A pandémia alatt sokan elvesztették állásukat az amerikai könyvtáros szférában is. A trend azóta megfordult, ismét több a nyitott pozíciók száma, mint a dolgozóké. Vannak olyan könyvtári munkakörök, amelyeknek kereslete ugrásszerűen megnőtt, talán szintén a pandémia hatására.

1. Fenntarthatósági könyvtáros: az amerikai könyvtáros-szervezet, az ALA is stratégiai céljai közé foglalta 2019-ben a fenntarthatóságot. Ideje a munkaerő kapacitást is növelni ezen a területen. A fenntarthatóság nem csak a környezetről szól, hanem a korábban végzett tevékenységek folyamatos fenntartásáról is. Része a környezetbarát, gazdaságilag megvalósítható és társadalmilag méltányos gyakorlat. Kapcsolódik hozzá például a faji igazságosság, a hozzáférhetőség, az etikus befektetések és a szavazás. Továbbá relevánsnak kell maradni a felhasználók számára. Akár a trendek követésével, innovációval.

2. Felhasználói élmény (UX) könyvtáros: magába foglal mindent a követhető weblaptól a jó ügyfélszolgálatig. Használhatóak legyenek a termékek, szolgáltatások, információk és a könyvtári helyek is. Minden akadályt el kell távolítani a felhasználók útjából, ami nem segíti őket a céljuk elérésében. Használhatók akár interjúk, kérdőívek, webes analitikák, hogy megértsük a felhasználók igényeit.

3. Méltányosság, sokszínűség és befogadás igazgatója: a kezdeményezést főként a Black Lives Matter mozgalom hívta életre 2020-ban. Egyes könyvtárakban rasszizmusellenes stratégiai terv is készült, és igazgatót neveztek ki a pozícióra. A stratégiai terv az intézményes, az internalizált, az interperszonális és a strukturális rasszizmus felszámolására összpontosít. Minden hangot meg kell hallgatni. Érdemes kérdéseket feltenni a közösségben.

4. Nyílt oktatási források könyvtárosa: sokak nehezen engedhetik meg maguknak a tanulás luxusát, mert napi gondokkal küzdenek. A nyílt forrásokkal dolgozók felkutatják, értékelik és gondozzák az ingyenes oktatási anyagokat, hogy ahhoz mindenki hozzáférhessen. Együttműködnek közben oktatókkal, szakértőkkel és kurzustervezőkkel. A pozíció nemcsak a felsőoktatásban jelenhet meg, hanem a középiskolákban is, például az online otthonoktatás miatt szükség volt a minőségi nyílt anyagok összegyűjtésére. A Creative Commons Certificate program ismerete pedig mindenki számára hasznos lehet.

5. Adatvizualizáló könyvtáros: egyre gyakrabban egészül ki a munka adatvizualizációval, főleg a felsőoktatásban. A szolgáltatás sikeréhez természetesen szakértőkre van szükség. Aki ebben a pozícióban van, segíthet az oktatóknak és a hallgatóknak az adatvizualizációs szoftverek használatában, konzultációkat és workshopokat tarthat. A munka megköveteli az adattudományi eszközök és programozási nyelvek, például a Python, az R és a Tableau kezelésében való jártasságot. A készségeket ingyenes online tanfolyamokon is el lehet sajátítani, például angolul a Research Data Management Library Academy jó forrás lehet. De érdemes a Microsoft Excel és a Google Táblázatok lehetőségeit is sokkal jobban megismerni. Az adatműveltség oktatása a felsőoktatási könyvtárosok mellett a közkönyvtárakban is hasznos lenne. (ref.: Habók Lilla)

Tabukat gyűjtenek, hogy szent teheneket mészároljanak a vándorgyűlésen link - írtuk 10 éve a könyvtárosok egyesületéről - a németről. Most a KIT is megpróbálkozik ezzel. Konkrétan:
1. Bár a KIT júliusban és augusztusban 2 hetente jelenik meg, a jövő héten rövid különszámot adunk közre, melyben elektronikus úton, anonim módon fogunk rákérdezni azokra a témákra, amelyek izgatják a magyar könyvtárosokat, de valami miatt nem esik róluk szó.
2. Az adatokat összegezzük, és a kaposvári vándorgyűlés idején, az említett különszámban meghirdetett helyen és időben, más szakmai programokkal nem ütköző időpontban nyilvános KIT-klubot szervezünk, ahol személyesen pontosíthatjuk a témákat.
3. A vándorgyűlés után egy-egy kapott témából szervezünk terv szerint online / offline hibrid, nyilvános KIT-klubokat.

A KIT nem először foglalkozik a hazai könyvtárosok ki nem beszélt témáival. Gondolatébresztőnek javasoljuk néhány korábbi anyagunkat:
- Legforróbb könyvtárszakmai témák 2019-re link
- Szakmai témák 2019-re - folytatás link
- Könyvtári Nemzeti Tabu Adatbázis -- béta változat (KNTA) link

Tehát kezdheted a gondolkodást: Te milyen könyvtárszakmai témát beszélnél meg, vagy miről hallgatnál legszívesebben beszélgetést? Már most kezdhetsz jegyzetelni, hogy a jövő heti kérdőíven megoszthasd javaslatodat.

Egyre több látványos könyvtárról érkezik hír, főként autokratikusabb berendezkedésű országokból: Kína, Szingapúr, Törökország... (pl.: link ). Jellemzőjük, hogy a kultúra temploma könyvtárimázst már-már kínosan nagyra növesztik. A közölt fotókat nézegetve gyakran kiderül: a hatalmas polcokon a könyvek nem érhetők el, és az ismétlődő minták alapján feltételezhető: egy részük könyv matrica, ráadásul az országban komoly gondok vannak a könyvtári küldetés alfájával és omegájával; a véleménynyilvánítás szabadságával. 100% imázs - sokkal csekélyebb tényleges hatás. A kirakat-jelleg persze máshol is tetten érthető. Például, ha meghallgatjuk a könyvtárakkal kapcsolatot politikusi nyilatkozatokat, és összevetjük azokat a területnek juttatott forrásokkal.

Néhány napja a greenwashing (kb.: zöldre sikálás) is felmerült bennem, szingapúri könyvtárról közölt fotók link kapcsán. (A greenwashingot általában nagy környezeti károkat okozó vállalatok gyakorolják; figyelemelterelésként látványos környezetvédelmi beruházásokat, szervezeteket támogatnak, és kommunikálják harsányan.) Mint írják, a modern technika segítségével mutatnak be "zöld" ismereteket, "zöld" installációk között. Eddig akár jó is a dolog, de nem dicsekednek el azzal, hogy a könyvtár ezeken túl hogyan válik hitelessé a zöld gondolat tolmácsolásában. Pláne, fenntarthatóan.

A témában lehetőség a SEXI modell alkalmazása. Amely azon túl, hogy gyűjti a "zöld" információt, meg is osztja azt tudás formájában, és - ami a különbséget adja a greenwashinghoz képest - úgy is viselkedik. Néhány inspiráló példa a témában:
- Itt egy zöld könyvtár! - Varsó, egyetemi link
- Zöld Könyvtárak Hálózata - a SEXI modell alkalmazóiként link
- Biodiverzitást tettleg támogató közkönyvtár - SEXI-modellben link
- Plantotéka - fenntarthatóság, növényekkel (videóval) link
- Ökopiac a félegyházi könyvtár udvarán link . (MG)

A gyűjtésre, feldolgozásra és hozzáférhetővé tételre összpontosító könyvtármodell helyébe napjainkban a szociokulturális központként funkcionáló könyvtár lép, amelynek fő célja a helyi közösségek integrálása, illetve a találkozásra és vitára alkalmas hely biztosítása. A könyvtárnak a helyi közösségben játszott társadalmi szerepe, továbbá a könyvtár által képviselt értékek alkotják az intézmény úgynevezett társadalmi tőkéjét, melynek az egyik legfontosabb eleme a bizalom. Jelen tanulmány a könyvtárosok által tanúsított bizalmat vizsgálja egy 2018-tól 2022-ig tartó, a könyvtárosok egyéni társadalmi tőkéjére irányuló nemzetközi összehasonlító kutatás részeként.

A társadalmi tőkének sokféle megközelítése ismert (ld. pl. Robert Putnam, James Coleman, Pierre Bourdieu, Francis Fukuyama); a fogalmat ezek nyomán úgy lehet meghatározni, mint az egyének képességét, hogy csoportokat és hálózatokat hozzanak létre, melyek alapja a bizalom és a kölcsönös támogatás a közös célok elérése érdekében. A társadalmi tőkét az egyének és a csoportok/intézmények szintjén is lehet értelmezni. Két dimenzióval rendelkezik:
- strukturális társadalmi tőkéről (kapcsolatok, hálózatok)
- normatív (más néven kulturális vagy kognitív) társadalmi tőke (értékek, társadalmi normák, bizalom).

A társadalmi csereelmélet szerint a bizalom kialakulása a haszonnal járó, kölcsönös tranzakciók ismétlődésének eredménye. Ha megbízunk a másik fél szándékaiban, igazában és képességeiben, illetve magas a társadalmi szintű bizalmi index, akkor alacsonyabb kontroll mellett is működőképesek az intézmények, ami idő- és költségmegtakarítást jelent. Az észszerű bizalom az élet minden területén előfeltétele a produktív kapcsolatoknak - így van ez a könyvtárakban is, ahol az intézményi célok között is szerepel a helyi közösségek integrálása és fejlesztése. A könyvtárak jellemzően magas közbizalmat élvező intézmények, amelyek felé küldetésnyilatkozatuk szerint a társadalomból kirekesztettek és elszigeteltek is bizalommal fordulhatnak. A bizalom az intézményi elveken, eljárásokon és szabályzatokon, de a munkatársakon is nyugszik: minden intézményi döntés és minden munkatárs egyaránt képes építeni és rombolni is a könyvtárba vetett bizalmat. A bizalom nemcsak a külső partnerek és a könyvtárhasználók viszonylatában, de a munkahelyi légkör és a szervezeti hatékonyság szempontjából is előnyös, ezért a könyvtárvezetőknek mindenképpen érdekében áll a bizalom kultúrájának megteremtése és építése. (A bizalom mint a kognitív társadalmi tőke építésének tényezője a könyvtári munkatársak és a használók között: vonatkozások a könyvtárvezetők számára; ref.: Szabó P.)

(Egy éve írtuk, azóta is nagyon ajánljuk.)

Az akadálymentesítés 100 évvel ezelőtt azt jelentette a múzeumokban, hogy időnként kerekesszékes emberek csoportját hozták a belső terekbe - kezdte előadását Maria Chiara Ciaccheri, a Museum@Digit 2020. konferencián (Az egyenlő hozzáférés a jövő: mit tehet egy múzeum? - magyar felirattal). - Ma az akadálymentesítés legfőbb célja, hogy a környezet és a szolgáltatások minőségének fejlesztése által azokat minél többen használhassák. Ez minden munkatárs feladata; mindegy, hogy mi a kutatási területe, hogy a digitális kommunikáció világából, oktatásból, vagy a múzeumi oldalról érkezik-e. Ugyanis annyi emberrel kell kapcsolatba kerülnünk mindannyiunknak, ahánnyal csak lehet.
Lényeg, hogy az akadálymentesítés célcsoportja nem csak azok, akik kívül esnek az "átlagon". Tehát meg kell változtatnunk gondolkodásunkat az "átlagról". Nézzük példaként a látogatóinkat (az ún. tervezés perszónákkal eljárással):
- Sara 25 éves, és nem érti meg az összetett feliratokat.
- Marta könnyen elfárad.
- José menekült, és az anyanyelve nem az, amit a múzeumban használunk.
S ha így, sorra végignézzük a közösséget, láthatjuk: mindenki speciális élethelyzetű valamilyen szempontból. Tehát sokféle ember van, és ezek az emberek mi vagyunk. Ez az akadálymentesítés. Mi vagyunk a közösség, a barátaink, kollégák, emberek, akiket közvetlenül nem ismerünk, ők a közösségünk. Nagyon jól tudjuk, hogy különbözünk egymástól. Különböznek igényeink. Ez azt is jelenti, hogy könnyen akadályokba ütközünk a múzeumban, utcán, vagy éppen konferencián. (ref.: MG)

A cseh könyvtártudományi portál (link az 1800 előtt megjelent könyvek és könyvkultúra történetével, kutatásával foglalkozók virtuális eszköze, amely a retrospektív nemzeti bibliográfiákra épül. Használói könyvtárosok, kutatók, felsőoktatási hallgatók és a téma iránt érdeklődő nyilvánosság. A portál egy 2016-2020 közötti projekt részeként valósult meg, európai uniós támogatással; a közreműködő szakemberek az akadémiai könyvtár és levéltár, a nemzeti könyvtár, valamint a Masaryk Intézet régi nyomtatványokkal és kéziratokkal foglalkozó munkatársai voltak.

A portál három, önállóan is használható részből áll: 1. VuFind keresőfelület; 2. a cseh közép- és koraújkori könyvek enciklopédiája; 3. Cseh- és Morvaország 1800 előtti nyomdászati tevékenységének interaktív térképei. A negyedik, kiegészítő menüpont a témához kapcsolódó aktualitások, hírek közlésére szolgál.

A VuFind keresőfelület egyidejűleg több adatbázis elérhetőségét biztosítja. Alapját két nemzeti retrospektív bibliográfia integrálása képezi az 1476 és 1800 között kiadott bohemika könyvtermésről: a cseh és szlovák könyvészet (link és az idegen nyelvű bohemikumok bibliográfiája (link További bibliográfiai forrás a Kéziratok és kodikológiai szakirodalom, valamint a Könyvtártudományi szakirodalom adatbázisa. A használó tehát a régi kéziratok, nyomtatványok keresésével egyidejűleg a róluk szóló tanulmányokat, cikkeket is megtalálja, egyszerű vagy összetett keresőfelület segítségével, ahol a szerzők és nyomdászok nevére, a kiadás helyére, a mű nyelvére, műfajára és témájára is lehet szűrni. A tudományos kutatást tezaurusz is segíti, amely kb. ötven tárgyszót (650-es MARC-mező) és ugyanannyi deszkriptort (655-ös mező) tartalmaz. Emellett lehetőség van böngészésre, a kapcsolódó digitális másolatok megtekintésére, valamint relevancia, kiadási hely és idő szerinti listázásra is.

- A könyvtárban most nyílt kiállításunkon akváriumok, halak és vízinövények láthatók, amelyek táplálkozási ciklust mutatnak be - írja honlapján a norvég Lier közkönyvtár link .
- A Tigerworm Aquaponics Project & Society (TWAPS) művészeti projekttel együttműködve akvapóniát hoztunk létre a könyvtár üvegházában. Az Akvaponi körkörös ciklusú rendszer, amely egyesíti a haltenyésztést (akvakultúra) és a vízalapú növénytermesztést (hidroponika). Sokféle változatban és méretben megépíthető, kiállításunk pedig az alapelveket a gyakorlatban is bemutató létesítmény.

Az üvegházban négy akváriumunk van halakkal, és két növesztőedény a növények számára. A rendszer megmutatja, hogy a halak ürüléke hogyan táplálja a növényeket, és hogyan táplálják vissza a növények a vízbe, amelyben a halak élnek. Izgalmas élmény a csordogáló víz hangjával, a növények illatával és a halak mozgásával belépni az üvegházba. A kiállítás olyan művészeti projektre épül, amely megkérdőjelezi a művészet egyirányú befogadásának képzetét, és amely az aktív részvételen alapul. A könyvtár találkozóhelyként és tudástérként betöltött szerepe arra késztet bennünket, hogy ez megfeleljen nekünk.
A könyvtár a Nemzeti Könyvtártól kapott támogatást a projekt további továbbfejlesztéséhez. Elkötelezettségre és új ötletekre vágyunk, ezért ha bármilyen javaslatod vagy kérdésed van, fordulj hozzánk bizalommal - olvasható a könyvtár honlapján.

A vidéki kis közkönyvtárak és a kisvárosok könyvtárai az USA-ban az alapszolgáltatásaikon túl is mindent megtesznek közösségeik társadalmi jólétéért. Ezt állapították meg a Könyvtári és Múzeumi Szolgáltatások Intézete (Institute of Museum and Library Services, IMLS) konferenciáján és két, egymástól különálló és különböző országos tanulmányban, lásd: link és link . Azt vizsgálták, hogyan segíthetik a könyvtárak a társadalmi jólét különböző dimenzióit. [Megjegyzés: A cikk meghatározza a társadalmi jólét fogalmát és további olvasnivalót ajánl. Mi néhány jó gyakorlatot emelünk ki.]

Három év alatt 21 állam több mint 28 vidéki és kisvárosi könyvtárát keresték fel. Interjúk készültek több mint 40 könyvtári munkatárssal és több mint 200 partnerrel. A vidéki, kisvárosi könyvtári dolgozók (függetlenül tényleges származásuktól) a közösségükhöz tartoznak. A könyvtárak a közösség (néhol az egyetlen) közös forrásai. A vidéki könyvtárak hálózataikkal, kapcsolataikkal, széles körű partnerséggel segítik a társadalmi befogadást és a jólétet.

- Blue Ridge Regionális Könyvtár (Martinsville, Virginia állam): közösségi igényeken alapuló, egészséggel kapcsolatos programokat kínált, pl. tudatos táplálkozás, cukorbetegség gondozása és megelőzése. Egy kéthónapos vásárt is tartottak informális hálózatuk bővítésére.
- New Jersey nagyságú területen szolgáltatnak a Yavapai Free Library Network fiókjai. Iskolai könyvtárak és csomaggyűjtő helyek egyben. Szülői műhelyeket tartanak kismamáknak. Katasztrófahelyszínek az áradások idején. Hatalmas távolságokra juttatnak el könyveket.
- A vidéki könyvtárak az egyedüli "harmadik helyek" a közösségükben.
1. Jaquith Könyvtár (Marshfield, VT): szokásos programjain apró változtatásokkal közösséget szervez. A történelmi előadásokat vacsorával egészítette ki. Ebből nőtte ki magát a heti spagetti vacsora, ami nem adománygyűjtés, hanem csak összejövetel. Egy helybeli természettudós, aki bevallottan nem szeret nyilvánosan beszélni, előadásai helyett inkább dokumentumfilm-esteket rendezett.
2. A vidéki könyvtárosok látókörét tágítja a társadalmi jólét mélyebb megértése. Az NC Libertyben működő fiókvezető múzeumi és levéltári karrierje után könyvtáros lett. Támogatást kapott projektjére, hogy meghallgassa a közösség tagjait. A kisváros parkjaiba azzal hívta oda a gyerekeket, hogy interjút készít a szüleikkel. E projektből nőtt ki a közösségi lakosokkal való művészeti munka, ahol a felnőttek megosztották aggodalmukat is. Féltek, hogy elvesznek a családi történetek, miután meghalnak az idősebbek. Liberty fekete lakosainak soha meg nem őrzött családi történeteinek bővülő archívuma jött létre. A helyi vallási szervezetekkel együtt megvalósult a Liberty első Juneteenth ünnepsége. (Ref.: Szabó Eszter)

"Könyvtárosok segítik a járvány sújtotta fiatalokat, hogy felvegyék a lépést az iskolában" c. hírünk link folytatásaként...

Ezúttal a tanulási különbségeket emeltük ki a "Könyvtárosok segítik a járvány sújtotta fiatalokat, hogy felvegyék a lépést az iskolában" című cikkből. (USA)
Jill Corbin főiskolai tanácsadó a tanulási nehézségekkel (diszlexia, ADD/ADHD) küzdőknek az egyéni támogatását ösztönzi. A tanulási zavarokkal küzdő diákok ugyanolyan tehetségesek, mint társaik, mégis feleannyian járnak a négyéves főiskolákra a tanulási zavarokkal foglalkozó nemzeti központ szerint. Corbin átnézi a diák érdeklődési körét, középiskolai bizonyítványát, tanulmányi erősségeit, illetve pénzügyi és szociális-érzelmi szükségleteit. Szerinte vannak olyan főiskolai készségek, amelyeket egyszerűen nem tanítanak az osztálytermekben.

Janelle Schnacker iskolai könyvtáros hozzáteszi, hogy a járvány alatt néhány diák nem fejleszthette a "puha készségeit" (soft skills). Az életvezetési és a szociális készségek terén is be kell hozniuk a diákoknak a lemaradást. E készségek újraépítésére az idei tanévben Schnacker a MacArthur High School könyvtárában Főiskolai, Karrier- és Katonai Készültségi Kihívást szervezett az iskola Főiskolai és Karrierközpontjával együttműködve. Például márciusban minden nap más-más feladatokkal ösztönözte a diákokat. E feladatok mind a tanulmányi, mind a szociális készségeket érintették. Néhány ilyen: önéletrajz készítése a LearningExpress segítségével; főiskolai szakok keresése a Shmoop-pal, állás- és gyakornoki álláskeresés. Főiskolai és állásbörzéket is tartanak, hogy megismertessék a diákokat a szakemberekkel, illetve a felkészülést és a képzéseket a valós élethez kössék.
Schnacker szerint a könyvtár olyasmi, mint egy bója a vízen: olyan hely és erőforrás, amely támogatást és stabilitást nyújt a diákoknak. Azt adja, amire szükségük van a sok bizonytalanság idején. Schnacker "a főiskolára felkészültség" alatt nem azt érti, hogy minden gyerek okvetlenül főiskolára jelentkezzen. Ez arról szól, hogy a gyerekek azt csinálják, ami a szenvedélyük, azt az utat kövessék, amelyiken eljutnak oda, ahova szeretnének.
"Itt a könyvtár valóban fontos szerepet játszhat. Mi lehetünk a felfedezés helyszíne" - mondja. (Ref.: Szabó Eszter)

Nagy-Britanniában a webarchiválás több intézmény összefogásával, konzorciumi keretek között zajlik. A British Libraryben (BL, link ) a webarchiválással foglalkozó szervezeti egységnek nyolc munkatársa van, ez a létszám európai szinten is egyedülálló. Így sem tudnák azonban feladataikat hatékonyan elvégezni, ha nem hirdetnének belső tréningeket más szervezeti egységek munkatársai számára. Ők a normál munkájuk mellett a saját szakterületükön gyűjtenek webes forrásokat, illetve gondozzák az adott területnek megfelelő tematikus gyűjteményt. A BL magyar, román, moldovai és eszperantó gyűjteményét gondozó Déri Andrea például biológus végzettségű kutatóként korábban bejárta a fél világot a klímaváltozás hatásainak felmérése kapcsán, így most ő gondozza normál munkája mellett külsős segítőként a webarchívum témába vágó gyűjteményét.

Érdemes megjegyezni továbbá, hogy munkaszervezésben nincs visszatérés a COVID előtti időkhöz. Akinek nincs olyan munkaköre, ami miatt állandó jelleggel a könyvtárban kell dolgoznia, csak heti két-három napot tölt bent az intézményben, így a webarchívum munkatársai is. A vezetők és munkatársak közötti bizalom, az elvégzett munka ellenőrizhetősége így sem szenved csorbát... - adott gyors áttekintést a KIT-nek Németh Márton, a múlt heti londoni webarchiválási konferenciáról hazatérve.

A rossz hír hozóját lelövik. Ezen elv mentén dolgoznak a politikusok is, akik a kellemetlen hírek közlését famulusaikra bízzák, hogy védjék saját arculatukat. Némileg hasonló lehet a helyzet, amikor könyvtár - akár ideiglenes - bezárását kell kommunikálnunk. Nem véletlen, hogy például Czupi Gyula, a Halis-könyvtár igazgatója stopszónak minősíti a könyvtárral kapcsolatos "zárva" kifejezést. Éppen ezért a pozitív hírek közlését helyezi előtérbe. Hasonló helyzetben a könyvtár helyzetétől függően megfontolható:
- több fiókos könyvtár esetén a nyitva tartott fiókok kommunikálására helyezni a hangsúlyt
- a megnövekedett "zárástól nyitásig" tartó kölcsönzés előnyeinek hirdetése
- a könyvtár online elérhető kínálatának kommunikálása
- az újranyitás eseményének hangsúlyossá tétele.
Te mit tennél hozzá? (MG)

Kevés kivétellel nem sok szakmai kérdésben dönthetnek a magyar könyvtárosok. A KIT-szavazások nyilván nem a legfontosabb fórumok, de a független KIT tőle telhetően igyekszik beleszólást biztosítani tartalmi kérdésekbe az olvasóinak, három területen is:
1. rendszeresen biztatja olvasóit bármilyen visszajelzésre, kritikára, javaslattételre, és közzé is teszi ezeket, bármilyen is a tartalmuk
2. heti véleménynyilvánítási lehetőséget kínál olyan kérdésekben, amelyek sajnos nem kerülnek napirendre a hivatalos könyvtári fórumokon (a pillanatnyi technikai lehetőségek egyválasztós kérdésfeltevést tesznek lehetővé); a figyelemfelhívó jellegű összegzések diagramjai megtalálhatóak a Könyvtárosok Facebook-csoportban
3. heti 3, főként angol nyelvű cikkről dönthet a nagyérdemű, hogy melyiknek óhajtja egy héten belül összefoglalóját magyarul olvasni; pontosabban a 3-ból kettőt.
A kétféle szavazás összes száma érte el múlt lapszámunkban az 1000-et. (MG)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - igen
19 - nem
4- talán
2 - inkább elvitt olvasókat (pl. pavilonokhoz, könyvesbolthoz)
Úgy tűnik az adatok szerint, hogy a jelen helyzet szerint nem nagyon éri meg a könyvtáraknak a rendezvényen való szereplés. Sőt: egyre kevésbé éri meg. A diagramot ld.: link .
Ahogyan az Internet Fiesta is egyre kevésbé muzsikál link , a könyvheti könyvtári jelenlét is alapos átgondolásra szorul. Megjegyzendő, hogy a kérdés nem vonatkozott a dokumentumpiac áttekintésének lehetőségére, vagy az írókkal való kapcsolatok ápolására. (MG)

Többször szóltunk már a KIT-ben a gördíthető könyvtári polcok pénztermelő képességéről. Ha elnézzük a felújított könyvtárak polcainak gördíthetőségét, akkor - úgy tűnik - nem eleget. Persze nem kell mindenhová gördíthető polc. Főként ott éri meg, ahol lehetséges a könyvtári tér többféle hasznosítása. A Halis-könyvtárban a nagykanizsai vándorgyűlésen néhány percen belül átalakították a teret az aktuális rendezvényigénynek megfelelően. Ott kézi trailerrel / békával vitték odébb a könyvvel teli polcokat.
Mostani képgalériákban maga a polc görgős. A gördülés funkció persze könnyedén meg is szüntethető és feloldható, tehát nem kell tartani a balesetveszélytől. Az ilyen polcok Németországban általánosak. Ilyet találunk a Budapesti Goethe Intézetben, de Hamburg Közkönyvtárában link is. Képeink az utóbbiról szólnak. Illetve kiegészítésképpen még a holland DePetrus könyvtárról (Vught városka) is mutatunk képet. Ott szintén gurulnak a polcok, de a templomból átalakított könyvtárban tömörraktár-jelleggel, síneken. Így hatalmas tereket nyerhetnek a térítéses vagy nem térítéses könyvtári rendezvények szervezői, a terek kiadói. Emellett persze prózai okokból is könnyen átrendezhető tér. Az említett holland könyvtár link volt 2019-ben az év hollandiai könyvtára (ld.: link ). A fotókat ld.: link (fotók: MG, link (MG)

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár honlapján írják link , hogy az ultrahangos lemeztisztítás az egyik lehetőség, amely megoldást kínál a hanglemezünk feltámasztására. A technológiát gyakran "mélytisztításnak" is nevezik, amit előszeretettel alkalmaznak az orvosi műszerek gondozására, valamint az ékszerek ápolására is. Az ultrahangos tisztítás során egy merülő fürdőben a magas frekvenciás hanghullámok segítségével távolítják el a szennyeződéseket a hanglemezről. A vákuumos tisztítási technológiától eltérően itt nincs mechanikus érintkezés egy kefével, hiszen itt a folyadék a közvetítő anyag.

Az ultrahangos bakelitlemez-tisztítást lemezenként 300 forintért végzik el a könyvtárban. Alább megtekinthető egy videó az ehhez használt eszközről, a szolgáltatással kapcsolatos további részletek pedig a Bródy honlapján olvashatók.

Dinoszaurusz kiállítás is létrejön a városi könyvtár és muzeális gyűjtemény teljes átalakításával Komlón.
Megkezdődött a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény link átépítése Komlón. A 900 millió forintos állami támogatású beruházásban az épület tetőterében dinoszaurusz kiállítás is létrejön.

Teljesen megújulnak az épület terei 1700 négyzetméteren, és a tetőtér beépítésével további 470 négyzetméterrel bővül a kulturális intézmény. Az új tetőtéri szekcióban egy modern, "dino-projektre épülő látogatóközpont épül". Az intézmény stratégiájának középpontjában a Mecsek feketekőszén bányáiban és azok meddőhányóin megtalált lábnyomfosszíliáiról ismert dinoszaurusz faj, a jura korban élt Komlosaurus carbonis áll majd.

Látványos installációkkal pillanthatnak majd be a látogatók a 200 millió évvel ezelőtti Mecsek hegység életébe, és igazinak tűnő dinoszauruszok közt sétálhatnak, továbbá a mecseki feketekőszén keletkezését, bányászatát is bemutatja a tárlat. A beruházás fő célja, hogy segítségével a jövőben több turista érkezzen a hegyekkel övezett egykori bányásztelepülésre. A beruházás várhatóan egy évet vesz igénybe - írja az MTI.

Csépe Valéria pszichológus, aki a kognitív pszichológia és az idegtudomány megközelítéséből, az agyi folyamatokat vizsgálva kutatja az olvasást, azt mondja, egyelőre nem igazán vizsgálták a digitális felületen keresztül olvasott irodalmi művek feldolgozását, így nem igazán tudjuk megmondani azt sem, hogy a digitális tér akadályozza-e a bevonódást. "Az is kérdés, hogy az empátia fejlődését meghatározó számos tényező közül mi az olvasási élmények szerepe. Hogy mit tekintünk felületes olvasási mintának, és mit mély olvasásnak? Mi az olvasmány, ki az olvasó, milyen életkorú, foglalkozású, tudású, és milyen eszközről beszélünk? Egy biztos, nekünk, kutatóknak rengeteg feladatunk van, hiszen hiteles adatokkal kell szolgálnunk egy aktuális és izgalmas kérdés megértését. Nem állhatunk be sem a vészharangot kongatók, sem a megalapozatlanul lelkendezők sorába."

Az ELTE bölcsészkarán oktató Klemmné Gonda Zsuzsa, akinek egyik kutatási területe a digitális szövegek olvasási folyamata, szintén óvatosan fogalmaz, megemlítve, hogy a digitális világ nem izoláltan felelős az olvasási szokásaink átalakulásáért: leginkább felgyorsult életmódunk szorítja háttérbe az elmélyült olvasást. Az okos eszközök elterjedése és a digitalizáció térnyerése persze fontos katalizátor, de szerinte nem érdemes démonizálni sem a kütyüket, sem az internetet, az ezekhez való gyakran problémás viszonyunk ugyanis inkább csak következménye egy jóval komplexebb átalakulásnak. De az is biztos, hogy a 280 karakteres tweetek és a háromsoros "instaversek" korában, ahol az olvasásra fordított időnket szinte teljesen kitölti az online hírfogyasztás, sokak számára sokkal nehezebb kézbe venni egy hosszabb távú elköteleződést kívánó nagyregényt.

(Emellett több lepkét ismer fel az, aki sokféle állatos könyvet olvas :-) )

Egy izgalmas kutatásban a kísérleti alanyoknak szépirodalmi szerzők és non-fiction írók neveit keverték ismeretlen nevek közé egy hosszú listán. A kísérletben résztvevőknek először be kellett karikázniuk a szépirodalmi szerzők nevét, majd külön megjelölni az ismeretterjesztő kötetek szerzőit is. Ezek után két további tesztet kaptak: az egyik egy autizmus diagnosztizálásához használt vizsgálat volt - itt szempárokról készült közelik alapján kell meghatározni az illető érzelmi állapotát. A második tesztben különböző szituációkról készült felvételeket kellett nézniük: például két férfiról, akik egy squash mérkőzés után beszélgetnek. Itt azt kellett megtippelniük, vajon milyen interakció zajlik a szereplők között, hogyan érzik magukat, milyen viszonyban lehetnek egymással. Ez alapján mérték, mennyire jók a vizsgálati személyek mások érzelmi állapotainak olvasásában. Kiderült, hogy azok, akik több szépirodalmi szerzőt ismertek fel (vagyis több fikciót olvasnak), sokkal jobban teljesítettek az utóbbi két tesztben.

Jobb a szövegértés papírdokumentum olvasásakor, felületesebben olvasunk elektronikus szövegeket. - Vagy csak megöregedtünk? - Közben elfeledjük kárhoztatni az írásbeliséget, ami lerontotta az emlékezet jelentőségét... Összetett a kérdés... (MG)

- Pablo Delgado, a Valenciai Egyetem pszichológia professzora azt mondja, fontos lenne, hogy a digitális eszközökön való olvasás közben tudatosan kiszűrjük a zavaró ingereket (a pop-up ablakok és értesítések letiltásával, vagy akár az internet-hozzáférés korlátozásával), és újra elsajátítsuk a mély, értő olvasás technikáját. "Muszáj megtanítanunk az embereket a komplex szövegek befogadására és értelmezésére, a digitális térben való hatékony, forráskritikus tájékozódásra, hiszen a digitalizációt úgysem tudjuk megállítani" - magyarázza a professzor. (Delgado 2018-ban a kollégáival együtt nagy hatású metaanalízist publikált, amelyben elsőként írta le a "screen inferiority effect", vagyis a képernyő alsóbbrendűségi hatás jelenségét, azaz azt, hogy a nyomtatott szöveg befogadása során szignifikánsan jobban működik a szövegértésünk, mint amikor digitális eszközön olvasunk.)

A Stolen Focus szerzője, Johann Hari szerint azonban a valódi tét abban áll, amit maguk a médiumok üzennek az emberiségnek. Marshall McLuhan legendás kommunikáció-teoretikust idézve hangsúlyozza, "a médium maga az üzenet". McLuhan szerint egyáltalán nem mindegy, hogy ugyanazt az információt nyomtatott könyvekből, a tévéből vagy a számítógépek képernyőjén keresztül fogadjuk be, hiszen a csatorna sosem "tiszta" - valójában elkerülhetetlenül újfajta szűrőt kínál a világ szemléléséhez. És míg a könyvek azt üzenik, hogy érdemes elmélyedni, koncentrálni, rászánni az időt és az energiát a megértésre, a digitális világ azt sugallja, hogy a komplex kérdések is megválaszolhatóak gyorsan, néhány száz karakterben. Így Hari attól tart, elképzelhető, hogy a digitális olvasás térnyerésével a leegyszerűsítő, felszínes értelmezések dominálják majd a világunkat. Ha pedig ehhez kollektív empátiás képességeink romlását is hozzáadjuk, végképp nem marad motivációnk, hogy megkérdőjelezzük ezt az új világképet.

Több kitüntetés mellett a Heves Megyei Családokért Díjat is átadták a Heves Megyei Közgyűlés június 17-i ülése előtt. Az elismerést a gyöngyösi képviselő-testület felterjesztésére a Vachott Sándor Városi Könyvtár is megkapta. A díjat Farkas István, a könyvtár igazgatója vette át a megyeházán pénteken délelőtt.

A könyvtár számos rendezvényt szervez a családok számára: családi fabrika, szünidei foglalkoztató, napközis táborok, babaolvasó klub, családi vetélkedők, népmese napja - csak néhány példa a rendszeresen megvalósított programok közül. A pandémia idején, amikor a könyvtárat nem lehetett látogatni, a könyvtár munkatársai a játszóterekre települtek ki, és ott találkoztak a gyerekekkel. Mindemellett számos klubot működtetnek, amelyek a csecsemőkortól a nyugdíjaskorig nyújtanak programot a családok számára.

A szabadszállási könyvtár kilencedik alkalommal rendezi meg a 14 éven aluliak számára meghirdetett játékos olvasási versenyt, a Nyárolvasót. A cél, hogy minél többen és minél többet olvassanak a szabadszállási gyerekek. Minden alkalommal mást találunk ki, hogy mit lehet gyűjteni a kikölcsönzött könyvekkel. Természetesen a legkisebb korosztály, akik még nem ismerik a betűket, is részt vehetnek, hiszen nekik a szüleik, nagyszüleik tudják felolvasni a meséket - részletezte a játék lényegét Vass Roland könyvtárvezető.
Idén elefántok bőrébe "bújhatnak" a gyerekek, és stílusosan kiselefántokat lehet gyűjteni.

"A könyvtár az információs társadalom alapintézménye" - hangzott el gyakran a Skaliczki érában. Ami például vágyott állapotnak megfelelő lehet, de a gyakorlatban távol áll a valóságtól. Az Igazgyöngy Alapítvány 9 tételmondatban határozza meg küldetését, amelyet egyszerű grafikával tesz közzé például a Facebookon is. A stratégiahiányban szenvedő könyvtári közösség számára szintén lehetőség a küldetés közös megfogalmazása. Addig is lássuk az Igazgyöngy tételmondatait:

Tudta?
- A következő generációért dolgozunk, de a MOSTANIVAL!
- Az Igazgyöngy a társadalmi leszakadást teljes társadalmi beágyazottságában értelmezi, és így keresi a megoldásokat is!
- A munkában a pedagógiai eszközök és a hatósági eszközök megfelelő aránya kiemelten fontos!
- Nem egy gyerekkel kell százat lépni, HANEM SZÁZZAL EGYET!
- Mivel a probléma GENERÁCIÓK ÓTA HALMOZÓDIK, így a megoldás is csak generációs léptékben értelmezhető!
- A változásokhoz nélkülözhetetlenek a helyi közösségek, a közösen kialakított, életet szervező szabályok!
- Azokat az utakat támogatjuk, amelyek az inklúzió felé visznek, és azokat igyekszünk megnehezíteni, amelyek nem!
- Az adományozás önmagában csak a tanult tehetetlenséget erősíti!
- A 21. századi szegénységben is benne van a fogyasztói világ hatása!

A mondatokat nem mindig könnyű értelmezni, de kitűnik belőlük a hitelességet erősítő sokéves tapasztalat. Emellett számos tévhitre mutat rá. (MG)

Humoros posztban figyelmeztet link a Katasztrófavédelem, hogy mit tegyünk és ne tegyünk a hőségriadó alatt.
Nem ajánlott a nagybevásárlás, kertészkedés és az alkoholfogyasztás, ugyanakkor javallott a könyvtár, a beszélgetés a teraszon, és persze a sok folyadék.

- A poszt a könyvtár befogadó, és ingyenesen, mindenki előtt nyitva tartó imázsára alapoz. Érdemes megjegyezni, hogy a hűsítő szolgáltatás leginkább a szegényebb rászorultak - vagy éppen a turisták - számára fontos. Mindkét csoport kezelése a megszokottól többé-kevésbé eltérő könyvtárosi hozzáállást igényel. (MG)

Amikor Szabó László Róbert a nyolcvanas évek végén elhatározta, hogy a rajzolásból szeretne megélni, még többféle műfajra volt igény. A burleszkpoénok mellett virágzott a közéleti, később a politikai karikatúra világa. Idővel a humoros rajzok iránt csökkent a kereslet, amit már csak azért is sajnál, mert szerinte ahhoz ért a legjobban. Mint mondja, aki versenyezni akar vele ökörködésben, annak fel kell kötnie a gatyáját. A művésznevét viszont cseppet sem viccből választotta magának: Marabu.

"Könyvtáros voltam Vácott, majd innen kerültem - kapaszkodva a szamárlétrán - könyvtári referensként Budapestre. Emlékszem a pillanatra, amikor egy nap odaálltam a feleségem elé, akivel a második gyermekünket vártuk, hogy otthagyom a biztos megélhetést, és mostantól rajzolni szeretnék. A rendszerváltás előtt már megjelentek szabadabb lapocskák, ahova rendszeresen kértek tőlem rajzokat. A Galaktikában jelent meg a Hörpölin és Hupcihér képregénysorozatom. Tehát újságkihordónak álltam, hajnalok hajnalán megvettem a három zsemlém, hozzá a három szelet parizert, és a munka után egész nap rajzoltam. Gondoltam, nagy magyar képregényrajzoló leszek, amiből nem lett semmi, viszont a rendszerváltással kitört a ketrecéből és elszaporodott a karikatúra."

Megosztja az ukrán könyvkereskedőket és olvasókat az a törvényjavaslat, amely szigorú korlátozásokat vezetne be az orosz könyvek kiadására és terjesztésére. Szerzőtől függetlenül tilos lesz az Oroszországban vagy Fehéroroszországban kiadott könyvek bevitele Ukrajnába. A másutt megjelent orosz nyelvű könyveket pedig csak akkor árusíthatják, ha a szerző anyanyelve orosz és nem tekinthető Ukrajnával szemben ellenségesnek.

"Kitalálták ezt a törvényt, de senki sem tudja, hogy lehet végrehajtani. Mégis, mit kellene tennünk? El kellene égetnünk mindent?" - háborog egy szinte kizárólag orosz nyelvű könyveket árusító boltos. - Sokkal jobb helyzetben vannak, ezért jóval megértőbbek is azok, akik főleg ukrán nyelvű könyveket tartanak. "Háború van. Ilyenkor keményebb intézkedésekre van szükség. Az a véleményem, hogy sok mindent meg kell szüntetni, ami a múltban zajlott eloroszosítással kapcsolatos" - mondja egy másik kijevi könyvesboltos.

A híres kijevi könyvipaicon, a Petrovkán is nehéz lesz betartani a törvényt, miután ratifikálják. "Nagyon súlyos következményei vannak az Oroszországgal vívott háborúnak, de egy ilyen jogszabályt akkor sem tartok helyénvalónak. Jelenleg ennél sokkal komolyabb problémáink vannak" - véli egy vásárló. "A háború kezdete óta jelentősen megnőtt az igény az ukrán irodalom, az ukrán írók iránt. Új szerzőket is forgalmazni fogunk" - mondja egy piaci könyvárus. A fiatal orosz íróknak esélyük sincs bekerülni az ukrán könyvpiacra, a tilalom ugyanis azokra vonatkozik, akik a Szovjetunió 1991-es összeomlása után orosz állampolgárságot kaptak. Viszont az orosz irodalom nagy klasszikusai, mint Tolsztoj, Puskin, vagy Csehov, megmenekülnek.