A legfrissebb olvasási felmérések szerint több évfolyamon romlott a tanulók olvasási megértési képessége az USA-ban. Egyre nagyobb a szakadék a jó és gyenge teljesítményű diákok között [Magyarországon is link ]. Esélyes, hogy az okok mögött az oktatás megváltozása áll. A rendszer ugyanis figyelmen kívül hagyja a fejlődéspszichológiát, ami szerint amikor nagy nyomást helyezünk a gyerekekre - túl sokat, túl gyorsan várunk el -, több kárt okozunk, mint hasznot.
1. Túl korán - A korai olvasáselőkészítés miatt a gyerekeket kudarc ér kudarc után. Ugyanis a tapasztalatok szerint mindezzel sokukban szorongást idézünk elő.
2. Túl gyorsan - Sok helyen kimondott-kimondatlan elvárás, hogy akár már karácsonyra tudjanak olvasni a gyerekek. Ez ugyan többé-kevésbé elérhető, de ez túlságosan leterheli a rövid távú memóriát. És mindez az érdeklődés kifejlődése és az ismeretszerzés folyamatának rovására történik. A sietség miatt a gyerekeknek kevés esélyük marad arra, hogy megleljék az olvasás örömét. A túl gyors tanulás eredménye továbbá a hézagos ismeret, amelyből alacsonyabb szintű jártasság lesz.
3. Túl sokat - A hatodik osztályra a diákok szakos pedagógust kapnak az egyes tantárgyakhoz. Ők elvárják, hogy diákok készítsék el a házi feladatokat, olvassanak hozzá és feleljenek belőle. Ám gyakran a diákokat elbátortalanítja a tantárgyhoz kötődő olvasmányok nagy száma. Könnyen megutálják a feladatokat, nem is beszélve önkéntes olvasásról. De a csökkentés sem célravezető már itt: minél kevesebb feladatot kapnak, annál gyengébb lesz olvasási szintjük.
Az olvasás régen kiváltság volt, az időtöltés és a kultúra megosztásának eszköze. Az utóbbi időben vált alig többé, mint az információszerzés kényszerített módszerévék. Gyakorlatilag arra ösztönözzük a tanulókat, hogy minél hamarabb, minél gyorsabban és minél többet olvassanak. Ami által viszont belekeserednek, s végül elutasítóvá válnak az olvasással szemben. Egy megutáltatott eszközzel pedig szinte alkalmatlanná lesz az ismeretszerésre. (ref.: MG)

San Diego közkönyvtára link eltörölte a késedelmi díjakat. 130 ezer felhasználó mentesült a büntetés kifizetése alól. Ezzel egy Amerika-szerte bővülő kezdeményezéshez csatlakozott. Az Amerikai Könyvtári Egyesület (ALA) januárban a társadalmi egyenlőtlenség egyik formájaként nevezte meg a késedelmi díjat.
San Diego-ban a díj eltörlését kimondó döntésre egy városi tanulmány hatására került sor. Kiderült, hogy az érintettek közel fele a két legszegényebb környéken él. Nem tudják kifizetni a díjat, és ezért nem tudnak könyvtárba járni. Eddig nem gondolt rá a könyvtár, hogy a késedelmi díj milyen hatásokat okoz.
Chicago link adatokkal is alátámasztotta a hatást. A büntetés eltörlése után 240 százalékkal nőtt a 3 héten belül visszavitt könyvek aránya. Az előző évhez képest pedig 400-zal több olvasókártya megújításra került sor. Kimutatásaik szerint egyébként a szegényebb térségekben nem volt nagyobb a késedelmek aránya. Csak épp ezek a látogatók nem tudták kifizetni a büntetést, és ezért távol maradtak a könyvtártól. Így nem tudtak segítséget kérni például álláskeresésben és társadalmi szolgáltatásokban sem.
Az ellenzők szerint viszont most semmi visszatartó erő nincs, hogy a látogatók ne tartsák meg a kölcsönzött dokumentumokat. Chicago link megoldása: hét nap után a felhasználók kártyáját blokkolják. Az elvesztett könyvet ki kell fizetni vagy visszapótolni. Inkább a dokumentumra helyezik a hangsúlyt a bevételt jelentő késedelmi díjak helyett. (ref.: Habók Lilla)

A lebegő állomány koncepciója legalább 20 éves. Lényege, hogy a használati bizonyítékon alapuló (azaz evidence based) állományelhelyezés jobban szolgálja a használót, mint a pusztán könyvtáros által, a majdani igény feltételezésén alakított. A lebegő állományban a részben egyirányú könyvtárközi kérésekkel, részben a használó által máshová visszavitt dokumentumokkal a tényleges használói igény mentén rendeződik át az állomány: a bizonyított használói érdeklődés szerint csoportosulnak az állomány témakörei egyik könyvtárból a másikba. A mai fogalmainkkal azt mondanánk: a könyvtárak fizikai állománya a "felhőben" van.
S hogy a főként skandináv országokban használt modellt miért nem alkalmazzuk évtizedek óta? Feltehetően mert túlzottam materialisták vagyunk: "nehogy már az általam vásárolt, gondozott könyvek más könyvtár állományát gazdagítsák!" (Porosodjon inkább nálam a könyv!) A meglévő rendszer fenntartása (vö.: hagyományőrzés) tehát drágább, és alacsonyabb a használói elégedettség. A rendszer nem "okos" (a mai fogalmaink szerint szólva).
A példa ezért érdekes, mert jelzi: az okos könyvtár koncepciójának megvalósulása alapjaiban nem technikai, hanem mentális, kognitív kérdés. (MG)

Wendy Suzuki: - Mi lenne, ha azt hallanák tőlem: valamit most is megtehetnek, amelynek azonnali kedvező hatása lenne agyukra, beleértve összpontosító képességüket és hangulatukat? Mi lenne, ha azt hallanák tőlem: ugyanaz a dolog tartós lenne, s megvédené agyukat bizonyos betegségektől, pl. a depressziótól, az Alzheimer-kórtól vagy a demenciától? Megtennék? Igen!
Most, hogy több évig e kérdéskörrel foglalkoztam, az alábbi következtetésekre jutottam: testgyakorlással érhetjük el agyunkra a legnagyobb átalakító hatást. Ennek három oka van.
1. Az első: azonnal hat agyunkra. Egyetlen edzéssel rögtön növelhető az ingerületátvivő anyagok: pl. a dopamin, szerotonin és a noradrenalin szintje, amely edzés után hangulatunkat javítja, pont úgy, ahogy az enyémet. Laborom kimutatta, hogy egyetlen edzéssel javítható figyelemösszpontosító és figyelemváltó képességünk, s az összpontosítás javulása legalább két óra hosszat tart. Végül: a kutatások kimutatták, hogy a reakcióidő javítható egyetlen edzéssel, ami azt jelenti, hogy gyorsabban elkapjuk a pultról leeső poharat a Starbucksnál, ami igencsak fontos. (Nevetés)
Ám e nyomban fellépő hatások átmenetiek, csak közvetlen edzés után segítenek.
2. Másodszor: az idegtudományi kutatások megállapításainak zöme a rendszeres gyakorlatok hatására, a prefrontális kéregtől függő figyelemfunkció javulására vonatkozik. Nemcsak az összpontosítás és a figyelem javul, hanem a hippokampusz térfogata is nő.
3. Végül, edzéssel nemcsak azonnal hathatunk hangulatunkra, hanem a hatás tartós is lesz. Tartós javulást érünk el a jó hangulat ingerületátvivő anyagaiban.

Dec. 6-án írta a HVG: Minden könyvkiadó érzékeny adatához hozzáférnek majd egy birtokunkba került tervezet szerint az OSZK-t miniszteri biztosként felügyelő Demeter Szilárdék. Így például megismerhetnek példányszámokat, sőt, az írók, jogtulajdonosok személyes adatai is hozzájuk kerülhetnek.
Az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) tervezett megszüntetésével az egyes kulturális területek pályázatait az illetékes nemzeti intézmények bírálják majd el - derült ki pár napja. Az ötlet nyilvánvalóan nem a semmiből jött, ezt mutatja, hogy a Demeter Szilárd miniszteri biztos által felügyelt Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) már egy ideje készül az új szerepére, sőt annál jóval többre: a könyvkiadás teljes ellenőrzésére.
- Dec. 8-án olvashatóvá vált az OSZK cáfolata is: - Az Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban: OSZK) elhatárolódik a hvg.hu cikkében foglalt állításoktól, és értetlenségét fejezi ki az OSZK szerepének rosszhiszemű félremagyarázása miatt. A nemzeti könyvtár az 1997. évi CXL. törvénynek (Kulttv.) a 2015. évben módosított 59. §-án alapuló 195/2019 (VIII.1.) Kormányrendelet betartásához ajánlott segítséget és útmutatást a kiadóknak 2019. december 5-ére szervezett tájékoztatóján. A HVG cikk alábbi bekezdései önmagukban sem felelnek meg a valóságnak:
1. "...a Demeter Szilárd miniszteri biztos által felügyelt Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) már egy ideje készül az új szerepére, sőt annál jóval többre: a könyvkiadás teljes ellenőrzésére"
Az OSZK sohasem ellenőrizte, és a 2020. január 1-én hatályba lépő törvény szerint sem fogja ellenőrizni a magyar könyvkiadók tevékenységét minőségi és tartalmi szempontból. A miniszteri biztos feladatait a 2018. évi CXXV. törvény 22. §-a alapján kiadott 28/2019. (VIII.30.) EMMI utasítás szabályozza, abban nem szerepel az OSZK napi működésének felügyelete. Megbízatása 2019. december 31-ig szól, feladatai kizárólag szervezeten kívüli támogatási, átvilágítási és koordinációs jellegűek, szerepe nem érinti sem az OSZK munkaszervezetét, sem szakmai működését. (...)

- Csak a lényeg kell!
- Kaphatok adatokat idősorban?
- Ma délután 4-ig, de legkésőbb holnap reggelre!
- Ez docx legyen, az xlsx, az pptx, ezt pedig mutasd be személyesen!
- Legyen jól olvasható a mobilon is... nekem iPhone ... neki meg Android!
- Természetesen angolul!
- Legjobb lenne egy rövid videóban!
- Csinálj egy infografikát arról, hogy...
- Reggel az autóban szeretném meghallgatni a legfontosabb híreket!
Így foglalta össze Kóródy Judit az Infodok Kft, azaz Telekom információs szolgáltatója felé érkező elvárásokat a Magyar Információbrókerek Egyesületének és a KSH Könyvtárnak közös, Marketing a térítéses információszolgáltatásokban c. konferenciáján. Következtetése volt: testreszabás! Testreszabás a tartalom, a formátum és az információs csatornák terén egyaránt. Érdekes példa: az automatikusan érkező témafigyelésnél jóval hatékonyabbnak bizonyult a személyes hangú levélben küldött tartalom - a szolgáltatás igénybe vétele jelentősen megnövekedett.

Hitelesebb a kutatás akkor, ha a publikáció mellett a nyers kutatási adatok is elérhetőek. A hazai és nemzetközi kutatásfinanszírozási alapok pedig egyre inkább megkövetelik ezt a nyíltságot.
Noha nem adatkönyvtárnak hívják, de egyedi igényekre szabott adatrepozitóriumok már most is működnek Magyarországon, amelyeket elsősorban kutatási eredmények nyilvántartására használnak. Az adatok kezelését jelenleg az adott szakterületen működő szakemberek végzik.
A társadalomtudományokban jól működő és nyílt felhasználású repozitórium működik, informatikai háttere és a folyamatos adatmenedzsment is biztosított. Ezzel szemben az óriási méretű adatokat előállító kutatóhelyeken, mint pl. a CERN, a kutatási eredmények megszűréséhez egyedi és bonyolult szoftverek sokasága szükséges, a végeredmény pedig általában egy matematikailag ábrázolható függvény. A DEENK és MTA KIK közös vállalkozásában elindult adatrepozitóriumot már birtokba vették a genetikusok. Bizonyos megközelítésből az MTMT, mint a tudományos művek nemzeti bibliográfiai adatbázisa vagy a Nemzeti Névtér is adatkönyvtárnak számítanak. A piacorientált vállalatoknál azonban szigorúan felügyelt adatbázisok működnek olyan adatok és információk tárolására, amelyek a kutatás-fejlesztést és a termékfejlesztést szolgálják, ezért nem lehetnek közhasznúak és nem könyvtáros szakemberek működtetik, de olyan vélemény is elhangzott, hogy amikor megszűnnek az eredeti intézmények és megváltoznak az eredeti célok, akkor előbb-utóbb minden a könyvtárakba fog kerülni, talán még ezen adattárak is. (Kutnyánszky Anikó)
- Adatkönyvtár, adatkönyvtáros volt a vállalati könyvtárosok 30., dec. 5-i műhelybeszélgetésének témája a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban. A műfaj tehát műhelybeszélgetés volt, konferencia vagy hasonló helyett. Ami lényegében témában irányított szakmai diskurzust jelent. A jelenlévők belekérdeztek az "előadásokba", és "real time" kommentálták, szemmel láthatóan a témában való bennfentesként, aktívan érdeklődőként. Lehet, hogy tényleges eszme-csere és tudástermelés folyt? (MG)

Mintha az érem két oldaláról lenne szó: az adattudomány a nagy mennyiségű adatok kezelésével, vizualizációjával és gondozásával foglalkozik, az információtudomány pedig a teljes információs lánc egyes tényezőit tanulmányozza. Az adat, az információ és a tudás egymáshoz szorosan kötődnek, ugyanakkor önálló elméleti keretek között írhatók le. Az információ az adatból származtatható, a tudás pedig az információból. Ezek között a keretek között kell elhelyezni az adattudományt is az információtudomány mellett. Az adattudománynak a jelenleginél nagyobb figyelemmel kell lennie az adatforrások heterogenitására az adatbányászat és -elemzés terén. Másfelől az adattudomány ez ideig az adatok mennyiségére fókuszált, a minőségi kérdések háttérbe szorultak. A heterogenitás kérdése, az adatminőség vizsgálatának elméleti alapjai, illetve az adatok minőségelvű válogatása és ellenőrzése mint gyakorlati tevékenység szintén olyan területek, ahol az információtudomány igen termékenyítő hatást gyakorolhat az adattudományra.
Az egész adattudományi ökoszisztémában kritikus szerepe van az adatkönyvtárosnak, aki a teljes adat-életciklust menedzseli. Voltaképpen tehát egyszerre kötődik az adat- és az információtudomány alapvető megközelítéseihez. Természetes fejlődési iránya ez a munkakör a kutatók adatmenedzselési igényeit kezelő és kiszolgáló tudományos könyvtárosi tevékenységeknek, melyek révén a könyvtárosok a kutatók egyenrangú társaivá válnak a tudásteremtésben. (Az adattudomány és az információtudomány összekapcsolása a könyvtár- és információtudományi képzőintézményekben; ref.: Németh M.)

Délmagyarország: Mit gondolnak, a könyvtárak látogatottsága növekedni fog-e attól, ha a Google-ban az első találat vezet a könyvtári katalógusokra?
Kokas Károly: - A könyvtári szolgáltatást ma már szélesebben kell érteni. Van olyan hallgató, aki úgy gondolja, hogy neki nincs már dolga a könyvtárral, mert mindent weben intéz. Eközben pedig a napja úgy indul, hogy megnézi a repozitóriumokat, s a könyvtár által előkészített tartalmak között keresgél. Ő talán arra szavazna: nincs szükség könyvtárra. Még az egyetemi térben is sokan gondolhatják, hogy van a könyvtár, ahol kardigános nénik őrzik a melegben az olvasókat, és van az internet, ahol nagyszerű dolgok fejlődnek, a könyvtáraktól függetlenül. Ugyanakkor pedig a Klebelsberg Könyvtárban több, mint félmilliárd dokumentum érhető el a katalóguson keresztül. Van olyan kutató, aki 10 éve nem használt más digitális tartalmat, mint amit a könyvtár megvásárol. Ez azt jelenti, hogy ki tudjuk szolgálni az egyetemi kutatás igényeit.
Nagy Gyula: - A Klebelsberg Könyvtárban azért nem aggódunk ezen a kérdésen, mert az elmúlt pár évben mind a könyvtárba bejövők száma, mind a virtuális térben valamelyik anyagunkat meglátogatók száma növekedett. A könyvtár közösségi tér funkciója pedig kivált erősödni látszik. Idén talán először fordult az elő, hogyha még néhány tucat olvasó bejön délelőtt, már nem mindenkit tudtunk volna leültetni az olvasótermekben, pedig mintegy 1000 ülőhelyünk van összesen.
Kokas Károly: - Ebben a külföldi hallgatók sokasodása is szerepet játszik, mivel nekik az a munkastílusuk, hogy reggel bejönnek, lepakolnak, elmennek az óráikra, majd visszatérnek a könyvtárba délutánra, mert itt találják meg a szakkönyveiket és a közösségeiket. Itt szeretnek dolgozni. A magyar hallgató viszont jellemzően kikölcsönzi a könyveit és hazacipeli. Sokszor akkor is, ha egy 5 oldalas tanulmányt az olvasóteremben gyorsabban elolvasott volna, mint ameddig a kölcsönzés folyamata tartott.

... És nem is annyira könyvtár legyen, hanem inkább az otthonra emlékeztető nappali szoba. - Mint Ragnar Audunson a közelmúltban Budapesten tartott előadásában elmondta: az elmúlt években szinte az összes oslói fiókkönyvtárat link felújították és újratervezték. Az újratervezés mögötti irányelvek voltak:
- távolítsuk el az akadályokat a területek és a funkciók között
- tevékenységek legyenek a központban, ne könyvek (ezért a polcok a falak mentén vannak, nem a helyiség közepén)
- legyen a könyvtár informális nappali helyiség.
Példa a koncepcióra a Biblio Töyen (ld.: link ), vagy a Stovner illetve Fubiak fiókkönyvtár, melyek körzetében 50% körüli a bevándorlók aránya.
A koncepció eredményeképpen a
- a könyvek a háttérben vannak
- a "könyvtár" hagyományos fogalma helyett a tanulószoba funkció erősödött meg
- nappaliszoba-típusú belső kialakítás
- informalitás
- a használók akkor is bejöhetnek, ha nincs bent könyvtári alkalmazott
- meglódult a forgalom a meghosszabbított nyitvatartási idő hatására. (ref.: MG)

Beszámoló egy élelmiszeripari konferenciáról...
- Dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának Élelmiszermérnöki Intézetének docense szerint az emberek sokkal kevésbé hallgatnak a tudományos szakemberekre, mint az influenszerekre, akiknek nagyobb a hangjuk, a tudásuk viszont jóval kevesebb. Például fontos látni, hogy a cukor önmagában nem ősellenség, a kulcsszó az egyensúly. Vagyis amennyi energiát beviszünk a szervezetbe, azt fogyasszuk is el. Abszolút hibás elképzelés azt hinni, hogy egy élelmiszer elhagyásával minden egészségügyi gond megoldódik - annak ellenére, hogy nyilvánvalóan jobb, ha valaki kevesebb cukrot vagy telített zsírokat fogyaszt. Gyimes szerint az édességipar felelőssége abban rejlik, hogy olyan innovációkban gondolkozzanak, amik egyszerűen biológiailag jobbak, mert mondjuk több rostot tartalmaznak, ökológiailag fenntarthatóbbak, vagy egészségesebbek.
- A cím üzenete több kérdést is felvet. Pl.:
1. Ne csak tudományos, hanem népszerű fórumokon kommunikáljunk
2. Igyekezzünk üzenetünkre a legnépszerűbb köntöst adni
3. Erősítsük a tudományosságunkat
4. Oktassuk az influenszereket - vagy éppen próbáljuk meg elvonni tőlük a figyelmet?
5. Üzenetünkből első lépésben hagyjuk ki az elidegenítő könyvtár és az olvasás kifelezéseket. Azok csak akkor kerüljenek elő, ha a célcsoport befogadóvá vált
+1. Szerinted...? (MG)

Az iskolai könyvtáros feljegyzi, hogy a diákok mennyi és milyen vastag könyveket olvastak - évről évre. Az így vezetett haladási napló alkalmas arra, hogy a könyvtáros azoknak a diákoknak segítsen, akik számára az a legfontosabb. Ez a könyvtár a katalóniai Olot kisváros piarista iskolájában található. Pontosabban nem könyvtár, hanem Mediateka. Nincs nyitvatartási ideje. A diákok ugyanis az iskola nyitva tartási idejében bármikor betérhetnek. A kölcsönzésen és olvasgatáson túl bejárnak az óra közben kapott kutatási feladatok, vagy a projektfeladatok megoldásait keresve is.
A fotókon link látszik:
- a könyvtáros óvodásoknak tart mesés foglalkozást, miközben nagyobb diákok saját dolgaikat intézik
- a könyvek gerincén a színcsíkok a különböző korosztályok szerint tagolják az állományt
- a visszahozott könyvek polcának katalán nyelvű feliratai: ens agrada llegir / llegim com bojos = szeretünk olvasni / olvastam, mint őrült.

Bizonyos lengyel önkormányzatok nyilatkozatokban bélyegezték meg az LMBTI-közösségeket, sőt, LMBTI-mentes övezetnek nyilvánították saját területüket, amit egyértelműen tiltanak az uniós alapokmányok. Lengyelországban az LMBTI személyek 70 százaléka depresszív, öngyilkosságra hajlamos, mert alapvető emberi méltóságuk kerül veszélybe, holott nekik ugyanolyan joguk van, mint másoknak. Ugyanakkor (...) nemcsak Lengyelországból, hanem Magyarországról is aggasztó homofób hírekről hallani és fizikai támadások is történnek. A szlovén szociáldemokrata Tanja Fajon képviselő az Európai Parlamentben azt mondta, meg kell tanítani a társadalomnak a sokszínűség elfogadását és azt, hogy a gyűlölet nem lehet megoldás. (Index)
Az Egyesült Államokban készült felmérések szerint az Államokban az utcán élő, otthonról elzavart serdülők és fiatalok nagyjából 40%-a az LMBT kisebbséghez tartozik. Julie Winkelstein iowai könyvtáros szerint a könyvtárosoknak nagy szerepük lehet az utcán élő meleg fiatalok megkapaszkodásának segítésében. Sokszor a könyvtár az egyetlen hely, ahol segítséget és információt kaphatnak, és ahol segítik őket a társadalomba való visszailleszkedésben. Bár a hazánkban az utcán élő, csellengő fiatalokról nyilvános forrást nem találtam, feltételezhető, hogy hasonló arányú adatokat kapunk hazánkban is. (Young Adult Library Services, 2014. Fall; ref.: Somorjai Noémi)

Hiába a kormányzati dicshimnusz az emelkedő nyugdíjakról, a reálérték megőrzéséről, a statisztika szerint egyre többen élnek a szegénységi küszöbként meghatározott jövedelemből. Magyarul: egyre több a szegény nyugdíjas.
A kormány előszeretettel veszi terítékre a nyugdíjak értékének megőrzésére irányuló vállalását és annak túlteljesítését is. A felszín alatt azonban számos repedés kezd megjelenni a megváltozott nyugdíjszámítási rendszer miatt. A bérnövekedés figyelmen kívül hagyása ugyanis azt eredményezte, hogy egyre szélesebbre nyílik az olló az idősek ellátása és a bérek között. Ennek következménye az a 2014 óta megfigyelhető és egyre nagyobb fokozatra kapcsoló trend, ami a nyugdíjasok életszínvonalának folyamatos romlására világít rá.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa szerint ugyanis tovább emelkedett a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegények aránya. 2018-ban 11 százalékos volt az előző évi 10 százalék után. Ami azonban ennél is súlyosabb, hogy 2010-hez mérten már több mint a duplájára emelkedett a mutató - akkor még csak 4,6 százalék volt.
Relatív jövedelmi szegényeknek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. Ez tavaly havi 93 312 forintra jött ki a statisztikai hivatal szerint, vagyis aki ennél kevesebb pénzből gazdálkodik egy hónapban, az statisztikailag is szegény. Tekintve hogy a lendületes béremelkedés felhúzza az átlag (ez esetben medián) keresetet, az abszolútértéken vett szegénységi küszöb is egyre feljebb kerül. A növekedés mértéke pedig a béremelkedések miatt bőven nagyobb ütemű, mint a nyugdíjak emelkedéséé. 2017-hez képest a szegénységi küszöb értéke 11,3 százalékkal került feljebb, miközben a nyugdíjak alig néhány százalékkal emelkedtek egy év alatt, ez pedig azt jelenti, hogy statisztikailag biztosan egyre inkább elszegényednek a nyugdíjasok.
Köznyelvre lefordítva a 11 százalékos jövedelmi szegénység azt jelenti, hogy 238 ezer nyugdíjas havi 93 312 forintnál kevesebb pénzből élt 2018-ban. Egy év alatt az érintettek száma közel 28 ezer fővel emelkedett.

A könyvtárszakmai rendezvények színvonala leginkább ezzel lenne mérhető - kérdeztünk rá a múlt héten. A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
10 - a fontos témák megragadása
0 - a prezentációs színvonal emelése
18 - a tényleges szakemberek (nem protokoll) megszólaltatása
2 - rendezvényszervezés javítása
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu.
A hasonló, 2015-ös válaszokkal együtt nézve ezt a diagramot kapjuk: link .
Ezek alapján látszik, hogy egyre kevésbé szeretjük, ha a szakmai rendezvényük előadói nem teljesítményük, hanem pozíciójuk alapján osztják az észt. (MG)

Múlt heti lapszámunkban megjelent hírt - Négy vaskos tévhit az olvasással kapcsolatban link (előadást) - Petrovszki Mária kommentálta:
- A kampányok - szerintem - többnyire azokat mozgósítják, akik eleve teszik, ismerik és használják azt a "dolgot". Az olvasás népszerűsítése azoknak kellene, hogy szóljon, akik nem szoktak könyvet olvasni - de a hagyományos eszközök vajon képesek-e megszólítani őket? Találkozom olyan emberekkel, akiknek az olvasás szó nem örömet jelent, hanem frusztrációt, bűntudatot, szégyent: volt, aki megkérdezte, hogy eljöhet-e biblioterápiára, mert neki hármasa volt irodalomból, vagy egy másik csoporttag azt mondta, hogy annyira örül, mert ő eddig azt hitte magáról, hogy nem értene meg egy "komoly" novellát, és megszabadult ettől a kisebbségi érzésétől. Vagy aki úgy jön oda, hogy tudja, olvasnia kellene, mert a barátai sokat olvasnak, de hát ő nem szeret - adnék-e neki azért könyvet, hátha elolvasná? Vagy ő még nem volt soha beiratkozva a könyvtárba, mert tart attól, hogy amiket ő olvasni szeret, abból majd azt gondoljuk róla, hogy ő ilyen vagy olyan, nem elég okos, nem elég művelt. Talán őket, a bármilyen okból kevesebbet, esetleg semmit sem olvasókat, vagy akiknek bármi miatt kevésbé pallérozott a befogadói készségrendszere, őket kellene megszólítani, megérinteni új módszerekkel.
A témához kapcsolódik: Gereben Ferenc: Az ún. "Máté-effektus" az olvasás- és könyvtárszociológiában
link

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Békés Megyei Szervezete rendezvényén Dézsi János: komoly probléma, hogy egyre kevesebben választják a könyvtári szakmát. Hangsúlyozta, a fennálló helyzetet pedig tovább rontja a területen érezhető bérfeszültség.
Gyarmatiné Laduver Márta elmondta, a KönyvtárMozit az ötezer lakos alatti kistelepülések azon könyvtárai vehetik igénybe, akik az illetékes megyei könyvtár KSZR tagjai.
- A portálon többek között animációs, dokumentum- és játékfilmek, sorozatok, valamint színházi közvetítések is megtalálhatók. Ugyanakkor a filmvetítés csak egy része a kezdeményezésnek, hiszen ezek az alkalmak lehetőséget biztosítanak a beszélgetésekre, eszmecserékre is.
Rakonczás Szilvia elmondta: az elmúlt két évben az ÁSZ munkatársai megnézték, mennyire vagyunk átláthatók, mennyire működünk szabályosan, hogyan kezeljük a kockázatokat - ismertette az igazgató.
Átadták a megyei könyvtárosok kiemelkedő munkájáért járó díjakat. Idén az "Év könyvtárosa Békésben 2019" címet Kóti Hajnalka érdemelte ki, aki a főiskolai tanulmányai befejezése után, 1989. június 1-én lett a Békés Megyei Könyvtár munkatársa, ahol azóta is elkötelezetten végzi munkáját. Míg az "Év KSZR könyvtárosa Békésben 2019" elismerést Veres István vehette át, aki negyven éve vezeti az okányi könyvtárat.

1. Különböző intézmények közös kampányai hatékonynak
2. Az olvasásról való szép szöveg (push marketing) ne terelje el a figyelmet annak lényegéről (a push-pull marketing a nyerő)
3. Több inger együttes hatása tűnik nyerőnek; több, egymást kiegészítő tevékenység és inger) - pl. számegyenes - ugrálással, fák megkülönböztetése - leveleinek megszagolásával. N.b.: az Alzheimer-betegség hatásai is csökkenthetők
4. Mérés, visszacsatolás; vö.: "amit nem tudsz mérni, nem tudod menedzselni!"
5. Gyürkőzz fel a gyengén olvasókra (módszertan megtanulása)
6. Kevesebbet foglalkozzunk a könyvekkel, helyette több és színesebb foglalkozás, tevékenység kell.
S hogy honnan ezek a következtetések? Ld. a forráslinken elérhető előadást.

Délmagyarország: A könyvtári adatvagyon hány százalékban jelenik meg a magyar nyelvű weben? Milyen arányban van digitalizálva a könyvtárakban elérhető tartalom?
Nagy Gyula: - Ez utóbbi könyvtáranként nagyon változó. A Klebelsberg Könyvtárban mintegy 3 millió oldal digitalizált tartalomnál tartunk, ami nagy munka, de a teljes állomány elenyésző százaléka. Ha a weben elérhető digitális tartalmat nézzük, a magyar kiadású napilapok, folyóiratok 80-90 százaléka ott van valamelyik adatbázisban. Az ADT és a Hungaricana oldalain 30-35 millió oldalnyi tartalom érhető el. Az Akadémiai Könyvtár repozitóriuma néhány millió oldalas. Ha összeadjuk a többi néhány millió oldalas tartalmat, kijönne még 35 millió. Ugyanakkor az összes magyar digitális sajtótermék, könyv együtt több száz millió oldal. Vannak országok, mint Ausztrália vagy Új-Zéland ahol elmondhatják, hogy a periodikák tartalma 100 százalékban elérhető a weben.

A mobil eszközök emberek milliói mindennapi életének mindenütt jelenvaló kiegészítői. Ezek az eszközök felhasználhatók arra, hogy hatékonyan kiszolgálják a használó információs igényeit. A könyvtárosok segítségére lehetnek a használóknak azon készségek fejlesztésében, melyek a mobil alkalmazások és kapcsolódó technológiák (MAT) kiválasztására, megvásárlására, tervezésére, fejlesztésére, felhasználására és fenntartására irányulnak. A Múzeumi és Könyvtári Intézet (Institute of Museum and Library Services) által finanszírozott MISSILE (Mobile Information Skills and Solutions in Library Education, Mobil Információs Készségek és Megoldások a Könyvtárosképzésben) projekt keretében egy interdiszciplináris képzési programot hoztak létre, melynek célja, hogy a könyvtáros-informatikus hallgatókat könyvtárakban és nonprofit szervezeteknél (többek között iskolákban és egyházaknál) működő mobiltechnológiai konzultánsokká (MTC) képezzék ki. A cikk bemutatja a tantervet, melyet a felállított tanácsadó testület szakértői egy felmérés alapján dolgoztak ki. Az egyedi képzési terv magában foglal munka közben elsajátítható gyakorlati képzéseket, vendégelőadásokat, valamint tereplátogatásokat kutatók és gyakorló szakemberek közös, interdiszciplináris mentorálása mellett. A MISSILE képzési program olyan 21. századi készségeket fejleszt, mint az információs, kommunikációs és technológiai műveltség, a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás. (A könyvtároshallgatók képzése mobiltechnológiai konzultánsokká könyvtárak és nonprofit szervezetek számára; Autoref.)

- Lehet, hogy nekik jó, de mi tudjuk, hogy mi jó nekünk, ezrt maradunk a nálunk bevélt modellnél... ;) (MG)
- Az Oodiba bárki ingyenesen beiratkozhat, és gyakorlott magyar látogatóként különösen felfoghatatlan, hogy a késedelmi díj is csak jelképes: napi 20 eurocent, ami az >5 eurós sörök világában egy vicc, a jelek szerint mégsem omlik össze a rendszer, ahogy minden közép-európai számítás szerint kellene. Nem csak könyvek vagy CD-k, DVD-k érhetők el térítés nélkül, ugyanúgy lehet gördeszkát, korcsolyát, rollert is kölcsönözni.

A hétvégén több fotó jelent meg arról, hogy két nő egy halom könyvet éget el egy megyei könyvtár előtt Kínában, írja a Guardian. Elsősorban a kormányzat által illegálisnak és elfogultnak ítélt könyvek vannak veszélyben.
Október elején a kínai oktatási minisztérium elrendelte, hogy "meg kell tisztítani" az általános és középiskolák könyvtárait a kommunista rezsim által nem megfelelőnek, vagy elavultnak ítélt könyvektől, és felszólították az intézményeket, hogy hazafias oktatást végezzenek.
Az irányelv alapján a nemzetbiztonságot veszélyeztető, a társadalmi stabilitást vagy az ország becsületét veszélyeztető könyveket kell eltávolítani.
Ezenkívül a vallási tevékenységet vagy a "helytelen globális értékeket" népszerűsítő könyveket szintén el kell távolítani. Az iskoláknak jövő márciusig kell jelentést tenniük arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek a rendelet céljainak érdekében.
Az elmúlt időszakban Kína különösen sok erőfeszítést tesz a fiatalok által fogyasztott tartalmak szabályozására, ezért fokozottan ellenőrzi az interneten közzétett tartalmakat és a videójátékokat is. A kommunista rezsim által tiltólistára tett könyvek eltávolítása és elégetése komoly felháborodást váltott ki Kínában is, sokak szerint ezek a Csin-dinasztia, a náci Németország vagy a '60-as, '70-es évek kulturális forradalmát idézik.

Múlt századi képeslapokkal, plakátokkal, régi ajándékokkal, játékokkal, korra jellemző érdekességekkel idézi fel az OSZK tárlata az ünnepek hangulatát.
Óriási nyitogatható adventi naptár, diafilm-kuckó és apró ajándékok várják azokat, akik az adventi időszakban ellátogatnak az Országos Széchényi Könyvtárba.
A XX. századi karácsonyaink - adventi körkép - című kiállításunk kultúr- és társadalomtörténeti szempontból mutatja be, hogyan formálódtak az ünnepi szokások a világháborúk, válságok és politikai változások idején.
A tárlaton karácsonyi tematikájú diafilmes válogatást láthatunk míves ábrázolásmóddal és a fantáziavilágot inspiráló grafikai munkával, ennek megfelelően Weöres Sándor: Suttog a fenyves és a Száncsengő című művei is megelevenednek.
A tárlat múlt századi képeslapokkal, plakátokkal, valamint a könyvtár munkatársainak személyes családi karácsonyi fotógyűjteményeivel egészül ki.
A falakon évtizedek bontásában jelennek meg a régi ajándékok, játékok, korra jellemző érdekességek. A kiállítótereket a karácsonyhoz köthető tárgyak, régi irattartók kötik össze, utóbbiak apró ajándékokat rejtenek, ezzel is kedveskedve látogatóink számára.
A kiállítás 2019. december 5-től 2020. január 10-ig látogatható.

Aki karácsonyi ajándékot keres, a polcokon kiemelt helyen találja meg a hanglemezeket, amit Magyarországon bakelitnek neveznek, holott valójában vinilből készül. Ez nem csoda, hiszen iparági előrejelzések szerint az idén a világ legnagyobb zenei piacán, az USA-ban több bevétel származik belőlük, mint a cd-lemezekből, amelyekről az 1980-as évek második felében úgy tűnt, múzeumba küldik a fénylő fekete színű riválisukat. A széles sávú internet terjedésével teret nyert zenei streaming azonban mindent elsöpört az útból. A mai hanglemezek minősége a rajongók szerint felülmúlja a cd-lemezekét, az online hozzáférhető digitális változatról nem is beszélve. Ez persze az árakon is látszok azok számára, akik a vásárlásukkal egyfajta időutazáson akarnak részt venni, hiszen legutóbb 1986-ban előzte meg a vinil lemez a cd-t. Akik pedig még inkább nosztalgiázni akarnak, azok magnókazettákat vesznek, mert azok iránt is új kereslet jelent meg. Ami zavarba is hozta a gyártókat, mert már nem igazán készítenek a világon hozzájuk szükséges magnószalagokat.
Források: link ; link

Mikor dobjunk el mindent és hívjunk azonnal mentőt, vagy autózzunk gyorsan a sürgősségire, vagy mikor várjuk ki a háziorvosi, szakorvosi rendelést? - sokan vagyunk bizonytalanok benne, s nem véletlenül. A sürgősségi osztályok 2013-as széles körű, rendszerszerű bevezetésekor elmaradt a lakosság tájékoztatása a sürgősségi használatának módjáról, s a nemzeti alaptanterv sem törekszik az ismeretek terjesztésére. A "Mikor forduljunk orvoshoz - 100 tünet, amelynél azonnal hívjon mentőt" című most megjelent könyv gondoskodik a hiánypótlásról.