A nemrég megjelent "Strengthening Europe through Public Libraries" link (Európa megerősítése a közkönyvtárak révén) című 160 oldalas uniós jelentés rámutat: a döntéshozók strukturálisan alulértékelik és alulhasznosítják a könyvtárakat. A holland könyvtárügy is sokat tanulhat a dokumentumból (amely közel 100 európai jó gyakorlatot mutat be, pl. a biblioterápiát alkalmazó Libraries of Emotions hálózatot), és a tapasztalatokat érdemes beépíteni a 2027 után megújítandó holland Országos Könyvtári Megállapodásba (Bibliotheekconvenant).

Míg a holland megállapodás három fő feladatra fókuszál (olvasottság, részvétel az információs társadalomban, élethosszig tartó tanulás), az európai jelentés tíz társadalmi kihívást azonosít. Mark Deckers könyvtári szakértő ezekből ötöt, melyek mentén ahol a holland - és a nemzetközi - könyvtárügynek érdemes bátrabban pozícionálnia magát:
1. Társadalmi kohézió és a magány elleni küzdelem: míg a holland dokumentum csak találkozóhelyként említi a könyvtárakat, az európai jelentés egyértelmű közösségi csomópontként (community hub) definiálja őket, amelyeknek aktív és pótolhatatlan szerepük van a magány csökkentésében, a bevándorlók integrációjában és a sérülékeny csoportok támogatásában.
2. Térségfejlesztés (városon és vidéken): egy új könyvtárépület nem csak szolgáltatóközpont, hanem katalizátor. Az európai szemlélet szerint a könyvtári beruházásokat kifejezetten a regionális egyenlőtlenségek felszámolása és a térségfejlesztés motorjaként kell értelmezni, amely felpezsdíti a környezetét.
3. Gazdaságfejlesztés: a könyvtárak digitális alapkompetencia-fejlesztési programjait sokkal szorosabban össze kellene kötni a helyi munkaerőpiaccal. A könyvtár a gazdasági önállósodás, a munkakeresés és a vállalkozásindítás laza, alacsony küszöbű infrastruktúrájává válhat.
4. A demokrácia nehézsúlyú infrastruktúrája: a holland megállapodás szerint a könyvtár hozzájárul a demokráciához. Az EU-s anyag sokkal határozottabb: a könyvtár maga a demokrácia alapinfrastruktúrája - a szabad vita, tudás és demokratikus készségek megtanulásának biztonságos tere; és kurzusokkal, vitákkal civil kezdeményezések befogadásával kell erősíteni.
5. Alapvető szociális védőháló krízishelyzetben: a közelmúlt háborúi és természeti katasztrófái jelzik: a könyvtárak alapvető szociális infrastruktúraként működnek válságokban. Képesek azonnal reagálni a helyi igényekre, teret adva a menedéknek, a tájékoztatásnak és a mentális helyreállításnak. E reziliens szerep eddig hiányzott a hazai stratégiákból.

A törvényi minimum (ellátási kötelezettség) teljesítése nem a végcél, hanem csak a kezdet. Az uniós jelentés rámutat az ambiciózus szakmai fejlődési irányokra. (ref.: Gemini, MG)

Rab Árpád jövőkutató "A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; 'Indulás')" (új, 2026. okt. 22-es frissítés) link ismeretében megfogalmazta gondolatait, ajánlásait.
Megjegyzései, melyek rövidesen KIT-DFMVK videón is láthatóak lesznek. Előzetesként:

1. Jó, ha vannak mérőszámok a stratégiában, de azok birtokában is elveszíthetőek a stratégiai célok.
2. Az anyag ugyan a használói szempontokból vezeti vissza a stratégiát - a dokumentum több, nem könyvtáros szakembert is kérdezett -, ám erősítendő:
- mit jelent a könyvtár a társadalomnak; hogyan látják mások (nem könyvtárosok)?
- mi a könyvtár jövője, funkciója a társadalmi alrendszerekben?
- hogyan változott a könyvtár funkció?
3. Érdemes a könyvtárakat funkciójuk szerint is taglalni (pl. szervezetet szolgál ki, tématerület hitvallása, geolokációs hitvallása).

A legfontosabb: értékajánlat a társadalomnak. Mire ad választ a könyvtár? - Történetek arról, aki vagyok, mi leszek, mivé válok - könyvtárként, illetve betérő használóként.
Ugyanis egyedi, kihasználható lehetőségeink vannak: bejáratott bizalmi tér, amiből nagyon kevés van. Semleges tudásforrás, melyre több minden építhető. A glokalizáció - melynek során a közösség leviszi saját szintjére a globális trendeket - a közösségek erejét növelni kell a fizikai térben. (Jelen kell lenni a fizikai világban, mert ha csak a digitális térben vagyunk akkor könnyen lecserélhetőek vagyunk.)

Mindezeket annak mentén érdemes kidolgozni: melyek azok a tevékenységek, funkciók, melyeket szívesen csinálunk és meg is tudunk csinálni? (Folyt. köv.)

Az okt. 28-án bemutatott OMC (Nyitott Koordinációs Módszer) jelentést az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága (DG EAC) adta közre az EU 2023-2026-os kulturális munkaterve alapján. Benne az egészségügyi és a kulturális szféra összekapcsolása után a közkönyvtár az egyik legfontosabb, már meglévő alapszintű infrastruktúraként jelenik meg.

Itt a könyvtár négy nélkülözhetetlen egészségtámogató és jólléti funkcióját emeljük ki:

1. Stigmatizációmentes "harmadik hely" és alacsony belépési küszöbként semleges tér a mentális egészségnek: az egészségügyi és szociális intézményekkel szemben a könyvtár nem betegség-központú környezet. Látogatóira nem süthető rá a "rászoruló" vagy a "páciens" bélyeg, hanem oldja a magányt és társadalmi izolációt.
Egyébként a magány ma már egy kiemelten súlyos közegészségügyi kockázat. A könyvtár nyitott kapui, olvasósarkai és kötetlen közösségi terei biztonságos találkozási pontot adnak az idős, egyedül élő vagy társadalmilag elszigetelődött polgároknak, megelőzve az izoláció okozta mentális és fizikai leépülést.

2. A társadalmi receptfelírásban (social prescribing) természetes partner a könyvtár. Nem-gyógyszeres terápiákon az ajánlások során a háziorvos vagy mentálhigiénés szakember gyógyszer helyett (vagy mellett) közösségi bevonódást ír elő.
A könyvtár kínálja a legegyszerűbben elérhető tevékenységeket - pl. kreatív írás és biblioterápia: irányított olvasócsoportok és irodalomterápiás foglalkozások az önreflexió, a stresszoldás és a gyászfeldolgozás támogatására.
A közös éneklés, zenehallgatás és kézműves műhelyek (pl. makerspace) esetében a manuális alkotás és az auditív élmények bizonyítottan csökkentik a szorongást és támogatják a kognitív funkciókat (pl. demenciával élők vagy stroke után felépülők esetében).

3. Hiteles egészségműveltség (health literacy) és dezinformáció elleni védelemben a könyvtári szerep a kritikus információs közvetítő. A könyvtárosok nem orvosok, hanem az információs írástudás szakértői. Ők segítenek eligazodni az orvosi tévhitek, áltudományos kamuhírek és veszélyes internetes gyógymódok között. Egészségügyi információs pontokat kialakítva megbízható, közérthető tájékoztató forrásokat (betegtájékoztatók, digitális egészségügyi applikációk használatának betanítása) közvetíthetnek a hátrányos helyzetű vagy digitálisan kevésbé képzett csoportok felé.

4. Az egészségügyi és szociális szektorral kötött partneri megállapodásokat jelentenek, pl. kihelyezett szűrő- és tanácsadó napok, melyeken a védőnők, mentálhigiénés szakemberek vagy dietetikusok bevonása könyvtári környezetben tartott, kötetlen beszélgetésekbe és alapszintű szűrésekbe. A túlterhelt egészségügyi és ápolási dolgozóknak a könyvtárak kulturális terek: feltöltődést, stresszoldást nyújtó "biztonságos menedékként" szolgálhatnak.

A közkönyvtár a modern egészségfejlesztés és megelőzés természetes szövetségese, kulturális élmények és emberi kapcsolatok által mérhetően tehermentesítheti a túlterhelt orvosi ellátórendszert. (Gemini, MG)

Dél-Korea a világ egyik legerősebben digitalizált országa, ahol még a hegyi túraösvényeken is tökéletes az 5G. Szöulban egy meglepő kulturális jelenség tapasztalható: a nyomtatott könyv olvasása és a digitális "kiszakadás" egyre inkább luxusszimbólummá válik.

A popkultúra hatalmas véleményformáló erővel bír. Park Hyungsik színész-énekes "Off the Grid" (Hálózaton kívül) naptárprojektjének koncepciója nem a csillogásra épít, hanem az elmélyülésre, hogy az olvasás vonzó, trendi és irigylésre méltó szabadidős tevékenység. A közvetített példa pozitív, támogató hatással van a társadalmi folyamatokra és a mindennapi életre.

Az igényt a városvezetés és a könyvtárszakma is felismerte. A Seoul Outdoor Library kilépett az intézményi falak mögül, a városlakókhoz vitte a szolgáltatást: reprezentatív csomóponton, a Gwanghwamun téren, az éjszakai kivilágításban ragyogó, modern utcai szabadpolcok találhatók. A felhőkarcolók tövében, kényelmes babzsákokon ülve újraírják a könyvtárlátogatás fogalmát. Az olvasás itt, a 24 órában lüktető tízmilliós metropolisz közepén közösségi élménnyé válik, ahol az emberek a könyvek lapozásában találnak feltöltődést.

A távol-keleti modell egy számunkra nagyon is ismerős eszme XXI. századi megvalósulása. Apáczai Csere János a XVII. században arra tette fel az életét, hogy lebontsa a tudás és a kultúra köré épített falakat. Célja az volt, hogy az ismereteket kivigye a talárosok elefántcsonttornyából a közösséghez. A szöuli szabadtéri könyvtár ennek a gondolatnak modern adaptációja. Nem várják meg, amíg az olvasó bemerészkedik a csendes falak közé, hanem kiviszik a könyveket oda, ahol a társadalom él.

A megvalósítás beruházás helyett jókedvű kreativitást kíván:
- A könyvtár, mint proaktív tér - vigyük ki a szolgáltatást az épületből! Egy udvari olvasósarok vagy egy nyári könyvtári piknik ezt a határok nélküli hozzáférést szimbolizálja.
- Közösségi elvonulás
- Pozícionálhatjuk a könyvtárat úgy is mint a "digitális detox" és a mentális pihenés első számú, ingyenes helyszínét a közösség számára.
(A fotókat ld.: link , fotó: Nyiri Gy., Park Hyung Sik 2027 Season's Greetings link ).

A dél-koreai fiatalok körében terjedő "texthip" azt jelenti, hogy az olvasás egyre inkább divatos életstílussá és az önkifejezés eszközévé válik. A rövid videókon és a közösségi médián felnőtt generáció tagjai közül egyre többen mutatkoznak könyvvel nyilvános helyeken, és az olvasást a személyes ízlésük, műveltségük és identitásuk kifejezésére is használják.
A jelenség mögött különböző okok állhatnak:
- Az olvasás újra vonzóvá válik. A könyv nem csupán információforrás vagy tanulási eszköz, hanem olyan kulturális tárgy, amelynek birtoklása és bemutatása is jelentést hordoz.
- A közösségi média nemcsak elvonja a figyelmet a könyvektől, hanem támogathatja is őket. Az olvasás, könyvválasztás és a kapcsolódó programok könnyen megosztható élménnyé válnak.
- Az olvasás társadalmi státuszt is jelezhet. A könyv az egyéni ízlés és a kulturális tájékozottság jelképe lehet, hasonlóan az öltözködéshez vagy más életmódbeli választásokhoz.
- A trend kereskedelmi lehetőségeket teremt. A könyvek mellett az olvasáshoz kapcsolódó kiegészítők, ajándéktárgyak és közösségi programok is a figyelem középpontjába kerülhetnek. A koreai sajtó értékelése szerint ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy egyesek inkább az olvasás divatossá vált kellékei, mintsem maga az olvasási tevékenység iránt érdeklődnek.

A fiatalokat tehát nem csak a könyv tartalmával lehet megszólítani. Az olvasás közösségi élményként, identitásképző tevékenységként és a digitális ingerektől való tudatos eltávolodás lehetőségeként is vonzóvá tehető.
A könyvtárak számára ebből három gyakorlati lehetőség következik:
1. Az olvasás láthatóvá tétele: közös olvasási alkalmak, olvasóhelyek, könyvajánlók és a fiatalok saját olvasmányélményeinek bemutatása.
2. A közösségi dimenzió erősítése: olvasóklubok, tematikus találkozók és olyan programok, amelyekhez nem szükséges előzetes irodalmi felkészültség.
3. A divat- és a tényleges olvasás megkülönböztetése: nem csupán a rendezvények látogatottságát vagy a könyvekről készült közösségimédia-posztok számát érdemes mérni, hanem azt is, hogy a résztvevők többet olvasnak-e, visszatérnek-e, és tartósabbá válik-e az olvasási szokásuk.

Kérdés persze, hogy texthip tartós olvasási fordulatot hoz-e, vagy csupán újabb, gyorsan változó fogyasztói trend marad? A válasz egyelőre nem ismert. A jelenség mindenesetre jó példa arra, hogyan válhat egy hagyományos kulturális tevékenység ismét vonzóvá, ha a fiatalok társas és önkifejezési igényeihez kapcsolódik. (ChatGPT, MG)

Előző rész: link . A norvég rendszer nem központi képzőintézményre épül. A megyei könyvtárak együttműködésével országos szakmai hálózat alakult ki, amelyben erőforráscsoport és minden megyében működő kapcsolattartók segítik a munkát. A hálózat a Formidlingskompetanse i folkebibliotek című könyvtárfejlesztési projektből nőtt ki.
Jól szemlélteti a modellt a 2019-2022-es "Irodalmi lélegzetvétel" program Tröndelag és Möre og Romsdal megyékben:
- A megyei könyvtárak szervezték a fejlesztést és a képzést.
- A könyvtárak, egészségügyi intézmények, iskolák és önkéntes szervezetek egymással együttműködő partnerekké váltak.
- A projektben arra törekedtek, hogy a térség minden településén legyen közös olvasási lehetőség.
- Felmerült, hogy egy településről lehetőleg két ember végezze el a képzést - például egy könyvtári munkatárs és egy önkéntes -akik később együtt tudják működtetni a programot.
- A képzés költségét a projekt átvállalhatta, ha a résztvevő vállalta, hogy meghatározott számú foglalkozást megtart.
Ez utóbbi fontos szervezési megoldás: a támogatás nem csupán a képzés elvégzését, hanem a szolgáltatás tényleges elindítását ösztönözte.

A norvég modellből három elem különösen hasznosnak tűnik:
1. Ne csak könyvtárosokat képezzenek ki erre a célra! A helyi önkéntesek, pedagógusok és szociális vagy egészségügyi területen dolgozók egyaránt vezethetnek ilyen csoportot.
2. A képzés kapcsolódjon egy konkrét szolgáltatáshoz. Már a tanfolyam előtt legyen meg a leendő helyszín, a célcsoport és a foglalkozások elindításának terve.
3. Legyen regionális hálózat és utánkövetés! A vezetők ne maradjanak magukra: oszthassanak meg szövegeket, kérhessenek szakmai segítséget, és tanulhassanak egymás tapasztalataiból. (Gemini, MG)

A múlt héten írtunk microlearning könyves alapú terjedéséről link melyre ráugrottak a kiadók és a könyvkereskedések. A trendre a könyvtárak válaszreakciói nem a klasszikus mélyolvasás feladását jelentik, hanem a hozzáférési pontok és formátumok tudatos átalakítását. Nézzünk is rá néhány példát:

1. Állománybeszerzés és elrendezés: tematikus zsebkönyv-szigetek és előoldali kiemelés. A könyvesbolti merchandising - vö.: shop-koncepció link - logikáját átvéve a közkönyvtárak már nem a raktári rend szerinti gerinces tárolást erőltetik ezeknél a műveknél.
A kiemelt kötetek, sorozatok külön forgóállványokon, a bejáratok vagy a kölcsönzőpultok mellett, borítóval előre helyezik el, kiszolgálva az impulzív kölcsönzési igényt. Mivel az érintett sorozatok viszonylag olcsók és kis helyet foglalnak, a felsőoktatási és közkönyvtárak gyakran a teljes sorozatokat megvásárolják referencia- vagy gyorsolvasó állománynak (pl. vizsgaidőszakban, a vizsga előtti gyors áttekintéshez).

2. Digitális tartalomkínálat: a Blinkist (német térítéses tanulási platform, amely népszerű ismeretterjesztő könyvek és podcastok legfontosabb gondolatait sűríti össze) típusú és e-audio integrációk Mikro-hangoskönyvek (részletesen róluk: link ) és rövid podcast-sorozatok: A könyvtári aggregátorok (mint az OverDrive / Libby link , a skandináv eReolen, vagy a német Onleihe link ) kiemelten kezelik a rövidített, 15-45 perces ismeretterjesztő audio-összefoglalókat és a tudományos podcasteket, amelyek kifejezetten az ingázási idősávot célozzák.
Kivonatoló platformok licencelése: Néhány külföldi üzleti és egyetemi szakkönyvtár kísérleti jelleggel közvetlen előfizetést biztosít olyan összefoglaló adatbázisokhoz (pl. getAbstract, könyvkivonatok), amelyek 5-10 perces vezetői vagy szakmai rezüméket adnak vaskos monográfiákról. (folyt. köv.) (Gemini, MG)

Az egyetemi hallgatók rendszeresen küzdenek tanulmányi nyomással, társadalmi elszigeteltséggel, pénzügyi nehézségekkel és a túlzott képernyőidővel. Felismerve Pakisztánban e kihívásokat, a Faisalabadi Mezőgazdasági Egyetem (UAF) Főkönyvtárában link a rektor kezdeményezésére - megvalósult az első hivatalos biblioterápiás sarok link . Az innovációt nulla költségvetéssel(!) hozták létre. Négy meglévő erőforrás (három belső erőforrás + egy külső partnerség) kellett hozzá: könyvtári helyiség, kiválasztott könyvek, könyvtári személyzet, önkéntes pszichológusok: a könyvtár + a Health 360 egészségügyi szervezet partnersége.

A könyvtár barátságos környezetet és biztonságos teret hozott létre, ahol a hallgatók hallgatók érzelmi támogatást és olvasmányokat egyaránt kapnak életrajzokból, szépirodalmi és önsegítő könyvekből. Egy biblioterápiás Sarokban a Health 360-nal partnerségben önkéntes pszichológusok tartanak tanácsadási üléseket, míg a könyvtári személyzet témák szerint - pl. vizsgadrukk, honvágy, önbizalom és stresszkezelés - indexelte a releváns könyveket, lehetővé téve a gyorsan hozzáférést.

Eredmények: 76 hallgató részesült ingyenes tanácsadásban és biblioterápiás támogatásban. A résztvevők mintegy 90%-a női hallgató. Ez is mutatja, mennyire fontos a biztonságos, megközelíthető és megbélyegzéstől mentes tér a segítséget kereső hallgatók számára. A hallgatók beszámoltak a szorongás csökkenéséről, a vizsgák során javuló koncentrációról, valamint a megnövekedett önbizalomról.

A kezdeményezés más könyvtárakra is ki fog terjedni (pl. Pandzsáb tartományban). A már meglévő erőforrások, kreativitás és partnerségek kiépítése - és a könyvtárak olyan helyekké válhatnak, ahol a könyvek gyógyítanak, bátorítanak és inspirálnak is. (Ref.: Perplexity, Szabó Eszter)

"Pusztán hivatástudatból nem lehet kincseket őrizni és családokat eltartani" - ismét a fizetésük emeléséért tüntettek a közgyűjteményi dolgozók Pécsen. "A mi bérrendezésünk mindig az utolsó volt, elég a mellőzésből" - mondta Oberling-Jeles Lilla szakszervezeti titkár a Janus Pannonius Múzeum dolgozóinak tüntetésén hétfő délután. Súlyos strukturális válságra, méltatlan bérhelyzetre és az intézményrendszer pusztulására hívták fel a figyelmet a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) második pécsi tüntetésén, ami egy országos demonstrációsorozat része.

Oberling-Jeles Lilla szerint bár Pécs gazdag a kulturális kincsekben - a Csontváry-hagyatéktól és a Zsolnay-kerámiáktól kezdve a pécsi kesztyűn át a világörökségi leletekig -, az ezeket őrző épületek állapota katasztrofális. A romos falak, beázások és az elöregedett infrastruktúra nemcsak a mindennapi munkát nehezítik, hanem közvetlenül veszélyeztetik a dolgozók egészségét és a rájuk bízott, pótolhatatlan műtárgyakat is.

Azt is nehezményezte, hogy az idei Vasarely-évben oroszlánrészt vállaltak a programok szervezéséből, a városi kiadványokból, a méltatásokból mégis gyakran kimaradnak az erejükön felül teljesítő múzeumi dolgozók.

A tiltakozók hangsúlyozták: pusztán hivatástudatból már nem lehet fenntartani a nemzeti kincseket és eltartani a családokat.

A kulturális autonómia helyreállítása és tartós védelme nem valósítható meg sem felületes ágazati törvénymódosításokkal, sem önmagában az alkotmányba épített garanciákkal. A kulturális autonómia felszámolása három lépésben valósult meg - így a helyreállítására is három lépésre van szükség. Egyrészről határozott alkotmányos védelmet kell kapnia, másrészt a teljes kulturális területre érvényes keretszabályokat kell megalkotni, végül az egyes kulturális ágazatok részletszabályaiban kell az autonóm működést garantálni.

Ugyanis ha a kulturális politika garanciáit kizárólag az alkotmányba építjük be, azzal az megkövesedik. A túlzottan részletező alkotmány megbénítja a rugalmas ágazati irányítást, és később, amikor akár a társadalmi változások, akár egy demokratikus politikai fordulat indokolttá teszi, vagy lehetetlen a változtatás, vagy a politika közvetlen áldozatává válik ismét a kultúra. Ha viszont a szabályozás megmarad az egyszerű többségű törvények szintjén - ahogyan az 1989 utáni jogalkotó tette -, a kultúra továbbra is teljesen védtelen marad a mindenkori kormánypárti többség központosító vagy akár kánonépítő törekvéseivel szemben.

Ebből a dilemmából egy gondosan felépített, háromszintű szabályozás nyújthat kiutat. Ez a modell:
(1) a kulturális autonómia elvét alkotmányos szinten rögzíti,
(2) az eljárási és szervezeti garanciákat kétharmados törvényben rögzíti,
(3) miközben az ágazati, operatív és szakmai szabályozást meghagyja az egyszerű többséggel módosítható szakterületi jogszabályok keretei között.

Az országos könyvtári stratégia 2027-2031-es időszakra készülő koncepciójához kapcsolódva októberben négy regionális szakmai műhelynapot tartottunk Pécsett, Szegeden, Miskolcon és Veszprémben, az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezésében.

A találkozók célja az volt, hogy a könyvtáros kollégák megismerjék a készülő stratégia fő irányait, véleményezzék azokat, és saját tapasztalataik alapján javaslatokat fogalmazzanak meg a továbbfejlesztésükhöz.

A műhelyeken közösen gondolkodtunk arról, milyen eredmények alapján tekinthetnénk sikeresnek a stratégiát 2031-ben, mely stratégiai irányokat érdemes megerősíteni vagy pontosítani, hol van szükség a legnagyobb előrelépésre, és milyen konkrét fejlesztések segíthetnék a könyvtárak munkáját. A résztvevők azt is végiggondolták, mely feladatok oldhatók meg helyben, melyek igényelnek szakmai összefogást, és melyekhez szükséges országos szintű intézkedés.

A négy műhelynap eredményeinek összesítése és feldolgozása elkészült. Az összefoglaló dokumentumot megküldtük a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, hogy a résztvevők véleményei és javaslatai eljussanak az országos könyvtári stratégiai kerekasztalhoz, és hasznosulhassanak a stratégia további kidolgozásában.

A Selyemút Nemzetközi Könyvtári Szövetség (Silk Road International Library Alliance - SRILA) 2026. októberi, hsziani workshopján link személyesen is lehetőségem nyílt megismerni a kínai könyvtárak digitális átalakulásának legújabb irányait. A nyolc kínai szakértő előadása és a meglátogatott könyvtárak alapján úgy látom, hogy Kínában a jövő könyvtárának koncepciója jóval túlmutat a robotizált raktározáson és az automatizált kölcsönzésen. A hangsúly egyre inkább az AI által támogatott, intelligens tudásszolgáltatások kialakítására helyeződik. A workshop egyik legérdekesebb témája a "Future Library 1.0" link koncepció volt, amelynek jelentőségét jól mutatja, hogy a Csöcsiangi Egyetemen (Zhejiang University) önálló kutatóközpont foglalkozik a jövő könyvtárának tudományos és technológiai kérdéseivel. A koncepciót a Future Library Kutatóközpont igazgatója, Chen Huang mutatta be a résztvevőknek.

A téma központi gondolata, hogy a könyvtáraknak a hagyományos tudásközvetítő szerepből fokozatosan kognitív közvetítővé kell válniuk, ami azt jelenti, hogy a könyvtár a dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett a tudás feltárását, összekapcsolását, értelmezését és felhasználását is aktívan támogatja.
Az előadások alapján négy fontos fejlődési irány rajzolódott ki:
1. AI-alapú tudásszolgáltatások: a nagy nyelvi modellek és a könyvtári adatbázisok összekapcsolásával olyan intelligens keresőrendszerek jönnek létre, amelyek nemcsak dokumentumokat ajánlanak, hanem összetett kérdések megválaszolásában és kutatási feladatok elvégzésében is segítenek.
2. Intelligens gyűjteményfeldolgozás: az AI támogatja a metaadatok előállítását, a tartalmi feltárást, a dokumentumok közötti szemantikai kapcsolatok azonosítását és a digitális gyűjtemények hasznosítását.
3. Személyre szabott könyvtári szolgáltatások: a felhasználói igényekhez alkalmazkodó rendszerek a hagyományos keresés helyett egyre inkább párbeszédalapú, kontextusérzékeny tudásszolgáltatást kínálnak.
4. Intelligens könyvtári terek: az önkiszolgáló technológiák, az automatizált rendszerek és a digitális szolgáltatások integrációja mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak a közösségi, tanulási és kutatási funkciók.

Különösen érdekes volt számomra, hogy a Hszianban meglátogatott könyvtárakban, például a Csangan Akadémia épületében található Hsziani Közkönyvtár vagy a Senhszi Tartományi Könyvtár korszerű fiókkönyvtáraiban a technológiai fejlesztéseket tudatosan kapcsolják össze az építészeti és közösségi szempontokkal. Úgy gondolom nagyon tanulságos, hogy a kínai jövőkönyvtár-koncepció nem egyszerűen a könyvtári munkafolyamatok automatizálásáról, hanem a könyvtár társadalmi és tudásközvetítő szerepének újragondolásáról szól. A technológia ebben nem öncél, hanem annak eszköze, hogy a könyvtárak az algoritmusok korában is meghatározó, megbízható tudásközpontok maradhassanak.

A legutóbbi KIT-kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
0 - nem tudnék nála jobb rendszert
17 - inkább igen
11 - inkább nem
8 - ki vagyok akadva tőle.
A korábbi hasonló kérdésre kapott válaszok adatai egyben: link . Ezek szerint némi elégedettség-növekedés után az ODR megítélése továbbra is közepes, de az eddig mért legalacsonyabb szintre esett. (MG)

A Tiankeng Könyvtár, Jiangxi tartományban, a festői Xuangao ősi városban található, népszerű turisztikai látványossággá vált augusztus 10-i próbamegnyitója után. A China News Service szerint a könyvtár mindössze az első 20 napban közel 200 000 látogatót fogadott, és jelentős figyelmet kapott a közösségi média platformokon.
A könyvtár egyedülálló tulajdonsága, hogy egy természetes víznyelő mélyén található, érintetlen sziklaalakzatokkal körülvéve. Kívülről a szerkezet szinte láthatatlannak tűnik a zöld növényzet és a sziklás terep között. Az épület soknak a Harry Potter sorozat Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolájára emlékeztet, egyesek még egy varázslatos könyvtár valóságos változatának is nevezik.

A könyvtárat körülbelül egy év és négy hónap alatt építették azzal a céllal, hogy Huizhou kulturális örökségét fantasztikus építészeti esztétikával ötvözzék. A fotózási lehetőségeken túl a könyvtár számos, az olvasóknak szentelt területet is kínál. A könyvkínálat a helytörténetre, az irodalomra, a szellemi kulturális örökségre és a Huizhou régióval kapcsolatos anyagokra összpontosít. A látogatók választhatnak könyveket, olvashatnak a sziklás tájban, vagy felfedezhetik a kiállításokat, hogy többet megtudjanak Wuyuanról. Az olvasótér biztosítása mellett az épület egy virtuális valóság (VR) élményterületet és fényjátékokat is integrál, hogy bemutassa Huizhou történelmét és kultúráját. A tervezőcsapat szerint a cél a hagyományos könyvtárak képének átalakítása egy olyan térré, amely ötvözi az olvasást, a szórakozást és a kulturális felfedezést, különösen a fiatal turistákat célozva meg.

A nyugati fantasy környezet és az ősi kínai építészet közötti kontraszt az egyik tényező, ami vonzóvá teszi a könyvtárat a látogatók számára. A Tianqing Könyvtár egy projekt része, amelynek célja Xuangao ősi városának megőrzése és felújítása, egy olyan területé, amelynek történelme a Tang-dinasztia idejére nyúlik vissza, és egykor Wuyuan közigazgatási és kereskedelmi központjaként szolgált. A restaurálási munkálatok 2022 végén kezdődtek, a hagyományos építészet megőrzésére összpontosítva. A modern könyvtár megjelenése új élményt nyújt a Huizhout, az ősi házairól és kulturális örökségéről híres régiót felfedező látogatóknak.

Nyolc éve a Svedala Könyvtár a "Svedala Szoba - ismerd meg szülővárosodat!" projekten dolgozott, mely a Skone régió kulturális igazgatóságának könyvtárfejlesztési alapjaiból finanszírozták. A cél a könyvtár helyismereti gyűjteményében található közös kulturális örökség hozzáférhetővé tétele volt. A kurzus célja, hogy a könyvtári dolgozókat olyan ismeretekkel és konkrét eszközökkel ruházza fel, amelyek segítségével a helyismereti gyűjtemény élő, hozzáférhető és professzionálisan közvetített erőforrássá válhat.
A kurzus tartalma (részletesen: link ):
Bevezetés
1. Mennyire hozzáférhető a helyi gyűjtemény?
2. Hat lépés egy pezsgő helyi közösségért
3. Együttműködés
4. Készletfelvétel
5. Definiálás
6. Integrálás
7. Jelen
8. Szállítás
9. Tippek és további olvasmányok

Egy szervezett, és jól közvetített helyi gyűjtemény biztosíthatja a történelemhez és a kulturális örökséghez való hozzáférést még azok számára is, akik maguk nem keresik aktívan a múzeumokat vagy levéltárakat. Amikor a könyvtár aktívan együttműködik a helyi gyűjteménnyel, fantasztikus kulturális örökségi erőforrássá válhat a polgárok számára. (Ref: Aux Eliza)

A német ZBW közgazdasági információs központ 2026-os felmérése - 908 egyetemi hallgató megkérdezésével - kimutatta, hogy az üzleti és közgazdasági szakos hallgatók kutatási szokásaiban a generatív MI eszközök (pl. ChatGPT, Gemini) mára átvették a második helyet. A diákok 91,3%-a a Google és a Google Scholar felületein indítja a keresést, míg 64,7%-uk már rendszeresen használ általános MI-chatbotokat szakirodalmi tájékozódásra. Ezzel az MI-eszközök megelőzték az egyetemi könyvtári katalógusokat (58,4%) és a drága szakterületi adatbázisokat (41%).

A szakterületi adatbázisok háttérbe szorulásának fő oka, hogy a hallgatók több mint fele nem is ismeri a szakmai platformokat (pl. ProQuest, Factiva, RePEc). Az MI használata során a diákok 91,5%-a a tanulási és írási folyamatokba integrálja a technológiát, ám a válaszadók 92,4%-a tisztában van a félrevezető információk és a hallucinált hivatkozások veszélyeivel.
A kutatás alapján a hallgatók a következő területeken igényelnek leginkább segítséget:
- Helyes idézés és a plágium elkerülése (92,2%).
- Megbízható források beazonosítása (89,6%).
- Az MI használata a szakirodalmi keresésben (81,3%).
- Megfelelő keresőkifejezések megfogalmazása (75,9%).
- Teljes szövegű hozzáférések megszerzése és a relevanciabírálat (73,1%).

A felmérés eredményei a magyar felsőoktatási könyvtárosok és tájékoztatók számára is világos módszertani iránymutatást adnak. Az információműveltségi oktatást össze kell kapcsolni az MI-műveltséggel: a tiltás vagy a hiányosságokra fókuszáló megközelítés helyett a könyvtárosoknak a hallgatók meglévő kutatási szokásaiból kiindulva kell megtanítaniuk az MI-válaszok kritikus ellenőrzését és a szakadatbázisokhoz való kapcsolását. (ref.: Gemini, HL)

Közegészségügyi problémaként kellene kezelni az online nőgyűlölet, a "manoszféra" jelenségét, hasonlóan az elhízáshoz vagy a dohányzáshoz - állítják a The Lancet orvosi folyóiratban megjelent friss tanulmány szerzői. A szakértők szerint a kormányok, az iskolák, az egészségügyi intézmények és a civil szervezetek összehangolt fellépésére van szükség a káros hatások visszaszorításához éppúgy, ahogyan az a dohánytermékek vagy az ultrafeldolgozott élelmiszerek esetében is történik - tudósított a The Guardian.

A jelentés a manoszférát olyan laza online közösségek és üzleti hálózatok összességeként határozza meg, amelyeket a férfiasságról alkotott közös nézetek, a nőgyűlölet és a férfiak áldozatszerepének hangsúlyozása köt össze. Ezekben a terekben a férfiak problémáinak forrásaként a társadalmi és gazdasági okok helyett a feminizmust jelölik meg. Magát a férfilétet pedig árucikké teszik, így különféle termékeken és fizetős tartalmakon keresztül népszerűsítik a teljesítménykényszerre épülő, egészségkárosító férfiképet. A jelenség mára rendkívül jövedelmező online iparággá nőtte ki magát, amely a legszélsőségesebb nőgyűlölő és sértettségre építő tartalmak terjesztéséből húz hasznot.

Nem maguk a fiúk és a férfiak jelentik a problémát, hanem azok a körülmények, amelyek elszigeteltséghez és létbizonytalansághoz vezetnek, valamint azok a vállalatok, amelyek nyerészkednek a dühükön és a bizonytalanságukon. Világszerte megfigyelhető, hogy a fiúk egyre inkább lemorzsolódnak az oktatásban, miközben magánnyal, anyagi gondokkal és társadalmi kirekesztettséggel küzdenek. Ez a közösségkeresés teszi őket fogékonnyá az olyan online csoportokra, amelyek egyszerű válaszokat kínálnak a nehézségeikre, és a nők hibáztatására ösztönzik őket.
A manoszféra valós igényekre - a valahová tartozás vágyára és az identitáskeresésre - ad választ. Éppen ezért a puszta tiltás nem vezet eredményre, ha nem kínálnak helyette hiteles alternatívát, mivel nem elég megmondani a fiataloknak, hogy mit kerüljenek el, valami jobbat is kell nyújtani számukra.

Apa elviszi a gyerekeket könyvtárba, ahol a Daisy és Ollie megismerik a szolgáltatásokat. Könyvbot ad nekik ajánlást, humanoid robot szállítja a könyveket, rendezvényen vesznek részt. Mindezt rajzfilmes-zenés módon bemutatva. Elérhető: 2026.11.09-ig.
link

Az "öt jó császár egyike", Publius Aelius Hadrianus (uralkodott Kr.u. 117-138 között) által alapított athéni könyvtár romjait látogattam meg. Különleges élmény volt személyesen is bejárni annak az egykori monumentális épületegyüttesnek a maradványait, amelyet Hadrianus császár Kr. u. 132 körül emeltetett. Az épülethez közel 100, fríg márványból készült oszlop tartozott, maga a könyvtár pedig három nagyobb teremnek adott helyet, köztük raktárnak és olvasóteremnek is.

Bár ma egyszerűen csak Hadrianus könyvtáraként ismerjük, valójában jóval több lehetett egyszerű könyvraktárnál. Könyvtekercseket őriztek itt, beszámolókat, kéziratokat, de az épület egyben a tanulás, az olvasás, az előadások és a tudományos, illetve filozófiai beszélgetések helyszíne is volt. Sokkal inkább egy nagy kulturális és szellemi központként érdemes elképzelni, ma úgy mondanánk: "harmadik hely" funkcióját töltötte be (nincs új a nap alatt).

Az épületegyüttes középpontjában egy tágas, oszlopcsarnokkal körülvett udvar állt, kerttel és hosszúkás medencével, mely körül istenek és filozófusok szobrai álltak. A könyvtári helyiségek főként a keleti oldalon kaptak helyet, ahol a könyvtekercseket a falakban kialakított fülkékben, illetve szekrényekben őrizhették. A ma is látható hatalmas márványfal és a korinthoszi oszlopok pedig még romjaikban is érzékeltetik, milyen lenyűgöző lehetett egykor a könyvtár épülete.

Hadrianus könyvtára jól mutatja a császár hellén kultúra iránti rajongását. Aki nem egyszerűen épületeket emeltetett Athénban, hanem tudatosan kapcsolta össze a római császári hatalmat a klasszikus görög műveltség hagyományaival, aminek ő maga is nagy tisztelője volt.

Többen és egyenletesebben haladhatnak rajtuk kevesebb balesetet okozva, viszont környezetszennyezőbbek és kis bajból is nagyot generálhatnak - hangzanak a pro és kontra érvek. De mitől okos egy út, és mire lehet még használni a forgalomirányításon túl?

Az utóbbi két évtizedben a világ számos pontján alakítottak ki intelligens úthálózati rendszereket, amelyek kapcsán némileg ellentmondásosak a tapasztalatok. Az intelligens utak mellett elsősorban az szól, hogy nem kell drága autópálya-építésbe fogni (például kiegészítő sávokat építeni a meglévőkhöz), mivel jobban ki lehet használni a már alkalmazott infrastruktúrát. Például azért, mert pár százalékkal jobb az áteresztőképességük, mint a hagyományos kezelésben lévőké, általában egyenletesebb sebességgel lehet haladni rajtuk (ez jelentősen csökkenti a torlódások esélyét), és elsődleges, illetve másodlagos balesetekből is kevesebb fordul elő rajtuk (utóbbi kategóriába például a ráfutásos balesetek tartoznak, vagy amikor a műszaki mentést végzőket ütik el).

Hátrányuk viszont, hogy nem mindenki igazodik el a bonyolultabb és állandóan változó útjelzések és információs panelek erdejében, ha pedig egy autópálya-szakasz jobban járható, akkor sokkal többen akarnak arrafelé menni, emiatt nő a környezetterhelés, és végső soron ez is bedugulhat, továbbá sokakat aggasztanak az adatvédelmi aggályok is, hiszen a rendszámfelismerő rendszerek, kamerák és egyéb szenzorok révén túl sok személyes információ kerül az útkezelő birtokába.

A mikro-hangoskönyv (angolul micro-audiobook) viszonylag új, gyorsan növekvő formátum a digitális könyvpiacon. A lényege, hogy egy teljes könyv legfontosabb gondolatait, lényegét vagy egy-egy rövidebb történetet foglal össze egy pár perces (általában 5-15 perces) hanganyagban. A hagyományos hangoskönyvekkel szemben, amelyek gyakran 6-10 óra hosszúak, a mikro-hangoskönyveket kifejezetten a mai rohanó életmódhoz tervezték.

A mikro-hangoskönyvek időhatékonyak: ideálisak ingázás közben, kávészünetben vagy házimunka alatt. Tartalmuk fókuszált, leggyakrabban önfejlesztő, üzleti, pszichológiai és tényirodalmi (non-fiction) könyvekből készülnek, ahol a lényeg jól kivonatolható. Professzionális a narrációjuk; rövid hosszuk ellenére kiváló minőségű, sokszor színészek vagy profi szinkronhangok által felmondott anyagok.

A nemzetközi platformok főleg angol nyelven szolgáltatnak: a Headway link / Instaread link a vizuális infografikákat kombinálják a rövid hanganyagokkal. A német Blinkist link a legismertebb applikáció, amely több ezer könyv 15 perces audio- és szöveges összefoglalóját (úgynevezett "blinks") kínálja.

Magyarországon a klasszikus értelemben vett mikro-hangoskönyv appok még gyerekcipőben járnak, de a Voiz vagy a Lira Tudástár kínálatában egyre gyakrabban bukkannak fel rövidebb, 20-30 perces ismeretterjesztő anyagok vagy könyvösszefoglalók. Sok podcaster és tartalomgyártó készít "könyvklub" jellegű epizódokat, amelyek gyakorlatilag mikro-hangoskönyvként funkcionálnak. (Gemini, MG)

Európában sehol sem terjed annyira a szifilisz, mint Magyarországon az újszülöttek között. Öt év alatt triplázódott az esetek száma, a kétéves gyerekek körében 41-szeresére nőtt. Hogyan idézz elő szifiliszjárványt? Várakoztasd fél évet a fertőzötteket a bőrgyógyászatok előjegyzési listáin! Kötelezd a fertőzötteket arra, hogy kezeltessék magukat, sőt a szexuális partnereik nevét is adják meg, de zárd ki őket az ellátásból, ha nincs rendben a TAJ-számuk! Tavaly decemberben már 478 ezer embernél villant fel a vörös vagy barna lámpa a rendelőkben: ennyi egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult élt hazánkban. Ez is fontos körülmény ahhoz, hogy megértsük a hírhedt betegség újabb nagy menetelését Magyarországon.

... az Orbán-rendszer idején fokozatosan megszüntették az egészségüggyel kapcsolatos adatszolgáltatást, egyes adatok ugyanis egyre kínosabbá váltak a kabinet számára. Az általános tendencia részeként 2018 óta a Központi Statisztikai Hivatal nem jelenteti meg az Egészségügyi Statisztikai Évkönyvet, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2020 óta nem hozza nyilvánosságra az évkönyveit.

Bár sem a szűrés, sem a kezelés nem bonyolult, a fertőzés terjedését mégis nehéz feltartóztatni. A gumióvszer drága, sok helyen hiányzik a háziorvos, az utóbbi években pedig a korábban stabilnak látszó védőnői hálózaton is komoly lyukak keletkeztek.

Tarr Zoltán kultúráért is felelős miniszter 2026 júniusában azonnali intézkedéseket ígért a könyvszakmának, köztük az árkötöttségi törvény felfüggesztését és a gyermekvédelemre hivatkozva hozott szabályok felülvizsgálatát. Négy és fél hónappal később a fóliázást előíró rendelet és a könyvek kötött ára is hatályban van. Az Index értesülése szerint ugyanakkor 2027 elején mindkét szabályt kivezethetik.

Nyáry Krisztián, a Líra kreatív igazgatója szerint azonban a fóliázott könyvek nem azért tűntek el a polcokról, mert a rendelet súlytalan, hanem mert a kiadók és a kereskedők a büntetéstől tartva sokszor ki sem teszik őket.

Hogy a boltokban most mi a helyzet, arról eltérően beszélnek a szakma szereplői, abban viszont egyetértenek, hogy a rendelet a bizonytalanság miatt ma is hat. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke szerint a terjesztők nem akarnak bírságot fizetni. "Nagyjából tartják a szabályokat, amik vannak" - mondta. Nyáry Krisztián szerint ellenőrzések a gyakorlatban ma már nincsenek, a rendelet mégis hat. Azért nincsenek fóliás könyvek a könyvesboltokban, mert inkább ki sem teszik őket - mondta.

Panyi Szabolcs, tényfeltáró újságíró: - Sokkoló lehet ezzel szembesülni annak, aki éveken át bízott egy politikusban, rá szavazott, hitt benne. Különösen akkor, ha egy politikus vagy párt támogatása az identitása részévé vált, vagy akár a karrierjét és a megélhetését is arra építette, hogy ezt a személyt vagy erőt hatalomra segítse vagy hatalmon tartsa. Úgy, hogy közben még csak nem is sejtette: egy-egy párt kampánya, vagy illusztris képviselőinek gazdagodása mögött orosz pénzek vannak.

Arra számítok, hogy sokan úgy próbálják majd feloldani ezt a belső ellentmondást, hogy inkább a rossz hír hozójára - ez esetben rám - haragszanak meg, és elmondanak mindennek, mint hogy beismerjék maguknak: hosszú éveken át megtévesztették őket. Ilyenkor mindig eszembe jut, amit barátom, Soltész Árpád szlovákiai magyar újságíró és író szokott mondani: az újságírás feladata az is, hogy feltárja, amiről a közönség nem akar tudni.

Még a tavalyihoz képest is jóval gyengébb eredményt értek el a negyedikesek és az ötödikesek szövegértésből, viszont a nyolcadikosok javítottak - derült ki a 2026-os kompetenciamérés eredményeiből. A 2026-os kompetenciamérést a negyediktől egészen tizenegyedikig a diákok március 23. és május 29. között írták egy meghatározott ütemezési rend alapján. A szövegértést minden évfolyamon nézték.

Az átlagpontszámok a következőképpen alakultak a 2025-ös eredményekhez képest:
4. évfolyam: 1398 pontról 1367 pontra csökkent (-31 pont)
5. évfolyam: 1473 pontról 1437 pontra csökkent (-36 pont)
6. évfolyam: 1469 pontról 1471 pontra emelkedett (+2 pont)
7. évfolyam: 1538 pontról 1541 pontra emelkedett (+3 pont)
8. évfolyam: 1520 pontról 1535 pontra emelkedett (+15 pont)
9. évfolyam: 1669 pontról 1674 pontra emelkedett (+5 pont)
10. évfolyam: 1589 pontról 1590 pontra emelkedett (+1 pont)
11. évfolyam: 1704 pontról 1710 pontra emelkedett (+6 pont)

Nagy a baj negyedikben és ötödikben! Fontos azt is kiemelni, hogy a negyedikesek és az ötödikesek már a 2025-ös kompetenciamérésen is kevesebb pontszámot értek el, amely idén még tovább romlott. Pont emiatt az Oktatási Hivatal úgy fogalmazott, hogy a 4. és 5. évfolyamon megfigyelt csökkenés mögötti okok feltárására további vizsgálatok szükségesek. Az első szinten vagy alatta teljesítők aránya is negyedikben és ötödikben volt a legmagasabb. Arról nem is szólva, hogy 2025-ben negyedikesek 18,17 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, míg 2026-ban már 23 százalékuk (ez közel 5 százalékpontos növekedés).

Naponta százezernyi új szám kerül fel a zenei platformokra - soha nem termelődött még annyi zene a világon, mint manapság. Ezeknek egy igen jelentős részét azonban senki, legalábbis élő hallgató nem hallgatja meg - ebben vannak AI által generált zenék, de olyanok is, amelyeket feltörekvő zenészek, szerzők tesznek közzé, akik pedig megérdemelnék a figyelmet. Mark Mulligan zeneipari elemző már 2014-ben amellett érvelt, hogy amit ő "digitális katalógusszennyezésnek" nevez, azaz a feldolgozások, karaoke-verziók és hasonló "tölteléktartalmak" nagyarányú jelenléte a felületeken az előadók top 1 százalékának hallgatottságát erősíti, "szupersztár-gazdaságot" hozva létre.

A Morgan Stanley amerikai zenefogyasztási szokásokat vizsgáló, januárban publikált felmérésében a 18 és 44 év közötti hallgatók több mint 50%-a arról számolt be, hogy hetente 2,5-3 órában hallgat AI által generált zenét. A 30-44 éves korosztályban ez 55%-ra és heti 2,5 órára csökken, a 45-64 évesek körében már csak 25% és 1,1 óra. A forrás többnyire a Youtube és a Tik-Tok, maga a hanganyag pedig sok minden lehet, meditációs zene masszázshoz, vagy épp reklám. Van olyan AI-zene is, amit kifejezetten sokan hallgatnak, és léteznek befutott AI-sztárok, mint Sienna Rose, akinek közel 4 millió havi hallgatója van a Spotify-on, de népszerű a Breaking Rust country zenei projekt és a Velvet Sundown nevű "együttes" is.

Kulcsszó lett a revival, a reissue, a remake, és persze a recycling, ahogy a művészetben a re-enactment, vagyis az újrajátszás is. Ehhez régóta megvan a technológia, a sampling technológiával már a 80-as évek vége óta bármi átemelhető és újrahasználható, a Youtube-on pedig elérhetővé váltak a személyes archívumok, pár klikkeléssel megtalálható rengeteg minden a múltból: nem kell intézményi archívumokban vagy lemezboltokban kutakodni egy negyven évvel ezelőtti koncertfelvételért, mert valaki biztos felpakolta a Youtube-ra.

Simon Reynolds brit zenei újságíró és kutató a sampling technológiát említve hozza be a hantológia (hauntology) fogalmát, vagyis, hogy múltbéli elemek miként bukkannak fel és kísértenek a jelenben, esetünkben a jelen kultúrájában, kulturális termékeiben. ... Ahogy Fisher fogalmaz: "a kultúra visszavonul attól a modernista kihívástól, hogy a kortárs tapasztalatnak megfelelő, új formákat hozzon létre". Ha tehát nem látszanak a jövő optimista körvonalai, a visszaszerezhetetlen múlt iránt kezdünk vágyakozni, sőt, nosztalgiát érezni az "elveszett jövő iránt".

"A klímatudományban használt kifejezések többsége nem teljesítette legfőbb feladatát, nevezetesen azt, hogy tiszta képet nyújtson az emberiséget fenyegető veszély mértékéről és természetéről, és ennek megfelelő válaszreakciót váltson ki" - hívta fel a figyelmet öt évvel ezelőtt az antropogén éghajlatváltozás alapvető kommunikációs problémájára Forgács Bálint, az ELTE Kognitív Pszichológiai Tanszékének adjunktusa.

Ehhez képest ma már a csapból is az folyik, hogy ha biztosítani akarjuk az élhető földi létet az emberiség ma élő fiatalabb és a későbbi generációinak, akkor a klímaváltozás elleni küzdelem és a globális felmelegedés megfékezése napjaink legfontosabb feladata. A 2021-es Glasgow-i, a 2022-es Sarm-el-Sejk-i, a 2023-as dubaji, a 2024-es bakui és a 2025-ös belémi ENSZ-klímacsúcsok szerény eredményei azonban azt mutatják, hogy hiába vált Európában is égető valósággá a klímaváltozás, a társadalom egészére kiterjedő érdemi változások nélkül végül addig szerencsétlenkedünk, míg mind megsülünk.

Christopher Schrader német tudományos újságíró évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy összeállít egy olyan klímakalauzt, amelyben sorra veszi a klímaszkeptikus szomszédokat, a cinikus rokonokat, a korlátolt polgártársakat és a csekély értelmű döntéshozókat is érzékenyíteni képes különféle kommunikációs stratégiákat. A Süddeutschen Zeitung szerkesztője a német nyelvű tudományos ismeretterjesztés egyik oktatási segédanyagként is ajánlott 400 oldalas bestsellerét írta meg a tervezett kisokos helyett. A hónap elejétől Hogyan beszéljünk a klímaváltozásról? címen részben már magyarul is olvasható kézikönyve a meggyőzést szolgáló praktikák listázása helyett az eddigi kommunikáció sikertelenségének okait kitárgyalva kíván kiutat mutatni a mostanra kialakult patthelyzetből. Schrader klímakommunikációs kalauzának magyarra fordított első hét fejezete a Cleanwashers oldal készítőinek köszönhetően bárki által elérhető és szabadon letölthető, csakúgy, mint a 2022-es német eredeti frissítésekkel kiegészített fejezetei.

A világ számos pontján betiltott újságírói tartalmak váltak elérhetővé és biztonságosan olvashatóvá a Minecraft videojáték virtuális terében. A Popular Science tudományos portál beszámolója szerint a különleges projektet a Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Fronti?res, RSF) nemzetközi jogvédő szervezet hívta életre a BlockWorks nevű tervezőcsoport bevonásával. A Cenzúrázatlan Könyvtárként ismert szerveren jelenleg kilenc ország, köztük immár az Egyesült Államok elhallgattatott szerzőinek munkái is szabadon hozzáférhetők a nyilvánosság számára.