A könyvtári szolgáltatások hasznosságának, hatásosságának mérése iránt már hosszú ideje nagy az érdeklődés. Az e területen végzett kutatásokhoz jó alapot kínál a Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete (ACRL) által 2010-ben megjelentetett The Value of Academic Libraries: A Comprehensive Research Review and Report című kiadvány.
Iowa Állami Egyetem Könyvtára link 2016-ban kérdőíves adatfelvételt hajtott végre a hallgatók körében, amelynek keretében a könyvtári források használatának (önbevallásos) gyakorisága (LRU - Library Resource Usage Index), a hallgatóknak a könyvtárhasználat és saját tanulmányi eredményeik kapcsolatára vonatkozó észlelései (LCS - Library Conrtibution to Success), a kurzusokhoz kapcsolódó könyvtárhasználati képzéseken való részvétel (CRI - Course-related Library Instruction), valamint a tanulmányi átlagok (GPA - Grade Point Average) közötti statisztikai kapcsolatok erősségét vizsgálták.
A kapott nem oksági összefüggések:
1. A könyvtárhasználat tanulmányi sikerességhez való hozzájárulásának kedvező megítélése (LCS) pozitív összefüggésben áll mind a könyvtári források tényleges használatával (LRU), mind pedig a hallgatók tanulmányi eredményeivel (GPA).
2. Az alsóbbévesek esetén a könyvtárépület gyakoribb használata hozzájárul tanulmányi sikerességükhöz (LCS), míg a felsőbbévesek esetén ez az összefüggés gyenge.
3. A felsőbbéveseknél inkább a könyvtári források használata (LRU) és a könyvtár pozitív percepciója (LCS) között erősebb a kapcsolat.
4. A könyvtárépület gyakoribb használata ellenben az összes hallgatót tekintve jellemzően a tanulmányi átlag (GPA) alacsonyabb értékével jár együtt.
5. A könyvtári források használata (LRU) pozitív, de igen gyenge összefüggést mutat a tanulmányi eredményekkel (GPA).
6. A könyvtárhasználati képzéseken történő részvétel (CRI) szerény, de pozitív összefüggésben áll a könyvtári források használatának gyakoriságával (LRU).
7. A könyvtárhasználati képzéseken történő részvétel (CRI) ugyanakkor negatív kapcsolatban áll a tanulmányi átlagokkal (GPA).
(Könyvtárhasználat, használóképzés és hallgatói eredményesség a különböző tudományterületeken: egy többszintű modellezést alkalmazó megközelítés; ref.: Vastagh Z.)

A Covid miatt a könyvtárosok kénytelenek voltak rövid idő alatt online is elérhetővé tenni anyagaikat. Az egyetemi könyvtárak átszervezték a meglévő tartalmakat, és mellette újat is létrehoztak. A Waterloo-i Egyetem az elmúlt egy évben 6 elvet határozott meg, amelyek segítik őket munkájuk során.
A legfontosabb dolog most az, hogy segítsék az embereket az új világban való eligazodásban. Az online térben segítséget nyújtó könyvtárosoknak ki kellett fejleszteniük a saját módszereiket. Az online munka közben a tradicionális információs világot felváltotta a természettudományi-technológiai-gazdasági-matematikai kínálat új kerete. Ennek lényege, hogy a diákok interaktív módon megvitassák az információt (CIE - Critical Information Evaluation), osztálytermi keretek között.
A szolgáltatások online térbe helyezése nem okozott problémát a Waterloo-i Egyetem könyvtárának link , mivel eddig is voltak már az interneten elérhető modulok, források. A használóknak viszont meg kellett tanulniuk az új felületek kezelését. Fontossá vált a megfelelő információs tréning, és az, hogy hogyan kommunikálják az információt.

Az egyetem 6 alapelve:
1. Korszerűsítés: átgondolják, hogy mennyire fontos az adott információ, és milyen hosszan érdemes taglalni. Azért, mert egy egész tantermi órán keresztül lehetne beszélni róla, még nem feltétlenül szükséges. A minimum elvárt információ meghatározása segíti a döntést, hogy mi kerüljön bele az online anyagba.
2. Rugalmasság: az online tartalom elkészítése hosszabb ideig tart, mint egy személyes órára való felkészülés. Emiatt úgy készítik el az anyagokat, hogy azok több órán, több iskolázottsági szinten használhatóak legyenek.
3. Kedvesség: a legtöbb könyvtárost nem képezték ki arra, hogy online oktatásban vegyen részt. Az új dolgok tanulása időt és erőfeszítést vesz igénybe, ezért fontos, hogy mindenki kedves legyen önmagával és kollégáival szemben is.
4. A megfelelő már elég: az a fontos, hogy a lényeg eljusson a hallgatókhoz, nem az, hogy minden tökéletes legyen. Megtanulták, hogy a maximalizmust el kell felejteni.
5. A megnyugtató fontosabb, mint a kiváló: mivel most nem a kiválóságon volt a hangsúly, a komplex modulokat az egyszerűbb vázlatok váltották fel.
6. Ne ragaszkodjunk semmihez: az innováció fontosabb az ismétlésnél. Nehéz változtatni valamin, amivel sok időt töltöttünk, viszont azokat az aspektusokat, amelyek nem működnek, muszáj megváltoztatni.

A járvány rákényszerítette az iskolákat, hogy online kommunikáljanak a diákokkal. Megváltoztak a pedagógiai visszajelzések is, mivel nincs lehetőség az azonnali visszajelzésre az aszinkron oktatás miatt. Lehetőség nyílt az információk világában való eligazodás leghatékonyabb módszereinek kidolgozására. Idő kell ezeknek az újragondolására, viszont a hallgatók és könyvtárosok számára egyaránt kedvező oktatás lesz az eredmény. (ref.: Salamon Sára)

A könyvtáraknak gyorsan kellett alkalmazkodni a karantén alatt nyújtható szolgáltatásokhoz. Az újranyitás több tényezőn is múlik, de érdemes néhány szolgáltatást megtartani az IFLA szerint. Hat olyan dolgot gyűjtött össze, ami független az újranyitás körülményeitől.
1. Jobb egyezségek a digitális tartalmakkal kapcsolatban. A járvány kezdetén több kiadó is felfüggesztette a korábbi könyvtári embargót az e-könyveinek vásárlására. Sőt, kedvezményeket is ajánlottak. A riportokból látható, hogy a könyvtári kölcsönzések mellett az elektronikus tartalmak vásárlói száma is nőtt. A kiadóknak profitot hozott. Talán megfontolják, hogy a könyvtárakat a továbbiakban ne korlátozzák a vásárlásban.
2. A nyílt hozzáférés és a szerzői jogok reformjának igénye. Több országban is felmerült, hogy a jog nem tartotta a lépést a technológia fejlődésével. A szerzői jogokat át kellene alakítani, hogy az elektronikus tartalmakat a könyvtárak ugyanúgy szolgáltathassák, mint az analóg dokumentumokat. Az oktatók is megtapasztalhatták, hogy nem adhatnak ki bármilyen kötelező olvasmányt az egyetemeken, csak például, ami nyílt hozzáféréssel elérhető. Többek közt Ausztráliában és Japánban indultak el reformok.
3. Fogyatékkal élők számára fejlesztett szolgáltatások. A pandémia alatt mindenki tapasztalhatta, milyen mikor fizikailag nem tudnak könyvtárba menni. Milyen például a börtönben vagy szociális otthonban élőknek. A pandémia alatt kiemelten odafigyeltek a könyvtárak a rászorulókra. Az újranyitásnál figyelni kell, hogy elérhetőek maradjanak a szolgáltatások mindenkinek, távolról és helyben is.
4. Több előre ütemezett, rövid találkozó. A járvány előtt inkább a nagyszabású eseményekre, például konferenciákra koncentráltak. Az online térben gyakoribbak lettek a találkozók, de lerövidültek. Kiterjedtek korábban nem megszokott eseményekre, például önkormányzati ülésekre is. Az IFLA két nagy éves eseménye helyett is több kisebb volt, ami jó gyakorlat a jövőre nézve.
5. Új "hangok" behozása. A digitális események miatt megnyílt a lehetőség, hogy a résztvevők más országokban is csatlakozzanak az eseményekhez. Így szélesebb körű, nagyobb tapasztalathoz lehet jutni. Nő a diverzitás a könyvtári területen is. Érdemes megfontolni a jövőben a személyes találkozók mellett a nagyobb online eseményeket.
6. Könyvtár, mint befektetés. Legalább néhány kormányzat felfedezte, hogy érdemes a könyvtárakra gazdaságnövelő erőként tekinteni. Nem csak munkabéreket adni, hanem jövőbeli befektetést látni a könyvtárban, ami visszahozza az árát. Jobb internet, nagyobb gyűjtemény, több munkaállomás. Ezekkel teljesíthető a könyvtár eredeti célkitűzése is, hogy az információt több emberhez eljuttassa.  A könyvtári érdekképviseletek érvelhetnek majd ezzel az időszakkal a jövőben is. (ref.: Habók Lilla)

A Duisburgi Városi Könyvtárban link tavaly március 16-tól új, soha nem tapasztalt, olvasók nélküli könyvtári hétköznapok következtek. A nyilvánosság tájékoztatására minden eszközt felhasználtak (honlap, Facebook, Instagram, sajtó, plakátok), bárki kapcsolatba léphetett a könyvtárral telefonon, vagy e-mailben. A lejárt dokumentumokat és olvasójegyeket automatikusan meghosszabbították május 4-ig. Intenzíven népszerűsítették online szolgáltatásaikat: az 50 ezer e-dokumentumot,
- a PressReadert (100 ország 6000 hírlapja és folyóirata 60 nyelven),
- a Filmfriendet (játék-, gyermek- és dokumentumfilmek, sorozatok),
- a Munzingert (komolyzene, jazz, világzene),
- az idegen nyelvek tanulását szolgáló Rosetta Stone platformot,
- valamint a Tigerbookst (2000 interaktív gyermekkönyv).
A városi könyvtár március 30-tól ingyenes olvasójegyet vezetett be (DigiPass), mellyel a duisburgiak regisztrálás után térítésmentesen vehették igénybe az elektronikus szolgáltatásokat. Június közepéig nyolc könyvtári dolgozót a többletfeladatok miatt a város más területre helyezett, míg a többiek a központi könyvtárban és a 13 fiókkönyvtárban folytatták a munkát (az állomány feldolgozását, apasztását, gyarapítását - a bezárt könyvesboltokkal tárgyalva), emellett tapasztalatokat cseréltek más könyvtárakkal, megbeszéléseket és videokonferenciákat tartottak.
A 6 hetes bezárás alatt az elektronikus dokumentumok kerültek előtérbe. Duisburgban, ahol 2008 óta lehet ezeket kölcsönözni, jóval magasabb lett a használatuk, mint korábban:
- a kölcsönzések száma 29 815 (2019 hasonló időszakában: 19 292)
- a kölcsönzők száma 10 778 (2019-ben 7122)
- a DigiPasst igénylőké 752 (2019-ben 160) volt.
A PressReaderen 3848 használó 11 804 újságot és folyóiratot olvasott, míg a Filmfriendet, amely először került be a kínálatba, 1752-en használták. A Rosetta Stone-on 188 használó 809,2 órát töltött nyelvtanulással. A lakosság a Tigerbooks gyermekkönyvei kapcsán is kiaknázta a 2000 e-könyvhöz történő 40-szeres egyidejű hozzáférés lehetőségét. (Egzisztenciális válság: a koronavírus-járvány hatása a közkönyvtárakra a Duisburgi Városi Könyvtár példáján; ref.: Murányi L.)

Valamennyi könyvtár szembesült azzal a kihívással, hogy a korlátozások ellenére fenn kell tartaniuk szolgáltatási kínálatukat (bezárva, de a munkatársakkal betartatva a higiénia és távolságtartás szabályait). Így legalább részben a járványhelyzethez igazodtak és/vagy új szolgáltatásokat dolgoztak ki.
1. A nyomtatott médiakínálatot csak korlátozottan tudták fenntartani. Alig 31%-uk élt a kézbesítés, átvétel biztosítása, a kívánt szövegek digitalizálása eszközeivel.
2. Bővítették és tömegessé tették digitális médiakínálatukat (online kölcsönzés, tudományos adatbázisok, a kiadók e-könyvei). Bizonyos esetekben módot találtak a használók bevonására (beszerzési javaslatok kérésével). Sokuk széleskörűen gondozta a kínálatot, és részletes leírást tett közzé a források használatáról, előnyeiről és célcsoportjáról.
3. A rendkívüli helyzethez igazították munkájukat és használati szabályzatukat (pl. személyes megjelenés nélkül kiállított olvasójegy kiadása, lejárat automatikus meghosszabbítása, stb.), és fenntartották vagy létrehozták a könyvtárral való digitális kapcsolatfelvétel lehetőségét.

Új tendencia, hogy tartalom-előállítók lettek külső anyagok szerkesztésével és saját fejlesztésű digitális tartalmakkal. Az utóbbi új fejlemény. Több intézmény YouTube-videókkal, webináriumokkal, podcastokkal jelentkezett változatos témákban (pl. felolvasás, kvíz, stresszoldás, karanténnapló). A vizsgált könyvtárak közül 55,4% kínált egy vagy több ilyen tartalmat; főleg a kis és a közepes méretű könyvtárak voltak nagyon aktívak.
A könyvtárak számára a járvány okozta válság azt jelentette, hogy (részben új) digitális utakat kellett választaniuk, megmutatva, hogy képesek önállóan hozzájárulni az okos városok digitális átalakulásához. Még nem lehet tudni, milyen szerepet fognak játszani a fenti kezdeményezések a könyvtárak középtávú profiltisztításában. A kutatásból további kérdések adódnak: Melyik új szolgáltatás vált be, és tartandó meg? Mennyiben változtak (és ha igen, hogyan) az olvasói elvárások az új szolgáltatási kínálat használata révén, és ez milyen hatással van a könyvtárak szolgáltatásaira? Mely tényezők hatottak pozitívan az új kínálat kialakítására? E kérdések megválaszolása érdekében 2020 nyarán újabb vizsgálatot terveznek, amelyben szakértői interjúk segítségével gyűjtik össze a könyvtárvezetők véleményét. (ref.: Murányi L.)

A Maslach Burnout Inventory (MBI) módszer meghatározza és méri a kiégés mértékét. Kritériumai:
- kimerültség vagy teljes energiahiány,
- a munkával szembeni cinizmus vagy negatív érzés, valamint
- a csökkent hatékonyság vagy sikeresség a munkában.
A vizsgált alanyok mindhárom területen pontszámokat kapnak. A kiégési profilhoz mindhárom területen negatív pontszám szükséges. Az emberek gyakran a kiégést a fáradtság szinonimájaként használják, és nem veszik észre, hogy a két állapot között óriási különbség van. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha egy mérésen negatív eredményt érünk el, akkor kiégtünk - mondja Maslach, de ez az MBI rendszer helytelen használata.
Ám a kiégés nem egy olyan állapot ami van, vagy nincs, sokkal inkább úgy kell elképzelni, mint egy spektrumot. Egy amerikai felmérés szerint az emberek 10-15 százalékára jellemző ez az állapot, de ez nem azt jelenti, hogy mindenki más, a 85-90 százalék a spektrum másik végén helyezkedik el. Maslach és Leiter újabb kutatásai három profilt azonosítanak a két véglet között:
- a túlterheltek,
- az eredménytelenek és
- a nem elkötelezettek profilját.
A munka egyre keményebb, hosszabb és nehezebb lesz. Az emberek egyre több órát dolgoznak, mert attól félnek, nem kapnak előléptetést, vagy elveszítik az állásukat. A vállalati kultúra középpontjában jelenleg az áll, hogy minél kevesebb emberrel végeztessenek el minél több munkát - holott nem ezen körülmények között születnek a csúcsteljesítmények. Van már egy gigantikus öngondoskodási iparág, amely arra összpontosít, hogyan lehet megbirkózni a stresszel, de a kiégés megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése nem az emberek megjavításáról szól. Hanem a munka javításáról.

2021. április 26-27-én lezárult a 28. Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny, amelynek kiemelt témája ebben az évben Dánia volt. A járványhelyzetben a megmérettetés döntője már másodszor zajlott online. Most is videóhívással, képernyőmegosztással követte a zsűri a diákok munkáját. Ebben a tanévben egyharmaddal kevesebb iskola és feleannyi diák jelentkezett. A járványhelyzet miatt több szervezési feladat a könyvtárostanárokra hárult. A szervezők pedig újabb fejlesztésre kényszerültek. Az országos írásbeli fordulóra is online megoldás kellett, a technika kötelező biztosításának előírása viszont lehetővé tette az interneten való kereséssel kapcsolatos tudás mérését is.
A döntőn a 7-8. évfolyamosoknak hygges könyvajándékot kellett választaniuk, a 9-10. évfolyamosoknak egy esetleges koppenhágai továbbtanulásról kellett meggyőzniük szüleiket. Mindkét 20 perces feladatlap alkalmasnak bizonyult arra, hogy a tanulók megmutassák az információkeresésben, a források értékelésében, az információ szituációban való alkalmazásában való jártasságukat. Természetesen a feladatban volt katalógushasználat és hivatkozás is, de sok másféle forrást is igénybe vehettek és vettek.

2021. május 3-án az eredményhirdetésre is sor került. Az érdeklődőknek ajánljuk a szervező OPKM honlapját. Ott elérhetők már a feladatlapok, az eredmény, de visszanézhető a rövid megnyitó is: link
A program a Nemzeti Tehetség Program forrásaiból, a Miniszterelnökség támogatásával valósul meg. (Dömsödy Andrea)

A FSZEK közleménye: Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Kormány 194/2021. (IV.26.) rendeletének megfelelően és a fenntartó Fővárosi Önkormányzattal egyeztetve, 2021. május 5-től újranyitja könyvtárait az érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkező olvasói és a felügyeletük alá tartozó kiskorúak számára. A 18 év alattiak önállóan a könyvtárakat csak akkor látogathatják, ha saját védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Mivel belépéskor kötelező bemutatni a védettségi igazolványt és a személyazonosságot is igazolni kell, kérjük, hogy igazolványait feltétlenül hozza magával. A könyvtár az adatokat nem rögzíti.
Ugyanakkor vannak, akik még nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, ezért nem léphetnek be a bibliotékákba, de igénylik a kölcsönzés lehetőségét. Az olvasói igények figyelembevételével továbbra is biztosítjuk a Könyvtári Cserepont szolgáltatást is, ahol védettségi igazolvánnyal nem rendelkező olvasóink a könyvtárakba való belépés nélkül, előzetes igényleadással kölcsönözhetnek. A Cserepontokon a beiratkozás, a kölcsönzött művek visszaadásának lehetősége és az esetleges tartozások rendezése is biztosított.
A két szolgáltatástípus párhuzamos működtetése jelentős szervezési feladatokat jelent a könyvtár számára, ezért türelmét kérjük az esetlegesen hosszabb várakozási idő miatt.
Könyvtáraink továbbra is normál nyitvatartási időben, de legfeljebb 18 óráig tartanak nyitva. A Központi Könyvtár csütörtökönként 20 órakor zár be. A Cserepont szolgáltatás is ugyanebben az időrendben vehető igénybe.
A használók és a könyvtárosok biztonsága érdekében kötelező marad a maszkviselés és a távolságtartás, ajánlott a kézfertőtlenítés. (...) Az újranyitás részleteiről és az ideiglenes nyitvatartási rendről a könyvtár a fszek.hu címen elérhető portálján ad bővebb tájékoztatást. (FSZEK)

Győr: Május 3. hétfőtől, a 4 millió oltott elérésével könyvtárunk ismét megnyitja kapuit, és újra elérhetővé teszi a helyben történő szolgáltatásait érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára.
A közművelődési programok is újraindulnak, amelyeket egyelőre regisztrációs jeggyel lehet látogatni.
Csak olyan olvasók vehetik igénybe a régi és új szolgáltatásokat, akik érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkeznek! Kivételt csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező nagykorú kíséretében érkező kiskorúak képeznek [a vonatkozó rendelkezés lényegében diszkriminálja a kamaszokat - szerk.].
A maszk használata a könyvtár egész területén kötelező. Akik nem rendelkeznek érvényes védettségi igazolvánnyal, továbbra is élhetnek az online kölcsönzés lehetőségével. (Kisalföld)

A védettségi igazolvánnyal rendelkező látogatók számára újra megnyitja kapuit az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár (KSZK) a járványügyi előírások teljes betartása mellett - adta hírül az MTI. A könyvtárak olvasótermei keddtől péntekig délelőtt 10 és délután 17 óra között tartanak nyitva. A különgyűjtemények, valamint a könyves- és ajándékbolt nyitása később várható.
A távolságtartási szabályok megtartása érdekében az intézmény 50 főben korlátozza az egyszerre fogadott olvasók számát. Megérkezéskor kötelező a kihelyezett érintésmentes kézfertőtlenítő használata, valamint a ruhatárnál a testhőmérséklet mérése is. A koronavírus elleni védettség igazolása a védettségi igazolvány és a személyazonosító igazolvány együttes bemutatásával történik.
Az épület teljes területén kötelező az emberek közötti legalább másfél méteres védőtávolság tartása és ajánlott a maszk vagy a pajzs viselése. ...

A kérdésre az alábbi tájékoztató jellegű válaszokat kaptuk:
9 - egyáltalán nem
5 - ritkán
6 - közepesen
3 - többnyire
1 - teljes egészében.
A kapott értékeket iskolai osztályzatokként összegeztük, a hasonló 2013-as és 2016-os kérdésekre kapott válaszokkal egybevetve. Ezt a diagramot kaptuk: link .
Látható, hogy az amúgy is alacsony, belső kommunikáció alapján erős bizalmatlanságot mutató érték az eddig mért legalacsonyabb. Iskolai osztályzat nyelvén fogalmazva: elégséges. (MG)

A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárat május 1-jétől Bujdosóné Dani Erzsébet vezeti.
Az új igazgató link (önéletrajz) eddig a Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatika Tanszékének docenseként dolgozott.
Korábbi munkahelyei voltak pl.: könyvtárosképző intézmények Egerben, Baján, az Arany János Kulturális Központ Könyvtára Nagykőrösön, illetve több egészségügyi intézmény.
Főbb kutatási témái: digitális olvasásnarratívák, repozitórium-disszemináció, tudományos tájékoztatás, kulturális identitás.

Az UNESCO Konzultáció a Fenntartható Fejlődés Mutatóiról (Consultation on Indicators for Sustainable Preservation) dokumentum javaslata szerint az információ megőrzése akkor fenntartható, ha:
- A jogokon alapuló és azokat ápoló jogok (mint például a véleménynyilvánítás szabadsága, az információhoz való jog, a magánélethez való jog stb.);
- mindenki számára nyitott, előnyös, közreműködő stb. (Nyílt szabványok / normák, nincs akadálya a belépésnek, nyitott ismeretek az információk megőrzéséről stb.);
- Mindenki számára segíti az elérést a befogadás, a sokszínűség előmozdítása, az érthetőség, hitelesség és használhatóság garantálása stb.
- Sokféle érdekelt támogatja. Vagyis az információmegőrzési lehetőségekben és kihívásokban többen érdekeltek (kormány, állami intézmények, civil szervezetek, magánszektor, közösségek stb.) bevonásával kezelik;
- Rugalmasság - alkalmazkodás a változásokhoz (technológia, környezet stb.), kockázatviselő képesség.
- Hosszú távra berendezett: az információk megőrzése garantálja az információk elérhetőségét, hitelességét, érthetőségét és használhatóságát a jelen és a jövő generációja számára is;
Ez a dokumentum az információmegőrzés fenntarthatóságának átfogó mutatóival kapcsolatos konzultáció alapja, amelyet a fenti elvek és azok kapcsolódó dimenziói határoznak meg, és amely tartalmazza a gendervonatkozású kérdéseket is.
A konzultáció javaslatot és visszajelzést kér indicators.dakar@unesco.org a mutatókról és azok használatáról.

A Könyvtárosok Facebook-csoportban láttuk az esztergomiak kezdeményezését, ami nagyon szimpatikus célok megvalósítására talált egyszerű, mégis látványos megoldást. A korábban a könyvtárat link rendszeresen látogató ovisok friss megjelenésű és igényes gyerekkönyvekhez jutottak, mi pedig a csoportokat újra elérhettük ezáltal, ráadásul jelentősebb kiadások nélkül. A normatív támogatás emelkedése miatt megtehettük, hogy a dokumentumvásárlási keretünkből erre a célra elkülönítünk összeget, így csak a kosarak beszerzésében kellett a fenntartó segítségét kérni. Ők - a részleteket megismerve - gondolkodás nélkül álltak az ügy mellé. Nagyon fontos, hogy az óvodavezetők is ugyanilyen nyitottsággal, szinte azonnal válaszoltak megkeresésünkre. Az óvodákkal együttműködési megállapodásokat kötöttünk, a programot a vírushelyzettől függetlenül, az újranyitást követően is folytatni szeretnénk. Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár igazgatója, Schmöltz Margit sok praktikus kérdésben segítette az indulást a kosarak beszerzésétől kezdve az állományba vétel módján át a kölcsönzési rendszer kialakításáig. Volt, amiben más megoldást választottunk, de az esztergomi kollégák tapasztalatai aranyat értek, köszönet érte ezúton is.
A helyi és megyei sajtó örömmel tudósított az első kosarak átadásáról. Néhány ezek közül: link ; link , videóval: link (Buzai Csaba)

Schmöltz Margit megjegyzése: Esztergomban a Meseszelence elnevezés "nyert", de nem bánjuk, hogy máshol más néven fut, és az külön jól esik, hogy ötletgazdaként feltüntettek minket.

A világjárványban sokan kerestek módszereket a "mentális túlélésre" egy-egy új hobbival, testmozgással vagy éppen zenehallgatással - utóbbit erősíti a csúcskategóriás audiomárkák mögött álló Sound United, amerikai felnőttekre nézve reprezentatív felmérésének eredménye is. A zenehallgatási szokásokat firtató kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy minden negyedik, otthonról dolgozó válaszadó több mint öt órán át hallgat zenét naponta, és 92 százalékuk állítja, hogy ez hozzájárul energiaszintjének megtartásához a munkavégzés alatt. A válaszadók fontos előnynek találták, hogy így nem "bolondultak bele" a kényszerű helyzetbe (85 százalék), javult a termelékenységük (85 százalék), illetve enyhült a magányérzetük (79 százalék). A megkérdezettek több, mint kétharmada szerint a zene a korábbiaknál fontosabbá vált az életükben 2020-ban, és 74 százalék állította, hogy komoly erőt adott számára egy-egy kedvelt dal vagy művész meghallgatása. "Minden eddiginél világosabbá vált, hogy sok amerikai számára a zenehallgatás nem csupán hobbi, hanem egyfajta mentőöv is lett" - summázta az eredményeket Kevin Duffy, a Sound United vezérigazgatója. Szavaiban nincs okunk kételkedni, még akkor sem, ha a felmérés a zenei világ egyik szereplőjének megbízásából készült. Hasonló tanulságra jutott néhány hónapja egy ausztrál egyetemi kutatócsoport, és növekvő zenehallgatási kedvről számoltak be kiadók, szolgáltatók is.

Egyre több a barát, és kevesebb a családtag azok között, akikben a leginkább megbízunk - szól az emberi kapcsolatok közelmúltbeli változásait boncolgató podcast címe.
Az nem újdonság, hogy a magyar emberek híd jellegű (azaz távolabbi ismerősi) kapcsolatai gyengébbek, mint tőlünk pl. nyugatabbra, ami visszaüt a gyengébb társadalmi mobilitásban és a versenyképességben. Ha tehát könyvtári közösségépítésben gondolkodunk, érdemes átgondolni, hogy pontosabban milyen közösségek építéséhez, és hogyan szeretnénk hozzájárulni. (MG)

A magyarok bizalmas kapcsolatainak száma 1997 és 2015 között nem változott jelentősen, viszont a baráti kapcsolatok száma arányaiban nőtt a családiakhoz képest - többek között ez derült ki Albert Fruzsina és Dávid Beáta friss kutatásából, amelyről az e heti G7 Podcastban beszéltek részletesen.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet kutatóinak a Social Networks nevű rangos nemzetközi folyóiratban megjelent új tanulmánya alapján több érdekes változás is történt a kilencvenes évek vége és a 2010-es évek közepe között a magyarok bizalmas kapcsolataiban - ebbe a kategóriába a definíció szerint olyan ismerősök tartoznak, akikkel a felmérés időpontjához képest az elmúlt hat hónapban a fontos problémáikat megbeszélték az emberek.
Ahogy azt mindkét kutató hangsúlyozta, a bizalmas kapcsolatok száma alapján önmagában nem tudunk arra következtetni, hogy a magyarok mennyire számítanak magányos nemzetnek, bár több felmérés is utal a magyarok kapcsolatszegénységére. Nemzetközi összehasonlításban kevés barátról számolnak be a magyarok, de például egy 2018-as felmérésben Kína mellett Magyarországon említették a legkevesebb embert a megkérdezettek, amikor arról kérdezték őket, hogy átlagban hány emberrel voltak napi kapcsolatban.

Szomorú véget ért azoknak a könyveknek a sorsa, hívta fel rá a figyelmünket Olvasónk, Gabriella, melyeket az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ selejtezett le a tegnapi napon. A kidobott művek lehangoló látványt nyújtva sorakoztak egymásra dobálva a TIK könyvtár előtti konténerekben. A Gabriella erről szóló Facebook posztjához kommentelők egybehangzó véleménye szerint könyvet kidobni bűn, ezért többen azt fontolgatták, hogy a helyszínre sietve megmentenének néhány darabot a pusztulásra ítélt kötetekből.

A TIK gyorsan válaszolt: "Minden könyvtár kénytelen selejtezni: a könyvek egy része elavul, elhasználódik, a raktárak betelnek. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár minden egyes példánytól az erről szóló jogszabálynak megfelelő, alaposan átgondolt és dokumentált selejtezési folyamat végén válik meg. Ennek egy pontján az összes selejtezendő könyvet nyilvánosan felajánljuk más gyűjteményeknek (határon innen és túl), ez most is megtörtént. Járványmentes időszakban könyvbörzéket is szoktunk tartani, ahol jelképes összegekért lehet ilyen példányokhoz hozzájutni. Ilyen börzét másfél éve nem tudtunk tartani, hiszen a pandémia miatt épületünkben ilyen típusú rendezvényt sem lehetett szervezni. ..."

Diskurzus a témában a Könyvtárosok csoportban: link

Carlo Rovelli: A "gondolkodj a saját fejeddel" mondás egyeseknél a hülyeség ősrobbanását eredményezi.
- A világ száz legbefolyásosabb globális gondolkodója közé választotta a Foreign Policy 2019-ben Carlo Rovelli olasz elméleti fizikust, a hurok-kvantumgravitációs elmélet egyik megalkotóját. Magyarul nemrég megjelent könyve kapcsán beszélgettünk vele.
C.R.: A modern tudomány szempontjából meghatározó Anaximandrosz újszerű gondolkodása a természetről. A kritikai gondolkodás kezdete szintén hozzá köthető azáltal, hogy elfogadta mestere, Thalész tanításait, de nem félt attól, hogy kritizálja és meghaladja őt. A mester feltétel nélküli követése és a miénktől eltérő gondolat becsmérlése között egy harmadik utat választott: tapasztalati alapon, a tudás birtokában vitába szállt elődjével. Ebben áll a 26 századdal ezelőtt élt milétoszi természetfilozófus forradalma, nem pedig zavaros elképzelésekben egy hipotetikus és rosszul értelmezett végtelen őskáoszról. ...
Fiatalkori filozófusbálványom, Gilles Deleuze nyomán vallom, hogy a tudás nem különböző tudományágak hierarchikus szerveződése, hanem egyenrangú diszciplínák párbeszéde. Ennek értelmében minden irányzat, törekvés, kutatás végső soron egy irányba mutat: a világ működésének megértése irányába. ...
A tudományos gondolkodásnak mindig is voltak ellenségei, ez nem újdonság. Giordano Brunót élve elégették, Galileinek a könyveivel tettek így. Azt tartom inkább érdekesnek, hogy nem a kritikai gondolkodás hiánya táplálja a tudományellenességet, hanem annak a szélsőséges értelmezése, illetve félremagyarázása. ...
Az emberiség újra meg újra belefut abba a hibába, hogy a bizonyosság iránti kielégíthetetlen vágyát kergetve abszurd állításokban keresi a kapaszkodókat. Holott a bizonytalanság a normális létállapotunk, a végső bizonyosság megtalálása illúzió. A teljes sötétség és az észszerűen megbízható tudás közötti skálán mozog az életünk.
(Carlo Rovelli veronai születésű elméleti fizikus, tudomány- és filozófiatörténész. Küldetésének tekinti a tudomány népszerűsítését. Világszerte tudományos bestsellerek szerzőjeként ismert, magyarul a Hét rövid fizikalecke, Az idő rendje, A valóság nem olyan, amilyennek látjuk, illetve A tudomány születése - Anaximandrosz forradalma című könyvei jelentek meg.)

Neki mindenről AZ jut az eszébe - mondják az egyszeri emberről, szakbarbárról, vagy az olyanról, aki szenvedélyesen szereti hivatását. (Persze, hogy mi az AZ; az változó :-) )
Ha pl. egy bútorboltba megy a könyvtáros, jellemzően magán célból, a tetszetős, kellemes megoldások láttán akkor is saját könyvtárára gondol: hogyan működne ez vagy az nálunk, a "könyvtárra fordítva". (Nem véletlenül van a KIT-nek is Analógiák rovata.)
Helyzetünk kényelmes:
1. Esetünkben mi vagyunk az ügyfelek, azaz a minőséget megállapító fél. Ha igényeink nem teljesülnek, gyenge a szolgáltatás. Akár a könyvtárban - csak ott a másik oldalon állunk.
2. A marketing-eljárások kipróbáltak - a mienkénél jóval nagyobb költségvetésből és mintán. Tehát rengeteg pénzt megtakaríthatunk körültekintő átvételükkel.

A link oldalon látható képgaléria egyebek mellett ilyen gondolatokra indíthat:
- Hej! (magyarul: szia!) felirat olvasható a személyzet hátán, arra biztatva, hogy szólítsuk meg őket bátran.
- "Magad is megcsinálhatod, de ránk is bízhatod". (Csinálhatod magad is, de nem muszáj - Ahogyan az olvasók is részben ezt, részben azt várják el. Az áruházban külön felhívják erre a figyelmet, sokszor. Ha mégsem találod, amit kerestél, és meggondolod magadat. Nem a lehetőség léte, hanem annak kommunikálása adja tehát a különbséget.
- Használóképzünk. Ha érdekel, megtudhatod, mit is jelentenek fura bútorneveink. - Mert ugye, a könyvtárhasználók 95%-a sem tudja, mi a tezaurusz és a hasonlók. Nem élőszóban folyik az okítás, hanem nagyon egyszerű fogalmazással (széles rétegek által használt kifejezések, rövid, max. mellérendelő mondatok stb.) és írásban (amit önként olvas vagy nem olvas az ügyfél).
- Jegyzetelhetsz; cerkát is adunk hozzá. Meg persze haza is viheted, hogy emlékezzél ránk.
- De használhatod spéci telefonos alkalmazásunkat is (klubtagság). Amely részben kényelmes számodra, részben segít nekünk a felülértékesítésben és marketingünk fejlesztésében.
Te hogyan alkalmaznád ezeket az eszközöket analógiásan a könyvtáradban? (MG)

Egy városunkban a település zöldítését zászlajára tűző civil szervezet jelent meg. Röviddel ezután a lakosság bevonásával faültetésbe kezdett a település számos pontján. Az önkormányzat pedig központi ráhatásra és lokálisan gondolkodva nekilátott a helyi klímapolitika kidolgozásába - melynek része a zöldítés is. A gondolkodás többé-kevésbé halad, bár a a különböző alegységek, szervezetek még több helyen a klímacélok ellenében fogalmaznak meg tevékenységeket. Hát még az önkormányzatnak szolgáltató szervezet, amely a civilek megjelenésével újabb feladatokat kapott. A civilek képzéseket szerveztek a szervezet munkatársai számára országos hírű előadókkal, például a fák fenntartható és klímatudatos metszéséről, a zöldfelületek korszerű kezeléséről. A szervezet ezeket egy darabig tűrte, azután felemelték a szavukat a több évtizedes gyakorlatuk hagyományára hivatkozva.
A gyakorlatban pedig az önkormányzat utasítását figyelmen kívül hagyva pl. nem nyitották meg a civilek számára a parkok csapjait a frissen telepített fák öntözése céljára. Vagy pedig nem szállították el a faültetések közben a talajból kiásott több évtizede otthagyott építkezési törmeléket - szintén az önkormányzati utasítás kijátszásával.
A közösségnek stratégiai hasznot (nyári hőhullámok csökkentése, zöldebb környezet, kellemesebb lakókörnyezet) önként, saját maguk összegyűjtött forrásokból előállító civilek tehát akadályoztatva lettek a közpénzből fenntartott szervezet döntéshozóitól, akik a korábbi évtizedek munkájának gyakorlatára hivatkozva őrzik saját hagyományaikat. (MG)

Egy fővárosi laptopszerviz összeállított egy webes kalkulátort, melyből pár kattintás után kiderül, mennyi a reális értéke egy használt notebooknak.
Kipróbáltuk, működik: szinte forintra pontosan annyit dobott ki a Doctorhouse laptopszerviz kalkulátora, mint amennyiért néhány napja megváltunk használt számítógépünktől. A 13 éve működő műhely weboldalán elérhető Laptop árkalkulátor csupán néhány adatot kér be, melyek közül egy átlagfelhasználó talán a processzort tudja legnehezebben kiválasztani - ha nem megy kapásból, érdemes a rendszerinformációból kinyerhető típusra rákeresni előbb. A többi adat (pl. a gépben lévő meghajtó vagy éppen a képernyő mérete) már kézenfekvőbb.

Néhány éve még azt jósolták, hogy drasztikusan csökken a könyvtárak jelentősége, ám - mint azt az alábbi példák mutatják - éppen az ellenkezője történik.
Az egykor kizárólag kutatásra, elmélyült olvasásra szánt, csendbe burkolódzó intézmények helyét a forgalmas városi találkozópontként új életre kelő könyvtárak vették át. A változást egyfelől a digitalizáció térnyerése indukálta, hiszen az online is elérhető adatbázisok, kutatható anyagok, sőt, teljes könyvtári gyűjtemények, szükségtelenné tették a fizikai jelenlétet.
Azon túl, hogy modernizálták az archiválást és a nyilvántartást, automatizálták a kölcsönzést, robotizálták a raktározást, az intézmények újragondolták működésüket. A határokat kiterjesztették, szolgáltatásaikat bővítették, és ma már olyan multifunkcionális térként definiálják magukat, ahol jól megférnek egymás mellett a változatos intellektuális és kreatív tevékenységek.
A 21. századi könyvtár nyitott, befogadó és inspiráló. Tájékoztat, segíti a tanulást, kultúrát közvetít és közösséget teremt. Ez utóbbi a digitális kor egyik legnagyobb kihívása, hiszen az online világban a fizikai kapcsolatokra nagyobb szükségünk van, mint valaha. Napjainkban egy korszerű könyvtárban társas programok tucatjai zajlanak a könyvek kölcsönzése mellett.
A könyvtár tehát vonzó találkozóhely lett, nem hasonlít a mennyezetig érő polcok sokaságával és megvilágított asztalok soraival berendezett egykori olvasótermekre.

Amikor a közösségi média térhódításáról beszélünk, sokan a Facebookra, az Instagramra és Twitterre gondolnak, ám a fiatalabb felhasználók egyre kevésbé vannak jelen ezeken a platformokon. Itt jön képbe a videómegosztásokra specializálódott TikTok, amely rendkívül népszerű a fiatalok körében, a tavaly óta tartó vírushelyzet pedig új magaslatokba röpítette a kínai közösségimédia-platformot.
TikTok. Tizenéves gyerekek bizarr, magamutogatásra használt játszótere? Esetleg a Kínai Kommunista Párt kémkedési szuperfegyvere? Egy újabb értelmetlen applikáció, amit indokolatlanul felkapott a média, de pár hónap múlva már a kutya sem emlékszik majd rá? Mi ez az alkalmazás, és miért folyik még a csapból is?
Érdekes-hasznos tartalmak pl. (a bugyuta, veszélyes, szánalmas kis videók mellett):
- kedvcsinálók takarításhoz
- lifehack-ek az élet ügyes-bajos dolgainak kreatív megoldásához
- meglepő főzési fogások
- további millió móka szórakozásra, mosolyfakasztásra.
Érdemes letölteni?! - A tartalmi sokszínűség jót tett a platformnak, mára tényleg bárki találhat rajta olyan videókat és kreatív megoldásokat, amelyek valóban érdemesek a figyelemre. Az is biztos, hogy az idősebb generációk megjelenése sem tette tönkre a varázst, ellenben lehetővé teszi a gyorsabb és széles körű monitorozást, aminek köszönhetően korábban kiszűrhetők a fiatalokra nézve problémás vagy éppen veszélyes tartalmak. Hogy megéri-e letölteni ezt az alkalmazást? Próba-szerencse alapon mindenképp. Ha kevés a szabadidőnk, és nem tudunk hosszabb videókat fogyasztani, de mondjuk a fenti kategóriák között van olyan, amit szívesen néznénk, akkor érdemes egy próbát tenni a TikTokkal. Egy figyelmeztetést azonban elhelyeznénk: a TikTok kifejezetten addiktív!

Szakmánkon belül is súlyos deficit van a használható idegennyelv / angoltudás terén. A szakmai döntéshozatalt eddig legalábbis kitapintható módon visszavetette. Az 5 perc angol szolgáltatás, amely térítésmentes, napi hírlevelekkel "bombázza" a feliratkozókat, ezen a héten az olvasással foglalkozik. Adja magát tehát a könyvtár téma. Az alábbi linken kiszótározott párbeszédet olvashatunk - illetve hallgathatunk meg.
(Marketing: az információ több csatornán érkezik, és a használó dönt, hogy egyik, másik, vagy harmadik segédletet veszi-e igénybe a megértéshez. Az ingyenes szolgáltatás felhasználható saját fejlődésünkre, de kis értelmező felirattal qr-kódját is kitehetjük a nyelvkönyveink mellé.) (MG)