A Brooklyni Közkönyvtár keresi a tökéletes dizájnt egy új olvasójegyhez, mely az afroamerikai kultúrát és történelmet ünnepli. A legjobb művész 2,000 dollárt kap.
A 13 évnél idősebb New York-iak január 31-ig nevezhetnek, olyan sablonnal, mely kapcsolódik az afroamerikai kultúrához. A tervek bármilyen eszközzel, bármilyen anyagból készülhetnek (fotó, festmény, tárgyak), egészen addig, amíg digitálisan töltik fel.
Minden dizájnhoz fel kell tölteni egy nyilatkozatot a művészről és annak munkájáról, valamint a művész kapcsolatáról Brooklynnal és afroamerikai tapasztalataival.
A terveket az alapján bírálják, hogy mennyire kapcsolódnak a témához, mennyire egyediek és kreatívok. Nézik a technikai és művészi készségeket is. Csak a Brooklynhoz kötődő művészek kapnak visszajelzést.
Ha kiválasztották a legjobbat, a művész megkapja a 2,000 dollárt. Az új olvasójegyet a 2021-es Juneteenth ünnepségen (a rabszolgák emancipációjának napján) mutatják majd be a Macon Könyvtárban, az Afroamerikai Örökség Központban. Elérhető lesz minden brooklyni könyvtárban.
Ez az olvasójegy lesz az első a jövőbeli "Örökségek Ünneplése" sorozatban. (ref.: Salamon Sára)

... hallom több könyvtárostól is, amikor a téma és a réma kérdése merül fel. Rövid emlékeztető:
- téma: a közlés tartalmának összegző megjelenítése, pl. Ülést tartott a könyvtári bizottság / Meglátogatták a várhegyi könyvtárat
- réma: ízelítő a befogadót érdeklő lényegi tartalomból, pl.: XY lett a könyvtári bizottság új elnöke / A várhegyi könyvtár 20%-kal növelte használóinak számát.

A címben szereplő blikfang nyilván kis túlzás: a réma természetesen nem lépheti át a tárgyilagos, korrekt híradás határát. A puszta téma közlése ugyan korrekt, de jóval kevésbé kelti fel a lehetséges olvasó érdeklődését. És itt van az eb elhantolva. Ha a közlés funkciója az, hogy minél több érdeklődő számára átadja a számára releváns tartalmat, akkor a puszta téma közlése éppen ennek a célnak az elérését korlátozza. A szerző vagy szerkesztő önkezűleg lövi lábon magát a futóverseny előtt. Ha ugyanis a cím nem kelt érdeklődést, akkor a tartalom nagyszerűsége egyszerűen tárgytalanná, hiábavalóvá töpörödik. Aminek persze az ellenkezője sem szerencsés, azaz a figyelemfelkeltő cím mögötti gyengécske tartalom is visszaüt. Az első esetben érdektelenséggel, a második esetben csalódással reagál az olvasó. A megoldás lehet a két szempont kombinálása is. Pl. alcímes megoldással: XY lett a könyvtári bizottság új elnöke - Ülést tartott a könyvtári bizottság. Szerencsés, ha a réma a nagyobb figyelmet kiváltó első tag, ugyanis érdeklődés esetén az olvasó tovább olvas. A téma előbbre helyezésénél ennek kisebb az esélye.

Amikor tehát következetesen csak témával találkozunk a tájékoztatás szakemberei, a könyvtárosok által készített közleményekben - legyen az továbbképzés, szakmai sajtó, híradás, szakkönyv, konferencia -, akkor az a tájékoztatási képesség súlyos hiányára, a marketingorientáció elégtelen szintjére utal. (MG)

New York Közkönyvára gyakran tweet-el link olyan könyvlistákat, amelyek egy népszerű könyvhöz hasonlókat sorolnak fel. Ennek előnyei a használók számára:
1. szélesíti az olvasók perspektíváját, színesebbé teszi gondolatvilágukat
2. többet olvasnak így a gyerekek

Előnyök a könyvtár számára
3. laposítja a keresleti görbét: a nagyon népszerű mellett kölcsönözni kezdik a hasonlóakat is (felülértékesítés), növekszik a dokumentumok forgása, kihasználtsága
4. relatíve kevesebb példány is elég a nagyon népszerű kiadványból (pénzt takarít meg)
5. javítja a könyvtárimázst: a könyvtár többet / mást is tud

Előnyök a könyvtári hálózat egésze számára
6. mivel a lista nyilvános, ezért egyszeri ráfordítással Alabamától Wyomingig terjeszti a felsorolt használói és könyvtári előnyöket. (MG)

A Netflix videótartalom-szolgáltató mindig nyom valamit az arcomba, de nincs a keresésre optimalizálva - mondja Balázs László könyvtárinformatikus. Úgy tűnik, hogy üzletileg nem a keresés funkciója fontos számára, hanem a minél nagyobb használat (s nyilván az azért kapott bevétel). Mindez nem azt jelenti, hogy ne lehetne keresni a Netflix adatbázisában. Ha pontosan tudom a címet, kiadja a találatot. De mindig, mindig(!) kínál valami más hasonlót is [párhuzam az Amazonnál: read alike list - azaz, ezt megvásárolták, keresték, azok még ezeket is kedvelték - szerk.]. Tehát: mindig van találat.

A találati halmaz megtervezéséhez a rendszer persze figyelembe veszi a keresési, illetve használati előzményeket. Ez olyan, mintha a könyvtári katalógus a kölcsönzési történetem szerint súlyozna. A Netflix nem adja kétszer ugyanazt a találati halmazt, mely a határtalan kínálat érzését kelti. Olyan nincs, hogy az összes találatot végig tudjam böngészni. Mindig új, korábban nem látott filmeket dob fel. Nem a böngészésen, hanem az ajánlaton van hangsúly - folytatja Balázs László. Nem meglepő: magához akarja láncolni a használót, nélkülözhetetlenné akar válni számára. - Mennyiben idegen / hasonló gondolat ez a könyvtár céljaihoz képest?

Kásler Miklós három regionális könyvtárat jelölt ki, ami koordinálja az együttműködést. Könyvtári szakemberek és a minisztérium segítségével próbáltuk értelmezni a változások lényegét.
A könyvtárszakmában járatos szakemberekkel beszélgetve azt tapasztaltuk, hogy egyelőre ők sem tudják még felmérni, pontosan mi is az értelme, és a gyakorlatban milyen változásokat hozhat majd az új rendelet. A területi felosztást közülük is többen furcsának találták, aminek konkrétumaival kapcsolatban joggal vetődhetnekfel kérdések.

Ma Magyarországon az egyéni és közösségi művelődésnek elsősorban települési, másodsorban megyei szintű rendszere létezik. Az országos intézmények ezek mellett működnek, nem pedig hierarchikus alá-fölérendeltségben. Ez fokozottan igaz a hazai könyvtári ellátásban, a könyvtári szolgáltatások megszervezésében. Mivel a megyei és az országos behatároltság között nem volt átmenet, ezért döntött úgy az Országgyűlés, hogy szükséges egy új, köztes szervezeti egység, a megyei hatókörön túlnyúló, regionális hatókörű könyvtár létrehozása a hazai nyilvános könyvtári ellátás és a könyvtári rendszer fejlesztése érdekében. A törvény alapján a regionális feladatokat ellátó könyvtárak az alapfeladataikon túl regionális szinten koordinálják a megyei hatókörű városi könyvtárak együttműködését, valamint támogatják a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásait; azaz elsősorban koordinációs, valamint stratégiai jellegű tevékenységet végeznek - írta a 24.hu-nak küldött válaszában az EMMI, hozzátéve, hogy ez a modell szinte minden európai országban megtalálható, e tekintetben szerintük a finn példa a legszínvonalasabb. Kérdésünkre reagálva érintőlegesen kitértek a regionális felosztás logikájára, azon belül arra a konkrét példánkra is, hogy milyen alapon kerül Pest megye és budapesti kerületek Debrecen illetékességi területébe. Hangsúlyozzák, hogy a regionalitás jelen értelmezésben nem közigazgatási vagy topográfiai kategória, sokkal inkább "a könyvtárszakmai feladatrendszer területi egységességét megteremtő keretet" jelenti.

A tájékoztató jellegű válaszok:
15 - szerzőinek
4 - kiadóinak
4 - lehetséges olvasóinak
Magánba érkezett visszajelzés: "Jó kérdés, szerintem a hazai könyvtári szaklapok kínálata a kiadó szerkesztőinek szája íze szerint készül. Néha nem is értem, hogy tudnak ilyen lapos, egysíkú szerzői gárdával dolgozni."
- A válaszadók szerint a szakma lapjai 1/5-nyi arányban sem veszik figyelembe a befogadók igényeit, ami elég komoly jelzés. Ugyanakkor nem esik messze a könyvtárak szolgáltatásközpontú (és nem használóközpontú) attitűdjétől. Megfontolandó lehet a használói - a lapok esetében tehát: könyvtárosi - igények komolyan vétele, és a kínálat ehhez való igazítása. A vonatkozó diagramot ld.: link (MG)

Mi történt a holland közkönyvtárakkal 2020. februárjától máig? Mark Deckers könyvtári tanácsadó elkészítette az idővonalat, amelyet az éves beszámolókhoz is fel lehet használni.
A második hullámban december 15-én az összes nem alapvető termékeket árusító üzlet bezárt, és a könyvtárakat is visszaszállították a visszavevő és kézbesítő könyvtári üzemmódba. Egy könyvtárigazgató, akivel beszéltem, azt mondta: "Fél órán belül áttérhetünk a nyitottról a zárt gyűjteményes könyvtárra és fordítva." Félelmetes látni, hogy mennyire rutinosak lettünk ebben a válságban.

Megdöbbentő, milyen hullámvasutat tettek meg a könyvtárak. Mit tettek volna azzal, aki azt jósolta volna március elején, hogy több mint egy évig súlyos korlátozásokkal kell megküzdenünk?! Becsukták volna rémhírterjesztésért?

Magam is sok mindenről lemondtam a múlt hónapban a válság miatt. A kezdetek adrenalinja lassan elhalványult. Emellett egy új dolog kipróbálásán tűnődőm. Felrémlik, hogyan bénáztunk a digitális értekezleteken a válság első heteiben, és mennyire zökkenőmentesen működik ma ugyanez. A munkacsoportok mindenféle eszközzel ötletelnek, legyen az adott munka plenáris vagy munkacsoport szintű. A válság nélkül soha nem tanultuk volna meg ilyen gyorsan.

Emellett tény, hogy maradt a súlyos egészségügyi válság. Közel 700 ember küzd az intenzíven [Hollandiában] az életéért, és a szokásos műveletek egy részét továbbra is elhalasztják. Az oltás versenyben áll az idővel, a vírus új változataival. A tanulók szülei kényszerűen tanítók lettek, a tanárok pedig otthonról dolgoznak. Nem meglepő, hogy a helyzet sokaknak még frusztráló. Maradj egészséges és tarts ki! (ref.: MG)

A COVID-19 miatti bezárások a felsőoktatási könyvtárakat is átalakították. Megnőtt a digitális gyűjtemények és az online programok szerepe. Viszont hiányzik a személyes tájékoztatás és a tanulóterek is, amelyekre a jövőben is szükség lesz. De hogyan fogja a járvány hosszú távon megváltoztatni a könyvtárakat? A Library Journal felvázolt néhány forgatókönyvet, hogy a könyvtárak hogyan válhatnak a hallgatói sikerek központjává.

1. vízió. A könyvtár mint fizikai és virtuális hallgatói sikerközpont: Rita találkozik hallgatói segítőjével a könyvtárban egy közelgő teszt miatt. Aztán ugyanott egy író és egy adatelemző coach segít neki az oltásokról szóló publikációjában, amin el is kezd dolgozni. Mindehhez a helyet és a találkozókat egy könyvtári online platformon foglalta le, amiről emlékeztetőket is kapott.

2. vízió. Hibrid programok és szolgáltatások: Eleanor és Joel a félévben statisztikára jár, de Joel inkább a campuson, Eleanor online követi az R statisztikai szoftverkörnyezetről szóló workshopot. A kurzusok felvételről is visszanézhetők, hogy segítsék a különböző tanulási stílusokat.

3. vízió. A speciális gyűjtemények és archívumok elsődleges helye a virtuális tér: Priya és Sarah az egyetemi aktivizmussal foglalkozik projektjében. Megnéznek egy orientációs videót, rákeresnek a fotóarchívumban képekre, aztán Zoomon beszélnek az archívum egyik munkatársával. Miután személyesen is jártak az archívumban, gépi tanulással kezdik elemezni a szövegekben található mintázatokat. Majd másodlagos forrásokkal kontextusba illesztik azokat. (ref.: Habók Lilla)

2018-ban a Springer Nature kiadó kutatást folytatott annak vizsgálatához, hogyan hat az utóbbi évek gazdasági és kulturális átalakulása a felsőoktatási és tudományos könyvtárakra, ezen belül a könyvtárak és a könyvtárosok szerepére a fenntartók (főiskolák és intézetek) tevékenységében. Célul tűzték ki többek között a könyvtárosok igényeinek megértését, az általuk leküzdendő akadályok feltárását, valamint a könyvtárak és a tudományos kiadók közötti együttműködés tisztázását. A 60 országba elküldött részletes kérdőívre 770 válasz érkezett. A pontosítás érdekében 20 egyéni interjú is készült. Az eredményeket egy webinárium keretében összegezték, és egy ún. Fehér Könyvben adták ki (Today's library and the future of scholarly communications, link
A Fehér Könyv - többek között - a következő kérdéseket elemzi:
- A könyvtárak fő problémája, hogyan tudják összehangolni a korlátozott költségvetést a hallgatók és az oktatók egyre növekvő információigényével úgy, hogy a legjobb forrásokat szolgáltassák a hallgatóknak, és megfeleljenek a tudományos munkatársak technikai elvárásainak.
- A kiadások megindokolásához megalapozott döntések kellenek, a könyvtár statisztikai adatait a kutatók és a kurzusok igényeivel kell összevetni. Többen könyvtárukat "adatvezéreltnek" (data-driven-library) nevezték; a könyvtárosok az új beszerzések mennyiségi értékelési módszereivel kísérleteznek.
- A kiadókkal folyó együttműködéshez rugalmas/speciális modellek szükségesek, ma a könyvtárosok többsége kénytelen az "Olvass és publikálj" (Read & Publish) licencet alkalmazni. Sokan kisebb, saját összeállítású csomagokat szeretnének, esetleg egyedi (á la carte) rendelést, míg mások a nyílt hozzáférést részesítik előnyben.
- A szerepek és az elismerés problémája főleg az egyetemi könyvtárakban érzékelhető. (...) (A modern könyvtárak és a tudományos kommunikáció jövője; ref.: Viszocsekné P. É.)

A társasjáték-pedagógia fogalma abból az igényből született 2009-ben, a Nebuló XXI. Alapítvány programjának megfogalmazásakor, Jesztl József együttműködésével, - hogy így néven nevezzük a spontán játéktevékenységnek teret adó módszert, amely mindenkinek olyan társasjátékokat tanít, amelyek a személyiségéhez legjobban illeszkednek, és amelyek az adott helyzetben és társasággal a legjobb játékélményt nyújtják.
A társasjáték-pedagógia filozófiája szerint minél inkább teljesül ez, annál jobban fejleszt. Ez az elv szemléletváltás az oktatás és a pedagógia játékosításának eddig ismert elveihez képest. A szemléletváltás abban áll, hogy a játékosságot kompetenciának tekinti, és ezt a kompetenciát akarja fejleszteni.
A játékos emberre bízza annak a környezetnek a kialakítását, és azoknak az eszközöknek a kifejlesztését, amelyek az ember játékosságának teret adnak, és lehetővé teszik, hogy a kihívásokat játékosan oldja meg.
A társasjáték-pedagógia elsődleges célja nem valamely részterületnek, hanem az emberi psziché egyik kulcsfontosságú területének, magának a játékosságnak a fejlesztése, ami számos más fontos terület fejlődését támogatja. (Aczél Zoltán)

A társasjátékoknak számtalan hozadéka van, különféle módon:
- szabad hibázni - senki sem győzhet folyamatosan, s ez lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek megtanulják alkalmazni az olyan értékes emberi képességeiket, mint a kemény munka, a kitartás és az alkalmazkodás - és érezzék ezek jutalmát. A gyerekeknek ahhoz, hogy új képességeket tanulhassanak, szükségük van egy biztonságos környezetre, s a játékok nagyon jók arra, hogy szórakoztató formában adjanak keretet és megerősítést az elképzeléseik kipróbálásához.
- a társasjátékozás minőségi időtöltés, olyan idő, melyet intenzíven azzal a személlyel, társasággal töltünk, akikkel együtt vagyunk.
- a társasjátékozás indirekt tanulási forma, hiszen szinte csak játszani kell megtanulnunk, számos készséget, ismeretet a játékok által könnyedén sajátítunk el, fejlesztünk.
- a társasjátékozás fizikális interakció, közösségi élmény, dedikált figyelem a valós térben és időben. Össze-, és egymásra hangolja a játékosokat. (Stébel Ildikó)

Esküvői fotókiállítást szerveznek a Házasság hete alkalmából Letenyén. A február 7-én nyíló tárlat célja, hogy felhívja a figyelmet a házasságkötés és a családalapítás fontosságára.
A kezdeményezés 1996-ban indult Angliából. A programot Magyarországon 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek összefogásával, február közepén. Dömök József, a letenyei könyvtár igazgatója elmondta, hogy idén egy esküvői fotókiállítással csatlakoznak a Házasság hetéhez. Január elején a közösségi oldalukon tettek közzé egy felhívást, és pár órán belül már kaptak is képeket.
- Elsősorban letenyei embereknek, az itt lakóknak a közreműködését vártuk és várjuk, hiszen úgy érdekes, hogy egy településen az általuk ismert családokra vagy személyekre rácsodálkoznak. Nem csak a mai generációtól várjuk a képeket, hanem a régebbi korokból is - mondta Dömők József, a Letenyei Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója.

Jelen cikk összeveti két egymástól függetlenül folytatott, észak-amerikai és dán közkönyvtárak rendezvényeit vizsgáló kutatás adatait annak érdekében, hogy gazdagítsa ismereteinket a díjak és a rendezvények kapcsolatáról.
Az összehasonlító elemzés kimutatja mind a hasonlóságokat, mind a különbségeket a könyvtári rendezvények díjszabásait illetően. Míg Dániában hétköznapinak számít belépődíjat fizetni egy rendezvényen, Észak-Amerikában ez meglehetősen szokatlan elképzelés.
Azáltal, hogy egy, a kortárs közkönyvtárakkal foglalkozó szakirodalomban kevéssé érintett témát vizsgál, a cikk új távlatokat nyit azon kérdésfelvetés számára, hogyan kapcsolódik a rendezvények relatív hozzáférhetősége és elérhetősége a rendezvényekről mint közkönyvtári szolgáltatásokról szóló elméleti diskurzushoz.
A cikk biztosítja a könyvtári vezetők számára szükséges információkat, hogy fogalmat alkossanak a rendezvények, mint közkönyvtári szolgáltatások szerepéről.
Mivel a rendezvényszervezés egyre inkább előtérbe kerül a kortárs közkönyvtári munkában, a használók számára kiszabott díjak szociális vonatkozásokkal bírnak a társadalmi egyenlőség, illetve a közkönyvtár mindenkinek ingyenes és egyenlő hozzáférést hirdető éthosza értelmében.
Jelen cikk az első olyan kutatás, amely a közkönyvtári rendezvények belépődíjaival foglalkozik, egyúttal a rendezvényeknek, mint a közkönyvtári működés egyik dimenziójának első nemzetközi összehasonlító vizsgálatai között szerepel. (Ingyen és mindenkinek? Belépődíjas rendezvények összehasonlító vizsgálata észak-amerikai és dán közkönyvtárakban; sajnos csak autoref.)

A cikk azt vizsgálja, hogy egy intézményi repozitórium honlapján bevezetett vizualizációs eszközök növelik-e az oldal forgalmát. Két vizualizációs módszert vettek igénybe az oktatók és a hallgatók figyelmének felkeltésére. Az első egy térkép, amely az intézményi repozitórium tartalmainak használatát mutatja meg a világ minden tájáról. Ez a térkép a Tableau szoftvert alkalmazva jeleníti meg a Google Analytics adatait. A második módszer egy szövegbányászati eszköz, amely lehetővé teszi a használók számára, hogy szófelhőket generáljanak a disszertációk és szakdolgozatok absztraktjaiból tudományterület és publikációs év szerint. A szófelhő az R programozási nyelvet, a Shiny szoftvercsomagot és a tm nevű szövegbányászati eszközt alkalmazza. Az intézményi repozitórium honlapján töltött kapcsolódási időszakok számának változásait a változásdetekció módszerével elemezték. (Az intézményi repozitóriumok népszerűsítése vizualizációk segítségével: egy változásdetekciós vizsgálat; sajnos csak autoref.)

A szerzők által vezetett workshop több irányból közelítette meg az álhírek témakörét. Felvezetésképpen tudatosították, hogy az álhírek mindig is velünk voltak: a résztvevők olyan példákat hoztak, mint a salemi boszorkányperek vagy a világháborús propaganda. Megállapítást nyert, hogy az álhírek előállításának többféle motivációja lehetséges: félrevezetés, kereskedelmi célok, zavarkeltés, manipuláció, társadalmi reflexió vagy humor (utóbbit például a The Onion című vicclap CIA Realizes It's Been Using Black Highlighters All These Years [A CIA rájött, hogy az évek során végig fekete szövegkiemelőt használtak] című álhíre illusztrálta). Ezután közösen megvitatták, hogy milyen tényezők vezethetnek az újságírói részrehajláshoz (politikai indíttatás, ferdítés/kiforgatás, kattintásvadászat, rossz tudósítás, személyes elfogultság). Elsősorban a ferdítés/kiforgatás (spin) és a kattintásvadászat mozgatta meg a résztvevőket, akik számos példát említettek a YouTube és a Buzzfeed tartalmai közül, de sokan reflektáltak saját elfogultságaikra is. Arra az eredményre jutottak, hogy az egyéni világnézet korlátait csak a sokféle forrásból való tájékozódás és az odafigyelés ellensúlyozhatja.
A workshop következő lépése a CRAAP-teszt bemutatása és kipróbálása volt Donald Trump aktuális tweetjein, valamint táplálkozástudományi cikkeken. A módszer lényege, hogy megvizsgálják a forrás aktualitását (currency), relevanciáját (relevance), megbízhatóságát (authority), pontosságát (accuracy) és célját (reason). A résztvevők 2-3 fős csoportokban dolgoztak, hogy megállapítsák, átmegy-e az USA elnökének megnyilatkozása a teszten, ezután jellemzően vita bontakozott ki a tekintély természetéről és a forrás céljáról. Ami a dietetikai cikkeket illeti, itt is az okozott gondot, hogy a New York Timesban publikált Walnuts for weight loss? [Segítenek-e a fogyásban a diófélék?] című cikk mennyire megbízható, és felmerült a szponzoráció és a kutatási minta nagyságának szempontja is. A szerzők ezután bemutatták Caulfield (2017) "4 lépés és egy szokás" nevű módszerét is a résztvevőknek (Keress előzményeket! Menj el a forrásig! Tájékozódj párhuzamosan! Térj vissza! Figyeld az érzelmeket!). (Igaz vagy hamis? Egy álhír-workshop; ref.: Szabó P.)

Van egy díjmentes és hasznos digitális szolgáltatása a magyar államnak, amit kevesen használnak.
Az innovatív informatikai megoldások alkalmazásáról Észtország, Izrael vagy éppen Szingapúr juthat eszünkbe. Pedig a magyar állam egy olyan digitalizációs ötlettel állt elő, ami olcsó, pofonegyszerű, és az állampolgároknak, a vállalatoknak és a hivataloknak is valós segítséget jelent, különösen a koronavírus-járvány idején.
A vállalatok életében az elektronikus aláírás már régóta adottság, a mindennapi életben azonban a lakossági felhasználás eddig elenyésző volt. Persze sok szolgáltatást digitálisan használunk, de ehhez mindig szükség van legalább egyszer egy személyes megjelenésre/azonosításra, bizonyos (különösen pénzügyi és biztosítási) dokumentumok aláírására pedig még webes ügyintézés esetén is szükség lehet a "rendes", fizikailag létező, papíros aláírásra.
Pedig magánembereknek is lehetősége van már a 2001-es e-aláírásról szóló törvény megjelenése óta bármilyen dokumentumot így aláírni - csak ezzel főleg technikai okok miatt eddig szinte senki sem élt.

Egyre több kulturális élményünk kötődik az Internethez, de vajon ugyanazt kapjuk digitálisan, mint egy koncerten, felolvasáson, múzeumban vagy színházban? Az Internet Archive arra tett kísérletet, hogy a keresőmotorok hatékonyságának szempontját mellőzve visszaadja a könyvtárban böngészés esszenciális élményét.
Az Internet Archive egy nagyméretű, szabadon hozzáférhető archívum. Egyik legújabb projektje a Library Explorer link , melynek alapötlete, hogy a felhasználók ne katalógusokban, hanem témakörök szerint elkülönített könyvespolcokon kereshessenek maguknak olvasmányokat.
A polcokon a könyvek úgy jelennek meg, mintha térbeli tárgyak lennének, a csúszka húzkodása pedig a polcok menti sétálást imitálja.
A látogató ráadásul saját ízlése szerint állíthatja be a megjelenést: a könyvek borítóikkal, gerincükkel vagy akár perspektívában is nézegethetők. Egy oldalazó lépésnek megfelelő kattintással pedig egy új részlegen találhatjuk magunkat, annak újabb végtelenített élményével: így a projekt egy hatalmas könyvtár tapasztalatát tükrözi, egy-egy polcon akár több tízezer címmel, egy-egy könyvszekrényben tíz polccal.

A könyvtárak használóinál a felső tagozatos életkorban indul a lemorzsolódás. Érdemes tehát tanulmányozni olyan eljárásokat, amelyekkel megnyílik e veszélyeztetett korosztály, illetve a bevált eljárásokat analógiásan alkalmazni.

Kecskemét főterén, egy nagy szocreál épület földszintjén nyitott 3 éve a NANO kávézó. A néhány négyzetméteres helyiség fiatalok találkozóhelye lett (mármint azoké, akik a járványelőírások mellett is beférnek). Szemmel láthatóan a tulajdonos, "Falatzoli" személyisége vonzza őket - persze, a helyiségben áradó minőségi kávé illata mellett.
A közönség jellemzően a 15-18 éves korosztály, főként a környékbeli gimnáziumokból (tanítási időn kívül is???), akik a jószóval tartás mellett a specialty kávét is meg tudják fizetni. A látogatók 60%-a lány.
A tulajdonos egy kis összehajtható matt lapra nyomott kártyán kívül nem használ reklámanyagot, de nem is kell: a fiatalok egymásnak adják a kilincset. A tulaj beszédstílusa ugyanis őket célozza.
"Falatzoli": - Közvetlen hangnem! Nem annyira veszem őket komolyan. Ez a felnőtteknek már kevésbé jön be. A témákat a kölkök dobják fel. Tudom, hogy otthon nem kérdezik meg őket, hogy hogy vannak. Én meg: 'Mizu paraszt, mé' húzod a szádat?' Tegezés az általános. Szörnyű lenne a magázás. Elmondom a véleményemet is gondjaik kapcsán, a nem ritkán torz humorba rejtett viccel. Kapnak egy kis használóképzést: milyen kávékat kínálok, milyen a pörkölés, termőhely, savasság, aroma... Érdekli őket a kávé, rettenetesen fejlődnek! A legtöbben elmozdultak a "kávé sok tejjel és cukorral" kívánságtól. Törzsvendégek? Azok vannak... (MG)

Diszrupció - alapesetben bomlási folyamat, de másodlagos jelentése a teremtve rombolás, vagy kreatív rombolás. Egy folyamat "meghekkelése", újraértelmezése a folyamat elemeinek lecserélésével, a megugró hatékonyság érdekében. - Megszokhattuk, hogy a könyvtár legnagyobb konkurensei - Google, Amazon, Netflix stb. - nem belülről, hanem kívülről érkeznek. Ha tehát van igény könyvtári stratégiára, akkor a könyvtárinál sokkal szélesebb perspektívában kell gondolkodnunk. (MG) (A könyvtári szolgáltatások diszrupciója (vízió, hogy a lényeg jobban megmaradjon) link )

Az elmúlt 3-4 évben kezdtük észrevenni, hogy már nem csak külön-külön gyorsul az egyes technológiák fejlődése. Az innovatív területek elkezdtek egymásra hatni, egymásba ágyazódni, összekapcsolódni. Az a hatás pedig, amit az exponenciálisan fejlődő technológiák összeolvadása eredményez, sokkal hatalmasabb, mint az egyes technológiák hatásainak egyszerű összeadódása. Talán a repülő autók példáján keresztül tudom a legkönnyebben elmagyarázni, mire gondolok. Az Egyesült Államokban már az 1800-as évek óta léteznek repülő autókra bejegyzett szabadalmak, az emberek nagyon régóta álmodnak erről az utazási módról. Ma már csak karnyújtásnyira vagyunk a megvalósulásától: az Uber azt tervezi, hogy 2023 - 2024-ben elindítja szolgáltatását a világ nagyvárosaiban. Ahhoz, hogy ez az álom valósággá váljon, legalább tízféle technológia konvergenciájára van szükség. A repülő autók alapvetően hatalmas robotok: a dróntechnológia és a robotika fejlődése kell a megvalósításukhoz. Aztán ezeket a szálló szerkezeteket irányítani is kell: nem emberek vezetik őket, hanem maguktól repülnek, ehhez elengedhetetlen a mesterséges intelligencia. Kell még az anyagtudomány, mert a repülő autóknak nagyon könnyűnek kell lenniük és elég strapabírónak, hogy biztonságosak legyenek. Ezek újabb területek, amik hónapról hónapra óriási sebességgel fejlődnek. Ahogy a szenzorok is, melyekre azért van szükségünk, hogy az egész rendszert üzemeltetni tudjuk. És így tovább.

A digitális világ által ígért optimalizáció így egyenes út a kiégéshez: nincs senki, aki a hosszas agyatlan görgetés után azzal tenné le a telefonját, hogy "na, milyen jót Facebookoztam!", és nagyon sokan teljesen őszintén, bármiféle képmutatás nélkül mondják azt, hogy persze hogy egy könyvet szeretnének olvasni egy órán át esténként, és nem céltalanul netezni a telefonjukon. De ez az állandó készenlét, az önoptimalizáció folyamatos kényszere nagyon nagy erőkkel telepszik ránk.
Egy amerikai pszichológus, John Cohen írt arról saját tapasztalatai alapján, hogy a fiatal páciensei egy folyamatos kettős nyomásban élnek: mindannyian iszonyatosan vágynak a nyugalomra, a hátralépésre, a lelassulásra. De közben mindenki nagyon tart attól, hogy ha hátralépne, akkor mi mindenről maradna le. Emiatt egy állandó feszültségben élnek, és képtelenek a pihenésre.
Ehhez társul az a kulturális nyomás, hogy a tökéletes élet mindig csak egy karnyújtásnyira van tőled, és az a folyamatosan sulykolt üzenet, hogy ha keményebben dolgozol, mindenben jobb lehetsz, örök elégedetlenséghez vezet, egyszerűen nem tudod megbecsülni azt, amit már elértél.
Anne Helen Petersen (a Képtelen vagyok: Hogyan váltak a milleniálok a kiégett generációvá c. könyv szerzője) szerint ezen a ponton szállja meg a munka logikája a szabadidőnket is: az, hogy milyen filmekre ülünk be, hogy milyen könyveket olvasunk, hogy milyen edzésre vagy jógaórára járunk, hogy milyen podcasteket hallgatunk, mind arról is tanúskodnak, hogy a kulturális fogyasztásaink révén melyik osztályhoz soroljuk magunkat. Akkor is, ha anyagilag közben ennél jóval ingatagabb a helyzetünk, és akkor is, ha rengeteg erőforrást igényel, hogy fenntartsuk ezt a képet magunkról.
A különféle életmódkönyvek, életvezetési appok, a rengeteg tuti tipp, ami az életed rendbe rakását ígéri az interneten, Petersen szerint mind elégtelennek fog bizonyulni. Azért, mert egy alapvetően társadalmi problémát személyes problémaként kezelnek.

Az Echo tévé igyekszik eltüntetni még az emlékét is annak az interjúnak, amit Velkovics Vilmos készített Kálló Dániellel, a Független Diákparlament elnökével.
Először saját Youtube-csatornájukról, és honlapjukról tüntették el a felvételt, aztán elkezdték leszedetni a Youtube-ról azokat a videókat is, amik valamilyen formában feldolgozzák ezt az adást.
Így a Bug TV nevű ügynökségen keresztül szerzői jogokra hivatkozva letiltatták a 444 videóját is a diáktüntetésekről, amiben részletek szerepelnek ebből az adásból. Videónk Facebookon továbbra is elérhető:
De letiltatták azt a paródiavideót is, amiben egy Echo tévés Orbán-interjúval vágták össze Velkovics Vilmos kérdéseit.
Sőt, az interjú körül akkora volt az érdeklődés, hogy egy felhasználó külön is feltöltötte: ezt is letiltották.

Sajtóközlemény 1812. január 19.
Fogyasztóvédelmi eljárás keretében állapította meg a hatóság, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a Gyermek- és családi mesék (Kinder- und Hausmärchen) című könyv értékesítésekor az azt kiadó Jacob és Wilhelm Grimm.
A közérdekű bejelentésre indult vizsgálatban a Porosz Királyi Kormányhivatal megállapította, hogy a könyv értékesítése mesekönyvként történik, amire a megnevezés és a borítón lévő grafikus ábrázolás is utal, de az nincs feltüntetve, hogy a mesék a hagyományos családi és társadalmi normáktól eltérő viselkedésmintákat - pl. kannibalizmus, élve elégetés, nevelőszülő által elkövetett kiskorúak elleni erőszak, élő ember állat által való elnyelése, kiskorú sérelmére elkövetett csonkítás - jelenítenek meg. Így a fogyasztók tudtukon kívül a mesék szokott tartalmán túlmutató tartalommal találkozhatnak, és a könyv megvásárlásáról félrevezető információk alapján dönthetnek.
Minthogy a fogyasztók nem kapnak előzetes tájékoztatást a könyv tartalmáról és témaköréről, ezért sérülnek a megfelelő tájékoztatáshoz való jogaik és érdekeik, ami által Jacob és Wilhelm Grimm tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítanak meg. A hatóság ezért kötelezte a testvérpárt, hogy nyújtsanak mindig teljes körű tájékoztatást a tevékenységi körüket érintő áruk esetleges értékesítésével kapcsolatban, a borítón tüntessék fel, hogy történeteik 18 éven aluliaknak nem ajánlottak. A kötelezést a Gyermek- és családi mesék című könyv esetében is alkalmazni kell.

Kapcsolódó: Kormányhivatal: Fel kell tüntetni a Meseország mindenkién, hogy nem hagyományos mesekönyv link

A "nemzeti, közösségi és egyéni identitás erősítése" érdekében Családtörténeti Kutatóközpontot hoz létre a kormány a Magyar Nemzeti Levéltár keretein belül. Az intézet 2022 tavaszán kezdi meg a munkáját, indulásához 443 millió forintot juttat a kormány, éves működtetésére pedig 112 milliós támogatást biztosít. Saját bevételre is szert tehet a kutatóközpont, legalábbis a kormányhatározat szerint "térítés ellenében végzett családtörténeti kutatások megvalósítása" a cél. Külön félmilliárdos keret szolgál majd az 1895-1980 között keletkezett állami anyakönyvek közlevéltárban őrzött másodpéldányainak digitalizálására, amit 2022 végéig kell elvégezni. Jelenleg az 1895. október elsejétől vezetett állami anyakönyvek roppant nehezen kutathatók, szemben az 1895 előtti egyháziakkal, amelyek a világhálón is megtekinthetők, mert a mormon egyház 1959 és 1965 között mikrofilmre vitte őket, utóbb pedig a familysearch.­org oldalon elérhetővé tette az adatbázist.

Az Egyesült Királyságban pedig már több időt töltenek el a videós platformon a userek, mint a Facebookon.
A brit App Annie analitikai cég vizsgálata szerint az Egyesült Királyságban a TikTok egy fontos metrikát tekintve már biztosan lenyomta a Facebookot: a felhasználók több időt töltenek el átlagosan egy hónapban a videós platformon, mint a Facebookon - írja a Campaign.
Az Android-felhasználókat tekintve a növekedés brutális: 2019-ben átlagosan 10,8 órát töltöttek el egy hónapban a TikTokon, ami 2020-ra 19,6 órára nőtt, tehát majdnem megduplázódott. Összehasonlításképp: a Facebookon eltöltött idő 2019-2020 között 14,3-ról 16,6 órára nőtt "csak". Az iPhone-on keresztüli felhasználásról nem szolgáltattak adatokat. Ezenkívül 2020-ban a TikTok volt az Egyesült Királyságban a második legtöbbet letöltött applikáció, csak a Zoom előzte meg a videós közösségi platformot.
A fenti trend hasonló más fejlett országokban is: az Egyesült Államokban, Németországban, vagy például Franciaországban is nagyjából megduplázódott az egy hónap alatt a TikTokon eltöltött idő. Az USA-ban a TikTok egyébként még a Zoomot is megelőzte, így ez lett a legnépszerűbb és legtöbbet letöltött alkalmazás.
A kínai tulajdonú platform sikerét árnyalja, hogy a havi felhasználók mennyiségét tekintve be se fér a 10 legnagyobb közösségi médiás site közé, a Facebook, a Whatsapp az Instagram vagy éppen a Messenger is megelőzi. Az App Annie becslése szerint viszont 2021-ben a TikTok is átlépheti a bűvös 1 milliárdos határt, a kutatócég 1,2 milliárd havi felhasználót jósol év végére az appnak.

Január 16-tól működik a Magyar Hang Plusz, ahova a mélyebb, alapos újságírói munkával készült írások kerülnek.
A híranyagok továbbra is ingyenesek lesznek, a Pluszba pedig ország- és világjáró riportok, interjúk, közéleti elemzések kerülnek - írja a lap. A közösségépítés jegyében előfizetők bizonyos cikkek alatt fórumozhatnak is majd, a trollokat távol kívánják tartani. "A szerzői cikkek esetében munkatársaink is reagálnak az érdemi felvetésekre, meglátásokra" - ígérik. Az új, előfizetéses csomag a lap szerint senkitől nem vesz el tartalmat, hanem - ahogy a neve is mutatja - inkább plusz lehetőséget ad. A Plusz havi 1490 forintba kerül.

Marcel Proust regénye kezdődik a Madeleine-nel. De mi is az? Megtalálhatod pl., a Lucie Cukrászdája blogonlink , mely ugyan már nem aktív, de tartalma elérhető. A blog bemutatkozása: "Blogomon megmutatom Nektek, hogy a bonyolultnak tűnő francia sütiket hogyan lehet egyszerűen elkészíteni."
Az ilyen és hasonló honlapok alkalmasak a Madeleine és más hasonló francia klasszikusok
- elkészítésének segítésére
- könyvtári promócióra kihelyezett fényképek és receptek képében
- könyvtári hírlevélben való ajánlásra
- saját Facebook-oldalon továbbosztásra
- és szerinted mire jók még? (MG)

Új ingyenes digitális tanítási platform indult múlt hétfőn, Tansegéd.hu link néven. Az oldal egy ingyenes online tudásbázis, oktatást és tanulást segítő szemléltető és háttéranyagokkal. A tesztverzió lezajlott, mától a Kémia Tansegéd és a Földrajz Tansegéd programok indultak el az online felületen, de a tervek szerint hamarosan elindítják a Biológia, Fizika, Környezetismeret és Természetismeret Tansegédeket is.
Az oldalt a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (Sz2 Alapítvány) hozta létre. Az alapítvány a fiatalon elhunyt névadó, Szabó Szabolcs vezető szaktanár eszmeiségét szeretné tovább vinni, és mint közleményükben írták, "a tudományos oktatás fényes múltjára büszke, jelenéért aggódó és jövőjéért tenni akaró platformként kívánja szolgálni pedagógusok, pedagógushallgatók, diákok, szülők, szimpatizánsok és a szakembereket munkaadóként foglalkoztató szervezetek építő együttműködését".