Drevue=%22Libraryx032;reviewx032;:x032;(Glasgow)%22 (KIT 2005/30.)

A British Library: 4.4-szeres pénzügyi nyereség

A múlt heti KIT-ben referátumot mutattunk be a BL dokumentumszolgáltatásától. Most ugyanannak a cikknek további - nem kevésbé érdekfeszítő - mondandóját közöljük. Érdemes megfigyelni és elemezni a nemzeti könyvtári fejlesztések irányát és természetét is:
Független szakértők megvizsgálták a könyvtár gazdasági hatását (Measuring Our Value), és kimutatták, hogy minden font, amelyet közpénzekből a könyvtárra költenek, 4,40 fontot hoz a brit gazdaságnak.
Ez az eredmény egyrészt büszkeséggel töltötte el a BL-t, másrészt arra készteti, hogy szolgáltatásait modernizálja annak érdekében, hogy azokat leginkább az output vezérelje.

1. Az új szolgáltatások egyike a dokumentumszolgáltatás terén valósult meg.
2. A BL épületében létesült Business and Intellectual Property Centre, amely az üzleti és a szabadalmi tájékozódást szolgálja, továbbá a könyvtár térítésért üzleti tájékoztatást végző csoportja.
3. A nagyközönségnek szóló szolgáltatásokat is erőteljesen fejlesztik (elsősorban a könyvtár állományában megtalálható, a közönségtől elzárt dokumentumok digitalizálásával és hozzáférhetővé tételével: Collect Britain, Turning the pages).
4. Terveznek egy előfizetéses új szolgáltatást, amelynek információkeresési, dokumentumszolgáltatási, témafigyelési és jelentés-összeállítási funkciója lesz, elsőként a szakirodalmi állományra, később az ún. kreatív iparágak igényeire összpontosítva. A létrehozandó új portál lehetővé teszi majd a külső szolgáltatók online adatbázisaihoz és nyílt archívumaihoz, továbbá a használók belső adatbázisaihoz és e-katalógusaihoz való kapcsolódást. További tervezett lehetőségek: testre szabás, a rendelések nyomon követése, hitelkártya-kezelés, költségvetési és menedzsment funkciók.

- F: Ceeney: The British Library - delivering the world's knowledge : Some recent developments. In: Interlend.Doc.Supply. 2004/4. Referálva: Könyvtári Figyelő, 2005/2., ref.: Hegyközi I., Manci: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?05/129*51279 (KIT 2005/27.)

A közszférában is ki kell számítani a megtérülést

Az SAP szoftvercég új projektet kezdeményezett annak érdekében, hogy a kormányok segítséget kapjanak az IT-beruházások gazdasági, társadalmi és politikai értékének méréséhez. Az elköltött pénz megtérülésével ugyanis eddig nem nagyon lehetett elszámolni. - F: máj. 30. http://hvg.hu/Tudomany/20050530roi.aspx
(KIT, 2005/23.)

Mekkora teljesítmény-növekedést jelent az iskolai könyvtár?

Ahol az iskolai könyvtárügy fejlett, pl. Finnországban, Angliában (és részben Ausztriában is), ott a tanulók a PISA vizsgálat első tíz helyezettje között szerepeltek, Németország viszont rossz helyet ért el. Finnország minden iskolájában működik megfelelő színvonalú könyvtár, az ellátottság e téren ott 100%-os. A könyvtárak egy része az iskolai feladatok mellett közkönyvtáriakat is ellát, az ország kisebb településein a közkönyvtárak 40%-a az iskola épületében vagy közvetlen mellette működik. Állományuk sokoldalú és gazdag.
Nagy-Britanniában az ellátottság ugyancsak 100%-os. Az iskolai könyvtárak erőteljes kibontakozása már 1919 után megindult, amikor a könyvtári törvény lehetővé tette nyilvános könyvtárak szervezését az iskola épületében, a Carnegie alapítvány pedig biztosította állományuk gazdagodását. Ma minden iskola köteles könyvtárat működtetni, amihez a School Library Service szolgáltatásai különféle segítséget nyújtanak. Ezeket az alapiskolák 94%-a igénybe is vesz. A könyvtárakban képzett könyvtárosok dolgoznak, (akik tanulmányaik során az iskolai munkához szükséges speciális ismereteket is megszerezhették), valamint pedagógusok (részben a továbbképzési rendszer keretében megszerzett könyvtárosi végzettséggel) és egyéb segéderők. A könyvtárak állománya hagyományos dokumentumokban és a modern információtechnikai felszereltségben egyaránt gazdag.
Ausztria iskolai könyvtárai az 1980-as években indultak fejlődésnek, amikor az oktatási minisztérium létrehozta számukra az Iskolai Könyvtári Szolgálatot. Ez az intézmény felelős az iskolai könyvtárak létrehozásáért és kiépítéséért. 1999-ben a mintegy 1500 osztrák iskola közül 580-ban működött iskolai könyvtár, 68-ban pedig közös iskolai és városi könyvtár, az ellátottság tehát 43%-os. A könyvtári munkát pedagógusok végzik, könyvtárosi kiegészítő képzettséggel, illetve a közös könyvtárakban képzett könyvtárosok.
Németország, USA ...
-- A könyvtár jó felszereltsége és szakszerű vezetése 10-15%-os teljesítményemelkedést eredményez,
-- a könyvtárosok és pedagógusok közötti intenzív együttműködés 18-21%-ot,
-- a tanulók egyéni könyvtárlátogatását előmozdító bőséges nyitvatartási idő 13-22%-ot.
- F: Ballenthin: Bedeutung noch immer nicht erkannt. Der Einfluss von Schulbibliotheken auf die Leistungen von Schülern. In: Buch u. Bibliothek 2004/5. Ref.: Könyvtári Figyelő, 2004/4. ref.: Katsányi S., Manci: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?04/316*49243 (KIT, 2005/6.)

Angol közkönyvtárak: növekvő bemenet, enyhén csökkenő kimenet

2004 őszén összefoglaló készült az angol Parlamentnek. A jelentéshez kapcsolódó adatsorok az 1999/2000-es pénzügyi évtől 2002/2003-ig adnak betekintést a számszerűsített folyamatokba. A teljes közkönyvtári ráfordítás 705 millióról 845 millióra növekedett (csaknem 20%-os növekedés). Az utolsó
évben a 805 millióból 441,5 milliót fordítottak bérekre (52%). A 149 könyvtári szervezet több ezer szolgáltatóhellyel és 470 (2003-ban 462) bibliobusszal rendelkezik. Ezek közül háromezer szolgáltatóhely működik heti 10 óránál hosszabb nyitvatartási idővel. Az országos heti nyitvatartási idő megközelíti
a 110 ezer órát. Az állomány 90 millióra rúg, ezen belül csökken a felnőtteknek szóló szép- és szakirodalom (25 és 26 millióról 23 és 24 millióra), valamint a kézikönyvtári állomány (14-ről 13 millióra), stagnál a gyermekirodalom (minden műfaj együtt 19 millió), s kicsit növekszik az AV-állomány (6,6 millióról 7,2 millióra). Ennél még érdekesebb az éves gyarapodás: könyvek esetében ez 9-ről 10 millióra ugrott, míg az AV-dokumentumok köre 1,25-ről 1,4 millióra. A gyarapítási ráfordítások jobban
szóródnak: könyvekre 2000-ben 71,4 milliót (2003-ban 77 milliót), folyóiratokra nem változóan közel 6 milliót, míg az AV-dokumentumokra a korábbi közel 12 helyett közel 13 millió fontot költöttek. A könyvtári látogatások szerény mértékben csökkentek (280 millióról 274-re), míg a kölcsönzések ennél jelentékenyebb mértékben (363-ról 305 millióra). A könyvtárközi kölcsönzések együttesen (kapott + küldött) a 600 ezres szintről
szintén csökkentek (584 ezerre, ezen belül a kapott mennyiség csökkent 373-ról 332 ezerre, a küldött emelkedett 227-ről 252 ezerre). Évente közel 50 millió tájékoztatási kérdésre válaszolnak a közkönyvtárosok. (SP) - F: febr. 5., (megszűnt link) (KIT, 2005/6.)

Florida közkönyvtárai kiugróan hatékonyak

A 17 millió lakosú Florida állam 2004-ben 450 millió dollárt (kb. 100 milliárd
Ft) költött közkönyvtáraira (ennek többsége a saját település önkormányzatától származik, az állami ráfordítás aránya 7%, a szövetségié pedig fél százalék).
A közelmúltban lefolytatott igen mélyreható elemzés legfontosabb következtetése: minden közkönyvtárra fordított dollár csaknem 6 és félszeresét fialja a polgárok számára. Az összegző jelentés néhány érdekesebb adatát érdemes idézni. A lakosság hajszál híján fele beiratkozott olvasó, a nők és férfiak aránya 52 : 48%. Hazai szemmel figyelemre méltó a korösszetétel. A népesség egésze illetve a könyvtárhasználók aránya korcsoportok szerint:
- 18 év alatt 23 : 20%,
- 18-29 év között 14 : 12%,
- 30-44 év között 22 : 25%,
- 45-54 év között 13 : 10%,
- 55-65 év között 11 : 14%,
- 65 év fölött 17 : 19%.
A fiatalabb nemzedékek alulreprezentáltak az olvasók közt, míg a középnemzedék létszámarány felett van jelen, hasonlóan a seniorokhoz. A lakosság 17%-át kitevő spanyol ajkúak a könyvtári olvasók közt 14%-ot mutatnak. Iskolai végzettség tekintetében érdekes, hogy az alacsonyabb végzettségűek könyvtári részaránya meghaladja a lakosságit
- nyolc általános alatt 8 : 15%,
- megkezdett középiskola 21 : 23%,
- középiskolát végzett 22 : 33%,
- együtt 51 : 71%.
A megkezdett főiskolai tanulmányokat mutatóknál már alatta van (29 : 24%), s a főiskolai illetve egyetemi végzettségűek pedig alig élnek a közkönyvtárral (13 : 3%, 7 : 2%, együtt 20 : 5%). Ezzel szemben a jövedelmi színvonal nem szórja ennyire a használói rétegeket, s a szegényebb háztartások valamelyest kevésbé használják a közkönyvtárat, mint a tehetősebbek, például
- 30-50 ezres éves jövedelem esetén 19 : 18%,
- 75-150 ezer dollár közt 25 : 26%,
- 150 ezer dollár felett 30%.
- F: jan. 23. http://webjunction.org/ (Néhány főbb adat: OCLC Abstract idei január 17-i számában) (KIT, 2005/4.)

A kiművelt emberfő tőkéje

Nem feltétlenül szerencsés, hogy két KIT-számban ugyanarra a hírre utalunk. A benne lévő téma fontossága azonban megbocsáthatóvá teszi az ismétlést. A múlt héten ajánlott egyik cikkben ez áll: Az emberi erőforrás hozza a legnagyobb, 10%-os megtérülést, míg az eszközök csupán 7 százalékos ROI-t (return on investment -- a befektetés megtérülése) eredményeznek, a pénzügyi befektetések pedig 4,5 százalékost. Ennek megfelelően a pénzügyi igazgatók ma már a befektethető eszközök közel kétharmadát a szellemi tőkére, a vállalat alkalmazottaira szánják. -- A Hewitt Inside idei felmérése szerint a magyar vezérigazgatók az üzleti célok közül a tehetséges munkaerő megszerzését és megtartását sorolták első helyre. - F: FigyelőNet, 2002. október 9. http://www.fn.hu/index.php?id=16&cid=45635)
-- A hazai könyvtárak világában évek óta hallhatjuk, hogy az ember a legértékesebb erőforrás. Hogy ez a kijelentés mennyire csak szólam, azt számos zsigeri megnyilatkozás is tanúsíthatja. Ilyen például a könyvtári költségvetések szerkezete, mely általában a fenti elv ellentétét tükrözi. A költségvetést pedig teljes joggal tarthatjuk nonverbális kommunikációnak, méghozzá az egyik leghangsúlyosabbnak; híven tükrözi készítőjének értékrendjét. A munkatársakkal kapcsolatban az is gyakori, hogy munkaidő alatt nem, vagy csak kivételes esetben vehetnek részt olyan szakmai rendezvényen, amely egyébként munkájuk hatékonyabb végzését segítené. (És még nem ejtettünk szót azokról, amelyek "csak" látókörüket tágítják.) Méggyakoribb, hogy ha már részt vehet az illető beosztott egy konferencián, továbbképzésen, tudását a szervezet nem használja ki. Ez pedig -- a szintén, és joggal divatos -- tudásmenedzsment elveinek semmibevétele. A könyvtár jellegzetesen tudásalapú szervezet. Szolgáltatásainak szintje egyértelműen az információ- és tudáshozzáadás mértékétől függ. Lehet, hogy a könyvtárak jelentős része az alapkompetenciáját potenciálisan kifejlesztő, megújító legfontosabb erőforrásának gyarapítását nem veszi komolyan? (MG) (KIT 2002/22.)

Jó iskolai könyvtár = jobb tanulmányi eredmények

Van-e kimutatható összefüggés az iskolai könyvtár minősége és a diákok előmenetele között. Az ERIC Digest tanulmánya (Proof of the Power: Recent Research on the Impact of School Library Media Programs on the Academic Achievement of U.S. Public School Students) szerint igen: "Ahol az iskolai könyvtári projektek személyi, állományi, anyagi helyzete jobb, jobb a tanulmányi előmenetel is." Az eredményesség nagyobb volt ott, ahol a könyvtári személyzet lépéseket tett az "információs írástudás" oktatásában a vezetési ismeretek, együttműködési készség és a technológia oktatásának terén. A csoportos könyvtárlátogatás ugyanakkor nem járt feltétlenül eredménnyel. - F: ERIC Digest, http://www.ericdigests.org/2002-2/proof.htm (KIT, 2002/9-10.)

Likőr képében profitot hozó könyvtári információ

... Várszegi Asztrik elmondta: a szerzetesek Heimann Zoltán borász bíztatására kezdtek el kutatni a pannonhalmi apátsági könyvtárban és a kolostor orvosi könyvei közöt, ahol Hortobágyi T. Cirill perjel egy olyan könyvre bukkant, amelybe 1735-ben jegyzett le több mint 600 receptet egy bajorországból érkezett szerzetes, Reisch Elek. A receptek tanúsága szerint Reisch Pannonhalma környékének növényvilágából válogatta össze gyógyszerei hozzávalóit. Hosszú kísérletezés után úgy döntöttek, hogy a kolostor javára fordítják az újra felfedezett recepteket. 'Az ezer éves múltnak nagy a marketingértéke. Ez üzleti lehetőség, de nagyon rövid ideig tart, hogy ha lejáratja valaki. Ezért kell ezt olyan partnerre bízni, aki lát ebben fantáziát, és mellé tudja tenni szaktudását, profizmusát, amivel ezt ki lehet használni.' -- árnyalja a képet Hortobágyi Cirill perjel. - F: okt. 21., http://origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20051020likorrel.html (KIT 2005/39.)

legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:






Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.


interaktiv oktatástechnika portál logo

Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Több mint 20.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
3200 fő

Olvasói létszám:
kb. 3500 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás körött megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.

A KIT tulajdonosa

www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról