Hollandia lakosságának (17,2 millió) durván egynegyede alulképzett.
- 2,5 millió embernek vannak gondjai a szövegértéssel (többségük Hollandiában született!)
- 2 millió az alacsony státuszú munkavállaló
- 3,8 millióan alulműveltek egészségügyi ismeretek és gyakorlat szempontjából
- 1,4 millió fő bajlódik a digitális eszközökkel (főként idősebbek illetve bevándorlók)
- 1,7 milliónyi ember szembesül napi pénzügyi problémákkal
- 1 millió embernek alacsony az önbecsülése (főként alacsony végzettségűek illetve 65 év felettiek)
... mutatta be célcsoportját Lies Petersen kommunikációs tanácsadó, aki az Oefenen.nl link (magyarul: gyakorlás.nl) portált készítő szervezet nevében adott elő az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Információbrókerek Egyesülete közös konferenciáján. A portál felnőtteknek segít alapvető készségeik fejlesztésében.

A főként könyvtárakban elérhető Oefenen.nl felnőttképzési portálra lépéskor először felhasználói fiókot kell nyitniuk. Ebben segítenek a könyvtárak, ami abban is szerencsés, mert a küszöbfélelemmel rendelkezők támogatást kapnak. Illetve az önkéntes vagy könyvtáros segítők figyelemmel tudják kísérni a használóik haladását, testre szabott segítséget nyújtva.

Minden program rövid videóval indít. Emellett mindegyikükben sok vizuális, grafikai elem könnyíti a befogadást. Ezeket hanggal és szöveggel mondott kérdések és feladatok követik. Vannak nyomtatott anyagok is, például munkafüzetek, könyvek, amelyeket a könyvtárak biztosítanak az érdeklődőknek. Azaz: online mellett offline is kínálják a tananyagot.

Három olyan program van, amely a pénzügyi számolási készségek fejlesztését segíti.
1. Számold meg a pénzed - bepillantás a pénzügyekbe
2. Költségvetéstervező a háztartáshoz
3. Pénz és a matematika - gyakorlati segítség a fizetéshez, árengedmények és megtakarítások kiszámításához.

Ramon, a "példaember" gyakornoki program keretében talált takarítóként állást. Nyelvi és számolási készségei gyengék voltak. Nehéz volt számára, hogy kiszámolja, elegendő pénzt kap-e vissza a vásárlásokkor. Munkáltatója segített képzésében (tehát az Oefenen nem csak könyvtárban érhető el). Ramonnak a rövid képzés segítségével sikerült megerősítenie a magabiztosságát.

Van-e olyan KIT-hír, amely emlékezetes számodra az utóbbi 26.000-ből? Írd meg: kit@gmconsulting.hu ! Ha a témájára emlékszel csak, az is jó :-) (MG)

A kis sorozat korábbi részét link tovább fűzve...
Bár az empátia önmagában nem tesz informálttá, mégis a médiaismeret órák részének kellene lennie. Segít mélyebben megérteni a különböző világnézeteket, és hogy ezek a különbségek hogyan hatnak a különböző csoportok megközelítéseire. Milyen különböző források lehetnek?
Vannak például olyanok, akik inkább a megérzéseikben bíznak, és a hatékonyságot a pontosságnál jobban értékelik. Ezt a média is jobban kihasználhatja, hogy érzelmes reakciókat váltson ki.
Danah Boyd, közösségimédia-kutató is sokat beszélt az empátia fontosságáról a 2018. márciusi SCSW Edu-előadásában (link ). Javasolt gyakorlatai:
- Bátorítsuk a diákokat, hogy ismerjenek meg valaki mást. Például ültessük őket párba, és ismerjék meg egymás nézeteit. Aztán még egy harmadik, külsős véleményt is ismerjenek meg. Elkezdik majd értékelni a közös alapjukat, például hogy nekik ugyanaz a tanáruk.
- PhD diákok körében alkalmazta, hogy olvassanak el öt néprajzi tanulmányt. Csak jókat mondhattak mindegyikről, hogyan járultak hozzá a kutatásokhoz. Ezzel sikerült elérni, hogy ne rögtön cinikusan közelítsék meg az írásokat, hanem empátiával.
- A Just Like Me gyakorlatot ebben a videóban magyarázzák el: link
A gyakorlatok segítségével könnyebben kapcsolatba léphetünk olyan emberekkel, akikkel nem értünk egyet egy számunkra bántó szituációban. Nem lehet elkerülni az intézkedéseket, de meglehet tanulni az erős érzelmek nélküli, átgondoltabb reakciókat. Az empátia segít nyitottabb diákokat nevelni. Elfogadóbb, jótékonyabb, emberközpontúbb szemléletet mutatni a más kultúrával és eltérő nézetekkel rendelkező emberekkel kapcsolatban. (ref.: Habók Lilla)

2021-ben a Library Journal "Movers" díját 46-an kapták meg. A díjat 2002 óta osztja ki az ismert könyvtári folyóirat bizottsága, a könyvtári területet a szakértelmükkel felrázó dolgozóknak. A következőkben a Digitális fejlesztők, az Oktatók és az Innovátorok kategóriákból véletlenszerű választással mutatunk be röviden 1-2 díjazottat.

- Digitális fejlesztők (5 díjazott)
Bryan Benilous több mint ezer, 19. századi mexikói folyóirat digitalizálását tette lehetővé a East View Global Press Archive projektben. Az új platform fejlesztését Benilous vezette több mint 200 partnerkönyvtárból, levéltárból és kiadótól beszerzett és OCR-rel beolvastatott anyaggal. 2026-ig 25 millió oldalt szeretnének nyilvánosan, online elérhetővé tenni.

- Oktatók (7 díjazott)
Jennifer Sturge 2017-ben részt vett egy nyári programban, ahol a miértjeikre keresték a választ. Visszatérve felmérte a kollégái miértjeit. Közös felismerésük, hogy a hallgatókat tükröző gyűjteményre van szükség. Együttműködött a körzet méltányossági és sokszínűségi felügyelőjével, hogy azonosítsák a hiányosságokat. Minden iskolát végiglátogatott a körzetben az apasztás érdekében, és hogy a könyveket változatosabb címekre cseréljék.

Marzena Ermler a pandémia alatt új munkakereső szolgáltatások fejlesztésébe kezdett. Az önkéntesek 2500 óra coachingot tartottak álláskeresőknek. Ermler pedig az önkénteseket mentorálta a hatékonyabb coaching érdekében. A workshopokat webinárra cserélte, ahol egy év alatt 21 ezer résztvevőt segített.

- Innovátorok (8 díjazott)
Nini Beegan főleg a Zoom programok elterjesztését segítette különböző módszerekkel. A Maryland State Library innovációs koordinátoraként 160 Zoom-licencet és Zoom telefonszolgáltatást vásárolt. Három hónap alatt 33 Virtual Tech Sandbox foglalkozást tartott könyvtárosoknak, hogy megtanulják a technológiát. A Maryland-i könyvtárak a licencek segítségével 16,5 ezer programot szerveztek az elmúlt egy évben. (ref.: Habók Lilla)

A fejlesztőpedagógus "receptjére", őt előre tájékoztatva a könyvtári társasjátékokról, tudatosan lehet kölcsönözni a gyerekeknek társasjátékot. (MG)

A hátrányos helyzetben lévő, általában szegényebb körülmények között élő gyerekek gyakran úgy kezdik el az iskolát, hogy már kezdettől fogva lemaradásban vannak a többiekhez képest. Geetha B Ramani és szerzőtársai egy amerikai kísérletben korábban már megvizsgálták, hogy olyan társasjátékokkal, amelyek tipikusan egy lineáris, számokkal ellátott pályára, azaz tulajdonképpen számegyenesre épülnek, fejleszthető-e a gyerekek matematikai képessége még iskoláskoruk előtt.
Az volt a feltételezésük, hogy a korán lemaradó gyerekeknek nem elég jó az arányérzékük, ezért amikor bekerülnek az iskolába, sokkal nehezebb értelmezniük például az egyszerű összeadásokat, vagy más alapvető matematikai műveleteket, mert a számok túl elvontak nekik.
A jól felépített társasjátékok segítségével viszont sikerült közelebb hozni a számok világát a gyerekekhez. A számegyenes típusú pálya, amelyen célba kellett érniük, lépésről-lépésre segített megértetni, hogy a számok hogyan következnek egymás után, milyen viszonyban vannak egymással. Ebben a kísérletben a kontrollcsoport társasjátékának pályája ugyanolyan volt, de nem voltak felfestve rá a számok, csak színek. Az eredményeik azt mutatták, hogy a számokkal ellátott játékot játszó gyerekeknek javult a matematikai képessége, amellett, hogy a játék élvezetét nem vesztették el. A számok nélküli, színezett pályán játszók matematikai képességei viszont nem változtak, így egyértelműen a két pálya közötti különbség segítette elő a fejlődést. (G7)

A legalapvetőbb lépés, ha kiiktatod a használóval való kapcsolatodból azt, ami számára gondot okot. Amit persze általában nem tud megfogalmazni, "csak" nem tér be a könyvtárba. Tehát meg sem tudod kérdezni őt a könyvtárban - juthatott eszébe az embernek a K2 használói élmény konferencián, amikor Kollin Zoltánt link (IBM Lab) hallgatta.
Aztán azon is eltűnődhetett a résztvevő, hogy miként lehet az, hogy most rendezték a könyvtártak a használói élmény kapcsán most az első konferenciát - hívta fel a figyelmet a tényre Békésiné Bognár Noémi.

A sok izgalmas kivetített példa között volt alapvetésnek a használói élmény (UX) piramis, íme: link Hasznos, megbízható, használható, szerethető - ha felfelé haladunk a piramison. A legnagyobb lépés tehát, ha nem, vagy kevésbé hasznosból hasznossá tesszük könyvtárunkat / opac-unkat / weboldalunkat / rendezvényünket stb. (MG)

A felsőoktatási könyvtárak többségében csökkenő tendenciát mutatnak a kölcsönzési statisztikák, ám a vizsgálatok ritkábban veszik figyelembe a helyben használatot. A New Jersey-i Seton Hall Egyetem egyéves, 2016-ban publikált pilot kutatása kimutatta, hogy bár kétségtelen a kölcsönzések számának visszaesése, a helyben használat jelentős mennyiségben (kb. 30%) hozzájárul az állomány forgalmazási statisztikájához.
Ami a témakört illeti, a törzsgyűjtemény kölcsönzési adataiban a legtöbb területen csökkenő tendenciát figyeltek meg, kivéve az általános műveket, amikor 2017-ben e kis gyűjteményrésznek egy megközelíthetőbb helyre való áthelyezése 71%-kal növelte a használatot. Kis mértékben szintén növekedett az üzleti (+19%), az oktatási (+10%) és a politológiai (+4%) tárgyú könyvek kölcsönzése. Nagyobb tudományterületek szerint vizsgálva a számokat, a társadalomtudományi művek kölcsönzése viszonylag egyenletesnek tekinthető, ellenben a műszaki-természettudományi és a bölcsészettudományi művek kölcsönzési adatai egyaránt közel 30%-kal csökkentek. (A bölcsészettudományi művek teszik ki a törzsgyűjtemény kétharmadát.)
Helyben használat esetén a törzsgyűjteményben az általános műveknél mérték a legjelentősebb csökkenést, szöges ellentétben e gyűjteményrész kölcsönzési statisztikájával. A történeti, jogi, hadtörténeti és gyógyászati témájú könyvek helyben használata is jelentős mértékű, több mint 75%-os csökkenéssel járt. A főbb tudományterületeket tekintve a társadalomtudományi és műszaki-természettudományi művek helyben használata a töredékére, a bölcsészettudományi műveké közel az egyharmadára esett vissza.
A referensz gyűjtemény (helyben) használata is drasztikus visszaesést mutatott (elsősorban a műszaki-természettudományi területen), bár itt maga az állomány mérete is csökkent az apasztásoknak és áthelyezéseknek köszönhetően.
Az adatok egyértelműen kimutatják, hogy a könyvtárhasználat visszaesése nem a könyvtári e-könyvek számlájára írható, és az egyetem demográfiai változásaival sem áll kapcsolatban. A szerzők feltételezik, hogy a használat csökkenése az alsóbbévesek olvasási szokásainak megváltozásával, valamint a kurzusok olvasmánylistáin szereplő kevesebb könyvvel lehet összefüggésben. (Helyben olvasás vagy kölcsönzés: a nyomtatott könyvek négyévnyi forgalmazásának elemzése; ref.: Bódog A.)

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
10 - A könyvtárak összehangolhatják, hogy mindig legyen nyitva kellő könyvtári kapacitás
9 - Elég a csökkentett nyitva tartás, ilyenkor úgysincs annyi olvasó
2 - Egyik sem, megírom: kit@gmconsulting.hu
10 - Igen, a könyvtárosoknak is kell pihenni, háttérmunkát végezni
11 - Nincs kevesebb munka, az olvasók után kell mennünk szolgáltatni, strandra, üdülőhelyre stb.

A két szöveges válasz:
1. Benyovszky Pál Márton: NEM zárhatnak be a könyvtárak se nyáron és semmikor sem. Továbbá: a könyvtárak nyitvatartási ideje lehetne hosszabb. Az információra bármikor szükség lehet, ezt nem minden esetben pótolhatja az internet. Amennyiben a könyvtár bezár nyáron, olyan, mintha bezárna a sarki kisbolt, ahová rendeszesen járunk a napi táplálékért. Persze, kicsit túlzás, de a lényeg benne van. A könyvtár szinte sosem zárhat be.
2. Nagypál László: Lehetnek olyan könyvtárhasználók, akiknek tanítási szünetben vagy nyári szabadságolásuk idején jutna több idejük külön kutatómunkát végezni, szakdolgozatot, szakcikket vagy disszertációt írni. A járvány miatti szokásosnál hosszabb évközi zárvatartás idején talán számos olyan feladatot el lehetett végezni, amelyek máskor a nyári zárvatartás idejére maradnak. A könyvtárhasználók, az olvasók és a kutatók érdeke, kívánsága mindig az első helyen kellene, hogy szerepeljen a szempontok között.

Ha az 5, illetve 10 évvel ezelőtti hasonló válaszokat összevetjük, akkor úgy tűnik: növekvőben van a "Elég a csökkentett nyitva tartás, ilyenkor úgysincs annyi olvasó", illetve kb. hasonló arányban csökken a "A könyvtárak összehangolhatják, hogy mindig legyen nyitva kellő könyvtári kapacitás". Ez utóbbi talán meglepő... A diagramot ld.: link (MG) .

Emlékszel még a SEXI modellre? Érzékenyítés, információgyűjtés, példaadás, bővebben: link ) (MG)

A nyári hőhullámok alkalmával nemcsak az emberek viselik nehezen az időjárási körülményeket, de az élővilág is. Bár nyilvánvalóan a zölddel tarkított vidéki környezetben vagy kertvárosokban sem rózsás ilyenkor a helyzet, de főként a betonban, lekövezett terekben bővelkedő városok állat- és növényvilága sínyli meg leginkább a forróságot. Hogyan segíthetünk rajtuk? Íme, néhány ötlet, amit Te is könnyen megvalósíthatsz!
1. Itató és fürdő madarak számára
2. Itató pillangók és méhek számára
3. Utcai fák, cserjék öntözése
4. Mulcsozás
5. Árnyék, árnyék, árnyék (a kifejtést lásd a forráslinken).

- Valóság: valaki többet, más pedig kevesebbet kap, mint amennyire szüksége van. Így óriási különbség keletkezik.
- Egyenlőség: e feltételezés szerint mindenki egyenlően részesül a javakból, azaz egyenlő a bánásmód.
- Méltányosság: mindenki a szükségének mértéke szerint kap.
- Igazságosság: a rendszerszintű akadály eltüntetésével megszűnik az egyenlőtlenség oka - mutatja az ábra pl. itt: link . Ezek az eltérések a társadalom minden szeletében jelen vannak, így természetesen a könyvtárban is.

Jellemző azonban, hogy az igazságtalanságokat leginkább külső szemmel lehet azonosítani, ugyanis azok gyakran mélyen kódolva vannak a közösségben, ezért a napi rutin gyakorlóinak nemigen tűnnek fel. A könyvtáros, aki nap mint nap jár könyvtárba, nem ismeri használóként a könyvtári küszöbfélelmet, miközben ugyanő gyakran reszketve tud csak információt kérni könyvtáron kívülről, vagy nehezen tud introvertáltként megszólítani egy vadidegen embert, potenciális használót. A küszöbfélelem olyan visszatartó erő, amely valamilyen fizikai térbe vagy dologba, tevékenységbe való belépést, vagy annak megkezdését hátráltatja. Könyvtárban konkrétan: félelem pl. a könyvtárba lépéstől, a katalógus használatától stb.

A könyvtári küszöbfélelemmel is viszonylag ritkán találkozunk mi, könyvtárosok. Azért, mert egyszerűen alig találkozunk olyanokkal, akik ilyet élnek meg. Ők (is) ott vannak abban a kb. 80%-ban, amely nem jön a könyvtár közelébe. Ezért jellemzően a maradék 20%-nak tesszük a szépet - amely már egyébként is a könyvtár környékén bóklászik.

Az igazságosság gesztusa a könyvtárban például, ha teljesen egyszerű (de attól még a szükséges szinten pontos) szövegekkel fordulunk használóinkhoz. Pl.: B1-es nyelvvizsga (nyelvismeret) szintjén szólítja meg a más anyanyelvűeket a könyvtár link , vagy egy oktatóanyag esetében: "Minden program rövid videóval indít. Emellett mindegyikükben sok vizuális, grafikai elem könnyíti a befogadást. Ezeket hanggal és szöveggel mondott kérdések és feladatok követik. Vannak nyomtatott anyagok is, például munkafüzetek, könyvek, amelyeket a könyvtárak biztosítanak az érdeklődőknek. Azaz: online mellett offline is kínálják a tananyagot." (MG)

A Quipu virtuális bérlete segít az új könyvtári társulások ösztönzésében és tapasztalatok szerzésében. A bárhol, bármikor működő beléptető rendszer támogatja az online foglalásokat, és elküldi a belépőket bármilyen számítógépre vagy mobiltelefonra. Így nincsen szükség alkalmazottak beavatkozására, akik megszabadulhatunk a nyomtatott belépők ellenőrzésének kellemetlenségeitől.

Jellemzői:
- Online rendszer, mely nyomtatott és mobilon elérhető belépőket is kínál.
- Konzorciumuk együttműködésével fejlesztették, és már több könyvtárban használják.
- Egy látnivaló esetén is vásárolható több belépő.
- Limitálni tudja a belépők számát.
- Jelentéseket és statisztikát készít a könyvtárak és kulturális partnerek számára.
- Az adminisztráció lehet központosított vagy más könyvtárakkal megosztott.
- A használói hitelesítés SIP2 és ILS Patron protokollokkal történik.
- Felhasználóbarát mobilos felület.

Az ePass használata során minden intézmény kontrollálhatja a kínált belépőinek számát és típusát, valamint szabályozni tudja pl. életkor, irányítószám vagy könyvtári kapcsolat alapján. A virtuális bérlet erősíti a közösségi kapcsolatokat, növeli a szolgáltatások számát és időt takarít meg az alkalmazottak számára. (ref.: Salamon Sára)

Úgy akarja kitiltani a szexuális neveléssel foglalkozó civil szervezetek egy részét az iskolákból a kormány, hogy a tanárképzés alatt egyáltalán nem készítik fel a leendő pedagógusokat, hogyan beszélgessenek diákjaikkal a témáról. Szerencsés esetben a védőnő segít, a legtöbb gyerek viszont még mindig a pornóból tájékozódik. Szakemberek attól tartanak, hogy a listázás miatt a gyerekek nem kapnak elég információt, pedig igenis igénylik, hogy a nemi identitásról, vagy akár a homoszexualitásról is beszéljenek.
"A gyereket közösen neveljük: a szülő és minden olyan intézmény, amivel a fejlődése során kapcsolatba kerül. Ha ez így van, akkor a szexuális nevelés miért esik ebből ki?" - tette fel a kérdést egy osztályfőnök.
A Patent Egyesület foglalkozásai alapján Mészáros Gréta úgy látja, hogy a fiatalok elsődleges felvilágosító eszköze még mindig a pornó, ami óriási hatással van arra, hogy a fiatalok mit tartanak normálisnak, a fiúk mit várnak el a lányoktól a szexben.
A központi tananyag, ami Családi Életre Nevelés (CSÉN) címszó alatt került bele a Nemzeti Alaptantervbe, Mészáros Gréta szerint például nagyon problémás.
... egy középiskolai tanár mondta: "Számomra a társadalomban kényesnek érzett témákról való párbeszéd legfontosabb tanulsága, hogy moderált keretek között akármilyen szélsőséges vélemények találkoznak, közeledni fognak egymáshoz. Ennél jobb nem is sülhetne ki ebből az egészből."

A magyar lakosság a járvány alatt jellemzően nem a járványügyi és halálozási adatoknak hitt, hanem a kormányzati kommunikációnak - állítja az Ipsos közvélemény-kutató cég az elmúlt tizenöt hónap mérései link alapján.
Tavaly tavasszal a kormányzati kommunikáció is azt sugallta, hogy az emberek ne vegyék túl komolyan a járványt. "Mi, akik itt a teremben jelen vagyunk (...) nyugodtan összevissza fertőzhetjük egymást, abból legfeljebb egy kellemetlen influenza tünetei következnek, ha valaki nem beteg egyébként. Tehát mortalitása a betegségnek ötven év alatt gyakorlatilag nincs" - hangoztatta például Gulyás Gergely miniszter március közepén a már akkor is teljesen légből kapott, valótlan állítást. Ez működött is, tavasz végére, a nyitásokkal párhuzamosan már a magyarok fele gondolta, hogy a média eltúlozza a járvány súlyosságát.
Tavaly nyárra viszont egyre kevesebben hittek a kormánynak és az operatív törzsnek. Az Ipsos mérései szerint a lakosság a Facebookhoz és a YouTube-hoz fordult valósnak tartott információkért. Ám ha megkérdezték őket, azt állították, hogy a tudósoknak és a WHO-nak hisznek. "Leglátványosabban az első hullámnál látszott, hogy mennyire összevissza beszél a kormányzat, mennyire nem hajlandó azt kommunikálni, hogy komolyan kell venni a járványt" - mondta el a Szabad Európa kérdésére Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője.
"A másik szempont az, hogy akárhogy is csűrjük-csavarjuk, a magyar kormány kizárólag a politikai haszonszerzés szempontjából vizsgálta a járványt. Amíg nem volt nekik hasznos a pánikkeltés, addig csitítgattak, a második hullámban pedig a baj elhallgatása volt a megoldás. De aztán, amint hasznosíthatóvá vált a járvány, nagyon is lett mi ellen küzdeni, és nem a járványadatok határozták meg a politikai kommunikációt" - mondta el a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője.
Polyák Gábor egyetért az Ipsos utóbbi megállapításával, miszerint az oltási kampánnyal sikerült elfedni a valós járványügyi adatokat a lakosság elől. Szerinte ez egy "olyan kommunikációs trükk volt, ami bejött" a párt népszerűségét nézve, ám cserébe emberéletekbe került. Amikor a halálozási adatok egyre újabb csúcsokat értek el, akkor is "meg merték lépni, hogy egyszerűen nem beszéltek róla", csak az oltásról.

Ahogy az agyunk, úgy a könyvtárak is a tudás őrzői. Ez adta az ötletet ahhoz egy brooklyni építész stúdiónak, hogy megálmodjanak egy emberi agyhoz hasonló, nagyszabású könyvtárat.
A világon elég sok szép, inspiráló, ötletesen kialakított könyvtár van, de kevés olyan akad, mint amelyet a Bollingen stúdió tervezett a dél-koreai Songdo könyvtár számára. A koncepció két szóban így hangzik: mesterséges agy. A tervezőiroda elmondása szerint olyan teret akartak megálmodni, amelyben az emberi agyhoz hasonlóan a berendezések egyfajta hálózatot alkotnak és egy élőlényhez hasonlóan kommunikálnak egymással.
A könyvtár kicsit olyan, mint egy labirintus, ebben az agykéregre hasonlít. A neuronokat fák jelképezik az épületben, amelyek kapcsolódási pontokat is jelölnek egyben. A könyvtárban a könyvek nem különállóan fognak létezni, hanem beolvadnak az architektúrába, ahogyan a tudás is az elmébe. Az épületben ráadásul okoseszközök segítik majd a látogatókat.
A Mesterséges agynak elkeresztelt konstrukció olyan épület, amelyhez még nem láttunk hasonlót. Tágas, nyitott tereket képzeltek el, de úgy, hogy a természettel is legyen egyfajta kapcsolódása a könyvtárnak, miközben folyamatos összeköttetést tesz lehetővé az emberek és a könyvek közt.

Hiába dübörög a globális tömegtájékoztatási kampány a koronavírusról, a világtól többé-kevésbé elzárt törzsek tagjait csak rendhagyó módszerrel lehet felvilágosítani a Covid-19 lényegéről és a lehetséges védekezésről - állítja egy nemzetközi kutatócsapat.
A tudósok kolumbiai őslakosok körében végzett vizsgálata szerint a bennszülöttek olyannyira tájékozatlanok, hogy a gyerekek alacsonyabb fertőzésszámából arra következtettek, a kór csak egy méterrel a föld fölött terjed. Az idősebbek gyakori halálozását pedig annak tudták be, hogy a betegség kifejezetten az általuk birtokolt "ősi tudást" szeretné elpusztítani.
A kutatók a gamifikáció (jelentése: játékszerűvé, játékossá tétel) módszerével adták át a korszerű tudnivalókat a nyugati orvoslástól idegenkedő, a betegségek lényegéről kevés ismerettel rendelkező őslakosoknak. Ennek során nagy posztereken, a helyi szokásokat tiszteletben tartva magyarázták el a legszükségesebb higiéniai tudnivalókat (az előszeretettel fogyasztott gyógyteát például nem helytelenítették, de a betegségűző szertartások alatti köpködést igen). Mindvégig ügyeltek arra, hogy a demonstrációs figurák bennszülöttek legyenek, a kézmosást ne csapteleppel illusztrálják, hanem a folyóról hozott kannás vízzel.
A saját nyelvükön és képi világukban megfogalmazott tájékoztató anyagokon túl az is segített, hogy a kutatók egy olyan rejtvényt rejtettek el a képeken, amivel a gyerekek szívesen és hosszan játszottak, az ő érdeklődésük pedig odavonzotta a felnőtteket is.

Mit ér az a könyvtár, amelyikben én nem vagyok elérhető?! - Úgy értem: ...amely nem tükröz vissza valamit belőlem. És valóban... Ha nem is így szoktuk könyvtár oldalról megfogalmazni, de ez a könyvtárak egyik alapfeladata: a használói igényekre reflektáljon. A Direkt36 oknyomozói bemutatnak egy lehetőséget arra, hogyan gyűjthetik be a használó oldali adatokat - mindkét fél épülésére. Ha további biztatás kellene, íme egy könyvtár, amely már megcsinálta: link . (MG)

Zöldi Blanka (Direkt36): Bevallom, első hallásra szkeptikus voltam, amikor Pethő András néhány hónappal ezelőtt egy értekezleten felvetette, hogy fontos lenne, hogy "arcot adjunk annak a rengeteg embernek, aki meghalt koronavírusban". Az világos volt, hogy ez egy hiánypótló összeállítás lehet, hiszen korábban csak elvétve, leginkább közösségi oldalakon és néhány cikkben jelent meg egy-egy személyes történet. Ráadásul nem is áll olyan távol a Direkt36 profiljától ez a téma, mint amilyennek elsőre tűnhet: más cikkeinkhez hasonlóan ezt is csak alapos kutatással és sok-sok beszélgetéssel tudjuk jól megcsinálni.
Mástól tartottam igazán. Belegondoltam, hogy ha az én szüleim (vagy bárkim, az öcsém, a nagymamám, a szerelmem, barátaim) halnának meg a vírusban, utána pedig egy újságíró azt kérné tőlem, hogy beszéljek róluk, beszéljek arról, mi történt velük - képes lennék-e rá? Érzem, hogy én nem. Végül körülbelül minden negyedik ember mondott igent a beszélgetésre, akit megkerestünk. Volt, aki azért, mert valami nagyon feldühítette abban, ahogy a hozzátartozójával bántak a betegsége során, volt, aki úgy érezte, hogy a gyászt könnyebbé teszi, ha kiadhatja magából, ami történt. És nagyon sokan voltak, akik egyszerűen annak örültek, hogy valaki kérdezi őket: hogy több lehet a szerettük annál, mint egy, a többségében idős, krónikus betegek közül.

Egyetlen képpel is meg tudták mutatni a Facebookon, hogy ők minden nézőjüket szeretik. A HVG szúrta ki a Netflix Magyarország elegáns kiállását a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény ellen: a streamingszolgáltató egy képet rakott ki a Facebookra, amelyen a userválasztó képernyő látható, a kis fejecskék pedig a szivárvány színeiben pompáznak, azzal a szöveggel, hogy "A történeteket együtt írjuk".
A törvény belengetése óta rengeteg (média-)cég tiltakozott ellene, így például nagy, külföldi tévétársaságok, az RTL Magyarország, a Central Médiacsoport és a Ringier Axel Springer is. Megszólalt a Magyar Reklámszövetség is az ügyben, közleményükben bírálták a törvényt.

A Toldon működő Igazgyöngy Alapítvány fő profilja a művészeti nevelés. Ritók Nóra alapító - saját képzőművészeti tapasztalatai alapján - ezen a területen tudja leginkább segíteni a többszörösen hátrányos helyzetű helyieket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy időnként ne próbálkozna kiegészítő tevékenységgel - együttműködésre alapozva. A most futó projektben (ld. a videót) kerékpárszerelésre és karbantartásra tanítják a gyerekeket. Azaz olyan tevékenységre, mely a fenntarthatóság egyéni és közösségi céljait egyaránt támogatja. Ne dobd el - javítsd meg!
S hogy miért érdekes ez könyvtári szempontból?
- Mert számos példa van arra, hogy a könyvtárak is szorosabbra fűzik kapcsolatokat a drótszamarakkal. A KIT 20 éves archívumában böngészve találunk olyan címet, hogy "Önkiszolgáló kerékpárjavító-helyet telepítenek 9 amerikai közkönyvtárba" link .
- Ennél persze gyakoribb, hogy kerékpárt is lehet kölcsönözni. Van, hogy a biciklizés egy pénzszerzési akció része. Az pedig lassan általánossá válik, hogy a könyvtárak tervezésekor gondot fordítanak a kerékpártároló megfelelő kapacitására, biztonságára, minőségére - mint a fenntarthatóság felé tett pici lépés.
- Menedzsment-szempont, hogy a példában szereplő alapítvány nem kezd innentől kerékpár-szervizelésbe. Hanem "csak" együttműködik egy hasonló célokat valló, saját tevékenységét kiegészítő szervezettel. (MG)

Gárdonyi Géza Ida regénye című művének újrakiadása mellé társul a kampány.
A Libri az elmúlt években több klasszikus történetet rendezett díszkötetbe. 2019-ben új sorozatot indítottak: olyan magyar írókra koncentrálnak, akik ugyan már nincsenek velünk, szavaik, műveik azonban ma is ugyanolyan frissen hatnak, mint megjelenésük pillanatában. Tavaly karácsonykor Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes műveivel kedveskedtek az olvasóknak, idén nyáron pedig Gárdonyi Géza Ida regénye című írását olvashatjuk exkluzív kiadásban.
2021-es nyári kampányában a Libri arra hívja fel a figyelmet, hogy mindannyiunk élete különleges és egyedi. Ezért a könyvkereskedő arra buzdítja az olvasókat, hogy írják meg saját életük történetét. Az Ida regénye mellett egy különleges, könyvkötésű napló is megjelent, amely kimondottan ezeknek a személyes történeteknek ad helyet.
A kampány szlogenje: A te életed, a te regényed

- A tudósokban és tudományban való hit szignifikánsan, negatívan függ össze (-.27**) az autoriter berendezkedés elfogadásának szintjével.
- A tudósokban és tudományban való hit szignifikánsan, erősen negatívan függ össze (-.58**) a Covid-19-cel kapcsolatos összeesküvési elméletekkel.
- Az autoriter berendezkedés elfogadásának szintje szignifikánsan, pozitívan függ össze (.21**) a Covid-19-cel kapcsolatos összeesküvési elméletekkel.
... írják horvát kutatók a Frontiers in Psychology múlt heti lapszámában.
Mindez arra a következtetésre juttathatja a kritikus / kritikai olvasást fontosnak tartó könyvtárost, hogy az erős vezetőben bízó használókat fokozott türelemmel kísérje a tudományos összefüggések megláttatásának útján. A könyvtárost persze önös érdek is vezérelheti a témában. Ugyanis a háta mögötti polcon és a kínált adatbázisokban igyekszik tényszerűen bemutatni a tudományos összefüggéseket. S ha úgy adódik, az összeesküvés-elméleteket, mint emberi gondolatokat is bemutatja. "Baj, hogy nagyon elutasítóak vagyunk a hülyeségekkel szemben. Ez meggátolhatja, hogy azok képviselői hozzánk forduljanak. Így nem alakulhat ki párbeszéd sem. - CzGy" (ref. MG)

A törvény elfogadása óta sok pedagógus és iskolai könyvtáros érezheti szorult helyzetben magát. Hiszen a nem egyértelműen megfogalmazott új LMBTQ-ellenes szabály szerint jó eséllyel törvényt fognak sérteni, ha ugyanúgy tanítják például a történelmet vagy az irodalmat. Vagy ha nem szelektálják ki az iskolai könyvtárból azokat a műveket, amelyekben van homoszexuális szereplő, megjelenik ilyen érzelem vagy netán utalnak rá.

Praktikus problémák sokasága... A törvény nem segíti a jogszabályt betartani vágyó pedagógusokat abban, hogy mit és hogyan kell értelmezni ezután. Például Akhilleusz és Patroklosz vagy Kölcsey Ferenc és Szemere Pál kapcsolatát különösen szentimentális férfibarátságnak kell értékelni vagy nem szabad róla beszélni? Teljesen ki kell-e venni Szapphót az érettségire elvárt tananyagból? Hozzáférhet-e kiskorú az iskolai könyvtárban a Harry Potter sorozathoz, egy Oscar Wilde-kötethez vagy mondjuk egy külföldi diákenciklopédiához? El szabad-e árulni, hogy honnan van a jácint vagy a ciprus szavunk? A történelem vagy a biológia oktatása mennyiben kell, hogy változzon? Korábban több szervezet, az RTL Klub, a Music Hungary Szövetség a WarnerMedia vagy az HBO is tiltakozott a törvény ellen azért is, mert ezáltal a magyar és az egyetemes kultúra jelentős részét el kellene tüntetni Magyarországon a kiskorúak elől.
Asbóth Márton szerint a felmerülő bizonytalanságok és ellentmondások fényében reális eshetőség, hogy "egyszerűen csak ne tartsák be" ezt a törvényt az emberek. Szerinte különösen igaz ez, ha a pedagógusok, könyvtárosok úgy gondolják, nem válik a gyermekek javára, ha nem tájékozódhatnak a világ ezen részéről.

Az IAB Hungary Audio Munkacsoportjának megbízásából az NRC Piackutató cég elkészítette az első magyarországi podcast médiakutatást, amelyből kiderül mennyien, kik, miért és hogyan hallgatnak podcasteket.
Nagyjából 800 ezer magyar hallgat heti rendszerességgel podcast műsorokat - derült ki a kutatásból, amit Román Balázs, a munkacsoport vezetője mutatott be csütörtökön a Media-Digital Hungary konferencián (Disclaimer: Román Balázs 2016-ig a Kreatív főszerkesztője volt - a szerk.).
A kutatás legfontosabb célkitűzése a hallgatói tábor méretének meghatározása mellett, hogy pontos képet fessen arról, jelenleg kik, miért és hogyan hallgatják ezt az újabb típusú, on demand audiomédiát.
Az online kérdőíves és fókuszcsoportos kutatási módszert is használó felmérésből az derült ki, hogy a hallgatók jellemzően fiatalabbak, az átlagnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, inkább városiak, magasabb jövedelmi kategóriába tartoznak és hatvan százalékos arányban férfiak. A podcast hallgatók magukat digitálisan érett, nyitott, fiataloknak tartják.
A kutatás szerint a podcastre elsősorban a látókör tágításának eszközeként, egyfajta intellektuális szórakozásként tekintenek a hallgatók, ezért ez a médium sokkal inkább a texturális média (pl. könyv, magazin), mintsem a digitális média vagy a televízió és a rádió alternatívája.

A Library Journal nyári ajánlott olvasmánylistája könyvtárosoknak. A könyvek angol nyelven elérhetőek.
1. Kwame Alexander: The Write Thing. Shell Education. ISBN 9781493888429. A könyv a "Book-in-the-Day" workshopokra épül. Megmutatja, hogyan fejleszthető az íráskészség a költészet segítségével.
2. William Boerman-Cornell, Jung Kim: Using Graphic Novels in the English Language Arts Classroom. Bloomsbury Academic. ISBN 9781350112698. A képregényalbum (angolul: graphic novel) műfaj megismerését segíti.
3. April M. Dawkins: Intellectual Freedom Issues in School Libraries. Libraries Unlimited. ISBN 9781440872365. Sok hasznos tanács segít áttekinteni a könyvtárosoknak a szabályzataikat, hogy a szellemi szabadságot ne korlátozzák, pl. büntetésekkel, korlátozásokkal.
4. Jaime Donally: Learning Transported: Augmented, Virtual and Mixed Reality for All Classrooms. ISTE. ISBN 9781564843999. Tanárok által készített óratervek a kiterjesztett, virtuális és a kevert valóság tanítására.
5. Nancy Evans: Cultivating Strong Girls: Library Programming That Builds Self-Esteem and Challenges Inequality. Libraries Unlimited. ISBN 9781440856686. A szerző egy kutatással alátámasztott esetet tár fel, hogy a lányoknak miért és hogyan kell megkérdőjelezniük a jelenlegi status quo-t a programozáson keresztül.
6. Ann Dutton Ewbank: Political Advocacy for School Librarians: Leveraging Your Influence. Libraries Unlimited. ISBN 9781440863882. A könyv elmagyarázza az iskolai könyvtárosoknak hogyan és miért kellene bekapcsolódniuk a politikai érdekképviseleti erőfeszítésekbe a könyvtárak népszerűsítése, megerősítése és támogatása érdekében.
7. Douglas Fisher, Nancy Frey, John Hattie: The Distance Learning Playbook, Grades K-12: Teaching for Engagement and Impact in Any Setting. Corwin. ISBN 9781071828922. Távoktatóknak segít, hogy diákjaik elkötelezettebbek legyenek. Az önértékeléstől a cselekvésig vezeti a tanárokat.
8. Cyndi Giorgis szerk.: Jim Trelease's Read-Aloud Handbook. Penguin. 8th ed. ISBN 9780143133797. A vizuális és digitális írástudást alaposabban, hasznos és aktuális példákkal mutatja be. Hasznos szülőknek, kezdő tanároknak és könyvtárosoknak is.
9. Melissa Hart: Better with Books: 500 Diverse Books to Ignite Empathy and Encourage Self-Acceptance in Teens and Tweens. Sasquatch. ISBN 9781632172273. Bibliográfia pl. bevándorlás, faji és etnikai hovatartozás, LMBTQIA + identitások, örökbefogadás, vallás, szegénység témakörben. A listák közt rövid esszék magyarázzák a témák fontosságát. (ref.: Habók Lilla)

2020. jan 1-ig visszamenőlegesen felcímkéztük a társasjátékkal kapcsolatos KIT-híreket. Ez egyelőre 13 db cikket jelent. Ha a korábbi találatok is érdekesek, akkor a "társasjáték"-ra szabadszövegesen keresve 76 találatot kapunk.