A COVID-19 miatt az amerikai könyvtárak is bezártak. Gyorsan át kellett térniük az online programokra és online tanításra. Ezzel viszont kizárták a legsérülékenyebb csoportokat, pl. hajléktalanokat és mentálisan sérülteket. Közülük sokan a vírus miatt is veszélyeztetettek. Rajtuk próbált segíteni a Bostoni Közkönyvtár (BPL) link programja.
- Book for Boston program: Mivel a könyvtári könyvek potenciálisan veszélyt hordozhatnak, és a könyvtárosok is otthonról dolgoznak. Ezért a BPL független könyvkereskedőkkel vette fel a kapcsolatot, amelyeknek szintén fontos volt a bevétel. Új könyveket szállíttatott a rászorulóknak. A könyvlista összeállítást és a szállítást a Books for Boston program 3 nonprofit szervezettel együtt oldotta meg. Eddig 1400 könyvet szállítottak ki hajléktalanszállókra, menedékhelyeknek, idősek otthonának. A cél 5000 könyv kiszállítása.
- Technológia offline közösségeknek: az ötlet egy hajléktalantól jött, aki Wi-Fi hotspotot kért egy számítógépes tanfolyam befejezéséhez. A hotspotokat továbbra is megtartották a könyvtár bezárás után is. Továbbá az egyik menedékhelynek 16 iPadet adományoztak. A Közegészségügyi Központ és a helyi Fejlesztési-Innovációs-Technológiai minisztérium segítségével pedig hotspotokat küldtek a hajléktalanokat támogató központoknak. Hotspotokkal támogatták az anonim alkoholistákat és drogfüggőket, atipikus foglalkoztatásúakat, hogy virtuális megbeszéléseket tarthassanak. A hotspoton keresztül a felhasználók elérhetik a több nyelvű audiokönyveket, virtuális programokat, fejleszthetik a műveltségüket. Kifejezetten népszerűsíti ezeknek használatát.
Bár a könyvtár is tudja, hogy nem ért el a programmal minden lehetséges rászorulót. De álláspontja szerint még mindig jobb, mintha senkit nem ért volna el, és meg sem próbálta volna. (ref.: Habók Lilla)

... És létrejön a Budapest életpályamodell is, így tartja meg a közalkalmazotti létből kiszorult dolgozók jogosítványait a fővárosi önkormányzat.
Bár a parlament elfogadta, hogy a közművelődési és közgyűjteményi intézmények dolgozói kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól, a főváros új kollektív szerződést köt mind a 879 ilyen területen dolgozó munkavállalójával, és biztosítja a közalkalmazotti jogosítványokat, írj a fővárosi önkormányzat sajtóközleménye. Emellett létrehozzák a Budapest életpályamodellt.

A dokumentumoknak a tárgyi alapú hozzáférést szolgáló kézi indexelése munkaigényes folyamat. A kutatás szerzői azt indítványozzák, hogy a bibliográfiai adatbázisokból gyűjtött metaadatokat használjuk fel a könyvtárosok munkáját segítő algoritmusok betanítására. Az automatizált tárgyi feltárás céljából a Finn Nemzeti Könyvtár link égisze alatt kifejlesztették az Annif nevű nyílt forráskódú eszközt és mikroszolgáltatást. Miután egy tárgyszókészlet és a létező metaadatok segítségével betanítják, a szoftver alkalmas új dokumentumok tárgyszavakkal történő ellátására. Az Annifot különböző dokumentumgyűjteményeken tesztelték, beleértve a tudományos publikációkat, régi beszkennelt könyveket, kortárs e-könyveket, a "Kérdezd a könyvtárost!" szolgáltatás kérdés-válasz párosait, a finn Wikipédiát, valamint egy helyi napilap archívumát. A tudományos publikációk és a kortárs könyvek feltárása biztató eredményeket hozott, ellenben a többi dokumentumtípus kihívást jelentett. A szoftver jelenlegi verziója a természetes nyelvek feldolgozásával és a gépi tanulással kapcsolatos, már létező eszközök párosításán alapul. Azáltal, hogy többféle megközelítést és létező nyílt forráskódú algoritmusokat vegyít, az Annif képes kiaknázni az egyedi algoritmusok erősségeit és alkalmazkodni a különböző alkalmazási környezetekhez. Az Annif révén a remények szerint javulni fognak a tárgyi feltárási és osztályozási folyamatok, különösen az elektronikus dokumentumok esetében, akárcsak azon gyűjteményeknél, amelyek máskülönben egyáltalán nem lennének indexelve. (Annif: egy "csináld magad" automatizált tárgyi feltáró rendszer létrehozása többféle algoritmus felhasználásával; sajnos csak autoref. alapján)

Erről már többször volt szó, áprilisban újult meg a honlap - webarchivum.oszk.hu

Két éve, a KDS mentén állt fel egy jogi bizottság a szükséges jogszabályok létrehozására. 2018. nyarán hívtak minket is többször ezügyben először az EMMI-be. Mi többször javasoltuk, hogy a webarchiválást az akkor még készülő új kötelespéldány rendeletbe kellene integrálni, de elvetették. Végül ősszel az lett a döntés, erről külön törvény kell. Utána az, nem lesz külön törvény, hanem a kult. tv. módosításába kerül bele és részletesen egy kormányrendelet szabályozza. Ezek szövegét ki is dolgoztuk még Kenyéri Katival, de tavaly tavasszal leállt az ügy. Tavaly ősszel elindult, Sörény Edina segítségével, a kult. tv. módosítás szövegváltozatát véglegesítettük, elkezdődött egy minisztériumi egyeztetés. Decemberben Edina ment, a kult. tv. módosítása dec. közepén megvalósult, viharos tartalommal, de a webarchiválás kimaradt. Közben aug. elsején elfogadták az új kötelest.
Most tavasszal vették nemrég újra elő a webarchiválási szöveget és nemrég tudtuk meg, beillesztették abba a csomagba, ami a KJT-t módosítja, a közalkalmazotti státusunkról, de annak a végén sok Kult. tv. változtatás is van és abba tették bele végül ezt a webarchiválási passzust.
Ez röviden arról rendelkezik, az OSZK hivatalos feladata lesz. Utána részletesen egy kormányrendelet intézkedik. Már régen, többször költségvetést is dolgoztunk ki. Ha a héten elfogadják a törvény módosítási csomagot (miért ne?), jön a második fázis, a kormányrendelet. Ha odáig is eljutunk, akkor hivatalosan 2021. január 1-től kapja meg az OSZK a megbízást és talán forrásokat.
Mi úgy gondoljuk, ez szorosan összefügg az e-kötelessel, számos online kiadvány nem beküldhető, depositálható, hanem webaratással lehet valamennyire archiválni. Erre sok külföldi példa van. Még a köteles is csúszik, lehet, az is csak januárban indul. Meglátjuk, érdekes történet. Erről, a köteles külföldi példáiról, kapcsolatáról a webarchiválással akartam Networkshop előadást, talán szeptemberben. Még nem fog elavulni a téma, úgy látszik :-)

Az utóbbi időben azonban a szakra felvett és az azt befejező hallgatók aránya jelentősen romlott. ... A képzés kulcsterületei: információkeresés és kutatás, könyvtármenedzsment és marketing, ismeretszervezés, tudásszervezés, információs társadalom, információs írástudás és műveltség, könyvtártörténet, kulturális örökség és digitalizálás, könyvtár a multikulturális társadalomban, európai kulturális kontextus.
A hallgatói motiváció a szak elvégzésében háromféle lehet: nem motivált, kívülről vagy belülről motivált. Az elégtelen motivációhoz tartozik a kitartás, a hit, a szociális intelligencia és az önkontroll hiánya a hallgatók körében. A motivációs problémát a hallgatói számok csökkenései is jelzik, 107 megkérdezettből csupán 12 hallgatót motivált a könyvtár, a könyvek világa a szak elvégzésére hat év alatt. Leggyakrabban azért jelentkeznek erre a szakra, mert máshová nem nyertek felvételt; más határterületekkel keverik (média, kommunikáció); értékelik, hogy nincsenek egzakt tárgyak; emellett az okok között szerepel a határozatlanság, döntésképtelenség, az IKT vonzása, az érdekes elnevezés; a tény, hogy nincs felvételi; vagy akár az a szempont, hogy az illető nem akar dolgozni, a szakot egyszerűnek hiszi; és működik a minősítési kényszer is: a BA fokozat megszerzése egyre inkább elvárásnak számít.
A gyenge motiváltság a végzettség megszerzése után a hallgatók negyedét más irányba téríti a munkaerőpiacon. A készségek tekintetében a felelősség egyre inkább a középfokra irányul (ld. PISA eredmények), a felsőoktatásba tehetséges és átlag alatti hallgatók is bekerülnek. A képzések színvonala pedig ezzel együtt folyamatosan csökken. A digitális bennszülöttek jellemzői, hogy nagyon gyorsan megoldják a feladatot, de nem a minőségre, hanem a mennyiségre fókuszálnak, gyakran folytatnak párhuzamos tevékenységeket, türelmetlenek, gyors válaszokat keresnek, kikerülik a szövegekkel való foglalkozást (olvasás, írás), hálózaton dolgoznak (virtualitás), plagizálnak, azonnali élményeket akarnak, csak annyi időt szánnak a tanulásra, amennyit nagyon muszáj, előnyben részesítik a játékot a komoly munkával szemben. A hallgatói utánkövetésből kiderült, hogy a pozsonyi egyetem hallgatóinak több mint fele azonnal talált munkát, 80%-uk gyorsan elhelyezkedett, és csupán 3% várt többet egy fél évnél a munkahelyre. A könyvtári álláshelyek tekintetében a kutatás azt igazolta, hogy még mindig magas, 38%-os a szakképesítés nélkül fölvettek aránya. A munkaerőpiac, a képzések akkreditációja és az európai felsőoktatás hasonló problémákkal néz szembe, ezért fontos a nemzetközi együttműködés a könyvtár- és információtudományi képzések fejlesztése érdekében. (Prókai Margit)

A Halis-könyvtárban link nincsenek régi újságaink, és nincsenek különleges és drága digitalizáló eszközeink sem. Régóta tudjuk azonban, hogy a helyben kiadott dokumentumok a hely identitásának megalapozói, történetének meghatározó forrásai. Ezért digitalizáljuk 20 éve, és tesszük közzé elődeink mikrofilmen rögzített anyagait. Ma több mint 100.000 digitalizált újságoldalnál tartunk.
Ezek hasznosulását sokrétűen tapasztaljuk. Ennek egyik jele a Nagykanizsa történetét feldolgozó városi monográfia vaskos 3. kötete (link ) 1850 és 1945 között tárgyalja városunk történetét. Az általunk digitalizált és közzétett Zalai Közlöny (ill. előzménye) 1862-től jelent meg a városban (link ), tehát az időszak jól tanulmányozható ebből az újságból. A kötet hivatkozási közt a helyi lapra való hivatkozás száma jócskán megelőzte a levéltári hivatkozások számát, bár a szerzők hivatásos levéltárosok és történészek. (Czupi Gyula)
- A link oldalon a Halis-könyvtár digitalizálási munkái láthatók - mely a vírushelyzetnek megfelelően - e hónapokban home office-ban történik.

Az ELTE TFK alagsorában volt a ruhatár. A kabátszezon beköszöntével megjelent a ruhatáros bácsi. Minden betérőt megszólított - jó érzékkel kinek-kinek habitusa szerint szólt. A lányokat kis szüzeknek nevezte - tiszteletteljes mosollyal az arcán. Na jó... néha huncutul kacsintott :-) Lényeg, hogy aki lerakta és felvette kabátját nála, egy fokkal oldottabban, kevesebb gonddal, vidámabban távozott. És ez a nagyobb oldottság igen jól jött, pláne vizsgák környékén. Visszatekintve úgy érzem: talán ő volt az iskola egyik legnagyobb hatású (egyik legbölcsebb?) munkatársa.

Talán másnak is van hasonló élménye. Netán könyvtári alkalmazottal kapcsolatban is. Aki oldja az munkatársi intrikák stresszét, mindenkivel barátságos. Képességét nem iskolai tananyagokból szedte. A könyvtárosképzés nem tanítja ezt az attitűdöt. A minőségirányítási rendszerek ennél kevésbé fontosabb tényezőket vizsgálnak. Mégis, felmérések igazolják: a használói elégedettség kevésbé függ pl. a keresett dokumentum meglététől, mint a használóval való kommunikációs kapcsolat minőségétől. Tehát: képesek vagyunk a könyvtár minőségének ezt a talán legfontosabb összetevőjét nyújtani? S ha nem, akkor e képességet fejleszteni? - Ha van ilyen tapasztalatod, írd meg! (MG)

Az utóbbi hónapokban egyre nagyobb szerepet kapott az online világ, aminek következében egyre több ilyen jellegű adat is keletkezett. Ez cégeknek és egyéb intézményeknek is fontos kihívást jelent, hogy alkalmazkodjanak az új igényekhez, új felhasználói szokásokhoz. Ebben nyújtanak nagy segítséget a különböző adatelemzési módszerek, amelynek egyik legjobb formája a vizuális megjelenítés. Ennek elsajátítására adott lehetőséget a 2020. május 20-án a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KSH Könyvtár által szervezett Adatvizualizációs tréning link Bátorfy Attila újságírás mesteroktató vezetésével.
A workshop elején megismerkedhettünk a legfontosabb fogalmakkal, a dizájnok alapelveivel, a leggyakoribb hibákkal és csapdákkal (érvelési hibák átvitele, optikai csalódások stb.), az ábrázolási elemek tulajdonságaival. Az elméleti részek után gyakorlati oktatás következett interaktív formában, ahol kipróbálhattuk előbb a Flourish, majd a Tableau programot. Mintatáblázatok szemléltették a sokszínű beállítási lehetőségeket. Megbeszéltük az egyes alkalmazások előnyeit, hátrányait, melyik milyen célra alkalmasabb. Ezután a geografikus (térképszerű) ábrázolásokra esett a nagyobb hangsúlyt, különös tekintettel a kepler.gl-re. A nap végére egyéb hasznos oldalakat és szemléltető példákat mutatott be az oktató.
Számomra, mint feldolgozó és a statisztikai adatokat kezelő könyvtárosnak különösen a Flourish és a Tableau lesz majd hasznos. Munkám során van, amikor következtetéseket kell az adatokból leszűrnöm (pl. melyik nyitvatartási óra a leglátogatottabb az olvasók által), máskor a már meglévő tapasztalatokat kell közvetítenem a könyvtár használói (pl. legnépszerűbb könyvek) vagy a fenntartó felé (pl. olvasók aktivitása). A tréning csupán bepillantást adott a lehetőségek tárházába, ezek elsajátítására még sok órát kell szánni, de véleményem szerint megéri, mert így tudunk továbbfejlődni mind egyéni mind intézményi szinten. (Dollmayer Bea, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata)

Az Országos Széchényi Könyvtárral kapcsolatos, közelmúltban megjelent sajtóhírek kapcsán terveztünk hírt megjelentetni e lapszámunkban. A talált cikkekben azonban logikai hibákat véltünk felfedezni. A másik oldalról pedig nem jutottunk időben elég információhoz. Így a közlést elnapoltuk, vállalva a késedelmes tájékoztatást. (MG)

Ki ne emlékezne a könyvtári stratégiával kapcsolatos roadshow-kra, amikor a szakma nagyasszonyai végigjárták a nagyobb könyvtárakat, és elmondták, hogy mi a dörgés? Nos múlt heti kérdésünkre - Ki képes új könyvtári stratégiát alkotni? - kapott tájékoztató jellegű válaszok arra utalnak: ez az eljárás alaphangon sem vált be. (Ne feledjük a sok évtizedes tapasztalatot: ha azt szeretnéd, hogy a stratégia végre is legyen hajtva, akkor tedd "részvényesekké" azokat, akiken a siker múlik.) A válaszadók háromnegyede a kutyaközönséges demokratikus megoldást tartja célravezetőnek. (Ami történetesen megegyezik a várható eredményesség garanciáival.) 2% bízik a szakma megválasztott és kinevezett vezetőinek stratégiaképességében, 15% a kormány midenhatóságában. 7% a szakmai szervezetek képességeiben. A diagramot ld.: link
A válaszok megoszlása tehát:
1 - A szakma megválasztott / kinevezett vezetői
3 - A szakmai szervezetek
31 - A szakma egésze, a 21. századi technológiákkal, nyílt vitákban
6 - Nem kell stratégia, a kormány minden lényeges kérdésben dönt.
Szakmári Klára megjegyzése: "Képesnek mind a négy megnevezett fél képes- legalább is ezt gondolja magáról... a 3. válasz lenne az ideális. És nem csak újat kell(ene) alkotni, hanem a helyzet felmérése után a leghatékonyabbat, mely rendelkezik, rövid, közép és hosszútávú célkitűzésekkel hozzá rendelt feladatokkal, eszközökkel és minimum megvalósuló követelményekkel - különben az egész csak írott malaszt marad... De ismerve a mai magyar állapotokat , még csak nem is a kormány dönt..."

A könyvtári katalógus alapesetben a könyvtárban fellehető, azok közül is a katalogizált tételeket tartalmazza. Vannak könyvtárak, amelyek katalógusukba adatbázisok és más könyvtárak állományát is integrálják. De Magyarországon ez egyáltalán nem jellemző.
A használók információs igényeit leginkább személyes kapcsolataikon keresztül elégítik ki, és a könyvtár a sokadik információforrás a sorban. Viszont javíthat pozícióján a könyvtár, ha katalógusába integrálja...
1. a használók számára fontos forrásokat (videó, Facebook-csoport stb.)
2. az országos, helyi és tematikus véleményvezéreket
3. a használók otthoni információforrásait (vö.: Library Things)
4. a használók - főként helyismereti - információit
5. Neked mi jut még az eszedbe? Írd meg! (MG)

A vírus-intézkedések miatt elárasztották a Könyvtárosok Facebook-csoportot a meseolvasós könyvtári videók. Ezek célcsoportja nem a könyvtáros közösség, hanem a könyvtárhasználó fiatalok tábora. Persze, más a helyzet, ha valamilyen szakmai szempont, érdekesség jelenik meg ilyen anyagokban.
Ilyenre példa egy amerikai oldal, a storytime-műfajban (nagy hagyományokkal bíró New York-i Közkönyvtár videó példagyűjteménye: link Többféle mesefoglalkozás videója található itt meg:
- a NYPL kurrens videói (távmunkában)
- kétnyelvű (spanyol--angol, illetve japán nyelvű videók
- férfi könyvtáros felolvasása
- drag queen (transzvesztita) előadás
- adott népszerű / klasszikus gyerekkönyvre alapuló mese.
Az oldal további értéke, hogy linkeli a Hogyan indítsunk online mesefoglalkozás mi magunk?
link aloldalt is - ami magyarul sajnos hiánycikk. (MG)

Egyre több serdülő korú gyerek küzd mentális problémákkal Európában - ez derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentéséből.
A vizsgált országok egyharmadában a gyerekek úgy érzik, az iskola túl nagy elvárásokat támaszt irányukba. A 2014-es adatokhoz képest egyre többen nem szeretnek iskolába járni. A tinédzserkor felé haladva úgy érzik magukat, hogy az iskola egyre nagyobb elvárásokat támaszt, és egyre nagyobb a nyomás.
10 megkérdezett kamaszból átlagosan több mint egy válaszolta azt, hogy az elmúlt két hónapban legalább egyszer érte ilyen online támadás.
A mentális egészségmegőrzés háromszorosan is kifizetődne, javulhatna a jelen gyermekeinek, a jövő felnőtteinek és a következő nemzedékek egészsége, ami társadalmi és gazdasági szempontból is előnyös volna. A nem megfelelő táplálkozás és a fizika aktivitás hiánya még mindig probléma
A serdülőkről készült felmérés néhány érdekes adata:
- 48%-uk nem eszik gyümölcsöt vagy zöldséget
- A lányok 73%-a, a fiúk 57%-a mossa meg naponta kétszer a fogát
- A fiúk 25%-a, a lányok 16%-a túlsúlyos
- A lányok 31%-a, a fiúk 22%-a tartja magát kövérnek
- 35%-uk kommunikál online minden nap a barátaival
- 7%-uk tartja problémának, sőt függősének, hogy túl sok időt tölt a közösségi oldalakon
- A jómódú családok gyermekei egészségesebbek és elégedettebbek az életükkel (forrás: WHO, Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) (Euronews)

Lehetséges könyvtári reakció (brainstorm-szerűen):
1. a könyvtárosok oktatása a témában
2. a könyvtárosok saját mentálhigiénéjének feltérképezése és a feltárt problémák szükség szerinti orvoslása
3. a vonatkozó internetes állomány feltérképezése, minősítése
4. a vonatkozó könyvtári állomány megerősítése
5. a könyvtárakban elérhető források láthatóbbá tétele, megerősített kommunikálása
6. megelőző és kezelő foglalkozások szervezése a témában
7. hírcsatornák indítása a témában
8. a témában a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok figyelése, adaptálása, terjesztése.
Talán látható, hogy nem a mai könyvtári tevékenységekből, hanem a közösség igényeiből indultam ki. Ez tehát két különböző marketing-szemlélet. (Pontosabban az első nem az.) (MG)

- mondta Winston Churchill. És neki bizony volt is lehetősége is az elv alkalmazására. - Az cikk a pedagógusok modern / elavult szemléletét tárgyalja, mely analógiául szolgálhat a könyvtárak világában is: könyvtári szolgáltatás kontra használóközpontú szemlélet. Azaz praktikusan a marketingorientáció szintje. (MG)

... vázlatokat írattak a gyerekekkel, lefotóztatták azt velük, majd visszaküldették láttamozásra, vagy egyszerűen csak kiadták a leckét, hogy a gyerek vázlatolja ki, majd leellenőrizték. Ez tipikusan a távoktatás egyszerű formája.. Ebben az eseten a távoktatás pusztán annyit jelent, hogy a pedagógusok átteszik az online térbe azt az oktatást, amit egyébként az osztályteremben csinálnának. Se többet, se kevesebbet - szemléltette a kialakult helyzetek egyikét Vass Vilmos (a METU szakvezetője). A szakma ezt a tanítási hozzáállást egyébként úgy nevezi, hogy tanítás- és tanárközpontú szemlélet. Ami teljesen szembe megy azzal, amiről korábban a lehetőségek megvalósításában az online tanulásnak szólnia kellene. A szakember szerint ezzel a szemlélettel az egyik legnagyobb probléma az, hogy mélyen gyökerezik a hazai oktatási rendszerben, ebből kifolyólag nehéz is változtatni rajta.
A 4. ipari forradalom idején a digitális műveltség különösen jelentőssé vált. Ezt a dinamikus folyamatot az információszerző képesség fejlődése nem tudja követni. Ez alapjaiban rengeti meg a tananyagot egyszerűen leadó iskolát. Triviális, hogy a digitális világban való érvényesülés egyik alapvető feltétele a digitális szövegértés, az információk értelmezése. A hazai diákok saját bevallásuk szerint szívesen és gyakrabban használják a világhálót információkeresésre vagy kapcsolattartásra, ugyanakkor a 2009 óta zajló digitális szövegértési mérés eredményei azt mutatják, hogy a magyarországi diákok ezen a területen is az OECD-átlag alatt teljesítenek.
Ez azért van, mert a magyar oktatási rendszer erősen tananyagközpontú. A digitális távoktatás a fent jellemzett rendszerbe került be, ahol bár érdekli a diákokat, szívesen használják az információ keresésére az online eszközöket, ám a digitális médiában nyújtott szövegértési eredményük lényegesen gyengébb. Éppen ezért alapvető az online tanulás támogatása, ennek részeként, hogyan tudjuk a diákok digitális szövegértési képességét fejleszteni. A jelenlegi hirtelen jött átállásában erre szerintem nem annyira figyeltünk - mondja Vass Vilmos.

A felsőoktatási könyvtárak körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a makerspace-nek nevezett alkotóterek. A kaliforniai La Verne Egyetem Wilson Könyvtárának link programja egy kölcsönbe kapott 3D-s nyomtatóval kezdődött, amelyet a könyvtárépület leglátogatottabb részén, a kijárat mellett helyeztek el. A figyelemfelkeltés jól sikerült, hamarosan az egyetem oktatóitól megrendelések érkeztek oktatási célú szemléltető eszközök készítésére. Az érdeklődés növekedésére reagálva 2015-ben a könyvtárosok az alkotói kultúra (maker culture) népszerűsítésébe fogtak a campuson. A könyvtár havonta rendezett egy egyórás találkozót az alkotói mozgalom iránt érdeklődő hallgatók és munkatársak számára, amelyen interdiszciplináris témákat vitathattak meg. Az egyetem vezetésének támogatásával a mozgalom még aktívabb kampányban részesült, így ezzel párhuzamosan egyre bővült a résztvevők száma és a foglalkozások tematikája. A művészeti foglalkozásokon nem csupán kézműves alkotásokkal fejezhették ki magukat a hallgatók, hanem alkalom nyílt a 3D-s nyomtatás lehetőségeinek kiaknázására is. A létrejött alkotásokból kis kamarakiállításokat szerveztek, amelyeknek többek között a könyvtár is helyet biztosított.
A kezdeményezés népszerűnek bizonyult, és a könyvtár hamarosan megnyitotta saját makerspace helyiségét. Az egy olvasóterem átalakításával létrehozott alkotótér azonban nem igazán tudta betölteni a szerepét szűkössége és a felmerülő pénzügyi problémák miatt. A lehetőséget csak előzetes egyeztetéssel tudták igénybe venni a hallgatók. A Wilson Könyvtár 2016-ban egy 30 négyzetméteres szobában már ki tudott alakítani egy külön alkotóteret, amely először adott helyet a maker közösség találkozójának. 2017 júliusában az alkotóteret sikerült átköltöztetni egy 55 négyzetméteres terembe, immár rendszeres nyitvatartással. A 3D-s nyomtatót, lézervágót, mikrokontroller- és virtuálisvalóság-készleteket magában foglaló makerspace minden tudományterület irányában nyitott, de még ez a tágasabb tér sem volt elegendő nagyobb berendezések elhelyezésére. Az állandó személyzetet diákmunkások adják, rendezvények és fontosabb események idején együttműködésben az egyetemi könyvtár műszaki stábjával. A diákmunkásokat kiképzik az eszközök alapszintű működtetésére, és érdeklődési körüknek megfelelően egy-két területre mélyebb szinten is specializálódnak. Az alkotóteret az oktatók is rendszeresen igénybe veszik tanításra és tanulásra egyaránt. (A "maker" kultúra megalapozása az alkotótereken túl; ref.: Bódog A.)

A járvány csökkenésétől függ, pontosan mikortól fogadhatnak újra látogatókat a könyvtárak, illetve a nem szabadtéri múzeumok.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megkezdte az újranyitás előkészítését, amely fokozatosan, időben és térben korlátozottan valósul meg. Konkrét időpontot még nem tűztek ki, ám közleményben hangsúlyozzák, a tagságok, a kikölcsönzött könyvek és az egyéb dokumentumok lejárati idejét a könyvtár folyamatosan meghosszabbítja. Erre az időszakra késedelmi díjat nem számol fel, és a nyitást követően további egy hónap türelmi időt adnak az olvasóknak a kölcsönzött anyagok visszavitelére.
A tervek szerint az első ütemben - a Központi Könyvtár mellett - tizenöt másik könyvtár kezdi meg a visszavételt és a kölcsönzést. Ezt követően tizenegy könyvtár nyitását tervezik, a harmadik fázisban húsz bibliotéka nyit ki. Az olvasók értesítést kapnak majd, mikorra várják őket, és milyen szabályok betartását kérik tőlük. Ez azért is fontos, mert jelenleg több mint kétszázezer kötet van hatvanháromezernél is több olvasónál.
Noha az intézmény két és fél hónappal ezelőtt bezárt, nem hagyták magukra a látogatókat, és a háttérbeli munka sem állt le. Végzik a leltárakat, áttekintik az állományt, és ahol lehet, átrendezik a tereket: többek közt megújul a Török utcai könyvtár és bővül a Csertő parki ideiglenes könyvtár alapterülete. Megvásárolják a legfrissebb könyveket, hogy a nyitást követően minél több újdonsággal találkozhassanak az olvasók. Emellett aktív online jelenléttel igyekeztek könnyebbé tenni a karantén időszakot: a tagkönyvtárak Facebook-oldalán folyamatos ajánlókkal, online játékokkal várták az érdeklődőket, és teszik azt a továbbiakban is.

A besorolási adatok ellenőrzésének (authority control) lehetősége sajátos kihívásokat támaszt a digitális könyvtárak számára. A digitális könyvtári rendszerek és szoftverek gyakran nem támogatják az integrált authority controlt, ami problémákat szülhet a leíró metaadatokban szereplő személy- és testületi nevek következetességét tekintve. A könyvtári metaadatokat illetően megszokott gyakorlat a létező ellenőrzött szótáraknak, például a Kongresszusi Könyvtár név-besorolási adatainak használata, de mi a teendő akkor, ha a helyi vagy regionális digitális könyvtárakban szereplő személyneveket és testületi neveket a Kongresszusi Könyvtár nem regisztrálta? Mivel a digitális gyűjtemények kezelői arra számítanak, hogy a jövőben biztosítaniuk kell a metaadatokat mind a régiókon és államokon belül megosztott repozitóriumi rendszerek, mind az Amerikai Digitális Közkönyvtárhoz (Digital Public Library of America, DPLA) hasonló nemzeti digitálisgyűjtemény-aggregátorok számára, felerősödik a digitális gyűjteményekben végzett authority control jelentősége. A tanulmány bemutatja egy regionális alapú közös névtér [vö.: link - szerk.] létrehozásának folyamatát, amely azon személy- és testületi neveket tartalmazza, melyek a nyugat-amerikai államokban lévő számos intézmény digitális gyűjteményének metaadatrekordjaiban fordulnak elő. A folyamat lépései magukban foglalták az adatmodellek áttekintését, a metaadatok begyűjtését, deduplikálását és tisztázását, a szótárak rendezését, valamint az adatok feljavítását. A szerzők kitérnek a Western Name Authority File nagyközönségnek való közzétételére és a projekt eredményeinek értékelésére is. (A Western Name Authority File: egy kísérleti regionális névtérprojekt; sajnos csak autoref.)

Májusban indította el játékát a Vörösmarty Mihály Könyvtár: Fehérvár kedvenc könyvét keresik, amire az olvasók a honlapon szavazhatnak, hétről hétre húsz-húsz kötet közül választva. A végéhez közeledik a kezdeményezés: jelenleg Dan Brown A Da Vinci-kód című bestsellere áll az élen, de az utolsó hét kínálatában Závada Pál, Dragomán György, Frei Tamás, Márquez, Joanne Harris és Gary Chapman egy-egy műve is szerepel. A játékban több könyvre is lehet szavazni, és a hónap végéig tartó kihívás eddigi listáiban is adhatunk még le szavazatokat az intézmény honlapján.

A Dél-floridai Egyetem Könyvtárai link az egész campusra kiterjedő "Tankönyv-megfizethetőségi Projekt" kezdeményezését támogatták azáltal, hogy egy "E-könyvek a tantermekben+" (Ebooks for the Classroom+) elnevezésű e-könyv adatbázist hoztak létre és gondoznak. Az adatbázis elősegíti, hogy az oktatók tankönyvként fogadják el a könyvtári beszerzésű e-könyveket, abban a reményben, hogy a hallgatók tanulmányi sikereket érhetnek el anélkül, hogy fizetniük kellene a drága tankönyvekért. Az adatbázist a könyvtár építi és gondozza a szolgáltatók által biztosított adatok felhasználásával. A tanulmány az adatbázis építésével és frissítésével kapcsolatos véleményeket, kihívásokat és jövőbeli terveket mutatja be. (E-könyvek a tantermekben a Dél-floridai Egyetem Könyvtárai jóvoltából: egy adatbázis működtetésének esettanulmánya; sajnos csak autoref.)

A települési könyvtárak ősei azok az olvasókörök, egyletek, melyeket a 19. században, munkások, szegényparasztok, kézművesek hoztak létre. Olyan emberek, akiknek az állami oktatás nem biztosította a művelődésükhöz szükséges feltételeket, a piacon pedig képtelenek lettek volna a tudáshoz szükséges könyveket, folyóiratokat, enciklopédiákat, napilapokat egyenként megvásárolni. Az olvasóköröket megszervező szegényparasztság "találta fel" a megosztáson alapuló gazdaságot.
1894-ben a Szántó-Kovács János vezette hódmezővásárhelyi zendülés kiváltó oka a helyi olvasókör dokumentumainak, könyveinek elkobzása volt - nem magasabb bért, rövidebb munkaidőt követeltek maguknak a helyi földmunkások, "csak" a könyveik visszaszolgáltatását, a könyvtárukat, melyet közösen hoztak létre.
1895-ben tehát Rubinek Gyula megbízatásának eleget téve utazott a Viharsarokba, ahol összesen három hetet töltött a terepen, beszélt a helyi agrármunkásokkal, a földbirtokosokkal és a közigazgatási vezetőkkel.
Rubinek Gyula egy állami népkönyvtár felállítására tett javaslatot, amit ugyan nem fogadtak meg, azonban ennek ellenére világosan látszik, hogy a közművelődés, kultúra ügyét valós társadalmi igénynek tartották még a kor konzervatív gondolkodói is.
A Viharsarok agrárszocialista mozgalma ilyen helyi olvasókörök köré szerveződött, a Dél-Alföld mezővárosaiban a feltörekvő parasztság mellett a birtok nélküli földmunkások is a művelődésen, oktatáson, önképzésen keresztül keresték a merev piac teremtette nyomorból a kiutat.
A Viharsarok mezővárosainak lakosai az olvasóköröknek köszönhetően gazdasági fejlettségüknél, erejüknél jóval jelentősebb kulturális tőkét halmoztak fel. Az írni-olvasni tudók aránya az ország legfejlettebb településeivel volt azonos. 1900-ban az írni-olvasni tudók aránya Szentesen 81,4 %, Szarvason 87,8%, Orosházán 87,3% , Békésben 83,5 % -ezek az arányok magasabbak, mint a komoly oktatási hagyományokkal rendelkező Debrecené, Pécsé, Temesváré.

... nem érdektelen megemlíteni, hogyan gondolkodik a munka értékéről David Graeber amerikai antropológus, a London School of Economics tanára. Bullshit jobs című könyvében a kapitalizmus olajozottan működő munkaszervezéséről szóló mítoszának szellemes kritikáját adja. A nélkülözhetetlen, de rosszul fizetett munkával szemben (például a takarítói munka) a bullshit job, vagyis a kamu meló kényelmes és jól fizetett, ugyanakkor minimális gazdasági hasznot termel. Graeber szerint a kutatásban részt vevő irodai munkát végzők 37%-a arról ad számot, hogy a munkájának - noha jól kereső és presztízzsel bír - voltaképpen semmi értelme sincs. Jóllehet közhely, hogy átlagosan napi hat óránál képtelenség érdemben többet dolgozni (a fennmaradó munkaórákat lázas semmittevéssel tölti el a dolgozó), mégis fennmarad a "nyolcórás, dolgos munkanap mítosza". Miért nem csökkentik az irodai munkaidőt, ha ezzel növelhető volna a termelékenység és a kreativitás?
Úgy tűnik, mintha a korai modernitás iskolarendszerének ipari-katonai jellege mindmáig meghatározná az idő társadalmi szerkezetének érzékelését; ennek alapja pedig a csengetés. Az ismert zenész, Brian Eno szerint a mai iskola legfontosabb szerepe: a képzelőerő lerombolása. Pontosabban:
épp annyira kell lerombolnunk a kreativitásunkat és a képzeletünket, hogy passzoljon ahhoz a munkához, amit elvégzünk a kapitalizmus munkamegosztásában.
A dilemma tehát az, hogy a hasznos és kreatív, de rosszul fizetett vagy a termelés szerkezetébe jól illeszkedő és egyben magas fizetéssel honorált, ugyanakkor értelmetlen munkavégzés közül mit válasszon az egyén. Ha a társadalom számára hasznos munkát végzők, mint a tanárok, szociális munkások, egészségügyi dolgozók ugyanolyan jövedelemmel bírnának, mint a bullshit munkát végzők, akkor utóbbi munkakörökbe lasszóval sem lehetne embert találni. Graeber a feltétel nélküli alapjövedelem radikális változatának híve: minden ember alanyi jogon kapjon jövedelmet, mégpedig azért, hogy maga dönthesse el, milyen mértékben kíván részt venni a társadalom életében.

Elkészült Magyarország első szakmai influencer kutatása és toplistája! Kedden mutatták be az Influexpert riportot: kiderült, hogy a Facebook adatbázis elemzése alapján kik tartoznak a top hazai szakmai influencerek közé. A kutatás során kiderült, hogy több tízezer kisvállalati vezető kap támogatást a közösségi média felületeken a vezető hazai szakmai influencerektől, akiknek ezáltal jelentős hatásuk van a gazdasági krízist kezelő kisvállalkozói stratégiák kialakítására.
Eredmény... A riport három külön toplistát állított fel felhasználó personák alapján. Ezeket alább részletezzük...

Nagyon sokféle módon lehet megjeleníteni adatokat. De honnan tudhatjuk, melyik vizuális ábrázolási eljárást válasszuk ki? A Financial Times a Visual Vocabulary (vizuális szótár) oldalán az ábrázolás céljai szerint rendezte őket, így segítve annak eldöntését, hogy melyik illik leginkább üzenetünkhöz. A lista - mondják szerényen - nem kimerítő és nem mindenható, hanem inkább hasznos kiindulási pont az informatív és értelmes adatmegjelenítéshez. A témakörök:
- Eltérés
- Korreláció
- Időbeni változás
- Rangsorolás
- Terjedés
- Rész-egész viszony
- Nagyságbeli különbségek
- Térbeli elhelyezkedés
- Folyamatábrázolás.
Az oldal példákat hoz az egyes ábrák alkalmazására - a rész-egész viszony ábrázolására pl.: torta, doughnut, Venn, doughnut vízesés, treemap, voronoi stb. -, és kifejti előnyeiket és hátrányaikat is. A kivitelezéshez persze adatvizualizáló célszoftverek kellenek. A MIBE Adatvizualizálás workshopján link Bátorfy Attila be is vezette a résztvevőket olyan eszközök használatába, mint a Flourish és a Tableau, de bemutatott olyan segédeszközöket is, mint PlotDB, Kepler, vagy RAWgraph. (MG)

Több könyvtárban nem érhető el a HVG. Emellett...

Tegnap (máj. 21.) a Lapker nevű terjesztőcég a két ellenzéki hetilapot szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére nem juttatta el a fővárosi újságárus pontokra, így az olvasók hiába keresték azokat a megszokott megjelenési időpontban. A kiadók terjesztőpartnere a Media1-nek magyarázatot adott a történtekre, és azóta pénteken kivitték az újságokat, de még mindig sok a tisztázandó kérdés akörül, hogy a teljes budapesti újságszállítmány a központnál maradt. Kérdéses az is, hogy a kiadók által elszenvedett károkat be tudják-e vasalni a szerződésszegést elkövető partnerükön. (Média1)

Lassan egy éves a Debreciner, a vidéki sajtónyilvánosság egy kézen megszámolható független orgánumai közül a legfiatalabb. - Van olyan támogatónk, aki négy előfizetést "futtat" a saját nevén, nehogy a barátait, rokonait támadás érje emiatt. Más azt mondta, csak olyan átutalási rendszeren fizet elő ránk, ami nem megy át magyarországi bankon. De sajnos ott tartunk, hogy már a Facebook-oldalunkon is bátor tett lájkolni egy-egy cikket. Ilyen szempontból azt mondom, van remény: volt olyan nap, amikor 30 ezerre szaladt a látogatottságunk, jelenleg több mint 13 ezer kedvelője van a Facebook-oldalunknak, s van olyan cikk, amihez több tucatnyian szólnak hozzá. Ebből is látszik, hogy mi nem nyereményjátékkal szerezzük az olvasóinkat, hanem egy olyan közösség alakult ki körülöttünk, amelyik kedveli ezt a fajta másik nyilvánosságot - mondta az alapító-főszerkesztő Porcsin Zsolt.

Hogyan állapíthatjuk meg pl. egy könyvtárvezető nyilatkozatából, hogy hol tart egy kultúraváltás folyamatában? - Nem abból, amit mond, hanem amit gondol... Ennek jeleit pedig általában ösztönösen kódolja szövegeibe, tehát tartalomelemzéssel kinyerhetők.
A feltárásához először érdemes megérteni a kultúraváltás jellemző állomásait. A valóság, az arculat és az imázs változ(tat)ása ugyanis nem szinkronban történik. A kultúraváltási folyamat lépései:
1. Az új dolgokról először beszélünk, miközben a régi dolgokat gyakoroljuk
2. Az új dolgokról beszélünk, miközben már beléjük is kóstoltunk.
3. Az "új" dolgokról nem beszélünk, mert a természetes dolgok szóra sem érdekesek - és persze, aszerint is cselekszünk.
A kultúraváltás fent taglalt 3 lépése visszatervezésre is alkalmas: ha a nyilatkozók szövegeit hallgatjuk, akkor abból következtetéseket vonhatunk le arról, hogy hol is tartanak egy változtatási folyamatban. Árulkodnak a nyelvi jelek.
A fenti módszer persze nem tökéletes. Pl. mert:
- A nyilatkozó felkészülhet arra, hogy szándékosan manipulálhatja hallhatóságát. Emellett vigyázni kell a pr-esek, újságírók által a nyilatkozó szövegén végzett "manipulációival" is. Legjobb a hirtelen kapott kérdésekre adott válaszokat elemezni.
- Egy nyilatkozat nem nyilatkozat. Ahogyan a háziorvos is több vizsgálatot elvégez, mielőtt kimondja, mely betegséget azonosította, nekünk is érdemes több mintát venni a nyilatkozó szövegeiből és tetteiből. Minél következetesebben mutatnak e jelek egy irányba, annál erősebb lehet a levont következtetésünk.
Az eljárás persze alkalmazható munkaerő-felvételnél, auditnál, konferenciákon, tárgyalásokon is. (MG)