- tette fel a kérdést Steigervald Krisztián generációkutató. A felvetés jogosságát alátámasztja, hogy a múlt héten közzétett reprezentatív felmérés eredménye szerint a célcsoport 44,3%-a nem tartja szükségesnek a könyvtárat. A diagramot ld.: link . A kérdést tehát meg kell tudnunk válaszolni, hogy hitelesek legyünk.
Mindezen a helyzeten nem változtat az, hogy - mint Nényei Pál középiskolai magyartanár felhívta rá a figyelmet - "soha nem olvastak a világtörténelemben annyian, mint most".
Ha tehát sikerül megválaszolnunk a címben feltett kérdést, és válaszunk a célcsoport egyes tagjainak is elfogadható, akkor van esélyünk a használókká avatni a könyvtárat még nem igénybe vevőket. (összeáll: Hertelendy Helga és MG)

Sok előnnyel jár az, ha a könyvtárak hiteles adatokkal rendelkeznek pl. saját látogatottságukról. Örömteli élményekben is lehet részük :-) A múlt héten a KIT által is megosztott link Gallup hír hatására Hollandiában is kíváncsiak lettek a szabadidős tevékenységek használatának gyakorisági térképét. Mark Deckers könyvtári tanácsadó el is készítette a kimutatást.
Az eredmény: a könyvtárak 62,6 millió alkalommal 2018-ban messze a leglátogatottabb intézmények Hollandiában - ld. a hierarchia diagramot itt: link . Ráadásul még növekszik is könyvtárhasználat! A labdarúgó-stadionok nem haladják meg az 5,8 millió látogatót, és ebből 1,5 milliót az Ajax, és a Feyenoord hoz. A könyvtárak persze nevethetnek ezen.
Az élményparkokban a számláló 21 millión áll. A múzeumok látogatottsága 32 millió (ebből az amszterdami Rijksmuseum 2,3 millió látogatással a legnagyobb.
A könyvtárak közül az amszterdami OBA link messze a legnagyobb volt látogatók számát tekintve 2018-ban: 3,8 millió. Ez a leglátogatottabb szabadidős intézmény a teljes mezőnyben. A hágai közkönyvtár link 2,5 millióval, a rotterdami link 2,4 millióval követik. A 2018-ban megnyílt Lochal link még nem volt benne a statisztikában, tehát izgalmas, hogy hol lesznek a 2019-es statisztikában.

Van azonban egy intézmény, amely esetében nem tudtam azonnal meg az éves látogatói számot - írja Mark Deckers. Ezek az egyházak. Egyedi adataikon túl nincs közös "iparági szövetség", amely ilyen típusú "teljesítménymutatókkal" jár. A CBS (a "holland KSH") egy sajtóközleménye szerint 2018-ban a hollandoknak kb. 10% -a jár templomba hetente. Ennek alapján az egyházak összetett látogatási száma évi 85 millió. Ennél pontosabb, megalapozottabb szám nincs. Mellesleg, a templomok látogatottsága évtizedek óta csökken, ezért esélyes, hogy a könyvtárak látogatószám tekintetében rövidesen meghaladják az egyházakat. (ref.: MG)
- Megjegyzendő, hogy a felsorolt intézmények közül a könyvtárak és a templomok jelentős részben ingyenesek - szemben a többiekkel. (MG)

Talán többen emlékeznem még az "Összefogás a könyvtárakért" rendezvénycímre. A marketingorientáció minimális szintjén álló, köldöknéző cím (hiszen nem a könyvtárakért, hanem a használókért kell összefognunk) hosszú évek múltán megváltozott. Hasonló kérdést vet fel "Az én[!] könyvtáram" projektelnevezés is. Noha mindannyian ismerjük József Attila szavait: hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat. Látjuk is pl. a skandináv mintákat: használó, könyvtáros és sok más szerveződés együtt alkotja "A mi[!] könyvtárunkat".
A helyzet azonban összetett. A most lezárt 2 milliárd Ft-ba kerülő projekt nagy erénye volt pl. az olvasás és a könyvtárhasználat reprezentatív vizsgálata. Sok év óta tehát ismét tudjuk a tényeket. És nem csak belterjesen, azaz, hogy mit gondolnak a már könyvtárhasználók. Hanem azt is, hogy a könyvtárat nem használó többségnek mi a véleménye. Egyedülálló lehetőség tehát, hogy a könyvtár célcsoportjának ne kb. 20%-ából, hanem 100%-ából induljunk ki pl. a mintaprogramok kidolgozása tekintetében. (Hogy mit kívánnának a könyvtárba nem járók a könyvtárba járás érdekében, ld. itt: link ). 44,3%-uk szerint nincs szükségük könyvtári szolgáltatásokra. Az infrastruktúra vagy a személyzet minősége pl. jóval kisebb akadály számukra.

A múlt heti rendezvényen elhangzott beszámolók kisebb hányada említette a használói igények szempontját, a nagyobb hányad abból indult ki, hogy mi(!) mit tartunk fontosnak, illetve mi mit kívánunk be- vagy eladni használóinknak.
Ha a könyvtárszerető hányadból indulunk ki, akkor bár nagyobb saját sikerélményünk, ám talmi. És eséllyel marad fenntarthatatlan - miközben a fontosabb problémákkal nem is szembesülünk. A fontosabb probléma pl., hogy a használók döntő hányada számára a könyvtár nem jelent értéket (ld. a linkelt ábrát). Ilyen helyzetben viszont még kínosabb hip-hop-hejehuja pr-cikkeket írni közpénzből.
Igaztalan lenne azonban a projekt egészét így beállítani. Projekt-erények:
- A rég várt reprezentatív olvasás- és könyvtárhasználati felmérés - 2 alkalommal is
- Bár a projekt lezárult, a mintaprogramok használata tovább folyik
- Legalább részleges elszakadás a korábbi felülről lefelé irányító szakmai vetetési gyakorlattól.
- Ritka nagy előny volt a projektvezető nyitottsága.
Lehet, hogy egy esetleges következő projekt építhet a meglévő tapasztalatokra, s a potenciális használók egészének igényeiből kiindulva már őket és más intézményekkel szervesen együttműködő "A mi könyvtárunk" lesz? (MG)
- Kapcsolódó analógia: Felejtsük el az egyfunkciós könyvtári teret! link .

Népszava: Miért kell költöznie az Országos Széchényi Könyvtárnak?
DSz.: Amióta a nemzeti könyvtár a Várba költözött, tehát a múlt század nyolcvanas évek második felétől minden főigazgató azt jelezte a mindenkori kormányzatnak, hogy az az épület nem megfelelő a nemzeti könyvtár céljaira. Ráadásul a komcsik adtak egy kis vasbeton kujakpofont a történelemnek, némi azbeszttel fűszerezve. Magyarország az utóbbi tíz évben annyit erősödött, hogy most lehetne egy zöldmezős beruházásként új és korszerű épületet felhúzni, olyant, amit direkt a nemzeti könyvtárnak terveznek.
- Mi alapján javasolták a megkérdezett szakértők új helyszínként a Déli Városkapu diákváros környékét?
DSz.: Fürjes Balázs kormánybiztos úrral és csapatával néztem végig miniszteri biztosként az összes lehetséges szóba jövő budapesti területet. Mivel a Diákvárosban több ezer egyetemista fog életvitelszerűen lakni, és mivel az OSZK-t szeretnénk nyitott nemzeti könyvtárként újrapozícionálni, elég logikus javaslatnak tűnt.
- Mennyibe kerül az új épület és a költözés?
DSz.: Hogy mennyibe kerülne az új épület, azt azután tudja bárki felelősen megmondani, miután kialakul a szakmai koncepció, és ezt beárazták az árajánlattevők. A költözésre készült egy többmilliárdos kalkuláció, és azt is tudjuk, hogy egy esetleges kétszeri költözés háromszor annyiba kerül, mint az egyszeri. (Népszava)
- Az előterjesztés javaslatot tesz a kormány tanácsadó testületeként Anyanyelvi Kulturális Társulás és Művészeti Tehetséggondozó névvel egy olyan szervezet létrehozására, amely "a könyvkultúra, az irodalom, valamint a magyar kortárs alkotóművészeti és könnyűzenei területen szolgálhat iránymutatással". Az elnök a PIM főigazgatója lenne.
Ebben a társulásban részt venne az Országos Széchényi Könyvtár, a PIM, a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ), a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és a Cseh Tamás Archívum Alapítvány. A társulás közreműködne a nemzeti kultúra megőrzéséhez, valamint a nemzeti identitás megerősítéséhez fűződő programok és tevékenységek megvalósításában, "a nemzeti kultúra területén az összefogásból eredő előnyök eléréséhez szükséges alapok megteremtésében", részt venne a kultúraszervezésben, támogatná "a nemzeti kultúra megőrzését és fejlesztését", valamint közreműködne "a magyar nemzet határon átívelő kulturális újraegyesítésének előmozdításában".
Megkérdeztük Demeter Szilárdot, a 21. században, a digitalizálás korában valóban indokolt-e az OSZK számára létrehozni egy új épületet jelentős beruházással. Azt felelte: "Érdekes fölvetés, hasonlót már hallottam, de leginkább politikusok, illetve újságírók tettek ilyen gondolatkísérletet. A könyvtárszakma többsége a nemzeti könyvtár léte és erősítése mellett van, mint ahogyan azok a döntéshozók is, akikre nekem figyelnem kell. Azért olyan európai országot nehezen tudnak nekem mutatni, ahol nem létezik nemzeti könyvtár."
Az előterjesztés alapján Demeter létrehozná az úgynevezett Széchényi Könyvközpontot is a magyar olvasáskultúra erősítésére és népszerűsítésére, a magyar könyvkultúra állami szereplőjeként annak koordinálására, a nemzeti kultúrát erősítő művek létrejöttének elősegítésére, a közpénzből készült könyvek terjesztésére a közkönyvtárakban, iskolai és szakkönyvtárakban, olvasásnépszerűsítő kampányok lebonyolítására, a kortárs magyar non-fiction könyvkiadás segítésére és a magyar kiadói kultúra professzionalizálásának elősegítésére. A Központ a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-ből (KELLO) való kiválással jönne létre. A KELLO-nál csak a tankönyvkiadás és -terjesztés maradna, a többi feladat átkerülne a Központhoz. (Index)

Az én könyvtáram konferencián Steigervald Krisztián generációkutató óvatosan előbb elnézést kért, utána mondta a kritikát: A könyvtárosoknak (és szülőknek, pedagógusoknak) sincsen stratégiája a munkaerő-piaci elvárásokat illetően. Lehetőség pl., ha a könyvtár megszervezi a találkozást a munkaadókkal. A jövő könyvtárának szerepe tehát még mindig, projektzárás után is megfogalmazható! (Legalábbis, ha hiszünk a szlogenben: "A jövő a könyvtárban kezdődik".)

KIT-kommentár: A legfontosabb képességek 2020-as listáját évek óta ismerhetjük (vö.: A sikeres munkavégzés emberi feltételei (kompetenciák) - megvannak? link ) Ehhez, és a potenciális munkaadók megtalálásához a könyvtár beszeretheti a forrásokat és kínálhatja a készségeket. Nem egy angol, holland közkönyvtárban "gyakorlati helyismeret" kapcsán megtalálhatók a helyi vállalkozások nyomtatott ismertető anyagai. Így a helyben munkát kereső használó számára kihagyhatatlan forrás a könyvtár a sikeres munkakeresés előtti tájékozódáshoz. Egy ilyen szolgáltatás felvirágoztathatja, gyakorlatiasabbá is teheti a könyvtár patinás helyismereti tevékenységét. (MG)

Pályafutása során Czupi Gyula mostani kinevezése előttig 4 megválasztást és 4 elutasítást gyűjtött be. Kollekciójának különlegessége, hogy ezeket különböző politikai színezetű döntéshozóktól kapta. Így akár az is feltételezhető, hogy megbízatásával nem politikai elvárásoknak, hanem saját, a használók hosszú távú érdekein alapuló meggyőződének kíván megfelelni. Innovációinak sora legalábbis erről tanúskodik.
Igazgatói megbízatását a Halis könyvtár link élén legutóbb 2020. febr. 1-jétől kapta meg, 5 éves időtartamra. Előző mandátumának lejártakor pályázatát nem fogadták el link , és megbízást kapott a következő érvényes pályázatig link , legfeljebb 2020. március 31-ig link . A második pályázatra három pályamű érkezett, melyeket a döntéshozók elutasították. A harmadik pályázatról a január végi döntést egy új összetételű önkormányzat hozta meg.
Az újból megválasztott igazgatót a közelmúltban a megye könyvtárosai Zala megye könyvtárügyéért díjjal tüntették ki. Teljesítményét elismerő nagykanizsai nyugállományú vezetők és az ország városaiban dolgozó könyvtárvezetők sora állt ki mellette nyílt levélben a hosszúra nyúlt pályázati időszak idején.
A múlt heti döntésről sajtóhírt nem találtunk. (MG)

Ökosarkot adtak át a félegyházi könyvtárban. - A félegyházi könyvtár fontos törekvése, hogy a kultúrát és a zöld szemléletet összekapcsolja. Ezért is tartották fontosnak, hogy összegyűjtsék a zöld téma irodalmát és azokat különleges módon, egy ökosarokban kínálják olvasóiknak.
A most kialakított zöld részleg ékessége az a fa formájú polc, amelyet Rátkai Zsuzsa képzőművész tervezett és a Kossuth-iskola asztalosai készítették el. Ezen a polcon válogatva helyezték el a természetvédelem, környezetvédelem, környezettudatosság, fenntartható fejlődés, ökológia, klímaváltozás, zöld társadalom, újrahasznosítás, hulladékgazdálkodás, biokertészet irodalmát. Mindezek mellett zöld lélegző fal és növények teszik otthonossá az övezetet. Ugyanakkor itt helyezték el a Zöld Könyvtár díjról kapott diplomát is - összegezte az igazgatónő, aki még azt is elmondta, hogy új szolgáltatásként az olvasóknak a jövőben vászontáskát is kölcsönöznek, amiben hazavihetik a kiválasztott könyveket.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium könyvtára link 2019 nyarán új helyre, a harmadik emeletről a földszintre költözött.
A költözés előtt készítettünk egy kérdőíves felmérést a diákjaink körében: Mire használják a könyvtárat egy "digitális iskola" diákjai és tanulói, ahol a tankönyvek is nagyrészt elektronikusak? A 630 tanuló kicsit több mint fele válaszolt kérdéseinkre.
A "Mit csinálsz leggyakrabban a könyvtárban?" kérdésre diákjaink alacsony arányban (8%) válaszolták azt, hogy pihennek vagy alszanak. Azonban a tapasztalatunk az, hogy az olvasóink igénylik és szükségük van erre a lehetőségre is.
Van olyan tanulónk, aki késő estig tanul, de fáradékony. Reggel vagy délelőtt, ha van szabad órája, bejön és itt pihen. Kollégáink között is van, akinek délben szüksége van a 20 perces pihenőidőre, ezt a polcok között elnyúlva tölti. Más a rattan fotelbe ülve, fülében zenét (vagy más hanganyagot?) hallgatva pihen. A kék, "bálna" alakú fotelünk is kedvelt pihenőhely. A lépcsőfordulót inkább többen, csoportmunkában használják. Azonban ennek is kuckós jellege van, ott is a párnákat egymásra rakosgatják és azokon ülve dolgoznak. A könyvtár egészében padlószőnyeg van és sokféle párnát és plédeket is kínálunk, amit előszeretettel használnak is olvasóink.
A kérdőívben adott válaszokban is kiemelkedett a könyvtárral kapcsolatban a nyugalom, csend, elvonulás szavak. A zajosabb projektmunkák, makerspace biztosítása mellett fontos, hogy észrevegyük és figyeljünk az elvonulást, pihenést, alvást igénylő olvasóinkra is. (Németh Szilvia, könyvtárostanár, AKG)
A link oldalon látható fotókat Treszkai Anett építész készítette.

A múlt héten megadott, címben látható félmondatra érkezett szavazatok tájékoztató jellegű megoszlása:
18 - kérdés: hova, milyen feltételekkel
11 - már régóta kellett volna
21 - politikai ügy, mellékes a szakma
3 - teljesen fals ötlet.
Az adatok alapján úgy tűnik, hogy legnagyobb arányban politikai ügynek érezzük az OSZK elhelyezésének ügyét. S ha a 2015-ben hasonló kérdésre érkező válaszokkal összehasonlítjuk, akkor ez a válasz 33-ról 43%-ra nőtt. Csökkent a tárgyilagos, feltételekre kérdező válasz, 41-ről 31%-ra. Csökkent a maradás mellett álló teljesen fals ötlet válasz aránya is. A diagramot ld.: link .

Visszajelzést kaptunk, hogy közölt diagramjaink nehezen érthetőek. Ezért
- innentől több magyarázó szöveget kapnak a KIT-diagramok
- előszedünk két, korábban közölt anyagot, íme:
1. A link diagramon a 2019-ben az ODR rendszerén belül adott illetve kapott dokumentumok adatai láthatók. Függetlenül attól, hogy az adott dokumentum milyen formátumú volt (könyv, másolat, elektronikus stb.). Az adatok származási helye az ODR-portál link A kimásolt adatok alapján készült diagramon az adott (kék oszlopok) és kapott (arany oszlopok) esetében is darabszámok olvashatók mértékegységként. A könyvtárakat az adott (ld.: kék oszlopok) dokumentumok darabszáma szerint soroltuk csökkenő sorrendbe. Kitűnik, hogy egyes könyvtáraktól saját igényeikhez képest sok dokumentumot kérnek - itt a kék oszlopok magasabbak. Ezek a könyvtárak szolgáltatói képességeikkel bizalmat ébresztettek a kérő könyvtárakban.
2. Az Egy 2018-as ODR-kölcsönzésre "jutó" 2019-es támogatás diagramja link azt feltételezi, hogy az ODR-döntéshozók a jövő évre vonatkozó támogatások megítélésénél az előző év tényszámaira tekintettel hoznak döntést. A két adatsort és skálát tartalmazó diagram olvasása nehezebb, mint az előző. A kék oszlopok azt jelzik, hogy egy könyvtár menyi dokumentumot szolgáltatott 2018-ban. A Katona József Könyvtár pl. több mint 4000-et - olvashatjuk a számot a diagram jobb oldali, függőleges skáláján.
A bal oldali függőleges skála a poros oszlopok értékeit mutatja, az egy dokumentumra jutó támogatást. Minél alacsonyabb ez a szám - azaz rövidebb a piros oszlop - annál hatékonyabban használja fel az adott könyvtár a támogatást. Mint látszik:
1. a támogatások és a szolgáltatások csak esetlegesen vannak köszönő viszonyban egymással (ami az ODR-pénzek elosztásának célszerűségét kérdőjelezi meg)
2. irdatlan különbségek vannak egy dokumentum szolgáltatásának támogatásai között: van könyvár, amely egy dokumentum szolgáltatását 1000 Ft alatt oldja meg, s van, amelynél egy szolgáltatás 330.000-nyi támogatás Ft-ba kerül - feltehetően, mert a szolgáltatott dokumentumok számához képest a könyvtártól kevés dokumentumot kérnek.
Az adatok azt sugallják, hogy itt az ideje az ODR-támogatások hatékonyságát megteremteni, s a 20. századi, szolgáltatót támogató elképzelés helyett 21. századi, az igénybevevőnek kedvező nyílt, platform-jellegű rendszert kialakítani (vö.: Működhetne-e az ODR olyan hatékonyan és olcsón, mint az Uber, vagy az Airbnb? link . (MG)

A múlt heti Qulto szakmai napon mutatták be a folyó fejlesztést. A majdan elkészülő alkalmazás a következőket tudja elintézni:
- több könyvtár olvasójegyének együttes kezelése
- könyvtárkereső (térképpel)
- keresés a katalógusokban
- előjegyzés, hosszabbítás, késedelmi díjak és a közösségi média kezelése
- naptár a határidők, tagság érvényessége és a figyelmeztetések kezelésére.
További várható fejlesztések:
- online fizetés
- önkiszolgáló kölcsönzés
- könyvtáron belüli útvonaltervezés (a dokumentum helyének megtalálásához)
- marketing felhasználás.
A technikai tudás mellett kérdés marad, hogy a könyvtárak számára mennyire vonzó egy olyan alkalmazás, mely feleslegessé teszi a kölcsönző könyvtári asszisztenseket - legalábbis eddigi pozíciójukban, illetve a használó tevékenységét a saját honlapról az IKR-szolgáltató mobilfelületére tereli. E kérdésre egyelőre a fejlesztők képviselői is hümmögnek, de esélyes, hogy az alkalmazás képes lesz a használók borítékolható nyereségét fontosnak tartó használóorientált könyvtárak érdekeltségének megszerzésére. Ez a múltban - pl. a könyvtár.hu automatikus lejáratfigyelő eszközénél egyáltalán nem volt egyértelmű. Volt olyan fővárosi nagykönyvtár, mely egyenesen tiltotta e használók életét megkönnyítő lehetőséget. (MG)

Elképesztő pusztítást végzett a szakközepesek képességeiben a kormány oktatási reformja. - 2013-ban életbe lépett az az oktatási reform, amellyel a szakiskolák életét alakította át a kormány. Ennek egyik legfontosabb elméleti célja a szakképzés gyakorlatorientáltabbá tétele volt az érettségit nem adó képzésben, ami együtt járt az elméleti órák számának csökkentésével, különösen az első két évfolyamon.
Az MTA friss Munkaerőpiaci Tükör kiadványának egyik cikkében Hermann Zoltán, Tordai Dániel és Horn Dániel annak járt utána, hogyan alakította ez a lépés az érintett tanulók alapvető készségeit. Ez azért nagyon lényeges kérdés, mert mint egy a kötet másik tanulmányából is kiderül: a kompetenciák megléte lényegi hatást gyakorol a későbbi munkaerőpiaci helyzetre.
A reform után a korábbi négy-ötéves, érettségit nem adó szakképzési programokat hároméves duális képzések váltották fel, amelyek a keretében tanulók már az első évtől kaptak gyakorlati képzést is, és lehetővé tették számukra, hogy a kilencedik évfolyamtól tanulószerződést kössön velük egy képző vállalat, így megnőtt a szakmai gyakorlati képzéssel töltött idő - a szakmai elméleti képzés és a közismereti tárgyak rovására. (Index)
- Kapcsolódó: Az oktatási reform eredménye: a cigány kamaszfiúkat kilökték a közoktatásból link

Brit kutatók utánaszámoltak, hogyan hozható ki a legnagyobb szintű társadalmi egészség a jólléti pénzek optimális elosztásával.
Az már jó ideje tudható, hogy heti legalább 150 percnyi, közepes intenzitású testmozgás lassítja a fizikai hanyatlást, meghosszabbítja az önállóságot, könnyebbé teszi a hétköznapi feladatok elvégzését, és a mentális jóllétet is növeli. Ráadásul, ha csoportban végzik, csökkenti az elmagányosodás és a depresszió veszélyét. De vajon megéri ezt társadalmi szinten is támogatni? A tudósok most ennek számoltak utána.
Az Észak-Walesben működő Bangor Egyetem kutatói különböző krónikus betegségekkel küzdő 55 év felettieket vizsgáltak, akiket a helyi szokásoknak megfelelően nem valamilyen klinikára utalnak be, hanem egy 16 hetes, csoportosan végzendő edzésprogramot írnak elő nekik a helyi sportcentrumban.
A receptre írt mozgás társadalmi megtérülésének vizsgálatához a kutatók kérdőívekkel elemezték az érintettek és családtagjaik tapasztalatait (egészségi állapot, társas kapcsolatok, fizikai aktivitás, önbizalom tekintetében), valamint összevetették ezekkel a brit egészségügyi szolgálat, az NHS, illetve az önkormányzat kimutatásait is például arról, hogy mennyivel csökkennek az orvos-beteg találkozások és a tartós kórházi kezelések, vagy hányan vesznek éves bérletet közülük a sportcentrumba.
Az összegzés nyomán feketén-fehéren kiderült, hogy az időskorúak sportjának támogatásával sokkal többet lehet spórolni az egészségügyi kiadásokon, mint amennyibe a rendszer fenntartása kerül.

Gőzerővel épül a József Attila Megyei és Városi Könyvtár új épülete. Ősszel nyitja meg kapuit a 21. századi igényeket is kielégítő, világos, átlátható, izgalmas, modern intézmény a város központjában. Az itt dolgozó szakemberek pedig már azon dolgoznak, hogy minél gazdagabb szolgáltatásokkal várják a régi és új olvasókat.
Az új könyvtár kétszintes olvasótermében egy élő fa lesz, amely a zöld könyvtárat is hivatott majd jelképezni. Az épület zene- és médiatárral, digitális laborral, kávézóval, valamint kutatószobával is bővül.
Mikolasek Zsófia, az intézmény igazgatója: - Nyitottak vagyunk, ez a szlogenünk. Nyitottak a régire és az újra. A különböző generációkra, a művészetekre, a tudományra, a sportra. A lazaságra éppúgy, mint az elmélyült kutatómunkára, a szórakozásra. Az ajtónk nyitva áll, sőt, ki is megyünk rajta - mondja az igazgató, majd hozzátette: könyvtárba menni ma már trendi, hiszen oda a szülők is első szóra elengedik a gyerekeiket. Okosnak, olvasottnak, műveltnek, tájékozottnak lenni divatos dolog. Információt birtokolni létszükséglet.
Az új könyvtár ősszel nyílik meg. Alapterülete a kétszeresére nő és szolgáltatásai is jelentősen bővülnek. A hagyományos szolgáltatásokon kívül új szellemmel töltik meg a Zöld könyvtár gondolatát. A helyismereti gyűjtemény nagy részét digitalizálják és építik E-könyvtárukat. A di­gitalizált anyag alapján e-tananyagot fejlesztenek ki a közoktatásban részt vevő diákok és pedagógusok számára. Közösségi térként szélesre tárják a könyvtár kapuit a civil szervezetek, önképző körök, baráti társaságok, a különböző generációk előtt. Irodalmi kávéházzal kedveskednek az írott szó és a kávé szerelmeseinek. Teret, helyet, találkozási pontot kínálnak a középiskolásoknak. Emellett erősítik külföldi kapcsolataikat: V4-es könyvtári hálózatot és programot szerveznek határon túli bibliotékákkal.

Egy kisebb kihagyás után végre újraindult a marcali Berzsenyi Dániel Városi Könyvtárban link a sokak által nagyon várt Manó Móka Mozsárné Kutor Veronika vezetésével. Az évek óta nagy sikernek örvendő gyerekfoglalkozás minden hétfőn 9:30-kor veszi kezdetét a Városi Könyvtár gyermekrészlegében.
Szeretettel várunk minden kicsi és nagy gyereket, 3 hónapostól egészen 3 éves korig, aki kellemes környezetben és a jó társaságban indítaná a hétfő reggelt.
Szülők, nagyszülők együtt játszanak, énekelnek, mondókáznak, mozognak gyermekeikkel, unokáikkal, miközben észrevétlenül fejlesztik képességeiket, szókincsüket.

Három új társasjátékkal gazdagodott [a 1447 lakosú] tiszasülyi könyvtára link állománya, számolt be róla Balaton Mária, az intézmény vezetője.
A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszeren [sic!] keresztül - az új olvasmányokon túl - Mestermívek, RégÉSZkedjünk és Szolnoki KÉPtár Mutató elnevezésű készségfejlesztő játékokat is kaptak, melyek a szolnoki Damjanich János Múzeum kiállításait ismertetik meg a gyerekekkel szórakoztató formában.

A kiskőrösi önkormányzat egyhangúlag támogatta Turán Istvánné kinevezésének a meghosszabbítását. A városi könyvtár link vezetője 2025. január végéig irányítja a település kulturális intézményét.
A könyvtár állománya az elmúlt öt év alatt 10 662 darab dokumentummal gyarapodott. A regisztrált olvasók száma átlagosan meghaladta a 2700 főt, ez a település lélekszámhoz - 14 ezer fő - viszonyított aránya csaknem húsz százalék. Az elmúlt öt év során a könyvtár 176 838 személyes- és 548 773 távhasználatot mért az intézményben. Az elmúlt öt év nagy léptékű informatikai fejlesztésének eredményeképpen távolról, 24 órában elérhető szolgáltatásokat nyújtó intézmény. Egyfelől a webes katalógusban való több szempontú keresés lehetőségét. Másfelől a katalógusba belépve egy kattintással lekereshetők újdonságok, címek szerinti betűrendben. Ezen túl olvasók távolról, önállóan hosszabbíthatják meg kölcsönzéseiket, és kérhetnek előjegyzést másoknál kint lévő, vagy foglalást a hozzáférhető könyvekre. Már több éve működik az értesítések és felszólítások e-mailen történő küldése is. A távhasználatok számának megtöbbszöröződése ezen az új szolgáltatások bevezetésének köszönhető. Összesen 276 082 darab könyvtári dokumentumot kölcsönöztek az olvasók az elmúlt öt évben.

A 24.hu információja szerint könyvtárosi állást kapott a kecskeméti börtönben Mengyi Roland, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője.
Mengyit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság tavaly szeptemberben jogerősen. A büntetését január közepén kezdte meg az ország legenyhébbnek tartott büntetés-végrehajtási intézetében, ahol egyágyas, lakószobának is beillő fogdákban töltik az idejüket az elítéltek. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tagadta, hogy a Bács-Kiskun megyei intézet VIP-börtön lenne, és azt is, hogy egyes elítéltekkel kivételeznének. Ennek ellenére a fideszes politikus számára gyorsan találtak egy addig tudtunkkal nem létező munkalehetőséget.
Forrásaink szerint Mengyi részlegében eddig egy 500-600 kötetes szabadpolcos könyvgyűjtemény darabjait olvasgathatták az elítéltek. A könyveket eddig egy szekrényben tárolták, kölcsönző rendszer nem volt, mindenki maga választhatta ki, mit szeretne magával vinni. A másik részlegben ennél jóval nagyobb, főként világirodalmi műveket tartalmazó gyűjtemény halmozódott fel, de könyvtáros ott sem volt.
A munkavállalásért fizetés jár az elítélteknek. A fogvatartottak 260 forintos órabért kapnak, amivel 23-25 ezer forintot tudnak megkeresni havonta.

Tom Steinberg a brit Lottó Alap digatalizációért felelős vezetője volt. Majd a Nemzeti Lottó Örökség Alapnál töltötte be ugyanezt a pozíciót. Mindkét helyen csúcsvezető volt e munkakörben. Maga a pozíció létrehozása mutatta, hogy a szervezetek törekednek a digitális megközelítésekre. Steinberg szerint az alapkezeléssel foglalkozó intézményekben nehezebb a digitális átalakulás.
Sok cég küszködik annak megértésével, hogy a felhasználóknak mire van szüksége a digitális környezetben. Sokszor viszont már egy jó weboldal létrehozása is nagy változás. A weboldal átalakításán keresztül le lehet építeni a bürokráciát, frissíteni az értékeket és a menedzsmentet. Az alapkezelőknek ugyanúgy meg kell tervezni a digitális szolgáltatásaikat, mint a cégeknek és közszervezeteknek. Az alapkezelőknek pedig még támogatásokat is kell tudni nyújtani digitális környezetben. Egy olyan társadalomban, ami folyamatosan online van. Így a szolgáltatásnak olyan könnyen kezelhetőnek kell lenni, mint amit a felhasználó mondjuk az e-kereskedelmi szolgáltatóktól elvár. Egyúttal viszont a digitális befektetési készségeket is fejleszteniük kell.
A kulcskifejezés a service design, vagyis a digitálisan támogatott szolgáltatástervezés. Az online szolgáltatásoknak tiszta, barátságos és befogadó képet kell sugallniuk. Sokszor az alapkezelők nem értik, mekkora ebben a szerepük és felelősségük. Inkább megbízható, felelősségteljes pénzkezelő képét akarják sugallni. A szolgáltatás megtervezését csak másodlagosnak tartják. Pedig a zavaró folyamatok gátolják a terjeszkedést. Ez megváltozott az utóbbi tíz évben.
A service design még csak a fele a munkának. A szabályzatokat és az alkalmazottak készségeit is hozzá kell igazítani a folyamathoz. Az alapok több mint 10-15 éve jöttek létre. Azóta hatalmas változás volt a világban, az online töltött percekben, ami befolyásolja a munkát, a játékot, még házasságot is. Az alapkezelőknek látniuk kell a szokások változását, és hogy mi kell a felhasználóknak.
Jelenleg a digitalizációs törekvések a Steinbergéhez hasonló pozíciók létrehozásában nyilvánulnak meg. Jelzik, hogy a szervezetek csak ideiglenesen hozták létre. Mivel a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy a vezetőség készségei ezt követni tudják. A jövőben ismerniük kell a digitális eszközöket, hogy milyen embereket érdemes felvenni a használatukhoz, és hogy milyen projekt- és vezetési módszertant kell alkalmazni. Steinberg jóslata szerint 10-30 évbe kerül, hogy egy szervezet eljusson idáig. De megéri kivárni, ha valóban nyitott, felhasználó központú szemléletet hoz magával. (ref.: Habók Lilla)

Mesterséges intelligenciával jogi döntések éppúgy elemezhetők, mint állatorvosi nyilvántartások - mondja Gyekiczky Tamás, a digitális társadalom és a jogrendszer összefüggéseit Németországban kutató nyugalmazott bíró, aki szerint a valódi digitális forradalom, az e-akta sokkal gyorsabbá és átláthatóbbá tenné a bíróságok munkáját.
HVG: De mitől lesz ez jobb az embernek, aki azt szeretné, hogy a lehető leggyorsabban és a legszakszerűbben döntsenek az ügyében?
Gy. T.: Az e-akta egyszerűsíti a kommunikációt, átláthatóbbá válik vele az ügymenet. Leomlik egy olyan fal, amit bíróként én is sokáig éreztem: az ügyfelek nemegyszer azt hitték, hogy a bíró más ügyinformációkkal rendelkezik, mint ők. Az e-aktáknak köszönhetően a döntés legitimációja erősebb, a bírói indoklás teljesebb körű lehet. Nem mindegy, hogy egy ítéletet minden lehetséges bírói fórum elé elvisznek, vagy már az első döntést elfogadják a felek. Mindez persze nemcsak a digitális platform kérdése, hanem a jogi kultúra problémája is.

(frissített) Fűzfa Balázs a múlt heti Mérföldkő konferencián fontosnak nevezte a közös élményeket, közös alapot. De a most bevezetés előtt álló NAT 1850-nél tart. Indoklásként elmondta: egy magyartanár pl. semmi kreatív képességet nem értékelhet - hanem csak lexikai tudást. - További sajtóvélemények:
link
- Fenyő D. György: Nemzeti rombolás: Magyar nyelv és irodalom az új Nemzeti alaptantervben link
- A Magyar Gyerekkönyv Fórum elnökségének állásfoglalása link
- Tanárok tiltakoznak az új NAT ellen link
- KMKE: Minőségi és érdemi javulást hozhat a módosított NemzetI Alaptanterv link
- Dragomán György élesen bírálta az új Nemzeti Alaptantervet link
- A Szépírók Társasága szerint is elfogadhatatlan az új Nemzeti alaptanterv link
- A Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete és a Civil Közoktatási Platform után, most a Nyelv és Tudomány is állást foglalt link
- Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma: túl nagy teher az iskoláknak a NAT link
- Kásler Miklós: a módosított Nat biztos alapot nyújt link
- Arató László: "Az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv" link

Egy átlagos napon a Retro műsorait 1,7 millióan hallgatják,
- második a Petőfi 1,2 millió
- harmadik a nemzeti főadó, a Kossuth rádió 1,1 milliós országos hallgatottsággal - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
- Egymillió körüli napi elérése van a Rádió 1-nek
- a Dankó rádiónak pedig 198 ezer hallgatója van.
- A Bartók rádiót 58 ezren hallgatják naponta,
- majd az InfoRádió következik 45 ezres,
- valamint a Jazzy 39 ezres napi hallgatótáborral.
- A Tilos Rádió 11 ezer,
- a Duna World 9 ezer hallgatót vonz naponta.
A lista nem teljes, például a Klubrádió vagy a Karc FM hallgatottságáról sincsenek adatok az MTI által közzétett összegzésben.

Az első magyar női könyvtáros képzettebb volt, mint a főnöke, Móra Ferenc, és a fél város fülig beleszeretett.
Ma a szegedi Somogyi-könyvtár a Dóm téren áll, egy modern üvegpalota ad otthont a könyvgyűjteménynek. Az 1910-es években még máshol, a mai Móra Ferenc Múzeum épületében kapott helyet, és maga Móra volt az igazgatója. Ekkoriban bukkant fel ott egy fiatal lány, akit annyira vonzottak a könyvek, hogy felajánlotta: önkéntesként, ingyen is vállal munkát, csak a könyvtárban dolgozhasson.
Így került a Somogyi-könyvtárba Fischof Ágota gyakornokként 1914-ben, és akkor még nem sejtette, hogy nemcsak úttörője lesz a szakmának, de jó nagy felbolydulást fog okozni a szegedi művészvilágban is. A könyvtárigazgató Móra hamar felfigyelt a lány tehetségére, és arra biztatta, hogy tanuljon tovább, utazzon el, és keressen egy külföldi egyetemen vagy főiskolán olyan képzést, ahol tovább fejlődhet. Így Ágota éveket töltött Berlinben, és diplomás könyvtárosként tért vissza és állt munkába újra Szegeden 1918-ban.
Ő lett az első Magyarországon, aki nőként könyvtár szakon szerzett főiskolai diplomát. Továbbra is Móra Ferenc volt a főnöke, és az sem okozott köztük feszültséget, hogy Ágotának magasabb végzettsége és nagyobb szakmai rutinja volt addigra, mint az akkor már jó ideje köztiszteletben álló írónak.
Fischof Ágota visszatérése és munkába állása ugrásszerűen megnövelte a könyvtár látogatottságát. Hirtelen rengeteg szegedi férfi lett könyvmoly, csak azért, hogy a szép könyvtárossal válthasson néhány szót. Ágota rajongói között igazán nagy neveket is számon tarthatott. Moholy-Nagy László portrét festett róla, Juhász Gyula szonettet írt hozzá.

A kora gyermekkori nélkülözések és traumák maradandó, két évtizeddel a megpróbáltatások után is látható nyomokat hagynak az agyban és a viselkedésben - foglalható össze egy, többségében brit tudósokból álló kutatócsapat új tanulmánya.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent publikáció szerzői a születésük után a Ceausescu-éra hírhedt gyermekotthonaiba került, majd a rendszerváltás után Angliában örökbe fogadott és ott már rendezett körülmények között felnőtt emberek agyát vizsgálták. A róluk készült MRI-felvételekből kiderült, hogy az első életévük során elégtelenül táplálkozó, játékokkal nem játszó, figyelemben és emberi kapcsolatokban alig részesülő csecsemők agya szembetűnően kisebb az életüket nem az akkori Romániában kezdő örökbefogadottakénál.
A kisebb koponyatartalom pedig (a tudósok szerint különösen a frontális és temporális lebenyek tűnnek érzékenynek a korai nélkülözésre) maradandó tanulási és viselkedési zavarokat is jelent: alacsonyabb intelligenciaszintet, figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ADHD) és akár autisztikus személyiségjegyeket. Annál kisebb volt az agytérfogatuk a felnőtteknek, minél hosszabb időt töltöttek gyerekként ezekben az intézményekben.
Az elváltozások ugyanakkor nem mindig hátrányosak, hiszen egyes agyterületek azért fejlődtek a normálistól eltérően, hogy ellensúlyozzák a kialakult hiányosságokat. Ennek az öngyógyító mechanizmusnak a kutatása a következő feladat.

A WHO's SHE? [Kicsoda ez a nő?] című, kétszemélyes kérdezz-felelek játék a legemblematikusabb nőalakok megismertetését célozza.
A varsói Playeress kiadó által forgalmazott játék válaszként született a korábbi Guess Who? barkóbára, amely nagy vitát kavart azzal, hogy a huszonnégy karakteréből mindössze hat volt nő. A Who's She? ezzel szemben kizárólag nőkkel foglalkozik. A huszonnyolc, nyírfából készült kártyát tartalmazó játékot Daria Gołąb tervezte és rajzolta, és olyanok szerepelnek benne, mint az ikonikus festőművész, Frida Kahlo, a táncos-énekes Josephine Baker, a pilóta Amelia Earhart, vagy a pakisztáni emberjogi aktivista, Malála Júszafzai, aki a lányok tanuláshoz való jogáért küzd, vagy a nemrég elhunyt építész, Zaha Hadid.
Olyan nőket válogattak a karakterek közé az ókortól napjainkig, akik bátran szembementek az uralkodó eszmékkel, és volt kurázsijuk a kockázatvállaláshoz, ezzel pedig fordítottak egyet a művészettörténet vagy a történelem kerekén. A kártyalapok rengeteg izgalmas életrajzi adatot tartalmaznak, amely segíti a személyiségük széleskörű megismerését. A gyönyörű kivitelű játék szabályai szerint különböző - elsősorban belső - tulajdonságok szerint kell kitalálni, ki a titokzatos karaktere az ellenfélnek. Nyert Nobel-díjat? Kém volt? Felfedező?
A játék már megrendelhető a playerless oldalán.

150 ezer ingyenesen letölthető képpel mutatják be, milyen csodás dolog a biodiverzitás. A Biodiversity Heritage Library link az egyik legnagyobb digitális archívum, amin keresztül jobban megismerhetjük a Földünk élővilágát. Az alapos gyűjtőmunkának köszönhetően több mint 55 millió oldalnyi anyagot sikerült felhalmozniuk, és vannak olyan dokumentumok is, amelyek a 15. századból származnak.
És ami talán sokakat érdekelhet, 150 ezer olyan illusztráció link is szerepel az archívumban, amit bárki ingyen letölthet.

A Semmelweis Egyetem által indított egészségügyi edukációs videósorozat célja, hogy megbízható forrásból nyújtsanak információt és segítséget olyan egészségügyhöz, családgondozáshoz kapcsolódó kérdésekben, amelyek a mindennapokban felmerülhetnek.
- Már el is képzeltem, hogy a könyvtárak készítenek egy-másfél perces videókat a katalógushasználatról, a bibliográfia-készítésről, a szakrendről és hasonló praktikus kis ismeretekről. (MG)