Évről évre növekszik a minősített könyvtárak száma. Van olyan könyvtár, amely többször is megkapta a címet, melynek minősítési módszertana meglehetősen távol esik az iparban megszokott eljárástól. Csak a "minőség" név hasonló. Mindemellett trendszerűen csökken a könyvtárhasználók száma - akkor is, ha a vírus hatását most zárójelbe tesszük.
Ezért talán nem véletlenül merül fel a kérdés: hogyan egyeztethető össze a könyvtárak iránti érdeklődés csappanása a könyvtárak minőségével? Akkor is minőségiek a könyvtárak, ha egyre kevesebben látogatják őket?! De akkor egyáltalán... Mit nevezünk minőségnek a könyvtában - aminek nincs köze a használói érdeklődéshez? A kérdés önmagában meghökkentő lehet 20 évnyi minőségirányítási kurzust követően, ahol a szervezők számára kimondottan jól jött a képzés és a minősítési trend. De visszatekintve: ilyen tünetek mellett jogos volt-e ez a minősítés-gyarapodás? (MG)

A stuttgarti utcalap vezető szerkesztője körkérdést tett fel az utcalapok terjesztőinek, különböző német városokban. Arra volt kíváncsi, hogy mennyire elérhetőek a könyvtári szolgáltatások a hajléktalanok és a szegények számára, illetve mi jellemzi körükben a könyvtárhasználatot.
- Egy stuttgarti interjúalanya 1996 óta az utcalap terjesztője (ő nevezte a könyvtárat a gondolkodás palotájának, a tudás templomának). A régi tartományi könyvtárat szívesen látogatta, be is iratkozott. Az új városi könyvtárba is eljár, ott a számítógépes szolgáltatásokat is igénybe veszi, és az érdeklődésének megfelelő irodalmat keres. Egy másik stuttgarti nyilatkozó anyagi okokból nem iratkozik be a könyvtárba (20 euró az éves díj). A városi könyvtár vezetője is válaszolt a körkérdésre: mindenki számára nyitott intézményként írta le könyvtárát. Nem tudta megmondani a hajléktalan könyvtárhasználók számát, csak azt említette, hogy sokan csak az ingyenes szolgáltatásokat veszik igénybe. A szolgáltatási kínálatot a könyvtár a hajléktalanokat segítő szervezetekkel közösen alakítja ki. Az érdeklődőknek tájékoztatást adnak arról, hogyan élhetnek az őket segítő különböző szolgáltatásokkal. Vannak ingyenes rendezvényeik, ezek egyikén például egy hajléktalan az utcalap 25. évfordulója alkalmából a városi könyvtárban mutatta be önéletrajzi regényét.
- Kölnben a Draussenseiter nevű utcalap főszerkesztője nem ismer olyan terjesztőt, aki beiratkozott könyvtári olvasó lenne. A hajléktalanok közül azonban sokan egész napjukat a könyvtárban töltik. Gondot okoz számukra, hogy a könyvtárba nem vihetik be kutyáikat, és nem szabad bent dohányozniuk.
- Nürnbergben és Düsseldorfban is a térítési díj miatt nem iratkoznak be a könyvtárba a megkérdezettek. Olyan városi kártyával sem rendelkeznek, amellyel engedményt kaphatnának. Az érintettek ugyanakkor úgy érzik, hogy szívesen látják őket a könyvtárban, ezzel nincs gondjuk.
A vizsgálódás tanulságai így összegezhetők: több zárható szekrényre lenne szükség, ahol a hajléktalanok elhelyezhetik holmijukat; az ingyenes beiratkozási lehetőséget szívesen vennék; a használati szabályok korlátozásai elriaszthatják a hátrányos helyzetűeket; a könyvtáraknak együtt kell működniük a hajléktalanok szervezeteivel; érdemes lenne speciális kurzusokat szervezni a hajléktalanok számára. (ref.: Hegyközi Ilona)

A jellemzően befelé forduló könyvtárosok hozzáállása nem feltétlenül szerencsés a főként extrovertált attitűdöt kívánó rendezvények szervezésére. Nem is csoda, hisz sem a könyvtáros képzés, sem az azt követő szakmai felkészítők nem, vagy csak minimális hangsúlyt fektetnek a könyvtári térben is egyre inkább elterjedő rendezvényszervezésre.

Tökéletes megoldás nincs, de van munkaszervezési játéktér. Szőcs Endre (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár link ) tapasztalatai:
- Érdemes a munkatársak személyes érdeklődésére támaszkodni, és arra felépíteni könyvtári támogatással az adott rendezvénytípust. Nálunk ilyen pl. a quilling vagy a sakkfoglalkozás, ahol a kolléga egyéni tapasztalata, hobbija, könyvtári téren kívül szerzett készsége hasznosul. Ugyanakkor ide sorolhatnám a fényírda (fényképezés technológiáját bemutató eszköz) üzemeltetését, vagy a földrengés szimulátort is, melyek szintén egyéni, a könyvtáros szakmával nem összefüggő készségek kamatoztatása.
- Az olyan munkatársak, akik nem kívánnak rendezvényekkel foglalkozni, a kevesebb használói kontaktot igénylő háttérmunkát végezhetik. A tapasztalat azt mutatja, hogy vannak, akik kevésbé, vagy egyáltalán nem foglalkoztathatók más területen. Az ő szerepük főként a más tevékenységet is folytató kollégák helyettesítésében van. Ezért annak ellenére, hogy a könyvtári személyzeti politika nem teszi lehetővé rendezvényszervezők alkalmazását, mégis párhuzamosan folytatható a hagyományos értelembe vett könyvtári tevékenység és az új szolgáltatások, programok lebonyolítása - fejtette ki Szőcs Endre a KIT-nek.

Egy újabb gyönyörű könyvtárral bővült a kötelező látnivalók listája. A Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége (IFLA) bejelentette, hogy 2021-ben a Deichman Björvikát választotta a világ legjobb nyilvános könyvtárának.
Ebben az évben harminckét könyvtár versengett a megtisztelő címért, közülük öt került a shortlistre, mielőtt az oslói intézményt hirdették ki győztesnek.
A 2020-ban megnyitott Deichman Björvika a norvég főváros fő könyvtára. Az Oslo kikötőjénél található különleges épület építészetileg is kiemelkedő: teljes egészében vékony, függőleges ablakok borítják, illetve kapott egy lenyűgöző emeletet is, amely kiugrik a többi közül.
A Deichman Björvika odabent is legalább ennyire izgalmas. A könyvtár hat emeletet foglal el, rengeteg ablakának és három méretes tetőablakának köszönhetően mindenhol elárasztja a természetes fény.
A dekoráció finom tónusai biztosítják azt a békés hangulatot, amit egy könyvtárban elvár az ember. Az egyedülálló könyvtár tervei a Lundhagem építészeti stúdió és az Atelier Oslo együttműködésében készültek. Az utóbbi honlapján olvasható leírás szerint a megálmodók "egy nyitott és érdekes épületet akartak létrehozni, melyben folyamatosan a következő sarkon túlra invitálnak, hogy új helyeket fedezzünk fel".
Bár a Deichman Björvikát az irodalomnak és az olvasásnak szentelték, nem csupán könyvek vannak benne. Természetesen megtalálhatóak a kötelező olvasó- és tanulótermek, de egy egész emelet jut a gyerekeknek, továbbá az első emeleten kávézó és étterem, az alagsorban mozi és előadóterem működik. A Deichman Björvika mindennel felszerelt, amire a kreatívabb látogatóknak csak szükségük lehet: 3D-nyomtatók, varrógépek, valamint zenei és hangstúdiók is helyet kaptak az épületben. A könyvek egyébként önkiszolgáló rendszerben is kikölcsönözhetőek, a könyvtárat pedig egy forradalmi automatikus könyvválogató rendszerrel is ellátták.

Többször írtunk már az Oefenen holland oktatási portál link könyvtári alkalmazásáról, pl.: link . Deuten Makkai Réka, aki az OSZK és a MIBE júniusi konferenciáján a Hágai Városi Könyvtár link részéről beszélt, rámutatott a könyvtárban működő online és személyesen elérhető tanácsadók feladataira, illetve a könyvtár partnereinek szerepére:
- Tudjuk, hogy mi a programkínálat, és felmérjük, melyikre van szüksége az embernek, illetve mely partnerünknél kaphatja a megfelelő segítséget. Az önkormányzat pl. azoknak segít, akiknek adósságuk van és már részesülnek segélyben. Akinek menekültstátusza van vagy hajléktalan, őket a különböző profilú segélyszervezetekhez küldjük. A könyvtári alkalmazottak és az önkéntesek számára online platformot hoztunk létre, amely alapján ki tudják választani a megfelelő szervezetet.
Természetesen egyedül nem tudjuk megoldani például a funkcionális analfabetizmus problémáját. Ezért több intézményi, szervezeti partnerünk van. A könyvtár előnye, hogy mi érjük el a legtöbb funkcionális analfabétát. Mi vagyunk a legkönnyebben megközelíthetőek és nálunk a legalacsonyabb a belépési küszöb.

Képzőintézmények - A hozzánk fordulókat a kezdő személyes konzultáció eredményétől függően ún. meleg továbbítással (azaz a felek kölcsönös bejelentésével) összekötjük a továbbtanulásuknak megfelelő intézménnyel, pl. iskolával, alapítvánnyal. Ehhez kell a partnerség, a hálózati együttműködés a képzőintézményekkel. E hálózat létét és kapcsolatainkat nem tartjuk meg magunknak. Adataik honlapunkon is elérhetők és kereshetők. Pl.: hol kaphat valaki segítséget a nyelvek, vagy éppen a pénzügyek terén? Ugyanígy persze bennünket, a könyvtárt is ajánlják a partnerek. Pl. az önkormányzat hozzánk irányítja a pénzügyi nehézségekkel küzdőket.

Királyi Könyvtár - Partner a Királyi Könyvtár (nemzeti könyvtár) is, amely megvásárolta és meg is tanítja a könyvtárosok számára, hogyan tudjuk legjobban használni az Oefenen.nl kurzusait. Emellett begyűjtik szolgáltatás adatait és éves bontásban elérhetővé teszik őket, országos és helyi bontásban is. Így össze tudjuk saját teljesítményünket, helyzetünket hasonlítani pl. egy utrechti vagy amszterdami könyvtárral. Ami persze nem öncélú, hanem a fejlesztés és fejlődés eszköze. Az adatokkal alátámasztott teljesítmény alapot jelent többletforrások igénylésére is. Lám, ennyit értünk el, és több támogatással ennyivel tudjuk esélyesen megnövelni a hatásunkat.
További partnerek az önkormányzat és a segélyszervezetek.

Egy újfajta, mobiltelefonra letölthető applikációval segíti olvasóit a Somogyi-könyvtár. Az app jelenleg még csak Androidos készülékekre tölthető le, azonban a fejlesztők már dolgoznak a továbbfejlesztésén, hogy iPhone készülékeken is használható legyen, illetve bővíteni szeretnék a szolgáltatásait.
Nyáron indult el a tesztüzem. Az alkalmazás célja: az olvasóknak könnyebbé teszi kölcsönzéseinek nyomon követését, a kölcsönzési határidők betartását. Használata egyszerű.
Piri Ildikó, a könyvtár szolgáltatási igazgatóhelyettese elmondta, az applikáció ingyenesen tölthető le. Segítségével az olvasó meg tudja nézni a kölcsönzéseit, sőt az egész család olvasójegyét fel tudja venni rá és figyelemmel kísérni a határidőket.
A fejlesztő cég több mint 20 éve készít könyvtári szoftvereket és a kor igényeinek megfelelően fejlesztették ki az applikációt, amelyet eddig már több mint ötszázan töltöttek le. Az ő visszajelzéseik és a könyvtárosok véleménye alapján további funkciókkal tervezik bővíteni.
Pancza János portfóliómenedzser elmondta, hogy fontos része a fejlesztésnek az online fizetés kialakítása, így az applikáció segítségével kényelmesen rendezni lehet a beiratkozási díjat és az esetleges késedelmi díjakat. A tervek szerint a jövő évre ezek a fejlesztések is megvalósulnak majd. A rendszer nem csak a Somogyi-könyvtárban működik, hanem az ország valamennyi könyvtárában használható.

Még ma is hajlamosak vagyunk végtelen polcrendszeren sorakozó kötetek sokaságának látni a könyvtárat, noha a könyvek megőrzése mellett korunkban ezernyi egyéb dolga is van. Hogy miképpen alakult át közösségi térré, tudásközponttá, továbbá hogyan működik manapság egy kreatív könyvtár, arról a picinyke Vasas Könyvtár igazgatóját, Mátraházi Zsuzsát faggattuk.
- Esetünkben komoly előzménye van a közösségi életnek, hiszen a 20. század elején a szakszervezeti mozgalom nemcsak a munkás-olvasóegyletek, munkáskönyvtárak működését tartotta fontosnak, hanem azt is, hogy az ilyen intézmények körül közösség szerveződjön. Persze a közösség ma már egészen mást jelent, és a háttér is változott. Az 1903-ban alapított szakszervezeti könyvtár a rendszerváltás idején alakult át. Akkoriban sok üzem megszűnt, a letéti könyvtárak állománya pedig bekerült a központi Vasas Könyvtárba. Az intézményt azóta alapítvány működteti. Az alapító Vasas Szakszervezeti Szövetség a Magdolna utcai székházában térítésmentesen biztosítja számunkra a helyet, a fűtést, az áramot, a vizet. De ma már a józsefvárosi önkormányzatra is számíthatunk, és különböző pályázatokon is indulunk, hogy az elképzeléseinket meg tudjuk valósítani.
- Gondolom, az olvasói számok és igények is nagyon megváltoztak.
- A Vasas Könyvtárnak a nyolcvanas években közel nyolcezer olvasója volt. Mára gyökeresen átalakult a közönségünk. Közkönyvtárként működünk, bejárnak a környék lakói, fiatalok, egyetemisták és szerencsére gyerekek is. Persze időközben az is megváltozott, ahogy a kultúrával találkozunk. Jellemző, hogy míg a könyvtár helyszíni kulturális rendezvényeire maximum hetvenen férnek be, addig a Facebook-oldalunkon egy-egy esemény híre akár húszezer embert is elér.

Nem minden könyvtárban van szabályzat arra, hogy milyen könyveket lehet kizárni a beszerzésekből. A cikk szerzője is olyan gyermekkönyvtárban dolgozik, ahol nem volt erre iránymutatás. Ezáltal a konzervatív könyvtárosok kizártak olyan dokumentumokat, amelyek számukra nem tűntek megfelelőnek. Az amerikai könyvtári egyesület (ALA) kézikönyve szerint a mű vagy a szerző ellentmondásos megítélése nem lehet az egyetlen ok a mű eltávolítására. A beszerzésnek és a selejtezésnek folyamatosan követni kell a közösség aktuális érdeklődését és igényeit. A közösség pedig minden olyan személyt érint, akinek a könyvtár szolgáltat, nem csak egy-egy szűk csoportot.
A tudomány és társadalomtudomány területén viszonylag egyszerűbb a döntés, de a gyermekirodalmi és képeskönyvek megítélése nehezebb. Figyelembe kell venni, pl. mikor jelent meg a könyv, vonzó-e a mostani olvasóknak, hogyan viszonyul a faji és kulturális sztereotípiákhoz. A selejtezést nem csak egy embernek kellene végezni. Főleg, ha a döntése megkérdőjelezhető.
Megvizsgálva az ALA részéről közzétett listát a leginkább kifogásolt könyvekről, 10-ből 8 a faji sztereotípiákkal, faji és kulturális igazságtalansággal foglalkozik link . Egy a támadó nyelvezet miatt került a listára, egy a szelektív történetmesélés miatt. Érdemes lenne ezeket a könyveket a tiltás helyett inkább szülői vagy könyvtáros segítséggel feldolgozni a gyerekeknek. (ref.: Habók Lilla)

A cikkben ismertetett ötletbank az IFLA Global Vision (globális jövőkép) projektjének (2017-2018) egyik eredménye. A projekt célja, hogy a növekvő globalizáció és a digitális átalakítás korában egyesítse a világ könyvtári közösségének erőfeszítéseit a könyvtári fejlesztések terén. Az ötletbank az innovatív javaslatok tárháza, és kulcsfontosságú szerepet játszik az IFLA 2019-2024. évekre szóló stratégiájának megvalósításában. Az elmúlt két évben az ötletbankban 8600 tételt dolgoztak fel; építésében a világ 190 országából több mint 30 ezer szakember vesz részt. A könyvtárosok innovációs tevékenységének prioritásai a következő területeket érintik:
- az információ és a tudás egyenlő és szabad elérésének biztosítása;
- az olvasás és az információs műveltség támogatása;
- a társadalom információigényének kielégítése;
- a digitális innovációk alkalmazása a könyvtárakban;
- a könyvtárak érdekeinek védelme nemzeti és regionális szinten;
- a szakmailag elkötelezett és vezetői szerepre törekvő fiatal szakemberek bevonása a döntéshozatalba.
Az ötletbank honlapján link régiók, országok, IFLA-szekciók, valamint tematikus csoportok szerint lehet keresni. (A jövő könyvtárainak fejlesztése: az IFLA "Global Vision" projektjének ötletbankja; (ref.: Viszocsekné Péteri Éva)

A Hamburgi Városi Könyvtár központi részlegében - a zenei könyvtár előtt - fekete zongora áll (fusson, akinek nincs bora...). Először persze hüledezve nézi az ember, hogy hogyan kerül e hangkeltő eszköz az olvasói térbe. Közelebb érve látszik, hogy a zongora mellett fejhallgató is van, azaz a hangokat csak azon keresztül lehet hallani. A mellette lévő megállítótábla jelzi: egy használó 30 percig használhatja abban az esetben, ha következő használó szeretne hozzáférni. (MG)

A tájékoztató jellegű válaszok megosztása:
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
3 - Elvből nem lájkolok
7 - Nem vagyok a Facebook-on
1 - Olyan emberek anyagait, akiket nagyra becsülök
14 - Olyan felvetéseket, amelyek elgondolkodtatnak
14 - Olyan felvetéseket, amelyekkel egyetértek
A mostaniakat az 5 évvel ezelőtti adatokkal összevetve a következő diagramot kapjuk: link (MG)

A pénzügyi felmérések során szinte mindig csak a könyvtár által kínált tárgyi szolgáltatásokat (pl. könyvek, CD-k) vesszük figyelembe. De mi a helyzet a nem materiális szolgáltatásokkal, mint például a különböző programok vagy konzultációk? Ezeknek az értékét hogyan tudjuk megfelelően kommunikálni?
A Library Journal a kritikus tervezés ötletével vizsgálta meg a témát, amely provokatív tárgyak létrehozásával hívja ki az elfogadott feltevéseket, más perspektívát kínál, és arra ösztönzi az embereket, hogy új irányban gondolkozzanak.
A kritikus tervezés lencséjén keresztül nézve eljutottak a "láthatatlan munka" fogalmáig. Ez a koncepció az 1980-as évekből származik; célja, hogy felhívja a figyelmet az alulfizetett, nem megbecsült munkákra, melyeket legtöbbször nők végeztek. Az intellektuális munka - ide tartozik a könyvtári munka nagy része - is gyakran láthatatlan marad, ezért nem ismerik el.
A könyvtári munka láthatóvá tételére a Library Journal munkatársai a Library Value Calculator átalakított verzióját használták: az eredeti tárgyi ráfordítások mellett hozzáadták a munka költségét is.
Hogyan számolták ki a munka értékét? Egy kérdőív segítségével megvizsgálták a könyvtárosok napi feladatait, fizetését, munkaidejét, hogy melyik feladattal mennyi időt töltenek el egy nap, és hogy hogyan változtatta meg mindezt a Covid.
Az új kalkulátor, a True Value Calculator link adatok alapján számolja ki a munka költségét, a feladatok és fizetések átlagát felhasználva. Segítségével láthatjuk a teljes, dollárban megadott értékét az intellektuális, láthatatlan és érzelmi munkának, mely lehetővé teszi, hogy a felhasználók élményeket, tapasztalatokat szerezhessenek. (ref.: Salamon Sára)

Folytatódott a Maszkban is az iskolai könyvtárban! című eTwinning projektünk.
- Mindenki maszkot viselt. A könyvtárban maszkban voltak a diákok, a könyvtárosok, olvastak, kutattak, játszottak. Nem tudtuk, meddig tart a járvány, és meddig köteleznek minket a maszk viselésére. Ezért arra gondoltunk, képekkel dokumentáljuk a pandémia alatti könyvtári programokat, eseményeket. A Testvérkönyvtárak programból link öt iskolai könyvtár regisztrált az eTwinning projektbe: 1. számú Általános Iskola Bihardiószeg, II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (Budapest), Hajdúböszörményi Bethlen Gábor Általános Iskola, Jálics Ernő Általános Iskola (Kadarkút) és a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Technikum.
A nyilvános fotóalbum link megtekinthető, egy külön felületen link megosztottuk egymással, miért/mi volt jó az iskolai könyvtárban a vírus ideje alatt, mi okozott nehézséget, mi tetszett. A projekthez még mindig lehet csatlakozni az eTwinning felületre való regisztráció után. (Pandur Emese)

Az 2020/2021-es tanév második félévének néhány iskolai könyvtári programjáról számol be a Könyvtárostanárok Egyesülete a "Testvérkönyvtárak" program keretében: gyermekkönyv nap, költészet napi felolvasás (online is), digitális feladatsorok, virtuális könyvtár, tehetségtámogatás virtuális könyvtárból, olvasási projektek, "Maszkban is az iskolai könyvtárban" eTwinning projekt, online csapatépítés kollégáknak. Az összes hír olvasható közvetlenül itt link és itt link .

A cikk arra kínál egyesült államokbeli példákat, hogy a jelen eseményeit miképpen lehet valós időben, egy adott közösségre alapozva, a történeti forrásokhoz méltó gondossággal megőrizni. A kaliforniai Palos Verdes Könyvtári Körzetben már 2016-tól bevonták a lakosságot a helyi vonatkozású, többek között II. világháborús személyes emlékek összegyűjtésébe - ezt egészítették ki 2020 márciusa után a Koronavírus-pandémia 2020 nevű gyűjteménnyel. Hasonló kezdeményezés született a Bloomfieldi Városi Könyvtárban is: a II. világháborús közösségi archívum mintájára arra kérték a használókat, hogy osszanak meg dokumentumokat, kéziratos naplókat, közösségimédia-bejegyzéseket, fotókat, hang- és képfelvételeket, rajzokat és költeményeket arról, hogy miként élték meg ők vagy a közvetlen környezetük a koronavírus-járványt. A felhívások több esetben társadalmi párbeszédet indítottak arról, hogy mit is tekintünk történelemnek, és hogyan értelmeződnek a jelenkori hétköznapi tapasztalatok történelemként.
A Colorado Állami Egyetem Fort Collins-i Könyvtárában link elsőként az egyetemi honlapon közzétett információkat és a hírleveleket archiválták a koronavírushoz kapcsolódóan, majd kezdeményezték a járványhelyzet alatti személyes szövegek, képek összegyűjtését és egyetemi archívumban történő megőrzését is. A Schenectady Megyei Történelmi Társaság által fenntartott Grems-Doolittle Könyvtár és Levéltár a koronavírus-járvány alatti benyomások beküldéséhez egy orientáló kérdéssort is mellékelt, hogy megtudják, kikkel és miről beszélgettek az emberek a járvány alatt, milyen érzelmi hatások érték őket, milyen új információkkal gazdagodtak, honnan származnak ezek az információk, illetve mennyire tartják azokat megbízhatónak.
A példákban szereplő könyvtárak kaptak fotókat kihalt utcákról, ajtóra kitett "I am zooming. Please leave" [Épp zoomolok. Kérlek, ne zavarj!] feliratról, házhozszállítási reklámokról, emellett érkeztek irodalmi alkotások is. Pozitív hozadéka a kezdeményezéseknek, hogy sikerült bevándorló, afroamerikai, illetve hispán közösségeket is megszólítani, növelve a begyűjtött emlékek, beszámolók társadalmi reprezentativitását. Érdemes hangsúlyozni, hogy a digitális eszközökkel kevésbé rendelkező, hátrányos helyzetű közösségek életének dokumentálásában felértékelődik az oral history interjúk és a fotók jelentősége. (Koronavírus-történetek gyűjtése: a könyvtárosok és levéltárosok országszerte arra kérik a használókat, hogy dokumentálják a szemünk előtt zajló történelmet; ref.: Németh M.)

Hollandiában, ahol a digitális könyvtár (Online Bibliotheek) igénybevételéhez az éves felnőtt olvasójegy ára 42 euró, a nemzeti könyvtár a járvány kitörése miatti iskola- és könyvtárbezárások után készített egy "otthoni könyvtár" nevű mobilalkalmazást, melynek segítségével 100 e-könyv, illetve 25 hangoskönyv vált ingyen hozzáférhetővé bárki számára. A statisztikák szerint a szolgáltatást igénybe vevők 57%-ának nem volt korábban olvasójegye. (Az akció előképe a nyári "szünidei könyvtár" elnevezésű hasonló kezdeményezés volt.) 2020 szeptemberében a weboldal és az alkalmazás is megújult. Az e-könyvek népszerűsítésével fontos társadalmi célt sikerült elérni: azt, hogy az emberek ne hagyjanak fel az olvasással akkor sem, amikor a könyvtár zárva van. Az összesített statisztikák szerint az országban mind az e-könyvek, mind a hangoskönyvek kölcsönzési számai 44%-kal nőttek 2019-hez képest.

Dániában az Aarhusi Állami Könyvtár által üzemeltetett, az ingyenes közkönyvtári tagságra épülő és mobilalkalmazáson keresztül elérhető e-Reolen ("e-könyvespolc") szolgáltatás használata meredeken emelkedett a járványidőszak alatt: a korábban elsősorban a hangoskönyvei miatt népszerű platformon az iskolabezárásokat (és részleges újranyitásokat) követően, 2020 április-május fordulóján 75%-kal több e-kölcsönzés történt az előző év azonos időszakához képest. Számos közkönyvtárban megemelték az egy időben kölcsönözhető e-könyvek és hangoskönyvek mennyiségét, Aarhusban 3-3-ról 6-6 példányra. A szolgáltatásra az év nyarán és a karácsonyi időszakokban célzott reklámkampányokkal is felhívták a figyelmet. Országosan az e-könyvek kölcsönzései 2020-ban az előző évhez képest 35%-kal nőttek.

Norvégiában 2020 tavaszán az egyes régiók, illetve megyék lakosságának arányában a közkönyvtárak összesen 20 millió koronás kormányzati támogatásban részesültek e-könyvek és hangoskönyvek beszerzésére. Az intézmények saját hatáskörben dönthettek a pénzösszegek felosztásáról az e-könyvek és a hangoskönyvek, illetve a felnőtt és gyermekirodalom között, az egyetlen megkötés az volt, hogy a forrásokat norvég könyvekre kell költeni. Ezáltal a nemzeti kultúrához való hozzáférést jelentősen sikerült kibővíteni a járványidőszakban. Ami a statisztikát illeti, a nemzeti könyvtár a 2020 márciusától júniusig tartó időszakban az e-könyvek és hangoskönyvek kölcsönzéseinek 123%-os, a gyermekkönyvek kölcsönzéseinek 388%-os emelkedését regisztrálta az előző hónapokhoz képest. (Nőtt az e-kölcsönzés 2020-ban, de Svédország kilóg a sorból; ref.: Németh M.)

Hét helyszínen több mint hatvan programmal várja az olvasás, a könyvek és a megzenésített versek szerelmeseit a PécsLIT Fesztivál szeptember 15. és 19. között - tájékoztatta a szervező Csorba Győző Könyvtár az MTI-t.

A pécsi Tudásközpontban működő, megyei feladatokat ellátó intézmény közleménye szerint az első alkalommal, hagyományteremtő céllal, a Jelenkor folyóirattal közösen szervezett irodalmi fesztivál minden korosztályt megszólít.

A hat napon népszerű írókkal, művészekkel találkozhatnak az érdeklődők. Délelőttönként óvodásoknak, iskolásoknak szóló programok, kora délután középiskolásoknak szóló rendhagyó irodalomórák várják az érdeklődőket. Késő délután többek között elsőkötetes szerzőkkel, népszerű hazai és külföldi írókkal való beszélgetésekre és irodalmi évfordulós írókról, költőkről szóló előadásokra ülhetnek be a nézők.
A programokat színházi előadás és zenés irodalmi estek, valamint irodalmi séták is színesítik majd. A fesztivál hat napja alatt a pécsi belvárosban, a Hild udvarban könyvesboltok standjai várják majd az érdeklődőket, ott természetesen a PécsLIT Fesztiválra érkező szerzők kötetei is elérhetők lesznek. A fesztivál utolsó napján a Csorba Győző Könyvtár könyvtárbuszát is megismerhetik az érdeklődők és irodalmi vacsorán vehetnek részt.
A részletes program a pecslit.hu-n és a rendezvény közösségi oldalán olvasható.

Elektronikus kütyüket tölt a napelemes pad.
Megújult a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár belső udvara. Megzöldült, új színt, növényeket és bútorokat kapott, a mediterrán hangulatú hely pedig egy okospaddal gazdagodott. Az intézmény és a Europe Direct közös projektjének gyümölcsét szombaton adták át, ünnepélyes keretek között.
Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, igazgató elmondta, a Europe Direct kecskeméti irodájának munkatársai már jó ideje azon gondolkoztak, mivel lehetne a szervezet szolgáltatásait frissíteni. Így született az ötlet: az országban öt okospad létezik, de ezek közül egyik sem könyvtárban (és nem is városunkban) található, legyen hát Kecskeméten elsőként okospadja a könyvtárnak! Ettől fogva az intézmény és a Europe Direct összedolgozott, és befektetett egy ilyen modern eszközbe.

A koronavírus-járvány miatt 2020-ban az Egyesült Államokban is bezárni kényszerültek a könyvtárak, amire válaszul több jó gyakorlat is született. [A cikk a 2020 szeptemberi helyzetet tükrözi - a Ref.] A virginiai Christiansburgban található az első olyan iskola a világon, ahol a diákok a személyes kölcsönzés helyett egy drón jóvoltából otthonukban vehetik át a könyvcsomagokat. A drónos kiszállítás ötlete Kelly Passektől, a Montgomery County Public Schools könyvtárosától származik. A település iskolai könyvtára a Wing nevű vállalattal együttműködve az iskola körzetébe és a cég szállítási zónájába eső mintegy 600 háztartást tud könyvekkel kiszolgálni. Az adminisztráció és a Wing telephelyére való elvitel a könyvtáros feladata; a szolgáltatás a cég jóvoltából ingyenes. Noha a jelenléti oktatás időközben részlegesen újraindult, a drónos házhoz szállítást továbbra is fenntartják. A pozitív fogadtatásról a gyerekek és szüleik visszajelzései, illetve a járványhelyzet alatti és nyári kedvező könyvtárhasználati statisztikák is tanúskodnak. (Ki a szabadba: a könyvtárak a drónos kiszállítás, a kültéri böngészés és egyéb szabadtéri szolgáltatások felé fordulnak; ref.: Bíró B.)

A közelmúltban adták át Mátramindszenten a megújult, kibővült könyvtárat, ami modern környezetben várja az olvasás szerelmeseit. A település vezetője bízik abban, hogy igazi közösségi térré válik az intézmény, amit minden korosztály szívesen látogat majd.
Mátramindszenten korábban az általános iskola mellett egy szépen felújított parasztházban kapott helyet a könyvtár. Az olvasnivalók három helyiséget töltöttek meg, és sok helyi tanuló gyűlt itt össze délutánonként.
- A művelődési ház 2014-ben újult meg, a pályázati kiírásban feltételként szerepelt, hogy a korszerűsített épületben könyvtárnak is működnie kell. Ezért akkor oda költöztettük a kiadványokat - fogalmazott Horváth János polgármester, hozzátéve: - A Balassi Bálint Megyei Könyvtárral együttműködve üzemeltettük azt, így az évek során minden évben gyarapodott a könyvállomány. Végül kinőtte az egyébként is sötét és kényelmetlenül megközelíthető helyét, ezért döntöttünk újra a költözés mellett.
Mint mondta, a megyei könyvtár anyagi támogatásával és szakmai iránymutatásával alakították ki a művelődési központban az új olvasórészleget. Itt a köteteken kívül egy gyerekeknek szánt foglalkoztató is helyet kapott, ezek mellett kényelmes székek és számítógépek is szolgálják a látogatókat.
- A könyvtár minden héten kétszer, délutánonként fogadja az olvasókat.

"Jobb félni, mint megijedni" - ez a laptopokat, táblagépeket, okostelefonokat használó gyermekek esetében fokozottan igaz. Valószínűleg mindenki hallotta már akár munkahelyen, akár baráti vagy családi társaságban a krimikbe, kémtörténetekbe illő megállapítást a laptopok, okostelefonok és táblagépek beépített kamerájáról. A jó tanácsokkal a kívülállók többnyire arra hívják fel a figyelmünket, hogy mindig legyünk résen: a szabadon maradt kis kameraoptikával bármikor megfigyelhetik az egyébként gyanútlan felhasználót.
Néhány évvel ezelőtt még üldözési mániának tűnhetett - ám ma már teljesen észszerűnek bizonyul - a Mark Zuckerbergről készült fotó, amelynek hátterében a leragasztott webkamerás laptopja is látható volt. A Facebook közösségi oldal atyjától már csak elfogadható, hogy ezzel a megoldással nem esett túlzásba, éppen ellenkezőleg: szándékosan nem rejtette véka alá, mennyire fontos a webkamerák körültekintő használata, mivel minden csatlakoztatott eszköz potenciális célpontot jelent a támadóknak.
Rosszindulatú kódok használatával a kiberbűnözők betörhetnek egy általuk kiválasztott eszközbe, és saját céljaikra használhatják annak kameráját vagy mikrofonját.
A videóhívások, a szelfik, a vlogolás, a telefonjaink és a számítógépeink apró kamerái olyan könnyűvé teszik a kapcsolattartást, amennyire csak lehet. Ezt a fajta szabadságot pedig különösen élvezik a gyerekek és a tizenévesek. Nem véletlen, hogy a szélhámosok is egykettőre felismerték, hogyan használhatják ki a mindennapunk részévé váló, kémkedésre alkalmas kütyük előnyeit - hívják fel a figyelmet az ESET kiberbiztonsági szakértői.

A Nemzeti Művelődési Intézet e-könyvei a kulturális élet innovációit szolgálják. Az általuk kiadott 2. kötet - Kleisz Teréz, Dóri Éva: A közösségfejlesztés alapjai a közművelődésben c. kötet 4. gyakorlata pl.: Helyi tudástár és tankatalógus készítése. - Koroknai Sándor (könyvtárvez., Balmazújváros) ajánlásával.

További kötetek a sorozatban:
- A közösségi művelődés képzési és továbbképzési rendszere
- Közösségi események menedzsmentje
- Kulturális közösségi marketing és médiaismeretek
- Minőségügy a közművelődésben
- Szervezési-vezetési ismeretek, vezetői feladatok a közösségi művelődésben
- Kulturális vállalkozás- és gazdaságfejlesztés
- Motiválás a közösségi művelődésben és az ifjúság bevonása
- Mentorok a közösségi művelődésben és az amatőr művészeti mozgalomban
- Kultúrakutatás módszertani alapjai
- Civil ismeretek a közösségi művelődésben
- Kulturális turizmus
- Márkázás és kulturális közösségszervezés

Rutger Bregman: - Hirtelen megértettem, miért nem működik a legtöbb szegénységellenes programunk. Például az oktatásba befektetett összegek többnyire teljesen hiábavalók. A szegénység nem tudáshiány. 201 tanulmányt elemeztek nemrég pénzügyi tréningek hatékonyságáról: az lett a végkövetkeztetés, hogy szinte semmit nem érnek. De kérem, ne értsenek félre - nem azt mondom, hogy a szegények nem tanulnak semmit - biztosan ér valamit a képzésük, de ez kevés. Vagy ahogy Shafir professzor mondta nekem: "Olyan, mint úszni tanítani valakit, aztán bedobni őt a háborgó tengerbe."
Evelyn Forter kimutatta, hogy Dauphin lakói [kanadai város, ahol bevezették a feltétel nélküli alapjövedelmet] nemcsak tehetősebbek lettek, de okosabbak és egészségesebbek is. A gyerekek iskolai teljesítménye lényegesen javult. A kórházi kezelésre szorulók aránya 8 és fél százalékkal csökkent. A családon belüli erőszak is csökkent, ahogy a mentális panaszok száma is. És az emberek továbbra is dolgoztak. Csak a kismamák és a diákok dolgoztak valamivel kevesebbet - azok, akik továbbtanultak. Hasonló eredmények jöttek ki számos más kísérletben világszerte, az Egyesült Államoktól Indiáig mindenfelé.

Milyen formában van már jelen az életünkben a mesterséges intelligencia?
- Amiről valószínűleg az átlagpolgár is tud, az a közösségi média - hogy mennyire algoritmikusan vezérelt -; az e-kereskedelemben bonyolított vásárlásaink mögött lévő ajánlórendszerek; a marketing is egyre inkább algoritmizált; a szórakoztatás - hogy milyen filmeket ajánl nekünk a Netflix. Ezek olyan magkompetenciák, amelyek mindannyiunk életében megjelennek. Ezeken kívül, ha jelentkezem egy állásra, egy nagy cég rendszerében most már mélytanulású algoritmusok határozzák meg, továbbmegy-e az önéletrajzom. Hitelfelvétel esetén nagyrészt algoritmusok döntik már el a fizetési kockázatunkat - és veszik észre a gyanús tranzakciókat. A legveszélyesebbek pedig a katonai, hírszerzési, dezinformációs vetületek, vagyis a mesterséges intelligencia fegyverré kovácsolása. Utóbbiakról sokkal többet kellene tudnia mindenkinek, mert nagyon védtelenek vagyunk velük szemben.
Mekkora veszély, hogy már a médiumok és a politikusok emberekhez való eljutásának esélyeit is a nagy techcégek kontrollálják?
- A közösségiplatform cégek megérkezése a politikum porondjára és az, hogy a közbeszéd irányítóivá váltak, baleseti jellegű. Semmiképp sem üdvös és kívánatos. Nem gondolom, hogy egy reklámalapú modellnek a közösségi-társadalmi párbeszéd alakítójaként van bármilyen szerepe. Ebben Amerikában, a mesterséges intelligencia etikai vonatkozásait vizsgáló szakértői körökben is egyetértenek már, de azt még kevesen mondják ki, hogy ez már maguknak a vállalatoknak is terhes kezd lenni. Ha Mark Zuckerberg viszonylag könnyen levághatná magáról azt a politikai felelősséget, ami miatt a Kongresszusban és a sajtóban éjjel-nappal grillezik, valószínűleg megtenné. A probléma, hogy nincs alternatíva, senki nem jelezte még, hogy legyen más platform - más ösztönzőrendszerrel, más finanszírozással -, amelynek az a dolga, hogy a konstruktív társadalmi párbeszédet segítse. Áldozatul estünk a reklámalapú modellnek, amelynek a célja a figyelmed fenntartása, hogy minél többet maradj ott és olyan tartalmat fogyassz, amely belőled erős indulatokat vált ki. Ezen indulatok löktek minket a polarizáció végpontjaiba, és ezért nem vagyunk már képesek kommunikálni egymással. Ez végzetes hiba, itt ég a ház.

A spam poetry egyik hazai bajnoka, Molnár Áron a fiatalok által használt képi nyelven is artikulálja a lét alapértékeit. Mindez iskolakezdéskor is felhasználható: link .
A szöveg külön: link (MG)