Mindenki tudja, hogy a KIT minifelmérései nem reprezentatívak, mert nem arányosak a szakma egyes csoportjaira, kicsi a válaszadási arány stb., stb. Ugyanakkor azt is, hogy profi információkezelésre és szolgáltatásra hivatott szakmában a felvetett témákban krónikusan, sok évtizede nincs elérhető (hiteles) adat. Ezért - jobb híján és óvatosan - a meglévő információra lehet építeni. S hogy az mit is mond a szakmabeliekről? Nézzük pl. a frissebbeket:

A könyvtárosok
- nem látnak maguk előtt szakmai stratégiát link
- kompetens szakmai vezetőket is alig link
- bizonytalanok, hogy az előléptetések, elismerések a legjobbaknak járnak-e link
- döntő többségük érzi magán a kiégés jeleit link
- alig bíznak a szakmai szervezetekben link
- bizonytalanok a saját maguk előállította statisztika hitelességében link és link
- félnek őszintén megnyilatkozni link és link
- nem találják könnyen ebben az információs szakmában a munkájukhoz szükséges információkat link .

Viszont
- alapvetően szolidárisak link
- jellemzően szívesen tesznek társadalmi célok eléréséért link
- döntően ellenzik az információ visszatartását link

Ezek után nem meglepő, hogy
- válsághelyzetben érzik a könyvtári szakmát link .
A fentebb linkelt adatok mindegyike cáfolható - de csak alapos felmérések adataival. (MG)

A Worcestershire-i Könyvtárak link szolgáltatói rendszeren belül működik a Worcestershire Üzleti és Szellemi Tulajdon Központ (Business & IP Centre Worcestershire - BIPC). 2021 elején indult hat környékbeli BIPC Hub könyvtár együttműködésével.

A BIPC Worcestershire a British Library által vezetett Business and IP Center (BIPC) országos hálózat link része, megbízható és ingyenes üzleti tanácsokat, támogatást, információt és erőforrásokat nyújt induló és működő vállalkozások támogatására.

A Worcestershire-i BIPC szolgáltatásai:
1. ingyenes és kedvezményes költségű üzleti tanácsadás, mentorálás és képzés szakértő partnerek és képzett könyvtári személyzet által, 1:1 vagy csoportos alapon; online, illetve a könyvtárban
2. ingyenes hozzáférés kiváló minőségű egyesült királyságbeli és globális piaci- és ügyfélinformációkhoz, vállalati adatokhoz, speciális üzleti adatbázisok által
3. szellemi tulajdonnal kapcsolatos információk és útmutatás
4. segítség a megyében elérhető vállalkozástámogató programok eléréséhez
5. üzleti hálózatépítési rendezvények online és könyvtárakban
6. akadálymentesített és barátságos terek, ahol számítógépek, íróasztalok, wi-fi és tárgyalótermek állnak rendelkezésre.
A BIPC hálózaton keresztül a könyvtárak a gazdasági növekedés motorjaivá válnak, és támogatják a helyi közösségeket a COVID-19 hatásából való kilábalásban. (ref.: MG)

Jogi támogatásra van szüksége? A CILIP tagjai hozzáférhetnek ingyenes, bizalmas jogi segélyvonalunkhoz. A Law Express partnerei bizalmas és pártatlan tanácsokat kínálnak számos jogi kérdésben, beleértve a személyes, családdal, válással, foglalkoztatással, adójoggal és egyebekkel kapcsolatos kérdéseket - hirdeti a CILIP (Chartered Institute of Library and Information Professionals - a könyvtári és információs szakemberek minősített intézete.

A könyvtár hármas funkciójából - közösségi, információs, oktatási - e példa a harmadikat célozza. Hamburg közkönyvtárának link központi egységében a csendesebb 3. emeleten található. A helyben használható gyűjtemény e kiemelésével - Abiturpräsenzbestand - kapcsolatos lehetséges megfontolások:
- a könyvtár hangsúlyozza az érettségi fontosságát, egyúttal könnyíti a vele élni kívánók dolgát
- a tanulás és munka szintjén helyezték el a kiemelést, ami a célcsoport számára kellő komolyságot sugall; átmenetet a munka, karrier világába
- a polcokon a megszokotthoz képest is rendkívül szellősen állnak a könyvek, melyek (nem tömegként) könnyen áttekinthetőek és kevésbé nyomasztóak. A fotókat ld.: link (MG)

A 2009-es világgazdasági válságot követő megszorítások hatására a közkönyvtárak Hollandiában alapítványi fenntartási formát vettek fel (kettő kivételével) - írta a KIT egy éve. - A közkönyvtárak ezzel azonban nem maradtak magukra. Támaszkodhatnak pl. a nemzeti könyvtárra (Királyi Könyvtár - KB), melynek van egy, a közkönyvtárak szolgáltatásával foglalkozó funkciója is. Ez szolgáltatja az országos könyvtári infrastruktúra egyes elemeit. Közkönyvtáraknak nyújtott szolgáltatásai például:
- Egységes arculatú webes felületet - mint keretet - biztosít. E szolgáltatás önkéntes megvásárlásával a közkönyvtárak tehát nem szerkesztenek saját weboldalt, csak saját tartalommal töltik fel a kapott keretrendszert.
- E-könyvek kölcsönzése - a helyi könyvtárakon keresztül is.
- Statisztikákat készít az egyes közkönyvtárak adatai alapján. Mivel a könyvtáraknak állandóan bizonyítaniuk kell társadalmi hatásukat, a KB hatásmérő rendszert készített, melyet az egyes könyvtárak felhasználhatnak saját helyi céljaikra is.
- Továbbképzések közkönyvtári munkatársak számára.
- Országos szintű lobbizás.
- A kapott pénzügyi támogatásokat a KB leosztja, melyekre a közkönyvtárak pályázhatnak, pl. digitális felzárkóztatás, adóbevallás-segítség, olvasásfejlesztés családi körben, innovációs témákban.
- Támogató programokat szervez, pl.: gyűjteménykezelés, hálózatépítés, marketing és kommunikáció.
- Szakmai döntéselőkészítő munkacsoportokat tart fenn pl. alapismeretek és a könyvtár, olvasásfejlesztés három korcsoportban (0-4, 4-12, 12-18), marketing és kommunikáció, adatgyűjtés, monitorizálás témákban, melyekbe az ország négy legnagyobb könyvtára és a Regionális Könyvtársegítő Szolgálat képviselői delegálnak tagokat.
Mindez Makkai-Deuten Réka, a Hágai Városi Könyvtár programvezetőjének előadásában - Vagy bezársz, vagy átalakulsz; gyűjteménytől a kapcsolatig - hangzott el, melyet az előadó a KIT számára egészített ki.

Mintegy nettó 899 millió forintos beruházással gazdagodik új közösségi térrel a város. Az Ady Endre úton található egykori tiszti klub épülete ad majd otthont a Magyary Zoltán Tudásközpontnak, illetve az új városi könyvtárnak link , miután jelentős felújításon esik át. Az új központ hasznos alapterülete összesen 1631 négyzetméter lesz.

A beruházás során a tóvárosi helyszínen két funkciót alakítanak ki: ezekből az első az Ady Endre út földszintjén található utcafronti részen egy kávézó, illetve coworking tér lesz, ahol ahogy korábban beszámoltunk róla a fogyasztótér mellett raktár és személyzeti szociális blokk is helyet kap.
A projekt másik eleme az új, gyermekeket és felnőtteket ellátó funkciókkal is rendelkező könyvtár kialakítása: akadálymentes, kétszintes területet adnak majd át az olvasók rendelkezésére. A könyvtár főbejárata az épület baloldali rizalitjában található bejárat lesz (ez korábban a művelődési ház bejárata volt). A felnőtt- és gyerek kölcsönző tereken, illetve a kézikönyvtári tereken túl, lesz a helyszínen többek között tanuló és helytörténeti kutatószoba is, infobázis, tudástár, gyermekrendezvény-terem, babaszoba és kettéosztható 100 fős konferenciaterem is.

Pál Apollónia négy gyerek édesanyja, és amikor meghirdették a könyvtárosi állást a faluban, azonnal jelentkezett, habár végzettsége szerint közgazdász. Gyerekei büszkék arra, hogy ő Bögözben a könyvtáros, és munkája eredményes, hiszen amikor dolgozni kezdett, 15 beiratkozott olvasó volt, viszont ma már több mint 250-en vannak.
- Mióta működik a könyvtár Bögözben?
- A bögözi könyvtár link 1958 óta működik. 2018-ban ünnepeltük a 60. születésnapját, akkor kaptunk is új könyveket a somogyudvarhelyi testvértelepüléstől, szükség is volt rá. Amikor idejöttem, 2016 nyarán, 3650 kötet volt, azóta 1650-et bevételeztem. Ebből mintegy 300 kötet volt teljesen új, ennek több mint felét az önkormányzat segítségével szereztük be, a többit pályázatokkal vásároltuk meg. A fennmaradó rész adományokból került ki, a Mikes Kelemen Programból, hagyatékokból. Amióta itt vagyok, 500 könyvet írtam le a leltárról, mert annyira régi, elhasznált kötetek voltak, hogy muszáj volt megválni tőlük. Amiket sajnáltunk kidobni, azokat felhasználtuk a képpoézis alkotói pályázatunkon, ezt a tavaly szerveztük meg először, idén másodszor. Azt is mondhatnánk, hogy a fölösleges könyveknek ez az utolsó fellángolása, több fiatal és lélekben fiatal községlakó is jelentkezett és vitt el könyveket, hogy alkosson belőle valamit. A tavaly elkészült művek azt bizonyítják, hogy a fiatalok nagyon kreatívan fel tudják használni a régi könyveket.

... Így rendeztük meg az első Termelés és marketing nevű versenyt, amelyen az általános iskolás gyerekek mézeskalácsot sütöttek, és meg kellett védjék, hogy miért az övék a legszebb, a legfinomabb, a legjobb. Az aligazgató javaslatára a gyerekek ezeket a mézeskalácsokat odaajándékozták az egyedül élő időseknek. Ez a verseny decemberi hagyomány lett, már négyszer is megszerveztük, de a járvány miatt az utóbbi két évben elmaradt. Azért jó ez a verseny, mert nem erőltetett. A gyerekek várják, készülnek rá, már korán megszervezik a csapatokat. Nekem az a jelmondatom, hogy a tudás tapasztalat, minden más csak információ. Azt akartam, hogy a gyerekek megtapasztalják, hogy milyen elkészíteni a mézeskalácsot, meg kell szerezniük egy jó receptet, mérnek, számolnak, csapatban dolgoznak, és a legszebb mézeskalácsokat elajándékozzák. Nagyon sokféle kompetenciát fejleszt ez a verseny, és a gyerekek jókedvvel vesznek részt rajta, főleg azért, mert itt azoknak a tanulóknak is sikerélményük van, akik az iskolában nem jeleskednek.

Koncz Károly Történetek a könyvtárban c. füzetét (MKE, FSZEK, 1994) olvasva gondoltam arra először, miért hiányoznak nekem ezek az igaz sztorik? Miért nem tették őket előbb közkinccsé? A szombathelyi főiskolán Ferenczy Zsuzsanna biztatta egyik csoporttársunkat: publikálja a bátyja szakdolgozata miatti referensz kérdés kálváriáját. Nem tette meg, mert nem akarta megsérteni az érintett könyvtárakat. Félt a következményektől is: ki segít majd neki, ha ő ír dolgozatot?

Napjainkban a könyvtári történetmesélés a csapatépítő, kommunikációs, konfliktuskezelő stb. tréningek világába szorult. Azért kellenek a sztorik, mert valós problémákat tárnak fel. Segíthetik a munkával való azonosulást. A legtöbb kolléga aláírt valamilyen "titoktartási nyilatkozatot". Ki ne féltené az intézmény presztízsét? A legnagyobb mumus: a fenntartó, a pénzt osztó szervezetek, intézmények. A könyvtár léte azonban leginkább a használóitól függ. Mégis a rendszerváltás előtti diktatúrában hódítottak a történetek. A "demokrácia kis szigete" volt az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központja (KMK - a Könyvtári Intézet elődje), ahol a mikroszociológia módszerével kutatták a könyvtári anomáliák okait. E kutatások egyik eredménye volt pl. Kamarás István: Értéktérkép című munkája (Szépirod. Kvk., 1989), ld.: link . Ebben két távoli település közművelődési könyvtáráról (ma: közkönyvtáráról) ír sztorikat is. Munkatársaival együtt álolvasóként, zárás előtt érkezve tette próbára a könyvtárosok türelmét. A leírtak megosztották a könyvtáros olvasótábort: a) a vizsgálati módszer miatt; b) a szókimondó történetek miatt. Csoda, hogy mára háttérbe szorult a mikroszociológia és vele együtt a történetmesélés? Talán azért, mert ez is egyfajta "tényfeltáró újságírás".
A közösségi oldalak, blogok, online események tág terek a valós történetekhez. A történetekkel egy pozitív könyvtárképet alakíthat ki a könyvtár. Ehhez ad tippeket az IFLA cikke, lásd: link . Györffy Kinga és Pál Feri atya történetmesélési gyakorlatából is tanulhatunk, noha nem könyvtárosok. Lásd: link (Összeáll.: Szabó Eszter)

Ukrajnában este 6 óra volt, Kaliforniában reggel 9, New Jersey államban pedig dél, amikor 2022. április 6-án kereken háromszáz könyvtáros gyűlt össze egy amerikai és kanadai könyvtárosok által kezdeményezett Zoom-program alkalmából.
A világ minden tájáról egybegyűlt könyvtárosok másfél órán keresztül döbbenten hallgatták ukrán kollégáik személyes, saját gyűjtésű képekkel illusztrált beszámolóit a könyvtárak jelenlegi állapotáról Ukrajna orosz lerohanása után. Kétségtelen, hogy az óriási veszteségekkel és emberáldozatokkal járó háború alatt a könyvtár szerepe is jelentősen megváltozott. A kollégák egyrészt igyekszenek megmenteni amit lehet a könyvtári és levéltári gyűjteményekből, másrészt pedig a háborús viszonyokhoz alkalmazkodva információt és segítséget nyújtanak a lakosoknak, legyen az ételosztás vagy óvóhely a pincében.

Oksana Bruj, az Ukrán Könyvtári Szövetség elnöke beszédében külön kitért a könyvtárosok szerepére, ami a pontos és a valóságnak megfelelő tájékoztatást illeti, beleértve az orosz könyvtáros kollégák felelősségét az orosz nép megfelelő informálásának hiányáért. A felszólalók arra kérték a hallgatóságot, hogy tegyenek meg mindent saját országukban Ukrajnáért. Bojkottálják az orosz részvételt nemzetközi tudományos és kulturális szervezetekben, tudományos és egyéb publikációkban, írjanak a politikusoknak és parlamenti képviselőknek, hogy végre vége legyen a háborúnak. Az Ukrán Könyvtári Szövetség egy számlát nyitott, ahol a nemzetközi könyvtáros-közösség anyagilag közvetlenül is támogathatja a háború következtében hontalanná vált ukrán kollégákat: link . (Hajnal Ward Judit)

Kedves Bicskeiek! Április 12-én kedden 10 órára várjuk az időseket és más érdeklődőket a Nagy Károly Városi Könyvtárba.
A bűnmegelőzési nap keretében szakemberektől hallhatunk a bűnözők csalási praktikáiról, tanácsokat kaphatunk hogyan kerülhetjük el, hogy ne váljunk bűnözők, csalók áldozataivá se az otthonainkban, se az interneten vagy telefonon keresztül. Saját és családunk biztonsága mindannyiunk számára fontos!
Amennyiben idejük engedi szánjanak időt erre a programra!
A rendőrségi szakemberek április 12-én (kedden) 9-15 óráig érhetők el a könyvtár olvasótermében, akár egyéni tanácsadásra, beszélgetésre is tudunk teret és lehetőséget biztosítani! - Éljenek a lehetőséggel! (Endrédiné Szabó Erika)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
38 - határozottan
15 - inkább igen
12 - változó
3 - inkább nem
4 - egyáltalán nem.
Mindez diagramon: link .
Az adatok szerint a válaszadók háromnegyede saját tapasztalatból ismeri a kiégés jeleit. Ez nagyon komoly intő jel. (MG)

Tanulmányok alapján riasztó mértékben zuhant az iskolások olvasási teljesítménye Németországban a pandémia előtti időkhöz képest. Az iskolabezárásokat és az oktatás korlátozását megszenvedték a tanulók. Olvasási készségük jelentősen romlott. Julia Knopf, a Saar-vidéki Egyetem professzora állítja: "Az olvasási képesség kulcskompetencia, amely az egész életre kihat. Az olvasás nemcsak az iskolai oktatás kulcsa, hanem egyúttal az aktív társadalmi részvétel alapja is."
A Lesen To Go link portálon diákok, tanárok, szülők ingyenes tippeket, segédanyagokat, olvasási ajánlatokat találnak. Tanácsadói szolgálatuk keretében az egyéni kérdésekre didaktikai szakértőkből álló csapat válaszol. A platformmal a gyermekeket, fiatalokat szeretnék olvasásra ösztönözni. Szülőkkel, tanárokkal is tarthatják a kapcsolatot a portálon keresztül. Olvasási tippeket és egy ötletdobozt kínálnak olvasást támogató munkákkal és segédanyagokkal. A tanulásra ajánlott tartalmak megfelelnek a minőségbiztosításnak. Mobiltelefonos appokat, teszteket, hangoskönyveket is ajánlanak. "A klasszikus könyvajánlásokat egy sorba állítottuk más formátumokkal, pl. az alkalmazásokkal, a hangoskönyvekkel és a netes ajánlatokkal. Célunk, hogy felkeltsük a gyermekek olvasás iránti szeretetét..." - magyarázza Julia Knopf.
Az internetes kínálat folyamatosan bővül új tartalmakkal és formátumokkal. Pl. videókat kell hozzáadni, amelyek a gyerekek által készített, gyerekeknek szóló könyvtippeket tartalmazzák. (Ref.: Szabó Eszter)

Kiegészítés a fenti cikkhez:
- A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár már 2011 -ben elindította Azolo nevű, olvasásra ösztönző projektjét. Link:link KIT-cikkek a portál fejlesztéséről: link
- A Gödöllői Városi Könyvtárban 2016-ban kezdődött a négyéves Bookstart projekt. A korai olvasási kedv felkeltését célozták meg külföldi példák alapján. Összefoglaló cikk a programról: link
További KIT-cikkek az olvasásösztönzésről: link (Összeáll.: Szabó Eszter)

Az Egyetemi Könyvtár link a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemmel (mai nevén Babes-Bolyai Tudományegyetem) egy időben alakult 1872-ben, és idén ünnepli megalakulásának 150 éves évfordulóját. A könyvtár története alatt sok minden változott, állománya 55 ezerről négymillióra duzzadt, többször új épületbe költözött, hiszen már nem fértek a könyvek, ám Győrfi Dénes osztályvezető szerint egyvalami megmaradt, "a lényeg", vagyis az, hogy mindig is az olvasók szolgálatában állt, és 150 éve őrzi az erdélyi történelem, kultúra nyomtatványait.

A könyvtári világnak meg kell újulnia, az intézményeket közösségi színtérként kell működtetni - mondta Fekete Péter kulturális államtitkár kedden Gyulán, ahol átadta a Mogyoróssy János Városi Könyvtár felújított gyermekrészlegét.
Mint a politikus hangsúlyozta, "a gyerekeket vizuális robbanás éri, a nyomtatott könyvek kiesnek a kezükből", ebben a környezetben kell a könyvtáraknak versenyezniük értük. Gyulán jó választ adtak erre a kihívásra - jegyezte meg. Fekete Péter kiemelte, hogy a kulturális ágazat részéről soha nem látott összefogás mutatkozik az Ukrajnából érkező menekültek iránt. Színházak, könyvtárak kisbuszai állomásoznak a határnál, az intézmények gyűjtéseket szerveznek, a Nemzeti Művelődési Intézet kidolgozott egy applikációt a szálláshelyek elosztására, a Nemzeti Színház befogadta a teljes beregszászi társulatot, a kijevi és a harkovi artistaképző Budapestre költözött - sorolta.

Kovács József országgyűlési képviselő elmondta, a városi könyvtár gyermekrészlegének felújítását az államtitkár saját keretéből biztosított 15 millió forintos támogatásból valósították meg.
A korábbi ifjúsági hanglemezkölcsönző helyén beépített projektorral, hangfalakkal, vetítővászonnal rendelkező "tinikuckót" alakítottak ki, ahol foglalkozásokat lehet tartani. Számítógépek ugyan nincsenek a gyermekkönyvtárban, de a wifi-hálózatot kiépítették - mondta, hozzátéve, hogy hitük szerint csak úgy lehet okos felnőtteket nevelni, ha már gyerekkorban vonzó szolgáltatásokat nyújtanak számukra.
A gyulai könyvtár gyermekrészlegének napi átlagos látogatószáma iskolai csoportok látogatásakor, valamint a sakk- vagy a gyöngyfűző szakkör napjain 60-70 fő körül mozog.

Jelentős önkormányzati hozzájárulással és pályázati pénzek felhasználásával átalakították a városi könyvtár épületét Kiskunmajsán. A munkálatokra több mint 20 millió forintot költöttek, melynek köszönhetően tágasabb terek várnak a téka látogatóira.
- Az elmúlt évek nem feltétlenül kedveztek a könyvtár fejlesztésének, ezért igencsak meglepődtem, amikor a város új polgármestere a megválasztása utáni harmadik napon fölhívott telefonon, hogy segítenem kell, mert itt a könyvtár ebben az állapotban nem maradhat - idézte a három évvel ezelőtti történéseket Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár akkori igazgatója. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség jelenlegi elnöke és Patkós Zsolt polgármester szakmai kapcsolata még a szanki könyvtár felújításának idejére datálódik, így természetes volt, hogy megpróbálják felkutatni a lehetőségeket, amelyek révén elkezdődhet a remélt fejlesztés.
- Kiskunmajsán nagyon sok könyvet és könyvtárat szerető ember van, ezért vállalta az önkormányzat, hogy mind a külső, mind a belső megújulásban forrásokat biztosít.
Mostantól ez a megújult közösségi tér szolgálja a város valamennyi polgárát, hogy a könyvet szeressék, értékként kezeljék a digitális világban - fogalmazott a többi között Patkós Zsolt, a város polgármestere, aki előtte tizenhárom évig Szank vezetője volt.
A belső terek átalakítása volt az egyik komoly szakmai kihívás a munkálatok során, hiszen például a korábbi bővítések idején a mosdó a helyén maradt, és idővel az épület széléről, a közepére került.

Sem a technológia, sem a könyvtárak világában (vö.: link ) nem idegen a személyes tanácsadás, kísérés. Megérheti tudatosabban csinálni, illetve a kettőt ötvözni. (MG)

Az elemzők szerint rövidebb lesz az összecsiszolódás: az ambient technológiák lehetővé teszik, hogy az új eszközök megtanulásához és használatuk elsajátításához szükséges idő drasztikusan lerövidüljön és leegyszerűsödjön. Az ambient eszközök interfészei türelmesek és a felhasználók következő lépését próbálják előre jelezni.

Képzeljünk el egy világot, ahol mindenkinek van egy kivételesen okos és figyelmes személyi asszisztense. Ezek az asszisztensek digitálisak, szenzorokkal és hangfelismerő rendszerekkel vannak felszerelve, analitikai és exponenciális intelligencia képességeket használnak, 7 napot és 24 órát dolgoznak, folyamatosan megfigyelik környezetünket. Az asszisztens ismeri az időbeosztásunkat, a preferenciánkat és a szándékainkat is. Proaktív és intuitív, nem csak szól, hogy ideje indulnunk a reptérre, de útközben lekapcsolja otthon a lámpát, letekeri a légkondit és aktiválja a riasztót, sőt be is csekkol helyettünk.

Szakmájuk becsületét védték, egyúttal kortársaik életét is megkönnyítették azok a közgazdák, akik a retorziókkal dacolva feltárták az egypártrendszer tervgazdaságának ellentmondásait. Műveik egy része ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgál.

- Péter György: már 1954-ben azt írta a Közgazdasági Szemlében, hogy "a minisztériumi, miniszteri, népgazdasági-tanácsi és minisztertanácsi határozatok és utasítások hatalmas, áttekinthetetlen tömeget alkotnak", magyarán a termelés minden egyes részletére kiterjedő parancsolgatás maga volt a zavarok oka. Azt fejtegette, hogy a vállalatok eredményességét "leghathatósabban azok ellenőrizhetik, akik ebben közvetlenül érdekelve vannak: az átvevők, a megrendelők (a vásárlók)".
- Kornai János: Egykori fő üzenetét 2012-ben ő maga aktualizálta: a túlzott központosítás a mai kormánypárt politikájának a lényegéhez tartozik. "Az autokratikus uralom, a féktelen központosítás, az állam tevékenységének túlburjánzása összeférhetetlen a modern kapitalista piacgazdaság egészséges működésével."
- Jánossy Ferenc: amennyiben a beruházások java része acélba és betonba megy, formálisan látványos növekedési ütemet lehet kimutatni, de ez nem hoz ezzel arányos jólétet, gyarapodást.
- Liska Tibor: klasszikus jelszava az volt, hogy ne azé legyen a föld, aki megműveli, hanem az művelhesse meg, aki a leghatékonyabban teszi.

...a közvélemény egy része a közgazdászok ellen fordult; sokan csak az irritáló áremeléseket látták a reformokban, a nagyobb választékot, a megélhetési lehetőségek bővülését kevésbé honorálták. Pedig akkor formálódott a Nyugat által csodált gulyáskommunizmus, a fogyasztói társadalom keleti karikatúrája. Reformerek hada tárta fel a rendszer sajátosságait, igazolva a korabeli viccet, mely szerint a létező szocializmus nem működik, működő szocializmus pedig nem létezik.
A tabudöntögető közgazdasági könyvek mégsem voltak hatástalanok.

Az AFP videója, melyet a Lakmusz műhely magyarított, a fényképek készítésének adatainak megállapításában segít. Elmondja, melyek ezek az adatok, melyek a feltárásukhoz szükséges ingyenes eszközök.
A fénykép készítésének földrajzi koordinátáit a koordináta-keresőbe másolva meghatározhatjuk a kép készítésének helyét. Az persze igaz, hogy a közösségi média felületei eltüntetik a képek metaadatait, tehát más úton kell elérni az érintett képeket. (MG)

A Google keresője gyakran félreérti a bajba jutottak keresőfeltételeit, így például turisztikai keresésként értelmezi az öngyilkossági helyszínek iránti érdeklődést. Ha a keresés egyértelműen problémára utal, akkor a Google a helyi segélyszolgálatok telefonszámait jeleníti meg, de a helyzet nem mindig egyértelmű a keresőrendszer számára. Ennek megoldására a keresőóriás bejelentette, hogy a Search rendszerét legújabb mesterséges intelligencia modellje, a MUM (Multitask Unified Model) képességeivel ruházza fel link .
A MUM összetettebb módon képes megérteni az információkat, mint a vállalat korábbi hasonló modelljei (pl. BERT), és a szövegek feldolgozása mellett a generálásukat is megoldja, ezenkívül a képek kezelésével is boldogul. A modell 75 különböző nyelven működik, így például jobban tudja értelmezni az egyszerre több nyelvet tartalmazó keresőkifejezéseket, és lefordít bármit az ismert nyelvek közt. A bántalmazottak és bajbajutottak szempontjából pedig segítséget nyújt a bonyolultabb keresőkifejezések megértésében. Ha a felhasználó csak rejtetten, kérdés szintjén utal rá, abban is felismeri a problémát.
Szemléletes példa, hogy ha a felhasználó a "leggyakoribb öngyilkossági módszerekre keresett", akkor azt a korábbi modell egy egyszerű információkeresésként értelmezte, és ennek megfelelően jelenített meg találatokat. Egy másik példa szerint a "miért támadott meg engem, mikor elmondtam, hogy nem szeretem" keresést a Google szintén nem tudta az eddigiekben segélykérésként értelmezni az összetett nyelvi szerkezet miatt. A MUM viszont már képes lesz ezek megértésére, és ennek megfelelően a helyi segítő szervezetek telefonszámainak megjelenítésére a keresésre adott válaszként, melynek megjelenésére "a következő hetekben" lehet számítani.

Látványos és hálás témát választottak az életünkből kiöregedő és eltűnő tárgyakat felidéző Anno-sorozat munkatársai: új kötetükben a szemüvegek és az egyéb "látásjavító készülékek" világába kalandoznak és kalauzolnak el. Nézőpontjuk több mint évszázaddal korábbi: abból a XIX. századi perspektívából láttatják az optikai eszközöket, amikorra az ember "negyedik szeme", vagyis a több száz éves múltú górcső (segítünk: a mikroszkóp) éppen elindult világhódító útjára. A sorszámozást a hányatott sorsú hírlapíró, Jenevai László az 1857-es Vasárnapi Ujságban megjelent cikkében honosította meg. E szerint az első a természet adta szem, a második a szemüveg, mely az elgyengült látás gyámolítására szolgált, a harmadik szem pedig a távolt közelre hozó távcső (látcső, monocular, kukker, gugger, teleszkóp) volt. A tenyérbe simuló könyvecskét lapozgatva nem csak azon mélázhatunk (majd találhatunk szöveges, illetve fényképes válaszokat arra), hogy honnan eredhet a pápaszem elnevezés (alighanem a rövidlátó, s állandóan okulárét hordó X. Leó a névadó), vagy hogy mi a különbség mondjuk a cvikker és a lornyon között. De tán még kísérletező kedvünk is támad kipróbálni arcizmunkat, hogy is kell előkelően, Csortos Gyula, vagyis Hyppolit módra viselnünk a monoklit. A ma is virágzó látásipar elődüvegei, célszerűvé - például lovagláshoz - kifejlesztett keretei és díszes, iparművészeti remeklésnek is beillő tokjai néznek ki az olvasóra a könyv lapjairól. A kötetbe válogatott különféle ötletes, ritkábban: bornírt látásjavító alkalmatosságok pedig minduntalan emlékeztetnek Hermann Ludwig von Helmholtz aforizmájára. A XIX. századi kutatóorvos szerint "ha a szemet egy optikus készítette volna, azt vissza kellene vinni neki".

Ha a mai nyilvánosság legfontosabb fórumain, a társasmédia-platformokon teszünk rövid kirándulást, ugyancsak az a benyomásunk támad, hogy a vita nem közelíti, hanem távolítja az álláspontokat, vagyis polarizálja a közvéleményt. Ezt most már empirikus vizsgálatok is alátámasztják.

A hírfogyasztás mintázatai nagy egyéni varianciát mutatnak, és - mint Tóth Fanni és munkatársai is felhívják a figyelmet - sokan vannak, akik azért keresik a saját nézeteikétől eltérő profilú hírforrásokat, mert úgy vélik, az igazság valahol középen van. Ám mások esetében a sajátjaiktól eltérő nézetekkel való szembesülést nem racionális mérlegelés követi, vagyis nem törekednek a másik álláspontjának megértésére, hanem tulajdon pozíciójuk megerősítésével reagálnak rá. A sajtóban megjelenő sokszínűség nem feltétlenül növeli a más nézetek iránti toleranciát. Ellenkezőleg: nemegyszer a türelmetlenséget táplálja.
Az újabb kutatások első eredményei tehát azt mutatják, hogy a társasmédia hozzájárul a polarizációhoz. A pontos hatásmechanizmust azonban még nem ismerjük. (Qubit)

Kapcsolódó... Az Oxford Schools vitaversenyének magyar győztesei úgy látják: ...mindenki jól járna azzal, ha minél többen, minél korábban képessé válnának a kulturált vitázásra. Kompromisszumkészség, nyitott és kritikus gondolkodás - többek között ezt "nyerik" a vitázni tanuló tizenévesek. "A legtöbb ember a hétköznapi vitákban nem értelmes érvekkel próbálja meggyőzni a másikat, inkább érzelmi alapon próbálja befolyásolni, miközben a lényeg inkább az lenne, hogy kulturált és strukturált formában tudjunk információkat átadni a másiknak" - mondja Balázs Julianna. Törőcsik Lili úgy látja, a vitázók megtanulják értve hallgatni a másikat, "nem azon gondolkodnak közben, hogy mondjad csak, mondjad, aztán majd én beszélek". A középiskolás szerint érdemes lenne mindezt az oktatásba integrálni, "mert vitázás közben megtanulod úgy kifejezni magad, hogy közben nem vagy agresszív, nem vagy támadó".

Az internet egyes részeinek nehezen elérhetővé tétele, majd teljes blokkolása nemzetgazdasági következményekkel is jár. Ezen a téren idén messze Oroszország tette maga ellen a legtöbbet, a Top 10 VPN nevű brit technológiai honlap számítása szerint március 22-éig 1,21 milliárd dollárral károsította magát az ukrajnai invázió kezdete óta. Az ár, noha csak egy hónap veszteségét tükrözi, azért rendkívül magas, mivel nagyon nagy tömeg, mintegy 113 millió ember érintett. A második helyre sorolt Kazahsztánban már január óta vannak érvényben internetes korlátozások, viszont ott "csak" 16 millió felhasználót érintenek, ez a kombináció eddig 430 millió dolláros mínuszt jelent az országnak. A harmadik legnagyobb kárt elszenvedő Mianmar (Burma) esetében ugyan legendásan tartósak az offline regulák, de jelenleg csak az ország egy részére terjednek ki, így viszonylag kevés kárt okoznak a Föld egyik legszegényebb országának.

Nincs összefüggés azok között, hogy egy felhasználó mennyire sok vagy kevés időt tölt a közösségi médiában, illetve hogy mennyire hiszi el az álhíreket. Ebben egyetlen statisztikai elemzés sem hozott szignifikáns eredményt. Így a kutatók következtetése alapján a közösségi médiában is a "minimális médiahatások" paradigma érvényesül, mely szerint a média inkább csak a közönség véleményének erősítésére képes, mint a megváltoztatására.

Úgy tűnik azonban, hogy a közösségi média fogyasztáson túlnyúló digitális tevékenységek (például hírkeresés, megosztás) viszont már befolyással lehetnek a félretájékoztatással való kapcsolatra. Szóval ha egy felhasználó több internetes tevékenységet végez, az gyakrabban lesz kitéve az álhíreknek. Eközben az online szolgáltatások gyakoribb használata nem feltétlen párosul információs- és médiaműveltséggel. A kutatók szerint Mexikóban a társadalmi-gazdasági szakadék miatt eleve sok a tennivaló az internetes készségek fejlesztésében, de ahogy a tanulmány is mutatja, a félretájékoztatással szembeni felkészítésnek túl kell lépni a közösségi platformokon, ami viszont nem csak Mexikóra érvényes következtetés.

A közösségi média szerepe az álhírek terjesztésében nem kérdéses, de a hatásaival érdemes még bővebben foglalkozni. Az International Journal of Press/Politics friss tanulmánya szerint a közösségi média gyakoribb használata nincs összefüggésben azzal, hogy a felhasználók mennyire hiszik el a félretájékoztatást. (Habók Lilla)