A most leváltani szándékozott, az Antall-kormány által 1993-ban megalkotott szociális törvény sokszor módosult, ám az állam szociális ellátási kötelezettségére vonatkozó bevezető részét három évtized leforgása alatt egyik kormány sem bántotta érdemben. A törvény abból, az Orbán-kormány által láthatóan elavultnak ítélt elvből indult ki, hogy (...) Az állam - ahogy azt a szöveg rögzíti is - a jövőben pusztán kisegítő szerepet játszana, a szociális ellátási lánc utolsó biztosítékaként. Ahhoz pedig, hogy meddig terjed az egyén saját helyzetéért való felelőssége, Orbán Viktor már támpontot adott, amikor a rezsicsökkentés csökkentése kapcsán nemrég arról beszélt: keressen több pénzt az, aki például a lakásában télen nem akar fagyoskodni.

Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetője a Magyarország Értéktérképe 2022 kutatásuk alapján jelezte: legutóbbi felmérésükhöz képest csökkent a társadalmi szolidaritás. - A falvakban, kisvárosokban erősebb az a vélekedés, hogy aki szegény, az önmaga tehet erről. Ennek ellenkezője tapasztalható a fővárosi választók körében, annak ellenére, hogy egy nagyvárosban élő sokkal kevésbé találkozhat a közösségek által felmutatott szolidaritással.

...

A hiedelemkamra olyan jelenség, amely egy adott közösség többsége által elfogadott elképzeléseket támogatja, kommunikálja. Mindez erősíti a közösségi összetartozás érzését, ugyanakkor a belterjességet erősítve csökkenti a közösség alkalmazkodó- és túlélő-képességét, illetve a külső közösség általi elismerés lehetőségét. Kialakulása a merev hierarchikus kultúra, amely a kritikus gondolkodást csak a sajátnak bemutatott csoporton kívülre teszi lehetővé. Nézzünk néhány tünetet szakmánkból:

1. Széttagolt szakmai nyilvánosság: A legnagyobb szakmai seregszemlén, az MKE-vándorgyűlésen a szekciók szerinti fórumok ugyan erősítik a szűkkörű kollegialitást, de a korlátozott nyilvánosság csökkenti a szakmai szintű gondolkodás és együttműködések lehetőségét. Vagy: a szakmai hierarchia vezetői elzárkóznak a szakmai közösségi fórumokon való megnyilvánulástól.
2. Kevés szakmán kívüli szempont: A szakmai fórumok előadóinak fő kiválasztási szempontja a hierarchikus és koncepcionális megfelelés. Alacsony szintű az analógiás gondolkodás, így a saját teljesítmény nem szembesül a külső szolgáltatások szintjével (szemben a használókkal, akik viszont összehasonlítanak és döntenek). Rendezvényeken a meghívott külső előadók szempontjainak könyvtári beépülése esetleges, elenyésző a visszacsatolás.
3. Ritka a használóközpontú megközelítés: A könyvtári beszámolók, honlapok, előadások, szolgáltatás-bemutatások majdnem kizárólagosan a kínálat bemutatásával foglalkoznak; nagyon kevésszer indulnak ki a használói igényekből. Vö.: a marketingorientáció alacsony szintje link , állomány- és szolgáltatásközpontúság.
4. Alternatív könyvtári szempontok korlátozása: Elvétve fordul elő, hogy a szakmai fórumokra meghívást kapnak a szakmán belüli alternatív koncepciók képviselői. A visszhangkamrában így nem alakul ki vita, megrekednek a szakmai elképzelések.

Előrelépési lehetőség a nyílt szakmai diskurzusok, viták generálása, a döntéselőkészítések folyamatának nyílttá tétele. - Mindez a hierarchikus-bürokratikus kultúra ellentétét feltételezi. (MG) (Egy éve írtuk.)

Egy ország gazdasági fejlettsége szoros összefüggésben áll a lakosainak a képzettségével. Ezt azonban nehéz mérni, hiszen az iskolában töltött évek, az oktatás minősége, a felnőttképzés mellett az innovációhoz való hozzáállás, a vállalkozási kedv is nagyban befolyásolja, hogy az emberek mennyire tudják a megszerzett tudásukat hasznosítani. A világ országainak egy főre jutó GDP-jét és az oktatásban töltött időt azonban egy grafikonon ábrázolva teljesen egyértelműen látható, hogy nem lesz egy országból igazán fejlett és tehetős, ha a polgárai nem járnak eleget iskolába. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minél többen szerezzenek felsőfokú végzettséget. Az összefüggést részletes tudományos elemzések is megerősítik.

Régiós szinten is lemaradó magyar tudásszint. - Az egyik leginkább elfogadott mutatószám egy ország humán képességeinek mérésére az ENSZ által számított emberi fejlettségi index (HDI). (...) Magyarország ebben nem áll jól: a 46. helyezés azt jelenti, hogy az EU tagok közül csak az 53. helyen álló Románia és a 68. helyen álló Bulgária áll mögöttünk. Egyre távolabb kerülünk viszont a régió sikeres országaitól: 1990-ben még a cseh HDI 97 százaléka volt a magyar, 2021-ben már csak 81 százaléka. A magyar HDI adatok eredménye nem csoda az oktatásra fordított kiadások csökkentése és az oktatás már sokszor, részletesen megírt rossz minősége miatt. A legtöbb nemzetközi felmérésből az alap- és középfokú oktatás hiányosságait szokták kiemelni, pedig a hazai felsőfokú oktatással is sok probléma van. A talán leglátványosabb probléma, hogy a Fidesz kormányzásának köszönhetően jelentősen csökkent a diplomások aránya az EU-átlaghoz hasonlítva. Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a diplomás fiatalok aránya az Európai Unióban.

A 2021-es adatok alapján a 25-34 év közötti magyar fiatalok 32,9 százalékának volt diplomája, ennél csak a román 23,3 és az olasz 28,3 százalék alacsonyabb. Megelőzte azonban hazánkat Bulgária is (34,9 százalék). A magyar visszaesés azért fájó, mert 2010-ben, a Fidesz kormányra kerülésekor még kilenc jelenlegi EU tagországban volt alacsonyabb a fiatal diplomások aránya, 2021-re már csak kettőt sikerült megelőzni. Mivel egy tíz éves korcsoportot ölel fel a felmérés, és továbbra is rendkívül kevesen járnak a felsőoktatásba az emelkedő tandíjak, a kormány a tanulást nem ösztönző politikája miatt, jó eséllyel néhány éven belül Magyarország lesz az unió legalacsonyabb képzettségű országa a munkavállalóknak kiemelten fontos fiatalok körében.

Az UNESCO ösztönzi a nemzeti és helyi önkormányzatokat, hogy segítsék a nyilvános könyvtárak fejlesztését, és abban aktívan vegyenek részt. [Megjegyzés: az első két fejezetből emelünk ki egy-egy alapelvet.]
A nyilvános könyvtár: E könyvtárak támogatják az állampolgári szerepvállalást. Közösségteremtők, azaz proaktívan keresik az új közönséget. A helyi igények szerinti és az életminőség javításához hozzájáruló szolgáltatások kialakítását meghallgatással segítik. A közösség bízik a könyvtárában. Cserébe a könyvtárak proaktívan tájékoztatják közösségüket. A hagyományos anyagok mellett a gyűjteményeknek, szolgáltatásoknak a modern technológiák minden típusát tartalmazniuk kell. Alapvető a magas minőség. A gyűjtemények és szolgáltatások semmilyen ideológiai, politikai vagy vallási cenzúrának nem lehetnek alárendelve, illetve kereskedelmi nyomásnak sem.

A közkönyvtár küldetései [feladatai]:
Az információhoz, a műveltséghez, az oktatáshoz, a befogadáshoz, a polgári részvételhez és a kultúrához kapcsolódó küldetésekből az alábbiakat emeljük ki:
- a személyes, kreatív fejlődésre alkalmak teremtése, továbbá a képzelet, a kreativitás, a kíváncsiság és az empátia ösztönzése;
- olvasási szokások kialakítása, erősítése a gyermekeknél a születéstől a felnőttkorig; olvasási és íráskészség fejlesztését célzó tevékenységek, programok kezdeményezése, támogatása, megvalósítása és a média- és információs műveltség, digitális műveltség fejlesztésének segítése minden korosztályban a tájékozott, demokratikus társadalomra való felkészítés érdekében;
- a könyvtárak mindenféle közösségi információhoz, közösséghez minden embernek hozzáférést nyújtanak;
- közösségüknek hozzáférést biztosítanak a tudományos ismeretekhez, pl. kutatási eredményekhez és egészségügyi információkhoz, amelyek hatással lehetnek a felhasználók életére, továbbá lehetővé teszik a tudományos fejlődésben való részvételt;
- a helyi adatok, tudás és örökség (a szóbeli hagyományt is beleértve) megőrzése, és az azokhoz való hozzáférés biztosítása olyan környezetben, ahol - a közösség igényeinek megfelelően - a helyi közösség aktívan meghatározhatja, milyen anyagokat rögzítsenek, őrizzenek, osszanak meg. (Ref.: Szabó Eszter)

Az utóbbi évtizedben az ajánló bibliográfiák személyes és "beszélgetés könyvekről" típusú, tematikus esszéket tartalmazó fejezetekkel bővültek; ezek alapján alakult ki a népszerű bibliográfiai esszé műfaja. Az új formák keresése mellett megmaradtak az ajánló bibliográfiák hagyományos, egy-egy olvasói célcsoportnak összeállított formái is. Ide sorolható az RGB együttműködése az országos gyermekkönyvtárral és az országos ifjúsági könyvtárral. Az ajánló bibliográfiák elektronikus formában történő közreadása csak nemrégiben kezdődött el két irányban: eleve digitális változat készítésével, illetve a hagyományos kiadvány elektronikus formátumú közzétételével. Komplex felépítésű kiadványok esetében a szerzők, a művek, az annotációk és az életrajzi adatok jegyzékeit hiperhivatkozások kötik össze. Újabb kezdeményezés az egy-egy íróval foglalkozó honlapok áttekintése, beleértve a szerző műveinek jegyzékét, az életéről és műveiről szóló irodalmat, az egyes műveket, valamint a kapcsolódó teljes szövegű monográfiákat. [Mindez az Oroszországi Állami Könyvtárban link ] (Az RGB szépirodalmi ajánló bibliográfiái: történelmi tapasztalatok és a jelenlegi gyakorlat; ref: Viszocsekné P. É.)

November 2-a óta zárva tart a Vörösmarty Mihály Könyvtár link központi intézménye és több fiókkönyvtára, azonban három intézmény - a Budai úti, a Mészöly Géza utcai és a Tolnai utcai folyamatosan várja az olvasókat. A zárva tartó könyvtárak állományából foglalni azért lehet. A Pedagógiai Szakkönyvtár a mostani helyén az év végével megszűnik és átköltözik az Oskola utcába - olvasható a VMK közösségi oldalán.
2023. április 30-ig az alábbi tagkönyvtárak tartanak nyitva: [részletek a forráslinken].
A bezárt intézmények könyveit a nyitva tartó könyvtárak bármelyikébe visszavihetik az olvasók. A kölcsönzési határidőt automatikusan nem hosszabbítják meg, a késedelmes könyvekre felszólítást küldenek. Hosszabbítani online, e-mailben és telefonon is lehet.

A zárva tartó könyvtárak állományából lehet foglalni, előjegyzést és fiókközi kölcsönzést kérni. A kéréseket e-mailben is fogadják a már ismert, az olvasójegyeken is szereplő e-mail- címeken. A Központi Könyvtár, a Széna téri és a Zsolt utcai Tagkönyvtárak állományára felvett foglalások és előjegyzések csak egy helyen, a Budai úti Tagkönyvtárban vehetők át. Kérik az olvasókat, hogy mindig várják meg a rendszer visszajelzését, mert a könyvtárak közötti szállítás miatt a könyvek átvételére várni kell, esetenként akár két napot is.

A Pedagógiai Szakkönyvtár 2022. december 31-én a III. Béla király tér 1. szám alatt megszűnik. Állományából november 18-án lehet utoljára kölcsönözni, ezt követően csak a három nyitva tartó könyvtárban adhatók vissza az onnan kölcsönzött könyvek. A szakkönyvtárat átköltöztetik az Oskola utcai épületbe, és nyitásig az állományból nem lehet kölcsönözni. A fehérvári könyvtárak továbbra is változatlan figyelemmel állnak az olvasók rendelkezésére!

Kapcsolódó: Az Emődi Művelődési Ház és Könyvtár link változatlanul várja a lakosságot nyitvatartási időben a könyvtárba, valamint a jelenleg működő foglalkozásaikra.

Mekkora a konverziós rátátok? - hangozhatna el a művelt könyvtári közbeszédben. Azaz, hány betérőt sikerül könyvtárlátogatóvá tenni? Pl. azok közül, akik népszámlálás kapcsán vagy melegedés érdekében jönnek be a könyvtárba. (Már ahol a polgármester nem retten meg annak nyílt kommunikálásától, hogy településen melegedni vágyók vannak, és ilyen igényeikre a könyvtár ad választ, illetve a könyvtárosok sem félnek attól, hogy hátrányos helyzetű embereket támogassanak, hiszen megkapták hozzá a szükséges ismereteket, készségeket és forrásokat.)

Egy ilyen helyzetben a könyvtárak tehát a konverziós rátán vetélkedhetnének egymással. Lássunk néhány lehetőséget:
1. kínálj "harmadik" helyet a közösségeknek (csábítsd be a bezárt iskolák diákjait)
2. hozz megoldást a frissen felmerülő problémákra (a SEXI modell link mentén kínálja rezsiinformációt)
3. olyanokat is szólíts meg, akiknek eddig eszükbe sem jutott a könyvtár (ld: melegedő funkció)
4. ne jelen kínálatodból indulj ki, hanem tanulmányozd a ellátandó közösséged céljait, s amikor ez megvan, találd ki bevonásuk segítségével, hogyan is tudsz céljaik elérésében segíteni nekik
5. a lehető legpraktikusabb információ kínálata (hol és hogyan lehet támogatásért pályázni, ügyes-bajos dolgokat intézni, tisztálkodni, alapvető szükségleti javakhoz jutni)
6. gondold át alapvetően saját stratégiádat: miben tudod csökkenteni - pontosabban: a fontosabbá váló, nem rutin feladatokra átcsoportosítani - a hagyományos könyvtári feladatokat, könyvtárak közötti együttműködéssel.

A 20. század eleji nagy válság idején rájöttek arra, amit egyébként újra és újra felfedezhetünk, hogy az elszegényedés, munkanélküliség egyik legnagyobb ellenszere a tudás, és ennek eszköze a könyvtár. A 30-as években (1943-ig) Kentucky szénbányász vidékein nem volt egyszerű ennek megoldása, sem az állomány felépítése, sem a kötetek eljuttatása az olvasókhoz, sem az emberek ellenérzésének legyűrése. Iszonyatos munkát végeztek, hogy a Franklin Roosevelt által alapított Working Progress Administration (WPA) támogatásával a Pack Horse Library program keretében ellássák az Appalache-hegységben élőket könyvekkel és újságokkal. Érdemes megnézni a rövidfilmet, alig fél óra: ... (ld. a forráslinken)

Korábban szóltunk a KIT-ben a címben szereplő innovációról, de érdemes visszatérni rá. A link webhelyen. Az építészeti pályázat nyertese nemcsak a több mint 100 éves Grössling-fürdő építészeti jelentőségének helyreállítását teszi lehetővé, hanem annak az ősi társadalmi és kulturális értékének újrafelfedezését is, amelyet Pozsony városa számára hordoz. A tervezés egyesíti a fürdő, a városi könyvtár és az irodalomház funkciójának funkcióit, lehetővé téve egy komplex épület kortárs modelljének megalkotását, kihasználva annak lehetséges sokrétű szinergiáit. (ref.: MG)

A rezsikrízis kapcsán Könyvtáros Facebook-csoportban ismét témává vált a könyvtár és más szolgáltató intézmény - pl. posta - öszeköltözése, főként kistelepülésen, melynek előnye lehet
1. az érintettek kisebb (rezsi)ráfordításai
2. korábban nem létezett szinergikus kapcsolatok.
A számos külföldi mellett korábbi hazai példa volt, hogy a nagykanizsai közkönyvtárba link üzlethelyiségeinek felújítása idejére beköltözött a Telekom üzlete. De a szegedi Klebelsberg-könyvtár link is sokat profitál abból, hogy épületébe nem csak a direkt oda tartók tévednek be.

Ettől persze még maradhat "tiszta" profilú a könyvtár, bár nagyobb könyvtárt pl. már nemigen tudunk elképzelni büfé vagy játéktér funkció nélkül.

József Attila felőli megközelítés: hiába füröszti önmagában magát a könyvtár, csak másban moshatja meg arcát. Azaz:
- saját érdekében is jól teszi, ha a használói igények felől tervezi újra magát
- a használói igényekben lényegében nem jelenik meg "a könyvtár", ehelyett: le szeretnék diplomázni, szeretnék jó párkapcsolatot, szeretnél jól felszülni óráimra stb. igények jelennek meg
- a felmerülő igényeknek a könyvtár is(!) megfelelhet, de egyáltalán nem a könyvtár az egyedüli potenciális igénykielégítő
- mivel az igények változatosak, ezért sok szolgáltatói társulás is nyerő lehet (bőven beleértve azt is, hogy egy-egy kísérlet nem jön be, hiszen a rendszer egésze az által is tanulhat)
- s bár kecsegtető lehet, hogy a könyvtár lehet a válasz szerteágazó használói igényekre, a szíve mélyén komolyan még egy bigott könyvtáros sem gondolja.
Mindezek miatt - plusz a mostani kimondottá is vált gazdasági kényszerítőerők is sarkallnak a más intézményekkel való közös megjelenésre, szinergikus szolgáltatások kialakítására.
Ez sok a hazai könyvtárosok nagyobb része számára riasztó lehet. A sokak által tanult minőségmenedzsment-tanfolyamok visszatérő SWOT-elemzésében a T(hreat) kifejezést a félősök fordítják veszélyek. Az innovatívak azonban kihívásnak. Ők azok, akiket fellelkesít a változó környezet és előrelépési lehetőséget látnak a helyzetben.

Tavaly szeptemberben nyílt a FSZEK csaknem 700 négyzetméteres Teréz körúti fiókkönyvtára link . A háromszintes - alagsorában rendezvénytermet magába foglaló - egység célja, hogy a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett kulturális és közösségi találkozóhellyé is váljon. A könyvtár kiemelt feladata a kortárs magyar és világirodalom gyűjtése, de jelentős részt képvisel még a szórakoztató irodalom is.

Ahogyan a fotókon látható link , a hely tágas, galériával rendelkezik, ugyanakkor megvannak benne az elmélyültebb olvasásra alkalmas helyiségek. Helyet foglalni - vérmérséklet és kényelmi igények függvényében - lehet a székekben, zöld beülős kuckókban, vagy babzsák-fotelekben is. Érdemes a megtervezett színharmóniát is figyelni.

A bejárattal szembeni lift viszi fel, vagy éppen le az erre rászorulót. A pinceszinten kiállítási tér illetve előadóhelyiség található. A kölcsönzés automatizált.

Az eredeti tervekben szerepelt egy kávézó is, de mivel a körúton és szomszédos utcákban számtalan kávézó van, így a terület inkább társalgó lett. Ezáltal a könyvtár szerves részévé is vált: délutánonként már ott is teltház van. Leginkább tanulópárok használják, de pl. a heti rendszerességgel megtartott könyvklubnak is ott lett a "helye". Ugyanis itt nyugodtan lehet beszélgetni, míg a könyvtár más területein ez már zavaró lenne. (MG) (A fotók forrása: KIT; FSZEK)

A kapott válaszok megoszlása:
7 - egyáltalán nem
9 - feltétlenül
2 - inkább nem
7 - inkább igen
1 - megírom: kit@gmconsulting.hu
Ha a tájékoztató jellegű adatok megoszlását együtt nézzük az azonos kérdésre kapott 2017-es, illetve 2020-as adatokkal, a következő diagramot kapjuk: link .
Ezen kivehető, hogy bár még mindig magas, ám csökkenőben a könyvtárosok szolidaritása. Ez azért kellemetlen, mert bár a társadalom egészében hasonló elmozdulás mérhető ki, a könyvtárosok - hivatásuk alapján - az ellátandó közösség 100%-ának nyújtott szolgáltatásért felelősek, küldetésükkel hozzájárulva a rászorultak leszakadásának csökkenéséhez. Ahogyan az a 2022. évi MKE vándorgyűlés témái, a fenntartható fejlődési célok (SDG ld.: link ) között is szerepel. Vö. még: link , illetve link . (MG)

Hogy miért érdekesek a könyvtárnak a társadalmi tabutémák? - Mert pontosan a könyvtár az a hely, ahol háborítatlanul, nagyobb feltűnés nélkül lehet információhoz jutni. Pláne olyan témákban amelyeket iránti érdeklődését az emberek bizalmas körben sem vállalnak szívesen. Ez azt is jelenti, hogy hiány van az ilyen témákat bemutató könyvtári portálokból is. Tehát: ismét egy lehetőség, ahol a könyvtár hiánypótló szolgáltatást nyújthat. - Optimális esetben egymással, és a témában érdekelt szervezetekkel közösen. (MG)

Hiába tartja a magyar illem, hogy politikáról, vallásról, egészségről és pénzről jobb nem beszélni, egy új felmérés szerint nincs olyan téma, amiről kevésbé szívesen csevegnek a magyar nők, mint a menopauza. Világszinten élen jár Magyarország a változókor tabuként való kezelésében. A magyaroknál még a szaúdi, a dél-koreai és a kínai nők is komfortosabban érzik magukat, ha a téma szóba kerül - derül ki az Ipsos 33 országot érintő, a menopauza világnapja alkalmából (október 18.) kiadott kutatásából.

Az USA könyvtárainak jelentős tapasztalata van benne, hogyan kell áthidalni a digitális szakadékokat különböző életkorú és más-más háttérrel rendelkező emberek közt. A döntéshozóknak is érdemes megfontolni, hogyan kellene a meglévő könyvtári tapasztalatot és kapcsolatokat jobban felhasználni állami és lokális szinten. Így elkerülni a feleslegesen megkettőzött, költséges programokat, fejlesztéseket.
A könyvtárak gyakran élére állnak az együttműködéseknek, amelyekben a marginalizált csoportok szereplői megjelennek, és megosztják egymással tapasztalataikat. Többek közt fogyatékkal élők, színes bőrűek, alacsony jövedelműek. A könyvtár internethozzáférést, eszközöket, digitális tartalmakat és technológiai tréningeket nyújt számukra. Az eszközök közt megjelennek a fogyatékkal élők számára nyújtott speciális szoftverek és hardverek.

2019-ben 54 millió amerikai csatlakozott publikus helyről az internetre. Majd a pandémia alatt bővültek a szolgáltatások megerősített Wi-Fi kapcsolattal, hotspot kölcsönzési lehetőséggel, könyvtári járművekből szórt internettel. A nyilvános könyvtárak körülbelül egyharmada biztosít internetes hotspotokat.

A technikai háttér mellett a könyvtárak digitális készségfejlesztéssel is foglalkoznak. A közkönyvtárak 88%-a kínál formális vagy informális továbbképzést a
digitális műveltségi területen. Beleértve például a kritikus gondolkodás, problémamegoldás, élethosszig tanulás készségeinek fejlesztését. Továbbá akár programozási és digitális alkotási ismereteket.

A könyvtárak egyedülállóak abban, hogy
- Bármely méretű közösséget el tudnak érni. Köztük akár általános és középiskolai diákokat, a felsőoktatás hallgatóit, katonákat.
- Képzett személyzettel rendelkeznek a digitális méltányosság hiányosságainak kezelésében, és általában a digitális készségfejlesztésben.
- Különböző együttműködésekben vesznek részt, legyen szó a digitális egyenlőséget szolgáló koalícióról, állami munkaerőfejlesztésről vagy távegészségügyről.
Ennek megfelelően az American Library Association (ALA) a következőket javasolja:
- A döntéshozók vonják be a könyvtárakat a digitális egyenlőséget célzó programokba, hogy rajtuk keresztül erősíthessék a kommunikációt.
- Az állami és helyi iskolai szervezetek vonják be az iskolai és felsőoktatási könyvtárosokat a digitális egyenlőséget célzó fejlesztésekbe.
- A könyvtárak hangsúlyozzák jobban a technológiai lehetőségeiket, hogy segítsék a koordinációt a kormányzati szinteken, és javaslatokat dolgozzanak ki a finanszírozási programokra.
- A kongresszus tegye lehetővé a digitális méltányosság fenntartható finanszírozását olyan intézkedések révén, mint a Digital Equity Foundation Act.
- A szövetségi ügynökségek csökkentsék az adminisztratív és nyilvántartási akadályokat, amelyek korlátozzák a kis könyvtárak és más közösségi alapú szervezetek részvételét.
- A nemzeti könyvtár támogassa a könyvtárakat részvételben. Gyűjtse be és ossza meg a jó gyakorlatokat.

A(z amerikai) kormány nagy összegeket fektet a digitális esélyegyenlőség megteremtésébe. A könyvtárak jelentős tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. Ezért nagyon fontos, hogy felhívják magukra figyelmet, és vezető szerepet töltsenek be tervezésben és megvalósításban. A könyvtárak jó megtérülést hozhatnának a projektekben. (ref.: Habók Lilla)

Hetvenezer kötetet költöztettek át két hét alatt a Takáts Gyula Könyvtár link olgozói, hogy kialakítsák az intézmény új gyermekrészlegét, de a tinik számára is létrehoztak egy olyan teret, ahol kényelmesen olvashatnak.

A komolyabb és komorabb állomány, vagyis a kézikönyvtár helyére került a téka gyermekeknek szóló kínálata - mondta lapunknak Rázsits Veronika könyvtárigazgató. Az intézmény azután kényszerült az átalakításra, és a második emelet lezárására, hogy az energiaválság miatt takarékos üzemre kérte a város. Mint ismert, az elszabaduló árak miatt Kaposvár átszervezte az intézményei életét, mert az idei díjakhoz képest esetenként 6-7-szeres drágulással kell számolni jövőre a gáz- és az áramköltségek terén.

A könyvtár azonban előnyt kovácsolt a hátrányból: az átalakítással sokkal barátságosabbá tették az olvasótermeket. A gyermekrészlegen a könyvek sorrendje nem változott, ugyanolyan elhelyezésben találják a polcokon, mint korábban, ám mindezt új teremben, az első emeleten. A megújult helyszínen a legkisebbektől egészen a 16 éves tinikig várják az olvasókat a nekik ajánlott olvasmányokkal tematikus és életkori bontásban. A terem egyik sarkában pedig igazi kuckót alakítottak ki a piciknek, a berendezés olyan, mintha egy gyermekszobába toppantunk volna. Hertelendy Helga gyermekkönyvtáros azt mondta: nemcsak olvasni, hanem játszani, társasozni, rajzolni is lehet a közösségi térben és lehetőség van csoportok és iskolai osztályok fogadására is. Látogatásunkkor kiderült: a családok jól fogadták a könyvtár átalakítását.

A nemzeti könyvtárak munkájának értékeléséhez a mutatókat az ISO 21248:2019 Információ és dokumentáció. A nemzeti könyvtárak minőségi értékelése című nemzetközi szabvány tartalmazza. A fő szempontok és azok részletes bontása a következő: 1. Állomány, 2. Szolgáltatások, 3. Kulturális szerep, 4. Vezetés.
[Itt csak önkényesen a Szolgáltatások és a Vezetés szakaszt idézzük, a többi a forráslinken olvasható.]
2. Szolgáltatások
2.1.1 A használó elégedettsége.
2.2.1 Az anyagok helyes elrendezése.
2.2.2 A honlap közvetlen elérhetősége.
2.2.3 Az online katalógus mobileszközökről történő felkereséseinek aránya.
2.2.4 A dokumentum zárt raktárból történő kézhezvételének átlagos ideje.
2.2.5 A dokumentum beérkezésének gyorsasága könyvtárközi kölcsönzésen keresztül.
2.3.1 A referensz kérdésekre adott helyes válaszok együtthatója (a helyes válaszok aránya az összes feldolgozott kérdéshez viszonyítva, vagy azoknak a kérdéseknek az aránya, amelyekre részben vagy egészben helyes a válasz).
2.3.2 A tájékoztatási műveletek gyorsasága (a kérés teljesítésének átlagos ideje percekben).
2.3.3 A tájékoztató szolgálat ismételt felkeresésének szándéka.
2.4.1 Az ülőhelyek foglaltsági együtthatója (a használói térben lévő összes ülőhely és a foglaltak aránya).

4. Vezetés
4.1.1 A dokumentumfeldolgozás gyorsasága.
4.1.2 A munkatárs teljesítménye a dokumentumszolgáltatásban (helyben és könyvtárközi kölcsönzésben, valamint az elektronikus dokumentumok eljuttatásában).
4.1.3 Ráfordítások egy dokumentum katalogizálására (csak a nyomtatott kötelespéldányokra vonatkozóan).
4.1.4 Ráfordítások egy dokumentum kölcsönzésére.
4.1.5 A költségvetésen kívüli források (alapítványi, szponzori támogatások stb.) aránya.
4.2.1 A képzésen töltött órák száma egy emberre vetítve.
4.2.2 A munkatársak képzésen töltött ideje.
4.3.1 A nemzeti és nemzetközi együttműködésekben és projektekben részt vevő munkatársak aránya.
A cikk értelmezi az egyes mutatókat, leírja azok számítási módszerét; példaként általában a brit, japán, spanyol, finn stb. nemzeti könyvtárak tapasztalataira hivatkozik. (A nemzeti könyvtárak tevékenységének mutatói; ref.: Viszocsekné P. É.)

- A hivatkozott szabvány kevésbé mutat olyan kimeneti teljesítményekre, mint pl. a társadalmi megtérülés, tudományos hozzájárulás, belső hatékonyság. (MG)

Hároméves előkészítés után létrejött a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum. A cirkuszi tudományos tár megalapítása és az 1000. kötet könyvtári állományba vétele alkalmából emléktáblát avattak csütörtökön, a tudomány világnapján a Fővárosi Nagycirkuszban.

Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója az eseményen hangsúlyozta: Európa vezető cirkuszművészeti központját építik Budapesten, de jövőt építeni a múlt tisztelete, ismerete nélkül nem lehetséges.

Mint felidézte, hét éve döntötték el, hogy létrehozzák Magyarországon azt a tudományos tárat, amely múzeum, adattár és könyvtár formájában kiszolgálja nemcsak a magyar cirkuszművészetet, nemcsak Közép-Európát, hanem egész Európát.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára elmondta: amikor bizonyos intézményeket kultúrstratégiai feladattal bíznak meg, az azért történik, mert nemcsak népszerű előadásokat mutatnak be és a legjobbak között vannak, hanem mert vezető szerepet töltenek be a szakmán belül, és létrehozzák azokat a gyűjteményeket, amelyekből szakmai műhely alakulhat.

Jobb, ha mi, könyvtárosok azonosítjuk a belső kihasználatlan tartalékokat, és forgatjuk magunk a jövőépítésbe, minthogy megvárjuk: fenntartónk csökkentse azokat - hangzik el legalább 30 éve a szakmán belüli figyelmeztetés, lényegében hatás nélkül. A döntéshozók többsége azonban inkább az azonnali tűzoltásra koncentrál. A helyzetet jól mutatja a hazai könyvtári stratégia hiánya is. Igaz, amikor volt ilyen, az sem készült és működött hatékonyan. A 2022-es MKE-vándorgyűlés - címe: Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás - sem változtatott a helyzeten. Az országos trendekre nyilván nem sok hatással van a szakma, de saját, belső működésének minőségéért nem mutogathat másra. (MG)

- Azért kell foglalkozni a fenntarthatósággal, mert ma az EU mezőnyében a sereghajtók közé tartozunk az egy főre eső megtermelt jövedelem szempontjából - mondja Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára, a BMKE oktatója.
- A fenntarthatóság többtényezős jelenség. Az állóeszköz-beruházás ugyan jelentősen nőtt [Magyarországon], de a gazdasági növekedés kifejezetten természetitőke-felélő volt. A fejlett országokkal szemben elvárás a fenntarthatóság tekintetében az abszolút szétkapcsolás: a GDP növekedését csökkenő anyaghasználat kísérje. ... Magyarországon az évtized második felében a válságig az anyaghasználat nagyobb mértékben növekedett, mint a GDP, vagyis romlott a természetierőforrás-termelékenység, e tekintetben az EU legrosszabbjai között vagyunk.
A tudástőke nem megfelelő fejlesztése nem fogja hosszú távon szolgálni a GDP-növekedést, még akkor sem, ha egyébként sok termelőüzem lesz. Hiányozni fog az innovációs képesség a termékszerkezet megváltoztatására vagy az erőforrás-szükséglet csökkentésére. Átcsoportosításra lenne szükség a fizikai tőke fejlesztésétől a humán és a társadalmi tőke felé.
az elmúlt években az oktatásban töltött idő átlagos hosszát illetően a visegrádi négyek közül Csehország és Lengyelország másfél-két éves előnyre tett szert Szlovákiával és Magyarországgal szemben. A tudástőke mennyiségi különbsége alapján azt lehet tippelni, hogy a következő évtizedben masszívabb lehet a cseh és a lengyel gazdasági növekedés. Ez a különbség abból adódik, hogy nálunk nem kell 18 éves korig középiskolába járni, illetve a főiskolákra és egyetemekre járók aránya alacsonyabb. Ez is mutatja, hogy egyáltalán nem luxus a fenntarthatóság.

A közösségi költségvetés olyan részvételi intézkedés, melyben az adott szervezet, intézmény pénzügyi erőforrásainak meghatározott részéről ez ellátandó közösség vagy annak képviselői döntenek. Az elmúlt években Budapest önkormányzata kísérletezett ennek bevezetésével. Az eljárás ugyanakkor alkalmazható egyes intézmények, például könyvtárak esetében is. E szemlélet egyik, szerényebb változata a PDA (patron driven acquisition), melynek során a használók döntenek valamilyen arányban arról, hogy a könyvtár milyen dokumentumokat szerezzen be. De annak is csak szemléletbeli akadálya lehet, hogy a használók döntsenek egy könyvtár nevében, bővítésének, vagy szolgáltatás-alakításának ügyében. Szintén e gondolatkörbe tartozik Arnstein létrája link , mely a részvétel szintjeit mutatja be az álságostól a ténylegesig. A részvétel persze értelmezhető munkatársak, illetve a használók bevonásának szintjén is. (MG)

Szeptemberben hirdette ki a 2021/2022-es közösségi költségvetés nyertes pályázatait a főváros. Összesen egymilliárd forintos keretből valósulhat meg 18 lakossági ötlet a Zöld Budapest, az Esélyteremtő Budapest és a Nyitott Budapest munkacsoportok segítségével.
[A projektet több kritika érte.] Kerpel-Fronius szerint a ki­sebb-nagyobb hibák oka egyszerűen az, hogy a program még gyerekcipőben jár, de minden ötlet meg fog valósulni a tervezett összegből. Az első év hibáiból tanulni kell. ... A 2022/2023-as év közösségi költségvetése ennek ellenére, az előző két évhez hasonlóan, egymilliárd forintos kerettel kalkulál. Az év végéig várják az ötleteket, s ezek alapján jövő tavasszal dolgozzák ki azokat a változatokat, amelyekről majd a nyáron szavazni lehet. Az idei ötletbörzén befutott kezdeményezések megvalósítása így leghamarabb jövő ősszel kezdődhet. (HVG)

Afrikától Nagy-Britannián át Ázsiáig kamera elé állnak a kilencedik kerületi külföldiek, hogy elmeséljék, hogyan készülnek nemzeti ételeik - és akkor már azt is, hogy meg lehet-e találni a boldogságot Budapesten, a kék plakátok közt, ha az ember feltűnően máshonnan érkezett. Tíz százalék a külföldiek aránya. Főleg európai országokból jöttek, de rengeteg Ázsiából érkezett bevándorló telepedett itt le, és találkozhatunk amerikaiakkal és afrikaiakkal is. Nagyon sok a külföldi diák és a multis munkaerő. A legtöbben kifejezetten a munkalehetőségek miatt érkeztek, de sok a menekült is, és szinte mindenki párt talált, családot alapított - ha nem eleve velük érkezett.
Kettőt találhatsz: hol járunk? Berlin? London? Amszterdam? - Nem: ez mind Ferencváros, Budapest talán legsokszínűbb (kissé elcsépelt kifejezéssel: multikulti) kerülete, ahol most a közös főzésen keresztül kovácsolják össze még szorosabban a vegyes társaságot. Facebookon és YouTube-on indított gasztronómiai videósorozatot a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány, ebben az alkalmi séfek közösen mutatják meg szülőhazájuk kultúráját és magyarországi élményeiket. Ebből lett az Új szomszédaink - Sokszínű Ferencváros nevű kezdeményezés. Ahogy azt sejteni lehet: van miről mesélni a kamera előtt.

Menjünk lépésről lépésre... A book nook (ejtsd: búk núk) igen trendi könyves cucc. Valójában egy egészen pici életkép, amit meg tudsz magadnak építeni a könyvespolcodra. Olyasmi, mint a dioráma. (Aki épített már makettet, az tudja, hogy a dioráma egy háromdimenziós makettet jelent, ami egy kiragadott, érdekes momentumát mutatja be az életnek.)

A book nookról az a mondás, hogy a könyvek közötti rést tölti ki, de nekem az a tapasztalatom, hogy egy könyvmoly polcán nemhogy rés; de semmilyen hely nincs. Márpedig ők vásárolják a book nook szerű trendi könyves dolgokat.

Mire figyelj mielőtt megveszed? (Néhány apró tanács, amire oda kell figyelni; amolyan kis csekklista, amin nem árt, ha végigmész)
- Ha te rakod össze akkor legyen otthon faragasztó
- Elem, vagy akku
- Ha nincs elkészítve és ki akarod festeni, akkor festékek és ecsetek
- Ha venned kell festéket, akkor keress olyan képet a neten, ami megmutatja, hogy sacc hogy kell kinézzen a book nook amit vettél. Pl. most amit mutatok Diagon Alley book nook fotóit keresd meg a neten. Olyan festéket kell rendelned, ami ehhez szükséges
- Nem baj ha van tűreszelőd
- Ollód
- Nyomtatód. (...)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az energiamegtakarítás miatt a vizsgaidőszakban jelenléti számonkérés az egyetem könyvtárában, gyakorlógimnáziumaiban és dékáni engedéllyel külső helyszíneken lesz. A Szegedi Tudományegyetemen az épület és a kollégiumok egy része három hétig zárva lesz. Az Óbudai Egyetemen a hallgatói teljesítmény értékelésekor preferálják a megajánlott jegyet.

A zeneszöveg.hu első körben csak arra lett figyelmes, hogy a Google kártyái a magyar dalszövegeknél olyan külső oldalakat jelölnek meg forrásként, ahol nem is szerepel az adott szerzemény, hibaüzenetekhez navigálva a felhasználókat. Az egyik ilyennel, a Musixmatchcsel fel is vették a kapcsolatot, melynek üzemeltetői szintén értetlenül álltak a jelenség előtt.
A 2004 óta működő magyar portálnál ezt követően döbbentek rá, hogy a dalszövegek valójában tőlük származnak, ezért egy rafinált trükkel szándékos hibákat rejtettek el a sorok között, sikeresen lebuktatva a Google algoritmusát. A zeneszöveg.hu vezetője, Csipa Roland szerint az eljárás azért problémás, mert a dalszövegek nem metaadatnak, hanem szerzői jogvédelem alatt álló szellemi terméknek minősülnek, így a Google nem használhatná azokat a saját szolgáltatásában. A Zeneszöveg.hu Kft. természetesen megpróbálta felvenni a kapcsolatot az amerikai vállalattal, ám az válaszra sem méltatta őket, így a cég tavaly megtette a feljelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál. A hatóság azóta is nyomoz az ügyben, de az eljárás folyamatban lévő voltára hivatkozva nem kommentálta a hírt.

A sztori pikáns része viszont csak itt kezdődik, mivel kiderült, hogy a Google valójában nagyon is komolyan vette a problémát, ám együttműködés helyett trükközéssel próbálta megoldani. A zeneszöveg.hu panaszát követően ugyanis a weboldalról származó dalszövegek látszólag szó nélkül eltűntek a szövegkártya-szolgáltatásból, külföldi IP-címről keresve viszont továbbra is feldobja őket az algoritmus, méghozzá változatlanul a hamis, hibaüzenethez vezető forrásmegjelölésekkel. A Google tehát megpróbálta elrejteni a magyar internetezők elől, hogy a világ többi részén még mindig használja a szövegeket.

Az egyéni cselekvés azért is fontos, mert ezek összeadódva fokozatosan változást hozhatnak, írja sorozatában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: az egyes megmozdulásoknak az egyénen túlmutató hatása van a szűkebb és tágabb közösségekben. Mindezt példákkal is alátámasztja.

Az önkormányzati képviselő-testület ülésein sok, a településen élők életét alapvetően befolyásoló döntés születik, így az ülések főszabály szerint nyilvánosak. Pencen, egy Pest megyei kistelepülésen az egyik ott lakó úgy gondolta, hogy elfogadhatatlan, hogy ezekről nem férhető hozzá elegendő információ a hozzávetőleg 1500 helyi lakos számára. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek nem elég részletesek, az üléseken való részvétel nem megoldható minden érdeklődő számára. Ezért úgy döntött, hogy felveszi a nyilvános üléseket, és közzéteszi a felvételeket. Bár az önkormányzat megpróbálta ellehetetleníteni ezt a munkát, a helyi polgár kiállt igazáért, és folytatta a közösség érdekében végzett munkáját. Ebben az esetben egy karakán helyi lakos érvényt tudott szerezni jogainak a közösség érdekében. Az ügy jelentősége az átlátható döntéshozatal elvi fontosságán túl abban is rejlik, hogy a felvételek segítségével a döntések, az ahhoz vezető folyamat megjelenhetnek a helyi közbeszédben, kikerülnek az ülés falai közül. Ez arra ösztönözheti a képviselőket, hogy a helyi lakosok érdekeit figyelembe vevő döntések szülessenek, hiszen számonkérhetőek egy következő választáskor. Végső soron így a megválasztott képviselők ellenőrizhetőbbé válnak a választók által.

... A fenti történetekben közös, hogy nem hoznak gyors változást. Az egyéni cselekvés lehetséges erejéről szólnak, arról, hogy ezek összeadódva fokozatosan változást hozhatnak. Három okból nem érdemes ezeket lebecsülni. Mindezek az akciók demokratikus készségeket fejlesztenek: a résztvevők tapasztalatot szereznek részvételből, joggyakorlásból, például arról, hogy miként kell petíciót indítani, flashmobot szervezni, sokan először hallanak a polgári engedetlenségről is. Legközelebb talán ki is próbálják, mindenesetre a polgári részvétel ilyen megtapasztalásai nem megspórolhatóak. Ezen túl a résztvevők példát mutatnak másoknak a cselekvésre.