A Providence St. Joseph Health katolikus kórházi hálózat könyvtára megállapította, hogy a hagyományos, írott éves beszámoló nem elég figyelemfelkeltő ahhoz, hogy az értékeiket hatásosan jelenítse meg az adminisztratív vezetés számára.
1. Tanulmányozták az adatvizualizáció alapelveit, köztük azt, hogy milyen adatokat válasszanak ki a képi megjelenítéshez, továbbá melyek azok, amelyek pontosan leírják az ábrázolni kívánt jelenséget. Az infografika egy hatékony és innovatív módszernek bizonyult, mert felhívta az egészségügyi dolgozók figyelmét a könyvtári szolgáltatásokra. Az elkészült grafikát több helyen tudták hasznosítani:
- e-mailben elküldték a vezetőségnek
- feltöltötték a könyvtár honlapjára
- plakátként kihelyezték és egész évben láthatóvá tették a különböző fiókkönyvtárakban.
Az éves teljesítményről szóló tudósítás pozitív fogadtatásban részesült, ezért ezt a gyakorlatot folytatták a következő években is.
2. Ami a közepes terjedelmet illeti, a könyvtárosok 2018 elején az infografikánál hosszabb, 2-3 oldalas kiegészítésnek szánt szöveges összefoglalót írtak. Ez a formátum a mennyiségi adatok felsorolásán túl több lehetőséget nyújt a minőségi adatok ismertetésére. Az összefoglaló középpontjában a könyvtár hatásának bemutatása áll; a használati statisztikákon felül narratív beszámolót ad például a különböző projektekről, sikerekről, használóképzési alkalmakról, felújítási munkálatokról. Felismerték, hogy senki sem tud hitelesebben beszámolni a könyvtár hatásáról, mint maguk a használók, ezért a dokumentumba a tőlük kapott köszönőlevelekből, véleményekből is válogattak. Az elkészült anyagot e-mailen keresztül juttatták el a vezetőségnek és az egyéb érdekelt feleknek.
3. 20 oldalas dokumentumban (Value Case): a szervezet stratégiai céljainak megvalósításához hogyan járulnak hozzá a könyvtári szolgáltatások. A főbb pontok: helyzetkép a könyvtárról; országos elismerés; hasonló könyvtárakkal való összevetés (benchmarking); statisztika és növekedés; gyűjteményszervezés; jelenlegi és jövőbeli bevételek; az intézmény stratégiai céljainak támogatása; az intézményi kezdeményezések és programok támogatása. Ezt az összeállítást is e-mailben küldték el a vezetőségnek, ahonnan pozitív visszajelzések érkeztek. (ref.: Az Aranyhaj-módszer: bizonyítsuk értékünket kicsi, közepes és nagy méretben; Békésiné B. N. E.)
- A KIT-galériában e hírhez hazai példát hozunk, a gödöllői közkönyvtárból. Ld.: link

Az megvan, hogy a használó által átláthatatlan állomány (vö.: a hazai könyvtárak túlnyomó többsége) választási túlterhelést (vö.: Miért vonz több használót a kisebb könyvállomány? - Választási túlterhelés (idegtudomány) link ) okoz és csökkenti a kölcsönzésszámot?
Olyat is láttál talán, hogy a gagyi boltok kirakata zsúfolásig meg van tömve árukkal, míg a luxusbolt kirakatai egy vagy néhány árut mutatnak be.
Hasonló jelenségről számol be egy étlapmérnök, aki speciális marketingszolgáltatást nyújt - éttermeknek. Persze, megállapításaira a könyvtáros is odasandíthat... (MG)
- A sok más tanácsadó által is emlegetett hetes szám - például: egy munkahelyi csapat legföljebb hét főből állhat - Rapp menüjében is szerepel. E szerint a vendég kategóriánként három ételt vagy italt képes egyből áttekinteni, és hét a maximum, amivel fárasztani szabad őt. Az olvasó túlterhelése pedig súlyos hiba. Pályája legnagyobb melléfogásának Rapp azt tartja, amikor egy mexikói étteremben kedvcsinálóul a fajiták listája fölé színes történeteket tett a marhapásztorok múltjáról és a specialitás fő alapanyagáról, a marha hasaaljáról. A forgalom visszaesett, és csak akkor lendült föl ismét, amikor az anekdotákat az oldal aljára helyezték át. Hasonló felismerés, hogy ha egy ételt bekereteznek, akkor 30 százalékkal több fogy belőle, ha viszont kettőt emelnek ki ilyen módon, akkor a vendéglős nem sokat nyer, mert mindkettőnek a forgalma 15-15 százalékkal emelkedik.

Milyen arányban foglalkozunk a könyvtár tupírozásával illetve kommunikációnk minőségével? És milyen az arány a könyvtárosképzőben?
- Barabási Albert László: Az a felismerés, hogy a teljesítmény korlátos, és hogy nem tudok jelentős változást elérni egy szinten túl azért, hogy a teljesítményemet növeljem. A kérdés az, hogy hol használom fel jobban az időmet: ha arra törekszem, hogy még jobb fizikussá váljak, vagy inkább próbáljam meg a megfelelő kontextusba helyezni, amit csinálok, hogy érthető legyen a világnak.
- Ez az, amit úgy hívunk, hogy önmenedzselés?
B.A.L.: - Nem, inkább úgy, hogy kommunikáció. Leírhatom a felfedezésemet egy fél oldalban matematikai képletekkel fizikusoknak azzal, hogy itt van, használjátok. Avagy rászánhatok még két napot arra, hogy megmagyarázzam, miért csináltam, hogyan néz ki, és hol alkalmazható ez az egész. Rengeteg szakcikk van a szaktársadalomban, amit a közönség nem értett meg, mert egyszerűen el volt dugva az eredmény egy képletben, és sose szállt le az illető a piedesztálról azért, hogy megmagyarázza, mit fedezett fel. A kérdés az, hogy hajlandóak vagyunk-e megfelelően kommunikálni a közönséggel. Hajlandó vagyok-e elmenni, megtartani egy előadást, ahol elmagyarázom, mi az, amit csináltam, hogyan csináltam, és miért.
- De egy rendes tudós annál tudósabb, minél érthetetlenebb, nem? Így szoktuk meg.
B.A.L.: - Ez manapság nem igaz. Nagyon sok fantasztikus tudós remekül tud kommunikálni. Különösen nem igaz ez az amerikai tudományos világra. Nagyon sok Nobel-díjast ismerek, akik olyan előadásokat tudnak tartani, hogy mindenkinek tátva marad a szája. Én mindig úgy fogtam fel az életemet, hogy én nemcsak tudós vagyok, de értelmiségi is. Ez az erdélyi környezetből származik, ahol kicsit többet várnak az embertől, mint szakbarbárságot. Úgy érzem, hogy kötelességem más szinten is kommunikálni azt, amit csinálok.

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
6 - Igen, de alig megfelelő hozzá a szervezeti kultúra
4 - Nem; térítés csak csak technikai szolgáltatásokra jó (pl. másolás)
5 - Igen, szolgáltatunk térítésért információt
2 - Csak szakkönyvtárban
3 - Nem jönnek hozzánk ilyen igénnyel
5 - Törekednünk kell rá.
Ha e válaszokat összevetjük az 5 évvel ezelőttiekkel, akkor az arányok e pókháló-diagramot vázolják fel: link .
Ennek alapján úgy tűnik hogy a válaszadók valamivel nyitottabbak lettek a térítéses információ szolgáltatásának lehetőségével kapcsolatban. (MG)

Az új közigazgatási menedzsment (New Public Management, NPM) azoknak a magánszektorból átvett elveknek és módszereknek az összessége, amelyek a közintézmények hatékonyabb és gazdaságosabb megszervezésével és működtetésével kapcsolatosak. Az NPM Európában először az Egyesült Királyságban valósult meg az 1979 - 1997-es időszakban. Alkalmazásában a legaktívabb Svédország és az Egyesült Királyság volt, de Dánia, Franciaország, Írország, Hollandia és Norvégia is érdeklődéssel fordult az NPM felé. Németország, Görögország, Spanyolország, Svájc és Törökország alacsonyabb szinten valósította meg a módszert.
Mind a közkönyvtárak, mind a felsőoktatási könyvtárak igyekeztek innovatív megoldásokat alkalmazni, amikor a könyvtár teljes képzési kínálatának tartalmát kialakították (pl. egy német közkönyvtárban: interaktív túra a könyvtári forrásokról, egy norvég közkönyvtárban: kódoló klubok gyerekeknek, egy finn közkönyvtárban: "információs piac", egy brit felsőoktatási könyvtárban: "tanulási csomópont"). Minden országban lényegesnek tartották együttműködő partnerek bevonását és az együttműködés fokozását, főként a stagnáló költségvetések miatt. Néhány országban (Egyesült Királyság, Norvégia, Németország) kiemelkedő a szektoron belüli és a külső partnerekkel (kiadókkal, tanárokkal, valamint más oktatási és információszolgáltatókkal) való együttműködés. Az információs műveltség fejlesztésére irányuló könyvtári szolgáltatások jelentősége vitathatatlan, néhány válaszadó szerint azonban a könyvtárak e szerepköre aktív marketingre szorul.
Elmondható, hogy az új közigazgatási menedzsment gondolata és eljárásai egész Európában meghonosodtak. Ehhez a könyvtáraknak meg kellett ismerniük a stratégiai és gazdasági szemléletű könyvtárvezetés módszereit. Ez a megközelítés segített abban, hogy a könyvtárak újfajta szerepet vállaljanak a megváltozott körülmények között. Jó stratégiának bizonyult, hogy az információs műveltséget prioritásként kezelték - mind a szolgáltatások fejlesztése, mind a könyvtárnak a különböző használói közösségekbe való jobb integrációja szempontjából. (ref.: Hegyközi Ilona)

Török Edit helyi fiatal alkotó festményeiből nyílt látványos kiállítás Maroslelén. A többszörösen sérült fiatal hölgy képein egy sokszínű fantáziavilág elevenedik meg. Varázslatos erdők, színpompás madárszárnyak és virágos tájképek fogadták a vendégeket a Maroslelei Könyvtár családias hangulatú kiállításmegnyitóján.
- Az önkormányzat célja, hogy a tehetséges lakosok, illetve a környéken élők bemutathassák, milyen értékes műveket alkotnak. Rövid időn belül Edité a második ilyen jellegű kiállítás könyvtárunkban - mondta lapunknak Drimba Tibor polgármester.
Török Edit 2000 decemberében született Szegeden. Tanárai korán felfigyeltek rajzaira. Irányításukkal, valamint testvérei - Melinda, József és Hajnalka - és édesanyja támogatásával indult látványos fejlődésnek művészete.
- Lányom egészen kicsi korától szeret alkotni. Négy éve kezdett komolyabban festeni, azóta szinte szenvedélyévé vált a képzőművészet - fogalmazott Molnár Edit, a lány édesanyja. Hozzátette, Edit kitűnő tanuló volt, idén az iskolától szép eredményéért egy kirándulást kapott ajándékba. Jövő héten a Fővárosi Nagycirkusz előadására megyünk vele Budapestre.
Török Edit születésétől fogva mozgáskorlátozott és süketnéma. A húszéves hölgy jeltolmács segítségével képes kommunikálni, a rajz és a festészet területén igazán otthonosan mozog.

Kellemes meglepetés érte a könyvkedvelőket, hiszen Ukrajnában működésbe lépett egy könyvtár, melynek honlapján ki lehet választani a kívánt könyvet, s a cég Nova Postán el is küldi azt a megrendelőnek. A postaköltségért nem kell fizetni.
A Book Box könyvtárhoz úgy csatlakozhatunk, ha regisztrálunk honlapjukon, s befizetjük a havidíjat. Egyidejűleg két könyvet kölcsönözhetünk ki; ha elolvastuk, postán kell visszaküldeni őket. Nemrégiben Miroszlav Docsinec kárpátaljai író több művét is a könyvtár rendelkezésére bocsátotta - a hírt az író a közösségi oldalán osztotta meg.
A könyvtár havidíja 299 hrivnya. Az, hogy mennyi ideig lehet egy könyv az olvasónál, nincs meghatározva, a könyvek oda-vissza szállításával kapcsolatos költségeket a könyvtár állja.

Izrael három felsőoktatási intézményében megkérdezték a társadalom- és bölcsészettudományi karok oktatóinak véleményét, hogyan látják a könyvtárak szerepét a kutatási és oktatási igényeik kielégítésében, és válaszaikat összehasonlították a könyvtárosokéival. A kutatás átfogó jellegű volt, melynek során vegyes módszereket alkalmaztak. Először interjúkat készítettek az oktatókkal és a könyvtárosokkal; ezután az eredmények alapján kérdőívet állítottak össze, amelyet eljuttattak az adott tanszékek oktatóinak és könyvtárosainak. A legfőbb megállapítás az volt, hogy a könyvtárosok magasabbra értékelték a könyvtári szolgáltatások hozzájárulását az oktatás és kutatás különböző vetületeihez, mint az oktatók. Az oktatók többet várnak el a könyvtártól a kutatástámogatás egyes területein, mindazonáltal a legtöbb oktató úgy véli, a könyvtár kielégíti oktatási igényeit. Ami a kutatást illeti, az oktatók szerint a legtöbb könyvtár támogatja a technikai vonatkozásokat, az egyéb szempontokat - mint például az információ megtalálását vagy az oktató kutatásához szükséges átfogó tájékoztatás nyújtását - ellenben nem. Ezért fontos lenne az oktatók és a könyvtárosok véleménye közötti különbségeket összehasonlítani és feloldani. A vizsgálat eredményei azt jelzik, hogy a könyvtárról kialakult felfogásnak változnia kell, és a változtatások némelyikét már a könyvtárosi hivatásra való felkészülésnél be kell vezetni. (Autoref. alapján)

Jó helyen vagy-e a könyvtárban? A könyvtárosság-e az, amit mindig is szerettél volna csinálni, vagy valami más. Nyugi, lehetsz őszinte is: nem kell leírnod nyilvánosan a választ. A felmérések sajnos nem mutatnak túl jó képet. (Ismét nyugi: a hazai könyvtárosok között nincs ilyen felmérés. Nem is véletlenül?) - KIT-szonda a témában: link (MG)
- 2011-ben 142 országban végzett felmérést a Gallup arról, hogy az emberek mennyire elkötelezettek a munkájuk iránt. 63 százalék mondta azt, hogy nem elkötelezett, de úgy-ahogy eltölti a munkanapjait, 24 százalék válasza volt az, hogy kifejezetten utálja a munkáját, és mindössze 13 százalék azt, hogy lelkesen dolgozik. Vagyis, az első két kategóriát összeadva az emberek 87 százaléka nem szereti azt, amit napjai jelentős részében csinál. (444)
- "Ha nagyszerű karriert akarsz, a szenvedélyed nyomában kell járni, követni kell az álmaid, követni kell, ami a legnagyobb elragadtatással tölt el az életben." Újból és újból hallod, és végül eldöntöd, hogy nem teszed meg.
- Ha pedig magyar vonatkozást is szeretnél a témában - biztatásképpen: Karinthy Frigyes: A cirkusz. link vagy, a másik oldal, ugyancsak tőle: Találkozás egy fiatalemberrel link .

Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus és csillagász egy jegyzetfüzetét, valamint a Cambridge-i Egyetem könyvtárának egyéb történelmi kincseit is ingyenesen megnézhetik a felhasználók egy új online galériában.
Az angliai intézmény egyebek között a Fehér Ház és a londoni British Library példáját követve töltött fel nagyfelbontású képeket gyűjteményének legbecsesebb darabjairól a Google kulturális szolgáltatására, az Arts and Culture-re - írja a BBC hírportálja. A könyvtár szerint a felhasználók ráközelíthetnek a tárgyakra és megismerhetik azok lenyűgöző történetét.
Newton jegyzetfüzete mellett számos kézirat, könyv és nagy jelentőségű történelmi tárgy, köztük egy 4000 éves agyagtábla - a gyűjteményben lévő legrégebbi írott műtárgy - is helyet kapott a Treasures of Cambridge University Library nevű online galériában.

A Google Arts and Culture nagyjából hatmillió tárgyat tartalmaz és a felhasználóknak lehetőségük van virtuálisan is bejárni a világ múzeumait.
A könyvtár gyűjteményének darabjairól több, mint 140 fénykép került fel a Google szolgáltatására és ez a szám a jövőben bővülni fog, továbbá az egyetemhez kötődő más intézmények, köztük a Fitzwilliam Múzeum is csatlakozik a galériához.

A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB link intézményvezetője igyekszik a pozitívumot kiemelni a járványhelyzetből, ilyen volt például az online katalógus gyakoribb használata. Ez a szolgáltatás már régóta működik a városi könyvtárban, de eddig nem nagyon éltek vele az olvasók. A kényszer azonban rávitte őket, hogy otthonról böngésszenek a könyvtári polcok között, és telefonon vagy elektronikusan jelezzék az igényeiket. Ezzel elkerülték a személyes kontaktusokat, és csak a "rendelésre" elkészített könyvcsomagokért kellett jönni, illetve aki kérte, annak házhoz vitték az olvasmányt.

Ma háromoldalú megállapodást írtunk alá a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével és a főváros kulturális intézményeinek képviselőivel. Ezáltal közel 900 fővárosi kulturális intézményben dolgozó munkavállalónak biztosítunk minden olyan előnyt az elkövetkezendő 10 évre, ami a korábbi közalkalmazotti státusszal járt, például a tisztességes végkielégítést, a jubileumi jutalmat, a lehető legkedvezőbb szabadságolást, sőt a Budapest-pótlékot is.
Ahogy a kormány november 1-től önkényesen megfosztotta a kulturális szférában dolgozókat közalkalmazotti jogviszonyuktól, az pontosan illeszkedik ahhoz az értelmetlen háborúhoz, amelyet a kultúra és a művészetek szabadsága ellen viselnek.
A mai megállapodás viszont éppen azért született, hogy kifejezzük, a főváros vezetése tiszteli és védi azokat a szakembereket, akik a kulturális javaink védelmével, megőrzésével és fenntartásával, azok széleskörű hozzáférésével foglalkoznak.

Az Arizonai Egyetem Könyvtára link (Tucson, Arizona) adattudományi szolgáltatásai kiterjednek a számítógépes írástudásra, a földrajzi információs rendszerek (GIS) használatának oktatására és a tudományos eredmények reprodukálhatóságának elősegítésére. Ennek érdekében új munkatársakat vettek fel, digitális tananyagokat fejlesztettek, valamint külső és belső együttműködéseket alakítottak ki, meghatározva azokat a területeket, amelyek tekintetében a könyvtár szerepet játszhat. A számítógépes írástudás iránti igény folyamatosan nő az egyetemen. Éppen ezért a könyvtár workshopokat kínál az "R", és korlátozott mértékben a "Python" programnyelv használatáról.
Az adattudományi szolgáltatásokat a könyvtár az egyetem IT részlegével, szakmai bizottságaival, illetve külső partnerszervezetekkel együttműködésben biztosítja. Olyan képzési formák és rendezvények is a kínálat részét képezik, mint a tematikus worshopok, hackathonok vagy éppen a Software Carpentry és Data Carpentry (link kezdeményezések. A könyvtár részt vesz az International Open Access Week (link és a Love Data Week (link programjaiban is.
A könyvtárosok belső át- és továbbképzésében élnek a Library Carpentry (link által kínált lehetőségekkel. Elmélyült ismereteket szerezhetnek a Data Science Training for Librarians (link folytatását képező Data Science and Visualization Institute for Librarians (link programjaiban való részvétellel is. Amikor valamilyen okból munkatársaikat nem tudják átképezni az adatkönyvtárosi munkakörökre, a könyvtár számára prioritás, hogy az újonnan felvett szakemberek az adattudományt és az adatműveltséget középpontba állító könyvtár- és információtudományi mesterszakos végzettséggel rendelkezzenek. Nem könyvtáros végzettségű szakemberek alkalmazására is sor kerülhet, amihez azonban intézményi kultúraváltásra is szükség van. (Adattudományi szolgáltatások a felsőoktatási könyvtárakban; ref.: Koltay T.)

A Könyvtárosok Facebook-csoport "Miért lettél könyvtáros? Csak "rossz" válaszokat kérnek" felszólítására komolyabb észrevétel is érkezett, Lehoczki Pétertől:
"Nekiindultunk [...-ben a ..... intézményben] 70-en, de 35 se volt, aki el is végezte, csak az utóbbiakról tudok beszélni. Ebben a létszámesésben benne volt az időközi elvándorlás más szakokra, a kibukás, de olyan is, akit a szülei fogtak vissza az őszi szünetben, hogy "Anglicisztikára akartál menni, arra is fogsz járni!" A megmaradtak motivációja közt szerepelt az alacsony ponthatár, "hogy legalább felvegyenek valahova", vagy az, hogy "ez gyakorlatilag ugródeszka másik irányba" (pl. levéltár, szerkesztői-lektori, esetleg tanári), és talán ha volt 10 ember, aki tényleg komolyan is gondolta, miszerint "megpróbál kihozni ebből is valamit", már sokat mondok.

Az illúzió meg fenn fog maradni, azt nem lehet eloszlatni, de ennek két okát látom:
1. A hallgató nem fog feltétlen egyenes választ adni, mert sokszor még ő sem teljesen tudja, hogy miért csinálja. Amennyiben igen, annak vagy háttérben van az oka (pl. hátulról a család/szülő pressziózik vagy szabadulni akar tőlük - ezeket szinte soha nem vallja be, legfeljebb a közelebbi szaktársainak mondja el), vagy már úgy vágott bele, hogy tudja a kilátásait, de nem fogja bevallani/kiteregetni, mert tart attól, hogy beazonosítható lesz vele és nem tetszik a válasz annak, aki összegzi. (Amiről többnyire valamelyik oktatót feltételezi.)
2. A kérdőív mivolta sokszor nem korrelál a kitöltői igénnyel. Mi anno erre kaptunk egy olyan kérdőívet, ami konkrétan kizárta a kifejtést és a feleletválasztós megoldás szövegezése is inkább hajlott arra, hogy "amit hallani szeretnénk". (Ergo, sok múlik azon, hogy ki a kérdőíveztető és milyen a kérdőív, de még a legjobb párosítás esetén is ott marad az első pont.)

Hogy ezen mint lehetne változtatni? A legegyszerűbb válasz a kommunikáció lenne, de a legidealistább is, mert nincs összhangban a lélektannal, másfelől meg a hallgatók is rendkívül változatosak, és meghallgatásukra lenne szükség. Nem az idősebb szaktársak által, akik segítenek egy tanszéki bejárást felvételkor vagy programszervezést, hanem az oktató részéről, de mire erre sor kerülhetne az időbeosztás miatt, az oktató már gyakorlatilag a hallgató szakdolgozati konzulense, és akkor a hallgató már gyakorlatilag valamilyen célhoz közel van, ezzel pedig a felvettek (vagyis akiket szondázni kívánunk) nagyon kis töredékét képezik. Azok az esetleges háttérdolgok, amiket példaként említettem, meg nem fognak megjelenni az elején - kinél a bizalmatlanság, kinél a bizonytalanság, kinél meg azért, mert nem teregeti ki a szennyesét ily módon.
Ez csak egy eset, annak is a töredéke alapján levont következtetés, de már oly szinten van jelen ebben az ablakban is azon problémák sorozata, ami miatt az eredményt nem lehet tényszerűen kezelni, csakis nagy fenntartásokkal, és nem a derűlátó irányból nézve."

A Videoton Elektronikai Vállalat az egyéb szociális létesítmények mellé egy sportcsarnokot is épített Székesfehérváron. Ebben közművelődési intézmények is helyet kaptak. Mindez az 1980-as években történt.
Beniczky Péterné: - Életem során nemcsak a tankönyvekből, hanem a munkatársaimtól és a szakmai vezetőimtől is sokat tanultam. Juhász Jenőtől, Sudár Ivánnétól, valamint a Videoton Könyvtárban Pálfalvi Máriától azt, hogy kell vezetőnek lenni. Meghallgatták véleményünket, fegyelmezettek voltak és megmutatták azt is, hogyan kell, hogyan lehet toleránsan viselkedni a munkatársakkal. Szakmai felkészültségük és az olvasók szeretete ösztönözte őket - és ezzel bennünket is - arra, hogy országos viszonylatban is gondolkodjanak: a könyvtárak vendégei így nemcsak az olvasók, hanem a városban élő művészek, tudósok, országosan elismert hazai szakemberek voltak. Kiállításokkal, előadásokkal, előadóművészeti délutánokkal színesítették az intézmény programjait, és egyúttal hívták az olvasókat. Ezt az utat szerettem volna folytatni.
Beniczky Péterné először a szakszervezeti, majd a Videoton és végül az egykori Kodolányi János Főiskola Könyvtárának vezetőjeként több mint 40 éven át az olvasókat szolgálta.

Fotófal várja az olvasókat a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár előtt. A kreatív szerkezet festése ezúttal egy vicces, nyári kompozíció, ez azonban hamarosan egy őszi képre változik. Mi is készítettünk egy képet a főszereplőkről az új fotófalnál.
Az ötlet Czupi Gyulától származik, aki egy családi séta közben találkozott egy hasonló kezdeményezéssel.
- Az utóbbi időben az unokámmal járok olyan helyeken is, ahol egy jó ideig nem jártam. S egy kedves része volt ennek ez a kibújós képes fal. Ráadásul egy olyan dolgot reklámozott, amit értékesnek találtam. S akkor jutott eszembe, hogy milyen jó lenne, ha a könyvtárnak is volna egy ilyenje. Amiben kedvesség van, s viszi a könyvtár hírét is. Egyszerre szeretnénk, ha fotózkodnának előtte a használói, meg annak is örülnénk, hogy amikor ezt megosztják, akkor megtudnák az emberek, hogy hol is jártak - mondta el Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója.
A régi könyvespolcokból készült állványra W. Kovács Ágnes varázsolta a nyári életképet.
- Örülnénk, ha kapnánk képeket az olvasóinktól vagy azoktól, akik erre járnak és fotózkodnak. A tábla elkészülte úgy történt, hogy van egy nagyon ügyes kollégám, aki tud fémtárgyakat átalakítani, ez egyébként régi, már használaton kívüli polcdarabokból készült, tehát gyakorlatilag fémlemezek. Ő elkészítette, lefestette, lealapozta, majd én zománcfestékkel ráfestettem azt, ami most látható rajta - fogalmazott W. Kovács Ágnes.
A bibliotéka dolgozói az info@nagykar.hu címre várják a fotófalnál készült képeket.

Élményszerű legyen a termék, szolgáltatás! - Ez a Design Thinking mint tervezői technika és gondolkodásmód elsődleges célja. A felhasználói élmény (user experience) alakítása során a felhasználókkal szorosan együttműködve lehet kialakítani a szolgáltatásokat, környezetet, ami inspiráló és fejlesztő lehet felhasználóink, az olvasók számára. A human-centred design, az embert a középpontba állító tervezés (link a tervezői gondolkodás során, a problémamegoldásban mindig az emberi tényezőt tekinti a legfontosabbnak és ezen keresztül javítja, fejleszti a szolgáltatásokat, termékeket.
Az, hogy a felhasználók számára használható és hasznos legyen egy szolgáltatás, nem csak a jóllétüket, elégedettségüket szolgálja, hanem a hatékonyságot, a szolgáltatás hatásosságát is növeli, ami a könyvtárak esetében az információ megszerzését és felhasználását jelenti - ám nem mindegy, mindez milyen környezetben történik, milyen érzésekkel társul.
David Kelley, a korábban már megidézett designer érdekes[D1] TED-előadást tartott az emberközpontú-tervezésről. (link ) Ha az olvasó fejével tudunk gondolkodni, visszajelzéseket kérünk és fel is használjuk azokat a könyvtár mint közösségi tér fejlesztésében, akkor nem pusztán a folyamatainkat javíthatjuk, hanem kapcsolatainkat felhasználóinkkal, az olvasókkal is. (Kocsis Dóri)

Gazdasági válság ide vagy oda, világszerte az egekbe szöktek a biciklieladások, annyira, hogy globális hiány alakult ki kerékpárokból. Még a világ legnagyobb bicikligyártói, köztük a nemrég Gyöngyösön gyárat építő, tajvani székhelyű Giant és az amerikai Trek is arra számít, hogy egy ideig szűkös raktárkészletekből tudja csak fedezni a keresletet. A globális biciklis piac bevételét 2020-ra 29,2 milliárd dollárra várták, de jó eséllyel ennél nagyobb forgalmat bonyolít le idén a szektor.
Hogy miért lett olyan népszerű a biciklizés a világjárvány és a karantén időszakában, annak eléggé prózai okai vannak:
- Van, ahol hónapok óta zárva tartanak az edzőtermek, sokaknak hiányzik a testmozgás.
- A biciklizés kiválthatja a fertőzésveszélyesebb tömegközlekedést.
- A jelentősen visszaeső gépjármű-forgalom a bátortalanabb bringásokat is az utakra csábíthatja.
- Csoportosan is űzhető, szabadtéri tevékenység.
- Vagy egyszerűen a karanténban felértékelődtek az olyan szimpla örömök, mint amikor az ember arcát simogatja a szél, miközben szabadon közlekedik.
Budapesten is érezhetően megnőtt a kerékpározás népszerűsége a karantén időszakában: a szervizek közül több csak igen hosszú határidővel tudta leszállítani a munkákat, sokan, akik soha nem bringáztak a városban, most döntöttek úgy, hogy belekezdenek.

A releváns tartalmak összegyűjtése többféle módszerrel is történhet. Amíg a dokumentumkezelők általában a már meglévő adatok (fájlok) kezelésében nyújtanak segítséget, addig a webes tartalmak összegyűjtése adat- és szövegbányászati megoldásokat igényel.
A Precognox által fejlesztett adatbányászati megoldás a TAS Data Collector, amely képes az interneten található strukturálatlan adatokat (szöveges tartalmakat) letölteni. Méghozzá oly módon, hogy a tartalmakat strukturált formába rendezi, ezáltal azok elérhetővé válnak más adatkezelő rendszerek számára. Ezzel alkalmassá teszi a további feldolgozásra, elemzésre vagy vizualizálásra.

A Google bejelentette, hogy ezentúl nem lesz szükség egyetemi diplomával rendelkezni ahhoz, hogy állást szerezzenek a techszférában, mert a cég hamarosan induló féléves kurzusainak elvégzésével megszerezhető Google karrierbizonyítvánnyal (Google Career Certificate) is el lehet helyezkedni a legkapósabb területeken.
A képzés díja egyelőre nem ismert, de a cégnél már létező (de eddig a diplomával nem egyenértékű) bizonyítványok kiváltási árára alapozva 300 dollárra (kb. 90 ezer forintra) becsülik, ami kevesebb, mint amennyit sok egyetemi hallgató egy szemeszterben tankönyvekre költ. A Google ráadásul azt is bejelentette, hogy százezer jelentkező ösztöndíját a saját költségvetéséből állja majd.
Az egyetemi oktatást régóta vádolják azzal, hogy hosszú évek alatt sem tudják olyan gyakorlati képességekkel ellátni a hallgatókat, amelyek a munkavégzéshez szükségesek, így a friss diplomások fizetetlen gyakornoki pozíciókba kényszerülnek, miközben fizethetik vissza a diákhitel tetemes összegét.
A Google ezzel szemben azt állítja, hogy fél év alatt magas fizetést és gyors előrelépési lehetőséget biztosító állások betöltésére készítik fel a képzési program résztvevőit. A cég egyelőre három olyan munkakört nevezett meg, amelyre képzést indít, ezek az amerikai átlagfizetésük szerint a következők:
- projektmenedzser (évi 93 ezer dollár, havi 2,32 millió forint),
- UX designer (évi 75 ezer dollár, havi 1,87 millió forint),
- adatelemző (évi 66 ezer dollár, havi 1,64 millió forint).
A program elvégzése után a Google az álláskeresésben is segítséget nyújt, a résztvevők eredményei olyan cégek HR-osztályain landolnak majd, mint a Walmart, az Intel, a Bank of America, a Hulu és természetesen a Google.

Ha kávéfőzőt szeretnék vásárolni és ott állok a polc előtt, szemben húsz kávéfőzővel, nem tudok választani. Szükségem van arra, hogy a kereskedő transzparensen elmondja, hogy az én igényeimnek melyik felel meg a leginkább. Ha azt érzem, hogy az igényeim szerinti terméket kaptam, visszamegyek legközelebb is, ha viszont rám tukmáltak valamit, ami szép és jó, de nem az, amire szükségem volt, elkerülöm az adott kereskedőt.
A kereskedők tanácsaira egyre nagyobb az igény, ahogy nő és lassan átláthatatlanná válik a termékválaszték.

Barabási Albert László: - Egyszer meg felhívtak azt állítva, hogy megduplázták a Rolls-Royce-eladásokat annak alapján, amit a könyvemből tanultak.
- Mit tanultak belőle?
B.A.L.: - Rájöttek, hogy a Rolls-Royce-t nem úgy kell eladni, hogy reklámozzuk a megfelelő helyeken, hanem úgy, hogy fel kell hívni a Rolls-Royce-tulajdonosokat, és meg kell tőlük kérdezni, hogy melyik barátjuknak kell egy Rolls-Royce. Mert azok a barátok valószínűleg olyan társadalmi kategóriába tartoznak, akik meg tudják engedni maguknak, míg a reklámok célcsoportjának nagy része nem. A hölgy szerint, aki felhívott, ennek segítségével dupláztak.

Magyar Narancs: - Milyen indokkal szántották be az [olvasó]köröket 1945 után?
Barátné Hajdu Ágnes: - Nagyon méltatlanul zajlott ez a folyamat, és 1952-ig eltartott. Először a katonai tartalmakhoz köthető köröket záratták be, de legtöbbször a vádak - például, hogy náci irodalmat népszerűsítettek - megdőltek. Aztán az egyházi kötődésűek következtek, aztán már nem is nézték, mi köré szerveződött a kör. Hogy mennyire csak a civilek elleni hadjáratról volt szó, azt híven mutatja az úgynevezett vándorládák története. Az olvasóköröknek általában volt valamennyi - mindig szigorúan jegyzőkönyvezett - vagyona, mert kaptak például könyveket, berendezési tárgyakat, de akár épületeket is a városoktól. Felszámoláskor az állomány dobozokba került, elszállították. Sokan arra tippeltek, hogy olvasatlanul megsemmisítésre viszik őket, eltörölve a körök emlékét. De nem ez történt! 1945 után a hatalom népkönyvtárak alapításába kezdett. És az elkobzott könyveket az Alföldről mondjuk a Dunántúlra szállították. Egész véletlenül egy kollégám, Varga Róbert rábukkant a kaposvári népkönyvtárban a hódmezővásárhelyi pecsétes könyveinkre. Micsoda pimaszsága volt ez a regnáló rezsimnek! Ráadásul külsőségeiben is "vitték tovább" erőszakkal a szép civil hagyományt, munkás és szakszervezeti körök formájában, de ezek se szellemiségükben, se szabadságfokukban nem foghatók a hagyományos olvasókörökhöz.

Igencsak tanulságosak azok a válaszok, amelyeket arra a kérdésre jegyeztek fel a kutatók, hogy mit gondolnak a válaszadók az irodalomról. Kiderült, hogy a fiatalok valami avítt, nehezen érthető, idejétmúlt, iskolás fogalomként írták le az irodalmat, még azok is, akik olvasnak könyveket, miközben az idősebbek hozzájuk képest is jóval nyitottabban nyilatkoztak - foglalja össze Gombos Péter.
Ezeknek a kutatási eredményeknek az ismeretében különösen elgondolkodtató, hogyan lehet és kellene tanítani az iskolában az irodalmat - mutat rá az olvasáskutató. Nálunk irodalomtörténeti mederben folyik az oktatás, a kezdetektől az újkorig, de sok más koncepció is elképzelhető, például egy-egy témához kapcsolódóan is lehet ismertetni a műveket, vagy a kortársaktól visszafelé haladva. Példaként hozza fel azt az iskolai órát, ahol Lackfi János Apám kakasa című paródiájának kapcsán vették elő Petőfi eredetijét, ami rögtön érdekesebb lett a gyerekek számára.
A tapasztalatok a felnőttek esetében is azt mutatják, hogy aki kedveli a kortárs szépirodalmat, szívesebben olvas klasszikusokat is, míg aki csak az iskolai olvasmányokkal találkozott, nehezebben, vagy egyáltalán nem nyit más irányba.
A szeptember 1-jén életbe lépő új Nemzeti Alaptantervvel (NAT) kapcsolatban az olvasáskutató megjegyzi: az olvasási szokásokat feltérképező felmérések eredményei nem tükröződnek az iskolai olvasmányokban, így nem várható áttörés az olvasásra nevelésben. Örvendetes viszont, hogy az olvasási stratégiákat középpontba állító kutatásoknak is köszönhetően jelentős az előrelépés a szövegértés fejlesztésének terén. Ilyen kutatások jelenleg is folynak, a közeljövőben például szemkamerás vizsgálatok segítségével szeretnék feltérképezni, hogy az egyes betűtípusok hogyan befolyásolják a szövegértést és a tanulhatóságot.

A TED-előadások szövege a TED-portálon alapesetben angolul érhetők el, de sokukat lefordítottak magyar nyelvre is. Erről a "Transcript" feliratra kattintva győződhetünk meg, a "magyar" kifejezést keresve. Ha ilyen esetben az oldal linkjének végére biggyesztjük a "transcript?language=hu" karakterláncot, akkor az előadás magyar szinkronnyelvre vált, amellett, hogy az előadás címét is magyarul írja ki. Pl.:
"ted.com/talks/luvvie_ajayi_get_comfortable_with_being_uncomfortable/transcript?language=hu" (Szeifert Dezső ajánlásával)

Megváltozott a 2013. évi LXXVII., a felnőttképzésről szóló törvény. Ez a változás új kötelezettségeket ró a vállalkozásokra. A változások érintik mind a szakképzést, mind a felnőttképzést.
A felnőttképzésről szóló törvényt itt olvashatod: link
Ez pedig a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtási rendelete: link
Talán a legfontosabb változás, hogy az eddig szabadpiaci szolgáltatásként végzett képzésekre is vonatkozik majd a felnőttképzési törvény.
Ez azt jelenti, hogy mostantól minden, akár végzettséget nem biztosító, általad piaci alapon szervezett bármilyen tréninget, képzést is be kell jelenteni az államigazgatási szervnek, és számos előírás vonatkozik majd rájuk.
Felnőttképzést csak kétféleképpen lehet majd folytatni: vagy bejelentés, vagy engedély alapján, azaz a tevékenység bejelentés vagy engedélyköteles. (...)

Újraindul a Szabad Európa Rádió Magyarországon, ezúttal híroldalként. A lap szerkesztősége már összeállt, szeptember elején kezdenek. A cél hivatalosan a kelet-európai demokráciák erősítése, a vezetők azt hangsúlyozzák: közszolgálati feladataikat törvény szabályozza. A Szabad Európa mögött álló ügynökség élére a Trump-kormányzat nemrég új vezetőt nevezett ki.
Hosszú előkészület után, szeptember elején indul el Magyarországon újra a Szabad Európa Rádió (SZER), ami a nevével ellentétben nem igazán rádió lesz, a szabadeuropa.hu címen multimédiás tartalmat gyártó, de leginkább klasszikus híroldallal találkozhatunk majd.
A SZER elindításáról már évekkel ezelőtt érkeztek hírek, komolyan azonban tavaly ősszel merült fel, akkor írta meg a New York Times, hogy hamarosan az amerikai kongresszus elé terjesztik az erről szóló javaslatot. A hírek akkor még szinte mind rádióként emlegették a Szabad Európát, hiszen a klasszikus Szabad Európa Rádió így sugárzott. Amikor a New York Times először írt a tervről, még benne volt, hogy a SZER elindítása üzenet lehet az Orbán-kormánynak - az azóta történt változások viszont jórészt kétségbe vonják ezt.