A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Könyvtári Intézet szakmai koordinálásával kihívást hirdet meg az olvasás-népszerűsítés és könyvtárhasználat előmozdítása érdekében - jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Budapesten.

Hankó Balázs a pénteki fővárosi sajtótájékoztatón a kihívás céljának nevezte, hogy a magyar közkönyvtárak Kárpát-medence-szerte innovatív módszerekkel népszerűsítsék az olvasást, növeljék a látogatószámukat és a kölcsönzések számát. A hat hónapig tartó verseny végén kiválósági mutatók alapján (legnagyobb olvasóközönség-növekedés, legnagyobb kölcsönzésnövekedés, legnagyobb látogatószám-növekedés a könyvtári programok tekintetében, legnagyobb gyermekolvasószám-növekedés) díjazzák a könyvtárakat - közölte a miniszter. Kiemelte, kategóriánként az első helyezett intézmények tízmillió forint, a második helyezettek ötmillió forint, a harmadik helyezettek pedig hárommillió forint pénzjutalmat nyernek - melyet olvasás-népszerűsítésre és szolgáltatásfejlesztésre használhatnak fel -, ezenkívül pedig három kiválósági különdíjat is kiosztanak az intézmények között.

A könyvtári kihívás behívás a könyvtárba és egyben meghívás az olvasásra - fogalmazott Hankó Balázs, majd hozzátette: büszkék lehetünk a magyar könyvtári hálózatra, ugyanis több mint háromezer bibliotékánk szolgálja nap mint nap az olvasás inspiráló élményét. Mindezt éves szinten 16 milliárd forinttal támogatja az állam - jegyezte meg.
A könyvtárak szerepe megváltozott, melyhez alkalmazkodniuk kell: a könyvek mellé internet, az olvasás mellé beszélgetés, a kölcsönzés mellé pedig találkozások kellenek - fogalmazott a miniszter. Hankó Balázs bejelentette azt is, hogy az OSZK munkatársainak köszönhetően megújult a Kulturális és Innovációs Minisztérium könyvtárterme is, ahol a hazai és külföldi szerzők szépirodalmi alkotásain túl több, a művészetek, a vallás, a történelem, a néprajz és az irodalomtudomány művei, mintegy ötezer kötet lelhető fel - mondta.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke arról beszélt, hogy az egyik legdrágább dolog a pénzzel megválthatatlan életidőnk, melynek minősége, tartalma és mélysége szorosan kapcsolódik a könyvhöz és a könyvtárhoz.

Feladat: érdekes szakmai adatok kutatása, elemzése, felmérés készítése, interjúkészítés, együttgondolkodás - közös döntés, megbeszélés szerint. Hozd ötleteidet is!

Ha hallgató vagy és szakdolgozathoz keresel témát, szintén izgalmas együttműködést és gyakorlatszerzést jelenthet.
- A közös munkában inspiráló csapat tagja lehetsz, a tartalomelőállítási, szerkesztési, publikálási gyakorlat később referenciává válhat.
- A KIT Hírlevél a legnagyobb megrendelőtáborral rendelkező könyvtárszakmai sajtóorgánum, 22 év tapasztalattal, több mint 1000 lapszámmal és 28.000 tételes hír-adatbázissal.

Kérdésed van? Hívjál / írjál bátran: 30 239-2293, Messenger, Viber, Skype (mikulasg)

Megjelent az IFLA 2024-es trendjelentése, amely először 10 éve látott napvilágot, és a fejlődés azóta sem lassult. Témái közt szerepelnek:
- a tudás igazságtalan elosztására irányuló egyre nagyobb figyelem,
- az élesedő politikai polarizáció és természetesen a járvány, valamint
- a folyamatos technológiai fejlődések miatt. A könyvtári szféra sem volt tétlen, alkalmazkodott a kihívásokhoz.
Az idei kiadás az első jelentős frissítés az elmúlt tíz évben.

A Trendjelentés egyfajta eszköz a könyvtárak számára a folyamatos fejlesztésükhöz.
Hét kulcsfontosságú trendet tár fel az információs és tudáskörnyezetben, a tudás mibenlététől kezdve a technológiai, politikai és környezeti dimenziókig. A dokumentum által tárgyalt trendek:

1. A tudás gyakorlata megváltozik: a fejezet azt vizsgálja, hogy mit tekintünk tudásnak, hogyan kereshető a sokszínűség, és miért kell jobban figyelni a félretájékoztatás elkerülésére és a tudásrendszer igazságosságának javítására.
2. A mesterséges intelligencia és más technológiák átalakítják a társadalmat: a generatív mesterséges intelligencia és az új technológiák megváltoztatják a módokat, ahogyan hozunk létre, osztunk meg és felhasználjuk az információkat. A fejezet feltárja az AI és a deepfake hatásait, valamint az információkezelés és -védelem technológiai lehetőségeit.
3. A bizalom újraértékelődik: a cél a kormányzatok és médiába vetett bizalmának helyreállítása, amelynek érdekében a fejezet a bizalom alakulásával foglalkozik, továbbá a nyílt hozzáférést mozgalommal és a magánélet védelmét vizsgálja.
4. A készségek és képességek bonyolultabbá válnak: az embereknek gyakorlati, kritikai és digitális készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz, amelyek kiemelik a készségigényeke és az információs műveltséggel rendelkezők előnyeit. Emellett a tanulmány rávilágít az alacsony készségűek kockázataira is.
5. A digitális technológiák egyenlőtlenül oszlanak el: nő a digitális szakadék a kizárólag online elérhető szolgáltatások miatt, ugyanakkor befogadóbb kulturális információs keretrendszer alakulhat ki.
6. Az információs rendszerek egyre több erőforrást használnak fel: a környezetkímélésre és az egyenlőségre egyaránt törekedni kellene a zöld gazdaság kialakítása során.
7. Az emberek közösségi kapcsolatokat keresnek: a közös terek és erőforrások megosztására szolgáló helyek létrehozása kulcsfontosságú az egyenlő társadalom építésében. Szó esik új kapcsolódási módokról, online közösségekről és rugalmas munkamintákról.

Mi történik, ha ezek a trendek találkoznak és kölcsönhatásba lépnek? A Trendjelentés ezekre is keresi a választ. A trendek kereszteződései ihltet adnak egy sor forgatókönyvhöz arról, hogy milyen lehet az információ és a tudás jövője, és milyen szerepet játszhatnak benne a könyvtárak. A dokumentum igyekszik segíteni bennünket, hogy kialakítsuk saját gondolkodásunkat és forgatókönyveinket, és felkészültek legyünk a jövőbeli lehetőségekre.

Ahogyan Vicki McDonald, az IFLA elnöke fogalmaz:
"A megfelelő eszközökkel és hozzáállással nemcsak készen állhatunk, hanem formálhatjuk is a jövőt." Ehhez nem csak a jelentés elolvasása szükséges, hanem gyakorlati alkalmazása is. Ebben igyekszik segíteni az IFLA a következő hónapokban további eszközök megosztásával.
A teljes 2024-es Trendjelentés itt elérhető: link (ref.: Habók Lilla)

(Javított) Folytatva a trendeket link a trendjelentés összefoglalójából szemezve...

- Figyelmünk középpontjában az információs és tudáskörnyezet jövője áll, és az, hogy hogyan hatnak kölcsönösen egymásra más területeken, mint például a civil életben vagy a környezetvédelemben. Ez a kiindulópont tágabb, mintha csak a könyvtárakat és a technológiát néznénk, de szűkebb, mint az általános makrotrendek. Mindkét megközelítéshez számos publikáció született.

A jelentés két fő elemből áll: a szakirodalmi áttekintésén alapuló tendenciák [ld. előző hírünket], illetve a lehetséges jövőképekre kifutó forgatókönyvek. Ez utóbbiak:

- MI skalpvadászok - mi történik, ha a szolgáltatásokhoz való hozzáférés az MI az egyen emberek felhasználói képességein múlik?
- "Fuzzy Record Problem" - mi történik, ha már nem lehet bízni az olvasottak hitelességében, a dokumentumok szerkesztése és cenzúrája miatt?
- "Űrutópia" (Room 1701) - mi történik, ha a deepfake technológia döntő hatással lesz a demokratikus választásokra?
- "Az én hangom, a szuverenitásom" - mi történik, ha az internet képes lesz helyi tartalmak létrehozására? S közben hogyan tartható tiszteletben az egyes közösségek diszkrécióra vonatkozó igénye?
- Kimenet - mi történik, ha erősödik a feszültség a személyes adatok védelme és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés között?

Kifejtés: az IFLA trendjelensésének fejezeteiben. (ref.: MG)

Nagy-Britanniában két egyetemi könyvtárban végeznek bibliográfiai leírást - hallották elképedve tanulmányútjukon magyar könyvtárosok 30 éve. A kifejtésben elhangzott: jóval hatékonyabb, ha a leírásokat egy szempont szerint végzik a témában magasan képzett szakemberek, és a többiek - különféle szintű csomagokban - megvásárolják tőlük a tételeket. Így elég "optimálisan kevés" helyre koncentrálni a vonatkozó tudást, az informatikai rendszer gond nélkül továbbítja azt, nem merülnek fel kompatibilitási problémák, és a könyvtárosképzésben sem kell optimális minimum szint felett oktatni a leírást. Mindenki jól jár. De miért tudnak Nagy-Britanniában is ilyen magas szinten együttműködni a könyvtárosok, s nálunk miért nem?!
Nézzünk okokat, a nemzeti szinttől az egyéniig...

1. Hankiss Elemérék értékszociológiai felméréséből már a hetvenes évek végén látszott, hogy Magyarországon nagyon magas fokú az individualizáció. A közösségi értékeket hangsúlyozó államszocializmusban magasabbnak mérték az individualizáció attitűdökre ható erejét, mint a piacra és versenyre épülő Egyesült Államokban. Nálunk már akkor mindenki arra volt szocializálva, hogy egyedül oldja meg a problémáit, és nem kell összefogni másokkal. (Qubit)
2. A könyvtárosok a társadalmi presztízshierarchia alacsony fokán magas hatalmi távolságban gondolkodnak (vö. pl.: link ), ami együtt jár azzal, hogy erősen tartanak - a kísérletezéssel, tanulással együtt járó - lehetséges tévedésektől, ezért a saját kontroll magasabb fokára törekednek. Mindez gátolja az együttműködést, mert a kontroll részben a saját hatáskörön kívülre kerül.
3. A könyvtárosvezetői kompetenciák a fentiekkel összhangban hatnak a vezetőkiválasztásban: hagyományosan alacsony azon döntéshozók száma, akik a források és felelősségek megosztása érdekében alakíta(ná)nak ki rendszereket.

Ugyanazon a tanulmányúton az East England University könyvtárában magyar kérdés volt: hol tárolják a muzeális dokumentumokat? A meglepett vendéglátó visszakérdezett: "Muzeális dokumentumok?! Mi egyetemi könyvtár vagyunk, nem múzeum". Kiderült: voltak muzeális értékek a könyvtában, mert azokat átadták az ilyen típusú kiadványok kezelésére és tárolására megfelelő szellemi és fizikai kapacitásokkal bíró muzeális gyűjteménynek - ezzel pedig a könyvtár a kurrens tájékoztatásra tud összpontosítani. (MG)

(Egy éve írtuk.) Mindhárom funkció integrált vagy inkább termek köré épült könyvtár. Az angliai Chesterben a Storyhouse link (kb.: meseház, vagy: történetek épülete) 2017 májusában nyílt meg az angol királyi család jelenlétében. Egy 20. század eleji mozit bővítettek ki új épületrésszel. A beruházás - ne féljünk kimondani - 34 millió font volt, és hatalmas lökést adott a 80 000 lakosú tartományi városnak. Chester büszke rá. A dolgozók attól tartottak, hogy a szép dizájn akadályozza majd a könyvtár régi használóinak visszatérését, de szerencsére semmi sem állt távolabb ettől az aggodalomtól. Az emberek tényleg büszkén érezhették azt, hogy egy ilyen gyönyörű épület áll rendelkezésükre.

Mindez a munkatársak büszkesége is. Ez pedig azért fontos, mert ők különböző alapítványok alkalmazottai, emiatt más-más körülmények között dolgoznak. De mivel együtt tevékenykednek egy szép és jó célért, mindenki kész ezt természetesnek venni. Egy ilyen közös tulajdonosi szemléletre lenne szükség az intézmény működtetéséhez.

Az épület szívét a kávézó alkotja, amely egyszerre a színház és a mozi előcsarnoka, valamint könyvtári tér is egyben. Rengeteg fiatal dolgozik ott, és hihetetlenül laza a légkör. Ritkán tapasztaltam ilyet könyvtárban. Ennek a helynek a minősége valóban nagyon magas. a táncóráktól a sakkcsoportokig kb. 140 csoport és egyesület használja az épületet. Aki akarja, használhatja a könyvtárat, és amíg nyitva áll a nagyközönség számára, és nem kell fizetnie. Szlogenjük: "a mi házunk a te házad" - fülbemászó kijelentés, és hihetetlen hívogató ereje van.

A Storyhouse egyik gyöngyszeme az ifjúsági könyvtár. Az ötletbolt funkciónál kicsit kopott volt, de a meseházban gyönyörű és szinte varázslatos helyet kapnak a gyerekek. Tényleg hangulatos a kis olvasóterem, és vonzóan berendezett könyvtár.
Úgy tűnik azonban, hogy ez az ifjúsági könyvtár elsősorban a 10-11 éves gyermekekre összpontosít. Mély benyomást tett rám a könyvtár és a színház eme kombinációja. Aki félt, hogy a könyvtárra rátelepszik színház, az megnyugodhat. Nem így történt. Fantasztikus épület, amely segít fantáziánk eleresztésében. (ref.: MG)

Farkas Katalin filozófust, a CEU professzorát, a Knowledge in crisis című nemzetközi kutatási projekt egyik vezetője a Qubit podcastban:

"Kiterjesztett elme: egyes eszközöket az elme működésének tartjuk. A tudást részben ki lehet tenni a fejen kívülre. Ha megkérdeznek, hogy tudom-e az öcsém telefonszámát, azt mondom, persze, és rögtön nyúlok a telefonomhoz, hogy megnézzem benne. Annak révén tudom, hogy megbízható hozzáférésem van ehhez az információhoz. Ez ma a tudásnak éppen olyan jó formája, mintha valamit fejből tudnánk. És ez nagyon fontos változás.

Ez nem a kognitív folyamat része, de ha azt mondjuk, hogy valaki tud-e valamit, meg kell néznünk, hogy milyen információkhoz van hozzáférése. Nem az elme vagy a kognitív működés fogalmát használom erre, hanem a tudás fogalmát. És ez a készégekre is vonatkozik. Vajon melyek azok a készégek, amelyeket meg kell tartanunk és melyek azok, amelyek teljesen átalakultak annak fényében, hogy viszonyunk van a technológiával. Hülyeség lenne telefonszámokat tudni, amikor ott van a telefonban. ... Mondhatjuk-e azt, hogy valaki tud helyesen írni, de úgy tud helyesen írni, hogy közben használja a helyesírás-ellenőrző programot? Meg kell-e tanulniuk témákat összefoglalni, vagy használhatják a ChatGPT-t. ... Empirikus kérdés, hogy például maga a helyesírás tanulása mennyiben javítja-e a gondolkodás, tudás minőségét?

De lássuk, hogy milyen készségekre nincsen már szükség - például a szemfeleszedés. Vannak olyan esetek, amikor a készségek átalakulnak. Van, amikor a kérdést egy emberi agy és technológiai eszköz hibridnek kell megoldania.
Választanunk kell, hogy mikor fogadjuk el a hibridnek a működését és mikor nem. Szókratészt szokták idézni, amikor kikel az írás ellen: milyen hülyeség az, ez nem a bölcsesség, hanem csak annak látszata, ugyanis mindent fejből kell tudni. De ez sehova nem vezetne manapság."

Farkas Katalin a podcastban nem tért ki a könyvtár, mint kiterjesztett tudás lehetőségére. De logikailag az is oda tartozik. (MG)

Az LJ 2024 szeptemberi, a választói szerepvállalásról szóló cikkéhez a megkérdezett könyvtárosok számos LibGuide-ot (útmutatót), eszközkészletet és forrást tettek közzé. Ezeket, valamint az Amerikai Könyvtári Szövetség (ALA), az EveryLibrary és más szervezetek anyagait: link . A KIT előző cikkét link folytatva, néhány jó gyakorlat e forráslistából....

1. A könyvtárosok felkészítése - Glenview Public Library (IL). Minden munkatárs, aki akar (99% akart), segíthet a szavazó ügyfeleknek a választási esküt letétele után. A könyvtár 14 helyszínen közösségi helyiségeket tart fenn a nov. 1-jétől kezdve szavazóközpontnak. A felkészülés során kiképzik a munkatársaikat. Nem beszélhetnek politikáról, tilos választási üzenetet hordozó ruha. Helyette könyvtári vagy az olvasás szabadsága pólót, ill. olyan kitűzőt viselhetnek, amelyeken az áll: "Szavazz a könyvtárban!" Feladatuk: ha az embereknek kérdéseik vannak, pontos információkhoz irányítják őket. Az emberek szeretik az autós szavazást (drive-though). A könyvtár bevonják baráti körét e feladatba (de ők segítenek pl. a könyvtár költségvetéséről való szavazásban is).
2. A polgári szerepvállalás erősítése. Egy polgári szerepvállalási oldal és egy online "Jelentkezz a hivatalba" eszköz: link .
3. Félretájékoztatás elleni küzdelem. Új szavazók regisztrációjának segítése - erről ld. pl. a Gale Egyetem szavazásra buzdító blogbejegyzését link . Digitális médiaműveltség fejlesztése: link .
4. "Az egész ember nevelése" LibGuide-ra példa a kaliforniai jezsuita Santa Clara Egyetem Könyvtára: link . Kampányfinanszírozásról szóló része: "Kövesd a pénzt!". Egyben rendezvények helyszíne is a könyvtár, pl. Hillary Clinton és Donald Trump vitáját több mint 300-an látták; otthont adtak a választói regisztrációnak és a választások éjszakai megtekintésének is.

A LibGuide interaktív térképekre mutató linkjei kapják a legnagyobb figyelmet: 2024 áprilisában 3400-an nézték meg a térképeket. A weboldalt a 270towin.com működteti link . (Ref.: Szabó Eszter)

A tágas, világos olvasói tér és berendezés együtt támogatják a kutatás és olvasás mellett a kényelmes böngészést, találkozást, vagy éppen a félrevonulást a Néprajzi Múzeum Könyvtárában link , amely 2023. májusában nyitott meg újra a külsős látogatók előtt a múzeum városligeti, új épületében. Kibővült az informatikai eszközparkja is: wifi mellett rendelkezésre áll tizennégy, internetes számítógép, közülük kettő vakok számára felolvasó szoftverrel, valamint két professzionális nagyítógép a gyengénlátók számára. A könyvtáros pultnál indukciós hurok működik, a liftek hangbemondásosak, Braille-feliratosak, és az egész épület küszöb nélküli. A könyvtárhoz tartozó előadóterem évente nyilvános előadással és kiállítással is várja a látogatókat.

A teljes állomány meghaladja a 197.000 egységet, és a múzeum 150 éves múltjának köszönhetően nagy arányban tartalmaz külföldi, csere vagy hagyaték útján bekerült tételeket, ezek a szabadpolcos kötetek kivételével a tömörraktárban kaptak helyet.
A hatezer kötetes olvasóterem tematikus szabadpolcain nemcsak szakkönyvek, kézikönyvek, tankönyvek, néprajzi sorozatok kaptak helyet, hanem albumok, mintagyűjtemények, kiállítási- és gyűjteményi katalógusok is. Szabadpolcra kerültek az alapvető kül- és belföldi szakfolyóiratok évfolyamai, a jelentősebb múzeumi évkönyvek, és a Néprajzi Múzeum saját kiadványai.
Azonban a szabadpolcos állományrész többé már nem statikus, hanem a gyarapodás mellett rendszeresen felülvizsgálják a használat tükrében: változik az állomány, és ha szükséges, újabb szakcsoport is alakul.

A külsős látogatók etnográfus, antropológus kutatók és hallgatók közül kerülnek ki. Mellettük a klasszikus olvasói réteget a kézművesek, iparművészek, dizájnerek, valamint a restaurátor-, textil- és ruhatervező hallgatók alkotják, akik elsősorban a tárgyalkotó népművészet témában gyűjtenek irodalmat, motívumokat, inspirációt.
A pedagógusok főleg folklórral vagy településtörténettel és a társadalomnéprajzzal kapcsolatban érkeznek forrásanyagért.
Széles és színes látogatói körbe az egyéb, laikus érdeklődők is beletartoznak, akik mind egyedi kérdésekre keresnek választ, sőt megjelentek a gyűjtemény iránt nem érdeklődő, csupán a tanulásra alkalmas, világos, csendes helyet keresők. Ezenfelül rendszeresen érkeznek szakórákra egyetemi csoportok is, kísérőtanárral. (A fotókat ld.: link )

A Luxemburgi olvasókört 2014-ben alapította Papp Csaba, hogy fórumot biztosítson az irodalom és általában a magyar kultúra iránt érdeklődőknek a nagyhercegségben.

Első lépésként a havi rendszerességű könyvklub jött létre, ahol az elmúlt években a klasszikus és kortárs magyar irodalom legjobb alkotásairól beszélgettek. Ezt követően egyre több szerzőt hívtak meg Luxemburgba, hogy a leghitelesebb forrásból kapjunk információkat a művekről. Ezt követően tágabb kulturális-tudományos irányba bővült tevékenységi kör, koncertekkel, színházi előadásokkal, tudósok meghívásával.

Az éves tagsági díj ellenében elővásárlási jog jár, illetve kedvezményes jegyeket lehet váltani a rendezvényekre. Emellett exkluzív találkozókon (legtöbbször vacsorákon) lehet részt venni a meghívott írókkal, művészekkel, előadókkal. 2024-től pedig elindultak a magyar mint idegen nyelv tanfolyamok is. 2021-től Luxemburgban bejegyzett civil szervezetként működik az olvasókör, így tevékenységeihez állami, illetve városi támogatásokra is pályázhat. Bővebb információk a régebbi rendezvények listájával elérhetők a link oldalon.

A MI négy területre hat és a MI-re négy terület hat (és hatni fog) a Futurion agytröszt szerint:
1. Fizetés: Egyes készségek magasabb fizetésekhez, mások pedig alacsonyabb bérekhez fognak vezetni. Szemmel kell tartanunk a bérek alakulását. A munkaszünetek, új dolgok tanulása, fejlődés követése szintén a bérek változásához vezet.
2. Fiatalok: egyrészt a közösségi média befolyásolja értékrendjüket, perspektíváik beszűkülhetnek, másrészt a munkaerő-piaci esélyeiket is befolyásolja, mert az egyszerű munkákat, amelyeket általában a fiatalok kapnak, most könnyebben automatizálhatják vagy elvégezhetik a MI-eszközökkel. Hogyan lépnek majd be a fiatalok a munkaerőpiacra?
3. Az idő érzékelése is változik, pl. a munkaidő rövidítéséről még nagyobb viták lesznek. A változás megteremtheti a rövidebb munkaidő feltételeit azáltal, hogy a polgárokat az AI segítségével produktívabbá teszi.
4. Integritás (adatkezelés jogszerűsége, a magánélet védelme). A munkahelyi digitális magánélet jelenleg nem fókusz a közkönyvtárakban. A világjárvány miatt gyorsan felmerült az igény a megfigyelő szoftverek iránt. Ezekkel a munkáltatók valós időben, az otthoni irodából is ellenőrizhetik alkalmazottaik hatékonyságát. (Válaszul olyan szoftvereket is kifejlesztettek, amelyek "nyomkodták" a billentyűket és mozgatták az egér kurzorát, hogy becsapják a felügyeleti szoftvert.) A munkáltató az AI segítségével a mintafelismerés révén meg tudja jósolni a hatékonyságot, valamint a cselekvést. A magánélet védelméről szóló vitát javítani kell. Tudatosabbá kell válnunk minden adattal kapcsolatban, amelyeket néhány nagy technológiai vállalatnak adunk át, amikor pl. egy generatív AI-csevegést használunk. Kié az adataink? Hogyan használják fel azokat?

A közkönyvtárak már most is vitatkoznak a magánélet védelméről, pl. arról, hogy a könyvtár munkatársai hogyan segítik a felhasználókat a személyazonossági dokumentumok másolásában, banki ügyekben stb. (Ref.: Szabó Eszter)

A kapott, tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
1 - árt, mert nem tudunk elég megnyerőek lenni
7 - egyáltalán nem hozza vissza a befektetett energiát
3 - inkább eredményes
4 - kevésbé eredményes
7 - nagyon eredményes.
Mindez diagramokon, összevetve az előző évi hasonló adatokkal: link . Mindezek alapján úgy tűnik, hogy nehéz következtetést levonni. Gond azonban, hogy más, alaposabb, nagymintás felmérés nincs a témában. Amit viszont nem mérünk... (MG)

Az Országos Könyvtári Napok részeként megrendezett Könyves vasárnapon mutatta be a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár a saját fejlesztésű társasjátékát, a Könyvklubot.

Érdeklődésünkre Takács Adrienn, a József Attila Városi Tagkönyvtár munkatársa, a játék egyik fejlesztője elmondta, hogy a zalaegerszegi könyvtárak kínálatainak már régóta részei társasjátékok. A Deák-könyvtárban és a kertvárosi Apáczai-tagkönyvtárban évek óta működik társasjáték klub. Az intézményekből pedig több játék kölcsönözhető is. Ezek a pozitív tapasztalatok és olvasói igények adták az ötletet ahhoz, hogy a megyei könyvtár innovációs munkacsoportja egy saját játékot fejlesszen.

A Könyvklub című társasjátékban a könyvimádók szerepébe bújnak a játékosok (3-5 fő játszhat, 12 éves kor felett), a cél pedig az, hogy mindenki megtöltse - lehetőleg minél magasabb pontszámmal - a saját könyvespolcát. Szín, szerző, műfaj és méret alapján lehet könyveket gyűjteni, miközben olvasási élményeket is szerez a játékos. A társasjátékban kortárs szerzők művei, szereplői jelennek meg. Egy stratégiai játékról van szó, mely nem nehéz, ám azért valamennyi "társasos" alapismeret, gyakorlat szükséges hozzá - fogalmazott Takács Adrienn.

A Little Free Libraries (LFL) a madárodú méretű könyvmegállóinak szervezete összefogott az Amerikai Könyvtári Szövetséggel (ALA) és a PEN Americával, hogy a tiltott könyvek terjesztését ösztönözzék ott, ahol az a leginkább szükséges.
Az LFL nonprofit szervezet, amely 2009 óta több mint 180 000 kiskönyvtárat regisztrált. Mindegyik könyvtárnak egyedi számozása van. Ha a tulajdonosuk vagy "gondnokuk" úgy kívánja, felkerülhet az LFL világtérképére. Ott GPS-koordinátákkal listázzák a helyüket. Az LFL-felügyelők fenntartják könyvtáraikat. Könyvekkel töltik fel őket, amelyeket a járókelők elvihetnek, kicserélhetnek vagy kiegészíthetnek. Az USA-ban több mint 71 000 regisztrált LFL-könyvmegálló van.

Aki a tiltott könyvekhez szeretne hozzáférni, vagy megosztaná azokat, megnézheti a könyvmegállók (LFL) link interaktív könyvtilalmi térképét, ahol jelzi a könyvtilalom által leginkább sújtott területeit és a legközelebbi LFL-helyszíneket. A weboldalon az USA szövetségi államai szerint kereshetők a könyvtilalmi számok. A nagyítás megmutatja az egyes LFL-ek helyét és térképszámát.
A gondnokok döntése, hogy milyen információkat osztanak meg az LFL mobilalkalmazásban, pl. azt, hogy mostanában könyveket adtak-e hozzá, vagy hogy szükségük van-e adományokra. A kölcsönzésüket a Betiltott könyvek jelzővel is megjelölhetik. Fizikai táblákat is vásárolhatnak, amelyeken az áll: "Ez a Kis Szabad Könyvtár megosztja a tiltott könyveket". Letölthetnek egy nyomtatható ablakfeliratot vagy közösségi média grafikát is.

Az LFL együttműködve a Penguin Random House kiadóval másodszorra is útnak indítja a Tiltott könyvek kocsiját. Ez a teherautó olyan városokba látogat, ahol sok könyvet kifogásoltak vagy betiltottak. A kocsi gyakran megáll az LFL-eknél, hogy könyveket adományozzon. A Simon & Schuster és a HarperCollins által szponzorált könyves ajándékcsomagokat meg lehet nyerni link .

Akik egész évben készültek a Tiltott könyvek hetére, bespájzolták azokat a könyveket, amelyeket be akarnak tenni a könyvtárba. Mások pedig csak "támogatják, de nem lelkesednek a témáért".
Azok, akiket érdekel, de nem tudják, hol kezdjék, kérhetnek egy listát mind az 50 államban betiltott könyvekről.

A könyvtilalmi térkép úgy készül, hogy összekapcsolják az ALA és a PEN America jelzőszámait, ezeket a statisztikákat az LFL helyszíneivel. A könyvtilalom nem csak floridai vagy texasi kérdés, és nemcsak azt lehetne megérteni, hol vannak tilalmak, hanem így fel lehetne tölteni a könyvmegállókat is. A fejlesztő csapat LFL-menedzserből és egy adatelemzőből állt.

A csapat egy webfejlesztővel kevesebb mint 200 dollárból elkészítette és feltöltötte az interaktív koroprotektortérképet. Az LFL résztvevői lelkesen fogadták a projektet.
A térképet több mint 23 000 alkalommal tekintették meg, még a Tiltott Könyvek Hete kezdete előtt. (Ref. Szabó Eszter)

"Mesélő vagyok. Szeretnék elmesélni néhány személyes történetet arról, amit úgy hívok, 'az egyetlen történet veszélye'. Kelet-Nigériában nőttem föl egy egyetemi campuson. Anyám szerint már két évesen olvastam, de szerintem a négy év közelebb áll az igazsághoz. Tehát már korán olvastam. Méghozzá angol és amerikai gyerekkönyveket.

Korán megtanultam írni is. És amikor kb. hét évesen elkezdtem történeteket írni tollal, szénrajzokkal illusztrálva, melyeket szegény anyámnak kellett fölolvasnia, ugyanolyan történeteket írtam, mint olvastam. Minden szereplőm fehér volt és kék szemű. Játszottak a hóban. Almát ettek. (Nevetés) És rengeteget beszéltek az időjárásról, hogy milyen szépen süt végre a nap. (Nevetés)
Annak ellenére, hogy Nigériában éltem. Sosem hagytam el Nigériát. Nálunk nem volt hó. Mangót ettünk. És sosem beszéltünk az időjárásról, mert nem volt szükséges. A szereplőim rengeteg gyömbérsört ittak, mert minden angol könyvben, amit olvastam, gyömbérsört ittak. Nem számított, hogy fogalmam sem volt, mi az. (Nevetés) És később is még sokáig borzasztóan szerettem volna megkóstolni a gyömbérsört.
De ez egy másik történet.

Szerintem ebből is látszik, hogy mennyire fogékonyak vagyunk a történetekre, különösen gyerekként. Mert csak olyan könyveket olvastam, melyekben külföldiek szerepeltek, és meg voltam róla győződve, hogy a könyvekben eleve szerepelniük kell külföldieknek, és olyasmikről kell szólniuk, amikkel én nem tudtam azonosulni.
Változott a helyzet, amikor fölfedeztem az afrikai könyveket. Nem sokhoz lehetett hozzájutni. És nem voltak olyan könnyen fellelhetők, mint a külföldi könyvek.

De az olyan íróknak köszönhetően, mint Chinua Achebe és Camara Laye, gyökeresen megváltozott az irodalomról alkotott elképzelésem. Rájöttem, hogy a hozzám hasonlók, a csokoládé-bőrű lányok, akiknek göndör haja nem fogható lófarokba, szintén megjelenhetnek az irodalomban. Elkezdtem írni arról, amit ismerek..." (A forrás előadás magyar felirattal is beállítható.)

Rengeteg látogatót vonzottak az elmúlt héten a könyvtár programjai Szekszárdon. Amint arról korábban több ízben is beszámoltunk, az elmúlt héten már a Tudásközpontban várta az érdeklődőket az Illyés Gyula Könyvtár link , így az Országos Könyvtári Napok részeként megrendezett eseményeket is már itt szervezték meg. Sokan voltak kíváncsiak az új épületre, így soha korábban nem tapasztalt - vagy legalábbis nagyon ritkán látott - nagy vendégsereg látogatta a programokat.

Liebhauser János, az Illyés Gyula Könyvtár igazgatója szerint ünnepélyes hét volt ez a könyvtár életében, nemcsak a könyvtári napok programsorozata miatt, de a költözés okán is.
- Remek állapotban sikerült megvalósítanunk a költözést, úgy várhattuk az olvasókat, ahogyan megszokhatták. Nem volt ünnepélyes megnyitó, mert a levéltár költöztetése még nem fejeződött be, mégis ünnepélyes volt ez a hét, hiszen elmondható, hogy soha ennyien nem voltak még könyvtári rendezvényeken. Ez - azt gondolom - az új épület áldásos hatása, mert minden épületnek megvan az az ereje, hogy ha jó, akkor vonzza az embereket - mondta, majd hozzátette: rengeteg pozitív visszajelzés érkezett. Külön kiemelte, hogy sokan a finn könyvtárakhoz hasonlítják az új épületet, ami mindig nagy elismerés a hazai könyvtárszakmában.

A programok is folytatódnak a héten, tizedikén indul el a receptklub, szintén tizedikén a Jelenkor aktuális számának bemutatójára is sor kerül.

A könyvtárosok közel fele szerint a munkahelyi konfliktusok nem generációs ellentétekből fakadnak, ugyanakkor az érzékelt munkahelyi konfliktusok jelentős részét generációs konfliktusnak ítélik. Az idősebb kollégák szerint a fiatal generációkhoz tartozó munkatársak jellemzője az alacsony munkamorál és az idősebbek felé kinyilvánított tisztelet hiánya, illetve a fiatalabb generáció véleménye szerint az idősebb generáció elavult szakmai nézeteinek, lassú munkatempójának és az informatikai tudás hiányának nagy szerepe van a munkahelyi konfliktusok kialakulásában, állapítja meg Bajnok Tamara 2022-ben megjelent cikkében. Meglátása szerint:

- Megoldásnak a szervezeti kultúra fejlesztését, a könyvtárvezetők és a munkatársak érzékenyítését látom, amit a legkönnyebben szakmai napok vagy workshopok szervezésével lehet megvalósítani. Véleményem szerint a felsőfokú könyvtárosképzés és szakképzés minden területén is biztosítani kellene - ha nem is önálló tanegységként, inkább a meglévő tantárgyi hálón belül - a lehetőséget arra, hogy a résztvevők megismerjék a különböző generációk viselkedésének motivációit, kommunikációs sajátosságait, erősségeit, az együttműködéshez szükséges fejlesztendő területeit, valamint kapjanak lehetséges megoldási javaslatokat a generációk közötti konfliktusok tompítására.

A Könyvtári Intézet adatai szerint 2020. december 31-én a magyarországi könyvtárak összesen 8773 alkalmazottat foglalkoztattak. A kérdőívet a könyvtárosok 1,3%-a töltötte ki, tehát nem mondható el, hogy a felmérés eredménye általánosan jellemző a teljes könyvtári szférában, ám felhívja a figyelmet a könyvtárakban jelenlévő és mindenképpen kezelendő problémaegyüttesre.

Az ún. "fejlődő forgatókönyv" tömör, moduláris utasításkészlet. Felvázolja egy feladat célját és annak az elvégzéséhez legszükségesebb lépéseket. Ahogy a BCG Henderson Institute szakértői fogalmaznak: ha kizárólag lényeges cselekvésekre fókuszálunk, az értelemszerűen megkönnyíti az új tudás befogadását és így a munkafolyamatot. Emellett döntési szabadságot teremt a munkavállalók számára, így az alkalmazottak az adott helyzethez igazíthatják a megközelítést, vagy új változatokat próbálhatnak ki. Ezek az értelmezések és azok eredményei könnyen áttekinthetőek, a forgatókönyvet pedig a változó körülmények és a tanulságok alapján lehet továbbfejleszteni.

A fejlődő forgatókönyv iskolapéldáját alkalmazzák például az Apple kiskereskedelmi üzleteiben. Az üzletekben elemi elvárás, hogy mindenhol egységes élményt kell nyújtani, miközben az Apple egyedi, magas szintű ügyfélkapcsolatot igénylő kiskereskedelmi megközelítése szerint az értékesítőknek termékbemutatókat kell tartaniuk, ajánlásokat kell tenniük, és válaszolniuk kell a legkülönfélébb eszközökkel kapcsolatos, a vásárlói tudás és igények alapján is széles skálán mozgó kérdésekre. A siker érdekében az Apple rugalmas elveket dolgozott ki kiskereskedelmi dolgozói számára, amelyek az ügyfélkapcsolatok lényeges jellemzőit határozzák meg: az APPLE-forgatókönyvet. (Olvasd össze a sorok első betűit.)
- Az ügyfeleket köszöntsd barátságosan.
- Próbálj meg udvariasan tájékozódni az igényeikről.
- Prezentálj hazavihető megoldást.
- Legyél figyelemmel az aggályokra.
- Egy meghívással fejezd be, hogy térjenek vissza.

Vitézy Dávid még nincs 40 éves, de közel negyedszázada foglalkozik azzal, ami miatt sokan Magyarország egyik legfelkészültebb szakpolitikusának tartják.
- ... Én inkább azt érzékelem, hogy a még mindig nagyon sok szempontból meghatározó szakembergárda az előző évszázad második felének a tudásbázisával van felvértezve. Ez a közlekedésben is a modernizáció egyik legnagyobb akadálya. A döntéshozók és a szakembergárda nagy része nem ismeri a külföldi szakirodalmat, ezért úgy csodálkoznak rá arra, ami Bécsben évtizedek óta működik, hogy az egészen megdöbbentő. Az egész karrierem, civil aktivista koromtól arról szól, hogy olyan dolgokat képviselek, amikben valójában nincs semmi újdonság, csak elmondom, hogy a legjobban működő európai városokban mi hogyan működik. BKK-vezérként, amit sokan a budapesti tömegközlekedés reformkorának élnek meg, valójában csak annyit csináltam, hogy Európa legjobb példáit átnézve létrehoztunk egy olyan rendszert, amiben már voltak normális térképek, elfogadható utastájékoztatás. Van, amire Londonból, másra Párizsból, Bécsből hoztunk megoldásokat. Én büszkén vállalom, hogy Nyugat-Európából loptunk ötleteket.

Qubit: Ha a szakértelme révén a világ bármely pontján dolgozhat, miért teszi ki magát a magyar belpolitika viharainak?
- Ha látom a budai fonódó villamos hálózatát, tudom, hogy nem létezne, ha én bizonyos pontokon nem teszem kitartóan, amit kellett. Engem nem a kommentek érdekelnek, hanem az, hogy a tarkabarka, húsz-harmincéves buszok helyett alacsony padlós buszok járnak Budapesten. Lehet, hogy önteltségnek hangzik, de nekem ezek adnak visszajelzést arra, hogy érdemes csinálni. Jó érzés, amikor egy külföldi város szebb lesz az ott elvégzett munkától, de én ide születtem, az okozza a legnagyobb örömet, ha a saját városom vagy épp az ország fejlődéséhez járulhatok hozzá. Ha évente párszor sikerül átvinni valamit, aminek tartós eredménye van, akkor már megérte. A kommentek pedig úgyis mindig változnak.

Az AI-képgenerálással kapcsolatban két fő gyakorlati probléma szokott előkerülni. Az egyik, hogy miként lehet tudatosabban irányítani a tartalmat, hogy azt kapd, amit szeretnél. A másik, hogy ha végre sikerült valami hasonlót kapni ahhoz, amit elképzeltél, vagy csak megtetszik valami, amit a próbálkozásaid során kiköpött a gép, akkor hogyan lehetne ezt a stílust megismételni más tartalommal. Mi most ez utóbbival foglalkozunk.

Még mielőtt a lényegbe belevágnék, fontos elmondani, hogy itt nagyrészt általános módszerekről lesz szó, tehát nem feltétlenül lényeges, hogy ki milyen képgenerátorral dolgozik. Rengeteg képgenerátor-szolgáltatás létezik, és ezek között számos ingyenesen is használható, többnyire különböző mértékben korlátozott funkciókkal, ezért a módszerek többségét bárki kipróbálhatja ingyenesen. Mivel ezeket generátorokat és szolgáltatásokat folyamatosan fejlesztik, nem is lenne sok értelme egy adott platform bemutatásának, mert a felületek kinézete és az elérhető funkcióik gyorsan változnak. Azt azonban elárulom, hogy a cikkben szereplő ábrákat az utolsó kivételével mind a Leonrardo.AI szolgáltatással készítettem, aminek az ingyenes verziója napi 150 token felhasználását teszi lehetővé korlátozott funkciókkal.
I. módszer: Kollekció formátum
II. módszer: Részletes stílusleíró prompt
III. módszer: Image prompt
IV. módszer: Saját modell tréningezése
V. módszer: Konzisztens kiterjesztés és szerkesztés
VI. módszer: Random seed használata
VII. módszer: Style Aligned Generation... (kifejtés a forráslinken)

"Egyre gyanúsabbá vált a dolog, a lavina elindult, és már nem tudtam kontrollálni, hogy a nevem hova kerül, került fel társszerzőként úgy, hogy a tanulmányok többségében semmilyen közreműködésem végül nem volt."

... A 13 megjelent tanulmányból csak az említett kettőt vonták vissza, de nem kizárt, hogy ez a szám még nőni fog. A 12 Elsevier-tanulmány szerzői között pedig érdekes mintázatot lehet találni: mindegyik szerzői között ott van Qusay Hassan, a már említett Marek Jaszczur, valamint két további iraki kutató, Sameer Algburi és Aws Zuhair Sameen. De azt, hogy mindegyikük valódi szerzője-e a tanulmányoknak, nem lehet biztosan megmondani. Wise összesítette azoknak a kutatóknak a listáját, akik a 12 tanulmány közül legalább kettőben előfordulnak, és emiatt elképzelhető, hogy ők visszatérő ügyfelek. Legtöbbjük iraki, de akad köztük szaúdi és katari, sőt négy lengyel is (Jaszczur valamint három közel-keleti hangzású név). Továbbá az Óbudai Egyetem két magyar munkatársa: Garai-Fodor Mónika és Viktor Patrik.

... Ezeknek a tanulmányoknak a jelentős részénél [Viktor Patriknak] a korábbiakban említetthez hasonló, szokatlan együttműködéseket lehet felfedezni: például a nanotechnológiai cikk 17 szerzője 17 különböző intézetből jött, 8 különböző országból (Irán, Irak, Peru, India, Jordánia, Lengyelország, Szaúd-Arábia, Magyarország). Felmerül a kérdés, hogyan lehet gördülékeny közös tudományos munkát végezni ilyen felállásban, és persze az is érdekes, hogy egy magyar doktorandusz ismétlődően közel-keleti és indiai kutatókkal dolgozik együtt, sokszor egyedüli magyarként, akár T-sejtek gyártásáról, akár energiainfrastruktúrákról, akár FMCG márkaértékről van szó. Vajon miért olyan előnyös ez a papírgyárakban amúgy erős régió egy óbudai tanársegédnek?

Míg a keleti kultúrákban a tetoválás hagyományosan közösségi, szakrális rítus, gyakran egy beavatási szertartás része, az egyént előtérbe helyező nyugati világban nemcsak újra divattá vált, hanem a pszichés önelbeszélés eszközévé is. Noha a 20. században javarészt a devianciával és a bűnöző szubkultúrával azonosították a tetoválást, a 19. században még az elit is előszeretettel tetováltatta magát. Nemcsak V. György angol királynak volt kék-piros sárkány a karján, hanem Erzsébet magyar királynénak, Sissynek és Horthy Miklós kormányzónak is volt tetoválása, sok más notabilitással egyetemben. Mára a tetováltatás osztályhatárokat nem ismerve keresztül-kasul átjárja a társadalmakat, amit Keszeg angol kifejezéssel trickle across mozgásnak nevez, tehát se nem alulról jövő, se nem felülről leszivárgó viselkedésmintáról van szó, hanem olyanról, ami keresztülcsorog a rétegek között.

A médiaipar egyszerre a motorja és követője a testdíszítési trendnek és a hozzá kötődő laikus terápiás gyakorlatnak.

A tetoválás normalizálódásával és szemmel látható népszerűsödésével a testhatárok is szabadabbá válnak - mondja Hermann Veronika, az ELTE Média és Kommunikáció tanszékének az oktatója, aki szerint a tetoválást a technológiai, társadalmi és kulturális változások tengelyében érdemes vizsgálni. A 21. század embere nem végleges adottságként tekint a testre, hanem úgy, mint ami folyamatosan módosítható - akár egy választott életmód által, mint a vegánság vagy a sportolás, akár orvosi beavatkozással mesterségesen -, és így egyfajta efemeritás, azaz lebegő átmenetiség jellemzi. (Qubit)

Könyvekkel kapcsolatos tetoválások a Pinteresten: link .

A kamaszok jelentős időt töltenek közösségi média platformok böngészésével, és jellemzően inkább "belebotlanak" a hírekbe, mintsem, hogy szándékosan rájuk keresnének. Emellett szívesebben olvasnak véleménycikkeket, mint objektív információt tartalmazókat, aminek következtében hajlamosak elfogult vagy egyoldalú forrásokból tájékozódni. A hírek esetében több figyelmet szentelnek influenszereknek és hírességeknek, mint újságíróknak, és a kutatók szerint a kapott információk és a hírforrás megbízhatóságát kevéssé szokták ellenőrizni.

Faragó Laura, Orosz Gábor, Paskuj Benedek és Krekó Péter kutatásukban azt elemezték, hogy serdülők esetében milyen tényezők segítik és hátráltatják az álhírek felismerését. Vizsgálatukban összesen 1582 magyar gimnazista vett részt 25 iskolából. A kutatók többek között valós és álhírek Facebook-poszt formátumú szalagcímeit mutatták nekik, amikről el kellett dönteniük, hogy mennyire tűnnek valósnak. Emellett random módon generált, értelmetlen mondatokról kellett megítélniük, hogy van-e jelentésük - ha valaki az ilyen idézeteknek értelmezhető mélységet tulajdonít, az növeli az esélyét annak is, hogy bedőljön az álhíreknek.

A kutatás eredményei szerint azok a tinédzserek jobbak az álhírek felismerésében, akik analitikusan gondolkodnak és motiváltak az alapos mérlegelésre. A szerzők szerint az álhírek felismeréséhez a kognitív képességek összességében fontosabbak, mint a társadalmi-gazdasági és az etnikai hovatartozás. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, milyen társadalmi vagy etnikai státuszú egy serdülő, az analitikus gondolkodás és az arra való motiváció védelmet nyújthat az álhírekkel szemben.

Egyre terebélyesebben hömpölyög a közösségi médiában a mesterséges intelligenciával (MI) generált képek vizuális szemétfolyama. A Facebookon biznisz lett a csöpögős tájképek, a vallásos giccs, a hamis történelmi fotók vagy az együttérzésre bazírozó MI-képek megosztása, és ehhez a platform vígan asszisztál. Bár a jelenség első pillantásra nem tűnik civilizációs veszélynek, komoly károkat okozhat az emberiség kollektív vizuális kultúrájában. Hacsak nem éppen ettől omlik össze maga a mesterséges intelligencia.

... lassan, de biztosan az életünk részévé válik a MI-nak egy kevésbé veszélyes, de hosszú távon biztosan korrozív megjelenési formája: az úgynevezett slop. Az eredetileg löttyöt jelentő angol szóval a világsajtó azt a jelenséget kezdte leírni az elmúlt évben, hogy a közösségi médiában egyre több MI-generált kép jön szembe. Így kaptunk Pentagon-robbantás helyett pufidzsekis Ferenc pápát, lejárató politikusi deepfake-ek helyett debil dalokat éneklő politikusi deepfake-eket, bombasztikus hamisítványok helyett banális hamisítványokat. Az a felállás, miszerint gépek lájkolnak gépek által generált tartalmakat, tökéletesen illene az úgynevezett halott internet elméletébe. Ez a teória arról szól, hogy az internet nagy része már nem valódi emberek tevékenységéből áll, hanem automatizált rendszerek (botok, MI, algoritmusok) által kreált tartalmakból és interakcióiból.

A halott internet teória mellett az utóbbi évek másik online jelensége a platformok úgynevezett "elszaródása" (shittification), amelyet Cory Doctorow kanadai techblogger és sci-fi író dobott be a köztudatba 2022 őszén. A Facebook szerinte ennek az elszaródási folyamatnak a legvégén tart. A folyamat nagy vonalakban így néz ki:
1. A platform jó és érdekes szolgáltatást kínál, hogy mindenki használni kezdje. A Facebooknál ez bejött, globálisan 3 milliárdan, Magyarországon több mint 7 millióan vannak fenn.
2. Miután megvan a kritikus tömeg, következik a hirdetők beetetése azzal, hogy itt érhetik el célzott reklámokkal a legtöbb potenciális fogyasztót.
3. Miután mindkét oldalt magához kötötte, és immár egyik sem engedheti meg magának, hogy ne legyen fönn a platformon, elkezdi szorítani a hurkot mindkét célcsoport nyaka körül: a felhasználók egyre több kéretlen tartalmat és hirdetést látnak, a hirdetők egyre drágábban érik el a célcsoportjukat.