A 2013-ben nyílt párizsi Václav Havel Könyvtárat a Gare de l'Est egy 1926-ben épült egykori csarnokába, a Halle Pajolba telepítették.
Az átépítés előtt kikérték a környék lakóinak véleményét. A konzultációs folyamatban kiderült: a legszükségesebb szolgáltatások a közösségi terek, a megfizethető, rövid távra kivett lakások, a kulturális terek, az éttermek, valamint a könyvtár voltak. A csarnok acélvázát és tetőzetét megtartották. A felület felét pedig nagy fedett kertté alakították. Közben megtartották a létesítményt vasúti örökségként is. Az épületben ma ifjúsági szálló és étterem, kávézók, pékség, kulturális és gyülekezőhelyek, valamint a Václav Havel cseh íróról és disszidensről elnevezett könyvtár található. A könyvtár azonnal a komplexum legtöbbet használt terévé vált. A legfontosabb szolgáltatásokat nyújtja a város egyik legszegényebb negyedében, ahol magas a bevándorlók aránya. 133 férőhelyére, hálózati csatlakozóira, ingyenes és névtelen WiFi-jére azóta is nagy az igény. A rekreációs szoba, videójátékok, asztalitenisz és csocsó-gyűjtemény kedvelt a helyi tizenévesek körében. A gyűjtemények és tevékenységek a környék multikulturális fiataljainak és fiatal felnőtteinek igényeire épülnek.

Mindez a nehéz társadalmi-gazdasági körülmények között és korlátozott személyi erőforrások mellett nem valósulhat meg konfliktusok nélkül. Erőszakos cselekmények fordultak elő, amelyek veszélyeztették a személyzetet, és a támogatásokat is. A szíriai polgárháborút követő menekültválság tovább fokozta a feszültséget. A könyvtár előtt létrehozott migránstábor és a rendőrség között többször volt is összecsapás. 2018 elején a könyvtárnak csökkentenie kellett a nyitvatartási idejét a válság kezelése érdekében. Felismerve a könyvtár fontosságát, a város azon dolgozott, hogy megoldásokat találjon, a létszámot megnövelte, és közvetítői pozícióval járult hozzá a feszültségek csökkentéséhez.

Minden gond ellenére a Václav Havel Könyvtár munkatársai folyamatosan szolgáltattak mindenki számára e nehéz időszakban, szembemenve a rendőrség és a város azon kérésével, hogy az internethasználathoz igazolást vezessenek be.
Elkötelezettségük az általuk szolgált közösségben tiszteletet és elismerést váltott ki. 2018 júliusában számos hátrányos helyzetű közösség képviselői gyűltek össze a könyvtár elé egy délutáni ünnepre és hálaadásra; zenével, workshopokkal és közös étkezéssel. Bemutatták a könyvtárnak Stéphan Zaubitzer "Ajándék" című fotóját. Ezen a könyvtár háttérként szolgál a különféle emberek örömteli összejöveteléhez, képviselve a "csodálatos hely által kínált örömöket, találkozókat és meglepetéseket ... a falai között átélt élmények kaleidoszkópja jelzi a könyvtári személyzet figyelmességét és munkája minőségét". A fotó ma büszkén lóg a falon a könyvtár lépcsője mellett, és minden látogatót köszönt.

A migránsválság még korántsem ért véget, az egész országban kiéleződött a társadalmi konfliktus, amelyet a Sárga mellény mozgalom példáz. Az átmeneti időszak után a könyvtár visszatért a szokásos nyitvatartási időre. A viharban edzett Václav Havel Könyvtár továbbra is nyitva áll mindenki előtt, akinek segítségre, pihenésre, könyvre, internet-hozzáférésre, konnektorra, feje feletti tetőre, vagy olyan helyre van szüksége, ahová tartozhat. (ref.: MG) Néhány fotó a könyvtárról: link - a szerző Thomas Guignard engedélyével.

Kapcsolódó kisfilm: link

E videókonferenciára invitál az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Információbrókerek Egyesülete.
A konferencia holland példákon keresztül megmutatja: a közkönyvtár hogyan végez gazdasági-ügyviteli információszolgáltatást, bemutat egy hazai, ingyenes, nem könyvtári "cikkadatbázist", valamint összefoglalja a témában a magyarországi könyvtárak által kitöltött kérdőívek tartalmát. A konferencia idejének 50%-a az elhangzottak megvitatására szolgál.

Időpont: 2021. június 9. (szerda) 9:00-12:20. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés: link

Részletes meghívó: link

Kérjük, közkönyvtárosként töltsd ki a rendezvényhez kapcsolódó kérdőívet akkor is, ha nem tudsz részt venni a rendezvényen: link

Az Oefenen.nl oktatási portál link olyan embereket céloz, akik bizonytalanok alapkészségeikben. Ők a holland társadalomban jellemzően vagy bevándorlók, vagy helyben született, alacsonyabb képzettségű emberek. Erről a portálról is szó lesz a Felelős gazdasági, ügyviteli döntések - könyvtári támogatással c. videókonferencián, jún. 9-én. (Jelentkezési lehetőség: link .)

A két érintett előadás:
- Oefenen.nl: beindítjuk a felnőtteket, akik alapkészségeiket fejlesztenék (Lies Petersen kommunikációs tanácsadó, Stichting Expertisecentrum Oefenen.nl) - szinkronfordítással
- A számolásban és pénzkezelésben is segít - Tapasztalatok az Oefenen.nl-lel a Hágai Városi Könyvtárban (Deuten-Makkai Réka, programvezető, Hágai Városi Könyvtár)

Az OSZK és a MIBE közös rendezvénye alkalmából az Oefenen.nl egy kattintással magyar nyelven is elérhető, igaz, Google-fordítással. Mindenesetre érdemes előzetesen megnézni kurzuskínálatukat, amelyet jelentős részben közkönyvtárak közvetítenek az őket használó emberek körében. Nézd meg a részleteket a konferencián, iletve mielőbb töltsd ki a vonatkozó kérdőívet link ! (MG)

Megnyitott a Brooklyn-i közkönyvtár felújított épülete (terv: Toshiko Mori Architect). A járvány lehetőséget adott a könyvtáraknak, hogy újragondolják szolgáltatásaikat. A New York-i könyvtárak teljesen bezártak, mielőtt áttértek az előre összeállított, átvehető csomagokra. Az e-könyvek kölcsönzése ezalatt majdnem 50%-kal nőtt. Az olyan szolgáltatások, mint a wifihez és számítógéphez való hozzáférés, valamint az ingyenes találkozóhelyek fontosak egy jól működő közösségben; de ezek csak fizikai térben valósulhatnak meg.
A 60 millió dollárból megvalósuló projekt ezeket a szolgáltatásokat helyezte a középpontba. A renoválás előtt a könyvtári terek 65%-a a könyvfeldolgozó folyamatok számára volt fenntartva. A könyvtár ezeket egy Queens-i épületébe helyezte át, ez lehetővé tette az építészeknek, hogy több közösség-orientált teret hozzanak létre.
Az épületben helyet kapott egy felújított előcsarnok és 3 új szolgáltatási terület. Rögtön az előcsarnok mögött helyezkedik el egy új tér, ahol a közösség tagjai egész nap dolgozhatnak. Számítógépek, egy stúdió és tanulószobák tartoznak hozzá. Linda Johnson igazgató elmondása alapján a cél az, hogy a használók hozzáférjenek ahhoz is, amire esetleg nincs lehetőségük otthon. Elsősorban dolgozó emberek számára lett kialakítva, de vannak olyan számítógépek is, melyek célja az internetelérés biztosítása. Egy lépcsősor összekapcsolja a könyvtárat az új karrierközponttal is, ahol segítséget nyújtanak kisebb hitelekkel, önéletrajzokkal és motivációs levelekkel kapcsolatban.
Megváltozott a kölcsönzési élmény is. A teremben, amelynek neve "új és figyelemreméltó", a könyvek asztalokon vannak elrendezve; úgy, mint egy könyvesboltban. Az új könyvek kerülnek ide, és azok, melyek valami miatt aktuálisak.
Az épület oldalán kaptak helyet az irodák, melyek útlevelekkel, személyigazolványokkal, állampolgársági tesztekkel és adózással foglalkoznak.
Ez volt a legnagyobb felújítás az elmúlt 80 évben - azonban még nem végeztek. Jelenleg a négy fázisból a másodikat tervezik, mely a gyerekkönyvtárra fókuszál, és a tervek szerint egy év múlva készül el. (ref.: Salamon Sára)

Adott néhány tippet a könyvtáraknak Alexandra Deschamps-Sonsino, a Creating a Culture of Innovation: Design an Optimal Environment to Create and Execute New Ideas (Apress, 2020; 140 p) szerzője. Elmondta, szerinte hogyan tehetik magukat a könyvtárak láthatóbbá, innovációs partnerekké a szervezeteken belül.
- A nagyobb szervezeteken belül információs központok működnek, hogy segítsék az időhiányban lévő munkatársakat. A könyvtárak is megtehetik ezt a közösségi médiában vagy a szervezeten belüli kommunikációs csatornákon. Például Slack-en vagy Microsoft Teamsen figyelhetik, hogy kinek merül fel kérdése.
- Segíthetik a hagyományos eszközök felfedezését, ajánlják azokat az információ megszerzéséhez. Ezáltal a Z-generáció tagjainak is bővíthetik látókörét.
- Alkalmazzák online és offline környezetben is a "Miben segíthetek még?" kérdést.
- Szervezzenek tudásmegosztó rendezvényeket, akár a belső projektek bemutatására, akár külsős előadókkal. Tarthatnak céges meetupokat, hogy a különböző ágazatok elkezdjenek együtt gondolkodni.
- Hagyományosan a könyvtárak előbb beszerzik a forrásokat, és utána népszerűsítik azokat. Lehetne sokkal prokatívabban működni. Folyamatos kapcsolatot tartani a csapatokkal, hogy figyeljék, milyen információkra és így milyen forrásokra van szükség. Majd a könyvtáros a folyamathoz alkalmazkodva juttathatná el a szükséges információt a csapathoz. Akár egy együttműködési eszközön, akár megbeszéléseken keresztül.
- A megtérülési mutatók kialakításához érdemes megnézni, hogy az egyetemek könyvtárai mit használnak a makerspace-ek fenntartásának indoklásához. Például meg lehet nézni, hányszor építették be a szakértők a könyvtárostól kapott információt a munkájukba. A "miben segíthetek még?" mellett érdemes gyakran alkalmazni a "mi történt?" kérdést is. Ebből meg lehet tudni, milyen információt értékeltek igazán a felhasználóink. (ref.: Habók Lilla)

Tudsz-e fél perc alatt úgy válaszolni a kérdésre, hogy partnered őszintén folytatni kívánja veled a párbeszédet? Ezt a megragadó, 15-30 másodperces szöveget hívják liftes szövegnek (elevator pitch). "Segítek az ügyfeleimnek briliánsan kinézni" - Ezt egy olyan férfitól hallottam - írja Mary Ellen Bates információs tanácsadó -, aki automata defibrillátorokat értékesített, és elmondta az embereknek, hogy az emberi jumper-kábel üzletágban van. Ha erre nem kérdeznek vissza, akkor semmire sem... - Tehát könyvtári márkaépítés és önmarketing egyben: te hogyan mutatkozol be könyvtárosként? (MG) - A MIBE májusi klubja e téma körül forgott:

"Hiteles pletykákat gyűjtök, emellett titkos beszállítói listát állítok össze. Ti is kerestetek már ilyeneket?" - Ez is elhangzott a szerdai online MIBE-klubban, mint figyelemfelhívás és a befogadó párbeszédre invitálása. A példában a beszélő átadja a szólás lehetőségét a partner szakmabelinek, hogy működjön a tudásátadás. Mary Ellen Bates szerint a sikeres beszélgetés 80%-át hallgatással töltjük - idézte Mikulás Gábor. Az elhallgatás ugyanakkor kétarcú - mondta Kóródy Judit. - Nem mindig a teaser-hatás indul be, ami olyan hiányos közlés, amely felszítja az érdeklődést a még meg nem ismert részlet iránt. Hanem kellemetlen csend, amit viszont nem szerencsés előidézni a befogadóban.
Az első találkozás célja megteremteni a második találkozásra való befogadói igényt. Ez lényegében megegyezik azzal, amit Takács Dániel mondott: neki saját projektötleteit kell feletteseivel elfogadtatnia. Ennek érdekében a döntéshozók szakmai céljaihoz kapcsolja saját közlendőjét.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - Lehet, bár a fontos kapcsolatok ápolása történhet az MKE-n kívül is.
8 - Nem, a szervezet szemmel láthatóan nem képes a megújulásra.
9 - Természetesen, mert ez a legnagyobb könyvtári szervezet.
10 - Új, élőbb szervezetet kellene alapítania a fiatal szakembereknek.
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
Két észrevétel érkezett magánba:
1. Ej, Gábor, az egyik fő előnyét nem vizsgálod az MKE-tagságnak: ingyenes múzeumlátogatásra jogosít a kultúráért felelős miniszter által kiadott működési engedéllyel rendelkező muzeális gyűjteményben és kiállítóhelyen.
Lásd: 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről, 2. § (1) e, pont.
Mikor a pályára léptem, nagy lelkesen beléptem, majd 2-3 MKE vándorgyűlés után már kezdtem elgondolkodni. Míg megboldogult Hadnagy Robi körbejárta a helyi könyvtárakat és mélyen a kollégák szemébe nézett, már csak részvétből is
befizettem az éves tagdíjat. Aztán eljött az a nap is, amikor az MKE alapszabályának egyik átalakítása kapcsán úgy döntöttem, hogy itt esetleg abba kéne hagyni.
"Kiszerettem" belőle. Ez az én problémám, nem pocskondiáznám: a szervezetek olyanok, mint a személyek, akik alkotják. Talán azért nem jobb az MKE, mert vannak olyan kiszeretősek, mint én.
Érzem valahol a felelősségem, amivel nem éltem, amit eleresztettem. Jobb lenne az MKE, ha odatettem volna magam? Na, ez a lutri :-)

2. Eheti kérdésed az előzővel együtt értelmezhető. Ha nincsenek fiatalok a pályán, nem is léphetnek be. Nincs utánpótlás.
A vándorgyűlésen minden évben több ifjú kollégának is ad lehetőséget az MKE pályázata bemutatkozásra. Hol vannak most? Elhagyták a pályát vagy az egyetem után nem is léptek a pályára? Az MKE többet tehetne a könyvtárosság népszerűsítéséért és hallgatók toborzásáért. Egy plakáttal a mai gimnazistákat már nem lehet megszólítani.
A szakma nagy öregjeinek tudását tiszteljük, sokat dolgoznak a könyvtárügyért. De a fiatalokat más módon lehet elérni, mint régen. Csábítóvá, vonzóvá kell számukra tenni ezt a hivatást, megmutatni a lehetőségeket, hogy ne csak a sztereotípiák mentén gondolkodjanak. Innovatívabb vezetésre (és tagságra) lenne szükség, ha meg akarják nyerni a fiatalokat. Nem látok utánpótlást a 20-asok, 30-asok között. A középgeneráció is elég szűk. Érdemes lehet kitekinteni, hogy más országokban hogyan működnek hasonló szakmai szervezetek, milyen jó gyakorlatot lehet tőlük átvenni.
A kjt-ből való kikerülés sem tette népszerűvé a pályát. Bár az MKE nem szakszervezet, de ez ellen erőteljesebben kellett volna fellépnie. Lehetőség lett volna újra definiálni a könyvtár fogalmát és tartalmát és megismertetni a társadalommal. Lehet, hogy népszerűbb lenne a fiatalok körében és többen éreznék megkerülhetetlennek a könyvtárat. Még értelmiségi körökben sem értette mindenki, hogy mi a gond ezzel a törvénymódosítással. A társadalmi megbecsülés ígérete hozna fiatalokat közénk.
Vannak szekciók és könyvtárak, ahol innovatív kezdeményezések indultak, de ezeket nem tudták országossá tenni. Interaktív, kreatív, új szemléletű programok kellenének a mai kornak megfelelően. Ezek megemelnék a könyvtárosokat és túl látnának a napi rutinon.
Kívánok az MKE-nek mielőbbi megújulást! - "egy könyvtáros"

Ha a most kapott viszajelzéseket összevetjük a 10 évvel ezelőttiekkel, úgy tűnik, hogy az MKE teljesítményéről alkotott vélemény erős romlást mutat. De inkább a mérték a meglepő. Az elismerő vélemények legalább felére csökkentek, a negatívak legalább duplájára nőttek. A válaszadók 60-70%-a fogalmazta meg erősebb vagy szelidebb ellenérzését a MKE-vel szemben. Újabb, erőteljesebb jelzés arra, hogy radikális megújulás hiányában új, alternatív szervezetet érdemes gründolni? A vonatkozó diagramot ld.: link .

Egy 2019 májusától júniusáig tartott csehországi kérdőíves kutatás eredményei megerősítették, hogy a könyvtárak valamennyi iskolatípusban fontos szerepet vállalnak a diákok nem formális képzésében.
A képzési tevékenységek tematikáját tekintve a legnagyobb arányban (84%) a könyvtári szolgáltatások megismertetése, 72%-ban a nyelvhasználat és kommunikáció szerepelt. Az emberi világ 47%, az ember és a társadalom 43%, a művészet és kultúra 41%, az információs műveltség 34%-os arányban fordult elő. A könyvtárak leggyakrabban az általános iskolák alsó tagozatosait (86%) és az óvodásokat (82%), illetve a felső tagozatosokat (56%) szólítják meg. Nem gyakori a szakmunkásképző intézmények tanulóinak a bevonása, erre inkább a nagyobb városokban akad példa. A gimnáziumokkal, szakközépiskolákkal a könyvtárak 20%-a működik együtt. A többi középfokú iskolával (szakiskolák) 12%-os arányú a könyvtárak együttműködése.
A könyvtárak részvétele a képzésben általában feladatlapok, ppt-előadások, katalógusok és adatbázisok didaktikai használatával valósul meg. Növekszik azoknak a könyvtáraknak a száma, amelyek audio-, audiovizuális és multimédiás eszközöket, tartalmakat, kisebb mértékben online applikációkat is alkalmaznak. A könyvtárak a hagyományos oktatási formákkal (előadás és gyakorlat) 85%-os, csoportos foglalkozással 62%-os, kézműves foglalkozással 51%-os arányban élnek. Az oktatás innovatív módszerei (a kritikus gondolkodás ösztönzésére) sajnos minimális arányban jellemzőek. A leggyakoribb eszköz az oktatásban a számítógép és az internet (77%), a projektor (47%), semmilyen eszközt nem használ a könyvtárak 15%-a (a legkisebbek). Okostelefont, táblagépet, interaktív táblát és e-könyvet a könyvtárak kisebb mértékben használnak képzési tevékenységük során. Az oktatási feltételek a könyvtárak többségében (82%) adottak, nem zavarják a szolgáltatásokat. A tér és a technikai háttér rendelkezésre állását a könyvtárak közel 60%-a pozitívan értékelte; a kisebb könyvtárak külső tereket is bevonnak. A képzések kétharmada a könyvtárakban, egyharmada az iskolákban valósul meg.
Az iskolákkal való együttműködés leggyakoribb akadálya a személyzet kapacitásának, kompetenciáinak, képesítésének hiánya. (A nyilvános könyvtárak és az iskolák együttműködése a képzés terén: 2019-es országos kutatási eredmények ref.: Prókai M.)

Az emberek egyre több információt videók segítségével adnak át másoknak. A filmekben az ismeretek nagy részét vizuális úton adják át, ami nagy hátrányt jelent a látássérülteknek. Ezt szeretné csökkenteni egy önkéntesekből álló csapat, akik a videoavakoknak.hu link honlapon gyűjtenek össze rövid, 5-15 perces videókról leírásokat. Szeretettel biztatnak mindenkit, hogy csatlakozzanak hozzájuk ebben a projektben. Segítsenek vakoknak, videókról készített leírások megírásával.
A jelentkezők számára a projektben megtanulható, máshol is felhasználható készségek:
- Látássérülteket érdeklő témák megismerése. Ha a könyvtárban látássérült olvasó fordul hozzád, szélesebb körű ismeretek mentén tudsz segíteni.
- Vizuális élmények érzékletes leírásának gyakorlata - látássérültek számára. Olyan emberi értékeket fejleszt, mint pl. együttérzés és segítőkészség.
- Szoftverismeret: a portál webes felületének kezelése, asztali, illetve mobil felületen.
- Kapcsolatépítés: elsősorban azokkal a látássérültekkel, akik a videók leírását kérik, és később véleményezik az elkészült leírásokat, valamint a többi látó önkéntessel.
- Audió-narrálási ismeretek.
Mindezek a tapasztalatok és készségek tágabb; könyvtári, vagy más segítői környezetben, adott esetben általános, személyes kapcsolatokban is felhasználhatók.

Mivel a könyvtári információs anyagok és csatornák az évek során folyamatosan bővültek, kiszélesedtek, így ma már egyre több videóanyag áll a kölcsönzők rendelkezésére, mint lehetőség az eddigi hanganyagok, írott és nyomtatott anyagok mellett, ez a fajta kihívás és szemléletváltás a mindennapok részévé válik. Azokra is gondolunk, akik látássérültként szeretnék igénybe venni egy-egy könyvtár szolgáltatásait, és a statisztikai adatok alapján a látássérültek száma folyamatosan növekszik, tehát a jövőben ez a fajta ismeretanyag egy szélesebb körű könyvtári felhasználói réteg igényeit elégítené ki.
A leírásokat készítő csapatot a feedback@videoforblind.com címre írt e-maillel érheted el. (Pregh Balázs)

A könyvtár rendszeresen, számos tematika mentén kínál olvasnivalókat. Twitter-üzenetben is felhívja a figyelmet a honlapján felsorolt művekre. Ezen a héten fekete szerzők novelláit ajánlja. A rövid ajánlás:
"Olvasd újra a fekete szerzők novellagyűjteményeit!
Szeretsz olvasni, vagy újra próbálod ízlelgetni az olvasást, de most nincs időd vagy nem tudsz eléggé összpontosítani egy hosszú regényre? A novellák gyógymódot jelenthetnek számodra. Nézd meg könyvlistánkat fekete szerzők novellagyűjteményeiről. Számos különféle témát tárnak fel, például szerelmi találkozások, faj, szexualitás, bizonytalanság, stb." (ford.: MG)
A lista legalább két célt szolgál:
- erősíti a kulturális kötelékeket, ha a könyveket nem feketék olvassák
- megerősíti a fekete identitást, növeli a társadalmi egyenrangúság esélyét
- az ajánlás nagyobb forgalmat generál a könyvtárnak
- olyan emberek számára növeli a használatot, akiknek a könyvtári szolgáltatás a közösségi átlag felett válik hasznára. (MG)

A kedden kimondott ítélet kivonatát szerdán közölték a bíróság honlapján. A bejegyzés szerint a bírói testület megalapozatlannak találta az érsekség fellebbezését az elsőfokú ítélet ellen. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogásza az MTI-nek elmondta: a keddi tárgyaláson arról próbálta meggyőzni a bírákat, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni nyilvánvaló történelmi tényeket. Azt például, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyány Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. Azt, hogy az értékes tulajdont a korabeli polgári törvénykönyv szerint telekkönyvezték, mely nemcsak a tulajdon szerinti, hanem a rendeltetés szerinti telekelést is megengedte. Így került a "Csillagda" bejegyzés a könyvtárat és csillagvizsgálót magában foglaló épület tulajdonosához.
Komáromi Attila azt is megemlítette, hogy a román állam nemcsak az épület, hanem a gyűjtemény visszaszolgáltatását is elutasította, ráadásul az utóbbit indoklás nélkül. A jogász hozzátette: a Batthyáneum esetében az épület csupán "a doboz" melyben a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény található. Érvként említette azt is, hogy a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról egykor rendeletet fogadott el a román kormány, mely ma is érvényben van. A jogász mindezek fényében valószínűsítette, hogy ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatódik a jogi küzdelem. A strasbourgi bíróság 2012-ben már bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének az elbírálását.
- Az MTI hírben a másik fél képviselőjének nyilatkozata nem olvasható. (MG)

Felvázoljuk a várható külső körülményeket ilyen, olyan lehetőségekkel, majd belehelyezzük magunkat (csoportunkat, intézményünket stb.) Erre olvashatunk egy példát az autóiparra a Pénzcentrumban (ld. a forráslinket.)
A cikk egyik kulcskifejezése a diszrupció, melyről itt link írtunk bővebben. Azért kihagyhatatlan szempont, mert a könyvtárhasználat visszaesése döntően nem a könyvtári körülmények, hanem a külső környezet változása miatt történt - melyre a szakma megkésve tudott reagálni. Az egyes könyvtári tevékenységek diszrupcióit pedig itt vettük számba:
link . Mindezek alapján úgy tűnik, hogy továbbra sem nyerő stratégia a szakmai hagyományőrzés link . Ehelyett a szakma küldetéséből érdemes értelmezni a jelen helyzetet, és a használók stratégiai igényeiből visszatervezni a jelen feladatait. - Persze, ha akad rá szakmabeli döntéshozó.
A szakma - úgy tűnik - nem lát szakmai stratégiát link . (MG)

Gyermeknap alkalmából vehették birtokba a gyerekek a Petőfi Sándor Városi Könyvtár megújult gyermekbirodalmát pénteken. Elsőként az ünnepélyes átadáson szereplő Constantinum Móra Ferenc Általános Iskola tanulóit próbálhatták ki azt az olvasó kuckót, amelyet a megyében egyedüliként a félegyházi könyvtárban alakítottak ki.
A pénteki ünnepélyes átadáson elhangzott, hogy több költöztetés után tizenhárom éve került jelenlegi helyére a gyermekkönyvtár, amely a Hattyúház felújításával párhuzamosan épült új épületszárnyban kapott otthont. A beruházás akkor nem tette lehetővé, hogy a gyermekkönyvtár is új bútorokkal legyen berendezve, ezért akkor a régieket újították meg. Régi álom valósult meg most a Nemzeti Kulturális Alap pályázatából: a korábbi tér nyitottabbá, átláthatóbbá, és harmonikusan berendezett bútorokkal vált gyermekbarátabbá.
Abonyi Szilvia a könyvtár új igazgatója a felújításról elmondta: a korszerűsítésére 4,2 millió forintot fordítottak. A Nemzeti Kulturális Alaptól 3,8 millió forint támogatást kaptak, amit a képviselőtestület hozzájárulásával az intézmény saját költségvetéséből 422 222 forint önerővel egészítettek ki. Ugyanakkor további közel 100 ezer forint segítséget kaptak az önkormányzattól, amit a tisztasági festésre fordítottak. A megújult gyermekbirodalom 72 új könyvtári polccal, 32 új székkel, 14 új asztallal és 2 úgynevezett kuckó polccal gyarapodott - sorolta az igazgató, aki köszönetet mondott kollégáinak is, akik jelentős részt vállaltak az átalakítási folyamatokban, hiszen több ezer kötetet válogattak át, azokat a polcokról le- és felpakolták, a régi polcokat szétszerelték és új helyükön az irodákban, raktárban, helyismereti gyűjteményben összeszerelték.

Épül könyvtár, lesznek edzőtermek, csak éppen a magyar diákoknak fizetniük kell majd a használatért, a kínai egyetem hallgatóinak meg nem.
Különös számháború kezd kibontakozni a Fudan Egyetem budapesti campusa és a Diákváros által elfoglalt területekről folyó vitában a kormány, illetve az ellenzéki polgármesterek között. Palkovics László Fudan-ügyi kormánybiztosként a múlt héten egyeztetésre hívta Karácsony Gergely főpolgármestert és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármestert, de megbeszélés helyett az ott bemutatott prezentációra kellett volna rábólintaniuk. Nem tették.
A régi nagyvásártelepen kialakítandó közösségi tér mérete és funkciója nem változik - hajtogatja Palkovics. Csakhogy ezt közben a Fudanhoz csatolták, így nagy kérdés, hogy a magyar diákok milyen feltételek mellett használhatják majd. A pénzügyi részből ugyanis kiderül, hogy a sportlétesítményeket és a könyvtárat külsősök csak térítési díj ellenében használhatják, miközben a Fudan diákjainak az egyetemi képzéshez kapcsolódóan ingyenes. A kínai egyetem, valamint a sport- és konferencia-központ felépítése a prezentáció szerint bruttó 686 milliárdba kerülhet, plusz a megvásárolandó telkek ára. A teljes üzemeltetési költség évi 50 milliárd felett van.

Az építkezéshez 4 milliárdot ad az állam, a Modern Városok Program keretében. Hivatalosan ugyan még nem hirdették ki, de a Szekszárdi Hírek már arról ír, hogy megnyert egy nettó 5,4 milliárd forintos közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. - vette észre az Átlátszó. A tendert egy úgynevezett Tudásközpontra írták ki, ami 2023 nyarán nyitna meg. Az épületben könyvtár mellett levéltár, rendezvényterem és kávézó is lesz.

A legtöbb esetben, ha valakinek fáj a feje, szédül, köhög, vagy bármi egyéb baja van, elmegy az orvoshoz. Az orvos megvizsgálja a tüneteket és felír valami gyógyszert a tünetekre.
Azonban a valódi kiváltó okokról a legtöbb esetben nincs szó, arról gyakran nem is illik beszélni.
Hallottam egy toxikológus véleményét, miszerint a kórházban lévők bő fele az alkoholizmus miatt van bent. Máj, vese, gyomor, keringési vagy akármi egyéb problémával kezelik őket, de a kiváltó ok a háttérben az alkohol. (Nem tudom, tényleg így van-e, sem orvos nem vagyok, sem kórházi alkalmazott, de el tudom hinni, hogy van benne valami.)
Megjelent egy könyv, aminek a szerzője egy orvos, aki egy szegényebb körzetben rendel. Először a többi orvoshoz hasonlóan ő is csak a tünetekkel foglalkozott, de aztán elkezdte keresni az okokat is. Kiderült, hogy sok fejfájás, rosszullét, émelygés vagy akár komolyabb problémák mögött is a pénz áll, illetve leginkább annak a hiánya miatti stressz, egészségtelen életmód és egyéb okok.
Bár nem volt a feladata, elkezdett tanácsokat adni a betegeinek, hogyan tudnák rendbe hozni az anyagi életüket, büdzsét írni, lemondani a drága mobil előfizetést, megszabadulni a hitelkártya-adósságtól és így tovább. Olyan dolgokat mondott ezeknek az embereknek, amit senki mástól nem hallottak, pedig sokan közülük ha egyenesbe tudtak volna jönni anyagilag, sokkal kevesebb fizikai betegségük is lett volna.
A könyvben azokat a sztorikat írta le, amiket a páciensektől hallott. Nagyon tanulságos, hogyan élnek ezek az emberek és milyen problémáik vannak. (Kiszámoló)

A Kiszámoló blogról is hallhatsz online előadást a Felelős gazdasági, ügyviteli döntések - könyvtári támogatással c. videókonferencián, jún. 9-én. Jelentkezési lehetőség: link .

Kálmán László nyelvész a magyartanítással kapcsolatban... - Induljunk ki abból, hogy teljesen átlagos pedagógusokat és teljesen átlagos tanulókat képzelünk el (ilyenek persze nincsenek), és tételezzük fel, hogy valamilyen koncepciót szeretnénk képzelni a pedagógiai folyamat, a gyerek iskolai tevékenysége mögé, ami aztán vagy megvalósul, vagy nem, de azt szeretnénk, ha inkább megvalósulna.
Ha ebből indulunk ki, akkor igenis minden tevékenységnek az értelmén el kell gondolkodnunk, és igenis mindegyikről fel kell tennünk a kérdést, hogy
1. milyen képességet fejleszt, hogy megfelel-e a tanulók életkori sajátosságainak és társadalmi-kulturális hátterének. (Ha már nem a nagy koncepción gondolkozunk, hanem a mindennapi megvalósításon, akkor ezt külön-külön, gyerekenként is végig kell gondolnunk - ezt hívják differenciálásnak -, de ezzel itt most nem foglalkozom.) És igenis azzal is foglalkoznunk kell, hogy
2. inkább kedvet csinál-e nekik a tanuláshoz, vagy halálra unják-e rajta magukat. Ez utóbbi azért nagyon fontos, mert a további előmenetelüket is iszonyú nagy mértékben befolyásolhatja.

Amikor a 18. század végén Magyarországon bevezették a magyar nyelv iskolai oktatását, akkor annak még az volt az egyik fő értelme, hogy rengeteg iskolában, talán a többségükben, a magyar anyanyelvű tanulók kisebbségben voltak, tehát idegen nyelvként kellett tanítani a magyart. És a nyelvtanoktatás ókori hagyománya, amin a magyartanítás is alapult (és alapul sajnos még ma is), szintén idegennyelv-tanítási hagyomány volt. Az oktatáspolitikának máig sem sikerült még rendesen kitalálnia, hogy miután a magyart, mint idegen nyelvet nem kell általánosan tanítani, mennyiben és milyen módon van egyáltalán szükség a nyelvtannal való ismerkedésre. Hiszen az anyanyelvének a nyelvtanát iskolás korára már minden gyerek tökéletesen uralja.

Az olvasóknak és a kutatóknak minden eddiginél kevesebb ideje van egy teljes szakcikk elolvasására, így a grafikus absztrakt (esetleg vizuális kivonat, vizuális összefoglaló)
- segít a befogadónak gyorsan eldönteni, el kell-e olvasniuk a teljes tanulmányt
- támogatja az információ jobb megjegyzését: a grafikus absztrakt könnyebben megjegyezhető, mint a szövegtörzs, táblázat vagy a diagramok
- a szerzők felhasználhatják kutatásaik megosztására beszélgetéseken, előadásokon és a közösségi médiában.
Mindez javítja a befogadást és lehetőséget kínál a folyóirat brandjének erősítésére is.

Néhány szempont, amelyet készítésükkor érdemes figyelembe venni.
1. A grafikus absztrakt egy tanulmány főbb megállapításainak vizuális összefoglalása, amelynek célja, hogy az olvasók megértsék a legfontosabb üzenetet. Formátuma bármilyen lehet, az egyszerű képfájltól speciális szoftverekkel készített komplex grafikonokig és diagramokig.
2. A láthatóság és az elkötelezettség növekszik, ha a kutatási eredményt megosztják a közösségi médiában, pl. a Twitteren. Mindez növeli az olvasói kört, a tartalom iránti elkötelezettséget és a publikáló szervezet láthatóságát.
3. A folyóiratok egyre gyakrabban teszik közzé a cikkeikkel kapcsolatos grafikus absztraktot online, mivel az a cikk szerves részének tekinthető. A szerzőkkel erről egyeztetniük kell, illetve meg kell őket említeni a közlésben.
4. Leggyakrabban a szerzők készítik, de egyes folyóiratok a közösségi média szerkesztői is előállíthatják. Ha a szerzők elkészítik a grafikus absztraktot, akkor célszerű azt a felülvizsgálat szakaszában tenni, elkerülve a felesleges munkát az esetleges elutasítás esetén. (ref.: MG)

Pandémiaként emlegetik a mozgásszegény életvitel terjedését, amit csak súlyosbít a Covid'19.
Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly novemberben tartotta aktuálisnak leporolni az ülő életmóddal kapcsolatos irányelveit. Ezekben "erősen ajánlja", hogy a felnőttek legalább heti 150-300 perc közepes, vagy 75-150 perc erős intenzitású testmozgást végezzenek (akik kifejezetten sokat ülnek, azoknak érdemes ennél is többet tenni az egészségükért), illetve javasolja még hetente kétszer valamennyi nagyobb izomcsoport erősítő edzését. A világszervezet számításai szerint átlagosan a felnőttek legfeljebb háromnegyede mozog ennyit, bár a helyi eltéréseket mutatja, hogy nyolc magyarból mindössze egy tesz eleget ezeknek az ajánlásoknak (a legutóbbi Európai egészségfelmérés alapján). A serdülők közül pedig globálisan minden ötödik teljesíti csak a WHO napi 60 perc közepes/erős intenzitású testmozgásra vonatkozó elvárását.
(...) Néhány kutatás ugyanis épp két éve világított rá, milyen rossz hatással van a fizikai aktivitásra az elszigetelődés - elsősorban a fiatalabbak körében. Magyarán: minél kevesebb kapcsolata van valakinek, annál kevesebbet mozog.
Közel 50 ezer ember tíz hónapos vizsgálata alapján kiderült, hogy a keveset vagy semmit sem mozgókat több mint kétszer akkora eséllyel dönti intenzív kórházi ágynak a Covid'19, mint az aktív életet élőket.

Mintha sokan kissé berozsdásodtak volna. Kali Cyrus pszichiáter, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa két páciens között inkább ledől egy kicsit, mert hullámokban tör rá a fáradtság. Korábban fekszik, később kel, semmi kedve újra aktivizálni magát. A pácienseitől is hasonló panaszokat hall: nehezen kelnek fel reggel, elkeverik a dolgaikat, hibáznak a munkahelyükön, ingerültek. Néhányan még a tévét is alig bírják bekapcsolni, csak a semmittevéshez van kedvük, de szó szerint.
A szakirodalom már rég megtalálta a megfelelő szót erre az állapotra, úgy hívják, languishing, azaz ernyedtség, bágyadtság, lankadás, sőt senyvedés - ami nagyon úgy fest, hogy 2021 meghatározó állapota lesz.
A pszichológiában a mentális jóllét a depressziótól a virágzásig tartó spektrumon fejezhető ki. A virágzás a jóllét lehető legmagasabb foka: amikor az ember értelmet talál a létezésben, úgy érzi, képes végére járni a dolgainak, és közben tudja, hogy számít másoknak. A depresszió viszont a hullámvölgy mélye, ahol az ember csüggedtnek, leszívottnak és értéktelennek érzi magát.
A senyvedés az előbbiekhez képest olyan a mentális egészséggel foglalkozó tudományban, mint az elhanyagolt középső gyerek: se nem depresszió, se nem virágzás, egyszerűen a jóllét hiánya. A senyvedőnek nincsenek mentális betegségre utaló tünetei, de azért az egészséges lelkület mintaképének sem nevezhető. Nem működik teljes kapacitással, eltompulnak a motivációi, képtelen koncentrálni, nem csoda, hogy a senyvedés megháromszorozza az esélyt, hogy az ember munkahelyi teljesítménye is visszaessen. Ez az állapot jóval gyakoribb, mint a depresszió (szerencsére), és bár ez maga nem számít mentális betegségnek, növeli a kockázatot a mentális betegségek kialakulására.

Az olvasáskutatók természetesen nem állítják, hogy a szociális intelligencia, az empátia, az önreflexió és a kritikai gondolkodás kizárólag a szépirodalommal való találkozás során alakulhat ki. Csak annyit mondanak, hogy a minőségi irodalom látványosan javítja ezeket a képességeket, és komoly szerepet játszik vagy játszhatna a családi háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésében - amiben mellesleg a magyar iskola évtizedek óta átlagon alul teljesít.

Amíg irodalomórán a szentek életét tanuljuk és szent szövegeket értelmezünk, ahelyett, hogy primer élményeket szereznénk arról, mit tesz velünk egy jó írás, és megpróbálnánk rájönni, milyen eszközökkel éri el tudatmódosító hatását, nem változik semmi. Azok a gyerekek, akik nem vitathatják meg az iskolában, hogy a politikai szándékon túl van-e irodalmi értéke a Nemzeti dalnak, vagy hogy Az arany ember szüzséje és karakterábrázolása összetettebb-e egy spanyol szappanopera forgatókönyvénél, később sem lesznek képesek az árnyalt, kritikus, autonóm véleményalkotásra.

Egy jó tanár persze ma is megteheti, hogy kultikus helyett kritikai olvasatra ösztönzi a diákjait, csakhogy ilyen tanárból nem véletlenül van túl kevés. Ehhez ugyanis a rendszer ellenében kell működni, kvázi partizánként, dacolva az irdatlan mennyiségű tananyaggal, a 21. századi gyerekek megszólítására alkalmatlan kötelező irodalommal és a végtelenül elavult didaktikai módszerekkel.

Ügyes megoldás az állómunkát lehetővé tevő, fel-le mozgatható íróasztal, és többeknek segíthet is, hogy kevésbé fájjon a derekuk vagy a nyakuk a sok üléstől, ám senki ne ringassa magát abban az illúzióban, hogy valamiféle testgyakorlatot végez, amikor állva dolgozik - hívta fel a figyelmet a The New York Times napilap hasábjain Aaron E. Carroll, az Indianai Egyetem Orvosi Iskolájának professzora. Az állás ugyanis éppen olyan statikus testtartás, mint az ülés. Bármennyire is hangoztatják tehát jó szándékú egészségügyi szakemberek - és persze főleg a gyártók -, hogy az állítható íróasztalok hozzák el a megoldást az ülőmunkajárványra, a kutatások ezt nem támasztják alá. Éppen ellenkezőleg: inkább arra találni tudományos bizonyítékot, hogy a hosszabb (legalább napi hatórányi) álldogálás két-háromszorosára növeli a műtétet igénylő visszérbetegség kialakulásának kockázatát. Ez a kórkép pedig szintén gyakran párosul súlyosbodó szív- és érrendszeri panaszokkal. A sok ülés kétségkívül káros egészségügyi hatásait ezek szerint nem egy másik statikus testtartással, hanem a gyakori, valódi mozgást jelentő sétával, nyújtásokkal, különféle intenzitású testedzésekkel lehet ellensúlyozni.

Szerkesztőségi közlés: - A weboldala mellett a Kreatív magazin hírlevele is kapott egy erős ráncfelvarrást. Iratkozz fel és értesülj a reggeli kávéd előtt a legfrissebb iparági hírekről, nézd meg a legjobb reklámokat és kampányokat!
Nemrég teljesen megújult a Kreatív oldala, a fejlesztés a hírleveleinket is érintette. A következő dolgok változtak:
- Mostantól minden reggel egy személyesebb hangvételű beköszönővel indítjuk a napot
- A bevezető után a Kreatívon megjelent hírek, videók, kampányok következnek, két blokkra osztva - az elsőben az izmosabb, a másodikban a rövidebb tartalmak láthatóak.
- A korábbi hírlevelektől eltérően mostantól olyan cikkeket is megmutatunk, amiket esetleg mi nem vettünk át, nem feltétlenül passzol a Kreatív arculatába, ugyanakkor tartjuk annyira érdekesnek vagy fontosnak, hogy megemlékezzünk róla - ez lett a Máshol olvastuk rovatunk.
- Továbbra is elérhetőek a hírlevélből a legfrissebb álláshirdetések, a rendezvényeink ajánlói, és a hirdetők számára is nyitva a lehetőség a megjelenésre.