A kilencezer lakosú Eemnes faluháza, azaz "Huis van Eemnes" új holland kultúrház. A találkozás, az alkotás és a részvétel háza, inspiráló harmadik hely, amely szervezett és spontán tevékenységeknek egyaránt helyet ad. Profit és nonprofit szervezetek egyaránt lakják, izgalmasan együttműködve és programokat kezdeményezve.

A Háznak alapvető feladata, hogy két különböző tevékenységet ötvözzön: a könyvtár békés környezetét, valamint a sport- és kulturális központ dinamikáját. A belső tér hidat nyújt e két látszólagos ellentét között - tükrözve a település lakóinak igényeit.

Belépéskor azonnal megérkezünk a kulturális központ lüktető szívébe. A kombinált funkciókat leginkább a könyvtár, a söröző és a bár térbeli ötvözése teszi lehetővé. Bátran összekapcsolják e funkciókat. Ezeket multifunkcionális helyiségek veszik körül, köztük egy színházterem és egy három térre osztható nagy sportcsarnok. A fa borítású színpad tetejét egy központi nagy lépcső töri át a bejárati részen.
A könyvtári gyűjtemény a ház különböző helyein[!] található. A könyvespolcok az emeletek falai mentén találhatók, szétszórva az épületben. A könyvespolcok fa és fém elemeit Eemnes település parcellás poldertája inspirálta. A tok felfelé húzódik, és így összeköti a földszinti helyiségeket, valamint a különböző emeleteket.
Marian Buvelôt, könyvtárvezető: - Az itt található funkciók kombinációja nagy hozzáadott értéket jelent a munkánkban. - Balázs László ajánlásával (ref.: MG)

Fotó és diskurzus a témában: link

American Libraries cikk az idén új és felújított könyvtárakról. Csak a képeket nézegetni is érdekes - tett ki Balázs László egy posztot a Könyvtárosok csoportba link egy látványos könyvtárépület-képpel. A linkre kattintva könyvtárakat mutató képgaléria nyílt meg. A poszt október 19-ig 1100 csoporttagnak jelent meg, egy megosztást és 15 lájkot hozott.
Az innen elérhető képgalériából 2 kimásolt kép egy KIT-hírre link linkelő új posztba is bekerült okt. 19-én. 10 órán belül 2300 megtekintést, 84 lájkot, 13 hozzászólást és 9 megosztást hozott.
Méltányosnak tűnik a nagyobb egyéni ráfordítás, nagyobb közösségi haszon összefüggése. Igaz persze, hogy
- nem lehetett volna minden, a forrásban közölt képre ennyi tetszést begyűjteni
- a forrás közzétevőjének nem volt feltétlenül több kapacitása
- bár nem ismert a Facebook algoritmusa sem, de felettébb esélyes, hogy belejátszik a kattintások arányának alakításába.
Mégis megfontolandó:
- egy még 6000 fős szakmában megéri növelni azon emberek számát/dedikált munkaidőt, akik/amely aprópénzre tudja váltani a szakmán belül hasznos, inspiráló információt
- a szakmai tájékoztatásban is nagyobb hangsúlyt érdemes helyezni a befogadók számára minél kevesebb további ráfordítást igénylő szolgáltatási formákra (magyarán: "ebben a könyvben találod az információt" helyett az "ez a pontos válasz a kérdésedre" lehetőségét kiszélesíteni.
S hogy ne lenne idő ilyen munkára?! A több mint 2 évtizede tartó automatizáció ennek a lehetőségét is megteremtette. Járulékos haszon: az értéknövelt szolgáltatás nagyobb használói elégedettséget és lobbierőt vált ki. Annak, aki ért a folyamat menedzseléséhez. (MG)

A jó tartalomhoz nem elég a közösségimédia-jelenlét és a keresőoptimalizálás. A tartalomnak arról kell szólni, ami a felhasználókat érdekli. A fizetéssel elért közönség soha nem jelent annyit, mint az organikusan szerzett. Organikus tartalom az, ami az intézmény/cég saját felületén jelent meg (weboldal, blog), és arra az olvasó hagyományos kereséssel jut el.  A digitálismarketing-költségvetés nagy részét az ilyen tartalmakra kellene fordítani. Az EContent Magazin ehhez adott 4 tippet.
1. Arról írj, amit a közönséged akar. Legtöbb márka ott rontja el, hogy a tartalma csak saját magáról szól. Pl. promóciós cikk, esettanulmány, új termék bemutatása. Ezeknek is megvan a helye, de nem állhat csak ilyen tartalomból egy blog. Az olvasók aktuális szükségleteinek, fájdalom pontjainak megfelelő tartalmakról is kell írni.
2. Legyen kézzelfogható értéke, ami segít végrehajtani, megoldani valamit, vagy megmutatni a hasznát. Ilyen népszerű és hasznos tartalmak a "how to" videók vagy írások, ami megmutatja, a felhasználó hogyan tud valamit magától megcsinálni.
3. Örökzöld az évente aktuális helyett. Az örökzöld tartalmak több évig is hasznosak az olvasónak. A kitalálásuk több időt igényel, mint a trendi témák megírása, de hosszú távon hasznosabb. Sokszor ezek már lefedett, mások által sokszor megírt témának tűnnek, de mindig lehet új nézőpontot találni vagy részletekbe menni.
4. Üss meg egyedi hangot. A jó organikus tartalom természetesnek tűnik. Nem baj, ha a megírása ki van szervezve szövegírónak, de akkor is megfelelő leírást kell adni a stílushoz.
Plusz egy, hogy használd ki az adatokat, amivel jobb döntéseket hozhatsz. Elemezz, optimalizálj, növekedj. Nem elég a tartalomstratégia megírása, de folyamatosan nyomon is kell követni, és frissíteni a tapasztalatok alapján. (ref.: Habók Lilla)

Az első részben link bemutattuk, hogy az információs írástudás problémája hogyan jelenik meg az egyetemi hallgatóknál, oktatóknál és általában véve a társadalomban. A második rész az oktatóknak fogalmaz üzenetet, hogyan lehet tenni az információs írástudás javításáért.
A tanárok megbízatása: nem szabad digitális eszközöket és forrásokat adni a diákok kezébe tanítás nélkül. Az oktatási rendszernek a digitális környezetre kell áttérni. Nem a pandémia miatt, hanem mert ez a jövő. Ki kell dolgozni tantervi szinten, hogyan lehet az információs írástudást óvodától PhD-ig folyamatosan fejleszteni. A fejlesztéshez nem csak egy-egy könyvtári órára van szükség. Tulajdonképpen minden tanulónak információs szakértővé (ha úgy tetszik, könyvtárossá) kell válnia.
A pandémia jól rámutatott a hiányosságokra. Most a könyvtárosok igyekeznek segíteni az áttérést az online oktatásra. Online segíteni a tanulókat, hogyan lesz egy témából kutatási projekt. Eddig az oktatók a tartalommal voltak elfoglalva, a folyamatot a hallgatókra hagyták. Most be kell építeni a problémamegoldás és információkiértékelés készségeinek fejlesztését is.
Az oktatóknak meg kell érteni a következőket:
- Alapvető rész hiányzik az oktatási folyamatból.
- A hiányosságot nem lehet rövidtávú megoldással kezelni.
- Az információs műveltség fejlesztését mélyen, integráltan be kell építeni a kurzusokba.
- Az információt magabiztosan használó hallgatók legalább olyan fontosak, mint az általuk előállított tartalom. (ref.: Habók Lilla)

Az olvasók többsége nem igazán ismeri még a képkönyveket - mondja Goda Beatrix, az OPKM munkatársa. - Nagy piacuk Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban van. Amerikában már az 1970-es évek elejétől oktatási céllal használták. Épp ez keltette fel az érdeklődésünket, hisz nem szimplán ifjúsági vagy gyerekkönyvekről van szó, az USA-ban ma is aktívan használják olvasásfejlesztési céllal.
- Olvasásfejlesztést mondott? Nincsenek is betűk bennük.
G.B.: Így van. Az olvasástanulás előkészítő fázisában játszanak fontos szerepet ezek a könyvek. Abban, hogy a képek sorrendiségének értelmezése által átvezethető a gyermek a betűk, majd a szavak sorrendiségének értelmezéséhez. Egy triviális példa, hogy a mi kultúránkban föntről lefelé, és balról jobbra kell olvasni, a képeken látható egyes elemek értelmezése is ezt az irányt követi. Másrészt magának a könyvnek mint fogalomnak a megismerését is segíti. Harmadrészt azokkal a gyerekekkel, akiknek problémát okoz az olvasás - nem szeretnek, félnek tőle -, közelebb lehet jutni a könyvhöz, hisz nincs bennük az olvasási nehézségek okozta kudarc lehetősége. Vannak olyan könyvek is, melyekben egy-két szó (pl. a város neve, vagy a metró felirat) ki van írva. Ezeket tét nélkül lehet böngészni, de a képekből kiolvasható történet szempontjából nincs különösebb jelentőségük, így nem akadályozzák a mesélést, a cselekmény kapcsán kialakuló beszélgetést.
A képkönyvek közel két éve jelentek meg a könyvtárunkban, ám ezek nem kölcsönözhetőek, mivel az ifjúsági különgyűjteményhez tartoznak, e gyűjtemény pedig elsősorban kutatási célokat szolgál. Túlnyomó többségük külföldi kiadású könyv, nem olcsók és beszerzésük sem egyszerű, Magyarországon pedig még kevés jelenik meg. Mindezzel együtt helyben hozzáférhetnek az olvasók, illetve mi is szívesen kivisszük magunkkal konferenciákra, előadásokra, és bemutatjuk a pedagógusoknak, könyvtárosoknak, érdeklődőknek ezeket a könyveket. Sokan ennek hatására válnak e könyvek vásárlóivá.
- Az Új Köznevelés októberi száma A hónap témája rovatban az OPKM-mel foglalkozik (p. 17-43.).

2020. márciusában a Mályvavirág Alapítvány céljaihoz kapcsolódva a szarvasi Városi Könyvtár link olvasótermében egy különálló, a nők egészségéről szóló tematikus sarkot alakítottunk ki. A Szarvasi Mályvapont programjainak, továbbá női témáknak ad ez a sarok helyet, pl.: Szülőknek a HPV elleni oltásról; Beszélgetés Dubovecz Edina stílustanácsadóval; Önismereti csoport Kós Nóra pszichológussal. Elsődleges cél, hogy a méhnyakrákkal érintett nők információhoz jussanak, segítsük őket újra nővé válni, így ezek a segítő programok ingyenesek. Másodlagos célunk, hogy általában felhívjuk a figyelmet az egészségvédelemre, így bármi ide kapcsolódhat, ami az egészséggel összefügg. Nem utolsósorban a polc témába vágó könyveket is ajánl látogatóinknak.
Azóta Orosházán is avattak Mályva Polcot. Bízunk benne, hogy minél több ilyen összefogás lesz!

- Az ötlet nem az enyém, hanem Baginé Tóth Erika könyvtárvezetőé. Januárban, az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét keretében tartott kerekasztal beszélgetést követően (amelynek az intézmény adott helyet) pattant ki a fejéből. Felvetette, mi lenne, ha a könyvtár egyik szegletében kialakítanánk a hölgyek számára egy olyan polcrendszert, ahol a Mályvavirág Alapítvány kiadványai mellett egyéb olyan könyvek is megtalálhatók lennének, amelyeket kifejezetten nekik szánunk. Vagyis minden, ami bennünket érdekelhet, és valamilyen formában kapcsolódik az egészséges életmódhoz - taglalta az előzményeket Bartus Beatrix, a Szarvasi Mályvapont vezetője.

A márciustól eltelt időszakban három női program valósult meg - mondja Baginé Tóth Erika. Örömmel fogadjuk a helyi ötleteket, önként jelentkező előadókat. Legutóbbi találkozónk alkalmával a Wéber Anna és lányai Varróműhely mutatkozott be legújabb fejlesztésével. Minden hónapban új beszélgetésre várjuk a nőket (és az őket elkísérő férfiakat is), terveink között szerepel a fiatalabb korosztály megszólítása is.
A vonatkozó fotókat ld.: link

A tájékoztató jellegű vélemények megoszlása:
15 - igen, ragaszkodva a könyvtár küldetéséhez és etikai kódexéhez
3 - igen, szolidaritásban az érintettekkel
3 - nem, mert ránk húzza a politika a vizes lepedőt
0 - nem, szakmai szervezeteink már így, addig is megfelelően kiállnak az érdekeink mellett.
1 - megírom: kit@gmconsulting.hu
Petrovszki Mária: "A pálya széléről kiabálok be, mert semmilyen szakmai szervezet tagja nem vagyok már kb. 15 éve. Ennek oka, hogy nem láttam értelmét tagja lenni olyan szervezetnek, amelynek sem szakmai, sem érdekképviseleti munkáját nem tapasztalom. Ez a mostani hallgatás ebben a fontos kérdésben pedig felveti bennem a kérdést, hogy képviselheti-e a szakmát olyan szervezet, amely a saját etikai kódexével is szembe megy? A hallgatás számomra azt jelenti, hogy a szakma vezetése szervilis, vagy ami még félelmetesebb, egyet is ért és a hallgatással közösséget is vállal a könyvek, írók, információk politikai célú minősítésével."
- A válaszokból úgy tűnik, hogy a könyvtáros közösség elégedetlen a könyvtáros szervezetek véleményformáló és érdekérvényesítő kékességével és tevékenységével. Nem először, nem másodszor. A témában pikáns, hogy az érdekképviseleti szervezetek a saját maguk által elfogadott etikai kódexnek nem látszanak megfelelni. (MG)

Tíz iskolai könyvtár vállalta, hogy életében először, élőben jelentkezve is megmutatja munkáját. Az eddig lezajlott közvetítések is jól mutatják iskolai könyvtáraink sokszínűségét, tartalmas munkáját. Láthatunk a könyvtári terek mellett bemutatóórát, tanárral, diákkal való beszélgetést, jó gyakorlatokat. Meggyőző, amikor a könyvtárat a diákok mutatják be, mesélnek arról, miért fontos nekik. A sorozatba az OPKM is beszállt két szakmai beszélgetéssel. Fenyő D. György magyartanár és Nagy Attila olvasáskutató mondták el iskolai könyvtárakat is megerősítő gondolataikat egy-egy beszélgetés keretében.

Minden október az iskolai könyvtárak világhónapja. Ekkor törekszünk arra, hogy minél szélesebb körben mutassuk meg mire valók az iskolai könyvtárak. Miért jó annak, akinek iskolájában van? Miről marad le, akinek nincs? Csak röviden: tanulás, szórakozás, olvasmány, közösség, élmény, információ, program...
A Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) a világjárvány okozta bezártságra, nehézkesebb szakmai kommunikáció okozta kihívásra reflektálva szervezte meg 2020-ban a KÖZELÍTÉS (Zoom in) közvetítéssorozatot. Az iskolai könyvtárak élőben jelentkeznek be és mutatják be kb. 30 percben, hogy mit adnak ők a gyerekeknek, pedagógusoknak.
Az élő közvetítések, melyek vissza is nézhetők link , azt is megmutatták, hogy a könyvtárostanárok nemcsak sokféleképpen támogatják az iskolát, a gyerekeket, hanem bátrak és kreatívak is, a rendelkezdésre álló technikából kihozzák, amit csak lehet. Ezek nem mind professzionális videók, de hitelesek. Egyikük sem közvetített még élőben a YouTube-on, de ezt is megoldották.
Az élő közvetítések október 22-ig tartanak! Még az utolsó napon is lehet élőben KÖZELÍTENI.
A videócsatorna: link

- Bár összességében romló tendenciát látunk, azért az jó jel, hogy a fiatal felnőttek olvasnak könyvet is - állapítja meg Gál Katalin, az MKKE elnöke. - Az aktív, szellemileg friss hatvanasok szintén javítják az átlagot. Tizenöt évvel ezelőtt úgy tekintettünk rájuk mint elhasználódott, idős korosztályra, ma pedig úgy, hogy mi lenne velünk nélkülük. Nélkülözhetetlenek az oktatás területén és az egészségügyben is. A vizsgálat eredményében megmutatkoznak azok a törekvések is, amelyek az utóbbi években megfigyelhetők az oktatásban: a pedagógusok látható módon elrúgták magukat a masszív kötelező olvasmányoktól, és a kortárs szerzők műveit is ajánlják olvasásra. Mert nagyon jó könyv A kőszívű ember fiai, de a 13-14 évesek nehezen értik. Kár volna elvenni a gyerekek kedvét Jókaitól azáltal, hogy felvezetés nélkül kapják kézbe a regényeit.

Mi van a mérleg másik oldalán? A férfiak 59 százaléka szinte soha nem vesz könyvet a kezébe. Ugyanígy a középkorúak, a községekben élők és a közép-dunántúliak 60-63 százaléka sem. Az alacsonyan iskolázottak 72 százaléka, a háztartásbeliek 82 százaléka és az alkalmi munkát, megbízásokat vállalók teljes köre szintén nem olvas. Hogy miért? A legtöbben közülük nem kertelnek, egyszerűen megmondják: nem szeretnek olvasni. Mára nyilvánvaló, hogy olvasás helyett filmeket vagy filmsorozatokat néznek az emberek (2005 óta 12 százalékról 21 százalékra nőtt ez az arány). Vagy más szabadidős tevékenység után néznek, például sportolással, internetezéssel töltik a szabadidejüket (ez az arány 2 százalékról 16 százalékra emelkedett 2020-ra).
Bernát Anikó és Hudácskó Szilvia kutatási jelentése hozzáférhető a link oldalon.

Demeter Szilárd: Az eredmények láttán 2021-től masszív olvasásnépszerűsítő programba kezdünk az Országos Széchényi Könyvtárral.

Sok milliárdnyi kétes hatásfokú könyvtárpropaganda után...
TanulomMagam vlogger: Sziasztok! A mai videóban 10 okot gyűjtöttem össze nektek, hogy miért kell azonnal elkezdenetek olvasni, hiszen az olvasás olyan mértékben fejleszt titeket és olyan sok mindennel hozzájárul az életetekhez, hogy szükségetek van rá.

A Culture by Prescription (Kultúra Receptre) dán projekt lényege, hogy négy önkormányzat lehetőséget kínált a stresszel vagy depresszióval küzdő lakosoknak, hogy részt vegyenek egy 10 hetes csoportos foglalkozáson. Ez kulturális elfoglaltságokat takar, hetente 2-3 alkalommal. A projekt 2016 és 2019 között futott, az eredményeket nemrég publikálták.
A résztvevők például festettek, énekeltek, és olvastak. Voltak könyvtárakban, múzeumokban, kulturális központokban és több önkormányzati fenntartású intézményben. A projekt ideje alatt az intézmények olyan tevékenységeket fejlesztettek ki, melyek célja a résztvevők mentális egészségének támogatása volt.
A projekt államilag támogatott volt, több mint 800 résztvevővel, melynek 75 százaléka nő volt. 97 százalék elégedett a projekttel. Tízből nyolc ember arról számolt be, hogy jobban érzi magát a kurzus végeztével, mely segítette a rehabilitációjukat és a küzdési készségüket. A résztvevőknek majdnem a fele úgy gondolja, hogy a program könnyebbé tette számukra az álláskeresést is. Emellett új perspektívából láthatták a helyi közösséget, és felfedezhették a kulturális lehetőségeket, főleg a könyvtárakat és múzeumokat.
Sokan úgy jellemezték a programot, mint "szünet a betegségben, kihívásokban, gondokban", mivel semmilyen teljesítési követelmény nem lett megszabva. A részvétel új lehetőségeket és a gondolatoktól való menekülést kínálta. Az emberek nyugalmat kaptak, és egy közösséget, ami másról szól, mint a szenvedésük.
A fókusz a kultúrán van, nem a diagnózison. Csoportos folyamat, ahol a résztvevő hozzá hasonló gondolkodású emberekkel találkozik. Ez önbizalmat ad, és segíthetik egymást a rehabilitáció felé vezető úton.
Zenetanárok, művészek, könyvtárosok és múzeumi idegenvezetők jelentkeztek a foglalkozások megtartására. Kulturális nézőpontból nagy erőssége a projektnek, hogy az intézmények összefogtak és együtt dolgoztak. A legnagyobb résztvevő önkormányzat (Aalborg) folytatja a projektet, attól függetlenül, hogy már nem támogatják anyagilag. (ref.: Salamon Sára)

Nita Mosby Tyler:
- Mi lenne, ha a fehérek élen járnának a rasszizmus elleni harcban?
- Vagy... mi lenne, ha a férfiak lennének a női béregyenlőség élharcosai?
- Vagy... mi lenne, ha a heteroszexuális emberek kiállnának az LMBTQ-ügyekért?
. És mi lenne, ha az egészséges testtel élők felszólalnának a fogyatékossággal élőkért?
Tudjátok, kiállhatunk bizonyos ügyekért, elmondhatjuk a véleményünket, és megvédhetünk másokat, még ha úgy is tűnik, hogy az ügy nem érint minket. És igazából ezek a legsürgetőbb ügyek. És természetesen az embereknek fogalmuk se lesz, hogy mit keresel ott, de pont ezért kell az igazságtalanság elszenvedőinek elfogadniuk a segítséget. Tudjátok, úgy kell harcolnunk az igazságtalanság ellen, hogy közben megőrizzük a jóindulat tudatát. Amikor a fehér emberek kiállnak és harcolnak a fekete és barna bőrű emberek felszabadításáért, a fekete és barna bőrű embereknek el kell fogadniuk a segítségüket. Tudom, hogy ez bonyolult, de ez közös munka, és szükség van arra, hogy mindenki mindent beleadjon. (TED)

- "A könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlőség, a szellemi szabadság és az információ szabadsága mellett" - olvashatjuk a könyvtárosok etikai kódexében. Melynek alapján a könyvtáros számára nem választás kérdése a váratlan szövetséges státusz. Ami nem feltétlenül az utcára vonulást jelenti, de azt mindenképpen, hogy az egyes társadalmi csoportok - kisebbségként is - egyenlően, megkülönböztetés nélkül jussanak hozzá az őket érdeklő információkhoz. S ha a könyvtáros ebben elakadást észlel, akkor etikai kötelessége (is) ezt a célt biztosítani. (MG)

Az "eladók" jól tudják kezelni az ügyfelek által megfogalmazott igényeket. Az "értékesítők" viszont a még meg sem fogalmazott igényeket is képesek megválaszolni. A különbség az információszolgáltatásokban is tetten érhető, így a könyvtárakban is. Hiszen mindenki találkozott már olyan használóval, olvasóval, aki nem, vagy csak részlegesen tudta megfogalmazni igényét. Az eladói és értékesítői lét között az ügyfélismeret áll: ahogyan az Őfelsége pincére voltam c. filmben a felszolgálók már a vendég megjelenésekor igyekeznek megjósolni, mit is fog rendelni. (Az ügyfélismeretet biztosíthatja a sok éves tapasztalat, vagy - pl. a Google esetében - a keresési előzmények ismerete.)
A használói igény megismerésére alapul a használói probléma megoldására adott javaslat, azaz, a könyvtár ügyfélre szabott kínálata. Ennek minőségét az jelzi, ha a befogadó le tudja azt vetíteni saját életére. Egy MTMT-t (Magyar Tudományos Művek Tára) építő könyvtáros esetében üzenet lehet pl.: a kutató a majdani pályázati pénzek megszerzése érdekében kíván-e láthatóvá válni a hazai tudós közösség előtt. (Mert ha igen, akkor érdemes igénybe vennie a könyvtárost, mint kutatói-publikációs pályájának MTMT-beli rögzítőjét.)

A multinacionális vállalatok (vagy éppen kormányok) és a kisvállalkozások marketingkommunikációja közötti különbség az, hogy az előbbiek (jellemzően) stratégia mentén, az utóbbiak pedig inkább ad hoc, és gyakran érzelmek mentén kommunikálnak. Ha az előbbiek lehetőségeit akarjuk megragadni, akkor üzenetünk kommunikálását lépésekbe tudjuk rendezni. Például, hogy tudatosítjuk: az első üzenetem célja nem a végső siker learatása, hanem mondjuk, hogy elérjem: a felettesem/ügyfelem/főnököm akarjon velem leülni tárgyalni, elképzelésemet meghallgatni. Könyvtári vonatkozásban például: a nemhasználók számára megéri imázsüzeneteket készíteni, amelyek nem a könyvtár szolgáltatásairól, hanem pl. a könyvtárnak kúl voltáról szólnak. A részletekről - hogy milyen szolgáltatásokat vehet igénybe - akkor érdemes szólni, ha a megcélzott csoport tagja belépett az épületbe. Ilyen módon szegmentálni lehet a kommunikációt, pontosabbá tett célokhoz megfelelőbb eszközöket lehet találni.
E frontkommunikációs eljárásokról a Magyar Információbrókerek Egyesülete szervezésében März Rajmund (Training Hungary) beszélt az október 20-i webes tréningen.

Budapest megpályázza a "Világ Könyvfővárosa" címet 2023-ban - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester kedden, hozzátéve, hogy reményeik szerint az egyéves programsorozattal a könyvszakmát és a kulturális turizmusban érintett szereplőket is támogathatják.
Az Egyesült Nemzetek Szövetségének kulturális világszervezete, az UNESCO 2001 óta minden évben pályázati úton választ ki egy-egy várost, amely áprilistól márciusig, egy teljes éven át "A Világ Könyvfővárosaként" (World Book Capital) működik. Az utolsó két európai könyvfőváros Wroclaw (2016) és Athén (2018) voltak, 2020 aktuális könyvfővárosa Kuala Lumpur, 2021-é pedig Tbiliszi lesz. 2023-ban a világrégiók rotációja ismét európai várost is a címhez segíthet majd.
Gy. Németh Erzsébet, a humán területekért felelős főpolgármester-helyettes arról tájékoztatott, hogy a tervek szerint a programok nagy része ingyenes lesz, mert a főváros vezetésének alapvető célja a kulturális szegénység felszámolása: "Magyarországon sajnos sokan nem tehetik meg, hogy új könyveket vásároljanak, a könyvvásárlás privilégium lett. Amennyiben Budapest pályázata támogatást kap, szándékunk az, hogy mindenki számára elérhető, ingyenes könyv- és olvasásnépszerűsítő programokat szervezzünk."
A pályázatot szakmai grémium készíti elő, az egyeztetések már a tavaszi karantén ideje alatt elkezdődtek, amikor a fővárosi könyvtárak zárva voltak.
"A könyv szeretete, a könyvtárak látogatásának szép hagyománya, az olvasásra nevelés - ezek lehetnek a könyvfőváros-év fókuszában. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár több nagy hazai és nemzetközi szakmai projekt gazdája volt az elmúlt években. Ezek tapasztalatait felhasználva veszünk részt a program megvalósításában" - mondta el dr. Fodor Péter főigazgató, a pályázatot készítő szakmai bizottság vezetője.

Egyik szeptemberi lapszámunkban szóltunk link a Guardian cikkéről, mely beszámolt arról, hogy Új-Zéland nemzeti könyvtára profiltisztítást végez: megszabadul állománya akár értékes, de nem "újzélandisztikum" állományrészeitől. Mindezzel nagy felháborodást váltott ki. Jeleztük: feltehetően érdemes lett volna a témában jobban kommunikálniuk.

Így igaz, ezért nem is ezt kérném számon. Ugyanis a nagy brit napilapok közül ez foglalkozik legtöbbet a könyvtárakkal. Az én megítélésem szerint a kelleténél konzervatívabban. Ez önmagában akár ízlés kérdése is lehet. Az ugyanakkor már újságírói feladat, hogy a vázolt helyzetet nagyobb összefüggésbe helyezze. Ezt - meglátásom szerint - nem tette meg az optimális szinten. Tehát utánajárt ugyan a dolgoknak; megkérdezte a feleket, de inkább érzelmi húrokat pengetett, mintsem bemutatta volna a teljes képet. Magam így utaltam a KIT-ben erre: link
Ám még mielőtt a Guardian és a KIT kaliberét hasonlítgatnánk - érdemes megállapítani, hogy a téma nemzetközi szinten neuralgikus. Bár éppen pl. az Egyesült Királyságban is láttam példát a helyzet ügyes kezelésére: e lista olvasói közül többen is ott voltak a Kelet-Angliai Egyetem (EAU) könyvtárában, ahol talán Koreny Ágnes(?) kérdezett arra, hogy hol találjuk a muzeális könyveket. A könyvtáros először nem értette, mire is gondolunk. Majd elmondta, hogy voltak ugyan könyvtárukban ilyenek, de továbbadták egy muzeális könyvekkel foglalkozó intézménynek (másik könyvtár? múzeum? - nem emlékszem), mert az EAU könyvtárában nincs az ilyen könyvek iránt jelentős igény, nincs képzett személyzet, illetve megfelelő, védett környezet. Amit a fogadó intézmény ugyanakkor biztosít.

Summa: a dokumentumokról nem érzelmek, hanem evidenciák, valamint költség-haszon elemzés mentén döntöttek, mely által több vonatkozásban is szinten növelték a társadalmi hasznot.

Kell-e programszervezőnek lenni egy könyvtárosnak? - Igen. Összevont intézményben a könyvtárak gyakran a művelődési ház vagy művelődési központ dolgozóira hárítanak. Önálló könyvtáraknál pedig kollektíva- és vezetőfüggő. Szervezzünk programokat! A kulturális törvény előírásán túl saját érdekeinkből is. Megismerkedhetünk érdekes emberekkel, akár előadói, akár látogatói oldalról. A programokra olyan látogatók is eljönnek, akik sosem jártak a könyvtárban, de ezután majd fognak. Beiratkoznak és kölcsönöznek és olvasni is fognak.
Ha kihasználjuk a rendezvények könyvtárhasználatra való lehetőségeit:
- nő a regisztrált használók száma
- egyre többen olvasnak
- emelkedik a napi forgalom
- lehetőséggé válik a face to face igényfelmérés
- támogatja a tanulást
- segíti egyes kompetenciák fejlesztését (pl. kommunikációs készség, szövegértés)
- nő a további programok látogatottsága
- nő a könyvtár társadalmi presztízse
- új kapcsolatok jönnek létre
- új ötleteket generál
- pozitívan hat az állományalakításra és az állomány elhelyezésére
- könyvtárosok oldaláról új tapasztalatok szerzése
- segíti a stratégiai tervezést
- marketing és népszerűsítés (helyi médiumok jelenléte)
- segíti a könyvtár emberi erőforrás menedzselését. (Molekné KőrösiBeatrix)

Az információ - tudás - bölcsesség hierarchiát minden könyvtáros ismeri. Ezért alap nem elkövetni azt a hibát, hogy információs tudásnak állítunk be. Az utóbbi ugyanis magába foglalja az információ releváns értelmezését, viszonyba helyezését is. Vegyünk egy példát. (MG)

- "Egész Európában nehéz a helyzet. Még Németországban is többen halnak meg, mint Magyarországon. A magyar egészségügy európai összevetésben egyelőre jól állja a sarat" - mondta [...] egyperces facebookos bejelentkezésében, majd úgy folytatta: "Bízunk az orvosainkban, az ápolóinkban, a járványügyi szakembereinkben, és bízunk a határvédelmet biztosító rendőreinkben is." Végül azt tanácsolta, a síszezonban senki ne menjen külföldre.
Nem lenne meglepő, ha Németországban tényleg több koronavírusos fertőzött halna meg, hiszen a lakosság száma nyolcszorosa Magyarországénak. A második hullámot nézve sajnos mégsem igaz, amit a miniszterelnök állít. Szeptember óta Németországban 412, Magyarországon pedig 437 elhunytat regisztráltak. Az elmúlt két napban éppen Németországban haltak meg többen, de bőven voltak napok az utóbbi időben, amikor a fordítottja volt igaz.
Az egyetlen szempont, ami alapján [...]-nak igaza van, az az összesített halálozások száma. A járvány kirobbanása óta Németországban több mint kilencezer, Magyarországon több mint ezer ember halt meg. De egyrészt ez nem sokat árul el a mostani helyzetről, másrészt népességarányosan nézve lassan összesítésben is utolérjük Németországot.
Összefoglalva: Nemcsak Németországhoz, másokhoz képest is elég rosszul állunk. (444)

"A Fővárosi Szabó Ervin könyvtárból maximum mennyi időre lehet kivenni könyvet? Tagság nélkül is vehetek ki könyvet?" - tették fel a kérdést a minap a Gyakori kérdések szolgáltatás oldalán. Vajon miért nem a legkézenfekvőbb forrást választotta és a könyvtár hivatalos honlapján tájékozódott az illető? A választ csak találgathatjuk. Elképzelhető, hogy a könyvtár 62 oldalas hivatalos használati szabályzata link túl hosszú volt a böngészéshez. Lehet, hogy a nagyon egyszerű kérdésekhez egy GYIK-ben könnyebben megkapta volna az illető a választ. (MG)

Az életkor-elmélet szerint (ld.: link , 1. oldal)
A kutatók arra jutottak a cseh cégek vizsgálata alapján: azok a vállalatok képesek a legtöbbet kihozni az ipar 4.0 kínálta lehetőségekből, amelyek díjazzák a dolgozók kreativitását, a kockázatvállalást, és minél kisebb bennük a bürokrácia, valamint a szigorú hierarchia. Nem meglepő módon azt is megállapították, hogy a legtöbb vállalatnál még bőven van hova fejlődni ezen a téren.
Amikor két évtized elteltével a Deloitte elemzői Schlenker kutatásából kiindulva megnézték, mit tehetnek a legmodernebb környezetben dolgozó cégek vezetői, ezeket a tanácsokat adták:
- Gondolkodjanak csapatban, és éreztessék az alkalmazottakkal, hogy éppen milyen cél eléréséért dolgoznak. Díjazzák, ha a dolgozók közösen oldanak meg feladatokat; ha nagyobb kihívással szembesülnek, hívjanak össze több embert, hogy megoldást találjanak; és már a feladatok kiosztásánál tisztázzák, ki kivel tud együttműködni.
- Támogassák azt, hogy a dolgozók minél több saját döntést hozhassanak, ne kelljen minden apróságot a főnök főnökével engedélyeztetni. Üljenek le gyakran beszélni az alkalmazottakkal, akár kis csoportokban, akár kettesben, ne csak évente legyen egy nagy teljesítményértékelés.
- Ha azt akarják, hogy a dolgozók használják bátrabban és kreatívan a digitális megoldásokat, akkor kezdjék ezt saját maguk.

A Nemzeti Társaság a Gyermekekkel Szembeni Kegyetlenkedés Megelőzésére nevű brit szervezet saját felmérésére hivatkozva állítja azt, hogy 2019-ben a gyermekek online megkörnyékezése megháromszorozódott, minden ötödik áldozat 12 éven aluli volt. A Missing Children nevű európai ernyőszervezet azt tette hozzá, hogy ez a magatartás az esetek jelentős részében valamiféle szexuális kizsákmányoláshoz vezet, ami a gyermekek otthonról történő elmenekülésének egyik fő kiváltó oka. Évente összesen mintegy 250 ezer eltűnt gyermeket regisztrálnak Európában.
A brit felmérésben 2000 gyermeket kérdeztek meg, akik 11 és 17 év közöttiek. Arra jutottak, hogy azok a fiatalok, akik nagyobb mértékben támaszkodnak a közösségi médiára és ezzel párhuzamosan boldogtalanok, extrovertáltak és magányosak, jobban ki vannak téve annak, hogy online megkörnyékezzék őket. A fiatalok 4 százaléka került kapcsolatba olyan felnőttel, aki valamilyen szexuális üzenetet juttatott el hozzájuk. Ugyanakkor a boldogtalan, magányos, az internetet átlagnál többet használók körében ez az arány már 9 százalék volt. Amennyiben két, veszélyeztetett csoportban lévő fiatal találkozott az online térben, akkor már minden ötödik arról számolt be, hogy valamiféle szexuális üzenettel találkozott. Sok esetben képek cserélnek gazdát, és ekkor már a fotó tulajdonosa elveszíti az irányítást a kép felett, azzal könnyen vissza lehet élni, zsarolásra, zaklatásra lehet használni.

- A könyvtárat segítheti a SEXI modell link a fenti célokhoz való csatlakozásban. (MG)

Kinek éri meg az e-könyv és mennyi idő alatt térül meg az e-könyv?
Látható, hogy viszonylag kicsi még a magyar e-könyv fogyasztók bázisa, és azok körében is, akik szeretnek olvasni, főként a hagyományos könyveknek nagy a népszerűsége. Aztán az is látható, hogy a könyvolvasók közül sokan, ha vesznek is új könyvet, azt is akciós áron szerzik be.
A Pénzcentrum megvizsgálta a nagyobb könyvterjesztők árszabását kötetenként, ahol a mű megtalálható volt e-könyvként és hagyományos formában is. Azt láthattuk, hogy az e-könyvek több mint 50 százalékkal olcsóbbak a nyomtatottaknál, sőt akár fele annyiért megvehetjük digitálisan a könyveket. Ez azonban csak akkor igaz, ha a teljes árat nézzük, akciók nélkül. Az akciós nyomtatott könyvek és a teljes árú e-könyvek között nagyjából 30 százalékos árkülönbség mutatkozott.
A korábban említett felmérés szerint átlagosan 37 könyvet olvasnak azok a magyarok, akiknek ez a hobbijuk. A számítás kedvéért tegyük fel, hogy van az átlagos könyvkedvelő, aki évi 10 könyvet olvas, és van a könyvmoly, aki 50-et is. Az olvasott könyvek egy része lehet könyvtári vagy ajándékba kapott, vagy kölcsönkönyv, antikvár, stb.

Eddig nem értette a klímaváltozást vagy a karbonsemlegességet? Anzselika Habpatron elmagyarázza
A lényeg: 2050-re nem lesz burgonya, vége a krumplis tésztás időnek. Túl okosak a tudósok és nem tudnak lesüllyedni a mi szintünkre - magyarázza friss videójában Anzselika Habpatron, hogy miért is nehéz az átlagembernek megértenie és átlátnia a klímaváltozást.
"A Földnek teljesen mindegy, hogy megváltozik a klímája, viszont mi emberek és az állatok ki fogunk pusztulni" - figyelmeztetett arra, miért is kell a problémával foglalkoznunk.
Ha eddig nem vette volna elég komolyan a klímaváltozást, íme egy újabb érv Anzselikától: 2050-re nem lesz burgonya, így vége a krumplis tésztás időknek. Ha kíváncsi, mi köze a globális felmelegedésnek például a gólyák intelligenciájához, nézze meg a videót: ...

"Néhány évvel ezelőtt a világ legnagyobb radiológuskongresszusán, Chicagóban még gondterhelten borongtak a kollégák, hogy a gépek teljesen feleslegessé teszik a munkájukat" - mondja el személyes tapasztalatát Kardos Lilla, a legnagyobb hazai képalkotó diagnosztikai szolgáltató, az Affidea Magyarország Kft. orvos igazgatója. "Mostanra világossá vált, hogy nem fenyegetés, hanem óriási segítség lehet a megfelelően algoritmizált és felépített MI-rendszer. A már kísérleti módon működő intelligens szoftverek bajfelismerése nem tér el a legtapasztaltabb radiológusokétól, sőt hajszálnyival jobb is annál" - utal a legfrissebb szakirodalmi publikációkra. Az lenne az ideális, ha minden röntgen-, CT-, MR-felvételt kettős leletezéssel látnának el - vagyis egymástól függetlenül két szakorvos írná le, mit lát rajtuk. Csakhogy ez ritkán valósítható meg a szakemberhiány miatt. Ha komputer léphetne be második leletezőként, azzal nagyban javulhatna a diagnózis biztonsága. "Nemzetközi együttműködés keretében két ilyen intelligens programot is tesztelünk. Az egyik a tüdő, a másik az emlő elváltozásait vizsgálja, alapvetően a daganatok azonosítására, tipizálására, változásuk megítélésére fókuszálva" - magyarázza Kardos Lilla.

A nyugat-afrikai Sierra Leone-ban minden tizedik nő meghal szülés közben. Az egészségügyi rendszerek törékenyek - a helyzetet az Ebola és most a COVID-19 is súlyosbítja -, miközben az alapkezeléshez való hozzáférés gyakran korlátozott.
A terhes nők útjai, amíg problémájukkal eljutnak a megfelelő kezelésig, hosszúak és traumatikusak lehetnek. Az Al Jazeera hírügynökség által megosztott képregénysorozatban négy nő meséli el nehézségeit és túlélését egy olyan országban, ahol a teherbe esés a halál kockázatát jelenti. (Al Jazeera)

A képregény az a műfaj, mely funkcionális analfabéta embereknek is hatékonyan tud információt átadni. A weben elérhető prezentáció egyszerű: sok, egyszerűen értelmezhető, kifejező kép; nagyon kevés szöveg. A képek folyama megállítható, visszalapozható. (MG)

Disney+ katalógusában szereplő rajzfilmeket, köztük a Dumbo, a Pán Péter és A dzsungel könyve című klasszikusokat olyan felirattal láttak el, amely a produkciókban előforduló sztereotípiákra hívják fel a figyelmet.
"Ez a műsor negatívan ábrázol és kezel embereket vagy kultúrákat. Ezek a sztereotípiák akkor is rosszak voltak és ma is azok" - idézi a figyelmeztetést a BBC nyomán az MTI.
A Disney+ megjegyzi: ahelyett, hogy eltávolították volna a filmeket a programból, "inkább tudomásul akarják venni annak káros hatásait, tanulni akarnak belőle és párbeszédet kezdeni egy befogadóbb jövő megteremtése érdekében". A figyelmeztető felirat megjelenik az említett rajzfilmek mellett a Macskarisztokraták, valamint a Susi és Tekergő lejátszásakor is.
A streamingszolgáltató először tavaly novemberben kezdte feliratozni a rasszizmussal kapcsolatos figyelmeztetéssel a katalógusában szereplő filmeket. Akkor azonban még rövidebb volt a figyelemfelhívó szöveg, és csupán annyit jegyzett meg, hogy eredeti formájában vetítik a produkciót, amely "esetleg azóta elavult kulturális ábrázolásmódot tartalmazhat".
A BBC szerint a Disney+ szolgáltatásában egyes filmek, köztük az 1946-ban készült A Dél dala - Rémusz bácsi meséi, egyáltalán nem szerepelnek a rasszizmus megjelenítése miatt.

Tavaly beszámoltunk egy olyan holland projektről, amely többek között egészségügyi tájékoztatószolgálat is - a könyvtárak csatornáján keresztül: Tényleg az információs társadalom alapintézményévé teszik a könyvtárat... link . Ez a modell tehát a társadalmi tájékoztatást a könyvtári tájékoztatási funkcióval karöltve képzeli el. (Ld. SEXI modell link ) A most induló hazai projekt a hírek szerint nem él ezzel a lehetőséggel. (MG)

A költségek 70 százalékát az EFOP fedezi, ami az EU és a magyar állam közös programja.
Nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központot hoznak létre a kormány csütörtök este közzétett határozata alapján. A 2 milliárdos költség 70%-át az EFOP (Emberi Erőforrás Operatív Program) fedezi, amely az Európai Unió és a magyar állam közös programja. A pályázat alapján elnyert uniós támogatást a kormány fogadja és adja tovább a pályázóknak.
Ugyanilyen forrásból finanszírozzák a járóbeteg irányítási rendszerek korszerűsítését, amire 16 milliárd forintot szánnak. A határozat szerint "elkerülhetetlen a szakellátás és az alapellátás közötti betegút-szervezés folyamatának megfelelő fejlesztése is, és olyan rendszer kialakítása szükséges, amely kezeli a járási szintű betegútszervezést, hatására nagyban fokozódik az alapellátást végző háziorvosi körzetek, praxisközösségek és a városi kórházak együttműködésének támogatása". (HVG)

Hogyan került kapcsolatba a hálózatelmélettel, amely a szakterülete lett?
Barabási Albert László: - New Yorkban éltem. 1994 karácsonyán kikölcsönöztem az IBM könyvtárából egy számítógép-tudománnyal foglalkozó könyvet, és annak az egyik fejezetében találkoztam először a számítógép-hálózat gondolatával. Éreztem, hogy érdemes foglalkozni a koncepcióval, és sokkal tágabb alkalmazásai is vannak. A Covid alatt az irodám takarítása közben az egyik dobozban, amihez évek óta nem nyúltam, megtaláltam azt az ábrát dátumozva, amelyet három héttel azután nyomtattam ki, hogy elolvastam a könyvet. Tehát az első terméke annak, hogy hálózatokkal fogok foglalkozni, nem egy képlet vagy szakcikk, hanem egy vizualizáció volt. ...
Sok olyan kiállítás van, ahol szabályszerűen képletek, tudományból átemelt gondolatok, formák jelennek meg műtárgyként.

A Médiapiac Online impresszumából már el is tűnt a lap összes munkatársának, eddigi szakújságíróinak neve, miután Boros Bánk Levente felvásárolta a lapot.
Szerdán írta meg a Magyar Nemzet, hogy Boros Bánk Levente politológus, a Nézőpont Csoporthoz tartozó Médianéző Központ igazgatója felvásárolta a Médiapiac című nyomtatott lapot és a mediapiac.com netes újságot. Egy nappal később a Media1 már arról ír, hogy az új tulajdonos érkezése azt is jelenti, hogy elbocsátották a lap eddigi teljes szerkesztőségét. Ahogy a Media1-nek az egyikük fogalmazott: "kisöpörték az egész szerkesztőséget". A szerzőgárda, valamint a lapmenedzser neve el is tűnt a lap internetes oldaláról.
Boros Bánk Levente a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt, hogy "terveink szerint elsődleges információforrássá kell a lapnak válni, egyes médiapiaci, de politikailag releváns témák is nálunk jelenhetnek majd meg először. Ebben segítségünkre lesz a Médianéző Központ és a Nézőpont Intézet által felhalmozott szakmai know-how és tudástár, valamint a lapban publikáló, szakmailag elismert újságírók."

Az információáramlás elakadása miatt érdemes külön alcsoportot léthehozni a könyvtárak weblapján a különösen veszélyeztetett LMBT személyek és gyermekek számára információval szolgáló szervezetek honlapjából:
Háttér Társaság link transzneműek számára: link Labrisz Egyesület link Szimpozion Egyesület link
Mozaik Közösség elsősorban keresztény melegeknek link illetve a helyi meleg szervezet elérhetőségét, link link link
Ezekkel a kérdésekkel ritkán találkozik a könyvtáros szemtől-szemben az olvasóval, érdemes az információkat a könyvtár nyilvános felületén is közzétenni: VAN SEGÍTSÉG. (Somorjai Noémi)
- Kapcsolódó: Mindenhol vannak transz- és nembináris könyvtári munkatársak link

Shazam-szerű funkcióval egészül ki a Google-keresés: akár egy eldúdolt dalról is kiderítheti az eredeti zeneszámot.
Mindannyiunkkal előfordulhatott már, hogy a fejünkben motoszkált egy dal, de nem tudtuk sem a szövegét, sem az előadóját - és ez gyakran bosszantó lehet. Nos, a jövőben a Google is segíteni tud majd az ilyen esetekben, ugyanis a keresése támogatni fogja a dudorászást, az éneklést, sőt még a fütyülést is. A Google szerint az új funkciót a mesterséges intelligencia, különösen a zenefelismerési technológia területén végzett kutatási erőfeszítései teszik lehetővé.
Az új funkcióhoz meg kell nyitni a mobileszközön a Google alkalmazás legújabb verzióját, vagy megkeresni a Google Search widgetet, rá kell koppintani a mikrofon ikonra, és ki kell mondani: "What's this song?" (Mi ez a dal?), vagy meg kell érinteni a Search a song (dal keresése) gombot. Ezután el lehet kezdeni dúdolni úgy 10-15 másodpercig. A Google Segéddel hasonlóan egyszerű a dolog, csak meg kell kérdezni tőle, hogy mi ez a dal, s kezdődhet a dúdolás.
Miután a felhasználó befejezte a dúdolást, gépi tanulási algoritmus elemzi a hangokat, majd előrukkol a végeredménnyel, hogy szerinte melyik az elhümmögött dal.
Nem túl jó énekhangon alapuló tapasztalataink szerint a rendszer jó munkát végez, a Google nagy eséllyel felismeri, melyik dalt próbáltuk szerény bioeszközkészletünkkel előadni.