Korábban írtuk: az adattudatosság lépcsői: pazarlók, gyűjtögetők, adatvezéreltek link . E fejlettséget tekintve a könyvtárak az első kettő lépcső valamelyikén állnak - úgymond profi információszolgáltatóként. (MG)
- Attól kezdve, hogy a Google felismerte, hogy a korábban a cégen belül adat-kipufogógáznak is nevezett, a keresések után maradó, értéktelennek tartott adathalmaz elemzése segítségével soha nem látott pontossággal célozhatják a reklámokat, a cég értéke hamar az egekbe szökött. Ez az adat-kipufogógáz nem jelentett mást, mint a világ keresési előzményeit, azt, hogy az egyes felhasználók mikor, mire kerestek, milyen szavakat használtak, milyen hibákat ejtettek a gépelésben, melyik találatokra kattintottak, miről kerestek képet, miről szöveget, azaz a keresések minden elérhető metaadatát. Ezt a hatalmas adathalmazt korábban is használta a Google, de csak a kereső apróbb tökéletesítgetéseire, 2002-ig senkinek nem jutott eszébe, hogy ezzel pénzt is lehetne keresni.
A Facebook annak ellenére tudott a megfigyelési kapitalizmusban a Google legnagyobb kihívójává válni, hogy évekkel később indult, és sokkal később kezdte el nagyszabású megfigyelési műveleteit is. A siker oka, hogy a Facebook azonnal értékesebb adatokat szerzett, mint a Google, el tudta érni ugyanis, hogy világszerte emberek százmilliói önként adják meg az oldalnak a preferenciáikat, a személyes adataikat, a kedvenc zenészeik nevét, a kedvenc könyveik címét, a politikai beállítottságukat és a fotóikat. Mikor a Google még főleg csak metaadatokat elemezhetett, a Facebookhoz első kézből ömlöttek az önként átadott adatok, a felhasználók itt igyekeztek a személyiségük egy részét online térbe átültetni, és a Facebook-profiljukon keresztül is szerették volna érzékeltetni az ismerőseikkel, mennyire komplex, izgalmas és sokoldalú emberek is ők.
MINDEN ADAT ÉRTÉKES, HA NAGYON SOK VAN BELŐLE, hiszen a rengeteg adat elemzése olyan dolgokban is kirajzol mintázatokat, amikről nem is hittük, hogy akármilyen mintázat szerint működnek. Ezek a mintázatok teszik előrejelezhetővé a legmeghökkentőbb dolgokat, a Google például már előre tudja egy reklámról, hogy milyen weboldalon, mikor, mennyi kattintást hoz majd, anélkül, hogy a reklámot bármelyik felhasználónak élesben megmutatná. Tisztában vannak vele, hogy egy betűtípus, egy szín, egy árnyalat, egy szó, egy kép megváltoztatása, pontosan hogyan befolyásolja majd a felhasználók kattintási kedvét, hiszen reklámok milliárdjain mérhették már le ezeket az opciókat.

A KIT vissza-visszatérően kérdezi olvasóit a könyvtári szervezetek működéséről. E kérdések távolról sem reprezentatívak, s vannak, akik szerint elfogultak is. Ugyanakkor e max. figyelemfelhívó kérdezősködések mellett évtizedek óta(!) nincsen más, tényleg mérvadó felmérés a témában. Így marad - legalábbis a bizonytalanság a szervezetek teljesítményével kapcsolatban. A könyvtárosokat egyre nagyobb csapások érik, melyekre gyakorlatilag vaskos csend a szakmai szervezetek válasza.
Kevesen kétlik azt, hogy érték-és identitásválságot él át a szakma. Ilyen anómiás, értékvesztett helyzetben nem meglepő a rendszerigazóló link attitűd: magunk állunk ki a nemszeretem viszonyokat fenntartó szervezeteink mellett, miközben külső körülményekre hivatkozunk.
Néhány - legalább baljós - felmérés a KIT részéről:
- Könyvtárosképzés - miért nem lépnek szakmánk úgymond érdekvédelmi szervezetei? link
- Megkérdeztük: A könyvtárosok, könyvtárak érdekeiért ... kellene leginkább kiállnia link
- Megkérdeztük: Látsz-e esélyt az MKE megújulására? link
- MKE: hatékonyan érdekképvisel, kivéve a béremelést és az életpálya-modellt link
- Több mint hétszeresére nőtt az MKE elnökének költségtérítése egy év alatt - mire is? link
- Melyik szervezettől kap leginkább szakmaiságot és tájékoztatást? (szavazás) link
- Kihez / hova érdemes könyvtári szakmai-ügyviteli ügyekben fordulni? (felmérés) link
- Az MKE megújulási képessége az új elnökséggel... link (MG)

A könyvtárakban tanúi lehetünk az ellátandó célcsoport - népességszám csökkenését meghaladó ütemű - sorvadásának. Ennek okai pl.
- a gimnáziumi létszám csökkentése
- a sokak számára megfizethetetlen felsőoktatási tandíjak elriasztó hatása
- a képzettebb szakemberek elvándorlása az országból
- a tudományos intézmények helyzetének elbizonytalanítása.
Mindez - különösen gyökeres szakmai innováció hiányában - előrevetíti az őket ellátó könyvtári rendszer kapacitáscsökkentését is, munkaerő, illetve telephelyek tekintetében egyaránt. (MG)

Azt, hogy a gyermekek készségei nagymértékben függnek a családi háttértől, eddig is tudtuk a PISA vizsgálatokból. Most viszont azt is látjuk, hogy a felnőttek esetében is erős a szülői hatás. Tehát felnőttként sem tanulunk eleget, részben a "tanult tehetetlenség" miatt, részben pedig azért, mert a magyarországi munkahelyek többsége sem igényli a különböző szkillek intenzív használatát és nem kínál lehetőségeket a tanulásra, miközben a munkaerő részéről, különösen, ha képzettebb, lenne készség az új befogadására. A Társadalmi Riport fejezete itt olvasható: link (Tárki - Facebook)

Lannert Judit és Holb Éva a felnőtt írásbeliséget vizsgálta, a PIAAC eredményeit [Nemzetközi Felnőtt Készségek Mérési Programja, angolul Programme for the International Assessment of Adult Competencies]. Ez ugyanúgy nemzetközi összehasonlító vizsgálat, mint a 13-15 éves gyerekek képességeivel foglalkozó PISA-sorozat. A kötetünkben most először elemzett PIAAC-vizsgálat eredménye egyes területeken a nemzetközi átlagnál jobb pontszámokat mutat az aktív népesség egyes korcsoportjaiban, de azt is megállapítják a szerzők, hogy ezeknek az eredményeknek az egyik jelentős meghatározója a családi háttér. Ez utóbbi jelenség megint csak intézményi deficitekre mutat rá.
Mindkét területen azt látjuk tehát, hogy a humán tőke (tudás, szakismeretek, alkalmazkodási képességek) elsajátításának és megőrzésének képessége jelentős mértékben függ olyan tényezőktől, amelyek nagyobb társadalompolitikai odafigyeléssel és intézményi reformokkal kedvezően befolyásolhatóak lennének. Igaz ez az egészségügy területi elérhetőségére és az iskolai intézményrendszernek arra a képességére, hogy a családi átörökítés negatív hatásait oldják a rosszabb társadalmi státusú gyermekek és felnőttek esetében. (HVG)

Az egyének azért profitálnak az önkéntes munkából, mert ez a hasznos munkavégzés enyhíti az idős emberek elszigeteltségét, jót tesz a közérzetüknek. Az önkéntes munkatársak sokféle tapasztalatot és szaktudást hoznak a könyvtárakba. Főleg az jelent kihívást, bizonytalanságot velük kapcsolatban, hogy mivel az eleve idős önkéntesek öregszenek, fizikailag fokozatosan alkalmatlanná válnak a vállalt feladatok ellátására. Életkoruk miatt gyakran nem rendelkeznek a könyvtár működtetéséhez szükséges technikai kompetenciákkal, és nem is feltétlenül tudják azokat a nekik szervezett képzéseken elsajátítani. Idővel nehézséget jelent számukra, hogy eljussanak a könyvtárba. Az önkéntesség azzal is jár, hogy személyes életüket hozzá kell igazítaniuk a könyvtár munkarendjéhez, és rosszul élik meg, ha valamiért le kell mondaniuk a könyvtári műszakjukat. Az esettanulmány megállapításai alapján nyolc pontban fogalmaztak meg a közkönyvtári önkéntesekkel kapcsolatos ajánlásokat:
1. Az önkéntesek alkalmazásához megfelelő támogatást, képzést és (informális és formális) elismerést kell biztosítani.
2. Erősíteni kell a könyvtári bizottság, a személyzet és az önkéntesek közötti kommunikációt.
3. Legyen egységesebb a könyvtári rendszer annak érdekében, hogy az önkéntesek szükség esetén több fiókkönyvtárban is alkalmazhatók legyenek.
4. Rugalmasabb modellre van szükség az önkéntesek alkalmazása terén, hogy az jobban igazodjon a résztvevők igényeinek változásaihoz.
5. Egységes eljárásrendek alapján kell képzést biztosítani az egyes fiókkönyvtárakban a régi és az újabb önkéntesek számára, hogy a használók a különböző fiókkönyvtárakban egységes szolgáltatásokat vehessenek igénybe.
6. Tisztázni kell a könyvtári önkéntesek és a (könyvtárral gyakran együtt működtetett) használtcikk-árusításban segédkező önkéntesek feladatkörét a településen.
7. Gondoskodni kell arról, hogy a Selwyn Public Library link vezetését, irányítását, tevékenységét és szolgáltatásait akkreditálják Ontario tartomány közkönyvtári irányelvei szerint.
8. Az önkéntesek munkájának összefogására létre kell hozni egy teljes munkaidejű koordinátori munkakört. (Kihívások és lehetőségek az önkéntesek munkájára építő vidéki könyvtárak fenntartásában; ref.: Hegyközi I.)

A CEU üresedő könyvespolcait szemlélve nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarország elképesztő léptékben kezdi elveszíteni - sőt, kidobálni - az itt őrzött sokszínű, kulturális információt - mindezt ráadásul abban az Információs Korban műveljük, amelyben pont ez volna a legnagyobb érték. Emberi információfeldolgozással foglalkozó kutatóként még ironikusnak is találhatnám mindezt, ha nem fájna olyan mocskosul.
Több mint száz országból érkező kutató, tanár és diák érdeklődése cizellálta a könyvtárat évtizedeken keresztül, akár egy veretes ékszerdobozt, amibe egyre több és több kincset pakoltak az egymást érő generációk.
Fénykorában kétszázezer könyv lakott itt, a lakosság évi négyezerrel nőtt az utóbbi időben. Az elérhető e-könyvek száma még egyszer ugyanennyire tehető. Online elérhető ötvenezer (!) tudományos folyóirat, és még száz cím nyomtatásban. Egy időben az a határozott - és kissé gyermeteg - benyomás alakult ki bennem, hogy mindent megtalálok ott. Teszteltem is a gyűjteményt. Ötven évvel ezelőtt íródott, kis példányszámban kiadott tanulmány az orosz dezinformációról? A könyves portálok ezerkétszáz dollárt kértek érte. A CEU-n (természetesen) megvolt, húsz perc alatt a kezembe is adták.
A könyvtárból a társadalmi nemekről szóló szakkönyvek és monográfiák kezdtek eltünedezni először - ekkor jelentek meg az első foghíjak a polcok fehér ínyén. Mintha bemostak volna egyet az egyetem arcába, ami fogait veszítve már egy kissé kevésbé tudta artikulálni a mondanivalóját. Kegyetlen iróniának tűnt, hogy a családon belüli erőszak témájával is részletesen foglalkozó diszciplína könyveivel történik mindez, hogy azokat kussoltatják be először. Mi, diákok, borúsan néztünk a könyvek után maradt hiányra, még akkor is, ha amúgy nem ezzel a témával foglalkoztunk. A megértésre törekvők számára minden megközelítés potenciálisan értékes.

Meg nem erősített hírek szerint a különböző megyei könyvtárakból 4-12 fő távozik november elsejével. A motívumok vegyesek: van, aki a közalkalmazotti státusz elvesztése miatt, van, aki nyugdíjhoz közel állva nem szeretne újabb megpróbáltatást.
Az előzetes adatokat - hogy hányan nem írták alá a felkínált konstrukciót - az EMMI Könyvtári és Levéltári Főosztálya már szeptemberben begyűjtötte. Következő lapszámunk megjelenéséig igyekszünk további adatokat begyűjteni. (MG)

Az egyesült államokbeli Legal Services Corporation (LSC) 2017-es jelentése szerint az alacsony jövedelmű háztartások 71%-a nézett szembe legalább egy polgári jogi problémával az előző évben, és az esetek 86%-ában nem kapott megfelelő jogi segítséget. Az OCLC WebJunction programja ezért azt tűzte ki célul, hogy különböző szervezetekkel együttműködve képzéseket és jogsegélyt biztosítsanak, hiszen a könyvtár egy hozzáférési pont lehet a hátrányt szenvedők számára. A szolgáltatásban az LSC hálózatára, helyi ügyvédi kamarákra vagy jogi egyetemi hallgatókra egyaránt lehet támaszkodni, a lényeg, hogy a könyvtár összekösse a használókat a tanácsadást pro bono vállaló szakemberekkel.

Számos közkönyvtár, így a Clevelandi Városi Könyvtár is biztosít rendszeres időközönként jogi klinikákat a használói számára, ahol ügyvédek vagy ügyvédek által felügyelt joghallgatók segítenek a problémák megoldásában: válaszolnak a kérdésekre, kitöltik a megfelelő papírokat, de természetesen nem vállalnak hagyományos ügyvédi képviseletet. Büntetőügyekkel ezeken a jogi klinikákon nem foglalkoznak, csak a polgári jog hatálya alá eső kérdésekkel (lakhatás, családjog, munkajog). Mivel az amerikai ítélkezési gyakorlatban a polgári bíróságokon nem jár kirendelt ügyvéd, az alacsony jövedelmű állampolgárok nem engedhetik meg maguknak jogi képviselő alkalmazását, így "igazságszolgáltatási szakadék" (justice gap) jön létre. Másfelől, sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a problémáikra jogi úton megoldást találhatnak - a jogi klinikák számukra is hasznosnak bizonyulnak. Ehhez hozzájárul, hogy a könyvtár egy biztonságos és semleges hely: a Clevelandi Városi Könyvtárban például egy bántalmazó kapcsolatból menekülni kívánó családanya élt a lehetőséggel, aki így nyugodt körülmények között kaphatott ügyvédi segítséget.

Noha a használók általában nem adnak visszajelzést a könyvtárosoknak ügyeik kimeneteléről, de aki mégis megteszi, jellemzően megkönnyebbülésének ad hangot, és kifejezi háláját a kapott segítségért. (Könyvtári jogsegélyszolgálat: a könyvtárak segítenek áthidalni az igazságszolgáltatási szakadékot; ref.: Szabó P.)

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
23 - Csak a nagyon elkötelezetteknek
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
9 - Inkább másra biztatnám
3 - Minden további nélkül
16 - Nem ajánlanám senkinek
Tájékoztató jelleg ide vagy oda, nem nehéz észrevenni, hogy pl. a "minden további nélkül" és a "nem ajánlanám senkinek" között ötszörös különbség van. S ha a most kapott adatokat összevetjük a 4 évvel ezelőtt kapottakkal, akkor ordítani kezd az elmozdulás. Közel megduplázódott a "nem ajánlanám senkinek" opció választása. A diagramot ld.: link
A kapott adatok szerint a könyvtárosok nem tartják vonzónak saját szakmájukat, és ez a vélemény az utóbbi évek szakmai rezsimje alatt vált radikálissá. Amíg nem érkezik a témában tudományos igényű felmérés, ez a szakmai identitásra vonatkozó felkiáltójel állni fog. (MG)

Öt éve szervez véradásokat a Justh Zsigmond Városi Könyvtár link , az OKN-re időzítve. Így azon kívül, hogy kap külön plakátot, belekerül az OKN programjai közé is a közös szórólapra; szokott lenni megyei sajtótájékoztató, ott is külön beszélek róla - mondja Buzai Csaba. Könyvtári hírlevelünkben is hirdetjük, ahogyan több helyi orgánumban is. De a Vöröskereszt is közli a könyvtári helyszínt.
20-25 véradó szokott lenni, kb. felük nem tagunk, hanem alkalmi használónk. De mindig akadnak néhányan, aki akkor jár nálunk először.
Többször volt már, hogy az OKN valamely vendégétől (pl. Nyáry Krisztián, Borsa Brown, Lakatos Levente) kértünk egy dedikált könyvet, amit kisorsoltunk a véradást követően, máskor könyvtári bögrét sorsoltunk. És olyan is, hogy könyvtári szilikon karkötőt kaptak a véradók.
A véradósok szívesen jönnek, elmondásuk szerint jól érzik itt magukat. A Vöröskereszt már teljesen természetesnek veszi a könyvtári véradást, így amikor felvesszük a kapcsolatot nyár végén, már rögtön csak a dátumot kell egyeztetni. Minden évben tudósít a véradásról a helyi újság, portál és tévé.

A Halis István Városi Könyvtár link helyszínt ad az épületében működő, a véradást is szervező nagykanizsai Civil Kerekasztal számára. A helyzet hozta magával, hogy az egyesület a könyvtár munkatársaival népszerűsíti a véradást, immár sokadszorra. A híradásokban is hangsúlyosan megjelennek a könyvtárosok, segítve a rendezvény reklámozását. A könyvtári véradásokon más helyszínekhez képest magasabb a résztvevők száma; 40-50 fő között mozog. Sok a nem könyvtárlátogató véradó, de a könyvtár még nem használta ki saját üzenet átadásával. (Benke Dániel közlése nyomán)
A vonatkozó fotókat ld.: link

A könyvtárak mindig alapvető szerepet játszottak a kulturális örökség és tudományos fejlődés eredményeinek összegyűjtésében, terjesztésében. Most a könyvtári szolgáltatások relevanciája attól függ, tud-e alkalmazkodni a technológiai kínálathoz. Át kell gondolni, hogy a használók jelenlegi és jövőbeli igényeinek milyen eszközök és szolgáltatások felelnek meg.
- Nyitottság a kutatás támogatásában: ebben az értelemben a nyitottság a határok eltávolítását jelenti a technológia és az információk útjából. Szoftverek esetében a fejlesztés, bővítés akadályait kell eltávolítani. Információk esetében a tartalomhoz való elfogulatlan és korlátlan hozzáférést kell biztosítani. Információ lehet pl. adat, kód, módszer, cikk vagy könyv.
- A kutatás kezdetén a könyvtárnak a korábbi eredmények felfedezésében kell a kutatót segítenie. A sikerhez jól indexált adatbázis és jó kereső algoritmus kell. Nem lehet elfogult a kereső bizonyos típusú találatok, pl. újságcikkek iránt. A fejlesztőnek meg kell osztania mindent a kereső működéséről a könyvtárakkal.
- Továbblépve a cikkeken, a kutatóknak utána kell tudni nézni az eredményhez vezető adatoknak és módszertannak. Mások kutatásának újrahasználása jogilag, technológiailag jelenthet akadályt. Ebben segít:
-- Adatok és kódok felkeresésében: Code Ocean link
-- Kutatás újrafelhasználásban és módszertani reprodukálásában: protocols.io link
A kutatások megőrzése is feladat. Biztosítani kell, hogy a digitális tartalmak évtizedeken át elérhetők és használhatók maradjanak. Pl. a LOCKSS szolgáltatás link több másolatát is elmenti a generált kutatási adatoknak. Az Arkvium a Perpetua felhős megoldást nyújtja a hosszútávú adatmenedzsmentre.
- A könyvtárak számára az Open Library Services Platformok (LSP) jelentik mindehhez a központi technológiát. Ezek viszont jellemzően a "proprietary software" kategóriába tartoznak, ami természeténél fogva nem nyílt. Más rendszerek hozzákapcsolhatósága az alkalmazásprogramozási felületek vagyis API-k elérhetőségétől függ. Úgyhogy gyakran ehelyett nyílt forrású programokat használnak. (ref.: Habók Lilla)

Kalandos őszi olvasójátékra hívja a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület a háromszéki és Brassó megyei gimnáziumi osztályok tanulóit. ... A feladatlapokat kéthetente teszik közzé. A beküldési határidőt és címet mindig a feladatlap végén közlik. A megoldások pontszámai összeadódnak, az élen végző csapatok jutnak be a döntőbe. Az eredményesen szereplő csapatok könyvjutalomban részesülnek. A megoldásokat kizárólag e-mailen várják. A válaszokat számítógépen szerkesztett formában (pl. Wordban) és kézzel írva is elfogadják. A kézzel írottakról jó minőségű fotót kérnek. Beküldéskor jelezni kell minden alkalommal a következőket is: a csapat neve, származási helye (település iskola), tagjainak neve és osztálya, a csapatot összeállító / vezető tanár neve, elérhetősége. (Bod Péter Megyei Könyvtár)

Költészet Napja - a szavalóverseny döntője. 2020-ban a járvány miatt a szavalóverseny elődöntőjére rendhagyó módon, online került sor. A három meghirdetett kategóriában (kisiskolások, középiskolások, felnőttek) összesen 35 szavaló jutott tovább a döntőbe, amely áprilisban a karantén miatt elmaradt. 2020. október 17-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében mérték össze tudásukat a tavasszal döntőbe jutott versenyzők. Mindhárom kategóriában első, második és harmadik díjazott is volt. (A Költészet Napja - Csíkszereda)

Márai Sándorról szóló online irodalmi vetélkedőt tartottak a gyergyószentmiklósi középiskolásoknak. "A világ bennem is történik, nem csak térben és időben" elnevezéssel azokat a középiskolás diákokat szólította meg a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, akik szeretik a kihívásokat, a szépirodalmat, és szívesen böngésznek az interneten. Ehhez a jelenlegi helyzetben szükség volt a kulturális és tanintézmények, a magyarszakos tanárok segítségére is, hogy ismertessék ezt a vetélkedőt a tanulókkal - mondta el a kezdeményezés kapcsán Csergő Aliz programfelelős, a könyvtár munkatársa. Az október 12. és 22. között lezajlott irodalmi vetélkedő teljesen online történt, a diákoknak 23 kérdésre kellett válaszolniuk, bejelölve a megadott három lehetőségből azt, ami szerintük helyes. (Székelyhon) (via ReMeK-e-Hírlevél)

A használók egyre kevesebb időt fordítanak irodalomkutatásra, és egyre inkább azt várják el, hogy közvetlenül juthassanak a teljes dokumentumhoz, így előnyben részesítik azokat a forrásokat, melyek a teljes szövegű anyaghoz visznek - egy újabb ok, amiért a keresőmotorok népszerűbbek. Ezért a könyvtáraknak két alapvető területtel kell foglalkozniuk: az irodalomkutatási eszközök adaptálásával a ma és a holnap felhasználói számára, illetve az információs műveltség fejlesztésével.
A könyvtárak fontos szerepet töltenek be a tudásalapú társadalomban: objektív hozzáférést biztosítanak az olyan információforrásokhoz, amelyeket nem befolyásolnak kereskedelmi vagy társadalmi-politikai érdekek, emellett átláthatók és semlegesek, így tételeiket megbízhatónak tekinthetjük. A könyvtári katalógus (OPAC) az 1990-es évek óta alapvetően egy relációs adatbázisban keres SQL szintaxis és tárolt indexek alapján, és arra van optimalizálva, hogy egy ismert entitást megtaláljon az állományban, az eredmények pedig fazetták segítségével szűrhetők. Az OPAC-ok rosszul tolerálják az elírásokat, a ragozott szóalakokat és a szinonimákat, azaz a "bizonytalan kereséseket" (fuzzy search).
Nem így a keresőmotorok, melyek népszerűek, mert könnyen kezelhetők. Az alapjukul szolgáló technológiát (elemzés, indexelés) intelligens módszerekkel bővítik; ezek közé elsősorban az algoritmikus, szemantikus és statisztikai folyamatok tartoznak, de ide sorolhatók a mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok területén zajló fejlesztések is. Az olyan kiinduló feltételek mellett, mint például a hálózatba kötött információs struktúrák, a nagy adatmennyiségek (big data) és az adatforrások heterogenitása, a keresőmotor számos olyan előnyt kínál, ami az információk asszociatív megtalálását segíti. A keresőmotorokkal kapcsolatos előítéletek és aggályok kevésbé a technológiával, inkább az üzemeltetők által nyújtott szolgáltatásokkal és üzleti modellekkel kapcsolatosak. Fontos, hogy a keresőmotorok működési módja nem a pontos találatra irányul, ezért a keresőmotort gyakran kritikusan ítélik meg. (A katalógustól a keresőmotorig; ref.: Murányi L.)

Balázs László megjegyzése:
Az opac-ok leváltása folyamatban van legalább 10 éve. Azóta a Discovery rendszereket gondoljuk modernnek. Ilyen rendszerek lehetnek helyiek (pl: Primo, VuFind ) vagy szolgáltatás jellegűek (pl: Primo central, EDS, SUMON). Ezek a rendszerek nem relációs adatbázisra épülnek. A fentiek közül a VUFind szabad szoftver, ami SolR indexelőre épül. A SolR nem relációs adatbáziskezelő, lassan épül fel az index de nagyon gyorsan keres. A VUFind tud a teljes szövegben keresni (nem a rekord, hanem a dokumentum teljes szövegében, ha van), és van helyesírás javító algoritmusa is. Több forrásból tud rekordokat összegyűjteni OAI-PMH protokollal. Erre végeztünk is annó kísérletet az OSZK-ban link .

Március második hetében, ahogy az egyetemek lezárták a kampuszaikat a Covid-19 miatt, a University of Illinois professzorai, Lisa Janicke Hinchliffe és Christine Wolff-Eisenberg felállítottak egy valós idejű adatokat tartalmazó felmérést a felsőoktatási könyvtári közösségről. Az Academic Library Response to COVID-19 ("A felsőoktatási könyvtárak válasza a Covid-19-re" link ) tanulmány megoldásokat kínált a helyzetre, valamint a már létező folyamatoknak új célt adott: hogy segítse a távoktatásban tanulókat.
Nem sokkal azután, hogy közzétették a felmérést, a Library Journal megkérdezett két professzort arról, hogy mik a szándékaik, milyen módszerekkel dolgoznak, és hogyan szeretnék felhasználni az információt. Mivel arra ösztönözték a válaszadókat, hogy többször is töltsék ki a kérdőívet, az intézmények helyzetének változását is meg tudták figyelni. Több tanulmányt is publikáltak: az első 24 óra adatairól, ezek összehasonlítása a következő 48 óra adataival, és a válaszok változásáról az első és a legújabb kérdőívekben.
Szeptemberben megkérték a válaszadókat, hogy vegyenek részt egy utolsó felmérésen. A negyedik, és egyben utolsó analízis a könyvtárak pandémia alatti működését és az új visszajelzéseket vizsgálja. Tavasszal 861 intézmény vett részt, szeptemberben viszont csak 214 számolt be az őszi terveiről.
- Az eredmények megerősítették korábbi feltételezéseinket: a könyvtárak részben nyitva vannak, de szigorúbb feltételek mellett lehet a nyomtatott anyagokhoz hozzáférni, és átálltak a virtuális kiszolgálásra. Továbbra is érdekes, hogyan viszonyulnak a kölcsönözési technológiához, mivel több tanulmány szerint a diákoknak nagyobb technológiai segítséget szeretnének. (ref.: Salamon Sára)

Nagyot ugrott az e-könyvek értékesítése a vírusidőszakban link - írtuk a közelmúltban. A jelenség a könyvtárak tevékenységét is befolyásolhatja.
Az online világ megváltoztatta a könyvértékesítést: akár 5 éves könyvet is lehet sikerkönyvvé tenni - mondta Bárdos András, a 21. Század Kiadó tulajdonosa a múlt heti OnlifeX konferencián. Amíg ugyanis a könyvesboltba válogatni jártak leginkább az emberek, az e-könyvek jelentőségének növekedésével a könyvesboltok a bemutatóterem-funkció felé mozdulnak el. Az emberek megtapogathatják a könyvet a boltban, majd online megvásárolják.
További változás Bárdos tapasztalata szerint, hogy míg korábban csak a fizikailag megmutatható könyv forgott, a könyvek elektronikus bemutatásával a fizikailag már nem elérhető kiadványok is azonnal forgalomképessé válhatnak, anélkül, hogy újranyomásra kellene várni.
Kérdésre válaszolva elmondta még, hogy a nyomtatott könyvek ázsióját a kiadó úgy igyekszik menteni, hogy növelik a könyv használói élményét: azaz a könyv műtárggyá, vagy élvezeti cikké válik. Ezt a tipográfiával, dizájnnal érik el.

Az említett változások több módon befolyásolják a könyvtárakat:
- az e-könyvek erőteljesebb forgalmazásával a könyvesboltok a könyvtárak régebbi könyvek elérése kapcsán való piaci előnyét csökkenti
- a hazai könyvtárak kb. 15 évet lemaradva nem foglalkoznak hazai e-könyvek kölcsönzésével, ezért pillanatnyilag nem tudnak reagálni sem a megváltozott helyzetre
- mivel a könyvesboltok régebbi könyvekre is irányítják a figyelmet, a könyvtár régebbi állományának piacképes része nagyobb figyelmet kaphat. (MG)

Több könyvtár eddig is foglalkozott kisebb-nagyobb körű házhoz szállítással, s ez a tevékenység a vírusos időszakban sem szünetel. Érdemes azonban a fenntarthatóságra is gondolni: végezze-e a könyvtár saját maga a szolgáltatást, vagy érdemes-e együttműködnie kölcsönös érdekek mentén egy bejáratott kereskedővel? (MG)

"Alapvetően három faktor határozza meg, hogy rentábilisan lehet-e működtetni egy online kiskereskedelmi modellt. Az egyik a populáció nagysága, a másik a címsűrűség, a harmadik pedig az elérhető jövedelem" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Makkay János, a Kifli.hu vezérigazgatója. A szakemberrel többek között a startup elindulásáról; az üzlet nélküli bolt létjogosultságáról; a magyarok házhoz szállítási díj iszonyáról; a vásárlási szokások megváltozásáról; a feje tetejére állított termékskáláról, valamint a koronavírus okozta sokk és szárnyalás hónapjairól is beszélgettünk. (Pénzcentrum)

Potenciális fordulóponton vagyunk életmódunk, munkánk, tanulásunk és interakcióink terén, és így elkerülhetetlenül a könyvtárak munkájában. De milyen új lehetőségeket nyitnak meg, milyen kihívásokat jelenthetnek mind a könyvtárak közösségépítésük és - erősítésük szempontjából, mind pedig a kereskedelmi digitális platformokhoz képest?
Ezek megoldására az IFLA büszke arra, hogy csatlakozik a Goethe Intézethez az Emerging International Voices programban.
16 ifjú könyvtári véleményvezér a világ minden tájáról három webes szemináriumon találkozik, hogy beszélgessenek kiemelkedő előadókkal és fejlesszék gondolkodásukat. Ezután a résztvevők cikkeket írnak az IFLA és a Goethe Institut weboldalaira.
A webes szemináriumok első részein bárki részt vehet.

A projekt magyar résztvevője Virág Barnabás, karvezető és zenei könyvtáros a kecskeméti Katona József könyvtárból. Bemutatkozása: link .

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) újabb ingyenes digitális tartalomszolgáltatással jelentkezik "1956 - történelem röplapokon" címmel. A nemrég megnyitott online kiállítás már elérhető, és bárki szabadon kutakodhat a különleges, történelmi jelentőségű röplapok és szöveges plakátok között. A dokumentumok mindegyikére igaz, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc során, illetve az azt követő hónapokban keletkeztek.
Az archívumban megtalálható legkorábbra becsült darab október 22-én készült. A többi irat a forradalom és szabadságharc október 23-tól november 4-ig tartó időszakából származik, míg a későbbi dokumentumokat részben az ellenállás, részben a megtorlás miatt adták ki.
A forradalom első két napjából csupán röplapok maradtak vissza, mivel a szöveges plakátokhoz elengedhetetlenek voltak a jól felszerelt, korszerű nyomdák, amelyek csak október 25. után álltak a szabadságharcot vívó emberek rendelkezésére.

Dr. House, Dr. Elliot Reid, Dr. Cristina Yang, Dr. Bones és a Marvel filmek világából ismert Dr. Strange személyes tárgyainak köszönhetően képzeletbeli patrónusok teszik egyedivé az Élettudományi Könyvtár újonnan kialakított öt tanulóhelyiségét, amelyekben már online is lehet időpontot foglalni.
A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK) nyáron hallgatók és oktatók bevonásával szervezett szavazást közösségi felületein, és a leadott több mint ezer voks alapján dőlt el, melyik öt filmes orvoskarakter határozza meg a tanulószobák kreatív díszítését. A szavazást követően kezdődött meg a dizájn kialakítása, amely a tanév kezdetére el is készült. A hallgatók megkedvelték az egyedileg kialakított tanulószobákat, amelyekbe már online is lehet időpontot foglalni.
Az újonnan kialakított öt termet a filmes figurák fotói, poszterei és az egyes szereplőkre jellemző tárgyak díszítik. A munkálatok költségeit saját forrásból finanszírozta a DEENK.

Megújult a közelmúltban Magyarmecske könyvtári szolgáltatóhelye, amit ünnepélyes keretek között adott át a lakosságnak Balogh Imre polgármester és Miszler Tamás, a Csorba Győző Könyvtár igazgatója.
A ko?nyvta?ri bu?torok berendeze?se elo?tt az o?nkorma?nyzat felu?ji?totta e?s kibo?vi?tette a ko?nyvta?r helyise?geit. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatából megu?jult ko?nyvta?r berendeze?se?nek megtervezéséhez pedig a Csorba Győző Könyvtár nyújtott szakmai segítséget. A megújult épületben nemcsak olvashatunk, hanem Magyarmecskét is jobban megismerhetjük, hiszen a helyiek fotóiból egy helytörténeti kiállítás is nyílt. A megnyitóra a helyi óvodások és iskolások is műsorral készültek.

Újabb beruházás vette kezdetét a minap a komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjteményben - az épület alagsorában újítják fel a folyosót, illetve az intézménynek ebben a részében kialakítanak egy három helyiségből álló irodát is, amelyben a múzeum és a könyvtár digitalizáló szobája is helyet kap majd.
A komlói muzeális gyűjtemény épülete fokozatosan korszerűsödött az elmúlt esztendőkben, sikeres pályázatoknak köszönhetően - a támogatások eredményeként mára szakmailag és tartalmilag egyaránt megújult a létesítmény.
Mint ismeretes, egymás után öt alkalommal nyert Komló a Kubinyi programban, így ennek keretében összesen már több, mint tízmillió forintot költhettek különböző fejlesztésekre. Sor kerülhetett az elmúlt években egyebek mellett a Helytörténeti Gyűjtemény bányászati és néprajzi részének átalakítására, valamint a termek felújítására. Elkészült a Dinóbirodalom játszóház, sorra frissültek a múzeumi rész tematikus szekciói, és az eszközpark is bővült. A komlói gyermekkönyvtár is teljes felújításon esett át, a diákok pedig betekintést nyerhetnek a régi idők iskolájának stilizált tantermébe, amelyet szintén pályázati támogatásnak köszönhetően alakítottak ki az intézményben.
További nagyszabású beruházás volt a lift megépítése, amely az Interreg pályázati támogatásnak köszönhetően valósulhatott meg, szintén a közelmúltban. Az új felvonó építésén kívül akadálymentesített mosdót is kialakítottak az épületben, továbbá a látássérültek tájékozódását megkönnyítő táblákat és felfestéseket is elhelyeztek a folyosókon.

2010. október 25-én nyitotta meg kapuit a Tudásközpont, melyben a Csorba Győző Könyvtár, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár várja az olvasóit immáron 10 éve.
A kerek évforduló alkalmából készült videó link tartalma:
- láthatjuk hogyan jut a könyv a raktárból az olvasó kezébe
- hallhatunk néhány látogatói véleményt, hogy miért is jó a Tudásközpontban olvasni és tanulni
- bejárhatjuk az épületet a Kaptártól a Gyerekkönyvtárig.
A kisfilmet a PTE Univ TV készítette.

Új online könyvesbolt egyesíti a független könyvesboltokat - az Amazon ellen. A Bookshop.org link az év elején indult az Egyesült Államokban, és most jelenik meg az Egyesült Királyságban: a héten nyílik online felülete, melyen már több mint 130 könyvesbolttal működik együtt.
Mindez forradalmi pillanatnak tűnik a könyvkereskedelem történetében: az Amazon társadalmilag tudatos alternatívája. Úgy teszi lehetővé olvasók számára, hogy online könyveket vásároljanak, hogy közben a helyi, független könyvkereskedőjüket támogatják.
A könyvesboltot az író és az Literary Hub társalapítója, Andy Hunter álmodta meg. Lehetővé teszi a független könyvesboltok számára, hogy saját virtuális üzlethelyiséget hozzanak létre a helyszínen, és az üzletek minden eladásból megkapják a teljes hasznot - a fedezeti ár 30%-át. Minden ügyfélszolgálatot és szállítást a Bookshop és disztribúciós partnerei kezelnek, a címeket kis kedvezménnyel kínálják és két-három napon belül kézbesítik. (ref.: MG)

A hír videóval: Európában is megnyitott a kis könyvesboltok megmentője link

A mindennapi munkához, durva keresésekhez a Google-t és társait használjuk. Van azonban lehetőség arra is, hogy egy-egy témában jártas szakértőt vegyünk igénybe - jelesebb alkalmakkor. (MG)

- Tudnád egy hétköznapi példával illusztrálni a vásárlói szokások megváltozását?
Mondovics Péter: Gondoljunk mondjuk a kenyérre! Nagyon egyszerű példa, mégis jól megmutatja, hogy mit is jelent az ügyfélélmény.
Én a rohanós hétköznapokon örülök, ha bejutok valamelyik boltba, ahol kenyeret tudok venni. Azt veszem meg, amelyiket jó minőségűnek ítélek meg. Hétvégén viszont szeretek elmenni egy kézműves pékségbe, ahol lehet, hogy fél órát állok sorban és tíz percet beszélgetek az eladóval. Az eladó belevon egy olyan témába, ami érdekel, percekig beszélgetünk a minőségi, kovászos kenyérről, ezért fontosnak tartom azt, hogy hétvégén, ha tehetem, a kenyeret megfelelő kiszolgálás mellett, ott vegyem meg.
Ez egy identitásvásárlás a részemről, hiszen az identitásom részét képezi, hogy jó minőségű, kézműves kenyeret eszem.

Mérő László: ... Szóval, ha minden autó önvezető lenne, akkor sokkal kevesebb, tizedannyi baleset történne világszerte, és Magyarországon is nagyon sok emberéletet menthetnénk meg.
Mérő szerint amíg a soft science, vagyis az általa lágy tudományoknak nevezett területek, például a jog és az etika nem adnak megnyugtató válaszokat a hard science, a kemény tudományok, vagyis a műszaki vagy az informatikai világ által feltett kérdésekre, a technológia fejlettsége ellenére ezek a megoldások nem tudnak elterjedni.
Történelmi példával élve: miért 1769-től, James Watt gőzgépének szabadalmaztatásától datáljuk az ipari forradalmat, mikor már évtizedekkel korábban is léteztek ipari gőzgépek? Magyarázata szerint akkoriban túl nagy kockázattal járt egy gőzgép használata a gyárosok számára, akiknek csak a részvénytársasági forma állt rendelkezésükre, és nem létezett a korlátolt felelősség fogalma. Ha a gyárukban felrobbant volna egy gőzgép, azonnal tönkrementek volna, így nem akartak kockáztatni. Mérő szerint évtizedek kellettek ahhoz, hogy a brit jogalkotás kiizzadja magából a korlátolt felelősség intézményét, és amikor ez sikerült, berobbanhatott az ipari forradalom.

Mérő példameséje szerint 1975-ben Milos Forman cseh filmrendező váratlan ajánlatot kapott Hollywoodból. A film forgatásáról szóló szerződésen akkora összeg szerepelt, amekkorát még nem látott, és ezért gyanakodva betűről betűre végignyálazta az ajánlatot, és kereste, hol lehet a buktató. Egyetlen mondat szerepelt benne, amely hatással lehetett a végső műre: a rendező köteles alaposan elolvasni a fókuszteszt-jelentést, vagyis azt a dokumentációt, amely a közönséget reprezentáló csoport jelenetekre adott reakcióit írja le. Forman betartotta a szerződést, és csak fogta a fejét, amikor elolvasta a jelentést, mert úgy gondolta, hogy a tesztet készítő pszichológusok semmit sem értenek a filmművészetből. Egyetlen jelenetnél próbálta ki, milyen lenne, ha visszavágná a képkockákat a javasolt időtartamra. Amikor rájött, hogy így is működik a jelenet, kipróbált egy másik javaslatot is, és végül a fókuszteszt alapján született javaslatok szinte mindegyikét elfogadta. Így született meg a mestermű, a Száll a kakukk fészkére.