A 2026-os Számítógépek a könyvtárakban (Computers in Libraries, CIL) konferencián a könyvtárak jövőjéről tanácskoztak. A résztvevők cédulákra írták fel főbb megállapításaikat. Ezek szerint...

1. Közeli jövő (2027-ig) - azonnali nyomás és túlélési üzemmód. A könyvtárak legégetőbb kihívásai a finanszírozási gondok, a cenzúra, a leépítések, a csökkenő írástudás és a politikai nyomás, miközben az AI inkább újabb teherként jelenik meg egy már amúgy is túlterhelt rendszerben. Az AI tehát nem ígéretként, hanem újabb stresszfaktorként bukkan fel a mindennapi működésben.
2. Középtáv (2028-2031) - szerkezeti átalakulás és új szerepek. A fókusz az infrastruktúra, a hozzáférés és a tudás feletti kontroll átalakulására kerül. Megjelennek a privát tudástárak, a viselhető eszközök és az AI-alapú keresés-értelmezés, miközben a könyvtáraknak egyre inkább a hitelesítés, a kontextusadás és a tudásvédelem felé kell elmozdulniuk. Az AI a tartalmak feltárásának és értelmezésének kulcsszereplőjévé válik, ami új szakmai feladatokat hoz magával.
3. Távoli jövő (2032-2036) - társadalmi és etikai kérdések előtérben. A jövőkép egyszerre sötét és reménykeltő: felmerül a megfigyelés, az AI-vezérelt leépítések, a társadalmi szétesés és az olvasás gyanússá válásának kérdése is, ugyanakkor megjelennek a közösségi ellenállás formái, a fizikai könyvek visszatérése és a könyvtár, mint emberközpontú menedék. A technológiai automatizáció és az emberi jelenlét közötti feszültség válik meghatározóvá.

A három időhorizont tanulsága, hogy a technológiai fejlődés - különösen az AI - nem különálló jövő, hanem a politikai, gazdasági és társadalmi nyomásokkal együtt formálja a könyvtárak szerepét és mozgásterét. (Copilot; Szabó Eszter)

Áttörés: a holland települések 53,5%-ában már elérhető valamilyen formájú ingyenes tagság a 18 év felettiek számára is. A hollandok 58%-a él olyan területen, ahol felnőttként sem kell tagdíjat fizetnie. A trend főbb jellemzői:
- A 27 év az új korhatár: A legnépszerűbb modell nem a teljes ingyenesség, hanem a törvényi kötelezettség (18 év) kiterjesztése. A 27 éves korig tartó ingyenesség vált de facto szabvánnyá (a települések közel 38%-ánál), ami segít az egyébként morzsolódó fiatal felnőttek megtartásában.
- A "Boekenberg-hatás": A spijkenissei Boekenberg könyvtár példája bizonyítja a modell sikerét: náluk a 30 éves korig tartó ingyenesség óta a felnőtt tagok száma az országos trenddel ellentétben nem csökkent, hanem megduplázódott. Ami még fontosabb: az ingyenesen regisztráló fiatalok 85%-a marad tag 30 éves kora után is, mikor már fizetnie kell.
- Gyorsuló ütem: Az elmúlt egy évben több könyvtár vezette be az ingyenességet, mint a korábbi kettőben összesen. Rotterdam áttörése (ahol mindenkinek ingyenes a könyvtár) katalizátorként hatott.

Kihívások és tanulságok: bár az ingyenesség növeli az elérést, Mark Deckers könyvtári tanácsadó rámutat a nehézségekre is:
- Digitális jogdíjak: Az Online Könyvtár használata 18 év felett jogdíjköteles, így az ingyenes tagság esetén az államnak és a kiadóknak új megállapodásokat kell kötniük.
- ÁFA-kérdés: Ha egy könyvtár bevételei túl alacsonyak, elveszítheti az ÁFA-visszaigénylési jogát, bár Deckers szerint a 27 év alattiaknál ez nem kockázat, mert belőlük korábban sem volt jelentős bevétele az intézményeknek.

A holland példa rávilágít, hogy a "beiskolázási" korhatár kitolása nem bevételkiesés, hanem befektetés: a fiatal felnőttek könyvtárban tartása hosszú távon lojális, fizetőképes használói bázist eredményez, és megállítja a 18 éves korban menetrendszerűen bekövetkező tömeges kilépési hullámot. (ref.: Gemini, MG)

A holland könyvtári törvény módosítási folyamata április 16-án kezdődött, szakértői meghallgatással. A két téma az önkormányzatok és tartományok könyvtárellátási kötelezettsége, illetve szintén kötelezővé váló oktatási együttműködés volt. Egy módosító indítványt is beterjesztettek: legyen törvényileg kötelezően ingyenes a 27 év alattiaknak a könyvtári tagsága. Ez kb. 5 millió euróba kerülne, ami a tagsági díjbevételek kb. 10%-a. (ref.: MG)

A brüsszeli Muntpunt (Flandria legnagyobb közkönyvtára) és az Untold Asian Stories (azaz: el nem mesélt ázsiai történetek) link kollektíva együttműködése hiánypótló projekt, amelynek célja a belgiumi ázsiai diaszpóra láthatóvá tétele és a sztereotípiák lebontása.

A Muntpunt munkatársai összeállítottak egy fókuszgyűjteményt, benne fikciós és non-fikciós művek, filmek és képregények. Olyanok, amelyek valamilyen módon a belgiumi és flandriai ázsiai közösségek megélt tapasztalatait tükrözik. E művek köré szerveztek különféle típusú eseményeket. Nem csak könyvismertetőket, hanem interdiszciplináris eseményeket, például Kerekasztal-beszélgetéseket. Így volt a "Kínai közösségek Belgiumban, új generációk és új történetek" panel, ahol különböző generációk és szakmák képviselői beszéltek a migrációs utakról és a hovatartozás érzéseiről. Vagy: művészeti performanszok, melyeken ez eseményeket gyakran élő festés (live painting) vagy hagyományos zenei előadások kísérik. De vannak olvasókörök is: rendszeres találkozók, ahol a gyűjtemény egy-egy kiemelt kötetét beszélik meg közösségi környezetben. Az Untold Asian Stories kollektívát alapító szervezet három éve jött létre Belgiumban. Tevékenységük túlmutat a könyvtáron: politikai, akadémiai és média-lobbitevékenységet is folytatnak a jobb reprezentáció és a strukturális egyenlőtlenségek megváltoztatása érdekében.

Ez a program kiváló nemzetközi példa arra, hogyan válhat egy közkönyvtár a társadalmi befogadás aktív eszközévé azáltal, hogy átadja a kurátori hatalmat a kisebbségi közösségeknek.

Részlet egy beszélgetésből: - Amikor a szüleimmel Belgiumba érkeztem, még sok mindent magunknak kellett megoldanunk. Például a megérteni háziorvos fogalmát. Azt hittem, ez egy cím, amit valakinek adnak. Fogalmam sem volt, hogy mit csinál egy háziorvos. Nagyon zavaró volt két ilyen kultúra között felnőni. Sok dolog nem volt magától értetődő számomra, míg az osztálytársaim számára az volt. Az apróságok számítottak. Nehéz volt a kommunikáció, mert a szüleim nem tudtak hollandul, én pedig alig beszéltem kínaiul. Nagyon nehéz volt kifejezni magam. Kínaiul például ugyanaz a szó a megfázásra és az influenzára. Nem ismertem ezeket az árnyalatokat. Így sok fogalomban voltam bizonytalan. - Belga vagy kínai? Én egyiknek sem érzem magam. Nem azért, mert Kínában születtem, hanem főleg azért, mert sokan mondják, hogy nem vagyok belga. Újra és újra rámutatnak erre a különbségre. Kínában a családom szeretetteljesen "külföldinek" hív. Kínában az utcán az emberek megjegyzik a jó kínai tudásomat, ahogy itt is megjegyzik, hogy jól beszélek flamandul. (ref.: Gemini, MG.)

A könyvtárban több oldalról is felmerül a női szempontokra való figyelem:
- a nagyrészt nőkből álló könyvtáros közösség életminősége (könyvtárépület és munkaszervezés)
- a valamivel több nőt magába foglaló használói közösség (használói terek ergonómiája)
- társadalmi szerepvállalás: a női szempontokra való érzékenyítés, mint információs szempont (akár: széles körű szakmai bevonással készülő ellenőrző lista a női szempontokat figyelembe vevő könyvtár jellemzőiről, vagy ugyanennek közösségben követni érdemes szempontjairól). (MG)

Pulzus: Mennyire veszi tekintetbe a társadalom, hogy a munkaképes korú emberek ötven százaléka minden hónapban több napon keresztül menstruál?
Dr. Benkovics Júlia, a menstruációról szóló Megvan? című könyv szerzője: Ha kérdezi, akkor a választ is tudja: semennyire. A menstruáló hétköznapokkal járhatnak fizikai és lelki kihívások, amiknek néha olyan banális kívánalmai vannak, mint hogy tudd megmosni a kezedet egy vécéfülkében. És a mai munkahelyeket és időbeosztást nem nők, hanem férfiak tervezték meg. A mai, termelésre összpontosító berendezkedés nem vette számításba az olyan fizikai igényeket, mint a napközbeni mozgás, a békés székletürítés vagy a tamponcsere. Szinte nulla az esély arra, hogy az alapvető menstruációhigiénés feltételek teljesüljenek egy munkahelyen; ehhez nagyon sokat kell fejlődnünk infrastrukturálisan.

Emellett a nők jelentős részének csökken a munkaképessége a menstruáció napjaiban; kevés munkahely nyitott arra, hogy alternatív munkalehetőséget biztosítson erre. De már itthon is egyre több nemzetközi cég nyitott erre; azt gondolom, megállíthatatlan lesz a felvilágosodás, és mindenki látni fogja, hogy az a nő is elvégzi a munkát, és hogy mindenki akkor jár a legrosszabbul, ha bejössz nyolc fájdalomcsillapítóval a nyelved alatt, és úgy csinálsz, mintha dolgoznál. Ennek a témának nagyon jó megoldása lehet akár a távmunka, akár az alternatív hétköznapok bevezetése, és ez már bekerült a gondolkodásba, de még nem vagyunk ott, ahová megyünk.

A Tisza Párt kétharmados választási győzelmével radikális átalakulás és átrendeződés várható a kulturális élet területén is. A Tisza Párt kulturális szférára vonatkozó programpontjai könnyedén és nehezen megvalósítható ígéreteket is tartalmaznak. Érdekes, az elmúlt tizenhat év fényében nehezen hihető ígérete a leendő kormánypártnak, hogy teljesen politikamentéssé teszi a kultúra irányítását. De legalább ennyire figyelemre méltó, hogy a meglévő intézményeket, például a Nemzeti Kulturális Alapot és a Nemzeti Filmintézetet nem kívánják megszüntetni.

A program egyik legjelentősebb vállalása, hogy 25 százalékos általános béremelést, lakhatási programot és kiszámítható bérpályát ígér a közgyűjteményi ágazatban dolgozók számára. Tavaly év végén jelentős változások indultak el a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) háza táján. Demeter Szilárdot Zsigmond Gábor váltotta a szervezet élén, aki arról beszélt az Indexnek adott interjújában, hogy a centralizált szervezeti struktúrán belül dezintegrációs folyamatokat fog végrehajtani. Az ágazat számos problémával küzd, ezek közül kiemelkedik a bérek kérdése. Zsigmond az interjúban arról is beszélt, hogy a múzeumok integrációja Demeter vezetése alatt túl gyorsan ment végbe, ezért mindenképpen korrekcióra van szükség.

Folytatva link a Librarian Day by Day cikkének szemlézését...
- A népszerű "harmadik helyek" egyik fontos jellemzője a visszatérő használók jelenléte. A szakirodalom ezeket a látogatókat gyakran "regulars"-nak nevezi: azoknak az embereknek a körét, akik rendszeresen jelen vannak egy térben, ismerik egymást, és sajátjuknak érzik a helyet. Egy könyvtárban ez mindennapi jelenség. Az ilyen helyeken alakul ki az úgynevezett public familiarity [nyilvános ismerősség, vö.: link ] is: az a laza ismerősség, amikor az emberek nem feltétlenül barátok, mégis látásból ismerik egymást, köszönnek egymásnak, és tudják, hogy ugyanannak a térnek a rendszeres használói. Ez a fajta ismerősség a városi bizalom egyik apró, mégis fontos alapja.

A placemaking [közösségi helyteremtés] egyik legfontosabb eszköze a megfigyelés. Ez első hallásra egyszerűnek tűnik, mégis ritkán történik tudatosan. William Whyte amerikai urbanista klasszikus kutatásai során egyszerű módszert használt. Leült egy tér szélére, és figyelte az embereket: hol ülnek le, hol állnak meg, hol beszélgetnek. - Ez a fajta figyelem a könyvtárban is sokat elárul: melyik asztal a legnépszerűbb, hol ülnek szívesen az emberek, melyik tér marad üres, hol alakul ki spontán társas élet. Az ilyen megfigyelések gyakran többet mondanak a tér működéséről, mint egy statisztika.
Erre épül a Usage Analysis módszer is, amely strukturált megfigyeléssel azt vizsgálja, ki használja a teret, mikor használja, hogyan használja, és kik hiányoznak belőle.

A módszer figyeli az időbeli ritmusokat is, vagyis azt, hogyan változik a használat a nap különböző szakaszaiban, és külön hangsúlyt helyez az inkluzivitásra. Ha nők, gyerekek, idősek vagy babakocsis családok hiányoznak egy térből, az gyakran azt jelzi, hogy a hely nem mindenki számára működik.
Ez a könyvtárban is kulcskérdés: Sok könyvtári tér formálisan mindenkié, a valóságban mégis bizonyos csoportokhoz igazodik. A megfigyelés segít kiszúrni ezt a láthatatlan aszimmetriát.

Az IFLA Libraries Boosting Connectivity (LBC - Könyvtárak Konnektivitásának Fejlesztése) kezdeményezésének jelentése a könyvtárak digitális infrastruktúráját és annak valós használhatóságát vizsgálja nemzetközi összehasonlításban. A program célja egy egységes, nyílt adatplatform létrehozása, mivel a korábbi felmérések széttagoltak voltak. Ez támogatja az összehasonlíthatóságot, a stratégiai tervezést és a partnerségek kialakítását.

A főbb megállapítások:
- a könyvtárak többsége rendelkezik internetkapcsolattal, de sok esetben ez csak "szimbolikus", alacsony sebességű vagy instabil
- az infrastruktúrát gyakran külső tényezők rontják, például áramkimaradások vagy konfliktusok okozta károk
- a városi könyvtárak egy része 40-100 Mbps sebességet ér el, de sok intézmény lassabb kapcsolattal működik
- az eszközellátottság (számítógépek, tabletek) gyakran nem arányos a használói létszámmal
- a digitális képzések korlátozottak, különösen a közösség felé, fő okok a forráshiány és a kapacitáshiány
- egyes könyvtárak önkéntesek bevonásával próbálják bővíteni a képzési és szolgáltatási kapacitást
- megjelennek igényalapú képzések, amelyek a helyi közösségek konkrét szükségleteire reagálnak.

Kiemelt tanulságok:
- a Chile-i példa rámutat: nem elég a hozzáférést mérni. A minőséget és használhatóságot is vizsgálni kell
- a GIGA adataival való összevetés szerint erősíthető az együttműködés iskolai és könyvtári hálózatok közt
- a nem csatlakozott könyvtárak vizsgálata is fontos - feltárja a helyi akadályokat és a közösségi szerepet.

A jelentés fő üzenete, hogy a digitális hozzáférés nem pusztán technikai kérdés: a stabil infrastruktúra, a megfelelő eszközök és a képzési kapacitás együtt határozza meg, hogy a könyvtárak mennyire tudják támogatni a digitális esélyegyenlőséget. A jelentés elérhetősége: link . (ref.: ChatGPT, HL)

Idén márciusban jelent meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete stratégiája 2026-2030. Alcíme: Tudás. Közösség. Fenntarthatóság. Kompetenciával a változásban.

A szokásosan, küldetéssel és alapértékek felsorolásával kezdődő dokumentum tükrözi legnagyobb hazai könyvtári szervezet értékvilágát és törekvéseit. Stratégiai céljai:
1. Szakmai érdekképviselet és presztízs
2. Kompetenciafejlesztés és könyvtáros jóllét
3. Könyvtárak mint közösségi és tudásközpontok
4. Tagság, bevonás és a jövő generációi
6. Megújult, fenntartható és látható MKE.

A 2026-ra vonatkozó "zászlóshajó területek": "Tudás. Közösség. Fenntarthatóság." valamint "Könyvtárosok mentális és digitális megerősítése."

"A világ 5 legszebb könyvtárának egyike - het Predikheren" - link - állítja magáról a prospektusában a gazdag történelmű belga Mechelen város közkönyvtára. A kijelentést nyilván nehéz megerősíteni vagy cáfolni, mindenesetre a fotók ld.: link - láttán megállapítható az, hogy igényesen újították fel a sok éven keresztül gazdátlanul álló kolostor- és templomépületet. Az intézmény nevében is őrzi örökségét: Prédikáló szerzetesek link .

Az utóbbi évtizedek méltán megkérdőjelezhető magyarországi reprezentatív épületrekonstrukciók felől közelítve elsőre meglepő, egyben üdítő, hogy a felújítás során továbbra is láttatják az idő vasfogának nyomait, a vakolatlan falakat kívül és belül is. Nem félnek megmutatni az elmúlás, pusztulás jeleit, ami nyugodt, stabil énképre utal.

Az arculat alig nem különbözik az imázstól. A Velencei Karta link szellemében jól elkülöníthető a hozzáépítés, mind a kolostor, mind a templomrészben. Amit csak lehetett, megtartottak az épület belső favázából is. Így maradt meg a fából készült krokodil és a "Verboden te roken" felirat is. (MG)

A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
3 - Aggasztó
6 - Nem gondolom, hogy ez által jobb lenne
12 - Idővel kiderül...
28 - Óvatos reményre ad okot
14 - Nagy fellélegzés

Ezek alapján link úgy tűnik, hogy a válaszadóknak kb. 70%-a bizakodó az ország politikai irányváltás szakmára gyakorolt hatásával kapcsolatban. Mindez lényegében megfelel az országos (nem szakmai) attitűdnek. A várakozás erőteljes. (MG)

A dél-afrikai Ekurhuleni Városi Önkormányzat Germiston fiókkönyvtárában látható az alábbi plakát:
"Víziónk: A könyvtári és információs szolgáltatások méltányossága és átalakítása, hozzáférhetősége és fejlesztése
Értékek és alapelvek
- Kiválóság és teljesítmény
- Átláthatóság
- Közösségi részvétel
- Integrált tervezés
- Gyors szolgáltatásnyújtás"

Érdemes eltűnődni ezek kommunikálásán. Ha ugyanis a könyvtár e tartalmat büszkén közszemlére teszi, egyúttal feltehetően szeretné elkerülni az esetleges visszatetszéseket, amennyiben valamely használó a szolgáltatás igénybevétele során az ellenkezőjét tapasztalja.

Gondolhatunk arra is, hogy az 1980-as években Angliában elterjedt, a könyvtái szolgáltatások papamétereit taglaló közkönyvtári charta link a magyarországi indító minőségbiztosítási kurzusok témája volt, az a magyar közkönyvtárakban mégsem terjedt el a későbbi minőségbiztosítási mozgalomban. Annak ellenére, hogy annak szellemébe a legteljesebb mértékben beleillik. Nem beszélve az üzenet pr-értékéről... (MG)

Közhely, hogy az elöregedő társadalomban egyre nagyobb figyelem fordul az egészséges öregkorra, illetve az ahhoz vezető életmódra, a betegségeket elkerülő vagy elodázó életmódra. A KIT-ben régóta gyűjtögetjük a vonatkozó témákat, így pl. Alzheimer link vagy demencia link .

Ha a témát és a használók ebbéli szolgálatát felvállalja a közkönyvtár, illetve a témában illetékes szakkönyvtár, akkor nem költői megfogalmazás, hogy a könyvtár meghosszabbítja használóinak életét.

Eszközök lehetnek pl.:
- vonatkozó forrás- és dokumentumállomány kialakítása
- eszközök és játékok beszerzése a kognitív folyamatok erősítésére (tárgyak kölcsönzése)
- önsegítő és szakmai előadó vezette beszélgetőkörök a témában érintettek és hozzátartozóik számára
- információ a témában elérhető helyi szakemberekről segítőkről, jogszabályokról és lehetőségekről (pl.: Ginko klub link , Alzheimer Café link )
- a könyvtár berendezésének, feliratainak egyszerűvé, könnyen átláthatóvá, befogadhatóvá tétele. (összeáll.: MG)

Folytatva a múlt heti link anyagot... - Albert Fruzsina megjegyezte: sokkal jobban érzik magukat, elégedettebbek az életükkel azok, akiknek jól működő kapcsolataik vannak, illetve szélesebb körben valóban nagyon erős bizonyítékok vannak arra, hogy a társas kapcsolatok mennyisége, minősége, szerkezete összefüggésben van a fizikai és a mentális jóléttel. A szakértő úgy fogalmazott: régen fertőző betegségekben haltak meg leginkább az emberek, most a krónikus betegségek jelentik a fő halálokokat, a WHO szerint pedig a jövőben a depresszió és egyéb mentális eredetű problémákból adódó betegségek veszik át ezek helyét.

A kiterjedt és sokszínű kapcsolathálózat a kutatások szerint hatékonyabban támogatja az immunrendszert, a kognitív funkciókat és a szív egészségét, mint a kizárólag szűk körű, intenzív kötések. Ez a pozitív hatás abból fakad, hogy a változatos ismeretségek növelik az önbecsülést, valamint gyakrabban ösztönöznek fizikai aktivitásra és közösségi részvételre, például önkéntességre vagy csoportos sportra. A távolabbi kapcsolatok fenntartása ugyanakkor nagyobb egyéni erőfeszítést igényel, és mivel ezek a szálak kevésbé erősek, a belőlük nyerhető közvetlen érzelmi támogatás is korlátozottabb lehet. Az egészségmegőrzés szempontjából tehát az az ideális, ha a gyenge és erős kötések egyensúlyban vannak, mivel a sokszínű szociális háló a veszteségek feldolgozását is megkönnyíti.

A magány fokozódásával az emberek nem nyitottabbak lesznek, hanem még inkább visszahúzódnak. A társas kapcsolatok ugyanis fenyegetőnek vagy veszélyesnek tűnhetnek, és gyakran tartanak attól, hogy mások között csak még fájdalmasabb lesz az elszigeteltség érzése. Pedig a tudományos vizsgálatok ezt a félelmet határozottan cáfolják. Van olyan kutatás, amely szerint minél magányosabb valaki, annál kifinomultabban képes olvasni embertársai arckifejezéséből és a hanghordozás mögöttes tartalmaiból. A probléma tehát nem a képességek hiánya, hanem az, hogy a közösséghez tartozás vágya annyira feszítővé válik, hogy az illető egyszerűen leblokkol az éles helyzetekben, miközben agya az átlagnál jóval éberebben és aktívabban reagál minden potenciális veszélyforrásra, felerősítve az önvédelmi reflexeket.

A zalaegerszegi Apáczai-tagkönyvtárban rendszeresen működő társasjáték klub tagjai legutóbbi alkalommal ajándékot vehettek át. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár link munkatársai a tagkönyvtári kollégákkal karöltve alkottak egy saját társasjátékot KönyvKlub címmel 2024-ben. Eredetileg csak egyetlen példány állt rendelkezésre a megyei könyvtár olvasóinak, illetve az ottani társasjáték klub tagsága számára.

Az azóta eltelt időszakban a társasjáték mint az innováció és a jógyakorlat eszköze szerepel a könyvtárban, újabb példányok is készültek belőle, így már ajándékba is jutott egy a tagintézménybe. Az ajándékot Takács Adrienn, a József Attila Tagkönyvtár munkatársa, a társasjáték kifejlesztésében kiemelet munkatárs, játékbemutató adta át Zsohár Melindának, az apáczais klub vezetőjének. Természetesen azonnal megvolt a játék próbája is.

A társasjáték az irodalmat és az olvasást népszerűsíti, beszélgetéssel, kreatív feladatokkal.

(Egy éve írtuk.) A MKE debreceni vándorgyűlése KIT-szekciójában az egyik megszólaló John F. Szabo lesz (Los Angeles Public Library - LAPL link ), akiről már többször szóltunk. A LJ 2025. év könyvtárosa cím tulajdonosát 2.0-s gyakorlata kapcsán is méltatták. Nevezetesen: irdatlan mennyiségű lakossági véleményt, javaslatot szerzett be, melyeket felhasznált a LAPL szolgáltatásainak alakításához link .

S mivel a fenntartó is számít, a városba tervezett 2028-as olimpia előkészítéshez a LAPL is hozzájárul: a korábbi helyi olimpiákról származó emléktárgyakkal és műtárgyakkal segíti a városházát; cél egy a Los Angeles-i játékok történetét bemutató kiállítás elkészítése. Mint a polgármester-helyettes elmondta: "A könyvtárban van egy eredeti program az 1932-es olimpiáról, és Szabo tudta, hogy ott van." Szabonak persze segített korábbi, atlantai könyvtárvezetői tapasztalata, amikor a város az 1996-os nyári olimpiát rendezte. Látta ugyanis, milyen hasznot hoznak e megőrzött dokumentumok a városnak.

LAPL a L.A. Dodgers baseballcsapattal is jó kapcsolatot ápol. A csapat relikviákat és mezeket ad a könyvtárnak, a játékosok pedig olvasni mennek a könyvtárba - mely természetesen fontos publicitás a könyvtárnak. Továbbá - mint Szabo mondja: "Ez azt üzeni, hogy L.A.-ról szólunk, és büszkék vagyunk L.A.-ra. ... És azt is mondja, hogy menők vagyunk."

Mindezeknek elengedhetetlen feltétele a használók és nem használók véleményének folyamatos gyűjtése. "Minden olyan dolog, amit meg tudtunk tenni, annak köszönhető, hogy megvalósítottuk és túlszárnyaltuk L.A. szavazóinak igényeit" - mondja Szabo.
A LAPL legújabb stratégiai terve hatékonyan harmonizálja a város és a könyvtár céljait. Ahogy korábban Atlantában is megtette. Amikor eljött az ideje, hogy a könyvtár érdekében a város 275 millió dolláros kötvénykibocsátást terjeszen az atlantai szavazók elé, Szabo rá tudott mutatni a terv konkrét elemeire, amelyek bizonyították, hogy odafigyeltek arra, amit az emberek akarnak. A kibocsátás sikerült. (összeáll.: MG)

Harmincnégy önkéntes segítségével dokumentálta a Király utca történetét a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - közölte az intézmény az MTI-vel szerdán. A Ráday Mihály Emlékprojekt keretében megvalósuló, közösségépítő program negyven épület múltját tette megismerhetővé és kutathatóvá.

A kezdeményezés során fotókkal, interjúkkal, valamint levéltári és digitális források felhasználásával dolgozták fel a Király utca Kiskörút és Nagykörút közötti szakaszának történetét. Az erőfeszítéseknek köszönhetően egy olyan várostörténeti adatbázis jött létre, amely 40 épület múltját mutatja be több száz fénykép és interjú segítségével - olvasható a tájékoztatóban.

A civileket is mozgósító projekt a néhai Ráday Mihály televíziós 1980-as évekbeli kezdeményezésére épült, melynek során a városvédő egyszerű állampolgárok százait mozgósította a főváros belső városrészeinek feltárására. A mostani kutatás ehhez hasonlóan szintén a közösségi tudományos megközelítés alapján valósult meg. A projekt szakmai vezetője N. Kósa Judit történész volt, míg a megvalósítást Kuczkó Andrea, a FSZEK Körúti Könyvtárának vezetője koordinálta. A résztvevők munkáját módszertani képzések és folyamatos szakmai támogatás segítette. A program tapasztalatairól videósorozat érhető el a könyvtár YouTube-csatornáján és a Budapest Elektronikus Archívumban, valamint szakmai tanulmány is készült, amely bemutatja, hogyan valósítható meg a közösségi tudomány a közkönyvtári gyakorlatban, és milyen szerepe lehet ebben az önkéntesek bevonásának.

Különleges lakóval büszkélkedhet az Oxfordi Egyetem egyik kollégiuma, egy bolyhos szibériai erdei macskával, aki nemcsak a könyvtár mindennapjainak része, hanem a hallgatók kedvenc társává is vált. Issy egyébként gazdájával, Jamie Fishwick-Ford könyvtárossal együtt jár dolgozni. A különleges páros hat évvel ezelőtt kezdte meg közös munkáját, amikor Jamie először vitte magával a könyvtárba. Azóta Issy a kollégium egyik legkedveltebb alakjává vált.

A hűséges négylábú minden nap busszal kíséri el gazdáját a munkahelyére, ami már önmagában is mosolyt csal az utasok arcára. A könyvtárba érve Issy ideje nagy részét Jamie irodájában tölti, ahol nyugodtan pihen és szemléli a körülötte zajló életet. Csak ritkán hagyja el a helyét: leginkább akkor, amikor valaki szeretné megsimogatni, vagy amikor gazdája kiviszi a szabadba egy kis mozgásra. Ilyenkor a macska örömmel fedezi fel a kollégium kertjét, és nem ritkán fára is mászik.

Issy jelenléte különösen értékes a vizsgaidőszakokban, amikor a hallgatók számára a tanulás okozta stressz enyhítésében is szerepet játszik. A diákok szerint a macska nyugodt természete és barátságos viselkedése megnyugtató hatással van rájuk, és egy rövid simogatás után sokkal könnyebben tudnak visszatérni a tanuláshoz.

1. Magas elvárásokon alapuló rendszer: világos sztenderdek, igazolt mérések, következetes elszámoltathatóság
2. Következmények érvényesítése (pl. az állam átveszi a gyengén teljesítő körzeteket)
3. Bizonyítékokon alapuló oktatáspolitika
4. Kiépített állami támogató és ellenőrző kapacitás.

Ezen elvek és gyakorlat mentén kisebb csodát hajtott végre az elmúlt évtizedekben az oktatás területén az USA legszegényebb szövetségi tagállama, Mississippi. A sikertörténet, amiről április elején a New York Times podcastje is beszámolt, az amerikai oktatás válságának kellős közepén történt meg és tart jelenleg is. Miközben az Egyesült Államok nagy részén romlanak az olvasási és matematikai eredmények az iskolákban, Mississippi viszont hatalmas fordulatot tett, és 2024-re az USA átlaga fölé tornázta fel a diákok eredményeit. A szegénységgel küzdő állam stratégiája jó példa lehet a magyar oktatási rendszer előtt álló kihívások megoldásához is.

A módszerek egyik alapelve a bevonás volt. Kaderják Anita az oktatás teljesítményével foglalkozó közgazdász:
- A jó pedagógiai módszertanokban az a közös, hogy a diákok aktív cselekvői a tanulási és felfedezési folyamatnak. Ez támogatja leginkább a 21. századi kompetenciák, például a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az együttműködés fejlődését.

Más államok valószínűleg azért vallanak kudarcot, amikor szeretnének hasonló programot megvalósítani, mert csak a könnyebben bevezethető elemeket (pl. új tantervek) veszik át, miközben nem állnak bele a keményebb, politikailag kockázatos elszámoltathatósági intézkedésekbe. Canter példákon keresztül mutatja be, hogy a félmegoldások és a gyenge végrehajtás alááshatják a reformokat. A "csoda" kifejezés ezért félrevezető: Mississippi sikere inkább egy hosszú, következetes maraton eredménye volt.

Amerikai és brit kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az oktatásban nagyon körültekintően kell eljárni a mesterséges intelligenciával, különben súlyos problémákhoz vezethet annak használata. Bár a mesterséges intelligencia használata az élet számos területén jelent kényelmet és könnyebb munkavégzést, de megvannak hátulütői is.
A Microsoft korábban már figyelmeztetett: az AI hazavághatja a kritikus gondolkodást, és rontja a problémamegoldó készséget is. Most egy újabb vizsgálat mutatta ki: érdemes vigyázni a technológiával.

A vizsgálatba összesen 350 amerikait vontak be, akiket arra kértek, hogy oldjanak meg néhány törtes egyenletet. A résztvevők - véletlenszerűen kiválasztott - fele kapott hozzáférést egy speciális, az OpenAI GPT-5 modelljére épülő chatbothoz, míg a többieknek önállóan kellett megoldaniuk a feladatot. A vizsga felénél az AI-t használóktól elvették a chatbotot.
A megfigyelések szerint ezután az AI-csoportban a helyes megoldások aránya meredeken kezdett zuhanni, sok esetben pedig a résztvevők egyszerűen feladták a dolgot.
Ugyanez volt az eredmény akkor is, amikor egy második kísérletben 650 emberrel végezték el ugyanezt a vizsgálatot.
A kutatók végül egy harmadik vizsgálatot is végeztek, amiben olvasni kellett, nem pedig matematikai feladatokat megoldani. Az eredmény újból megismétlődött.

Rachit Dubey, a Kaliforniai Egyetem tudósa szerint az eredmények alapján azt látni, hogy a mesterséges intelligencia használata nem kényelmessé, hanem függővé teszi az embert, és ha nem áll rendelkezésre az eszköz, meg sem próbálják maguktól megoldani a feladatot - idézte őt a Futurism.

A kutatók ugyanakkor kiemelték azt is, nemcsak negatív hatása van az AI-nak.
Azoknak a résztvevőknek ugyanis, akik csupán ötletelésre, nem pedig a feladatok megoldására használták a mesterséges intelligenciát, sokkal könnyebb dolguk volt a chatbot elvétele után, mint másoknak.

A reményvesztettség akkor is természetes, ha valaki parlamenti választás után éli át, mert alulmaradt a kedvence. A mentális egészség érdekében érdemes tisztában lenni a lelki mechanizmusok természetével, mert ezek sokszor nem úgy működnek, ahogy gondolnánk. A veszteség érzelmi hatása körülbelül kétszer erősebb, mint egy azonos mértékű nyereségé. Az elcsüggedtek között is figyelemre méltó a rendszeres médiafogyasztók mély gyásza, mert ők napról napra újra feltépik a sebeket.

Mi segíthet még a gyászfolyamatban? Aki például valóban egy választás eredménye miatt csalódott, az korlátozhatja a hírfogyasztását: kevesebb hír, kevesebb közösségi média. A folyamatos információáramlás ugyanis felerősítheti a stresszt és a tehetetlenség élményét. "A kommentmezőben átvesszük mások érzelmi állapotát. Válasszuk meg, milyen érzelmi környezetben vagyunk" - tanácsolja Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus is az információdiétát. "Érdemes ilyenkor a kapcsolatok felé fordulni. A közös élmények, beszélgetések, akár az eltérő nézőpontok nyugodt megosztása is feltöltő erővel bírhat" - javasolja a sportmentáltréner, Kenyeres András biológus is az egyik legerősebb pszichológiai védőfaktort.

Ian Craib brit szociológus és pszichoanalitikus már az ezredforduló előtt, külön könyvet szentelt a témának. Tapasztalatai szerint egy csalódás után sokan elhessegetik maguktól a fájdalmat, és azonnal valamilyen aktivitásba fognak, legyen az egy új hobbi vagy csatlakozás egy új közösséghez. Ettől azonban a fájdalom még nem fog enyhülni.
Szerinte az a megoldás, ha megfogalmazzuk önmagunknak az érzéseinket, a bánatunkat, a vágyainkat: a gyásznak ki kell dolgoznia magát. Ha tagadjuk, akkor ott marad a bőrünk alatt.

1931-ben Alekszandr Lurija szovjet neuropszichológus Üzbegisztán és Kirgizisztán kopár határvidékén azt vizsgálta, hogyan gondolkodnak a helyiek. Igaz-e rájuk az elmélete, hogy "a mentális folyamatok társadalmi és történelmi eredetűek": hogy nemcsak gondolataink tartalmát, hanem gondolkodásmódunkat is az határozza meg, hogy milyen társadalomban élünk.
Az Altai-hegység írástudatlan pásztorai marhákat tartottak; a zöld völgyekben a szintén írástudatlan parasztok gyapotot termesztettek. Évszázadokon át lényegében senki sem tudott itt olvasni vagy írni. De ez változóban volt: Lurija idejében a szovjet kormány a pásztorokat és a parasztokat új, szabályozott kolhozokba kényszerítette, ahol az embereket először olvasni tanították.
Lurija éveket töltött ezek között az emberek között töltötte, bosszantó tesztek sorozatával zaklatva őket.

Azt tapasztalta, hogy már néhány évnyi alapvető írás-olvasás oktatás egy mezőgazdasági iskolában is hatalmas kognitív hatásokkal járt. Egyik korai kísérletében geometriai alakzatok csoportját mutatta meg az embereknek. Teljes és hiányos köröket és háromszögeket, négyzeteket és téglalapokat, egyenes vagy pontozott vonalakkal rajzolva. Arra kérte őket, hogy csoportosítsák az alakzatokat.
Még ha nem is volt geometriai képzésük, az olvasni tanuló parasztok közel fele geometriailag rendezte az alakzatokat: szétválasztották a négyzeteket és köröket. Az írástudatlan alanyok egyike sem tekintette geometriailag az alakzatokat; tárgyakhoz kötötték őket.

Lurija szillogizmusokkal próbálkozott. "A Távoli Északon minden medve fehér. Novaja Zemlja a Távoli Északon van. Milyen színűek ott a medvék?" Mindenki, aki bármilyen írás-olvasási oktatásban részesült, helyesen válaszolt. De akik nem találkoztak az írott szóval, nem tudtak válaszolni.
Ehelyett azt magyarázták, hogy mivel soha nem jártak Novaja Zemlján, nem tudják megmondani, milyen medvékkel találkoztak ott. Egy Rustam nevű középkorú falusi azt mondta: "Ha lenne valaki, akinek sok tapasztalata van, és mindenhol járt már, jól tenné, ha válaszolna a kérdésre".
Végül, ismételt noszogatás után azt mondta, hogy bár ő személyesen soha nem járt Szibériában, "De Tadzhibai, aki tavaly meghalt, ott volt. Azt mondta, hogy voltak ott medvék, de nem mondta meg, milyenek." Mások, mint például a harminchét éves Abdulrakhim, dühösek lettek. "Én még soha nem láttam egyet sem, ezért nem tudhatom. Ez az utolsó szavam. Aki látta, az tudja, és aki nem látta, az nem mondhat semmit!"

Miért csigázza fel a férfiak fantáziáját a szemüveges könyvtároslányok látványa? A könyvtáros esztétika most levetkőzi minden poros sztereotípiáját, és 2026 legizgalmasabb divattrendjeként hódít a test vonalát követő ceruzaszoknyával, diszkréten sejtető ingblúzzal és könnyen kigombolható kardigánnal. Mutatjuk, melyek az új, intelligensen csábító trend alapdarabjai. A library chic visszahozza a könyvtárosok bájos megjelenését, de a modern hölgyek ízlésének megfelelően. Tehát mielőtt azt hinnéd, a könyvtáros stílus alatt egy otthonka alá vett naftalinszagú krepp blúzt értünk klumpával, megnyugtatunk: 2026 legizgalmasabb divattrendje nem a láthatatlanságra, hanem a magabiztos jelenlétre buzdít.

Ez a trend már nem a láthatatlan, szürke kisegereknek kedvez, hanem a magabiztos, intelligens hölgyeknek. Az unalmas retró szettek helyett a szuperszexi, mégis visszafogottan elegáns ceruzaszoknyáról, a sikkes kardigánról, a galléros pólóingekről és a modern mellényekről szól. A 2026-os tavaszi-nyári kollekcióikban többek között a Miu Miu, a Prada és a Tory Burch is felvonultatta könyvtáros kisasszonyait. Ennek megfelelően a retró preppy stílus a V-kivágásnak, az áttetsző blúzoknak és a karcsúsított pólóingeknek köszönhetően komplett metamorfózison megy keresztül.

Tedd el az uncsi bő kardigánt, szerezz be egy, a tested vonalát követő szoknyát, párosítsd egy elegáns sling szandállal, egy áttetsző blúzzal, és figyeld a férfiak reakcióját! 2026 divattrendjének sikkes könyvtáros stílusát egyáltalán nem ördöngösség megalkotni.
Alapja a ceruzaszoknya és a kötött kardigán, melyet kiegészíthetsz egy arcformádhoz illő szemüveggel, táskával és sling szandállal vagy Oxford cipővel. A derékig érő blézertől kezdve a galléros pólóingeken és a rafináltan sejtető, áttetsző pöttyös blúzokon át szinte mindennel viselheted. A puha kötött kardigán alól nem szégyen, ha kikandikál a spagettipántos top, és a ceruzaszoknya is lehet diszkréten áttetsző. Ami pedig a színpalettát illeti: a csokoládébarna, a bordó, a kék és a krémfehér árnyalatai közül bármelyiket választhatod.

A sikkes könyvtáros stílusban a csendes luxus, az időtálló elegancia és az intellektus találkozik - egészen biztosan sikert arat a modern, magabiztos, céljait ismerő hölgyek körében.

Tanulmányaink és gyakorlatunk során szinte kivétel nélkül olyan információval találkozunk, amely nem-pozícionális, azaz csak megosztva értékes. Ezzel szemben a pozícionális információ veszít értékéből, ha megosztjuk (pl. a tuti biztos jövő heti nyertes lottószámok). De van ennél speciálisabb információ is... (MG)

A kompromat szó eredete egészen az 1930-as évek szovjet titkosrendőrségi zsargonjáig nyúlik vissza. Az NKVD, majd később a KGB módszeresen gyűjtötte a kompromittálásra és zsarolásra alkalmas anyagokat. Ezek között akadtak valós információk és gondosan manipulált, hamisított dokumentumok is - bűncselekményekről, házasságtörésekről, titkolt viszonyokról.
Az igazán jó kompromat soha nem kerül nyilvánosságra - az ereje éppen ebben rejlik. Abban, hogy a megzsarolt félnek hinnie kell: ha kiegyezik, ha végrehajtja zsarolói utasítását, akkor biztosan elkerüli a megszégyenülést.

Nem tudom teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy Orbán Viktor jelentett a Belügyminisztérium III/IV-es Csoportfőnökségének. Ahogy azt sem tudom, hogy az erre utaló, időről időre fel-felbukkanó iratok valódiak-e. Azt azonban sikerült rekonstruálni, hogy aki ilyen iratok birtokában volt, az ütőkártyaként tudta használni őket, és az első Orbán-kormány idején vissza tudta velük zsarolni magát a katonai titkosszolgálat élére.

Vlagyimir Putyin szentpétervári körének egyik FSZB-s tagja pedig azt állította egy magyar barátjának: ugyanezek az iratok Moszkvában is megvannak. Orbán Viktor azonban az évtizedek során mindig következetesen tagadta, hogy az őt célzó beszervezési kísérletek sikerrel jártak volna.