A CILIP link az információs szakma legszélesebb, egyetlen olyan szakmai közössége, amely a Royal Charter (UK) égisze alatt működik. Egyesület. Könyvtári és információs szolgáltatásokat fejlesztenek. Jótékonysági tevékenységet is folytatnak. Hatáskörük ágazatközi. Nick Poole, a CILIP vezérigazgatója szerint az összes ágazatban dolgozó tagjaikkal együtt alakították ki azt a stratégiai és akciótervet, amelynek tartalma:

1. Fenntarthatóság - A könyvtárosok és információs szakemberek segítsék használóikat és közösségeiket, hogy szembesüljenek a klímaváltozás realitásaival. A tényekre alapozva, sürgősen tegyenek meg mindent annak elkerülésére (Maja Maricevic, The British Library).
2. Digitális átalakíthatóság - Segítenek az újabb és újabb technológiákban rejlő, pozitív lehetőségek kihasználásában, pl. mesterséges intelligencia, gépi tanulás, automatizálás és robotika. Mindezt a kockázatok minimalizálásával teszik. (Emma Adamson CILIP-tag, University of South Wales).
3. Egyenlőség és társadalmi igazságosság - Céljuk egy igazságosabb, befogadóbb és tágabb képviseleten alapuló társadalom, amely mindenkinek biztosítja a szellemi szabadságot és lehetőségeik elérését. Elkötelezettek az egyenlőtlenségek elleni küzdelem mellett. (Abibat Olulude bizottsági tag, CILIP Börtönkönyvtárak Csoportja, London Borough of Lambeth).
4. Vezetés - Információs menedzserekből információs vezetők lesznek 5 év múlva. Használókkal, közösségekkel, szervezetekkel együtt dolgoznak, hogy tőlük tanuljanak, hozzájuk alkalmazkodjanak, őket növeljék a jövő érdekében (Amina Shah elnök, CILIP Scotland).

Célközönség: bárki, aki szakmai kapcsolatban áll a könyvtárakkal, információval, tudással, adatokkal. Könyvtári és információtudományi ágazat; oktatás; jótékonysági ágazat; média; politika; ipar. Négy elképzelés, értékek:
1. Elismerés - a könyvtárosok készségeire és kompetenciáira vonatkozik.
2. Tapasztalat - Az információs szakemberek számára létfontosságú az élő kapcsolat a jövőbeli kereslet és készségkínálat között.
3. Képviselet - Független képviselői minden könyvtári, tudás- és információs szakmának. A szakma átláthatóságát és befolyását növelnék. Képviselik a tagság érdekeit a munkáltatókkal, döntéshozókkal együtt a nyilvánosság és a média előtt.
4. Közösség - Támogatják a tudáscserét, a szakértelem felszabadítását, tagjaik know-how-ját, kreativitását. (Ref.: Szabó Eszter)

A Duisburgi Városi Könyvtárban link 2020 februárja óta négy munkatárs azzal foglalkozik, hogy a közösségi projektek társadalmi kapcsolattartójaként fejlessze a kerületi könyvtárakat az oktatás, a szociális ügyek, az interkulturális szolgáltatások és a fenntarthatóság területén. A kapcsolódó eredmények:
- önkéntesekkel tanulást és olvasást segítő projekteket indítottak a hátrányos helyzetű családok és a bevándorlók gyermekeinek;
- a felnőttoktatási központtal együttműködve a felnőttek írás-olvasási készségeit is fejlesztik a fiókkönyvtárakban;
- a Café Deutschban rendszeresen találkozhatnak a bevándorlók, az idősek, önsegítő csoportok, sakkozók stb.;
- az önkormányzattal együttműködve két kerületi könyvtár belső udvarán, illetve emeletén magaságyást helyeztek el;
- három kerületben mag-megosztó projekt indult (gyümölcs-, zöldség-, gyógynövény- vagy virágültetéshez);
- a Környezetvédő gyerekek lakókörnyezetükben foglalkoznak a környezetvédelem és a fenntarthatóság különböző kérdéseivel;
- a Fairteiler (méltányos elosztás) szolgáltatás a szociálisan rászorulóknak szól, melynek során adományokat lehet átvenni a kerületi könyvtárakban.
A közösségi projektek hatékonysága döntően attól függ, hogy a Covid19-járvány után mikor lesz újra lehetséges a helyiségek korlátlan használata.

A könyvtár 2020-ban új számítógépes rendszert vezetett be (a nyílt forráskódú Kohán alapuló LMSCloudot) a húsz éve használt BIBDIA felváltására. A sikeres migráció és a könyvtárosok felkészítése után a platform április 6-án vált élessé a használók számára, online beiratkozási és díjfizetési funkciókkal.
A láthatóság és eredményesség érdekében a Duisburgi Városi Könyvtár az év elején stratégia készítésébe is fogott, amely meghatározza a következő öt-tíz év munkájának irányát. Azok a kreatív ötletek és konkrét intézkedések, melyeknek gyakorlati megvalósítását az ismételt lezárások akadályozták, szintén beépülnek a stratégiai folyamatba. (Láthatóan és hatékonyan a járvány alatt: a Duisburgi Városi Könyvtár innovációi a Covid19-járvány miatt/ellenére; ref.,: Murányi L.)

Megújult az Evangélikus Hittudományi Egyetem épülete, benne a könyvtár link is. Mostantól 24 órában vannak nyitva (rendes nyitvatartási időn túl személyzet nélkül, automata beléptetővel).
A téma többször előkerült már a KIT-ben is, pl.: link . A KIT Mészáros Kornélia könyvtárvezetőt kérdezte.

- Az egyetem könyvtára a 0-24-es beléptetéshez 2021-es évben elkezdte az RFID azonosítás bevezetését, mely során a Softlink céggel működött együtt. A 0-24 nyitvatartáshoz önkölcsönző terminált, valamint állományvédelmi kaput állított fel. Megújult belső terével igyekszik különválasztani az olvasói / kutatói teret a kölcsönzői tértől.

KIT: - Hogyan fogadták a kollégák a 24 órás nyitva tartást? Van-e fizikai / virtuális ügyelet? Volt-e munkaerő-átcsoportosítás?
Mészáros Kornélia: - A kezdeteknél nagyon sok kérdés, kétség, aggodalom merült fel (pl. személyi anyagok, könyvtári munkatér, könyvtári dokumentumok állományvédelme). Ezekre kerestük a megoldásokat, és igyekeztünk a tervezés során úgy beépíteni, hogy a megújult tér mind az olvasók, mind a könyvtárosok számára jó munkatér legyen. A "rendes" nyitvatartásunk nem változott. A személyzet nélküli nyitvatartás ideje alatt kamerarendszeres felügyelet működik. Ez a használati lehetőség egyelőre az egyetem polgárai számára érhető el.

KIT: Hogyan alakul a használat? Milyenek a használók visszajelzései?
MK: Február 8 óta él ez a lehetőség. Nagy következtetéseket egyelőre nem tudunk levonni. Az első három évfolyam a pandémia, majd a felújítás miatt szinte alig vagy egyáltalán nem is járt még nálunk. A nyitás után azonban rögtön megvolt az első meglepetés: az első éjszakai látogatóink az első évfolyamos hallgatók voltak. A távhasználatról tartottunk tájékoztatót, és érzékeljük, hogy az adatbázis-használat növekedett, de örömmel látjuk, hogy a fizikai dokumentumok használata és a kutatói tér igénye sem szorult háttérbe. A nyitás óta szinte minden nap járt bent nálunk valaki az esti órákban is. Akár rövidebb időre: könyvet hozott vissza / kölcsönzött. Akár hosszabban bent maradt olvasni, szakdolgozatot írni. Azt el lehet mondani, hogy meglepődtünk, hogy ez ilyen hamar beindult. Az első visszajelzések nagyon pozitívak. Szeretik, hogy az alapvető kézikönyveket mindig elérik, hogy nyugodt, csendes környezetben tanulhatnak, kutathatnak akár este 11-kor is. Március elején lesz az első olyan hétvégénk, amelyen az esti/levelező tagozatos hallgatók jelenléti oktatással vesznek részt. Az ő tájékoztatásuk, bevonásuk a következő izgalmas feladat.
A megújult könyvtárról készült fotókat ld.: link .

Reagált a Könyvtár- és Információtudományi Társaság a MKE 'pedofilellenes' törvénnyel kapcsolatos nyilatkozatára. Részlet a Kovács Béla Lóránt elnök által aláírt nyilatkozatból:
- A Könyvtár- és Információtudományi Társaság állásfoglalása szerint azonban a törvény jelen formájában alkalmazható. Nem gondoljuk, hogy a gyermekek kiszolgálása számos tiltásba és akadályba ütközne, hiszen tapasztalataink szerint a törvény hatályba lépése óta a könyvtárosok munkájában semmiféle érdemi változás nem történt. A gyermekek könyvtári beiratkozása eddig is szülői hozzájáruláshoz volt kötve. A könyvtárosok nem vitatták a szülők azon jogát, hogy gyermekeik nevelését saját világnézetüknek megfelelően alakítsák. Ép erkölcsi érzékű könyvtáros eddig sem érezte feladatának, hogy idegen gyermekek szexuális nevelésébe kellene részt vennie és ezért "a problémák őszinte, sok szempontú megismerése, megbeszélése lenne a megfelelő felkészítés számukra."

Kapcsolódó:
- Állást foglalt az MKE a 'pedofilellenes' törvényről link
- A Könyvtár- és Információtudományi Társaság szerint nem betarthatatlan a pedofiltörvény link

Koltay Andrást emlékezetes módon Karas Mónika lemondása után, kilenc évre nevezték ki 2021 végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnökének.
Koltay András az újságírói függetlenségről és kiegyensúlyozottságról:
"A szerkesztői függetlenség féltésének például csak steril, laboratóriumi körülmények között lehet értelme. Jogi értelemben viszont igencsak kétes felvetés, hisz mindig felülírja a tulajdonos szabadsága. (...) Hiszen mindig a tulajdonos és más érdekcsoportok érdekei mentén működik, ráadásul az újságíró is szükségszerűen elfogult. (...) Az emberek tudatában vannak a közélet polarizáltságának, és annak is, hogy ha akarnak, számos eltérő irányultságú forrásból tájékozódhatnak. Így nem igénylik, hogy bármelyik híradó kiegyensúlyozott legyen. Félreértés ne essék, ez nem feltétlenül van jól így, sőt, de nagy kérdés, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatás elve miképp értelmezhető az online platformok által uralt médiatérben. És ebben minden szereplőnek megvan a maga felelőssége."
Az NMHH elvileg a médiapluralizmust volna hivatott ellenőrizni, valamint a hatályos médiatörvény betartatását, azonban 2010 óta nem fordult elő, hogy az öttagú Médiatanácsban akár egyetlen, nem a Fidesz által delegált tag is legyen.

Egy éve adtuk közre, de továbbra is felettébb tanulságos példa:
- Németországban az iskolai könyvtárak ügyeivel a tartományok foglalkoznak, ennek következtében sok múlik a fenntartókon. A könyvtárakért felelős tanárok munkáját különböző (helyi, regionális és szövetségi) tanácsadó intézmények segítik. Bajorországban négy könyvtárostanár látja el az iskolai könyvtári szaktanácsadás feladatait. Ők aktív főállásuk mellett hetente két napot a Bajor Állami Könyvtár (Bayerische Staatsbibliothek, BSB link ) Közkönyvtári Központjának kihelyezett irodáiban töltenek.
Tevékenységük hasonló a közkönyvtári tanácsadókéhoz, de speciálisan az iskolai könyvtárakra irányul. Mivel az iskolai könyvtárak működtetése a fenntartó felelőssége, nincsenek normatívák az épületekre, a számítógépes felszereltségre, a finanszírozásra vagy a szervezetre vonatkozóan. A tanácsadók személyes látogatások és beszélgetések során keresik az egyéni megoldásokat az egyes intézmények számára.
A tanácsadók átfogó továbbképzési kínálatot állítanak össze a könyvtári munkát végző tanároknak és egyéb kollégáknak. Évente háromnapos alkalmakat szerveznek: az alapozó kurzus hat modulból áll, és tartalmazza az iskolai könyvtárak létrehozásához és működtetéséhez szükséges tudnivalókat. A kultuszminisztérium Olvasás Bajorországban - az olvasás támogatása az iskolai könyvtárban és az iskolai könyvtárral című kezdeményezése is része a képzésnek.
A szövetségi kormány a "digitális csomag" projekt keretében forrásokat biztosít ahhoz, hogy az iskolák beszerezzék a megfelelő technikai és digitális eszközöket. Az egyes iskolák a részvételhez médiakoncepciót fogalmaznak meg a maguk számára. Abból indulnak ki, hogy minden digitális tevékenység alapkövetelményét az analóg olvasási képességek jelentik, tehát továbbra is elengedhetetlen ezek fejlesztése.
Számos iskolában a könyvtár jelenleg elavult dokumentumok gyűjteménye, amely nem ösztönöz olvasásra vagy tanulásra. (PISA, digitalizáció, olvasásnépszerűsítés, olvasásösztönzés: iskolai könyvtári szaktanácsadás Bajorországban; ref.: Hegyközi Ilona)

A jelen feltáró kutatás a felsőoktatási könyvtárak kríziskommunikációs módszereit vizsgálja. A szerzők egy kérdőívet küldtek ki a Tudományos Könyvtárak Egyesülete (ARL) tagintézményeinek (főiskoláknak és egyetemeknek) könyvtári dolgozói számára, hogy képet kapjanak arról, kommunikálták-e a rossz híreket az intézmények partnerei felé a különböző kisebb, nagyobb, illetve felmerülő krízishelyzetekben, és ha igen, hogyan, ki és mikor. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók többféle kommunikációs stratégiát alkalmaznak, amelyek krízishelyzettől függően változnak. Az adatokból például kiderül, hogy a folyóirat- és adatbázis-előfizetések lemondását, illetve az egészségügyi és biztonsági kockázatokat lassabban kommunikálták, mint a hozzáférhetőséggel kapcsolatos híreket, és sokkal gyakrabban fordult elő, hogy az előbbi krízishelyzeteket egyáltalán nem is kommunikálták. A válaszadók más krízishelyzetekhez képest gyakrabban jártak el úgy a folyóirat- és adatbázis-előfizetések lemondásakor, hogy csak akkor kommunikálták a döntést, ha használóik konkrétan rákérdeztek. Míg a hozzáféréssel kapcsolatos problémákat, valamint az egészségügyi és biztonsági kockázatokat a könyvtárak általában a közösségimédia-felületeken és a honlapjukon keresztül kommunikálták, addig a könyvtárak partnerei a folyóirat- és adatbázis-előfizetések lemondásáról általában a kapcsolattartó könyvtárostól kapott személyre szóló e-mailek, az adott felsőoktatási intézmények dolgozóival való személyes találkozások, valamint a könyvtár honlapján közzétett hírek révén értesültek.

Az eredmények szerint a válaszadók gyorsabban kommunikálták a kisebb krízishelyzeteket, ugyanakkor inkább vonakodtak az olyan krízishelyzetekről tájékoztatni ügyfeleiket, amelyek ronthatják intézményük hírnevét. A különböző krízishelyzetekre adott eltérő válaszok gyakran ellentmondtak a jó gyakorlatoknak arra vonatkozóan, kell-e közölni a rossz híreket, és ha igen, ki tegye azt meg és mikor. Az eredmények rámutatnak, hogy a felsőoktatási könyvtárak számára elengedhetetlen az átfogó kríziskommunikációs tervek kialakítása, amelyek hangsúlyozzák a megfelelő időzítést és az átláthatóságot. (Rossz hírek közlése: kríziskommunikációs módszerek a felsőoktatási könyvtárakban; Autoref.)

Gyakori panasz könyvtárosoktól is, hogy nincs idejük hosszabb távon fontos feladataik megoldására, mert folyamatos tűzoltásra kényszerülnek. S más területen is észrevehetjük: a folyamatosan - és eséllyel tudatosan, kisebb-nagyobb bosszantó dolgokkal, például propagandával - terhelt gondolkodásunk nehezebben összpontosít sorsdöntő tervekre, feladatokra. Erre épít a gumicsont kommunikációs terelőeszköz is: a megcélzottak figyelme egy mellékes problémára terelhető, és kisebb figyelem marad a tényleges, nagyobb gondra. Nem meglepő, hogy a szűkösség pszichológiája (vö.: link ) szakmai, magánéleti és állampolgári minőségükben egyaránt korlátozza a könyvtárosokat (is). (MG)

Ha valamiben hiányt szenvedünk, az egy beszűkült gondolkodásmódhoz, csőlátáshoz vezet, ami pedig azt eredményezi, hogy más dolgokat teljesen figyelmen kívül hagyunk. Az elménk automatikusan a ki nem elégített igények felé orientálódik, és ezzel nagyon leszűkíti a sávszélességet: egy parancs fut, és minden más program akadozik, vagy el sem indul.
A gond elsősorban azzal van, hogy amíg az éppen sürgős dologra koncentrálunk, más problémákkal csak korlátozott kapacitással foglalkozunk, vagy teljesen negligáljuk őket. A kognitív túlterheltség pedig jelentős teljesítményromláshoz vezet a később felmerülő feladatok elvégzésekor is. Ez egy tipikus csapdahelyzet, hiszen a leterheltség miatt épp azokra a tevékenységekre nem jut elég mentális energiánk, amelyek segíthetnének kitörni a nélkülözésből.
A probléma másik gyökere, hogy sajnos nem mi, hanem a hiányérzetünk irányítja, hogy merre forduljon a cső, amin keresztül a világra tekintünk. [Ezért lényegében az irányít, aki a hiányt, vagy annak érzetét mesterségesen előállítja - MG]
A hiány miatt kialakult beszűkült gondolkodásmód nem alkalmas a nem sürgős feladatok figyelembevételére, és ez a szegénység ördögi körének képzeletbeli kezdőpontja. Ez azért fontos felismerés, mert ebből jól látszik az ok-okozati viszony, miszerint nem a korlátolt mentális képességei miatt szegényedik el valaki, hanem a szegénységben való lét akadályozza a kognitív képességek optimális működését, és az így meghozott rossz döntések sajnos tovább mélyítik a szegénységet.

A svéd könyvtári törvény értelmében a könyvtár mindenkié. Négy kiemelt csoportot külön is megemlítenek:
- gyerekek
- fogyatékkal élők
- nem svéd anyanyelvűek és
- kisebbségi csoportok.
A Helsingborgi Városi Könyvtár link új projektjében olyan szolgáltatásokat fejleszt, amelyek a fenti csoportok közül többet is megcéloznak. A könyvtár projektcsapata szívesen működik együtt a témában nemzetközi partnerekkel.

Az új TrioPrio projektben Helsingborg könyvtára olyan célcsoportba fektet be, amely a könyvtári törvény értelmében háromszoros prioritást élvez: fogyatékkal élő, a svédtől eltérő anyanyelvű és gyerekek.
- Azért őket választottuk - mondja a projektcsoport szóvivője - mert további ismereteket szeretnénk szerezni a célcsoport kezeléséről és befogadásáról a TrioPrio projekt során a könyvtárban: hogyan tudjuk elérni a gyerekeket és a szülőket, éreztetni velük, hogy szívesen látjuk őket a könyvtárban, és hogyan tudjuk a célcsoporthoz igazítani a tevékenységeket. Azon kell dolgoznunk, hogy e célcsoport építsen arra: a könyvtár létezik, és szívesen látják őket.

Megvalósíthatósági tanulmányunkhoz feltérképezzük a városi kapcsolatokat és forrásokat, amelyek segítenek a célcsoport elérésében. Keresünk hasonló csoportokkal végzett jó projektpéldákat is, különböző kontextusokban, nemzeti és nemzetközi szinten. A gyerekeket tartózkodási helyükön szeretnénk elérni.
A megvalósíthatósági tanulmányból olyan füzet lesz, amelyet mi is használhatunk a projektcsoportban, és inspirálhatjuk kollégáinkat, ugródeszkaként és támogatásként a célcsoporttal való kapcsolattartás megkönnyítésében. (ref.: MG)

A kulturális "harmadik helyként" funkcionáló La Bulle ('Buborék') olyan kísérleti jelleggel létrehozott közösségi tér Franciaországban, mely az állampolgárok heterogén csoportjainak együttélését, aktív sokféleségét hangsúlyozó inklúziót tette meg működésének alapelvévé. A "harmadik helyek" (ld. Ray Oldenburg fogalmát) a folytonosan változó társadalmi igényekre kívánnak a gyakorlatban reagálni. Mindegyik ilyen kezdeményezés egyéni tevékenységgel, finanszírozási móddal és fizikai/virtuális megvalósítással bír, de közösek az alapértékeik (kreativitás, megosztás, gazdasági élet ösztönzése), valamint az, hogy az önkéntes állampolgári részvételen alapulnak.
A La Bulle 2020 márciusában nyílt meg Annemasse település egyik felzárkóztatandó zónájában a helyi közösség ötéves együttműködésének eredményeképpen, miután az önkormányzat megvásárolt egy üresen álló 250 m2 alapterületű helyiséget egy kereskedelmi központban. Az ingyenes településközi közművelődési hálózathoz tartozó létesítmény a könyvtár, a játékkönyvtár (ludotheque) és a közösségi tér hibridizációjának tekinthető. A nyolc teljes munkaidős alkalmazottból álló csapat minden tagja egyformán részt vesz a központ életében, a projektek irányításában, valamint a lakosokkal és a partnerekkel való kapcsolattartásban.

Az inklúzió a polgárok bevonásával, felhatalmazásával valósul meg leginkább. Így a hely neve, kinézete, koncepciója, nyitvatartása, működése, szolgáltatásai és rendezvényei a szereplők kívánságát és bevonódását tükrözik. Havi rendszerességgel tartanak mindenki számára nyitott eszmecseréket, melyek során a La Bulle-t érintő bármely ügy napirendre kerülhet. Az intézmény irányítása maga is demokratikus: a határozatok elfogadása szavazás útján történik, ahol a La Bulle közösségét adó három csoport, a választott tisztviselők, a szakemberek és a lakosság egyformán képviselteti magát. A polgárok csoportja nyitott, tekintet nélkül korra, társadalmi rétegre, közösségi hovatartozásra, lakóhelyre, beiratkozásra vagy arra, hogy az illető milyen gyakran jelenik meg. A választott tisztviselők testülete olyan képviselőkből áll, akik a kultúra, a gyermek- és ifjúságügy, illetve az állampolgári részvétel területéért felelnek. A szakmai testületet a településen dolgozó könyvtárosok és játékkönyvtárosok alkotják. (A részvétel mint az inklúzió útja: a La Bulle mint ?harmadik hely? példája; Kádár K.)

Norvégiában a Delphi-módszer felhasználásával vizsgálták 2018-2019 folyamán, hogy mi egy egyetemi adatgazdász (data steward) szerepe, és milyen szolgáltatásokat nyújt, továbbá milyen készségekkel és háttérismeretekkel kell rendelkeznie. Ennek modellezéséhez a felhasználói élmény (user experience, UX) módszertanából merítve három, különböző szerepköröket és támogatási szinteket képviselő, a szükséges személyiségjegyekkel rendelkező személyiségképet, ún. perszónát alkottak meg. (A tanulmány az "adatgazdász" fogalmát az adatkezeléshez kapcsolódó összes munkakör gyűjtőfogalmaként használja.)

A vizsgálat eredményeként kiemelhető, hogy érdemes lenne az intézményekben egy kutatástámogatásért felelős szervezeti egységet felállítani, amely együttműködne a könyvtárral, az informatikával és a kutatási irodával. Alapfeladatai közé tartozna az adatkezelési tervekkel kapcsolatos konzultáció és az adatkezelési képzések szervezése, emellett egyéb programoknak, támogató hálózatoknak és kurzusoknak is otthont adna. Állandó munkatársakkal (kutatásiadat-kezelési koordinátor, adatkurátorok), diákmunkásokkal (adattudományi- és PhD-hallgatók), illetve más szervezeti egységeknél dolgozó segítő személyzettel rendelkezne, szoros partnerségben az adatvédelmi felelőssel és a kutatócsoportok adatmenedzsereivel.

A három kidolgozott személyiségkép a következő:
- Kutatásiadat-kezelési koordinátor: számára alapvető a kommunikáció, valamint az intézményi eljárások és célkitűzések ismerete. Műhelyfoglalkozásokat és képzéseket tartanak a kutatásiadat-kezelésről, tanácsokat adnak a felmerülő kutatásetikai és jogi kérdésekben (magánélet és a szellemi tulajdonjogok védelme), és az adatkezelési tervek jóváhagyásáért is felelnek. Ismerniük kell az adatkezelési tervek készítését és a metaadatok használatát.
- Adatkurátorok: a FAIR-alapelvek őrei, tehát ügyelnek arra, hogy az adatok megtalálhatók, hozzáférhetők, interoperábilisak (együttműködésre alkalmasak) és újrafelhasználhatók legyenek. A metaadatok és a dokumentációk kezelése, valamint a származás (proveniencia) nyomon követése, továbbá az adatok kódolása, továbbítása, archiválása és az adatbányászat is az ő feladatuk.
- Adatmenedzserek: tudományterületi specialisták, akik a kutatócsoportok részeként dolgoznak, ahol ők végzik az adatok kódolását, rendszerezését, átalakítását. Az interoperabilitás biztosítása és a metaadat-szabványok alkalmazása náluk is megjelenik.

A három perszóna kompetenciái együtt az általános segítségnyújtástól a kutatócsoportokban folyó munkáig terjednek. (Perszónák felhasználása az adatgazdászok iránti igények virtuális megjelenítésére; ref.: Koltay T.)

A Library Journal (LJ) 2022-es költségvetésről és finanszírozásról készült, más szervezetek által is támogatott felmérésére mindössze az USA 214 közkönyvtárából jött válasz - e felmérések során a legkevesebb. 2020 és 2021 között mind a teljes működési és személyi költségvetés, mind az anyagköltség nőtt.

- Költségvetés: A szövetségi ösztönző programok, egyszeri szövetségi segélyek azért (is) érték el céljukat, mert nemcsak a könyvtárakat erősítették, hanem a kulturális és állami oktatási szférát, vállalkozásokat, magánszemélyeket, önkormányzati szektort. Így csökkent a verseny a szűkös forrásokért. Az LJ felmérés válaszadó könyvtárainak 79%-a kapott szövetségi vagy állami COVID-pénzt, amiből a legkevesebb a legkisebb könyvtáraknak jutott. A pénzt többnyire a COVID-hoz kapcsolódó kiadásokra költötték (higiénia, takarító személyzet stb.), de jutott belőle Wi-Fi hotspotokra, Chromebookokra vagy laptopokra, további digitális anyagokra, információs járművekre is. A 10 000 vagy annál kevesebb lakost kiszolgáló könyvtárak jelentették a legnagyobb növekedést a működési- és az anyagköltségvetésben, míg a nagyobb rendszerekben a személyi költségvetés nőtt. Noha sokan csökkenést jósoltak 2021-re, idén - a váratlanul jó eredményekkel - a válaszadó könyvtárak úgy érzik, hogy a következő évben 2,2 százalékkal emelkedik a működési költségvetés.

- Finanszírozás:
1. Helyi költségvetési előirányzatból a könyvtárak 57%-át pénzelték. A városi könyvtárak 65%-ában nőtt a helyi finanszírozás 2021-ben, ami növekedés. A külvárosi és kisvárosi könyvtárak finanszírozása azonban egyenként 0,2 százalékkal csökkent. 2022-re a helyi pénzekből finanszírozott könyvtárak prognosztizálták a legkisebb, 1,6%-os növekedést.
2. A független könyvtári körzet a könyvtárak 34%-át pénzelte. Az egy főre jutó finanszírozás a független adózó körzetekben is meghaladta a kormányzati előirányzatokból finanszírozott könyvtárak hasonló mutatóját. 2022-re ők már optimistábbak a jövőt illetően.
3. A déli könyvtárak több mint egynegyede számolt be az állami finanszírozás csökkenéséről, ami jelentős visszaesés. A legkisebb általános növekedést a legkisebb könyvtárak, valamint az északkeleti és vidéki könyvtárak jósolják.
4. Adományok, pályázatok: az adományok 9,3%-kal növekedtek, hála a magánszemélyeknek, filantróp szervezeteknek. Sok könyvtárban a személyes rendezvények hiánya miatt nem tudtak pénzt gyűjteni. A pályázati pénzek minden ágazatban 30,5%-kal nőttek. A városi könyvtárak szerezték a legtöbb pénzt adományokból és pályázatokból, míg a külvárosi könyvtárak a legkevesebbet. (Ref.: Szabó Eszter)

A megszokotthoz képest nagyobb számú, tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
13 - Ki kellene hagyni belőle a könyvtárakat
7 - Pontosítani kellene és megfelelni neki a könyvtárban
17 - Politikai termék... majd elmúlik
35 - Segítenünk kell használóinkat e speciális területen is
6 - Így jó a törvény, és meg kell felelnünk neki.
A válaszadók továbbra is a használók támogatását tartják a leghelyesebbnek. Viszonylag elenyésző azoknak a száma, akik szakmai megalapozottságúnak tartják, és meg szeretnének felelni az előírásoknak. Az adatok diagramon ábrázolva: link . (MG)

Átadták az Országos Széchényi Könyvtár digitalizáló központját, s ezzel egyidejűleg kezdetét vette az OSZK és a Haydneum - Magyar Régizenei Központ együttműködése is. Megállapodást kötöttek, melynek célja, hogy az új digitalizáló központ segítségével és a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák a Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között keletkezett zeneművészeti és zenetudományos emlékeket.
Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizáló központjának átadása során az intézmény rendelkezik Közép-Európa közgyűjteményei közül a legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal, amely évente tízmillió oldal digitalizálását teszi lehetővé, és alkalmas a könyvtárban fellelhető valamennyi dokumentumtípus digitalizálására. Így került sor az együttműködésre a Haydneum - Magyar Régizenei Központtal. Az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának egyik legértékesebb állományrésze az Esterházy-gyűjtemény, amelyben XVIII-XIX. századi zeneszerzők, mások mellett Haydn, Werner, Albrechtsberger kéziratos kottái találhatók meg, továbbá az előbbiekkel is összefüggő Esterházy és egyéb rezidenciális, templomi vagy további városi kottatári anyagok és a Színháztörténeti Tár és Kézirattár kapcsolódó forrásai az 1680-1850-es időszakból. Az együttműködés során a tervek szerint az OSZK-ban őrzött régizenei kottákat, dokumentumokat digitális formában is feltárják, elérhetővé teszik, s a Haydneum alap küldetésének megfelelően ezek az újonnan felfedezendő művek hamarosan megjelenhetnek a koncerttermekben, továbbá lemezfelvételeken, és így megismerheti őket a közönség is.

A közelmúltban két könyvtári rendezvény is foglalkozott a mesterséges intelligencia (AI) könyvtári alkalmazásával.
- IFLA: 2021. december 6-án egy speciális AI csoport megalakításának szükségességét vitatták. Észrevették, hogy az AI már most is jelen van pl. chatbotok és robotok formájában. Beágyazott a könyvtári rendszerekbe és automatikus indexáláshoz, osztályozáshoz használják. A jövőben érdemes pl. tartalmak felfedezésére, kutatások támogatására, tájékoztatásra, okos épületekhez, robotizációhoz használni. A könyvtári funkciókat a gépek is átvehetik, pl. indexálás, keresés, fordítás, képek osztályozása. A tanulásba is érdemes beépíteni a kódolást, adattudományt. Tehát az IFLA csoportot elsöprően sokan támogatták. Hamarosan elindul a csoport konkrét megalakulása.
- IDEA Institute projekt: 2021. december 8-án is az AI könyvtári megjelenéséről tartottak előadásokat. Főleg a chatbotok és a robotok alkalmazása került szóba. Például a Library of Congress Labs a Newspaper Navigatoron dolgozik link , a Wikidata a Botok összegyűjtésén link , a Google Flow a Dialogflow szövegalapú megoldáson
link . Az AI lassú könyvtári terjedésének okairól is beszéltek. Ennek oka lehet például a szakértelem és képzések hiánya, az algoritmusok elfogultságával kapcsolatos problémák, a munkahely elvesztésétől és a munkakörök átalakításától való félelem vagy a pénzügyi korlátok. Az IDEA szeretné jobban megérteni a problémákat, segítve a rendszerbevezetéseket és képzéseket. (ref.: Habók Lilla)

Nagy változáson ment át a felnőttkönyvtár Tárnokon: olvasóasztalok, folyóiratállvány, könyvespolcok, könyvválogató és könyvszállító kocsi teszi barátságosabbá és kényelmesebbé a könyvtárba érkező felnőtt olvasók és a könyvtáros mindennapjait.
A Heinrich Antal Ház és Könyvtár gyermekkönyvtár része is nagy változáson ment keresztül: a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett - szakmai eszközfejlesztésre, korszerűsítésre - pályázatot sikeresen elnyerték, így közel két és fél millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesültek.

Így esélyünk nyílt arra, hogy új bútorokat (kisasztalok, kisszékek, polcok, folyóirattartók, színes fejlesztő szőnyeg, babzsákok) vehessünk.
Pest megyében a Heinrich Antal Ház és Könyvtár volt az egyedüli pályázó, amelynek megítélték a támogatást - adta hírül a Tárnoki Közösségi Színtér oldala.

Pénzcentrum: Milyen szerepe van az önkénteskedés lehetőségének a megtartásban?
Tóth Zsuzsanna, Vodafone: Az önkéntesség nálunk alapvető vállalati érték, de azt látjuk, hogy a kollégáknak mind egyéni, mind a csapat szintjén is ad valami pluszt: a társadalmi felelősségvállaláson túl van egy közösségépítő és rekreációs szerepe is, mindkettő hozzájárul a kollégák jóllétéhez azzal, hogy erősíti a csapathoz tartozás érzését. Egy önkéntes nap jó lehetőség arra is, hogy a munkatársaink jobban megismerjék egymást. 20-30 fős csapatokban dolgoznak ilyenkor, és tudatosan figyelünk rá, hogy ezekbe a csapatokba minél több szervezeti egységből érkezzenek résztvevők. Ilyenkor olyan emberek is egymás mellé kerülnek, akik lehet, hogy egyébként sohasem találkoznának személyesen, mert teljesen más területen dolgoznak. Ezek az ismeretségek továbbá elősegítik, hogy a kollégák jobban megértsék a másik munkáját, így jobban átlássák az egész vállalat működését. Természetesen sok egyébként is együtt dolgozó kolléga érkezik közösen önkénteskedni. Ennek csapat szinten is erős összetartó ereje van. Azt tapasztaljuk, hogy ez a későbbiekben is pozitívan hat a közös munkájukra. Az pedig, hogy a kollégák jó viszonyban vannak egymással, hogy összeköti őket egy fontos ügy, hogy úgy érzik, egy nagyobb közösség részei, egyértelműen érezteti a hatását a munkavállalói elégedettségen is.
Pénzcentrum: Milyenek a munkavállalói visszajelzések?
TZs.: Abszolút pozitívak! Az önkéntes napokra rendszeres a túljelentkezés, és a visszajelző kérdőívekben is csupa megerősítő, pozitív visszacsatolást kapunk. Ugyanez igaz volt a szakmai pro bono programra, ami egyelőre pilot jelleggel valósult meg a tavalyi évben, de mindenképpen folytatni szeretnénk a jövőben is. A visszajelzések alapján nagyon jó a hangulat a klasszikus programokon is, a kollégák büszkék arra, hogy részt vesznek, élvezik a közös munkát. Első hallásra talán érdekes lehet, de sokszor elhangzik, mekkora elégedettséggel tölti el őket, hogy ezeken az alkalmakon nem szellemi, hanem fizikai munkát végeznek. Kicsit felállhatnak az íróasztaltól, és valami olyasmivel foglalkozhatnak, aminek azonnali, kézzel fogható, szemmel látható eredménye van. Egy nagyvállalati közegben dolgozónak ez nagyon sokat jelent.

Korábban többször kitértünk link arra a KIT-ben, hogy a könyvtárak tényleges minőségét az adja, hogy célcsoportjának tagjait mennyiben tudja sikerhez juttatni. Azaz: a könyvtár mekkora hozzáadott értéket tud adni. Hasonló a helyzet más szolgáltatók, például az iskola esetén is. (MG)

Idén is április elején tartják a beiratkozást az általános iskolák, vagyis addig kell eldönteni, merre tovább. Hogy könnyebb legyen a választás, megmutatjuk azokat az általános iskolákat, amelyek az országos kompetenciamérés adatai alapján az átlagosnál hatékonyabban fejlesztik a diákok matematikai képességeit.
Az Oktatási Hivatal évről évre listát készít a kiemelkedő teljesítményű iskolákról. Ezekben a listákban nem az számít, hogy hol milyenek az érdemjegyek, hány diák nyer tanulmányi versenyt, hanem az, hogy mekkora az iskolákban folyó pedagógiai munka fejlesztő hatása.
Magyarországon ugyanis erős az összefüggés a diákok előzetes tudása, azaz a korábbi mérési eredményei és várható teljesítményük között. A korábbi mérési eredményekből "megjósolható", pontosabban megbecsülhető a gyerekek későbbi teljesítménye. Vannak azonban olyan iskolák, amelyek jobb eredményt érnek el, mint az tanulóik korábbi eredményei alapján várható volna.
A következő listán azokat az iskolákat (jellemzően általános iskolákat, de néhány hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumot is) találjátok, amelyek a nyolcadikosok kompetenciamérésének eredménye alapján matematikából az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztik a diákok képességeit. A lista a 2019-es kompetenciamérés alapján készült, 2020-ban ugyanis a koronavírus-járvány miatt elmaradt a teszt, a 2021-es eredményeit pedig még nem hozták nyilvánosságra. Az intézmények neve mögött szereplő szám azt jelzi, hogy a 2014 és 2019 közötti időszakban hányszor került a leghatékonyabban fejlesztő iskolák közé az adott intézmény (a teljes listát egyébként itt nézhetitek meg, mi azokat az iskolákat szedtük össze, amelyek az elmúlt öt évben legalább kétszer szerepeltek a kiemelkedő teljesítményű intézmények között).

A nyomozati anyag feldolgozásért ítélték oda január hónapban az elismerést. A Minőségi Újságírás Díj januári nyertese a 444 sorozatban közölt, a Schadl-ügy nyomozati anyagát ismertető akciója.
A Főszerkesztők Fórumának indoklása szerint a szerkesztőség több tagjának (Miklósi Gábor, Urfi Péter, Szurovecz Illés és Horváth Bence) közös sorozata "terjedelmes anyagból alapos válogatás után választotta ki feldolgozott szálakat és túlment a dokumentumok puszta ismertetésén.

A zsűri ezen kívül három munkát emelt még ki a januári felhozatalból:
Körömi Csongor (Telex.hu) és Kulcsár Árpád (Transindex.ro) közös munkája a román-magyar határmenti oktatási migrációról.
Pintér Luca (szöveg) és Ajpek Orsi (fotó) egy ikreket örökbefogadó meleg pár történetét követte hosszú időn keresztül, nagyon erős fotóanyaggal a Telexen megjelent anyagában.
A Forbes leggazdagabb magyarokat listázó, évente közölt összeállítása, amely alapos feldolgozásával és módszertanával jelentős mértékben hozzájárul a társadalom önismeretéhez.
A nyertes írások szerzői havonta összesen 200.000 forint jutalomban részesülnek. A Minőségi Újságírásért Díjat a Hírkereső támogatja.
A zsűri tagjai Neizer Anita, Nyáry Krisztián, Dudás Gergely, Veiszer Alinda, Weyer Balázs, Both Vilmos, Varró Szilvia.

Felháborodottan tiltakoznak lengyel könyvtárosok és örökségvédelmi hivatalnokok az ellen, hogy Orbán Viktor kormányának ajándékozzák a lengyelek egyik legértekesebb középkori könyvét.
Tiltakoznak a helyi hatóságok Közép-Lengyelországban a lengyel kormány terve ellen, mely szerint Magyarországnak ajándékoznának egy évszázadok óta ott őrzött, 15. századi, kézzel díszített kódexet.
A firenzei író és festő, Naldus Naldius által készített, igényesen dekorált kötet Mátyás egykori könyvtárának jegyzéke és akkor készült, mikor a művész Mátyás király udvarában szolgált. A könyvet a 16. század közepén egy kereskedő adta el Torun városának, és azóta sem mozdították el helyéről. Danetta Ryszkowska-Mirowska, a városi közkönyvtár igazgatója a kézírásos kötetet "egyedi és megfizethetetlen" darabnak nevezte - mint fogalmazott, nincs akkora összeg, amivel kompenzálhatni lehetne az elvesztését.

Közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől a 2021-es sajtóhelyreigazítási perek adatait. A Törvényszéktől kapott összesítés szerint a legnagyobb Fidesz-közeli médiatermékek 54 ilyen pert buktak tavaly - a rekorder a Magyar Nemzet 20 elmarasztaló ítélettel, a második az Origo 13-mal. Ezzel szemben az Átlátszó egyetlen sajtópert sem vesztett el tavaly.

A Fidesz által leuralt médiatermékek jellegzetes módszere már évek óta, hogy az egyik leír valami negatívumot egy ellenzéki politikusról, aztán ezt átveszi és tovább habosítja a sajtóbirodalom többi tagja. A legképtelenebb lejárató vádakat is tényként közlik, mindenféle bizonyíték nélkül, és persze hangzatos címekkel terjesztik a dezinformációt - az érintett pedig hiába cáfol, az olvasók/nézők ugranak a botrányra és készpénznek veszik, hiszen "bemondta a tévé" és "megírta az újság".

Januárban startolt el a Lakmusz tényellenőrző oldal, amely széles körben vitatott politikai, egészségügyi vagy tudományos állítások igazságtartalmát vizsgálja. Az oldalon dolgozó csapat nemzetközi példák alapján dolgozta ki és fejleszti módszertanát, amivel az a cél, hogy az olvasó eszközöket kapjon a saját döntéseihez. A műhely munkáját már egy nemzetközi tanácsadói testület is segíti.
Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője: van abban irónia, hogy a kiadványnál végzett tényellenőrzői munka alig különbözik a szakma alapvető sztenderdjeitől. "Ha az újságírás korrekt módon működne, nem kellene beleírnunk például külön a módszertanunkba, hogy publikálás előtt minden esetben megkérdezzük a cikk érintettjeit. (...) Ugyanolyan módszertannal vizsgálunk minden állítást, függetlenül attól, hogy kiről van szó. Mindegy, hogy Orbán Viktor, Márki-Zay Péter vagy Gődény György teszi például a kijelentést, minden esetben azt keressük, hogy milyen tények, adatok, bizonyítékok vannak az állítás mögött - és ezt meg is kérdezzük tőlük. Abban is van felelősségünk, hogy az adatok értelmezését, hátterét is bemutassuk, például ha félrevezető kontextusban, vagy bizonyos részleteket elhallgatva beszélnek róluk. (...) ... a hazai helyzet sajátos abban, hogy a közpénzből finanszírozott médiatér az egyik legfontosabb forrása a hamis, félrevezető állításoknak. Egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hamis hírek nagy része a politikai közegből jön" - indokolja a feldolgozott politikai témák arányát Zöldi Blanka.

Nem jogi értelemben, de a Lakmusz közhasznú munkaként tekint a tevékenységére.