"Könnyű és szórakoztató tartalom" - Ez a szlogenje Patrick Zinnek, a texasi A&M egyetemi könyvtárak kommunikációs igazgatójának. Nemrégiben indított kampányt a könyvtárak diverzitásban, befogadásban betöltött szerepéről. Ennek kapcsán készített vele interjút az Info Today.
Zinn mindig is marketinges szeretett volna lenni, de a karrierjét nem marketinges egyetemi diplomával kezdte. Rögtön marketinges munkakörben helyezkedett el, és közben folyamatosan képezte magát, ahogy csak lehetett. Elment workshopokra, előadásokra, könyveket és hírleveleket olvasott a témában, és képezi magát azóta is ilyen módon.
Egyik első munkájában (1980-as évek) moziesteket kellett képes hirdetésekkel népszerűsítenie. Észrevette, hogy a munkája közvetlen hatással van a moziestek népszerűségére. Akkor a marketinges munkát a grafikus dizájn szemszögéből látta. Következő munkájában az egyetemi nyomdaboltban helyezkedett el. Sok plakátot tervezett egyetemi szervezeteknek. Ezután a könyvtárban úgy érezte, nem fogadták bizalommal a könyvtári múlt nélkül. Mentorokat keresett és sokat kérdezett, hogy bizonyítson a kollégáinak.
Jelenleg igazgatóként a csapatában két grafikus dizájner és egy szövegíró van. Az egyetem 5 könyvtárában 250 szakember és további 75 diák dolgozik. A teljes költségvetés 1 százalékával gazdálkodik a marketinges csapat. Zinn szerint a kisebb büdzsé nagyobb kreativitásra ösztönöz. Plusz szerezhetnek más támogatókat is.
A diverzitási kampányára a legbüszkébb. Bemutatták, hogy a könyvtárba bármely hallgató betérhet, mindenféle megkülönböztetés nélkül. A plakátokon konkrét fotók helyett alakzatokat és szófelhőket használtak. Videós kampányban kérték a diákokat, hogy mutassák be, ők milyennek látják magukat. Zinn szerint a mobil a legjobb eszköz az új közönség eléréséhez. A fiatalok számára pedig kifejezetten videóval lehet tartalmat átadni.
A Covid is a digitális tartalmak elsődlegességét hozta. Most érdemes az empátiát megmutatni, az információkat felelősséggel megosztani, a humorra alapozott marketing helyett. (ref.: Habók Lilla)

Szerinted a szak-, a gyerek- vagy az iskolai könyvtár érintett leginkább ilyen projektekben? (MG)
- A történetemnek az volna a lényege, hogy több olyan terület van a tudományban, ahova be lehet vonni amatőr kutatókat, akár gyerekeket is.
Rózsa Lajos evolúcióbiológus, az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa, aki ennek érdekében még kalandos mesekönyvet is írt a kutatók munkájáról. A típuspéldány elrablása és más rettentő bűncselekmények a Természettudományi Múzeumban.
Magyarországon amúgy is nagyon gyerekcipőben jár a tudománykommunikáció. Kifejezetten rossz a kutatói közösség kapcsolata a laikus társadalommal, akárcsak a politikai döntéshozókkal, aminek manapság láthatjuk a súlyos következményeit. Ez a bizalmi válság ugyanis tragikusan lecsapódik abban, hogy milyen sok ember vírustagadó, oltásellenes, hányan hisznek mindenféle konteókban, és akár halnak is meg emiatt.

Kaptay György (MTA levelező tagja) A hazai kutatók, tudományágak és kutatóhelyek nemzetközi láthatósága (2017-2019) című cikkében link 351 magyar kutatót sorol fel, akik független hivatkozásaik alapján (azaz: önhivatkozások nélkül) tudományáguk legjobb 2%-ába tartoznak és 2019-ben hazai munkahelyük volt.
Ezek közé tartozik Koltay Tibor, az Eszterházy Károly Egyetem nyugalmazott oktatója, aki az információ- és könyvtártudomány tudománykategóriában érte el e rangos helyezést.

Elsőre talán furcsa egy könyvtárosnak ezen gondolkodni. Viszont nagyon előrelátó, sőt, marketingtudatos. Ugyanis a használói gondolkodást követi le ezzel. A használó nem elfogult a könyvtár irányába, igyekszik minél több lehetőséget mérlegelni. Diszruptív módon jár el: kikerüli a számára értéket nem jelentő, netán kellemetlen tevékenységeket, élményeket. S lábával szavaz: oda megy, ahol jobban teljesülnek elvárásai. Ezért érdemes pl. olyan kérdéseket feltenni:
- a használók egyes csoportjainak vágyai mekkora részére ad választ a könyvtár?
- milyen forrásokból csillapítják információs, rekreációs, közösségi igényeiket a használói csoportok?
- mely források, szolgáltatások adják a leggyorsabb / legalaposabb választ a használók kérdéseire?
Ha megvannak a válaszok, a könyvtáros
- tisztában lesz könyvtára piaci pozíciójával
- megtudja, mely területeken jó, illetve kevésbé jó
- meg tudja alapozni a fejlesztések irányát
- megtalálhatja kivel, mivel érdemes együttműködnie a jobb szolgáltatás érdekében. (MG)

Feltehetően sokan vannak, akik a karácsonyi ajándékot könyv formájában is el tudják képzelni. A könyvpiac viszont nagy, a civil tudás ebben feltehetően kevés. Kapóra jöhet a tájékoztató közkönyvtáros, akinek éppen ezen a területen van nagyobb rálátása: személyes tapasztalatból ismeri a korábbi kiadványokat, és a közelmúltban megjelenteket is. Persze, lehet, hogy néhány friss könyves prospektust is be kell szereznie. A széleskörű könyvismeret feltehetően nem általános, de biztosan vannak nagyon is képben levő könyvtárosok. A tájékoztatás meghirdetve, személyesen, vagy online is működhet. Sőt, az utóbbit - könyvtárközi együttműködési képesség és akarat esetén - több könyvtár is meghirdetheti, egy szakemberre alapozva. Egy ilyen, a könyvtáros központi kompetenciájára épülő szolgáltatás alkalmas arra, hogy a könyvtár saját szolgáltatásait is promotálja.
- Szerinted a közkönyvtáros hirdetheti magát karácsony előtt, mint könyvvásárlási tanácsadó? Ha nem, akkor hogyan mégis? (MG)

Diskurzus a témában: link

A huszonharmadik városként a múlt héten Kaposvárott megjelent cégnél egyébként azt tapasztalják [Wolt Magyarország], hogy bár a forgalmuk többségét továbbra is az ételrendelések adják, a felhasználók 5-10 százaléka már mást is vesz, például állateledelt, baba-mama termékeket, alkoholt, élelmiszert az applikáción keresztül, egyesek már rendszeresen is.
A piacvezető Foodpanda az idén 1200-nál is több településre szállított. "Az azonnali, akár 30 perc alatti élelmiszer-házhozszállításra rendkívül nagy igény van hazánkban, így a következő hónapokban további raktárakat tervezünk nyitni" - mondták a HVG-nek a tavaly indult, most éppen egy tucat lerakatot számláló Panda Market szolgáltatásukról. Már félezer partner áruit viszik házhoz a rózsaszín futárok, a nagyobbakét a jövőben országszerte is elérhetővé tennék. A gyógyszerek kihordását pedig hosszú távon folytatnák; abban bíznak, hogy ennek szabályozása nem jelent majd teljes tiltást, inkább a keretek megteremtését.

Publicum Meritorum Premium címmel ünnepi kötetet jelentetett meg Katsányi Sándor és Papp István kilencvenedik születésnapjára a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. A magyar könyvtárügy két eminens személyét 67 szerző írása köszönti 400 oldalon, a legváltozatosabb témákkal és megközelítési szempontokkal.
"Azt gondoltuk, hogy e kötet azon túl, hogy meglepetést okozhat az ünnepelteknek, a szakma önbecsülését is erősítheti. Nem lehet, hogy annyi érdem ne kapjon méltó elismerést! Márpedig Katsányi és Papp nem csupán példás értelmiségi életre tekinthet vissza, hanem joggal állíthatjuk, hogy az elmúlt ötven-hatvan évben alig volt valaki, aki a hazai (köz)könyvtárügyért többet tett volna, mint ők ketten" - írják a szerkesztők a kötet előszavában.

A tavalyi, nagy sikeren felbuzdulva az idén ismét megszervezi Göncön az ablakkalendáriumot a település Városi Könyvtára link . Magánszemélyek, intézmények és cégek is jelentkezhettek, melyek vállalják, hogy az adventi időszak egy-egy napjára feldíszítik és kivilágítják ünnepi ablakukat. Mire eljön a karácsony, 24 csodás ablakban gyönyörködhetnek a városban sétálók.
- Tavaly tulajdonképpen a járvány miatt gondoltunk arra, legyen a városnak ablakkalendáriuma - mondta lapunknak Molnár Lászlóné könyvtárvezető. - Mint minden más intézményt, a könyvtárat is be kellett zárni, de szerettünk volna olyan közös eseményt, ami a szigorú szabályok ellenére is kivitelezhető. Meghirdettük az ablakdíszítés lehetőségét, és szerencsére volt annyi jelentkező, amennyi kellett. Velük telefonon egyeztettünk, a szervezés folyamán minimális személyes találkozásra volt csak szükség. A könyvtár járt az élen, mi díszítettük fel az ablakunkat december első napján. Aztán sorba "nyílt" a többi, mindennap egy újabb. A díszítők vállalták, hogy karácsonyi ablakukat délután 5 órától este 8 óráig kivilágítva hagyják. Gyönyörű alkotások születtek. Mi pedig, a könyvtár munkatársai lefotóztuk a számmal ellátott ablakokat, és feltettük a könyvtár közösségi oldalára. Az ünnepi hangulatot egy-egy karácsonyi verssel, idézettel tettem teljessé - sorolta a könyvtárvezető. A város lakóinak kedves esti programot jelentett, hogy sötétedéskor elsétáltak a legújabb feldíszített ablakhoz. Aki a betegsége miatt nem tudta ezt megtenni, megnézhette a közösségi oldalon.

Olvasói terekben is látható a könyvtárosok kis, kerekes könyvszállító alkalmazása. A masina tehát kétfunkciós: egyrészt szállítási, másrészt dokumentumokat bemutató alkalmazás (display). Az utóbbira utal a "Ma hozták vissza - szolgálja ki magát" felirat is.
A könyveket a polcra annak vízszintes, illetve döntött helyzetében is el lehet helyezni. A döntés hidraulikusan működik, így a könyvtárosnak kevesebb erőt kell kifejtenie - ami napi 200-szori emelésnél már nem mindegy. A könyveket állítható könyvtámasz rögzíti. A bemutatott eszközök a Hamburgi Városi Könyvtárban találhatóak. A vonatkozó fotókat ld.: link .

A cikk a Dartmouth-i Főiskola Orvosbiológiai Könyvtáraiban link (munkatársi létszám: összesen 15 fő 2 helyszínen) a személyzetnek szóló továbbképzési palettát mutatja be.
Ebédeljünk és Tanuljunk címen havonta tartanak olyan egyórás továbbképzéseket, melyek célja a közösségi tanulás és a személyzet továbbképzése, valamint a munkatársak szaktudásának kiaknázása. A foglalkozásokat könyvtárosok, nem könyvtáros végzettségű alkalmazottak, valamint a főiskola más tanszékeiről érkező vendégelőadók tartják változatos témákban.
A könyvtár arra törekszik, hogy olyan olvasószolgálati asszisztenseket alkalmazzon, akik azonos képzettségi és kompetenciaszinttel rendelkeznek, biztosítva a szolgáltatások azonos színvonalát mindkét helyszínen. Ennek érdekében az OCLC által meghatározott kompetenciaszabvány (2014) alapján továbbképzést indítottak a jelenlegi és az új olvasószolgálati asszisztenseknek. Négy kompetenciaterületre fókuszáltak: szakmai és interperszonális kompetenciák, technológiai kompetenciák, információkeresési kompetenciák, tanulási és innovációs kompetenciák. A képzés utolsó szakaszában minden résztvevőnek szakmai fejlődési tervet kell készítenie, ebben összegyűjtik, hogy mit akarnak tanulni a jövőben, milyen készségekre van szükségük ahhoz, hogy naprakészek legyenek, továbbá, hogy a tanfolyam befejezése után miképp folytatják a megszerzett tudás fejlesztését.
A munkatársak számára szervezett továbbképzések sikeresnek bizonyultak nemcsak az egyenletesebb szolgáltatási színvonal, de a munkamorál szempontjából is. A képzéseket és a workshopokat a vezetők is támogatták, és beépítették az éves teljesítményértékelésekbe. A munkatársak rugalmasan alkalmazkodtak ahhoz is, amikor 2020 márciusában a Covid19-járvány miatt távmunkában kellett dolgozni: ebben az időszakban a képzéseket a Zoom alkalmazás segítségével folytatták, és olyan témákra is kiterjesztették, melyek kapcsolódnak a Zoom használatához és a digitális projektekhez. (Közösségteremtés - közös tanulás: egy továbbképzési program tervezése és megvalósítása; ref.: Szőnyegi Zs.)

- A kórházi könyvtárakból indult
- Könyvtári olvasóklubokban kezdtek nagyobb hangsúlyt helyezni az önismeretre
- Bármilyen szöveg használható terápiás célra, bár 80%-ban szépirodalmat használnak
- A rossz olvasás, alacsony státusz, gyengébb képességek nem akadály az irodalomterápában.

A beszélgetés ismertetője: Bár Nyugat-Európában az irodalomterápia mint terápiás megközelítés nem számít újnak, Magyarországon csak az elmúlt néhány évben került be a köztudatba - noha tulajdonképpen itthon is már a 70-es évektől jelen van. Az Irodalomterápia című, frissen megjelent könyv szerzőjével, Jakobovits Kitti pszichológussal beszélgettünk, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az irányzat hazai népszerűsítésében.
Bár az irodalomterápia nem nevezhető új kezdeményezésnek, hiszen az 1970-es évek óta Magyarországon is jelen van, egyelőre kevesen ismerik és használják a módszert. Jakobovits Kittivel, az Irodalomterápia - A könyvespolcod pszichológusszemmel című könyv szerzőjével a megközelítés sajátosságairól, az egyéni és a csoportos foglalkozások alkalmazási területeiről és a terápiás ülésekkel kapcsolatos tévhitekről is beszélgettünk. Mi a különbség irodalomterápia és irodalompszichológia között? Mennyiben más a terápiás olvasás, mint az, amikor csak úgy, kedvtelésből olvasunk valamit? Milyen szövegek alkalmasak terápiás célra, és vajon léteznek-e irodalomterápiás olvasókönyvek? Őrültek-e a zsenik, és zsenik-e az őrültek? Tényleg "ki lehet terápiázni" valakiből a kreativitást? A szerzővel többek között ezekre a fontos és olykor provokatív kérdésekre is kerestük a válaszokat.
Jakobovits Kitti (2021): Irodalomterápia - A könyvespolcod pszichológusszemmel. Budapest: Kulcslyuk Kiadó, 272 oldal.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
9 - Az meg micsoda?!
6 - Nincs; döntően reálisan látjuk a dolgokat a szakmában
8 - Van; törekednünk kell, hogy minél kisebb legyen
0 - Megírom: kirhirevel@gmconsulting.hu
0 - Van, és így a jó.
A jelek szerint a válaszadók jelentős része a közölt magyarázó link ellenére nem nézte meg az ismeretlen kifejezést. Az érdemben válaszolók inkább érzik a könyvtári hiedelemkamrát, azaz azt tapaszalják, hogy a könyvtárosok valamelyest véleménybudorékban élnek, és nem mindig szembesünek a buborékon kívüli világ történéseivel. A témekör alaposabb vizsgálatért kiált! A vonatkozó diagramot ld.: link .

Használt telefonokat gyűjtenek az újrahasznosítás jegyében a Vörösmarty Mihály Könyvtárban és tagkönyvtáraiban. Ezzel az egy héten át tartó kezdeményezéssel kapcsolódik a székesfehérvári intézmény a Passzold vissza, tesó! nevű, világméretű természet- és környezetvédelmi kampányhoz.
A Hulladékcsökkentési hét keretében a Vörösmarty Könyvtárban is megvalósuló akció célja, hogy a magyar háztartásokban megtalálható, de már használaton kívüli mobiltelefonokat minél nagyobb mennyiségben gyűjtsék össze.
A Passzold vissza, tesó! kampányban való részvétellel a Vörösmarty Könyvtár csatlakozik a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány, valamint a Védegylet Egyesület közös mobiltelefon-gyűjtéséhez. A könyvtár valamennyi tagintézményében, azaz Székesfehérvár 7 pontján folyik az akció november 23-30. között. Valamennyi helyszínen található egy gyűjtődoboz, ahol elhelyezhetjük a kizárólag adatmentes és használaton kívüli mobiltelefonokat, GPS készülékeket, táblagépeket és ezek tartozékait, töltőit, fülhallgatóit. Fontos, hogy ne vigyünk egyéb elektronikai berendezéseket!
Mielőtt valaki bedobja a telefonját a dobozba, végezze el a tárhelytörlést, a memóriakártyát távolítsa el, és amennyiben lehetséges, kezdeményezze a készüléken a gyári beállítások visszaállítását! Az összegyűjtött telefonokat az Inter-Metal Recycling Kft. veszi át újrahasznosítás céljából, és egy zárt láncolaton keresztül dolgozza fel a készülékeket.
További tájékoztatás kérhető az info@vmk.hu e-mail-címen.

Korábbi hasonló akció Nagykanizsáról: link

Hódmezővásárhely, Szeged, Székesfehérvár, Tatabánya, Kecskemét.
- Nyolc menüpontból áll az alkalmazás. Vannak benne olyanok, amelyek könyvtárban használatosak, mint a katalógus, a könyvajánló vagy a programajánló, de van benne például játékok menüpont is, ami nem biztos hogy elsőként az emberek eszébe jut egy könyvtárról, illetve van egy virtuális séta menüpontunk is, ami teljesen egyedülálló - magyarázta Csapó Noémi.
Több fontos, a felhasználókat segítő innovációt is bevezetett a közelmúltban a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár. Ezek egyike az android operációs rendszerű okos eszközökre, telefonokra és tabletekre kifejlesztett mobil applikáció, amelyet a könyvtár munkatársai közös munkával hoztak létre. Kecskeméten kívül országosan még másik négy könyvtárban érhető el ilyen szolgáltatás, amely több területen is megkönnyíti a könyvtárhasználók dolgát. Az applikációt Csapó Noémi informatikus könyvtáros, a szolgáltatás egyik fejlesztője mutatta be.
Az applikációt hat helyi szakember fejlesztette ki egy tavaly év végén kezdődött, csoportmunkára építő folyamat során, és ez év őszétől érhető el az Android operációs rendszerű okos eszközzel rendelkező felhasználók számára. Az applikációt gyakran frissítik, folyamatosan felkerülnek a felületre az újonnan rögzített online előadások is.

Győri Könyvszalon - A Győri Nemzeti Színház kortárs drámajátékában elsöprő sikert aratott Olt Tamás darabja.
Az idén húszéves Győri Könyvszalon kiemelkedő eseményének, a Dráma a szalonban versenynek az idén Roxy, a menhelyről menekített kutya volt a főhőse. Megható történetét Szeghalmi Balázs kollégánk osztotta meg olvasóinkkal múlt csütörtökön. A szerencse, no meg dr. Dézsi Csaba András polgármester keze úgy hozta, hogy a Kisalföld napilap aznapi hét lehetséges címe közül került ki győztesen a Roxy, a világjáró kutya. (Kisalföld2)

Bereményi Géza, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, filmrendezőnek adományozták a 20. Győri Könyvszalon alkotói díját. Idén a Kisalföld cikke nyomán Roxy, a világjáró kutya-ból készül dráma a Könyvszalonra, ennek olvasópróbáját is megtartották.
Megnyílt pénteken a 20. Győri Könyvszalon a Győri Nemzeti Színházban és a Kisfaludy Károly Könyvtár épületében. A háromnapos könyvünnepre az első napon sokan kilátogattak. A könyvvásár mellett 120 kötetbemutatón, előadóesten, koncerten szórakozhatnak a látogatók. A megnyitón a Győri Könyvszalon Alkotói Díját Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, filmrendezőnek adományozták, aki a díjat dr. Dézsi Csaba András polgármestertől és Rózsavölgyi Lászlótól, az oktatási bizottság elnökétől vette át.

Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő ünnepi köszöntőjében a könyvtár fontosságára hívta fel a figyelmet. Megemlékezett arról, hogy a Győri Könyvszalon a húsz évvel ezelőtt a Széchenyi téren felállított cirkuszi sátorból nőtte ki magát és költözött a Győri Nemzeti Színházba. Felvetette a nyomtatott irodalom kérdését is, úgy véli, van jelene és lesz jövője a kézzel fogható köteteknek, amiknek mindig lesz helyük a könyvespolcainkon. (Kisalföld2)

Képek a rendezvényről: link

A szakirodalom tanúsága szerint a koronavírus-járvány alatt számos könyvtárban meredeken nőtt az e-könyv-használat. A Delaware Megyei Közösségi Főiskola (DCCC) munkatársai is erre számítottak, amikor megvizsgálták, milyen hatással volt a 2020. március 6-án bevezetett könyvtárbezárás és távoktatás az e-könyvek használatára, ám a statisztika vegyes képet mutatott.
Összegezve: míg számos könyvtár az e-könyv-használat növekedéséről számolt be, a DCCC könyvtárában nem ez történt. A fizikai állomány elérhetetlensége - és az e-könyv-kínálat bővülése és népszerűsítése - mellett sem nőtt egyértelműen az e-könyvek használata, inkább hónapról hónapra változott, nagy szórással az egyes adatbázisok között. A jövőben érdemes lenne a kutatást kiterjeszteni a cikkadatbázisokra, továbbá a legnépszerűbbnek bizonyult e-könyvek vizsgálata is tanulságokkal szolgálhat a gyűjteményfejlesztés számára.
(Az e-könyvek használatának előre nem látott alakulása példa nélküli időkben: egy közösségi főiskola tapasztalatai; ref.: Szabó P.)

Befejeződött a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) Pedagógiai Könyvtárának felújítása a hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karon; a korszerűsítés során olvasóbarát tereket alakítottak ki a könyvtárban - írja az Unideb.hu.
A DEENK és a kar közös beruházásának köszönhetően nagyobb kapacitással működhet a tanulótér és az önkölcsönző is, emellett újrarendezték a könyvkészletet, és a legfrissebb kötetek kerültek ki a polcokra. A könyvtár új, online szolgáltatást indított, így az olvasó az interneten keresztül előre kikérheti a raktárból a kiadványokat. Karácsony Gyöngyi, a DEENK főigazgatója úgy nyilatkozott, hogy ilyen jelentős beruházásra a pedagógiai könyvtár története során 23 éve nem volt példa.

Létezik ugyan a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, ami tudomásom szerint az állami költségvetésben is külön rovatként szerepel. Van egy csillagvizsgálójuk, és kiadnak több folyóiratot is, de aligha lehetne átütőnek vagy pezsgőnek nevezni a tevékenységüket. Nem találják azokat a csatornákat, ahol a mai fiatalokat meg lehetne szólítani, márpedig a régi módszerekkel ez nem fog menni. Vannak azért haladóbb fórumok, ahol kiváló tudományos ismeretterjesztés folyik, csak ezeknek a finanszírozása nincs megoldva. - Mondja Rózsa Lajos evolúcióbiológus, az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.

2019 -ben Kínában az online vásárlók 37 százaléka vásárolt ilyen közvetítés alatt, pedig akkor még nem volt világjárvány. A becslések szerint 2020-ban 560 millióan vettek terméket élőzések során. A Taobao 2020 -as éves Single's Day Global Shopping Festivalon, ami tulajdonképpen a kínai Black Friday, az élő közvetítések 6 milliárd dollár árbevételt értek el - ez közel kétszerese az egy évvel korábbi eredménynek. Nem csoda, hogy az amerikai nagyvállalatok is ebbe az irányba nyitnak. Tavaly a TikTok és a Walmart tartott egy ilyen vásárlási eseményt, ahol influenszerek mutattak be termékeket, csevegtek a nézőkkel, és azonnal, ott helyben, a platform elhagyása nélkül, kedvezményesen meg is vehették a terméket. Hasonlót indított az Amazon, az Instagram, és a Facebook is.

(Kampánybejelentő) A kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy az olvasás bárhol képes kiszakítani minket a hétköznapok sodrásából, így lehetőséget teremtve arra, hogy a zsúfolt hétköznapokban is megtaláljuk a nyugalmat.
A kampány szlogenje: A nyugalom a legszebb ajándék.

Kreatív koncepció: A Sussex-i Egyetem 2009-es kutatása szerint az olvasás nagy mértékben képes csökkenteni a stresszt, még akkor is, ha csak pár percre mélyedünk bele egy-egy könyvbe. A Libri karácsonyi kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy az olvasás nemcsak a szabadidő eltöltésének egy lehetséges módja, hanem egy olyan tevékenység, ami kiszakít a mozgalmas hétköznapokból, nyugalmi helyzetet teremt, így egyfajta terápiaként is szolgál. A kampány kreatívjain olyan helyszíneket és helyzeteket láthatunk, ahol tökéletes nyugalmat biztosít egy könyv. Egy tömött buszmegálló, egy utasokkal teli vonat, még a nyüzsgő város is alkalmas lehet, hogy az olvasás segítségével teljesen kikapcsolódjunk.

A kampányról bővebben: A Libri karácsonyi kampányához kapcsolódó kreatívok és felületek az olvasás fontosságára és az általa teremtett nyugalomra hívják fel a figyelmet. A libri.hu/nyugalom aloldalon a látogatók beleolvashatnak vagy belehallgathatnak olyan új művekbe, mint Bödőcs Tibor, Náray Tamás, Presser Gábor, Fábián Janka vagy Orvos-Tóth Noémi frissen megjelent könyvei. A kötetekből vett részleteket maguk a szerzők olvassák fel. A felolvasásokat nemcsak a weben, de a boltterekben kihelyezett QR-kódok segítségével is meghallgathatjuk, így a hazaúton is élvezhetjük az olvasás nyugalmát.

Ha valóban a felfedezés korában élünk, ahol a tudományos élet virágzik, miért lehet egyre több követője az áltudományoknak?
Neil deGrasse Tyson, asztrofizikus: Erre sajnos nem tudom a választ, de azt gyanítom, a probléma forrása az lehet, hogy miképpen tanítják a természettudományos tárgyakat az iskolákban. Ha megnézzük, a legtöbb helyen a tudományt egy információhalmazként oktatják. Ezek az információk ott vannak a könyvekben, meg kell tanulni, majd jön a teszt, a dolgozat, és mehetünk tovább.
Aztán jön az, hogy meg kell tanulni, mit fedeztek fel a tudósok. Ez viszont magával hozza azt, hogy egy idő után az ember felteszi magának kérdést: mégis miért lenne a tudósoknak igazuk, ha később egy másik megcáfolja a korábbi felfedezéseket? És végül azt gondolja: a tudomány épp olyan ingatag, annyira gyenge lábakon áll, mint bármi más, amit az ember alkotott. Pedig ez nincs így. Ha a természettudományokat folyamatként tanítanák, mint a természet és a világ megismerésével kapcsolatos módszert és eszközt, akkor rögtön érthetővé válnának az összefüggések. Mindennek az lenne az eredménye, hogy a laposföld-hívőkre az ember nem csak legyintene, hogy márpedig a Föld gömbölyű, hanem képesek lennénk érvelésekkel alátámasztani, hogy miért nem úgy van, ahogy ők gondolják.
hvg.hu: És mi a helyzet a szkepticizmussal?
N. dG. T.: Ha tudjuk, hogy mit és miért vagyunk képesek felfedezni, akkor azt hiszem, nem lenne értelme letérni a helyes útról csak azért, mert azt érezzük, hogy a másik út a jó. Az a baj, hogy sokan alapvetően nem értik a szkepticizmust - azt gondolják, hogy ez azt jelenti, hogy mindenben kételkednem kell. Ez nem így van. A szkepticizmus azt jelenti, hogy értékelni kell a bizonyítékokat, és azok alapján mérlegelni. Ha valamit nagyon kevés bizonyíték támaszt alá, akkor nincs értelme azt mondani, hogy én mégis elhiszem, mert nekem az esik jól, vagy azt akarom, hogy az legyen az igaz. A világ nem így működik. Teljesen mindegy, hogy laposföld-hívőkről, a holdra szállást tagadókról vagy épp az oltásellenesekről beszélünk. Ez a tétel mindig igaz lesz, akármi is a téma épp.

A Spotify Technology S.A. november 11-én bejelentette, hogy megállapodást kötött a világ egyik vezető digitálishangoskönyv-forgalmazással foglalkozó cégével, a Findawayjel, írta meg az MTI. Az ügylet feltételeit nem hozták nyilvánosságra.

A Findaway technológiai infrastruktúrája lehetővé teszi a Spotify számára, hogy gyorsan bővítse hangoskönyv-katalógusát, és újításokat vezessen be a fogyasztóknak nyújtott élmények terén, egyúttal új, további közönségcsoportok elérését biztosító utakat nyitva meg a kiadók, szerzők és független alkotók előtt szerte a világon. A felvásárlás eredményeként nagymértékben erősödik a Spotify piaci pozíciója, melyre támaszkodva a zenei és podcastszegmensekhez hasonlóan forradalmi változásokat indíthat el a hangoskönyvágazatban is, és tartalmaival globális platformján keresztül a közönség rendkívül széles körét tudja majd elérni.
A Spotify azt az ambiciózus célt tűzte ki maga felé, hogy a hallgatók és alkotók számára egyaránt a Spotify legyen mindennemű audiotartalom szolgáltatója. A Findaway felvásárlása nyomán erősödnek a Spotify pozíciói a hangoskönyvpiacon, és hamarabb fogjuk tudni elérni e célunkat. (Index)

Diskurzus a témában a Könyvtárosok Fb-csoportban: link

Qubit: Meg lehet-e még egyáltalán győzni az embereket az álhírek, manipulatív tartalmak, konteók hamisságáról, vagy a véleménybuborékok miatt ez szinte már lehetetlen?
Veszelszki Ágnes, nyelvész és újmédia-kutató: Az eddigi vizsgálatok alapján nem találtak összefüggést az összeesküvés-elméletek elfogadása és a befogadók szociodemográfiai jegyei között: sem a nemek, sem a foglalkozás, sőt még az alacsonyabb iskolázottság sem tekinthető egyértelmű hajlamosító tényezőnek. Egy 2014-es kutatásban csupán kismértékű összefüggést találtak a konteó-hiedelem szintje és az alacsonyabb iskolai végzettség között, és ehelyett sokkal inkább a hatalmi aszimmetriát tartják magyarázó tényezőnek: azaz
- minél kevesebb befolyásoló erővel rendelkezik egy személy az őt körülvevő események alakulására, annál inkább hajlamos azokat valamilyen hatalmas, számára megmagyarázhatatlan erőnek, akár az úgynevezett háttérhatalomnak tulajdonítani.
Vannak viszont hajlamosító pszichológiai jellemzők (mint az
- interperszonális bizalmatlanság vagy az
- egzisztenciális bizonytalanság),
- általános információfeldolgozási módok, illetve
- kifejezetten az összeesküvés-elméletekre jellemző befogadói viselkedések.

Minden délután nyargalt a könyvtárba. Dosztojevszkijért, Tolsztojért, Romain Rolandért és Anatole France-ért. Petriért, Blake-ért és Byronért. Stendhalért, Balzacért és André Gide-ért. Le Monde-ért, Time-ért, La Repubblicáért, Spiegelért, Süddeutche Zeitungért. New York Times-ért, Le Figaróért és Gazeta Viborskajáért. Petőfiért és Aranyért, Arthur Millerért és Tennessee Williamsért. Pirandellóért és Umberto Ecoért.
Meghosszabbított, kikért, halmozott, begyűjtött. Cédulázott, jegyzetelt, számozott, felírt, satírozott, radírozott, kitörölt. Régimódi volt. Nem volt se ipodja, se ipedje, se tabletje, se androidja. A laptop, szoftver, operációs rendszer szavakat soha a szájára nem vette. A számítógépet, ha muszáj volt megnevezni e képződményt, úgy mondta egyfajta úriemberi idegenséggel: kompjúter.
Pedig nem volt öreg. Sőt. Kozmopolita volt, öt nyelven beszélt, folyton a világot, s a könyvtárakat járta. A technikát se esett volna nehezére megtanulni, de nem kért abból a világból. Innen akart maradni rajta. Úgyis minden program elavul egyszer, nem lesz kompatibilis a rákövetkezővel, a vírusokról, keresetlen levelekről, visszaélésekről nem beszélve. Ő a lapok zizegését szerette, a papír szagát, a betűk formáját, a borítókat és fejléceket, az oldalszámozásokat, ajánlókat és fejezetszámokat, iniciálékat és megsárgult oldalakat, a kis zsinórkönyvjelzőt, amit ide-oda lehetett helyezni és a port, ami felcsapott az évek óta érintetlen könyvoldalak közül. Szinte csillámpornak látta, varázslatos bizonyítéknak Isten létezésére. Különösen így advent idején. A könyvek gerincét, borítóját és hátlapját, a napilapok terítőnyi, mások számára kezelhetetlen, számára ideális méretét, a szinte robajszerű zajt, amit egy bonyolultabb lapozás okozott.

Az erdészeti szakirodalom digitalizálásával a nagyközönség számára is elérhetővé válnak az értékes tartalmak.
Mérföldkőhöz érkezett az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárának link [a szerkesztés pillanatában e link Chrome böngészőben nem jött be - szerk.] digitalizálása: az Agrárminisztérium támogatásával 2017-ben indult program keretében immáron 1000 kötet, 200 000 oldal szakirodalom érhető el digitális formában a könyvtár keresőfelületén.
Az idén 155 éves Országos Erdészeti Egyesülettel egyidős erdészeti szakkönyvtár meghatározó - az országban a második legnagyobb - gyűjteménye az erdészeti szakirodalomnak. Az Országos Erdészeti Egyesület által 1990-ben létrehozott Wagner Károly Alapítvány fő célja az egyesületi könyvtár fenntartása, üzemeltetése a könyvtári állomány gyarapításával, technikai eszközök beszerzésével.

A Digitális Irodalmi Akadémia mint digitális könyvtár indulása óta a kortárs irodalom népszerűsítésének fontos fóruma.
Négy alkotó - Kemény István, Király László, Márton László, Végel László - lett a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) új tagja az online megtartott 2021. évi tagválasztás eredményeként - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) csütörtökön.
- Kemény István nemzedékének egyik legfontosabb, legnagyobb hatású költője.
- Az Erdélyben élő Király László költőként és prózaíróként is egyik legnépszerűbb, úttörő és példaadó alakja az elmúlt évtizedek határon túli magyar irodalmának.
- Márton László prózaírói, drámaírói és műfordítói életműve pontos, filozófiai irányultságú írásaival a mai magyar irodalom legjelentősebb és legolvasottabb teljesítményei közé tartozik.
- Az újvidéki Végel László az emberi lét alapkérdéseit és a kisebbségi létet elemző műveivel vált az elmúlt fél évszázad irodalmának meghatározó alkotójává.
A PIM által működtetett DIA a tagok életművét digitalizálja és ingyenesen közzéteszi az interneten.
A Digitális Irodalmi Akadémia mint digitális könyvtár indulása óta a kortárs irodalom népszerűsítésének fontos fóruma, szakmai körökben, az irodalomoktatásban és az olvasók körében is népszerű szolgáltatás - közölte a PIM.