A hazai iskolák közül valószínűleg elsőként vezette be a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola a Napi 10 perc néma olvasás elnevezésű programot a múlt tanévben, az idén pedig folytatják. A kezdeményezés határozottan beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a diákok nemcsak az olvasásban fejlődtek, hanem más tantárgyakban is jobban teljesítenek.

A tanév első hetében az első óra első tíz percében olvastak a tanulók, a második héten a második óra elején, és így tovább. Próbálkoztak azzal is, hogy az óra végére tegyék az olvasást, hogy aki akarja, a szünetben folytathassa, de végül maradtak az első tíz percnél. - Azt láttuk, hogy rendszerint kialakul egyfajta varázs az osztályban az olvasás alatt. Csend lesz, lenyugszanak a gyermekek, átalakul az óra légköre. A kollégák arról számoltak be, hogy sokkal jobban lehet utána együtt dolgozni a tanulókkal - közölte Dunkler Réka.

A gyerekek azt olvasnak, amit akarnak, egyetlen kikötés, hogy a korosztálynak megfelelő legyen. Hozhatnak otthonról olvasnivalót, és természetesen a könyvtárból is kölcsönözhetnek könyvet. Olvashatnak vicces könyvet, képregényt is akár, az a lényeg, hogy érdekelje őket. - Nem véleményezzük, hogy mit olvasnak, mert úgy tudnak fejlődni, ha "becsavarja" őket az olvasás - jegyezte meg a könyvtáros. A programot már az elemi osztályokban is működtetik, onnantól kezdve, ahogy a tanulók megtanulnak olvasni. Az eredmény és a siker lényege egyértelmű Dunkler Réka szerint: ha jobb olvasóvá válik egy gyermek, akkor könnyebben tanul mindenből. Emellett kiváló agyserkentő, memóriafejlesztő is az olvasás, nem beszélve a személyiségfejlesztő hatásairól.

- A programmal megmutattuk a diákoknak, hogy fontos és prioritás az olvasás, időt és forrásokat biztosítottunk számukra ehhez, így ők is elkezdték fontosnak tartani. Ma már elmondhatjuk, divattá vált az olvasás a Bethlen Gábor Általános Iskolában - összegzett Dunkler.
A lakótelepi iskola nemrég megújult könyvtárában még számos színes kezdeményezéssel, kihívásokkal, versenyekkel igyekeznek a könyvekhez vonzani a tanulókat. Sikerrel, mert gyakran naponta több, mint száz gyermek is betér ide egy jó könyvért vagy csak egy kis nyugodt olvasásért. (via ReMeKe-Hírlevél)

Valóban könnyebb a jól olvasó gyerekeket díjazni az évi 35 kikölcsönzött / elolvasott(?) könyv után. Ez egyrészt akár visszafelé is elsülhet, másrészt sokkal nagyobb szüksége van a figyelemre azoknak, akik számára az első könyv - vagy a könyvtárba belépés is - gondot okoz. (MG)

A korai iskolaelhagyók arányát az EU stratégiai dokumentumai szerint 2020-ra 10, 2030-ra pedig 9 százalékra kellett volna, illetve kellene csökkenteni. A korai iskolaelhagyók a fiataloknak azt a csoportját jelentik, akiknek 18-24 éves korukban csak általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem az iskolarendszeren belüli, sem azon kívüli képzésben. Ők a jövőben a munkaerőpiac vesztesei lesznek, nem jutnak megfelelő álláshoz, és alacsony tudásszintjük miatt további képzésekben sem tudnak részt venni. Éppen ezért nem lesznek képesek a munkaerőpiacon olyan álláshelyekre jelentkezni, amelyek új tudást igényelnének.

Magyarország az egyetlen ország a németek mellett, ahol az elmúlt évtizedben romlott ennek a mutatónak az értéke. 2014-ben hét tagállamban volt a magyarnál nagyobb a korai iskolaelhagyók aránya, de 2023-ban már csak három ilyen országot találunk, ráadásul Magyarország azok között van, amelyeknek még a 2020-ra szóló célértéket sem sikerült elérniük.

A németek rossz teljesítménye a migráció következménye, a 18-24 év közötti menekültek közül ugyanis soknak csak alapfokú végzettsége van. Magyarországon viszont - ahova a menekültek be se jutnak, vagy gyorsan továbbállnak - ez nyilván az oktatáspolitika kudarca. Ez a megyei adatokon is látszik: Békés megyében, ahol 2014-ben a 18-24 éves fiatalok még csak 7,5 százaléka volt korai iskolaelhagyó, addig 2023-ra 17,4 százalékra nőtt az arány, sőt Nógrádban pedig - 10 százalékpontos romlással - már 25 százalék felett "teljesített" a lemorzsolódó fiatalság.

A WHO úgy kalkulál, hogy a 2020-as években a depresszió lesz az egyik legnagyobb egészségügyi és gazdasági teher a világ országaiban.

Prof. dr. Bitter István, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanára és korábbi igazgatója 2024-ben publikálta azt a tanulmányt, amely szerint a major depressziós zavartól (MDD) szenvedő betegek jóval korábban halnak meg, mint egészséges társaik. A kutatás szerint egy 20 éves, MDD-ben szenvedő betegnek átlagosan 7,8, míg egy 45 évesnek 6 évvel rövidebb az élete. Emellett az is kiderült, hogy sokkal fogékonyabbak más betegségekre, például a magas vérnyomás, a daganatos betegségek vagy a cukorbetegség is gyakoribb náluk, ahogy más mentális betegségek, például a bipoláris zavar vagy a skizofrénia előfordulási aránya is jóval magasabb a körükben.

Az MDD-s betegségek a költségvetésre is súlyos hatást gyakorolnak. Az egészségügyi és a szociális ellátásra rengeteget kell költeni, mivel elég csak arra gondolni, hogyha valaki súlyos depressziója miatt rokkantnyugdíjas lesz, akkor ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacról is kiesik, és akkor még nem is beszéltünk az öngyilkosság kockázatáról.

Múlt heti lapszámunkban szó esett link a traumatudatos könyvtárosságról. Ebben elsődleges szempont a kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatok megelőzése (Adverse Childhood Experiences). Nézzük a Betegségkezelési és Megelőzési Központ (Center for Disease Control and Prevention) javaslatait a témában. (Somorjai Noémi)

Mit tehet a szülő, gondviselő, vagy akár a gyermek- és iskolai könyvtáros?
- Beszéljen a gyermekkel a hangulatáról, közérzetéről, lelki egészségéről, és nyújtson érzelmi támogatást a kihívásokhoz.
- Tanítsa a gyermeket felismerni és kezelni az érzéseit, - megnevezni, megfékezni, elterelni, kimondani, tudatosítani.
- A szülők gyakran zaklatottak lesznek, és negatívan reagálnak a serdülő közlésére. Ehelyett ajánlott előbb szünetet tartani. Vegyen mély levegőt, vagy tartson szünetet beszélgetés közben, mielőtt válaszol.
- Vegyük észre, ha a gyermek zaklatott, dühös, visszahúzódó, romlott az iskolai teljesítménye, változtak az alvási vagy étkezési szokásai. Ha szükséges, kérje szakember segítségét.
- Keressük az alkalmat, hogy megdicsérhessük a gyermekeket, mivel az érzelmi fejlődésben és az önértékelés erősítésében ez elengedhetetlen.
- Keressen szülői készségfejlesztő tréningeket, hogy szorosabb kapcsolatot alakíthasson ki a gyermekével.

A gyermeknevelés kihívás elé állíthat bárkit: teljesen indokolt, ha segítséget kérsz szakembertől, nevelési tanácsadódtól, családtagjaidtól, barátaidtól, védőnőtől. Beszéld meg a problémát a gyermekorvossal is. Nézz utána, hogy elérhetők-e szülőtámogató programok környezetedben. (ref.: SN)

(Egy éve írtuk.) A kiégés veszélye a könyvtárosokat is fenyegeti, ami pályaelhagyáshoz is vezethet. Ennek kiváltó okai lehetnek: a járvány miatti stressz, az olvasói viselkedés változása, a közönség növekvő igényei és a biztonság aggodalmai is. Sőt a könyvtári környezet helyzete is okolható: a könyvtiltások, bomba- és egyéb fenyegetések, könyvtári dolgozók zaklatása is előfordultak mostanában az amerikai könyvtárakban.
A könyvtárosok odafigyelnek az olvasók igényeire, az olvasói szolgáltatások javítására és az olvasók segítésének innovatív módjaira, de odafigyelnek önmagukra? Sokat adnak önmagunkból szellemileg és érzelmileg egyaránt, amit vissza is kellene tölteni.

Egyik megközelítés az áhítat koncepciója (vocational awe) Fobazi Ettarh-tól: link . A hivatással kapcsolatos áhítat hozzájárul a munka-magánélet egyensúly hiányához és az egyenlőtlen fizetéshez. Főleg a járvány miatt éreztük úgy, hogy a könyvtárakban dolgozóknak ellenállónak kell lenniük, és több szociális szolgáltatást kellene nyújtaniuk, mint korábban.

Ha csökkentjük a rajtunk lévő nyomást, amit önmagunkra helyeztünk, értékelhetjük a hivatást és a szakmai munkánk segítő és szolgáltató jellegét, miközben elkerüljük a kiégést, a túlmunkát és az intenzív önkritikát.
A koncepció szerint önmagunknak és kollégáinknak ugyanolyan együttérző és empátiás szolgáltatást kell nyújtanunk, mint amit olvasóinknak adunk. Amikor gondoskodunk magunkról, elismerjük, hogy az általunk végzett munka káros lehet mentális egészségünkre és jól-létünkre, ha nem nyújtunk magunknak több támogatást.

Előtérbe került a könyvtárosok mentális egészsége, amely ugyan egyre több konferencia és webinárium témája, de mégsem eléggé hangsúlyos a mindennapokban. A könyvtárvezetőknek képzésre lenne szükségük, hogy befogadó és empátiás munkahelyeket hozzanak létre. A könyvtári egyesületeknek és a képzőhelyeknek is támogatniuk kellene az oktatást.
Ideális esetben szociális munkásokat, terapeutákat és más mentális egészségügyi szakembereket is meghívnának a könyvtárak belső szakmai napjaira, mert a könyvtárosoknak és könyvtári dolgozóknak nagy szükségük van útmutatásokra és támogatásra arról, hogyan gondoskodhatnak önmagukról, miközben a nyilvánossággal dolgoznak, és szolgáltatásokat nyújtanak a közösségeiknek.

Vezetői támogatással az első helyre helyezhetik magukat a könyvtárosok és a könyvtári dolgozók. Mindez eléggé idealisztikusnak hangzik, de ez nem akadályozhatja meg a könyvtárakat a törekvésükben. Mindannyian tehetünk kisebb, de következetes változásokat a könyvtárainkban: Felismerhetjük a hivatás hatalmát, megtanulhatunk együttérzők lenni önmagunkkal, és továbbra is szerethetjük a munkánkat, de nem az árán saját jóllétünknek. (ref.: Habók Lilla)

HVG: Az első könyv- vagy olvasmányélményeire emlékszik? Olvastak, meséltek önnek a szülei?
John F. Szabo, Los Angeles közkönyvtárának igazgatója: Igen, a könyvek a születésem óta az életemhez tartoznak. És a könyvszeretetem kialakulásában természetesen a szüleim játszották a fő szerepet. Van most egy Read, Baby, Read! programunk a könyvtárban, amivel ugyanezt a rácsodálkozásélményt szeretnénk átadni a következő generációnak. A szülők kapnak tőlünk egy hátizsákot, amiben van könyv és egy póló "Olvass nekem!" felirattal. Ez nemcsak kézzelfogható ajándék, hanem a szülők és a gyerekek, a gyerekek és a könyvek közötti, életre szóló bensőséges kapcsolat előmozdítása, támogatása is.

HVG: És hogyan lett a könyvszeretetből könyvtárszeretet?
JFSz: Lenyűgöztek, csodálattal és tisztelettel töltöttek el a könyvtárak már kisgyerekként is. Emlékszem a varázsára annak, ahogy rátalálok egy könyvre, amit nem is kerestem, mégis azt éreztem, hogy pont rá van szükségem. Talán a könyv talált rám? Már tizenévesen beálltam segédkezni a helyi Gunter légitámaszpont könyvtárába. És amikor ott először bukkantam meleg szereplőkről szóló olvasmányra, az nemcsak nekem, személyesen volt fontos, hanem a gondolatszabadság és a könyvtár mint intézmény közvetítő szerepéről is sok mindent elmondott.
Úgy éreztem, beléptem a végtelen lehetőségek világába.

HVG: Az olvasóteremből tehát közösségi tér lesz?
JFSz: A közkönyvtárak már rég nem csupán könyvekkel telepakolt épületek, hanem rugalmas, az emberekre, az ő szükségleteikre, kívánságaikra, igényeikre összpontosító intézmények. Másfél ezer munkatársammal rengeteg oktatási, szociális szolgáltatást nyújtunk rászorulóknak, hajléktalanoknak, bevándorlóknak, spanyol ajkúaknak. A Los Angeles-i Közkönyvtár több, mint hatmillió tétele, digitális tartalmai, csúcstechnológiája és a több ezer nyilvános program és szolgáltatás mind a folyamatos tájékozódás, felfedezés, ismeretszerzés közvetítő közege. A tevékenységünkkel természetesen a sokszínű város minden egyes lakóját szolgáljuk a tisztelet és az emberi méltóság jegyében anyanyelvtől, szociális helyzettől, bőrszíntől függetlenül.

A Special Libraries Association (SLA), az információs szakemberek és szakkönyvtárosok támogatásával foglalkozó globális szervezet bejelentette, hogy a szakma 116 éves szolgálata után megkezdi a feloszlatási folyamatot. 1909-es alapítása óta az SLA a tudásmenedzsment, a kutatás és az információs szolgáltatások sarokköve az iparágakban, felbecsülhetetlen értékű hálózatépítést, szakmai fejlődési lehetőségeket és érdekképviseletet biztosítva tagjai számára.
A szervezet pénzügyi fenntarthatóságának és a szakma változó igényeinek gondos mérlegelése után az SLA Igazgatósága meghozta azt a nehéz döntést, hogy megkezdi az Egyesület feloszlatásának folyamatát.

"Nem volt könnyű döntés" - mondta Hildy Dworkin, az SLA elnöke. "Az SLA több mint egy évszázada vezető szerepet tölt be az információs szakmában, elősegítve az együttműködést és az innovációt tagjaink között. A változó iparági dinamika, a változó szakmai igények és a pénzügyi realitások azonban elvezettek bennünket ehhez a pillanathoz. Hihetetlenül büszkék vagyunk az SLA örökségére, amelyet a szakemberek generációira gyakorolt."

Az SLA szorosan együttműködik tagjaival és partnereivel, mivel érdekeltek a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében. Az Elnökség minden lehetőséget megvizsgál az SLA név és márka megőrzésére, az Egyesület történetének és hagyatékának megőrzésére, valamint arra, hogy otthont biztosítson tagjainak és partnereinek. Az Egyesület korlátozott kapacitással folytatja tevékenységét az elkövetkező hónapokban, hogy teljesítse a fennálló kötelezettségeit, és segítse a tagokat ebben az átalakulásban. ...

"Szeretnénk kifejezni legmélyebb hálánkat tagjainknak, önkénteseinknek és támogatóinknak, akik részesei voltak az SLA útjának" - teszi hozzá John DiGilio, az SLA közvetlen korábbi elnöke. "Az együttműködés és a tudásmegosztás szelleme, amely meghatározta az SLA-t, kétségtelenül új és fejlődő módokon folytatódik." (ref.: MG)

A gyerekeknek különösen nagy a mozgásigényük és kapva kapnak a lehetődóségeken. Ezen kívül kíváncsiak is. Jó döntés tehát, ha könyvtárban is kihasználjuk e lehetőséget.
Egyik opció, az emeletek vagy bútorszintek közé épített beltéri háló, mely elég erős ahhoz, hogy több gyereket kibírjon. Korábban hoztunk példát ilyenre, pl. a flandriai Turnhoutból
link , illetve Burundiból link .
Hazai alkalmazása egyelőre nem (köz)ismert, ezért amely könyvtár elkészíti, szakmán belül és kívül nagyot villanthat vele. De leginkább persze a helyi könyvtárhasználó és a még nem könyvtárhasználó gyerekek körében lehet vonzó. A vonatkozó heti képgalériát ld.: link (A képek forrása: KIT-információ, Instagram) A nyitókép: Forum, azaz a hollandiai Groningen közkönyvtára link .

A Wikipédia természetesen nem szakmai idényű forrás, ugyanakkor talán a leginkább látogatott lexikográfiai forrás. Egy tájékoztatással foglalkozó szakma kapcsán pedig nyilván mentség nélküli, hivatásbeli oka van annak, ami ott olvasható. A magyar Wikipédián könyvtár címszó alatt az alábbi szöveget találjuk:

"Könyvtárnak nevezik a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és az e dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézményt. A tárolt információhordozókat rendszer (katalógus, regisztráció, magyarul jegyzék) szerint rendszerezik, archiválják és az olvasók számára hozzáférhetővé teszik.

Könyvtáros: "A könyvtár kezelője a könyvtáros. Az írástudás hajnalán mágikus hatalmú személy volt, a tudás birtokosa, aki eligazodott a könyvek labirintusában. Később bárki lehetett, aki tudott olvasni és írni, valamint kellő rendszerezési ismereteket szerzett. Sok évszázados kihagyás után ma ismét létezik könyvtártudomány; egyetemen és főiskolán, valamint továbbképzés keretében szaktanfolyamokon is oktatják."

Érdemes mindezt összevetni egyebek mellett az ALA link a Könyvtárosok kislexikonának link meghatározásaival.

A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
2 - a használókét
11 - a kormányzatét
12 - a könyvtárosokét
4 - egyéb érdekeltekét.
Ha a kapott adatokat összevetjük a 10 illetve 5 évvel ezelőttiekkel, a következő diagramokat link kapjuk:
1. Kinek az érdekeit képviselik MA a könyvtárszakmai szervezetek (leginkább)? - 2015, 2020, 2025
2. Eltérések a "képviseli" és a "kellene képviselniük" között - 2025.

Megállapítható a kapott adatokból, hogy a válaszadók szerint
- a könyvtárszakmai szervezetek növekvő arányban képviselik a kormányzat érdekeit, a könyvtárokok érdekeinek képviseletében nincs tűnik fel trendszerű elmozdulás
- a válaszadók határozottan szeretnék, hogy az érintett szervezetek a kormányzattal szemben a könyvtárosokat képviselnék; ez a tapasztalat a válaszadók szerint nem látszik változni (vö.: link )
- a használók érdekeinek képviseletét a fentiek szerint a válaszadók nem tartják az érintett szervezetek feladatának. (MG)

A Békés Megyei Könyvtár legutóbbi robotika foglalkozásán felidézték Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk című ifjúsági regényének egy-egy részletét, majd az Abacusan ArTec oktatást segítő robotika készlettel helyszíneket, szereplők építettek, a programozás segítségével pedig lemodellezték Nemecsek Ernő és a vörösingesek kalandjait.

A Békés Megyei Könyvtár olvasásnépszerűsítő robotika foglalkozása a Könyvtári Kihívás országos pályázathoz kapcsolódott. A résztvevők a foglalkozás kezdetén megismerkedtek egy irodalmi alkotással, jelen esetben Molnár Ferenc jól ismert ifjúsági regényével, A Pál utcai fiúk egy részletével. A felidézett eseményeknek megfelelően szereplőket és helyszíneket építettek a gyerekek az oktatási célú készlet segítségével.

A kötetben leírt történetek a programozás segítségével le is modellezhetők, a megépült robotok irányíthatók, vezérelhetők, ezáltal akár Nemecsek Ernő is megépíthető, a vele történtek feldolgozhatók a robotikai eszközökkel.

- Az élményszerű tanulással és az interaktív eszközök segítségével a könyvtár még inkább meg tudja szólítani a fiatal korosztályt. Reményeink szerint a maihoz hasonló kompetenciafejlesztő alkalmak fokozzák az olvasás iránti kedvet és motivációt, minél több résztvevő válik majd rendszeres könyvkölcsönzővé - fogalmazott Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója.

Egyre népszerűbbek a könyvtárak, egyre többen látogatják azokat és egyre többen kölcsönöznek könyveket, ezt a folyamatot szeretnék katalizálni, még jobban előmozdítani - jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán Szerencsen, a Könyvtári kihívás pályázat témájában tartott sajtótájékoztatón.

Vincze Máté közölte, hogy a Szerencsi Művelődési Központ és Könyvtár három kategóriában is kiemelkedő eredményeket ért el a nyárig tartó versenyen: 65 százalékkal emelkedett a 14 éven aluli beiratkozók száma, a könyvtári programokon részt vevők száma 70 százalékkal, az olvasószám pedig 88 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, ami országosan is kiemelkedő eredmény.

Az államtitkár elmondta, hogy a javuló mutatók főképp a könyvtárosok odaadó munkájának köszönhetők. Megjegyezte, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye a Könyvtári kihívás kampányban az élen jár, a kezdeményezéshez 96 könyvtár csatlakozott. Vincze Máté emlékeztetett arra, hogy a tavaly ősszel elindított Könyvtári kihívás nyár elejéig tart és a KIM komoly díjazással ismeri el az intézmények munkáját.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte: ma Magyarországon több mint 16 millió könyvet kölcsönöznek ki évente, ennek több mint 10 százalékát az ötezer főnél kisebb lakosságú településeken, és másfél millióra tehető a rendszeresen könyvtárba járók száma.

Rózsa Dávid elmondta, hogy a Könyvtári kihíváshoz országszerte 370 intézmény csatlakozott, ez a magyarországi könyvtárak 10 százalékát jelenti.

Marcin de Kaminski kutató a ReDig svéd regionális hálózat webináriumán az AI etikai, integritási és demokratikus kérdéseit vizsgálta.
Etikai dilemmák:
- Hatalmi viszonyok: ki irányítja az AI-t, és milyen adatokat használ?
- Profit vs. közérdek: a vállalatok nyereségérdeke gyakran felülírja a társadalmi hasznosságot.
- Átláthatóság: a nem nyilvános AI-rendszerek demokratikus problémákat vetnek fel.
- Lehetséges megoldás: a nyílt adatok és forráskód segíthetik az AI demokratizálását.

Integritás- és adatvédelmi problémára példák a közelmúltból:
- Grindr: Adatszivárgás veszélyeztette az LMBTQ+ közösség tagjait.
- Menstruációs appok (pl. FemTech): Túlzott adatgyűjtés, amelyet abortuszellenes csoportok kihasználtak.
- Politikai manipuláció: A Cambridge Analytica botrány rávilágított a célzott hirdetések veszélyeire. (Lásd még: link

A könyvtárak szerepe:
- Hozzáférést biztosítanak a digitális eszközökhöz és fejlesztik a digitális műveltséget.
- Segítenek az adatvédelem és a biztonságos internet-használat terjesztésében.
- Nem oldhatják meg egyedül a digitális szakadék problémáját ? társadalmi összefogásra van szükség.

Fontos kérdések:
- Hogyan védhetők meg a könyvtári adatbázisok és a felhasználók személyes adatai?
- Milyen AI-ismeretekre van szükség a könyvtári munkatársaknak?
- Technikai képzések helyett a kritikai gondolkodás fejlesztése lenne a kulcs?

A svéd AI-bizottság szerint a könyvtáraknak AI-eszközökhöz való hozzáférést és technológiai oktatást kellene biztosítaniuk - de vajon ez elég? (ref.: Habók Lilla)

- Nem azt mondom, hogy miért nincs egyetlen könyvtáros sem a listán, mert az talán utópia lenne, de hogy a semmiből kevesebb, mint 10 év alatt egy bármely megyei könyvtárral összemérhető, anyagilag rentábilis vállalkozást épít valaki a könyvekre alapozva, és több embert mozgat meg a közösségi médiákban egyedül, mint amennyit talán az ország összes könyvtára sem - mondja Koroknai Sándor, volt könyvtáros.

Szabados Ági, televíziós műsorvezető; kiadó- és könyvesbolt-tulajdonos, Libertine.
- A Margit híd budai hídfőjénél a covid első évében nyitotta meg az "aranylétrás" könyvesboltját, és azóta már van Libertine Debrecenben és Szegeden is. Húszan dolgoznak a cégében, a nettó árbevétel tavaly 330 millió forint volt, és 4 év alatt 40 saját kiadású könyvvel rukkoltak elő. Közben már 140 ezer tagja van a Facebookon a Nincs időm olvasni kihívásának (Niok), ahol havonta "kibeszélnek" egy általa ajánlott könyvet.

Az IFLA Coaching üléseket kezdeményez a Marketing (M&M) szekció (link .) támogatásával, a Folyamatos Szakmai Fejlesztés és Munkahelyi Tanulás (CPDWL) szekcióval (link .) együttműködve.
Idén egész áprilisban az IFLA ingyenes, 30 perces online vagy személyes coaching foglalkozásra hívja a kollégákat.

A coaching lehetőséget kínál, hogy megismerjük a szakmai utunk során felmerülő kihívásokat, célokat tűzzünk ki és kidolgozzuk a stratégiákat az akadályok leküzdésére. Tapasztalt coach-ok (szakemberek, trénerek) segítik a könyvtárosokat. (Névlista a cikk végén.)
A coaching az következő célokra való: a vezetői munka támogatása, új karrierlehetőségek felfedezése, munkahelyi dinamikában való navigálás.

Technikai tudnivalók, időpontok:
2025. április 1-30.
Forma: virtuális, személyes coaching
Nyelvek: angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, újgörög, svéd és török nyelvű coach választható.
Témák: vezetés, karrierfejlesztés, munkahelyi kihívások, vagy bármely olyan terület, ahol szakmailag fejlődni szeretnénk.

Regisztráció menete:
- Böngésszen a rendelkezésre álló coach-ok (trénerek) és szakterületük között!
- Válasszon ki egy Önnek megfelelő időpontot!
- Foglalja le az ingyenes foglalkozást! (Erről visszaigazoló e-mail érkezik.) (Ref.: Szabó Eszter)

Elefánt, orrszarvú, víziló és társaik ágaskodnak azon a plakáton, amely Memmingen városi könyvtárának link gyerekrészlegében található. Praktikum, hogy a vidám állattársaság mellett "centi" is van, tehát a gyerekek - n.b.: egy könyv segítségével - meg is tudnak méretszkedni :)
Itt láthatod: link .

Sikeres volt a Szabadkai Városi Könyvtár nőnapi akciója, több tucatnyi új olvasót sikerült az intézménybe csábítani.
A folyamatosan bővülő kínálat az elmúlt időszakban a kínai és orosz olvasókat is vonzza, ők is egyre nagyobb számban veszik igénybe a szolgálatatásokat. A könyvtár a napi tevékenysége mellett két nagyszabású program lebonyolításán is dolgozik, az egyik a már jól ismert Kalandozás Könyvországban című olvasás népszerűsítő akció, a másik a Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok, mellyel a város nagy szülöttjére emlékeznek.

Hazai közkönyvtárakban nem terjed a tárgyak kölcsönzése - library of things. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat viszont kölcsönzőprojektet indított. A lehetséges csatlakozás erősíthetné a könyvtárak társadalmi szerepvállalását, kiegészítve az egészségügyi tájékoztatást. (MG)

Békási Sándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat DocRoom Egészségügyi Kutatási Programjának vezetője: Néhány éve indítottuk el kutatási programunkat azért, hogy feltérképezzük, milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a hajléktalan emberek egészségügyi ellátásába aktívan bevonhassuk a digitális egészségügy eszköztárát - például a telemedicinát, a különféle digitális mérőeszközöket, az okostelefonokat vagy az internetes információs forrásokat. Ennek eredményeképpen 2023 óta három, hajléktalan embereket segítő intézményben kezdődött el, és kettőben azóta is működik az online háziorvosi ellátás Budapesten, amelyben több mint száz ember fordult meg idáig. A program a Máltai Szeretetszolgálat Miklós utcai Integrált Hajléktalanellátó Központjában, a Baptista Szeretetszolgálat REVIP Hajléktalanok Átmeneti Szállójában és a Menedékház Alapítvány Éjjeli Menedékhelyén indult el, de ez utóbbi sajnos 2023 augusztusában forráshiány miatt bezárni kényszerült.

Az elmúlt héten digitáliseszköz-kölcsönzőt is nyitottunk a korábban említett, Miklós utcai központban. Ez azt jelenti, hogy a hajléktalan emberek a SOLACE-CEE európai uniós finanszírozású nemzetközi program kísérleti elemeként március közepétől okostelefont, tabletet, digitális vérnyomásmérőt, pulzoximétert és vércukorszintmérőt kölcsönözhetnek. A kölcsönző ötletét egy hajléktalan emberekből álló munkacsoport dolgozta ki, és az üzemeltetését is hajléktalan emberek végzik. A kölcsönözhető digitális egészségügyi eszközök fontos kiegészítői lesznek a telemedicina programoknak - az online háziorvosi viziteken azonosított vérnyomás- vagy vércukorproblémák esetében arra kérjük a résztvevőket, hogy lehetőség szerint napi több alkalommal mérjék értékeiket. Ez nem csupán az orvost segíti a jobb döntéshozatalban, hanem reményeink szerint hozzájárul a betegek saját kezelésükben való aktívabb szerepéhez és az egészségtudatosság növeléséhez is. A program tudományos követését kérdőíves kutatással végezzük, ennek eredményei a következő években várhatók.

Ha kérdéseket ébresztenek benned a hivalkodó, pózolós szakmai megjelenések, és eszedbe jutnak a monoton zsugorodó használószámok is, érdemes elgondolkodni tevékenységünk alapvető céljain. Az alábbi, építészetből vett példa eljuttathat bennünket oda, hogy használóink céljainak eléréséből érdemes levezetni minden tevékenységünket. S meghagyni azokat, amelyek ezt támogatják. (MG)

A Lakás c. építészeti szaklap 1912-ben Vermes József építész egyik homlokzattervét és egy sírbolttervét is közölte, és a cikk, ami alatt Vermest méltatta a lap, a korban szokatlanul bátran állt ki a modern, funkcionális építészet mellett. Azt írta:
"Mi is a ház természetessége? A ház azért van, hogy lakjanak benne, ezt a szükségletet kell kielégítenie. Ez tehát azt jelenti, a házat belülről kifelé kell építeni. A lakó szükséglete az első, itt kezdődik a ház. A homlokzat az utolsó, ott végződik a ház. Mit határoz meg az ablak? A szobát. Az ablak nem az utcáért van, hogy kívülről nézzék, hanem a szobáért van, amelynek levegő kell. A ház azért van, hogy lakjanak benne, mint a szék, hogy üljenek benne. Ez banális, de meg kell mondani, mert harminc esztendeje elfelejtették. Hibája volt ennek a kornak, hogy a dolgok értelmét elfelejtette és a puszta látszatra törekedett. A "szép" szék már nem azért volt, hogy üljenek rajta, hanem, hogy "mutasson valamit". A ház már nem azért volt, hogy lakjanak benne, hanem hogy "szép" legyen. Ekkor kezdtek kívülről befelé építeni, a homlokzatból kiindulva. A homlokzat lett most az első. Ekkor nem volt már a lakás kifejezője, hanem eltitkolta a lakást. Nem volt már, ha szabad így mondani, a ház bőre, hanem most álarc lett. Mi volt a következmény? A lakás pusztulása és pusztulása a homlokzatnak is. A lakások rosszak voltak, mert a homlokzathoz voltak kénytelen igazodni. De a homlokzatnak nem volt értelme, mert a házban nem tartották azt meg, amit ígért. Kezdtek nem bízni a homlokzatban. Hiszen tudták, ez egy erkély, de ez az erkély nem is erkély, mert senki sem ülhet rajta, a torony is csak szimulál, tulajdonképen nem is torony, minden csupán csak színház, puszta látszat. Már ismerték ezt, már nem hagyták megcsalni magukat, tudták, hogy a homlokzatnak éppenséggel nincs semmi jelentősége már. Ennek kell az első követelésünknek lenni, ha a modern építészetre gondolunk, hogy a házat ismét belülről kifelé építsék és hogy a homlokzat ismét tiszta kifejezője legyen a lakásnak."

Nemcsak a közösségi platformoknak jut minden eddiginél nagyobb szerep a vásárlások terén, de a mesterséges intelligencia is felforgatta a vásárlói szokásokat. Néhány, a könyvtárak számára is megfontolandó trend:

- a fogyasztók személyre szabott vásárlási élményt keresnek
- (MI)-influenszerekre és a közösségi médiára támaszkodunk, ha vásárlásról van szó (a MI-segítséggel létrehozott avatárok is egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert)
- a felár sem gond, ha azonnali a kiszállítás
- az online hirdetés még mindig vásárlói mágnes
- a fenntarthatóság kulcsfontosságú tényező lett a vásárlással kapcsolatos döntések meghozatalakor (ezt érdemes részleteznie az eladónak).

Szakértők szerint Oroszország a nyugati chatbotokat is manipulálja globális dezinformációs kampányaihoz. A NewsGuard adatelemző cég tanulmánya szerint a mesterséges intelligenciával működő párbeszéd-asszisztensek, például a ChatGPT válaszainak több mint egyharmada oroszbarát félretájékoztatást tartalmaz. A kutatók szerint emögött a moszkvai Pravda (Igazság) nevű hálózat áll, amely világszerte Kreml-barát propagandát terjeszt. "A nyugati mesterséges intelligencia rendszerek eredményei között most hatalmas mennyiségű - 2024-ben 3 600 000 cikk - orosz propaganda szerepel, hamis állításokkal és propagandával fertőzve meg a válaszokat" - írják a kutatók jelentésükben. A tanulmányhoz a NewsGuard a tíz legfontosabb mesterséges intelligencia alkalmazást vizsgálta meg, köztük a ChatGPT-4-et, a Smart Assistant-et, a Grokot, a Copilot-ot, a Meta AI-t, a Google Geminit és a Perplexity-t. Ezek mindegyike reprodukálta a Pravda által terjesztett hamis információkat, írja a tanulmány, hét chatbot még konkrét Pravda-cikkeket is idézett forrásként.

A kutatók szerint a Pravda hálózat úgy manipulálja a chatbotokat, hogy hamis híreivel elárasztja az AI-alkalmazások nagy nyelvi modelljeit (LLM), amelyekből a válaszokat generálják. Ezt a módszert "LLM grooming"-nak nevezik - írja a tanulmányról beszámoló Spiegel. A tanulmány szerint a mesterséges intelligencia chatbotok nemcsak felveszik az interneten keringő dezinformációkat, hanem szándékosan befolyásolják is őket. (Euronews1)

Maga Valerij Geraszimov orosz tábornok fogalmazott úgy, hogy az információnak legalább olyan fontos szerepe van a modern hadviselésben, mint a fegyvereknek. Peter Pomerantsev, az egyik legnevesebb orosz dezinformációs és propagandaszakértő: - Európának ki kell lépnie abból a szerepből, hogy a hibrid háborúban mindig defenzívában van, és az információs térben a folyamatos védekezés helyett át kell lépni az offenzív állapotba. Erről ritkán gondolkodunk. (Euronews2)

Négy hónappal ezelőtt lekapcsolták a Népszabadság Online-t. Igazából persze már akkor vége volt a piacvezető közéleti lap internetes kiadásának, amikor - 2016. október 8-án - a hatalom eltüntette a printet és (márkakiterjesztéseivel) a teljes Népszabadság-brandet. Az azóta eltelt bő 8 évben abban az állapotban volt megtekinthető a nol.hu (nepszabadsag.hu), ahogyan a bezárás pillanata érte. Illetve még úgy sem, ugyanis hiába virított a címlapon a helikoptersztori aktuális fejezete vagy éppen az előző esti magyar-svájci vb-selejtező (2-3) tudósítása, megannyi információ, elemzés, publicisztika, a site keresőprogramját némileg használhatatlanná tették, a hatalomnak kínos, szenzitív dolgozatokat pedig részint eltüntették, részint - kattintás utáni élmény - olvashatatlanná bűvészkedték.

Mindenesetre tavaly november 25-én ez a "minimáloldal" is eltűnt; hiába kérdezett rá a mindig szemfüles Media1 a tulajdonos Mediaworksnél, hogy tudniillik miért nem lehet megnyitni a nol.hu és a nepszabadsag.hu oldalt, miért nem tudják elérni a látogatók és a keresőmotorok (például a Google) az archívum anyagait, miért ugrik fel rendre hibaüzenet, érdemi válasz a propagandacégtől nem érkezett. "Az oldalt támadás érte, dolgozunk a helyreállításon, hamarosan az új funkciókkal kibővített oldalt ismét elérhetővé tesszük" - mindössze erre a tréfás mondatra futotta a rezsim szolgálóitól. Tréfás, mert hát: vajon milyen támadás érhette több mint 8 év után a meg se moccanó, leginkább muzeális értékűnek tekinthető oldalt? No pláne: milyen "új funkciókról" meg "kibővített oldalról" lenne szó egy kilőtt lap esetében?

Mint látjuk - helyesebben: nem látjuk -, a Mediaworks vetített, és most gyorsan előkapok egy zsebkendőt, nehogy elsírjam magam Liszkay Gábor - a Mediaworksöt tulajdonló KESMA vezetője, volt Kádár-kori sajtóvezér - szavain, amikor is "digitális könyvégetésnek" minősítette azt az eshetőséget, ha az online újságok "hozzáférhetetlenné válnak az olvasók számára". - Megtörtént.

Praktikus kamra- és vécétanácsok Skandináviából, ahol az egész lakosságot igyekeznek felkészíteni, mit tehetnek önmagukért az emberek, ha nincs villany vagy víz, és nem lehet bevásárolni. Van-e otthon elég ivóvíz és szemeteszsák? Tud-e hírekhez jutni, ha nincs áram és nincs internet? Melegben marad-e a család, amikor nincs közműszolgáltatás? Ezek a kérdések különösen aktuálissá válnak most, hogy az Európai Bizottság készenléti stratégiával állt elő link , amely egyebek mellett előírja a tagállamoknak, hogy gyakorlati intézkedések meghozatalára ösztönözzék a lakosságot, például vészhelyzetben legalább 72 órán keresztül mindenki biztosítsa az alapvető készletek fenntartását.

... Hideg időben, fűtés híján érdemes megfontolni a finn tanácsot is: az alkohol nem melegít. Mindez csupán néhány szempont a skandináv füzetekből. Igen, füzetekből: a svédek például minden háztartás postaládájába bedobtak egyet, rikító sárga címlappal és azzal a megjegyzéssel, hogy legyen könnyen elérhető helyen a brosúra. Hiszen épp arról van szó, hogy vészhelyzetben nemigen lehet gyorsan utánanézni a dolgoknak az interneten. A vészhelyzetekhez kapcsolódó információk egy része ugyanakkor - bár nem annyira jól kezelhető módon, mint az idézett skandináv füzetekben - megtalálható link a katasztrófavédelem honlapján.

Aki tájékozott szeretne lenni akkor is, amikor nincs áram és internet, az a katasztrófavédelem honlapjáról oldalanként kinyomtathatja magának az információkat a földrengésről, tornádóról, nukleáris balesetről és sok másról (a háborús helyzet nem szerepel ezek között, bár a háborús vészhelyzet nagyjából három éve érvényben van, és a végét egyre kevésbé látni). Vagy kinyomtathatja akár ezt a cikkünket. Az idézett angol nyelvű tanácsadókat (pdf-ben!) pedig a következő linkeken találja meg: itt olvasható a svéd link , itt a finn link és a másik finn link , itt pedig a norvég link brosúra.