Lázár Tünde könyvtáros szerint a gyerekeket csak az olvasás és a tudás vezetheti ki a szegénységből. Tavasztól késő őszig, akár havonta többször is, adományból kapott használt ruhákkal, játékokkal, kisbútorokkal vagy épp élelmiszerekkel megpakolva indul el körben a faluban egy elektromos, gumikerekű kis vonattal Lázár Tünde, tiszanánai könyvtáros. Sorra járja a szegényebb családokat, és mindenhová azt viszi, amire éppen szükség van. A csomagok között olykor könyvek is lapulnak, a 2500 lelkes településen ugyanis minden újszülött, érkezzen bár tehetősebb, vagy nagyon szegény családba, könyvkelengyét kap ajándékba - erre 2018 óta minden évben 3-400 ezer forintot költ az önkormányzat. Az ötletgazda azt vallja: nemcsak a testet kell táplálni, hanem a szellemet is, mert a nyomorból igazán kitörni csak tudással felvértezve lehet, aminek megszerzését nem lehet elég korán kezdeni. A segítség itt általában nagyon gyorsan és konkrét formában kell, ezért is "hasznos", hogy a könyvtáros egyben önkormányzati képviselő, a szociális bizottság tagja, sőt a Vöröskereszt helyi vezetője is.
Önállóan működő falusi könyvtár Heves megyében négy-öt ha akad, ezek egyike a tiszanánai. Máshol inkább az a jellemző, hogy a megyei könyvtár fiókegységeként működnek, vagy épp mozgó bibliotéka jár a falvakba, s az is előfordul, hogy egy művelődési házban kapnak kis helyet a könyvek, ahonnét heti egy-két alkalommal lehet csak kölcsönözni.
- A mi önállóságunk egyben szabadságot is ad, hisz így rajtunk múlik, mennyi életet lehelünk a falak vagy épp a kötetek közé - mondja. Ráadásul csodákat úgy kell tenni, hogy az önkormányzat égisze alatt működő intézmény éves költségvetése - benne az ő fizetésével - nem haladja meg a hétmillió forintot.
Lázár Tünde is többféle missziót vállalt magára az elmúlt harminc évben, amióta átvette elődjétől a mára 18 ezer kötetesre fejlesztett könyvtárat. Nemrégiben egy program keretében például a helyben élő méhészeket keresték fel sorra egymás után, így derült ki, hogy a faluban 42 család él meg, vagy egészíti ki a jövedelmét abból, hogy méheket tart.
Nyaranta nemcsak olvasótábori gyerekeket visz a kis elektromos vonat műbőrrel borított ülésein, de a folyóparti sportvetélkedőre is ezzel szállítja a falu nyugdíjasait. A két korosztály közötti digitális szakadékot sajátos módszerrel hidalják át: mindkettőnek megmutatják, milyen érték rejtőzik a másikban.

A rendezvényeinket hollandul tartjuk, és a szervezés is ezen a nyelven folyik - mondta Deuten-Makkai Réka, a Mikes Kelemen Kör, a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KIT Hírlevél online könyvtárszakmai rendezvényén.
- Az önkormányzattól lehetőséget kaptunk ugyan a fordításra is, hogy jól körülhatárolható arab, török stb. közösség számára fordítsunk. De alapvetően a legkönnyebben használható nyelvezetet használjuk, a hollandot. Ennek az a célja, hogy a célcsoport tanulja meg a nyelvet, illetve így van esély annak megszeretésére is. Ezért lényeges törekvés a nyelvhasználat egyszerűsítése. Nem csak a könyvtárak, hanem az önkormányzatok is törekednek a B1-es szintű nyelv használatára - amire nem mellesleg jogszabály is kötelezi őket. - Deuten-Makkai Réka, a Hágai Városi Könyvtár programvezetőjének előadása volt: "Vagy bezársz, vagy átalakulsz - gyűjteménytől a kapcsolatig, Hágában."

Felbecsülhetetlen értékű videotékával bővült a székelyudvarhelyi városi könyvtár helytörténeti gyűjteménye: a helyi televízió régi kazettagyűjteménye számos izgalmas, érdekes történetet rejthet, az anyag feldolgozása azonban évekbe telik majd. A lakók észrevételeit is várják a közétett archív felvételek kapcsán.
A D3 televízió híradóinak gyűjteményéhez jutott hozzá a székelyudvarhelyi városi könyvtár, az ömlesztett kazettákból álló gyűjteményből elsőként - véletlenszerűen - egy 2004. január eleji híradósorozatot ragadtak ki, ezt osztották meg a közösségi oldalon. Az archívum azonban rendezetlen, egyelőre azt sem tudni, hogy a televízió alapításáig, 1994-ig nyúlnak-e vissza a felvételek. A gyűjtemény bizonyos része még a régi AtiBeta televízió idejéből is származhat. De nem derül ez ki, mert maguk a kazetták elég kevés információt hordoznak, az ún. műsorlapok elvesztek, nem tudjuk ilyen formában beazonosítani, hogy melyik kazettán mi lesz, tehát egyenként végig kell nézni azokat - osztotta meg Szőcs Endre. A városi könyvtár igazgatója úgy becsüli: ha két személy teljes munkaidőben a felvételek feldolgozásával foglalkozna, akkor is legalább két évbe telne a teljes anyag digitalizálása.
A könyvtárnak jelenleg nincsen erre kapacitása, ezért az elképzelés szerint a lakosságot is bevonják a folyamatba: az intézmény Facebook-oldalán teszik közzé a helytörténeti szempontból fontos, magazinos híradós anyagokat, és arra kérik az udvarhelyieket, ha ismerik a felvételen szereplőket vagy a bemutatott eseményekről tudnak részleteket, akkor azt jelezzék az intézménynek. Adatbázist is készítenek. A digitalizálási folyamattal párhuzamosan ugyanis adatbázis is készül: a kazetták mindegyikén legalább egy tucat híradó van, ezeket felszabdalva vezetik be a rendszerbe, a kísérő információkkal együtt, így minden híradó egyénileg visszakereshető lesz. "Többéves munka előtt állunk. Mivel magam is dolgoztam a tévénél, ezért tudom, hogy nagyon sokan hoztak el onnan kazettákat, tehát hiányos az archívum. Ugyanakkor a kazettákat nem a legideálisabb körülmények között tárolták, tehát bizonyára lesznek olyanok, amelyeket nem tudunk majd használni, de mindezek mellett is felbecsülhetetlen értékű gyűjteményhez jutottunk. Kíváncsian várjuk, hogy mikre bukkanunk" - jegyezte meg a könyvtárigazgató.

Néhány év múlva a bedeszkázott üzletek helyett kávézókkal, galériák­kal, dizájnboltokkal lesz tele a Margit körút. Az önkormányzat ezt szeretné. Pénze nincs rá, ezért is számít civilekre, kreatív vállalkozókra.
Apróbb beavatkozások is hatásosak lehetnek - mondja Dévényi Tamás építész. Például, ha a Török és a Frankel Leó utca sarkán álló, a neves építész, Pintér Béla tervezte modernista lakóház földszintjén működő könyvtár olvasói jó időben, akár egy csésze kávéval kiülhetnének az előtte lévő kellemes kis térre. Fel lehetne éleszteni az elhagyott helyeket. Ilyen a Török utcában az az egykori étterem, ami olyan hirtelen zárt be, hogy az ételkiadóban ott maradtak a kenyereskosarak, katonás rendben sorakoznak a pultban a söröspoharak, pedig a legfrissebb prospektus is 2010-ből való. Mellette a bezárt Bem mozi, nem messze rózsaszínű, egykor trendi komputerbolt árválkodik, ez is új bérlőre vár. A legizgalmasabb a Szász Károly utcában, a hajdanában nyomdaként működő szociális foglalkoztató. Akár múzeumot is lehetne nyitni az ott hagyott özönvíz előtti nyomdagépekből, de a program gazdái kreatívabb ötletekben reménykednek.

A rég halott IWIW kincset érő adatain mutatták ki, hol nőhet az egyenlőtlenség Magyarországon.
A társas kapcsolatok töredezettsége mérhetően nagyobb volt a fizikai akadályokkal szabdalt városokban, és ott, ahol a kényelmi szolgáltatások szétszórtan helyezkedtek el, vagy nagy volt a fizikai távolság a különböző lakónegyedek között.
Az elemzés következtetése tehát, hogy a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek korrelálnak a kapcsolati hálók töredezettségével, ez a töredezettség pedig összefügg a fizikai tér struktúrájával akkor is, ha más szempontok hatását kizárják. A földrajzi tagoltság hatása jelentkezett például olyan tényezőkben is, mint az iskolai kompetenciamérések eredményei, amelyekből tisztán kirajzolódott, hogy a jobb és rosszabb iskolák egy-egy településen belül a földrajzi akadályok mentén is szerveződnek.
Mint Ságvári elmondta, egy-egy település fizikai térszerkezete és a kapcsolathálók töredezettsége között kimutatható az összefüggés. A településen belüli nagyobb távolságok, a fizikai akadályok és az embereknek találkozási lehetőséget kínáló helyek térbeli koncentráltsága mind növelik a különböző csoportok közötti társadalmi és fizikai távolságokat. Ez pedig hozzájárul az egyenlőtlenségek további növekedéséhez. Azt ugyanakkor nem lehet bizonyítani, hogy önmagában egy-egy város térszerkezete választja el egymástól az ott élő embereket, tovább mélyítve a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Ahol nagy volt az egyenlőtlenség 2011-ben, továbbá a kapcsolati hálózat is töredezettebb volt, ott a meglévő egyenlőtlenség tovább nőtt a vizsgált időszakban (2011-2016).

10 éves a Stuttgart Városi Könyvtár link Mailänder téren található épülete. Ami gyakorlatilag egy monolit kocka, Eun Young Yi tervezésében. A helyiekből vegyes érzelmeket kiváltó Stuttgart 21-es városrehabilitációs projekt részeként épült. A könyvtáros szakmában neves épületté vált. Évente csaknem 2 millió látogatót fogad. (Wikipedia)
A vonatkozó képeket - Thomas Guignard munkái és engedélye - ld.: link Forrás: link

A könyvtár mind a négy oldalán található bejárat, így igencsak nehezen fordulhat elő itt sorban állás... A 9 emeletes épület 2 földalatti szinttel is rendelkezik, legfelső részében természetesen kávézó is található, ahonnan a tetőterasz is elérhető.
A klasszikus könyvtáron kívül, grafikai, valamint művészeti gyűjteménnyel egyaránt várják az érdeklődőket. Az alagsorban egy 300 fős konferenciaterem kapott helyet. A belépés mindenki számára díjtalan.
A hivatalos nevén Stuttgart Stadtbibliothek belső terében mindenhol a fehér szín dominál, azonban egyetlen helyiségbe beengedték a színeket is. Kitaláljátok melyik ez? Bizony, a gyermekrészleg. Ide nem is a megszokott könyvespolcok kerültek, hanem egyfajta alacsonyabb tárolók, amelyeket már könnyedén elérhetnek a gyerekek.
A tervezők gondoltak az épületen belüli anyagmozgatásra is. A könyvek, csomagok szállítására ugyanis kialakítottak egy speciális fém pályát, amivel pillanatok alatt egyik emeletről a másikra tudják küldeni a könyveket.
Az ismert turisztikai értékelő oldal, a Tripadvisor felületén a város legfelkapottabb látnivalói között szerepel.
Voltak hangok, miszerint az épület kinézete miatt nem illik a városképbe, 2013-ban azonban megkapta az év könyvtára szakmai díjat, amellyel végérvényesen elismerték a koreai tervező munkáját. (Kulturjunkie)

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
0 - A kettő szinte ugyanaz
5 - Jellemző az összefüggés közöttük
10 - Kinél van, kinél nincs összefüggés
1 - Ritka az összefüggés
3 - Szerintem semmi összefüggés nincs
Ha a most kapott csekély számú adatot összevetjük a 2018-ban feltett hasonló kérdésre adott válaszokkal, akkor úgy tűnik: három év alatt némileg romlott a helyzet, bár a kis számú válasz miatt ez inkább csak szerény vélemény. A vonatkozó diagramot ld.: link . (MG)

Korábban felvetett témát - 1 (egy) kötelespéldány is elég Hollandiában link - folytatva:
Hollandiában nincs jogszabály a kötelespéldányról. A legtöbb országban törvény vagy rendelet kötelezi a kiadókat, a nyomdákat, vagy a forgalmazókat a beszolgáltatásra. Hollandiában nem, itt minden és mindenki önkéntesen szolgáltatja a nemzeti könyvtár számára a kiadványait - mondta Kónya Melinda (Királyi Könyvtár, idegen nyelvi referens, Hága). - 1974-ben alakult meg a Holland Kiadványok Raktára, amit a Királyi Könyvtár link kezel. Megállapodott a Media Szövetség (Mediafederatie) és a kiadók, hogy minden kiadó egy példányt szolgáltat a Holland Kiadványok Raktára részére minden, Hollandiában kiadott könyvből, térképből és aprónyomtatványból, periodikából. Több formátum esetén (pl. elektronikus, nyomtatott) egyelőre minden típust gyűjtünk, de később az elektronikus formátum lesz mérvadó.
A kiadványok több mint 90%-át ingyen kapjuk. Kisebb kiadók, magánszemélyek esetében a könyvtár hajlandó valamennyit fizetni is. A példányokat csak a könyvtáron belül lehet olvasni, kikölcsönözni nem lehet. Szankció nincs, ha nem érkeznek be a kötelespéldányok. Hogy miért éri meg egy kiadónak kötelespéldányt szolgáltatni a nemzeti könyvtár számára? Leginkább mert a kiadó megtiszteltetésnek érzi, és biztos abban, hogy kiadványai a legjobb körülmények között maradnak meg az utókornak. Előfordult olyan eset is, hogy egy kiadó a nemzeti könyvtártól kérte az általa kiadott könyvek listáját, digitalizálás céljából.
És miért csak egy példány? - Például, mert nem férne el több. Továbbá legnagyobb elővigyázatossággal kezeljük őket - hangzott el a Mikes Kelemen Kör, a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KIT Hírlevél online könyvtárszakmai rendezvényén, az "Adományok a Királyi Könyvtárnak - Nederlandica fogadása, határozottan és együttérzéssel" c. előadáson.

Az IFLA februárban megjelent anyagában link azt vizsgálta, hogy a könyvtárak hogyan vehetnének részt erősebben a kulturális életben. A könyvtári alapértékek között megtalálható az információ-hozzáférés biztosítása, az oktatás és élethosszig tartó tanulási, a digitális média és információ világában való eligazodás, és a kulturális örökség megőrzése.
Nemrég megjelent cikkükben pedig a könyvtáraknak a társadalomban betöltött fontos szerepét igyekeztek tudatosítani. A sikerhez 4 hasznos lépés szükséges:

1. Célmeghatározás. Már az elejétől fogva legyen megfogalmazott cél. Ehhez be kell tenni a könyvtárakat és könyvtári programokat az ország soron következő időszaki jelentésébe, mely az UNESCO kulturális sokszínűséget támogató és védő egyezménye számára készül link . Ezt a jelentést négyévente kell leadni. Célja, hogy jelezze: hol tart az ország az egyezmény céljainak elérésében.

2. A célközönség meghatározása. Azaz: ki fog döntéseket hozni, és ki befolyásolhatja őket. Ahhoz, hogy a könyvtárak bekerüljenek az időszaki jelentésbe, az országnak az egyezményben résztvevő nemzeti képviseletét link kellene megcélozni mint közönség [a megadott linken a magyar képviselet már nem érhető el - szerk.].

3. Az üzenet tisztázása és kérések felvetése. A legfontosabb lépés tisztázni azt, hogy miért kellene a célközönségünknek fontosnak tartani a könyvtárakat a munkája során (ez az üzenetünk). Emellett konkrétan meg kell határoznunk azt is, hogy mit kérünk tőlük.

4. Könyvtári példák bemutatása. A saját tapasztalat és más könyvtárak példája tovább erősítheti az üzenetet. Jó ötlet lehet a példákat az egyezmény céljaihoz igazítani.
A 4 cél (részletekért ld. a forráscikket):
- fenntartható, kultúrát irányító rendszerek támogatása
- a kulturális értékek és szolgáltatások kiegyensúlyozott áramlásának elérése és a művészek mobilitásának növelése
- a kultúra integrálása fenntartható fejlődési keretrendszerekbe
- az emberi jogok és alapvető szabadságjogok támogatása

A 4 lépés végrehajtása után már csak egy feladat maradt: kapcsolatba lépni a tervezés során kiválasztott személlyel. (ref.: Salamon Sára)

Online formában teljesíthető az érettségi megkezdéséhez kötelező iskolai közösségi szolgálat az Aranybulla Könyvtár Alapítványnál. A végzős diákok készíthetnek könyv- és filmajánlót, meseolvasós felvételt, vagy oktatóvideót 4, illetve 5 igazolt óráért. A jelentkezéseket folyamatosan fogadják. Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos programot Segítsünk egymásnak! címmel indították el.
Az intézmény többféle lehetőséget kínál a középiskolásoknak, hogy teljesíteni tudják a kötelező óraszám egy részét online formában. A jelentkezéseket folyamatosan fogadják, egy diák akár valamennyi teljesítési formát kihasználhatja a minél több igazolt óraszámért.
További információ kérhető e-mailben az aranybulla@kabel.datatrans.hu címen, az intézmény Facebook oldalán, valamint a 22/312-945-ös telefonszámon hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra között, pénteken 8 és 12 óra között.
Az IKSZ-órák az alábbi formában teljesíthetőek:
- Készíts könyv- vagy filmajánlót!
- Olvass mesét!
- Készíts oktatóvideót! (részletek a forráslinken)

A könyvtárosok az álhírek elleni harc frontvonalában vannak. Próbálják hatékonyan átadni ismereteiket a felhasználóknak. Például Melbourne közkönyvtárosa, Glenn Harper a kurzusán gyakorlatot alkalmaz: 10 aktuális közösségimédia-bejegyzésre a résztvevőknek kell reagálni. Lájk az igaz hírekre, diszlájk az álhírekre, és megosztás, ha az igazságtartalma mellett arra is érdemesnek találják. Harper a végén összegzi az eredményt és tippeket ad. Sokan rádöbbennek, hogy elfogultságuk, impulzivitás vagy tévedés hibájába estek. Legközelebb jobban átgondolják ezeket lájkolás vagy megosztás előtt.
- Együtt könnyebb. A munkát a partnerségek is segíthetik. Pl. a megyei jegyzővel közös beszélgetés az e-mailes szavazás menetéről. Újságíróval beszélgetés a hírek készítéséről, mit, hogyan dolgoznak fel. Orvosokkal beszélgetés az oltásokról. A könyvtár irányában eleve van bizalom. Akit a könyvtár hitelesnek tart, az a felhasználók figyelmét is felkelti.
- Elfogultság és semlegesség. Az álhírek gyakran részigazságokat tartalmaznak. A könyvtári tanfolyamokon érdemes a felhasználókkal egy-egy hír kapcsán a történteknek pontosan utánajárni. Figyelni kell, hogy a könyvtáros ne közöljön véleményt, pl. politikai hír kapcsán. A véleménynek az emberekben kell kialakulni, csak a tényeket kell együtt feltárni. A példákat mindig nézzük át "az ördög ügyvédje" szemszögéből. A könyvtárosok és az újságírók sem mentesek elfogultságtól, úgyhogy nekik is át kell gondolni mindent más nézőpontból is. Meg kell találni a saját elfogultságainkat is.
- Hogyan érjük el azokat, akiknek szüksége van információs műveltségre, de nem vesznek részt a programokon? Építsük be a munkánk minden elemébe. Pl. kutatási szemszögből válaszoljunk tájékoztatás során is. A mindennapi beszélgetésekbe is beépíthetők a forráshivatkozások, pl. honnan hallottuk, hol olvastuk az információt. Emellett pedig legyünk nyitottak mindenki véleményének meghallgatására, fejlesszük az interperszonális készségeinket. (ref.: Habók Lilla)

A Könyvtárostanárok Egyesülete önálló szervezetté válásának 20. évében, 2017-ben indította el az Iskolai testvérkönyvtári programot. Célunk a tartós szakmai kapcsolatok és párbeszéd, közös programok kialakítása (online és offline formában is), az iskolai könyvtárak szerepének megerősítése, a jó gyakorlatok megosztása. A programban jelenleg 69 könyvtáros(tanár) vesz részt, a határon túlról is csatlakoztak kollégák (Erdélyből és Szlovákiából is, könyvtáraink megtekinthetők a honlapunkon). Az intézmények, könyvtárosok elsősorban párban dolgoznak, de közösségként is támogatjuk egymást. 2017 óta számos program, együttműködés valósult meg, mint az eTwinning projektek link (Mátyás, a király; Egy ropi naplója - egy könyv életre kel ; Iskolai könyvtári barátságok), vagy a 2020-ban indított a Maszkban is az iskolai könyvtárban című projektünk. Ezek részletei megtekinthetők a közösség honlapján link és blogján link . Az érdeklődők olvashatnak további online (vetélkedő a magyar kultúra napján link ) és offline (könyvtárlátogatások) együttműködésekről is.

Híreket, információkat osztunk meg egymással (legutóbb a Nemzetközi felolvasómaraton link ) ötlete a belső levelezőlistánkon. Úgy tapasztaljuk, hogy a közös testvérkönyvtári programok erősítik a diákokban és a könyvtárosokban a közösség érzését, az együttműködés fontosságát, a könyvtárhasználat és az információs technológiák használatának biztonságát és örömét.

A közösség szakmai kommunikációját pozitívan befolyásolta, hogy 2020-ban megszerveztük az első online "találkozónkat", ebben a tanévben pedig már havonta, kéthavonta találkozunk az online térben. Közösségünk folyamatosan és dinamikusan fejlődik, ami tagjainknak, a lelkes könyvtárostanároknak és iskolai könyvtárban dolgozó kollégáinknak köszönhető. (Pandur Emese)

A győri Széchenyi István Egyetem könyvtára link idén ünnepli tízéves jubileumát annak, hogy új, ultramodern, építészeti nívódíjjal is kitüntetett épületbe költözött. Az elmúlt évtizedben az infrastruktúra után a szolgáltatások is hatalmasat fejlődtek, s ma már a több mint százmillió forint értékben előfizetett, a kutatást és az oktatást támogató adatbázisok, online könyvek, folyóiratok biztosításától a vállalkozások kiszolgálásán át az innovatív ötletek szabadalmaztatásának segítéséig terjednek.
"A legnagyobb célközönségünket a több mint tizenháromezer egyetemi polgár jelenti. A hallgatókat kutatásmódszertani, adatbázis- és könyvtárhasználati órákkal is segítjük, a kollégáktól kapnak ismereteket például arról, hogyan kell szakdolgozatot készíteni. Diplomamunkájukat meg is írhatják nálunk, hiszen vannak olyan kutatószobáink, ahol akár egyedül, akár csoportban félrevonulhatnak, dolgozhatnak. A kutatóknak a publikálási tevékenység útvesztőiben adunk útmutatást. Részt veszünk a tudománymetriai adatszolgáltatásban is, ami a tudományos teljesítmények hatását mutatja, elsősorban a kapcsolódó közlemények száma és megjelenési helye alapján.
Mérföldkő, hogy tavaly nyáron levéltárral bővült a portfóliónk, melynek részeként összegyűjtjük és megőrizzük az egyetem marandandó értékű dokumentumait, majd ezeket digitális formában nyilvánosan elérhetővé tesszük a kutatók, érdeklődők számára. A helyi vállalkozásoknak többek között céginformációs elemzéseket készítünk. PatLib irodánk a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos megkereséseket várja. A Menedzsment Campus szakembereivel együttműködésben segítünk például egy innovatív termék vagy szolgáltatás szabadalmaztatásában, levédetésében" - sorolta Tóth Csilla.

A Fejér-B.Á.L. építheti meg 17,5 milliárd forintból az Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló archivális és szolgáltató raktárát - derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből (TED). A projektre még tavaly júniusban írt ki közbeszerzést a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK). A beruházás a piliscsabai Iosephinum Makovecz Imre Bástyája elnevezésű nagyprojekt részeként valósul meg.
Az épület egy 91 ezer polcfolyóméter befogadó képességű könyvraktár, 11 343,03 négyzetméter nettó alapterületen, melyben többek között egy speciális szerverterem funkció is helyet kap. A komplexum egy 3 emeletes főépületből és 2 melléképületből fog állni. Emellett az építés magában foglalja az építészeti, gépészeti és villamos munkákat, valamint külső-belső közmű, út, tűzivíz-hálózat, optikai VAN-hálózat, felszíni vízlevezetés teljes körű kivitelezési feladatokat.
A kormány tavaly év végén hagyta jóvá a beruházást, a Magyar Közlönyben megjelent rendelet a beruházás felső értékét 23,3 milliárd forintban határozta meg. Ebből az idei évre 11 milliárd forintot hagyott jóvá a kabinet.

A beporzók napja alkalmából a Végegyháza Könyvtár, Információs és Közösségi Színtér vezetője, Kinyó Ágnes virágmagokat helyezett ki a művelődési ház kerítésére. Arra bátorította a helyieket, válasszanak egy magot, vigyék haza és ültessék el!
- Egy szegedi könyvtáros szólt a lehetőségről, amihez több múzeum és könyvtár csatlakozott. Idén én is bekapcsolódtam. Eredetileg könyvkölcsönzés mellé akartam adni a tavaszi magokat, beszéltem volna a beporzásról is, de ez sajnos a jelenlegi helyzetben nem valósulhatott meg.
Ültettek a könyvtár mellett sarkantyúkát, a maradék magokat kis csomagra osztották, és kikerültek a beporzók napi logóval a művelődési ház kerítésére az üzenettel együtt: Vigyél haza, ültess el!
- Annyit kértem, hogy készítsenek fotót, ahogy megszerzik a magokat, vagy elültetik és küldjék el nekem. Már érkezett egynéhány fotó. Úgy gondolom, örültek a lakosok a kis virágmagoknak.

Négyen pályáztak a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatói állására. Ramháb Mária, az eddigi igazgató, nyugdíjas kora miatt már nem vállalt még egy vezetői ciklust.
A pályázatokat online bizottsági ülés keretében bírálta el a grémium, amelyben szakmai, kulturális és szakszervezeti szervezetek képviselői mellett jelen volt Barátné professzor dr. Hajdu Ágnes, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára. A kecskeméti önkormányzatot Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester képviselte.
A kétórás ülésen a tagok meghallgatták a pályázókat és egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a szakmai életút és tapasztalat alapján, a négyből ketten alkalmasak az igazgatói állás betöltésére.
E két főről szóló támogatói döntést a bizottság továbbküldte a kulturális minisztériumnak, amelynek 30 napja van arra, hogy ezt értékelje és javaslatot tegyen. A kinevezést a kecskeméti képviselő-testületnek kell majd meghoznia, ha április végéig össze lehet hívni. Ellenkező esetben Szemereyné Pataki Klaudia polgármesternek kell majd döntenie saját hatáskörben, hogy a törvény szerint május 1-vel új igazgatója legyen a Katona József Könyvtárnak.

Feltárulnak Jakkel Sándor jászapáti kékfestő műhelyének rejtelmei. - Új online sorozatot indított a Jászberényi Városi Könyvtár link , mely a Jászság múltjának egy-egy értékes területét mutatja be. Az ismeretterjesztő időutazás első részében a Jászság utolsó kékfestője, Jakkel Sándor életművét ismerhetik meg az érdeklődők.
A könyvtár honlapján közzétett régi újságcikkek, fényképek és Fodor Dénes, a jászsági kékfestést és hagyományait ismertető tanulmánya segítségével feltárulnak a hajdanán elterjedt szakma és Jakkel Sándor jászapáti kékfestő műhelyének rejtelmei.

A költészet napja alkalmából versíró pályázatot hirdet a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK). A pályázat témája: 2021, vagyis az idei esztendő - írja a hirek.unideb.hu. A költemények beküldési határideje április 8-a.
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik országszerte, amelyhez hagyományosan a DEENK is csatlakozik évről évre, különböző programokkal. Hagyománnyá vált, hogy az Élettudományi Könyvtár üvegfalára a hallgatók és olvasók írják fel kedvenc verseiket, versrészleteiket. A jelenlegi helyzetben, a korlátozások miatt azonban ez nem megoldható.
A DEENK munkatársai ezért választották az irodalom ünneplésének online formáját. A pályázatra szabadon választott tematikával és formával olyan munkákat várnak, amelyek valamilyen módon a 2021-es évről szólnak. A beküldött pályaműveknél kritérium, hogy saját alkotások legyenek. Kiadott, vagy kiadatlan, megjelent, vagy eddig meg nem jelent verseket is várnak a szervezők. Egy fő maximum három költeménnyel pályázhat - hívja fel a figyelmet az egyetemi portál.

Ibsen szülővárosában, a norvég Skienben új könyvtárat álmodtak meg, a lenyűgöző épülettel ráadásul a drámaíró előtt tisztelegnek.
A gyönyörű könyvtárat Kengo Kuma tervezte és Skien centrumának egyik parkjába kerül, az Ibsenhusettel szembe, amely egy Ibsenről elnevezett kulturális központ. Az épületet úgy találták ki, hogy illeszkedjen a természeti környezetbe. Két emelete van a föld fölött és kettő alatta. Íves tetőt fog kapni, amely enyhén lejt a park felé, csakúgy, mint a padlózat odabent. A külső részekhez sok faanyagot használnak majd, hogy minél természetesebb legyen a hatás. Ha Ibsen még élne, a könyvtár sétatávolságra lenne az otthonától.

Az intézmény link szakmai igazgatóhelyettesi posztján tavaly ősz óta Simon Judit informatikus könyvtárost köszönthetjük, akivel többek között a változásokról, a felelősségvállalásról és a fejlődés fontosságáról beszélgettünk.
- Mi a legnagyobb kihívás, illetve mi a legnagyobb felelősség a vezető szerepében?
SJ: Legnagyobb felelősségnek a kollégák érdekképviseletét tartom, amivel eddig nem nekem kellett foglalkoznom. A Városi és a Bányászati Múzeum is a könyvtárhoz tartozik, ezen a területen is sokat kell tanulnom. Évek óta küzdünk a helyhiánnyal, egy nagyszabású felújítás is ránk férne, de megfelelő pályázati lehetőség hiányában ez szinte megoldhatatlan feladat. De nem adom fel, folyamatosan keressük a megoldást erre is.
- Jelenleg mit éreznek a legnehezebb feladatnak?
SJ: Én úgy vélem, hogy nagyon sok időt, energiát kell belefektetnünk az olvasók visszacsábításába. Ugyanezzel küzdenek a művelődésszervező kollégák is. Sokan félnek közösségbe menni, bár én nagyon remélem, ha újra visszatér az élet a régi mederbe, az emberek ki lesznek éhezve a közös programokra, a kultúrára, az olvasásra, amitől lassan egy éve el vagyunk zárva.
Rengeteg könyvünk kölcsönzésben van, némelyik még 2020 tavasza óta, félő, hogy ezek egy része már nem kerül vissza. Mivel tavaly közel 5 hónapot voltunk zárva, idén pedig még egy napra sem nyithattunk ki, felszólítást is csak elenyésző számban tudtunk küldeni olvasóinknak. A tavaly nyári nyitás után türelmi időt adtunk, idén is lehetőséget biztosítottunk a visszahozatalra, mégis vannak, akik nem éltek vele.

Pontosan azt éli át a könyvtár idén, mint egy évvel ez előtt. Narancsik Boglárka, a kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtár és Közösségi Ház link vezetője szerint a helyzet most még súlyosabb, de munkatársaikkal most is azon dolgoznak, hogy amit lehet, az online felületeiken megvalósítsanak.
Lassan az a hagyományos, ami rendhagyó. Egy évvel ezelőtt elmaradtak a március 15-ei ünnepségek, a megemlékezéseket csak szűk körben, egy-egy koszorú elhelyezésével tartották meg valamennyi városban. Narancsik Boglárka elmondta, hogy ugyanazt élik át, mint egy évvel ezelőtt, ez alkalommal viszont már fel voltak készülve a helyzetre, ezért a könyvtár, az iskola és a város vezetése online műsorral készült.
A könyvtárvezető beszámolt arról is, hogy március végén, Szabó Lőrinc születésének 121. fordulójához kötődően egy versmondó versenyt szerettek volna tartani, de az újbóli lezárás miatt ezt is újra kellett gondolniuk. Csakúgy, mint egy évvel korábban, online formában rendezik a megmérettetést, idén azonban már van tapasztalatuk e téren. A verseny időpontja is változik, április 11-re, a költészet napjára tolódik.
- Szeretnék olyan versenyt hirdetni amely kicsit jobban motiválja a gyerekeket. Az osztályokat díjazzuk majd elsősorban, akik számára lehetőséget adunk a versek versszakonkénti elmondására, otthoni felvétel elkészítésére, amelyet elküldenek nekünk. Úgy gondolom, hogy az első félév hasonló lesz a 2020-as évhez, így próbáljuk az online tereket kitölteni és felkészülünk a nyitásra - tette hozzá a könyvtárvezető.
Addig is, a tavaly jól bevált programjaikat folytatják, például online kézműves foglalkozásokkal és bábozással is készülnek a húsvéti időszakra.

A hagyományos jegyzetelés több egyedi vonást tartalmaz, ezért fokozottabb agyi aktivitást vált ki, amikor az ember megpróbálja felidézni, mit írt le - derült ki egy friss japán kutatásból. Szakai Kunijosi, a kutatás vezetője szerint ennek az lehet az oka, hogy a papír formája, a jegyzeteléshez használt tollvonások, sőt, még a papír tapintása is több plusz információt hordoz, mint egy képernyő.
A kutatásban megvizsgálták azt is, hogy mi történik akkor, ha a résztvevők hasonlóan használják a tabletjüket, mint a papírt, vagyis érintőtollal jegyzetelnek rá. A kutatásban résztvevő 48 hallgató válaszai alapján ezen a teszten is nyert a papír.
Szakai szerint ez az agyi aktivitásban is megmutatkozik: azoknál, akik papírra jegyzeteltek, a hippokampusz is aktívabban működött, mivel az epizodikus memória mellett a térbeli tájékozódás is szerepet játszott abban, hogy felidézzék, hogy mit és hova írtak. A kutató szerint ennek különösen nagy szerepe lehet fiatalabb korban: a kutatásban egyetemi hallgatók vettek részt, így a középiskolás vagy annál fiatalabb diákokról nincsenek adatok, de Szakai feltételezi, hogy rájuk is érvényes ez a tendencia, ezért fontos, hogy már az iskolában is bátorítsák a jegyzetfüzet használatát.

Az illusztrációk nem pusztán díszítő szerepet töltenek be mesekönyv-olvasás közben. Az olyan képek, amelyek szorosan kapcsolódnak a mesekönyv szövegéhez, jelentősen hozzájárulnak az óvodások meseértéséhez - derül ki Takács Zsófia Katalin, az ELTE PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport vezetője és Adriana G. Bus, az Amszterdami Egyetem kutatója által jegyzett, a Journal of Experimental Child Psychology hasábjain 2018. május 29-én megjelent tanulmányból.
A vizsgálat eredményei alátámasztják azt a tapasztalatot, hogy az óvodásoknak mesekönyv-olvasás közben igenis szükségük van az illusztrációkra, ám akkor hatékony az összhatás, ha a képek szorosan kötődnek a szöveghez. A tanulmány szerint a gyerekek fejlődése szempontjából a mesehallgatás közbeni képnézegetés egyenesen üdvös az óvodásoknál. (Qubit)

A téma más megközelítése azt mondja, hogy a illusztráció hiányában a befogadó saját fejében készít belső képeket, azaz fejleszti képzeletét. Lehet, hogy a szövegértés és a kreatív képzelet fejlődése valamiképpen fordítottan aránylik egymáshoz?
A KIT a belső kép kapcsán korábban megjelent hírei:
- A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket link
- A saját világ varázslója: ezért nem helyettesíti semmi az esti meseolvasást link
- Kellemes környezetet és könyvet biztosít a könyvtár: mesedélután önkéntesekkel link (MG)

Christopher McNorgan, a Buffalói Egyetem kutatójának legutóbbi munkája a diszlexia kutatására irányult, de munka közben megdöbbentő felfedezést tett: az eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy az agy olvasási készségekért felelős, kölcsönhatásban lévő agyterületei olyan, az olvasással nem összefüggő tevékenységekben is részt vesznek, mint a számok sokszorozása.
Az irodalom és a matematika különbségeit a művészetek és tudományok megosztottságával lehet a legjobban illusztrálni. McNorgan eredményei ugyanakkor azt sejtetik, hogy az írás, az olvasás és az aritmetika, ha az agyi kapcsolódási pontok szempontjából vizsgáljuk, korábban elképzelhetetlen átfedésben lehetnek.
"Padlót fogtam ezektől az eredményektől. Rávilágítanak az írás-olvasás fontosságára, mivel egyértelművé teszik, hogy milyen agyterületekre hat az olvasási készség, és ez útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy miként viszonyuljunk más feladatokhoz, és hogyan oldjunk meg más problémákat. [...] Az olvasás a minden - és ez a megállapítás jóval több hangzatos jelmondatnál: ez egy kutatás végleges konklúziója." - idézte a Medical Xpress hírportál McNorgant, a Buffalói Egyetem pszichológia tanszékének adjunktusát.

Spoiler: egyelőre beteheted a fiókba.
De amikor végre a zene átváltott egy bariton hangra, a következő három és fél perc mindenért kárpótolt. Az ügyintéző, druszám, János ugyanis nagyon barátságos, segítőkész és szakszerű válaszokat adott idióta ? nem árulom el, hogy direkt annak szánt vagy spontán annak sikerült - kérdéseimre. A tájékoztatása főbb állításait kivonatolom:
- Igaz, hogy az értesítésben benne van, hogy a kormányzati koronavírus-honlapon van tájékoztatás a jogosultságokról, de valójában nincs.
- Azért nincs, mert "ebben még nem született döntés", nem "tudunk tájékoztatást adni, mert nincs meghatározva, hogy mire jogosít fel".
- A pénteki miniszterelnöki bejelentés is foglalkozott már azzal, hogy amikor elkezdődik a lépcsőzetes nyitás, akkor fognak majd a védettségi igazolványokhoz jogosultságokat rendelni.
- Azt még senki nem tudja megmondani, hogy ezek milyen jogosultságok lesznek, a kártyatulajdonosokat mire fogják feljogosítani.
- Azt sem tudni még, hogy a fertőzésen átesettek határidős, "védettségi" igazolványa és az oltottak határidő nélküli, ?oltási? igazolványa, azok megítélése között lesz-e különbség.
- A kérdésemre, hogy mivel nekem olyan védettségi igazolványom van, ami áprilisban lejár ? hiszen októberben jöttem ki a kórházból -, szóval hogy akkor én a saját kártyámat akár ki is dobhatom-e, azt mondta, hogy "azt semmiképpen" nem javasolja. Mert például lehet, hogy egy következő, új védettségi igazolvány kiállításához majd kelleni fog ez a kártya, de az is lehet, hogy "már az érvényességi idején belül" lesznek olyan intézkedések, amelyeknek köszönhetően használhatom már valamire (mondjuk, az én határidőm inkább április eleji, mint végi, de ő ezt nyilván nem tudhatta).
Végül abban maradtunk, tegyem el az asztalfiókba, hátha jó lesz ez még valamire, még ha közelinek tűnik is a lejárati ideje. [A cikket törölték a Telex oldaláról, ezért alant a Daeo oldaláról közöljük a linket. - MG]

Magyarul is lehet majd olvasni egyes cikkeket, illetve helyi tartalmat is fognak készíteni.
Több hónapos előkészítést követően belép a magyar médiapiacra a Bloomberg - írja a Media1. A portál szerint a lap egyes tartalmai már a héten megjelennek magyar nyelven.
A cikk szerint a Bloomberg egy magyarországi partnerrel kötött megállapodást, amely ténylegesen megjeleníti majd a tartalmait. A Media1 úgy tudja, kételemű lesz a megjelenés: egyrészt magyarul lehet majd elolvasni a Bloomberg egyes cikkeit, másrészt magyarországi partnerük saját magyarországi tartalmat is előállít majd a Bloomberg neve alatt.
Az együttműködés nem csak cikkekre korlátozódik, egyes videós tartalmaik magyarul is elérhetőek lesznek.
Frissítés: A Media1 információi szerint Milkovics Pál lapja, a 168 Óra lett a Bloomberg partnere. Milkovics a lapnak megerősítette ezt és elmondta, az együttműködés kiterjed a nyomtatott hetilap mellett a 168.hu-ra is, vagyis például a magyar nyelvű videós tartalmakat ott találhatják majd a látogatók.

Vannak, akik a globális felelősségvállalás képességét az egyik legfontosabb 21. századi kompetenciának tartják. A legutolsó Nemzeti Alaptanterv (NAT) is több ponton utal a globális világ megismerésére, jelenségeinek feldolgozására. De milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a globális világ és a benne rejlő nehézségek vagy éppen lehetőségek bemutatására? Milyen oktatási segédanyagok vannak most a piacon ebben a témában? Hol tudnak segíteni a civilek? Lehet-e tantárgy a globális nevelésnek hívott oktatási paradigma 2021-ben Magyarországon? Mérhető-e a globális problémák iránti érzékenység?
Az érintett részterületek:
- emberi jogi oktatás
- környezettudatosság, fenntarthatóságra nevelés
- békére nevelés
- interkulturális tanulás és vallási tolerancia
- aktív állampolgárságra nevelés
- kritikai gondolkodás.
(A forrásokat részletezve ld. az alábbi linken.)