Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  
 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
Elfelejtette a jelszavát?
Regisztrálás >>>
Bejelentkezés után van lehetőség a regisztráció törlésére.


Olvashatóbb és áttekinthetőbb szövegek készítése - Tippek

frissítve: 2018. jan. 18.

(A KIT-hírcsokor adott, a címben jelzett témában közöl összeállítást a KIT Hírlevél megjelent számaiból szemlézve, folyamatos frissítéssel. A feltöltés előtt ellenőrizzük, és szükség szerint frissítjük a korábban élő linkeket. Ha ez nem lehetséges, a hírt link nélkül közöljük. Amennyiben az oldalon nem működő linket talál, vagy egyéb észrevétele van, kérjük, jelezze.)

Sajnos gyakori, hogy feleslegesen nagy terjedelmű, és olvasást, értelmezést könnyító eszközök nélküli szövegeken kell magunkat átrágni. Tanuljunk ezen negatív példákból is: legyünk mi jobnak :-)

A KIT egyszerű és praktikus szempontot nyújt azoknaki, akik dokumentumokat állítanak elő. A tippek abban segítik a szövegszerkesztőt, hogy
1. olvashatóbb
2. tetszetősebb
3. olcsóbb
szöveget állítson elő hivatalos szöveg, saját olvasnivaló esetére.
A javaslatok nem tipográfiai szakemberek készültek, hanem azoknak, aki más téma szakembereként mindennapi munkájuk során kisebb-nagyobb szövegeket állítanak elő.

  1. Betűtípus. Kinyomtatott szöveg esetén a talpas antikva (pl. Times) valamivel kényelmesebben olvasható a talp nélkülihez képest (pl. Arial), ezért nagy kenyérszövegnél inkább az elsőt érdemes használni, címeknél mindegy. Weben ugyanakkor a talp nélküli betűk olvashatók kényelmesebben. Kétféle betűtípusnál többet nem érdemes használni, és azok legyenek egymástól elég elütők típusban).
    Tintahasználat szempontjából legolcsóbb a Ryman betűtípus.
  2. Sorköz. A szimpla sorköz a legkedvezőbb az olvasó szem számára (ezzel egyébként a papírral is takarékoskodunk).
  3. Kiemelés. Az aláhúzást érdemes kerülni (jellemzően a linkek számára ven fenntartva), s lehetőleg ne használjunk egy fajta kiemelésnél többet, pl. egyszerre vastag betű (fet) és dőlt (italic vagy kurzív), kiemelni lehet intelligensebben pl. azzal is, hogy a fontos szavakat a mondat elejére írjuk. Jó nyomdatechnika esetén érdemes játszani a szürkébb háttérrel való kiemeléssel is (fénymásolásnál ne!).
  4. Sorhossz. A rövidebb sorok jobban olvashatók (ezért megfontolandó a többhasábos szerkesztés).
  5. Zárás. A csak balra zárt szöveg valamivel jobban olvasható (a weben is!), mint a sorkizárt. Emellett persze válasszuk (autmatikusan) el a szavakat, elkerülve a túl hektikusan változó sorhosszakat. Sorközben ugyanis a szavak közötti nagyobb hely megnehezíti az olvasást.
  6. Betűméret. A könyvek (jó nyomdatechnika) esetében megszokjuk a 8-9 pontos betűket. Szövegeinkben használhatunk 10 pontos betűt, ha más előírás nincs, vagy ha a célközönség egyébként jó szemű, nem igényel nagyobb, ún. öregbetűket. Ha betűnagysággal emelünk ki szöveget, akkor annak a kenyérszövegtől való különbsége legyen nagy: ne írjunk közel egymáshoz 10 és 11 pontos betűt, de bátran használhatunk pl. 10 és 26 pontosat egymás mellett.
  7. Kapitális. Lehetőleg kerüljük a csupa kapitálissal (nagybetűvel) való szedést, mert nehezebben olvasható, és - szavak esetében indokolatlanul - komolytalan benyomást kelthet. A nem köznevesült betűszavak esete persze kivétel.
  8. Bekezdés. A bekezdések első sorát kezdhetjük beljebb, de valamivel elegánsabb, ha nagyobb bekezdésközzel tagoljuk szövegünket. A bekezdések alkalmazása jelentősen megnöveli az olvasó motivációját: azokból is a kisebbeket olvassuk nagyobb kedvvel.
  9. Tagolás. Több oldalas szöveg esetén használjunk alcímeket, hogy áttekinthetőbb legyen az írásmű. Udvarias lépés, ha nagyobb szövegünk elején néhány sorban összefoglaljuk szövegünk tartalmát vagy célját. A nagyobb szövegben való tájékozódást megkönnyíti a fejléc és az oldalszámozás.
  10. Margó. Ha nagyobb gyakorlatunk van a szövegszerkesztőben, arányosan és értelemszerűen csökkenthetjök a margót a lap mind a négy szálán. Így kevesebb papír szükséges ugyanakkora szöveghez. De: ügyeljünk a lapok összefűzésével kapcsolatos helyigényre.
  11. Kiegészítő adatok. A dokumentum azonosíthatósága (vö.: minőségirányítás) megkívánja a szerző nevének és a készítés időpontjának megadását (ha ez nincs, az is komoly jelzés...). Emellett érdemes lehet a szerző elérhetőségét, a webes letöltés esetén a letöltés helyét, vagy további tájékoztató információt megadni.
  12. Formátum. Ha anyagunkat elektronikusan adjuk tovább, a .docx kiterjesztés helyett szokták a kevésbé vírusérzékeny .rtf-et használni. Ennek tárhely-igénye kisebb is. Ha viszont diagram, kép van az anyagban, akkor mérete irreálisan megnőhet a .docx-hez képest. Kisebb szöveget legegyszerűbben az email testében, formázatlanul is továbbíthatunk. A pdf-ben küldött szöveg nem módosítható a fogadó fél számára, amely hasznos szempont lehet.
  13. Színek. Használhatunk színes betűket is, de ügyeljünk a kellő kontrasztra a háttér és a betű között. A komolytalanság elkerülése érdekében érdemes visszafogottnak lenni. (Más a helyzet a könyvtári buli meghívója esetén.) Komoly szöveg esetén a fehér mellett csak halvány pasztellszínű lapra nyomtassunk. Figyelemfelkeltő feliratnál viszont érdemes harsány alapszínt választani, közben azonban ügyelni a kontrasztra. (Jó tudni, hogy a színes lapra nyomtatott számlát a címzettek előbb utalják.)
  14. Grafikai elemek. Jó nyomdatechnika esetén érdemes szolidan játszani pl. a szürkébb háttérrel való kiemeléssel is (fénymásolási szándék esetén óvatosan!). Kiemelést jelezhet sor előtti lénia (vonal) is stb. De ne feledjük: a mértéktartás itt is elegánsabb.
  15. Illusztráció. Ha csak lehet, és szövegünk megengedi, használjunk táblázatot, vagy mégjobb, ha diagramot készítünk. Ez amellett, hogy kellemesen tagolhatja a szöveget, meg is világítja, azaz illusztrálja annak tartalmát.
  16. Papír.
    - Biztos, hogy ki kell nyomtatni? Papíron a leghasznosabb az anyag? Vagy elég, ha a címzett kinyomtatja, ha akarja a neki küldött pdf-et.
    - Ha ki kell nyomtatni, akkor saját használatra, vagy a bizalmas adatok védelmét szem előtt tartva megfelelő lehet már az egy oldalon használt lap is.
    - Egyébiránt a matt fehér, fénymásolásra is árult lap kiváló. Nagyobb környezettudatosság esetén azonban használjunk újrapapírt (Recycled).

A három részben felsorolt javaslatok csak szempontok, és nyomós vagy kevésbé nyomós indokkal felrúghatók. De a kreatív garázdálkodáshoz jó, 'kiművelt' szem kell :-) Bármilyen 'deviáns' dolgot művelünk, legyen jelentése, támogassa kommunikációs céljainkat.

Összeállította: MG

Részletes olvasmány a témában: Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve (Osiris, 1996) - megtalálható a nagyobb könyvtárakban (is).

legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:





adatkezelési szabályzat elolvasása


Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.


interaktiv oktatástechnika portál logo

Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Több mint 20.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
3200 fő

Olvasói létszám:
kb. 3500 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról