Előző rész: link .
Most pedig nézzük: milyen kihívásokkal érdemes számolni?

Ha egy könyvtár ilyen integrációban gondolkodik, szakmai szempontból az alábbiakat érdemes gondosan megtervezni:
- Biztonság és pénzkezelés: Készpénzforgalom (csekkek befizetése, nyugdíjak kifizetése) esetén sokkal szigorúbb biztonsági előírásoknak (pl. biztonsági páncélszekrény, riasztórendszer, kamera) kell megfelelnie a könyvtárnak, mint korábban.
- Fizikai helyigény: Az e-kereskedelem felfutásával a csomagforgalom óriási. A bejövő és kimenő csomagok tárolásához a könyvtárnak dedikált, zárható és biztonságos raktárterületet kell biztosítania, de a feladatot végezheti pl. könyvtárközi kölcsönzésbe is bekapcsolódó csomagautomata-szolgáltató is.
- Személyzet leterheltsége: A postai forgalom - különösen karácsony környékén vagy a havi csekkbefizetési határidők időszakában jelentősen megnövelheti a várakozási időt. Ezt úgy kell menedzselni, hogy az eredeti (könyvtári és kulturális) szolgáltatások minősége ne csorbuljon; esetenként szükség lehet a könyvtárosi munkaidő vagy a létszám bővítésére is.

Bár a kihívások valósak, a nemzetközi gyakorlat és a hazai "könyvtár mint közösségi központ" (harmadik hely) koncepció nagyon szépen összecseng ezzel az iránnyal. (Gemini Pro, MG)

A KIT-ben többször írtunk a brit közkönyvtári rendszer lassú sorvadásáról, pl. link vagy link és link , továbbá: link .
Most lássunk kézenfekvő magyarázatot is: (MG)

A brit önkormányzatok áron alul értékesítették lakásállományuk döntő hányadát - erre Magyarországon is találhatunk példákat. Ezek tulajdonosai főként magánvállalkozások lettek. A főként vidéki elszegényedés miatt növekszik a hajléktalanok száma. Az elszállásolás önkormányzati feladat, ezért már csak piaci áron tudják végezni. Mindez kivérezteti az önkormányzatokat. Az erre vonatkozó állami támogatási normatívát 2011-ben befagyasztották.
"A magánpiaci árak kilőttek, a különbözetet az önkormányzatoknak kell saját zsebből kifizetniük. Ez az abszurd helyzet napi 5.5 millió fontjába kerül a londoni önkormányzatoknak. A lakosság által befizetett helyi adók 11%-a egyenesen magánfőbérlők és hoteltulajdonosok zsebébe megy, csakhogy tünetileg kezeljék a hajléktalanságot.

A túlélésért küzdő, csődközeli önkormányzatoknak nem marad más választásuk, (...) mint el kell vonniuk a pénzt minden mástól: elkezdik bezárni a könyvtárakat, eladják a közparkokat, beszántják az ifjúsági klubokat és a prevenciós központokat, és ezzel a kör bezárul. Ez az ok-okozati láncolat nemcsak a hétköznapokat tette szomorúbbá, hanem közvetlenül megágyazott az Egyesült Királyság legnagyobb gazdasági és társadalmi katasztrófájának is."

Talán meglepő, de Ausztriában a katolikus egyház (a helyi plébániák) által fenntartott könyvtárak nemcsak kiegészítik a hálózatot, hanem vidéken - és sokszor nagyobb városi peremkerületekben is - gyakorlatilag ők jelentik a közkönyvtári ellátást. Ez nem kényszermegoldás, hanem egy erős, 19. századra visszanyúló osztrák (és bajor) kulturális hagyomány, amely alkalmazkodott a 21. századi igényekhez. A KIT Bad Ischl Plébánia Könyvtárában (Bibliothek der Pfarre Bad Ischl link ) kérdezett rá a részletekre.

E könyvtárak nem "vallási", hanem valódi közkönyvtárak, azaz döntően nem teológiai, vallási művek tára, hanem az állományuk teljesen megegyezik egy normál települési közkönyvtáréval. A polcokon a legújabb krimik, gyerekkönyvek, társasjátékok, DVD-k és a német nyelvterületen hihetetlenül népszerű okos mesefigurák (Tonies, ld. pl.: link ) dominálnak. A szolgáltatás felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki számára nyitott. (Bad Ischl-ben két munkatárs is protestáns.)

A kettős fenntartás - plébánia ill. települési önkormányzat - modelljét Bad Ischl-ben legalábbis kiegészíti a tartomány is.
Ausztriában nagyon elterjedt a szinergiára építő finanszírozás. Általában a plébánia adja a helyiséget (gyakran a plébániaépület egyik felújított szárnyát) és megszervezi az önkéntes munkaerőt. Az önkormányzat pedig átvállalja a rezsit, vagy fix éves támogatást ad az új könyvek beszerzésére. Ezzel a modellel a település megspórolja az önálló intézmény felépítésének és egy főállású könyvtáros alkalmazásának költségét, mégis színvonalas kulturális szolgáltatást kap. (Gemini, MG)

"A jövőbeli közkönyvtári munkaerő fejlesztése: közös céljaink megvalósítása" c. stratégiai dokumentumról szóló előző rész: link .

Luke Burton (igazgató, Arts Council England): "A könyvtári dolgozóknak tükrözniük kell az általuk szolgált közösségek sokszínűségét. Ahhoz, hogy a közkönyvtárak továbbra is képesek legyenek kielégíteni, sőt túlteljesíteni a felhasználóik igényeit, elengedhetetlen, hogy a könyvtári munkaerő coaching, képzés, kutatás és szakmai hálózatok révén fejleszthesse és erősíthesse készségeit, így felkészülve az ágazat jelenlegi és jövőbeli kihívásaira. Az Arts Council reméli, hogy ez a stratégia ösztönözni fogja a munkatársakat a szakmai fejlődésre, hogy sokszínű, befogadó és a jövőre felkészült közkönyvtári személyzet álljon rendelkezésre szeretett könyvtárainkban."

Tabitha Witherick-Macaulay (vezérigazgató, Libraries Rising): "Örömmel dolgozunk szorosan együtt az ágazati partnereinkkel, feltárva a könyvtári munkaerő-fejlesztés lehetőségeit. Ahogy a gyermekek, a fiatalok és a közösségek igényei és tapasztalatai folyamatosan változnak, a könyvtári csapatok készségeinek és önbizalmának is alkalmazkodnia kell. Ennek fontos része a fiatalok könyvtári pályára lépését segítő útvonalak támogatása - a nagyobb sokszínűség hozzájárul ahhoz, hogy a könyvtárak mindenki számára befogadóak legyenek."

Sonia Ramdhian (fejlesztési igazgató, CILIP): "E közös keretrendszer támogatja a munkaerő-fejlesztést a közkönyvtári szektor egészében. Elősegíti a szakmába való belépés többféle útját és a szektorközi tanulást, hogy szélesebb körű és sokszínűbb tehetségbázis alakulhasson ki. Támogatja az inkluzív vezetői fejlesztést, az utódlás-tervezést, valamint az alulreprezentált csoportok előrelépését gátló akadályok eltávolítását. Megmutatja, hogy együttműködve ambiciózusabbak lehetünk, stratégiailag hatékonyabban fektethetünk be munkatársainkba, és többet érhetünk el."

Folytatódott a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ átalakítása és decentralizációja. Három országos közgyűjtemény élére új vezetők kerültek: Gerencsér Judit az Országos Széchényi Könyvtár, Dr. Jékely Zsombor az Iparművészeti Múzeum, Dr. Babocsay Gergely a Magyar Természettudományi Múzeum megbízott főigazgatójaként folytatja munkáját.

Gerencsér Judit több, mint 27 éves szakmai tapasztalattal, és több, mint egy évtizedes felsővezetői gyakorlattal rendelkezik. Tanulmányait a Berzsenyi Dániel Főiskolán végezte, ahol angol nyelv és irodalom szakos tanári, valamint könyvtáros diplomát szerzett, majd a Szegedi Tudományegyetemen informatikus könyvtárosként kitüntetéses diplomával végzett.
Jelenleg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, kutatási területe a mesterséges intelligencia könyvtári technológiaelfogadása. Szakmai pályafutását a szombathelyi Európai Dokumentációs Központban kezdte, majd közreműködött az országos bírósági könyvtári rendszer kialakításában. A Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtárának vezetője, az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer vezető koordinátora, majd hat éven át az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese volt. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, 2025 óta az IFLA Európai Regionális Divízió Bizottságának vezetőségi tagja. 2026-ban kezdeményezte a Könyvtárszakmai Kerekasztal létrehozását.

Rugalmas megoldással hozott létre működő könyvtárat egy Írországban élő argentin közösség. Drága integrált rendszer és épület nélkül is sikeres szolgáltatást építettek ki. A dublini bevándorlók a saját otthonaikban őrzött könyveket egyesítették, a katalógust pedig az olcsó és egyszerű LibraryThing platformra alapozták.

Az írországi argentinok eredetileg szakképzett könyvtáros nélkül vágtak bele a projektbe. Saját könyveiket ajánlották fel a közösségnek. A gyűjtemény gyorsan növekedett. Ekkor szembesültek azzal, hogy a nyilvántartáshoz és a kölcsönzéshez már professzionális megoldás kell.

A csatlakozó szakember hamar belátta, hogy a hagyományos rendszerek használata nem járható út. A Koha telepítése túl drága és bonyolult lett volna. A MARC rekordok oktatása az önkénteseknek szintén akadályba ütközött. Ezért választották a felhőalapú LibraryThing és TinyCat párost, ami olcsó és azonnal használható.

A rendszert sikerült a közösség igényeire szabni:
- A rekordokat az Argentin Nemzeti Könyvtár Z39.50-es adatbázisából átemelve másolják.
- A ritka vagy magánkiadású könyveket egy egyszerűsített űrlapon rögzítik.
- A tagregisztráció és a GDPR-megfelelőség egy online űrlapon keresztül működik.
- A könyveket a tagok otthonában vagy a közösségi eseményeken adják át egymásnak.

A történet fontos tanulság a magyar könyvtárosok számára is. Rámutat arra, hogy a kisközösségi vagy civil kezdeményezésekben a rugalmasság fontosabb a szakmai dogmáknál. Ingyenes vagy olcsó felhős eszközökkel is lehet értékes és jól működő könyvtári szolgáltatást építeni. (ref.: Gemini, HL)

A KIT számos alkalommal foglalkozott az állatok szerepével a könyvtári térben. A kutyák jótékony hatásáról, a könyvtári munkában való részvételükről több referátum is született. Ezeket felvillantva fejezzük ki szeretetünket a négylábú barátaink irányába.

Olvasásfejlesztés: Az amerikai Shenandoah County Library-ben folytatott kutatások kimutatták, hogy jelentősen fejleszti a gyerekek olvasási képességét az, ha kutyák hallgatják őket felolvasás közben link . Egy belgiumi közkönyvtár és egy ottani nonprofit szervezet kutyás olvasási foglalkozásokat kínál kisgyerekeknek link .

Stresszoldás: A Washingtoni Állami Egyetem viselkedéskutatói vizsgálták azt, hogy a terápiás kutyák stresszoldó simogatása hogyan hat az egyetemisták koncentrációjára és tervezési képességeire, az eredmények meglehetősen pozitívak link . Az észtországi tartui városi könyvtár 'fél óra az olvasókutyával' néven futtatott programsorozatot, ahol a gyerekek kutyákkal tanulhattak olvasni link . Olvasókutyákat állítanak az olvasási problémákkal küzdő gyerekek rendelkezésére továbbá a finn közkönyvtárakban is link . Arizona fővárosának könyvtárában is olvashatnak az erre kiképzett kutyáknak (Certified Service Dog) a gyerekek a 'Read to a dog' projekt keretein belül link . Az amerikai R.E.A.D. (Reading Education Assistance Dogs) program keretében amerikai könyvtárak, így pl. a New York Public Library is speciálisan kiképzett kutyákat alkalmaznak.

Befogadás: A New York-i Bidawee Learning Centerben pedig a kutyát viszik a hajléktalan gyerekekhez, családokhoz Bronxba és Manhattanbe, ahol a gyerekek általuk kiválasztott könyveket olvashatnak fel az állatoknak link .

Mint a brüsszeli könyvtár az Open+ szolgáltatás prospektusában írják: "2026. április 27-től a Muntpunt a szokásos nyitvatartási idő előtt is nyitva tart. Hétfőtől péntekig 9:00 órától beléphet könyvtári kártyájával vagy elektronikus igazolványával és személyi kódjával. 11:00 órakor a kapuk mindenki előtt kinyílnak. Kérje hozzáférési kódját, és nyugodtan jöjjön be.

Hogyan kapok kódot? Kérd a könyvtárban. Ha még nem vagy tagunk, hozd magaddal személyi igazolványodat vagy kezességi leveledet a sárga pulthoz (0. emelet), legyél ingyenes tag, olvasd el és fogadd el az Open+ szabályzatát. Válassz kódot.

Ha már tagunk vagy, menj a sárga pulthoz (0. emelet), olvasd el és fogadd el az Open+ szabályzatát, válaszd ki a kódodat.

S hogy mit is tehetsz 9:00 és 11:00 között? Kínálatunk változatlan; újságok és folyóiratok. Használhatod a tanulószobákat és a számítógépeket. Könyveket kölcsönözhetsz, olvashatsz vagy leadhatsz [az automatában]. Ha segítségre van szükséged, 11:00 órától a recepciónál munkatársunk várja a látogatókat.

Ki léphet be léphet be 9:00 és 11:00 között? 18 év alatti személyek csak szülővel. Ha tagja vagy valamelyik brüsszeli könyvtárnak, elolvastad és elfogadtad a szabályokat. Ezután a kártyáddal és annak kódjával beléphetsz a könyvtárba.

És a biztonság? Az épületben jelen vannak a felügyelőink. Kamerás megfigyelés is van. - Vigyázz Muntpuntra és vigyázzunk egymásra." (ford.: MG) A KIT-nek Katrien Vande Walle munkatárs mutatta meg a rendszer kártyaolvasó beléptető berendezését.

Munkácsy Béla (tanszékvezető egyetemi docens, ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet) és Csoknyai Tamás (tanszékvezető, egyetemi docens, BME, kutatási területe: épületenergetika, épületfizika, épületállomány modellezés) a közelmúltban a könyvtárfelújítás energetikai szempontjaitól szólt a KIT-ben link ; most az új épülethez közelítenek, hasonló módon.

Divat, vagy fenntartási költség?
- Korunk építészeti divatja szembe megy az energiagazdálkodás alapelveivel!
- A hatalmas méretű, látványos üvegfelületek és acélszerkezetek törvényszerűen ellentétesek a hőtechnikai hatékonysággal. Éppen ezért kerülni szükséges a nagy üvegfelületeket, hiszen nyáron többszörös hűtési igényt generálnak, miközben télen jelentős hőveszteséget okoznak.
- Különösen aggasztóak a tetőbe integrált üvegfelületek, amelyek a jelenlegi szabályozás értelmében ma már nem is volnának megvalósíthatók. Ezek a gyakorlati tapasztalatok szerint az épület beázásának veszélyét is nagy mértékben megnövelik.

- Az ezekből fakadó jelentős energiaigény-többlet ugyan különféle gépészeti megoldások, napelemek, hőszivattyúk segítségével fedezhető, de csak jelentős mértékű és drága többletteljesítmények beépítésével.

- Döntsd el, hogy a divatnak akarsz-e megfelelni, vagy a példásan alacsony erőforrásigénnyel és fenntartási költségekkel szeretnél kitűnni! Ha a könyvtár tervezésébe van módod bekapcsolódni, kérd tehát Te is számon a tervezőn az EU legújabb épületenergetikai előírásainak való megfelelést! A tervezés során ma már nemcsak az energiahatékonyság és a kibocsátáscsökkentés, hanem a nyári túlmelegedés elleni passzív védelem is alapvető követelmény. Ennek egyik lehetséges eszköze a külső árnyékolás, ugyanakkor nagy üvegfelületű középületeknél gyakran összetettebb épületfizikai és homlokzati megoldások szükségesek. Ha ebbe vezetőként van beleszólásod, tetőbe integrált üvegezést ne engedj alkalmazni, hiszen a természetes fényt ma már fénycsatornák segítségével vagy függőleges üvegezéssel is az épület belsejébe lehet juttatni a fentiekben említett energiagazdálkodási problémák nélkül is. A tetőbe integrált üvegezés a legtöbb esetben elkerülhető lenne, mert ma elsősorban építészeti koncepció vagy esztétikai igény következménye, nem pedig funkcionális szükségszerűség. (folyt. köv.)

Amikor összeköltöztünk a párommal, minden jónak tűnt. Ám egyszer azzal lepett meg, hogy színek szerint rakta sorba az otthoni könyveimet. Akkor még mosolyogtam a dolgon. Amikor azonban a születésnapom alkalmából azzal fogadott, hogy méret szerint rendezte őket, szakítottam vele - szól a vicc.

Megengedhetjük magunknak, hogy az első benyomás mögé is lássunk, például, hogy átgondoljuk: mi szerint választanak könyveket az emberek? Az első szempont valószínűleg egy aktuális érdeklődésbe tartozó téma. Teljesen jó. Ám ez azt is jelenti, hogy az összes többi könyvet (legalábbis aktuálisan) elveti. A kívánt információ azonban nem binárisan oszlik el, hanem a Bradford-törvény szerint (ahogyan a könyvtárosképzőben tanultuk), vagyis az innovatív hozzáálláshoz szükségünk van - legalább időnként - az alapvető forrásokon kívüliekre is. De akár a váratlan, szokatlan források, impulzusok egyaránt fontosak lehetnek.

A random szempont szerinti válogatás tehát olyan dolgokra is ráirányíthatja a figyelmünket, amelyekre "normál üzemmódunkban" nem is gondolunk. Egy ilyen kínálat persze nem feltétlenük ad aha-élményt, de igenis benne van a lehetőség, és persze a "zöld színű" válogatás helyett kínálhatunk használóinknak más hasonló, váratlan, elsőre nevetségesnek, netán butának tűnő lehetőségeket is - magyarázattal. (MG)

Nem az eszközöket kommunikálja (pl. könyvek, tér, rendezvény), hanem a hatást. - Az alig 41 ezer lakosú, a világ egyik leggazdagabb államának könyvtára a Liechtensteinische Landesbibliothek
link egyszerre közkönyvtár és nemzeti könyvtár funkciókat is ellát. A szlogenje: "bildet, berührt, bewegt", azaz 'Képez, megérint, megmozgat'; a "rühren" ige keverést is jelent, utalva arra, hogy a könyvtár nem feltétlenül "nyugalmas" intézmény, hanem egyszerre biztosít nyugalmas, támogató, egyúttal a nyugalmat megzavaró környezetet is.

Erre a tényre pedig az intézményen belüli plakátok, a kölcsönzőautomatánál elhelyezett papírtáskák és nagyobb reklámszatyrok is felhívják a látogatók figyelmét. A fotókat ld.: link . (MG)

A legutóbbi kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
3 - A legtöbb résztvevő könyvtárhasználó lesz
12 - Eleve könyvtárhasználók mennek táborba
10 - Sok résztvevőből kevés használó lesz.
A most kapott adatokat a korábbi hasonló, 2014-es kérdésre kapott válaszokkal összevetve tanulságos eredményeket kapunk. Összességében: a helyzet tovább romlott. A táborok eredményessége kétségesebbnek tűnik.

Azt viszont, hogy a romlás külső körülményekre vezethető-e vissza (pl. a gyerekek érdeklődésének, attitűdjének változása, a könyvtárosok általános leterheltsége) vagy belsőkre (pl. a használt módszertan, vagy a műfaj egészének elavultsága) csak alapos, reprezentatív kutatás tudná megmondani. És egyelőre csak bízhatunk abban, hogy ismét lesznek hazai könyvtár(tudomány)i kutatások. (MG)

A könyvtárvezetők minden döntése egyfajta üzenetet hordoz a szervezet prioritásairól. Amikor világos irányelvek szerint befektetnek a következetes döntéshozatalba, a gyakorlati képzésbe, a biztonságos épülettervezésbe, a hatékony kommunikációs rendszerekbe vagy erős közösségi partnerségekbe, akkor a személyzet felismeri azt, hogy biztonságuk fontos. De ennél fontosabb a kérdés: mit kell tenni, hogy a munkatársak biztonságban, támogatva és magabiztosan érezzék magukat? A személyzet magabiztossága nem abból fakad, hogy az egyénektől megkövetelik, legyenek ellenállóbbak, hanem hogy tudják, vannak olyan irányelvek, képzések, rendszerek és vezetői gyakorlatok, amelyek biztonságot és következetességet nyújtanak.

- Íme hét gyakorlati módszer, amellyel a könyvtári vezetők megerősíthetik ezt a bizalmat:

1. Dolgozzanak ki egy mindenki számára érthető, felelősségteljes magatartásra és belépési feltételekre vonatkozó szabályzatot! - Minden közkönyvtárnak rendelkeznie kell egyértelmű és megfelelően kommunikált szabályzattal.
2. Minden alkalommal hajtsák végre a szabályzatot! - A szabályzatok csak akkor építenek bizalmat, ha azokat következetesen alkalmazzák.
3. Tegyék a beszámolót szokásos gyakorlattá! - Minden jelentős eseményt követnie kell egy strukturált beszámolónak.
4. Képzés, gyakorlás és megerősítés - Akkor hatékonyak az irányelvek, ha a munkatársak alkalmazni is tudják őket.
5. Az épületek tervezésekor a munkatársak biztonságát szem előtt tartják. - A könyvtár fizikai környezete jelentősen befolyásolhatja a viselkedést. Mérjék fel a könyvtár környezetét, és határozzák meg, hol lehetne fejleszteni!
6. Egyszerűsítsék a segítségkérést! - Egyetlen munkatársnak sem szabad úgy éreznie, hogy egyedül kell megbirkóznia egy veszélyes helyzettel. A hatékonyan működő könyvtárak olyan egyszerű kommunikációs rendszereket hoznak létre, amelyek által a munkatársak gyorsan és diszkréten segítséget kérhetnek.
7. Együttműködés a közösséggel. - Az erős partnerség a munkatársak és a könyvtárak által szolgált közösségek számára is előnyös. (Ref.: Aux Eliza)

- Mennyire vannak összhangban az MTA tudományterületi folyóiratlistái a nemzetközi folyóiratminősítési rendszerekkel?
- Vajon a magyar kutatók valóban azokban a folyóiratokban publikálnak, amelyeket a nemzetközi mutatók a legjobb minőségűnek tartanak?
- És mennyire követik ezek a listák a jogtudomány egyre inkább interdiszciplinárissá váló kutatási irányait?
Ezekre keresi a választ Sasvári Péter és Hajdú Noémi "Az MTA IX. Osztály Állam- és Jogtudományi Bizottsága (ÁJB) nemzetközi folyóiratlistájának tudományterületi, bibliometriai és használati elemzése" című tanulmánya.

A szerzők az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya ÁJB-nek nemzetközi folyóiratlistáját vizsgálják tudományterületi, bibliometriai és használati szempontból.
Az 1065 folyóiratra kiterjedő elemzés az ÁJB folyóiratlistájának, a SCImago Journal Rank (SJR) 2025 adatbázisának és a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatainak összevetésére épül.
Kérdések: A hazai minősítési rendszer mennyire követi a nemzetközi folyóiratminősítést? A magyar kutatók ténylegesen mennyit publikálnak, és milyen tudományos hatást érnek el ezekben a folyóiratokban?

Különösen figyelemre méltó eredmény, hogy az ÁJB folyóirat-besorolásai és az SJR-kvartilisek között csak részleges megfelelés figyelhető meg: a teljes mintában az egyezési arány 51,0%. Míg az "A" kategóriába sorolt folyóiratok közel négyötöde (79,3%) Q1-es besorolású, addig a B, C és D kategóriák már több különböző kvartilis között oszlanak meg.
Ez azt jelenti, hogy az "A" kategória jól követi a nemzetközi minősítést, az alacsonyabb kategóriák azonban már nem feleltethetők meg egyértelműen a nemzetközi kvartilisbesorolásoknak.

Megjegyzik továbbá:
- Bár a lista elsősorban a jogtudomány klasszikus területeit fedi le, több, napjainkban egyre fontosabb interdiszciplináris területek - például az informatikához, a MI-hez, a környezettudományhoz vagy az egészségtudományhoz kapcsolódó jogi kutatások - jóval kisebb súllyal jelennek meg rajta.
- A vizsgált folyóiratok közel felében egyetlen MTMT-ben nyilvántartott magyar szerző sem publikált, és a folyóiratok több, mint felénél az MTMT-ben nyilvántartott idézettség sem volt kimutatható (azaz: a listán szereplő folyóiratok jelentős részében a magyar kutatók ritkán publikálnak, illetve azok hazai tudományos hatása is korlátozott).

Az eredmények hozzájárulnak a folyóiratminősítési rendszerek jobb megértéséhez, valamint a tudományos teljesítményértékelés és a publikációs stratégiák fejlesztéséhez. (Sasvári Péter)

Mániám, hogy mindenkinek kell, hogy legyen erre legalább napi fél órája. Aki ennyit rá tud szánni, már elolvas átlagosan havi két könyvet. De persze vannak még ötleteim, úgyhogy következzék egy szép hosszúra nőtt lista, sok (triviális) javaslattal ahhoz, hogy neveljük (vissza) magunkat az olvasásra.

1. Nagyon jól lehet tömegközlekedés közben olvasni. Én általában egyéb olvasmányokkal párhuzamosan novellaköteteket és tényirodalmat olvasok útközben. Meglepően gyorsan fogynak így a könyvek. (Telefonon is lehet, és a hangoskönyv is jó, egy jó zajzáras fejhallgatóval ráadásul egész pihentető élmény tud lenni a metrózás.)
2. Nagyon gazdag a hangoskönyvek világa, csodálatos színészek olvasnak fel zseniálisan, rengeteg műfajban. Egyik legnagyobb kedvencem Benedek Miklós zseniálisan olvasott Svejkje. Ez mindig előkerül nálunk hosszabb autóutakon. Van olyan barátom, aki bizonyos könyveket csak házimunka közben hallgat. Ezzel duplán motiválja magát: egyszer mondta, hogy alig várja, hogy végre újra takaríthasson, mert folytathatja a Karamazovokat. Én edzés közben hallgatok történelmi ismeretterjesztő és útikönyveket, heti öt óra másfeles sebességgel, az három hetente két könyv, és sokkal szívesebben emelgetem így a súlyokat. (Aztán szépen beírom az edzésnaplómba a lényeget.)
3. Ébredés után szuper dolog rögtön egy verssel kezdeni a napot. Két perc vagy kevesebb, de már nem telt betű nélkül a nap, ha minden jól megy, a vers sorai időnként fel-fel bukkannak nap közben is a gondolatainkban, és ez nagyon szép élményt tud adni. (Ha belevágunk, akkor próbáljuk legalább három hétig betartani - ez minden új szokás kialakítására érvényes egyébként.)

2026. július 16-án kis űrhajósok költöztek a Szatmár Megyei Könyvtár Multikulturális részlegére. A gyerekek részt vettek egy izgalmas űrhajós kiképzésen, ahol minden küldetést sikeresen teljesítettek. Felpróbálták az űrhajósruhát, és egy pillanatra valódi asztronautáknak érezhették magukat. Megismerkedtek a Naprendszer bolygóival, megtanulták a nevüket, és azt is, melyik bolygó hol helyezkedik el a Naphoz viszonyítva. Különleges "űrkőzeteket" vizsgáltak, és közösen találgatták, melyik bolygóról érkezhettek. Rakétákat színeztek, sokat játszottak, nevettek, és együtt indultak képzeletbeli utazásra a csillagok közé.

Július 1-jétől Bolodár Zoltán vezeti a Soproni Széchenyi István Városi Könyvtárat. A kulturális területről érkező új igazgató szerint az első időszak a megismerésről, a közös gondolkodásról és a csapatmunkáról fog szólni. Célja, hogy a könyvtár megőrizze eddigi értékeit, miközben a jövő kihívásaira is felkészül. Bolodár Zoltán Horváth Csabát váltotta az intézmény élén, és bár új feladat vár rá, továbbra is a kulturális szférában dolgozhat, amelyhez hosszú évek óta kötődik.

- Vegyes érzések vannak bennem. Egyrészt izgalom, hogy meg tudok-e felelni ennek a feladatnak, másrészt örülök annak, hogy továbbra is a kultúra területén dolgozhatok. Nagyon várom a közös munkát az új kollégákkal - fogalmazott. Az új igazgató szerint a könyvtár sikeres működésének alapja a csapatmunka.

Kiemelte, hogy nem könyvtárosként érkezett az intézménybe, ezért különösen fontosnak tartja, hogy építhet a munkatársak szakmai tudására. A Retro Sopron sétákat és előadásokat továbbra is Bolodár Zoltánnal élvezhetik az érdeklődők.

- A kollégák tapasztalatára és tudására kell támaszkodnom, hiszen ők ismerik igazán a szakmát. Közösen tudjuk előrevinni az intézményt. ... - Szeretném megismerni, ki mivel foglalkozik, mi motiválja, mit szeret a munkájában. Célom, hogy segítsem a kollégákat abban, hogy minél jobban tudják végezni a feladataikat.

Bolodár Zoltán hangsúlyozta azt is, hogy az olvasók nem számíthatnak gyökeres változásokra. A könyvtár szakmai munkáját továbbra is magas színvonalúnak tartja, ezért a jól működő programok folytatódnak.

2026. július 28. és augusztus 14. között, keddtől péntekig 10-től 12 óráig ismét megnyitja kapuit a Bod Péter Megyei Könyvtár Kertkönyvtára, ahol a gyerekek együtt fedezhetik fel az olvasás örömét. A könyvtár kertjében mesékkel, könyvekkel és játékos programokkal várják a szervezők mindazokat, akik kellemes délelőttöt szeretnének eltölteni a szabadban.

10:30-tól meseolvasás, ezt követően pedig szabadon lehet olvasni, társasjátékozni, játszani, új barátokat szerezni, vagy egyszerűen megpihenni a fenyőfa hűs árnyékában.

A Kertkönyvtár minden korosztály számára nyitott. A részvételhez nem szükséges könyvtári tagság, de aki kedvet kap, a helyszínen be is iratkozhat. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Megsemmisítették az orosz nyelvű könyveket - derül ki az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kisfilmjéből, amelyet kárpátaljai könyvtárosokkal készítettek. Az OSZK szerint a program eredményei jól mutatják, hogy a magyar könyvkultúra támogatása és a minőségi olvasmányok eljuttatása iránt mind a hazai, mind a külhoni magyar közösségek részéről jelentős igény mutatkozik.

Háborúban dolgozó könyvtárosok vallomásaiból készült negyedórás kisfilm az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) jóvoltából. Az intézmény a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében könyveket juttatott el Kárpátalja magyar könyvtáraiba, eközben ismerhették meg közelebbről azokat a könyvtárosokat, akik a háborús hétköznapokban dolgoznak. Ahogy Holozsai Erzsébet, a Beregszásztól 14 kilométerre lévő Bene könyvtárának vezetője fogalmaz: ölelő karként működve.

A könyvtárvezető a tékában lévő orosz irodalom sorsáról is beszél a kisfilmben: - Leszedtük az összes orosz nyelvű könyvet, és leírtuk és megsemmisítésre kerültek valójában.

Megkérdeztük az ominózus mondatról. Holozsai Erzsébet nem tudja pontosan, hogy ki döntött erről, de a beregszászi könyvtárból kaptak felhívást arra, hogy semmisítsék meg az orosz nyelvű könyveket. Azt meséli, ezeket a köteteket le kellett adni a makulatúrán (papírhulladék-gyűjtőben), miután a könyvleírást így indokolták: "ideológiai és elavult". A döntéssel kapcsolatban kettős érzés van a könyvtárvezetőben.

A rendkívüli hőség és a klímaberendezés meghibásodása miatt 2026. augusztus 4. és 9. között zárva tart a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár központi épülete. A nyíregyházi fiókkönyvtárak többsége továbbra is fogadja az olvasókat, ugyanakkor több, erre az időszakra tervezett rendezvény már elmarad.

A bezárás miatt elmarad a "90 éve született Ratkó József - Segítsd a királyt!" című fotókiállítás augusztus 4-re tervezett megnyitója, amelyen Csutkai Csaba fotóművész felvételeit mutatták volna be. Szintén elmarad az augusztus 5-ére meghirdetett Ringató foglalkozás is, amelyet a Képregénytárban rendeztek volna meg.

A könyvtár a látogatók megértését és türelmét kéri, a javítás befejezését követően pedig ismét a megszokott szolgáltatásokkal várja az olvasókat.

Nehéz helyzetben vannak a vidéken - községekben, falvakban - működő könyvtárak. Ennek oka egyrészt a területi közigazgatás felelős vezetői szerint a lakosok érdektelensége, másrészt az a tény, hogy a vidéki önkormányzatok nem alkalmazhatnak könyvtári személyzetet. A Szabadság napilap által megkérdezett községvezetők azt válaszolták: ha mégis akad könyv iránt érdeklődő, az bemegy a polgármesteri hivatalba, ahonnan az egyik alkalmazott átmegy a könyvtárba, és odaadja a könyvet. Nehezen hihető, de mindez igaz Kolozs megyére is, ahol rengeteg színvonalas kulturális esemény van, amely nagyszámú résztvevővel zajlik. Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere a lapnak azt nyilatkozta: az alig egy éve átadott modern kultúrotthonban alakítottak ki korszerű könyvtárat, olvasótermet, de az érdeklődés roppant csekély. Balázs János, Kisbács polgármestere pedig azt mondta: a lakosok körében nincs igény könyvtárra, de személyzet sincs.

Nem jobb a helyzet a román többségű falvakban-községekben sem: Gyaluban tízezer könyvet magában foglaló könyvtár van, de nincs alkalmazott, hanem az ottani polgármesteri hivatalban a kultúra terén tevékenykedő munkatárs ad kölcsön könyvet néhány éve, ha van igény. A könyvek régebbi kiadások, új könyv megvásárlására nincs pénzügyi keret. Ha a gyalui diákok nem találják meg az iskolák könyvtárában a kért könyvet, csak akkor mennek a falu könyvtárába érdeklődni, könyvet kölcsönözni. Gelu Topan gyalui polgármester szerint a kormány által költségcsökkentés miatt bevezetett alkalmazási tilalom miatt nem tudnak alkalmazni senkit, de a polgármesteri hivatal munkatársa munkaidő alatt kinyitja a könyvtárat, és akkor lehet könyvet kölcsönözni.

A fenti helyzetek ellenpéldája a Torda melletti Szind község könyvtára, ahol könyvtáros is van, aki különféle tevékenységeket, így nyári iskolát is szervez, amely népszerű az ott lakó gyermekek körében. Szinden havonta száznál többen keresik fel a könyvtárat. Az olvasók többsége az iskoláskorú gyermekek közül kerül ki, de vannak fiatalok, középkorúak és szépkorúak is az olvasók között. Călin Fărgaciu, Szind község polgármestere elmondta: a könyvtárat korszerű számítógépekkel, 3D-s nyomtatókkal szerelték fel, annak érdekében, hogy a gyermekek között minél népszerűbb legyen a könyvtár, robotokkal való tevékenységeket is szerveznek. Adriana Pătăcean könyvtáros szerint a község húsz százaléka rendszeres olvasó. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Többször kérdeztük a KIT-ben, hogy megéri-e a könyvtárnak szolgáltatási szintre vonatkozó ígéretet tenni. Ami egyrészt demonstrálja minőségirányítási elkötelezettségünket, másrészt könnyebben számonkérhetővé teszi azt. A minőségirányítási mozgalom nem jutott addig, hogy a hazai könyvtárak ilyen ígéreteket tegyenek. (Jelezd, ha mégis tudsz ilyenről!) Nézzünk egy svéd vonatos példát. A plakáton ez áll:

GÖTEBORGI KÖZPONTI PÁLYAUDVAR - Üdvözöljük a göteborgi központi pályaudvaron, ahol minden utazás egy mosollyal kezdődik!
Széleskörű szolgáltatások várják Önt, mindenki talál magának valót a gyors kávészünetektől a kényelmes szünetekig és a kényelmes bevásárlóközpontokig. Fantasztikus munkatársaink naponta több ezer utazóval találkoznak, és minden találkozáskor mindent megtesznek, hogy meleg, biztonságos és emlékezetes élményben legyen része.
Bárhová is mész, mi itt vagyunk, hogy utazásodat egy kicsit jobbá tegyük. - GÖTEBORGI KÖZPONTI PÁLYAUDVAR

A kettéosztott plakát másik részén helyi híres emberek képe létszik, akik részvételükkel nyilván egyetértenek, hozzájárulnak a kijelentés erejéhez.

- Te hogyan fogalmaznád át a plakátot könyvtárira? (MG)

A gasztromedicina által használt hormézis szerint az idegen hatások hiánya és túlsúlya egyaránt káros lehet. Analógiásan például az olvasás szorgalmazása, könyvek ajánlásának mennyisége, az állománynagyság is céljainkkal ellentétes lehet. Korábban írtunk a választási túlterhelésről link , mely szerint az optimálisnál nagyobb könyvállomány önmagában is csökkenti a használatot. De az átadni kívánt információ mennyiségével is csínján érdemes bánni: link . (MG)

"A hormézis lényege alapvetően egyszerű. Ugyanaz a hatás kis dózisban kedvező alkalmazkodást indíthat el, nagy dózisban viszont már ártalmas lehet. ... Ez azonban nem csak a brokkolira és más élelmiszerekre, összetevőkre igaz.

A hormetikus hatás ugyanis eleve dózisfüggő. Ami egy ételben, a maga természetes közegében enyhe alkalmazkodási ingert jelenthet, koncentrált formában már egészen másként viselkedhet. (...) nagyobb dózisban a hatás könnyen kétélűvé válik. Ami kis mennyiségben kedvező válaszokat indíthat el, túl nagy adagban már prooxidatív vagy más szempontból kedvezőtlen hatású is lehet. Ezért is félrevezető az a gondolat, hogy ami kis mennyiségben jó, abból több még jobb lehet.

A mediterrán étrend éppen azért izgalmas ebből a szempontból, mert nem egyetlen molekulában gondolkodik, hanem egy egész étkezési mintázatban. Ennek része a sokféle növényi alapanyag, a rendszeresen használt olívaolaj, a hüvelyesek, a teljes értékű gabonák, valamint az is, hogy összességében kisebb a gyulladásos terhelés, és ritkább az energiafelesleg. A jó étrend nem attól működik, hogy egyetlen biológiai hatásra épít, hanem attól, hogy olyan belső környezetet teremt, amelyben a szervezet saját javító folyamatai kedvezőbben működhetnek. A hatás nem egyetlen felkapott molekulán múlik, hanem a sok apró inger összeadódásán. (Pulzus)

Sem a vízügy, sem a mezőgazdaság nem tartotta sajátjának a vízvisszatartást az utóbbi évtizedekben. Eredmény: kiszárad(t) Magyarország jelentős része (vö.: link ). Az építészmérnöki karon az utóbbi évekig nem volt szempont az energetika. Így épülhettek tetszetős, de energiahatékonyság szempontjából csapnivaló (könyvtár)épületek is. Melyek állandó költségráfordításai az elodázhatatlan innovációktól veszik el a forrásokat.

Úgy tűnik tehát - gyakran kellemetlenek is -, hogy a korábbinál is nagyobb szükség van az interdiszciplináris (szakterületek közötti, azokat összekötő) tudásokra, szakemberekre. Így merül fel az is, hogy vajon mi a könyvtári tevékenység tárgya és célja. Azt már rég tudjuk, hogy nem csak a könyvek gyűjtése, feldolgozása, kínálata és megőrzése. Ez halljuk minden szakmai rendezvény mantrái között.

Ha a könyvtári rendszert a társadalom információs-tudományos-kulturális, közösségi és rekreációs szolgáltatójaként illetve helyszíneként határozzuk meg, mely a szerteágazó igényeket szolgál, akkor adja magát, hogy ahhoz mindenki számára egyenlő hozzáféréssel kell bírnia. S mivel a célcsoport igényei szerteágazóak, a könyvtáros pedig nincs ezek mindegyikére kiképezve, továbbá kapacitása is korlátos, a működést szinergiákra törekedve kell végeznie, együttműködve az egyező részcélokat szolgáló intézményekkel, érdekcsoportokkal. Aminek alapja, hogy gondolkodásának horizontját is eszerint szélesíti (igen: az évtizedek óta mantrázott holisztikus szemlélet...).

Ez a megfontolás "A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső: "Indulás")" dokumentum egyik sarokpontja. Ami persze nem új, hiszen ismerjük: "Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat", ám most már halaszthatatlan, hogy az ismeret megvalósításba csapjon át. (MG)

Az okostelefonok derűre-borúra való használata miatt a figyelem szétesése (szétszórtság) a probléma. Az ún. "mikrofigyelem" lett az új norma. A telefon ugyanis állandó értesítésekkel bombáz. Rövid, gyors, dopaminos tartalmakat ad. 5-10 másodpercenként új ingerhez szoktat hozzá. Ez megakadályozza, visszaszorítja a lineáris, lassú, mély olvasást.
Az ebből következő kognitív hanyatlás nemcsak egyéni, hanem össztársadalmi gond:
- romlik a szövegértés,
- csökken a kritikus gondolkodás,
- nehezebben követünk összetett érveket,
- a társadalmi párbeszéd felszínesebbé válik.

Ez civilizációs kockázat is, mert a demokrácia és a tudományos gondolkodás is a hosszú figyelemre épül. A könyvek szerepe a lassú ellenállás (ez nem nosztalgia, bár kiszól belőle Ray Bradbury - A szerk.). Miért is? Mert a könyv az egyik utolsó terep, ahol a figyelmünk "újrakalibrálható", a mély olvasás olyan mentális izom, amelyet újra lehet építeni, a telefonos környezet viszont folyamatosan rombolja ezeket.

Mit tehetünk? - Tudatos "telefonmentes olvasási idő" legyen a napirendünkben! Kapcsoljuk ki az értesítéseket! Fizikai könyveket részesítsünk előnyben! Lassú, elmélyült tevékenységeket építsünk be a mindennapokba!

A cikkíró hangsúlyozza: nem a technológiát kell eldobni, hanem a figyelmünket visszaszerezni. Lásd még: Az olvasás vége, vagy csak másképpen olvasunk? link (Copilot; Szabó Eszter)

Vizsgálatok kimutatták, hogy az ember csak olyan hatékonysággal tudja eltalálni az AI által generált tartalmakat, mintha egy érme feldobásával döntene arról. A helyzet még rosszabb volt, ha egy AI-arcot kellett megkülönböztetni egy valóditól.

A problémát az jelentette, hogy az észlelésére szolgáló korábbi módszerek többnyire a vizuális hibák - torz hátterek vagy anatómiai hibák - észlelésére támaszkodtak. A kutatók szerint azonban ezt a módszert meg kell változtatni annak érdekében, hogy kevesebb embert lehessen becsapni.

A tudósok úgy vélik, ennek módja, hogy a fókuszt a részletekről a tágabb képre, az úgynevezett globális benyomásra helyezik át. A kutatók szerint ezekre a kulcsfontosságú tényezőkre kell összpontosítani: szimmetria,
arányosság, vonzerő, kifejezőképesség, megkülönböztető képesség, valamint emlékezetesség.

Ezután ahelyett, hogy arra kérték volna a résztvevőket, hogy figyeljenek ezekre a fent említett tulajdonságokra, a kutatók hat lépésben képezték ki őket a felismerésre, ahol minden egyes képzési szakasz 96 feladatból állt. A feladatok során a a résztvevőknek emberi arcokat mutattak, és megmondták nekik, hogy az adott arc valódi-e vagy nem. Ezután arra kérték őket, hogy egy sor általános vizuális tulajdonság alapján értékeljék az egyes arcokat.

A képzés után jött az igazi teszt, a kutatók pedig megállapították, hogy a résztvevők pontossága - vagyis, hogy kiszúrják-e az AI-képet - majdnem megduplázódott, míg a legjobban teljesítő jelöltek szinte tökéletes eredményt értek el.

Megdöbbentő, 482 oldalas dokumentumot adott át a közpénzből működő Magyar Távirati Iroda (MTI) néhány munkatársa a megújuló közmédia júliusban kinevezett vezetőinek. A magukat PRO DOMO munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők több mint 10 éven át gyűjtötték az állami hírhamisítás és manipuláció bizonyítékait: 2015-ös az első dokumentum és az idei választás előtti napról való az utolsó. A publikálással egy időben a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése belső vizsgálatot rendelt el.

A munkáját végző maroknyi újságíró újra és újra leadta a tudósítását a valóságról, hogy végül híreik a fiókban maradjanak, vagy cenzorok csonkítsák meg azokat. Mivel a gyűjtőmunkát a külpolitikai témákon dolgozók végezték, ez a fájdalmasan bőséges leltár csupán a jéghegy csúcsa.

E dokumentumok közvetlen bizonyítékként rögzítik a vezetői utasításokat, valamint azokat a híreket, amelyek kiadását megtiltották vagy amelyek tartalmát módosították. A rendelkezésre álló iratok alapján e hírekkel szemben szakmai kifogás nem merült fel, csupán azok tartalma nem illeszkedett a kormány propaganda narratívájába.

A dokumentált eseteket a PRO DOMO munkacsoport több kategóriára osztotta, többek között: elhallgatott vagy parancsra készített hírek, kidobott hírek, manipulált anyagok, cenzúrázott és hamis hírek.

A hiteles, pontos, kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás a magyar médiaszabályozás, a Közszolgálati Kódex, valamint az európai médiaszabadságot védő szabályozás alapvető követelménye. A közmédia új vezetése az átvilágítás részeként az átláthatóság erősítése, a közbizalom helyreállítása érdekében azért tárja fel a dokumentumokat, hogy a propagandisztikus gyakorlat a jövőben ne ismétlődhessen meg.