A Valparaiso Egyetem Christopher Center Könyvtára link az újonnan felvett hallgatók számára újszerű könyvtári bevezető képzést indított az egyetemi eligazító programok szerves részeként. A képzést a leendő hallgatók és őket elkísérő szüleik számára egyaránt megtartották (a hallgatók ugyanis sokszor a szüleiktől kérnek segítséget a kezdeti időszakban).
A hallgatók eligazításánál az volt a cél, hogy bemutassák nekik a könyvtárosokat, és lássák, hogy a könyvtárosok megközelíthetők. Kis ráfordítással, kevés idő alatt, kötetlen hangulatban és szórakoztató módon igyekeztek mindezt elérni. A programot Ismerd meg a könyvtárosodat! címmel tartották meg. A hallgatókat tájékoztató előadás helyett szabadon eresztették az épületben. A referensz könyvtárosok munkahelyén a szokásos portréfotó és az illető szakterülete mellett erre az alkalomra egy néhány mondatos, laza bemutatkozást helyeztek el, amely azt illusztrálta, hogy "a könyvtáros is ember" (például: Mielőtt könyvtáros lettem, régészként dolgoztam három országban, öt ásatáson. - Úgy vélem, hogy minden étel feljavítható, ha rádobunk egy tükörtojást. - A triceratops a kedvenc dinóm.) A hallgatókat minden állomáson cukorka várta. A kérdőív kitöltői között később egy tízdolláros, az egyetemi könyvesboltba szóló ajándékutalványt sorsoltak ki. A résztvevők könyvtár iránt érzett szorongását a program előtt és után egyaránt megmérték. A felmérést két tanévben is megtartották. (Ismerd meg a könyvtárosodat! Hogyan enyhítették a könyvtár iránti szorongást egy egyszerű eligazító programmal; ref.: Hegyközi I.)

A közeli Vécsey utcában működött egy könyvtár. Elfüggönyözött, fekete rácsos ablakaival nem volt kifejezetten hívogató, ahogy szűkös könyvkínálata sem láncolta oda az olvasni vágyókat. Olyan volt, mint a Kádár-korszak lakótelepei. Lélektelen. Három évtized telt el azóta, és amikor hazamegyek, mindig eljövök ide a lányommal. Azért, mert valami történt a fekete rácsok mögött. Legalábbis az elmúlt öt évben.
... Aztán az élet úgy hozta, hogy öt évvel ezelőtt egy Mikula Edit nevű új könyvtáros került az elfeledett városszéli fiókkönyvtárba. Először a "szöszmötölésre" invitáló meghívóra figyeltem fel, és egyértelmű volt, hogy elviszem ide az akkor hároméves lányomat. Amikor betoppantunk, a színes papírokkal, ollókkal, ragasztókkal telerakott asztal körül alkotott jó pár gyerek és a szüleik. Azóta mindig megyünk, amikor hazajövünk. Készítettünk már húsvéti nyuszikat, őszi dekorációt, díszítettünk mini-fenyőfát, követ dekupázsoltunk, festettünk, rajzoltunk.
Semmi különös: egy kicsi könyvtár Nyíregyházán. Amitől mégis mese a mese: egy lelkes könyvtáros közösséget formált a környékbeliekből.

Den Bosch könyvtárának link fiókintézménye Hollandia Észak-Brabant tartományának Vught településén az az egykori templom, mely ma többfunkciós térként hasznosul. A címben említett három funkciók kívül még egy étterem-kávézó is megtalálható - a templomhoz hozzáépítve. A könyvtár a földszinten kapott helyet, és a nálunk tömörraktárakból ismert polcrendszer nagy rugalmasságot tesz lehetővé a térfelhasználásban. (ref.: MG)

Kell-e feldolgoznia, szolgáltatnia a könyvtárnak az elektronikus portálok tartalmait? - volt múlt heti kérdésünk. A nem reprezentatív, 27 válasz megoszlása:
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
2 - A könyvtár inkább a papír-tartalmakra koncentráljon
13 - Igen, közös könyvtári feldolgozással és felületen
11 - A könyvtáros egyénileg dönt, milyen forrásból tájékoztat.
Nuridsány Judit megjegyzése: Kell-e szolgáltatnia a könyvtáraknak az elektronikus portálok tartalmából?; Fel kell-e dolgozni a könyvtáraknak az elektronikus portálok tartalmát? - Nekem így "teccccik" 2 mondatban. :o) - A vonatkozó diagram: link .
A kapott adatok szerint közel 50% vélekedik úgy, hogy nem egyéni, hanem szakmai szinten érdemes a témával foglalkozni. 40% szerint szakmai magánügy a tájékoztatás forrása. Ez érdekes abból a szempontból, hogy optimális esetben sokkal inkább a használó célja és szempontjai, továbbá a forrás minősége határozzák meg, melyik az optimális forrást, melyet a könyvtáros persze a használóval konzultálva módosíthat. A kérdésfeltevéstől függetlenül felmerülhet az online források mérsékeltebb ismerete is. (MG)

További szempontokkal folytatva a webes a webes megjelenés használói szempontjainak taglalását link ...
#3 Az ember memóriája komplikált dolog - Ne várjuk el a látogatóiktól, hogy mindenre emlékezzenek, amit egyszer már elolvastak az oldalunkon. A rövid távú memóriában egy átlagos ember maximum 7 (+/- 2) információtöredéket tud tárolni (Miller's law), melyek utána vagy törlődnek, vagy elraktározódnak hosszú távú memóriaként.
#4 A user követ el hibákat - Teszteljük a felhasználók viselkedését az oldalunkon. ... Ahhoz, hogy a felhasználó ne érezze magát feszélyezve az oldaladon, tudnia kell könnyen visszavonni a korábbi döntéseit, interakcióit. Például a 404 hibaoldal tervezése alapkövetelmény. Az oldalnak tudnia kell korrigálni az olyan szituációkat is, amelyekről nem is gondolnánk a tervezési fázisban, hogy megtörténhet.
#5 Az ember szereti a megszokottat - Ahogy minden mást is, az online viselkedést is mástól tanulják el az emberek. Idejük nagy részét más weboldalakon töltik, így preferálják, ha a mi vállalkozásunk weboldala is hasonlóan működik, mint azt máshol már megszokhatták, ezt a UX-ben Jacob törvényének nevezzük. Nincsen semmi rossz a dizájnkonvenciók használatában: kombináljuk azokat a megoldásokat, amelyekről tudjuk, hogy jól működik a vállalat profiljába illő tartalmakkal és dizájnnal.
#6 A felhasználó figyelmének felkeltése - Az emberi agy arra emlékszik leginkább, ami valamilyen módon felkelti a figyelmét, eltér az átlag halmazától. Az elmélet jól használható CTA-tervezésnél, vagy bármilyen számunkra fontos tartalomnál. Mi a cél? Legyenek annyira karakteresek és vizuálisan vonzók a konverziót irányzó tartalmaink, hogy előidézzék a kattintás kényszerét a felhasználóban.
#7 Sóvárgás az információ után - Az ember agya arra van beprogramozva, hogy tanuljon. ... Adjunk meg számára minden olyan információt és megoldást, mely azt érezteti vele, hogy nála van a kontroll. Ha úgy érzi a felhasználó, hogy kezében a gyeplő, és nem kell azzal foglalkoznia, hogy éppen mi történik körülötte, akkor könnyebben hozza meg az előtte álló döntéseket.
#+1 A felhasználók mentális modellje
Az emberek mental modeljének nevezzük a UX-ben, amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen előképzettsége, előzetes elvárása és elképzelése van a felhasználóknak a termékünkkel való interakció közben, annak működésével kapcsolatban.
Ezzel szemben a dizájner mental modeljét "conceptual modelnek" is szokás nevezni. A conceptual model a termék tényleges működési mechanizmusának logikáját takarja. Akkor van probléma, amikor a felhasználók mental modelje és a tényleges conceptual model között nagy a szakadék.

Első ránézésre a "mai fiatalok", vagyis a 12-18 évesek legfőbb érdeklődési területe nem sok meglepetést mutat: közös pont a filmek iránti vonzódás. Ezen túl a lányokat jellemzően a gyakran a nemi szerepükhöz is társított sztereotip területek kérdései foglalkoztatják - divat, szépségápolás, vásárlás -, míg a fiúkat nagyobbrészt a sport. Az már inkább kiemelendő, hogy állítása szerint minden második fiatalt legalább közepes mértékben érdekli a környezetvédelem, és a magyar étkezési szokásokhoz viszonyítva még soknak is mondható, hogy 10 százalékuk közepesen vagy nagyon érdeklődik a vegán életmód iránt.
Eközben az ifjak közel háromnegyede (74 százalék) saját bevallása szerint egyáltalán nem érdeklődik a politika iránt, sőt a politika még a (hamarosan választójoggal rendelkező) mai 16-18 évesek 69 százalékát sem érdekli egy csöppet sem. A fiatalok legfőbb tájékozódási forrásai így jellemzően nem is a hírműsorok, hanem - különösen a községekben élők számára - a közösségi média fórumai. A személyes beszélgetéseknek ennél jóval kevésbé, inkább a 12-14 évesek számára van kiemelt jelentőségük.
A legérdekesebb témák a 12-18 éves korú
- fiúk számára: filmek, foci, sport
- lányok számára: divat, szépségápolás, filmek, vásárlás.
A legkevésbé érdekes témák a 12-18 éves korú
- fiúk számára: vallások, politika, komolyzene, veganizmus
- lányok számára: technikai sportok, vallások, politika.

A LISNews összeállított egy tízes listát a legfontosabb 2018-as könyvtári történésekről.
10. Folytatódik az opioid-járvány: A narkotikumok annyira elterjedtek Amerika-szerte, hogy csökkent a várható élettartam. A nyilvános könyvtárak több államban ingyen kaphatnak Narcant, hogy megakadályozzák a túladagolást. [Ld. még: link link ]
9. Több álhír: tovább nőtt az "információs terrorizmus" fenyegetése. A technológia fejlődése elősegíti az álhírgyártást. A könyvtárosok archiváló és oktató szerepe fontosabb lett [vö. pl.: link ].
8. A keresők bigottak: az Algorithms of Oppression [link ] könyv rávilágított az aggregált információk problémáira.
7. Könyvek tiltása a börtönökben: Pennsylvania állam nem enged be ingyenes könyvadományokat a börtönökbe. Arra hivatkozott, hogy ebben csempészik be a drogot. Helyette központosított beszállítói rendszert hoz létre.
6. Igazságügyi kérdések: többféle jogi kérdés is az újságok főoldalára került, pl. a javítás szabadsága (right to repair), a méltányos használat (fair use), Ebsco és a pornográfia, 3D nyomtatott fegyverek, szerzői jogi iroda kiemelése a Kongresszusi Könyvtárból.
5. Újabb áltudományos botrány: Egy háromfős (hoax) szerzőcsapat 20 áltudományos cikket írt. Ebből 7 meg is jelent tudományos folyóiratokban. A "Grievance Studies" rávilágított a lektorált folyóiratok sebehetőségére. [ld. még: link ]
4. Szélesebb körű nyílt hozzáférés: egy EU-s szabályozástervezet embargó nélkül szabadon elérhetővé akarja tetetni a cikkeket. A tervezetre "Plan S" néven hivatkoznak.
3. Büntetések megkerülése: több könyvtár csökkentette a határidőn túl visszahozott könyvek büntetését.
2. Adatbiztonsági problémák: A Cambridge Analytica botrány és hasonló adatszivárgások rávilágítottak az óvatosabb könyvtári adatkezelésre is. [ld. még: link ]
1. LGBT kihívások és Drag Queen foglalkozások: Utahban kitiltották az LGBTQ-könyveket a polcokról. Iowában könyveket égettek. Több államban pedig erős kritika érte a könyvtárakat a gyerekeknek szervezett "Drag Queen" (nőimitátor) programok miatt. [ld. még: link ] (ref.: Habók Lilla) [megjegyzések: MG]

Az ismertetett anyag múzeumi dolgozókról szól, de erős a könyvtári áthallás is (MG)
- Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összegzem, hogy mit tehetünk a kiégés egyes fázisaiban - előre bocsátva, hogy minden fázisban építhetünk a korábbi lehetőségekre, vagy a korábban megcselekedettek folyományaira:
1. Idealizálás
2. Realizmus
3. Stagnálás, kiábrándulás
4. Frusztráció
5. Apátia, fásultság.
Részlet a 3. pontból: Ez az a fázis, ahol a saját lendületünk, energiánk kevés, ahol szeretnénk meríteni más forrásból. Ebben a szakaszban ezt még viszonylag könnyen meg is tesszük. - Ha észrevesszük hát, hogy hiányzik az elismerés, vagy akár annak a nyugtázása, hogy tudják, hogy végzem a munkámat, kérjünk visszajelzést! Ezt több szinten megtehetjük: kérhetünk visszajelzést például a felettesünktől. Feltehetünk konkrét kérdést (szem előtt tartva, hogy megerősítésre vágyunk - ezt ki is lehet mondani), pl. a főnökünkhöz: Milyen pozitív hozadékát látja a munkánknak a szervezeti egység/szervezet szempontjából? Milyen feladatvégzés, tevékenység az, amivel elégedett volt, s amiben ezért a jövőben is számít rám? Miután több mint tíz évet töltöttem el a hazai múzeumi világban, megtapasztaltam, hogy az értékelő beszélgetések, visszajelzések hiánya milyen sok bizonytalanságot hagy a munkatársakban, és mennyire elkedvtelenítő. Vegyük kézbe a kezdeményezést!
Magyarországon a múzeumi szférában nem lesz felülről jövő megoldás. A helyzet régóta ezt igazolja. Ugyanakkor különféle múzeumokban végzett projektekben, a munkatársakkal folytatott rövidebb-hosszabb beszélgetések során megbizonyosodtam arról, hogy a szakmabeliek ki vannak éhezve az útmutatásra, a konkrét irányokra, az együttműködésre, a bevonó, partneri működésre, a magasabb szintű szervezeti tudatosságra - ahogy az egyéni tudatosság szintje is egyre magasabb. A legtöbbször kifogásként emlegetett közalkalmazotti bértábla mellett más mozgatórugónak is lennie kell, hogy még mindig kitartanak a kollegák.

Fél éve meghökkentően propagandaszagú hír jelent meg a Híradóban, melyet kommentár nélkül, forrásmegjelöléssel adtunk közre (a Híradó anyaga időközben elérhetetlenné vált portáljukon). Most az anyagot Ebubekir Ferenci kommentálta a KIT kérésére, melyet köszönünk. (MG)
- Roppant jót mosolyogtam (mi több; röhögtem!) a KIT Hírlevél által a Híradóból idézett híren link . Ekkora szamárságot! (Hogy finom legyek!) Sajnos nem mondhatnám, hogy ritkán olvasok ilyesmit magyar nyelven... Megpróbálom röviden elmagyarázni a lényeget.
1) a kiraathanék nem könyvtárak, főleg nem közkönyvtárak (nincs jelentősebb könyvállományuk, nem folyik ott könyvkölcsönzés
2) a kiraathanék olyan kávéházak, ahol az oda betérő emberek többnyire kávézással és újságolvasással, esetleg valami helyi játékkal töltik a szabadidejüket.
3) ez - ellentétben a cikkben írottakkal - régi, oszmánkori, tradicionális "intézmény", nem új találmány... Bár vannak új dolgok is, amiket "Kahve - Kitap" = Kávé - könyv (vagy Kitap - Kahve = Könyv - Kávé felirattal illetnek. Lényegük (pl. könyvesbolt esetén,) ahol ha valami olvasnivalót keres az ember az üzletben, ihat egy kávét nyáron a kerthelyiségben. Vagy diákoknak rendeznek be olyan tanszoba-féleséget, ahol ingyen lehet egész késő estig tanulni és kávémérés (vagy újabban kávéautomata) is van. (Itt, ahol most lakom, egy régi oszmánkori épületet újítottak fel, és rendeztek be könyvekkel ilyen célból - ez sem könyvtár, bár a könyveket lehet helyben használni.) A dolog politikai részével, mármint az "illiberális hátszéllel" nem kívánok foglalkozni... és azzal sem, hogy ezt valóban mondta-e RTE elnök úr! - Ebubekir hodzsa, Törökország

Az, hogy egy információ elérhető vagy nem érhető el, nem fekete-fehér képlet. Terjedelmes a szürke zóna a digitális környezetben is: a több csatornán áradó, bőséges információ és a titkos anyag közötti árnyalatok pl.:
- bejelentkezéssel érhető el
- elküldjük a bennfenteseknek
- általunk adott kóddal érhető el
- direkt linkkel érhető el
- elérhető, de nem kereshető
- a webre fel se rakjuk.
Hozhatnánk a húsipari szövetség példáját is, de a Magyar Könyvtárosok Egyesülete oldaláról linkelt etikai kódex példája közelebb áll hozzánk: a link képként elmentett pdf-dokumentum sajnos szövegen belül nem kereshető, illetve az anyag nem is teljes; inkább reprezentációt, mint szakmai tájékoztatást látszik szolgálni. Jó ugyanakkor, hogy pl. ez a jegyzőkönyv az MKE elnökségi ülésről - bár egyáltalán nem a legfrissebb anyag - szövegen belül is jól kereshető: link , ugyanis nem képként, hanem szövegként van a portálon.
Vannak a nyilvánosság látszatának fenntartását szolgáló - persze nagyon nem javasolt -, kifinomult eljárások is, nyilván nem hazai, pláne könyvtáros területről. (MG)
- Azt tudták, hogy a közbeszerzési adatok teljességét és nyilvánosságát tekintve a volt keleti blokk országai rommá verik a nyugat-európai országok közzétételeit? Magyarország élenjáró ebben, de erősek a románok, a szlovákok, a csehek és a lengyelek is. Míg Hollandia, Németország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság sereghajtók. Jó, mi? Miközben nyilvánvalóan az utóbb említett nyugat-európai országok közzétételi gyakorlata az országok újságírói szerint is szörnyűséges és az információszabadság szempontjából minimum aggályos, addig a kelet-európai újságírók szerint ekkora transzparencia ilyen korrupt országokban nagyon gyanús. Egy orosz újságíró szerint az orosz pdf-es közzététel látszatra kifogástalan. Csakhogy az orosz hatóságok a cirill I O P betűket az európai I O P betűkre cserélte ki és a pdf-eket így mentette el. Így lényegében kereshetetlenné vált, mert az ember vagy cirill vagy európai betűkkel keres, és soha nem dob ki semmilyen eredményt. Erre is teljesen véletlenül jöttek rá az orosz kollégák, hogy egy korábban megnyitott pdf-fájlban szereplő közbeszerzésre rá akartak keresni, de semmit nem dobott ki a kereső. Miközben egy nappal korábban a saját szemükkel látták, hogy létezik. (Kreatív)
- További, immár hazai példa: Rogán Antal minisztériuma ismét olvashatatlan tintapacákat küldött közérdekű adatok helyett (Átlátszó)

A digitális információ mennyiségének növekedése és a közkönyvtárak értékének ebből fakadó, némelyek általi megkérdőjelezése ellenére a könyvtárhasználati adatok azt mutatják, hogy a közkönyvtárak látogatottsága 2013-ban 497 600 000-rel magasabb volt, mint 1993-ban. Miért járnak még az emberek közkönyvtárakba a digitális korban? Noha több tényező is arra ösztönzi őket, hogy betérjenek, a közkönyvtárak által nyújtott egyetlen dolog, amit nem lehet online leképezni, az a fizikai tér. Az évtizedek folyamán a könyvtári tér volt az a kötőanyag, ami összetartotta a könyvtári univerzumot, még akkor is, ha a könyvtárakban folyó sajátos tevékenységek eközben fejlődésen mentek keresztül. Míg az információhoz, oktatási anyagokhoz, technológiához való hozzáférésben és az értékes szolgáltatások nyújtásában játszott jelentős szerepüket a közkönyvtárak kiválóan reklámozzák, a közkönyvtári tér értékét is népszerűsíteniük kell. Ehhez többre van szükség a számok felsorakoztatásánál; érdekfeszítő történeteket kell mesélni a közkönyvtári terek használatáról, és emlékeztetni kell a nagyközönséget, hogy a közkönyvtár által nyújtotthoz hasonló terek valójában eltűnőfélben lévő erőforrások. Az összes középületben 9/11 után bevezetett szigorodó biztonsági előírások - a néhai közterületek növekvő privatizációjával párosulva - azt eredményezték, hogy a közkönyvtárak maradtak talán az utolsó olyan beltéri közterületek, ahol egy egyén nyitástól zárásig mindennemű indoklás nélkül tartózkodhat, és közben nem kell pénzt sem költenie. A közkönyvtáraknak népszerűsíteniük kellene tereik különlegességét, ahhoz hasonlóan, ahogy a nemzeti parkok reklámozzák az általuk őrzött és a nagyközönség által látogatható sajátos tereket. (A közkönyvtárak és a könyvtári terek társadalmi értéke; autoref.)

"A Könyvem és Én" címmel hirdetett szelfipályázatot a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, amelyre január 13-ig még lehet jelentkezni. A szervezők azt kérik, hogy a kép készítője próbálja meg bemutatni kedvenc könyve témáját, hangulatát és fűzhet hozzá egy rövid leírást is. Mint írták: a szelfi lehet mókás vagy komoly, az arcokon izgalom vagy mosoly. Mutassuk meg együtt, milyen is a könyvmoly!
A pályázaton bárki részt vehet, aki elmúlt tízéves, a tizennyolc éven aluliak jelentkezése viszont csak szülői hozzájáruló nyilatkozattal érvényes. A jelentkezési lapot a könyvtár Facebook- oldaláról lehet letölteni, majd kitöltve, szkennelve, e-mailben lehet eljuttatni a kotoganmariann@gmail.com vagy a kaposi.ildiko27@gmail.com címre. A fotókat is ezekre az e-mail-címekre várják. Egy pályázó legfeljebb három fotót nevezhet. A képeket jól azonosítható névvel kell ellátni, a levél tárgyába pedig oda kell írni, hogy "A Könyvem és Én". A zsűri által legjobbnak ítélt fotókból kiállítás nyílik a könyvtárban.

Előkerült a második világháború alatt a deventeri (Hollandia) közkönyvtárában link dolgozó, 16-17 éves könyvtáros asszisztensek naplói. A mindennapokat írják le bennük, s így ma kétségtelenül izgalmas kordokumentumoknak számítanak. Mark Deckers könyvtári szakértő szemezgetett a füzetek tartalmából:
- A két asszisztens lányt leszidta a könyvtárigazgató, ugyanis légiriadó alatt nem hagyták el időben a könyvtárat.
- Megjelent két haarlemi fiú a könyvtárban, akiknek sikerült elmenekülniük a német fogságból. Térképet kölcsönöztek nekik, hogy könnyebben találják meg a haza vezető utat. (Hogy a kikölcsönzött térkép visszakerült-e, a napló - legalábbis e helyen - nem szól.)
- A németek utasításaira eltávolíttatott könyveket a könyvtárosok az kötelezettség ellenére nem dobták ki, hanem a padlásra vitték azokat. A könyvtár teteje azonban bombatalálatot kapott, s hogy nehogy lebukjanak a könyvtárosok, a németek vizitálása előtt rohammunkában a pincébe menekítették az érintett könyveket. "A tiltott könyvek biztonságban vannak" - írták ki a könyvtár külső falára, a felszabadulás után.
- Háború ide vagy oda, a késedelmi díjakat felszámolták.
- Hollandia felszabadulásának napján 2 napig tartó partit tartottak - a könyvtárban is.
A digitalizált naplót a szakértő kommentárjaival a felszabadulás 2019. évi évfordulójára adják ki. - A vonatkozó fotókat ld.: link (MG)

Megtörtént a műszaki átadása annak a kültéri sportparknak, melynek kialakításához pályázati támogatásból kezdett hozzá az önkormányzat.
A könyvtár link mögötti téren felállított, az előírt szabványoknak megfelelő parkban többek között has- és hátizom-erősítő elem, multifunkciós tréner, fekvőtámasz elem is van.
- Hogy milyen kapcsolódási pontot talál ki a könyvtáros a szellemi és testi erősödés, kikapcsolódás, felfrissülés között, az kreativitásán múlik. De egy széles körű szakmai brainstorm is segíthet. :-)

Megfigyelhető, hogy a diákok között egyre nagyobb a hátránnyal élők aránya. Az egyetemi könyvtárak sokféle szolgáltatást nyújtanak számukra, amelyek természetesen hatással vannak a diákok teljesítményére és könyvtárképére egyaránt. A University of Tennessee, Knoxville (UTK) könyvtárainak link gyakorlatában is szerepel ez a törekvés.
- Az UTK-ban az ODS számon tartja például a tanulási nehézséggel küzdőket (számuk jelentősen meghaladja a fizikai szempontból fogyatékosokét). A könyvtárosokkal tudatják, hogy az érintett hallgatók milyen nehézségekkel szembesülnek, és milyen típusú segítséget igényelnek. Az időnként ismétlődő képzések a segítő technológiák, a hozzáférés és a sokszínűség különböző kérdéseit járják körbe.
- Másik témájukat az érintett csoportokkal való kommunikáció és interakció etikettjének elsajátítása jelenti, amelynek része a szolgáltatások megismertetése is. Mindkét képzési forma nyilvános, a könyvtár bármely munkatársa részt vehet rajta, de főként a nyilvános szolgálatban dolgozókat várják el. A kérdések és a vita ezeknek az alkalmaknak szerves részét képezi. Az őszi szemeszter kezdetén a hátránnyal élő hallgatók számára csoportos könyvtárvezetést tartanak. Az Office of Information Technology különböző képzéseket szervez arról, hogyan lehet segíteni a hátránnyal élők munkáját technikai eszközökkel (ilyenek a hordozható képernyő-nagyítók, a felolvasó szoftverek stb.).
A hátránnyal élők ellátását prioritásként kell szerepeltetni a könyvtár küldetésnyilatkozatában és stratégiai tervében, és a törekvések megvalósulását rendszeres visszacsatolás alapján folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A könyvtár magatartása az egész társadalom befogadókészségére hatással van. A könyvtárnak partneri együttműködésre kell törekednie az egyetemi campus különböző intézményeivel; erre számos kiváló példa van már.
Az ALA állásfoglalása szerint "a könyvtárak katalizáló szerepet játszanak a hátránnyal élők életében, mivel lehetővé teszik, hogy teljes körű szerepet vállaljanak a társadalomban". (A hátránnyal élők támogatása - a személyzet képzése és programok szervezése. Egyetemi könyvtári esettanulmány; ref.: Hegyközi I.)

2018. december 21-én elismerésben részesítette az önkéntesek munkáját a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vezetősége. Az önkéntes ifjak és felnőttek vagy a szakmai gyakorlatra jelentkező fiatalok a közösség szolgálatában hasznosan tölthetik a rendelkezésükre álló szabadidőt a könyvtárban, illetve új ismeretekkel is gyarapodhatnak. 2018-ban a könyvtár új menedzsmentje még jobban odafigyelt arra, hogy lehetőséget teremtsen az önkéntes könyvtári tevékenységre. Az évzáró rendezvényen Gyulai Arthur igazgató méltatta az önkéntesek értékes, hasznos és kreatív munkáját. Évek óta természetes a fiatal önkéntesek jelenléte a könyvtárban, 2018 nyara óta középiskolások és frissen diplomázott fiatalok is tevékenykednek a könyvtárban, de akad felnőtt is, aki kipróbálja az önkéntes munkát. Péter Katalin könyvtáros koordonálásával kapcsolódnak be a könyvtár mindennapjaiba az önkéntesek: nyolcan vehették át az elismerő oklevelet köszönetképpen munkájukért. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Rendhagyó kikapcsolódási lehetőséget kínált a Justh Zsigmond Városi Könyvtár gyermekkönyvtára, január másodikán a mesekedvelő orosháziaknak. Délutáni diavetítésre várták az érdeklődőket. Mesékre kíváncsi gyermekek töltötték meg a Justh Zsigmond Városi Könyvtár gyermekkönyvtárát január másodikán, a Petőfi Művelődési Központban. Még tavaly ősszel egy szülő ötlete alapján szervezték meg az első diavetítős délutánt. Az akkori sikeren felbuzdulva gondoltak arra, a téli szünet utolsó napjára szervezik a második eseményt.
- Kikapcsolódási lehetőséget szerettünk volna ezzel biztosítani kicsiknek és nagyoknak. A választott diafilmek között voltak klasszikus és modern mesék is. A mesék egy részét hagyományos módon a diavetítővel vetítettük, azonban amíg nem volt egészen sötét, addig ezt nem tudtuk megtenni - ismertette Tengerics Éva gyermekkönyvtáros.
Világosban a diafilmek digitális változatát vetítették az érdeklődőknek.

Majdnem egy év van hátra ahhoz, hogy a könyvtárak kidolgozzák a kereskedőkkel való együttműködésüket, ha karácsonyig akarnak várni vele. (MG)
- Furcsa azt hallani kereskedőktől, hogy karácsonykor nem muszáj vásárolnia, pedig most ezt üzenik a budapesti tematikus utcák. Szemben a plázás vásárlással most az a cél, hogy az emberek elsősorban élményeket szerezzenek, nem ajándékot. Kiderült az is, hogyan működnek együtt templomok és boltok a fővárosban.
A karácsonyi vásárlási roham a szükséges rossz a kiskereskedelemben: a boltok hosszabb nyitva tartása, a vásárlók tömege többlet munkát jelent a személyzetnek, cserében a bevételek ilyenkor a legmagasabbak. A legtöbb áruházlánc is ilyenkor éri el éves forgalma 10-15 százalékát, a független szereplőknél pedig az arány akár ennek a kétszerese is lehet. Vásárlói oldalról pedig a rohanás, a fokozott konzumhangulat és a sorban állás jellemző, meg a feszültséget eredményező tanácstalanság az ajándékötletek közötti válogatáskor.
Ebben a helyzetben meglepő, ha kiskereskedők azt mondják, hogy itt az ideje lassítani. Márpedig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alá tartozó Bevásárló Utca Menedzsment (BUM) pont ilyen programot hirdetett SlowXmas néven. A vásárlókat kulturális és tematikus programokra hívják Budapest forgalmas helyeire, ahol nem a vásárlás a lényeg, hanem az élményszerzés. Viszont az ötlet vége az, hogy az emberek fogyasszanak, de nem a plázák agresszív értékesítési politikája szerint azonnal, hanem valamikor a távoli jövőben.
"Ha bemegy valaki Törökországban egy bazárba, akkor ott lesz olyan árus, aki majd hellyel és teával kínálja. Nem várja el, hogy vásároljon, csak kedvesen vendégül látja. Aztán amikor vásárolni akar majd, akkor oda megy, mert ott volt egy kedves emléke. Mi ezt a gondolkodást hozzuk el ide" - magyarázta hozzáállását Antal Attila, a BUM Nonprofit Kft. igazgatója a lapunknak a projektről.

A felnőttoktatásban részt vevők száma jelentősen, 18 százalékról 11,4 százalékra csökkent 2002 és 2014 között. Ez hogyan függ össze a közoktatás problémáival?
Lannert Judit, oktatáskutató: Ha valaki az iskolában nem szereti meg a tanulást, miért akarna tanulni az iskola befejezése után? Másrészt nálunk cikinek számít, ha egy felnőtt tanul, azt üzeni, hogy nem elég fontos, nem elég okos. A tanulás iránti vágy veszett ki a magyar társadalomból, és nem kis részben pont az iskola irtotta ki. A PISA-felmérések szerint a belső motiváció hiányzik a gyerekeinkből, nem azért tanulnak, mert izgalmas, hanem azért, mert ezt várják tőlük. Ha sikerülne kialakítani ezt a belső motivációt, felnőttként is tanulnának.

Mi múlik az orvos-beteg kapcsolaton vagy azon, hogyan bánik és beszél az orvos a pácienssel? Több, mint gondolná. A világszerte alkalmazott Bálint-csoport segíthetné az orvosokat, hogy megtanulják kezelni azokat az emberi helyzeteket, amelyek együtt járnak a munkájukkal, ám a módszer még mindig alig ismert itthon. Németországban nem is lehet háziorvos abból, aki nem vett részt meghatározott számú ilyen foglalkozáson.
Mindennapos eset: a beteg szorító fájdalmat érez a fejében. A túlterhelt háziorvos röviden és célirányosan kikérdezi, megvizsgálja, majd elküldi koponyaröntgenre, nyaki gerincröntgenre, az ideggyógyászatra - azaz a beteg rákerül az egészségügyi futószalagra. Rengeteg lelete lesz, de a fájdalom nem múlik. Pedig ha az orvos a teljes emberre figyel, megtanulja érzékelni a teljes embert, a testbeszédet is, lehet, hogy már az elején rájön, hogy ez a beteg szorong. A szorongás egyik jellemző tünete ugyanis ez az úgynevezett búraérzés is.
Az orvosoknak viszont gyakran nincs jártassága az ilyen problémák felismerésében és kezelésében. Pedig ezeket a készségeket meg lehet tanulni. Nem elméleti tudásról van szó, hanem olyan kapcsolati és kommunikációs készségekről, amelyeket a rendelőben alkalmazni tudnak. A megoldás egyik fontos eleme az a módszer lehet, amelyet Bálint Mihály pszichoanalitikus dolgozott ki, mikor azt látta, hogy: a háziorvosok az esetek kétharmadában olyan tünetekkel találkoznak, amelyeknek a hátterében valamilyen lelki probléma húzódik meg, amivel a beteg küzd.
"A Bálint-csoportok egyik célja, hogy a segítő foglalkozásúak, így az orvosok, háziorvosok, hatékonyabban gyakorolhassák a hivatásukat, megelőzzék a kiégést, és megőrizzék magukat embernek a szakmájukban" - foglalja össze a lényeget Becze Ádám.

MN: A diplomások aránya is csökken Magyarországon, amivel szinte egyedül vagyunk az EU-ban.
Lannert Judit, oktatáskutató: Ez is a múltba nézést tükrözi, nem látjuk, hogy átalakulóban van a felsőoktatás. Régen a hierarchia csúcsa volt az egyetem, az én időmben a korosztály 10 százaléka jutott be, más tétje volt az egésznek. A tömegesedés világjelenség, ahogy egyre összetettebbé válik a világ, szükséges, hogy a fiatalok többet tanuljanak, a BA-s végzettség szinte a régi érettséginek felel meg az elhelyezkedésnél. Öngyilkosság ezzel szembemenni, Magyarországon a férőhelyek 2012-es megvágása sajnos erősen csökkentette a felsőoktatásba jelentkezők számát. Közben a legjobbjaink külföldre mennek, így a felsőoktatás nagyon nagy bajban van. Tíz év alatt 140 ezer hallgató tűnt el a rendszerből. Persze az egyetemeknek is változniuk kellene, mert ahogy a közoktatás tanárközpontú, úgy a felsőoktatás is professzorközpontú. Az esetek többségében itt is, ott is frontálisan, elavult módszertannal oktatnak. Az élethosszig tartó tanulás Magyarországon nem népszerű, a pedagógusok és a professzorok körében sem igazán. Pedig nekik kellene egyfolytában megújulni.
- Nem illik szakmán belül megkérdőjelezni, hogy a könyvtár használóközpontú-e. Ám a teátrális nyilatkozatokat követően még a stratégiai dokumentumok is a könyvtárak hagyományos feladataiból indulnak ki, nem a használói igények megismeréséből. A könyvtár(os)központúság mélyen kódolt a szakmában, szinte minden diskurzusban kimutatható. Ha ez tovább marad, esélytelen a könyvtárosok, könyvtárak nagyobb társadalmi elismerésre ácsingózni. (MG)

Falra vetíthető filmek, plafonra sugárzott hírek vagy egy rögtönzött céges prezi a zsebünkből előkapva - kistáska méretű, hordozható kivetítőt álmodott meg egy Los Angeles-i startup, amely még egy mobiltelefonra csatlakoztatva is képes faltól falig tartó moziélményt összehozni a kisszobában.
A piacon kapható kivetítők összes jó tulajdonságát kilistázta, majd azok közül a leghasznosabbakat kimazsolázgatva rakta össze a Docoy csapata saját, multimédiás kivetítőjét. Az egészen apró méretbe zárt, de elegáns dizájnba öltöztetett videoprojektorral elsősorban azokat célozzák meg, akik már nagyon vágytak arra, hogy mobiltelefonjukkal oda is mozit varázsoljanak, ahol még egy konnektor sincs. Ez a hordozható projektor ugyanis egyszerűen összekapcsolható a mobiltelefonnal, számítógéppel vagy játékkonzollal, egy pendriveról pedig bármilyen tartalmat képes kivetíteni. Ráadásul az egyik USB-kimenetébe még egy egeret is csatlakoztathatunk, hogy a hozzá csomagolt távirányító helyett, azzal navigáljunk a kivetített képernyőn.
A beépített akkumulátorának köszönhetően, feltöltött állapotában hat teljes órán működik üzembiztosan, így nem hagy minket cserben a leghosszabb film nézése közben sem - kivéve Tarr Béla Sátántangóját, amelynek utolsó másfél órájához már egy újabb töltést igényelne. Ugyanakkor automata képélesség-szabályozót kapott, így a képtorzulások elkerülése érdekében már nem kell az ideális vetítési szöget különböző könyvekkel alápolcolgatva megoldani, mert azt a faltól távolságának bemérése alapján maga is megoldja.
A falra vagy egy fehér vászonra három méteres átmérőjű képernyővé nagyítja például az androidos és az iOS telefonok kijelzőjét 1080p vagyis Full HD felbontásban; és a fényviszonyoktól független, világos videókat ígér - pont úgy, mintha tévét néznénk. Három wattos hangszórót kapott, amellyel mélyebb frekvenciákat erősítő, tiszta hangzást ígérnek tervezői. A tartalmakat pedig nemcsak wifin, hanem HDMI-kábelen, USB-n vagy Bluetooth-szon keresztül is rátölthetjük a telefonról vagy az asztali gépünkről, amelyeket a 8 GB-os micro-SD-kártyáján is tárolhatunk. - Videó: link

A Pénzcentrum az idei évben is családi tervező naptárral kedveskedik olvasóinak. Töltsd le Te is a teljes 2019-es naptárat, nyomtasd ki, és vezesd rajta családtagjaid összes programját. Így biztos nem maradsz majd le semmiről.
Ahogy a háztartások költségvetését a "kockásfüzet" (vagy egy jó app), úgy a család(tagok) legfontosabb programjait, terveit, na meg elérendő céljait (legyen szó például a megtakarításokról) egy jó tervező naptár tartja össze. Éppen ezért a Pénzcentrum 2019-ben "családi tervező naptárral" kedveskedik olvasóinak.

Budapest Főváros Levéltára a közös európai történelmünk újragondolására vállalkozott a CO:OP - "A közösség, mint lehetőség" link elnevezésű együttműködési projektjében. A kezdeményezésben 11 ország 17 intézménye vett részt, hogy felkutassák, digitalizálják és mindenki számára elérhetővé tegyék egy-egy európai közösség emlékeit. A projekt célja, hogy felhívja a figyelmet a fiókjaink mélyén lapuló fényképek, iratok és személyes ereklyék fontosságára, hogy felismerjük: aktív részesei és alkotói vagyunk történelmünknek.
"A 17 intézmény alkotta konzorcium hosszú távú együttműködésre tekint vissza, az ICARUS (International Centre for Archival Research) hálózaton belül már számos szakmai projektet valósítottunk meg közösen. Mindannyiunkban megfogalmazódott azonban az igény, hogy ideje meghaladni a levéltárakról kialakult negatív képet és nyitni a nagyközönség felé. Szeretnénk aktív alkotói kapcsolatot kialakítani a közönség és a levéltárosi szakma között" - mondja Dr. Toma Katalin, a projekt hazai koordinátora, a Levéltár munkatársa.
A nyitáshoz új eszközöket és módszereket kerestek, valamint egy olyan hosszútávú stratégia kidolgozását tűzték ki célul, amely új irányt jelenthet a levéltárak működésében. A projektben nyolc munkacsomag köré szerveződtek a tevékenységek, amelyből a Topotéka program vezetését Budapest Főváros Levéltára látja el.
A Topotéka levelezések, fényképek és egyéb személyes emlékek megőrzésére létrehozott online felület, amely nemcsak hozzáférhetőséget biztosít egy-egy közösség múltjához és jelenéhez, de rendszerezve meg is őrzi azokat az utókor számára.
"Fontos tanulsága volt a projektnek, hogy mennyire másképp épül fel a civil társadalom a különböző országokban. Ausztriában például nagy hagyománya van a helytörténeti társaságoknak és összetartó, aktív közösségekről beszélhetünk, ahol alulról jött a kezdeményezés és az igény. Hasonló a helyzet Svédországban és Finnországban is, ahol nagy sikere volt a projektnek. Ezzel szemben Magyarországon még nem túl népszerűek a hasonló kezdeményezések, ezért nehéz volt megtalálni azokat a közösségeket, akik szeretnének részt venni a projektben" - hangsúlyozza Dr. Toma Katalin.

A hat ifjú feltaláló lány masinája, melyet szórakozásként, egy hackatonon "találtak fel", a nyomtatott szövegre helyezve kamerájával értékeli a nyomtatott szöveget, karakterfelismerő szoftverrel feldolgozza, mely aztán a gép tetején kis tűket tapintva olvasható. Kérdés persze, hogy miért érdekes a felolvasógépek korában ilyen eszköz. Nos, a felolvasógépek elektronikus szövegeket olvasnak - és még nem érhető el minden ilyen módon. A másik ok, hogy az olvasás tevékenysége fejlesztőbb hatású, mint a halás. Például - felmérések szerint - a Baraille-olvasni tudó látássérültek nagyobb arányban kapnak állást is. A masina persze még nem tökéletes, de minden adott hozzá - így pl. a Microsoft támogatása is - hogy kitalálói fejlesszék a szerkezetet. (ref.: MG)

Tizedik évfordulóját ünnepli az új ír jótékonysági naptár, ami fiatal ír gazdálkodókat mutat be bájos, vidám, olykor szokatlan helyzetekben az állataikkal.
Hét évig Ciara Ryan vidám gazda falinaptára volt az egyik legnépszerűbb Írországban. Az elmúlt két évben a naptár a második helyre csúszott, a világ egyik legnagyobb angol-ír zenei fiúcsapata, a One Direction lett az első.
Bár többek szerint a naptár megosztja a tömegeket, de ettől függetlenül vitathatatlan tény, hogy a bevételek nagy részét jótékonyságra fordítják. Az ötlet kitalálója és megvalósítója, Ciaran Ryan tíz évvel ezelőtt készítette az első naptárt, hogy pénzt gyűjtsön egy jótékonysági szervezetnek, a Bótharnak. A szervezet nem csupán a szegénység elleni küzdelmet tekinti fő céljának, hanem egyben a fenntartható fejlődés szóvivője is. Segítik az állattenyésztők munkáját, támogatják a gazdaképzést és a közösségfejlesztést. A kezdetek óta nem kevés összeg folyt be a szervezethez az eladott naptárok bevételéből, melyből a vidéken élőket támogatják.

Aki látta a kiállítást - és aki nem -, annak érdekes lehet az az angol nyelvű webes prezentáció, amely Frida arcai címmel jelent meg: link . A részben 3D-s, Google által készített virtuális tárlat azért is érdekes, mert a világcég Arts & Culture projektjével többször próbálkozott magyar gyűjtemények ilyetén közzétételével, mérsékelt sikerrel. A bemutató több, tematikus képgalériát tartalmaz, videót egy Frida-inspirálta művésztől, illetve egy a festményeken látható szimbólumokat magyarázó képes ismertetést. Az angol nyelvű virtuális tárlat alkalmas iskolai, könyvtári órán való bemutatásra is, könyvtári dokumentumok helyett / mellett. A linknek a könyvtári katalógusban is ott a helye. (MG)

A Kóbor Szálló a legkevésbé sem szokásos mesei témáról szól: a hajléktalanságról. Az eddig felnőtteknek és tizenéveseknek író Molnár T. Eszter most a kisiskolásokat célozta meg, a Pagony kiadónál megjelent kötetét Molnár Jacqueline illusztrálta sodró színekkel.
"A Kóbor szálló ötletét egy játszótéri történet adta: a közelünkben lakó, gyakran szabadon kószáló rottweilerről mesélte egy ismerősöm, hogy egy szép napon összebarátkozott egy hajléktalannal, mellé szegődött, és attól fogva a környék réméből gyerekszerető, játékos kutyává vált. Ez a kis történet nagyon sokat mondott nekem az elfogadás és a barátság erejéről, és eleve sok mesei elemet hordozott magában" - mesélte a biológus végzettségű, sokáig Németországban dolgozó Molnár T. Eszter az Indexnek.

A Magyar Madártani Egyesület és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület mobiltelefonos alkalmazása segítségével könnyen azonosíthatók a madárhangok. Az ingyenes "Madárhatározó" nevű alkalmazás elérhető az AppStore-ban és a GooglePlay áruházban is.