"Szakmai ismeretek és készségek - átalakuló hivatás. A könyvtáros kompetenciák változása és megjelenése az uniós gyakorlatban" címmel szervezett nemzetközi szakmai konferenciát a Magyar Könyvtárosok Egyesülete az Országos Széchényi Könyvtárban március 3-án. Az elhangzott tartalomból:
a. Alapvető szakmai kívánalmak:
- digitális adatok kezelése
- a felhasználóközpontúság az állomány és intézményközpontú gondolkodás rovására
- élethosszig tartó tanulás.
b. Magyarországon és Romániában a tanfolyamok száma és a résztvevők létszáma is drámaian visszaesett az utóbbi időszakban. Hiányoznak a vonzó életpálya megalapozásának feltételei.
c. A CILIP követelményrendszer páratlan Európában annyiban, hogy egyrészt lehetőséget ad a könyvtárosok önminősítésére, másrészt a képzési rendszer összes szintjén a CILIP szakértői által meghatározott standardok szerint garantálják a kurzusok ekvivalenciáját és minőségét.
d. A tanult, képzett könyvtárosoknak, a komoly hozzáadott értéket biztosító, a háttérben zajló munkakörükhöz kötődően egyre inkább meg kell engedni az otthoni munkát, mert ez komoly versenyelőnyt jelenthet a Z generációhoz tartozó fiatal, magasan kvalifikált munkaerőért harcolva. Azok a munkatársak tartózkodjanak a könyvtárban, akik a fizikai térhez kötődő tényleges munkát látnak el az olvasók és az állomány vonatkozásában.
e. Az uniós pályázatok sikeréhez az együttműködés és a tervezés kompetenciái kellenek.
f. Bár az adófizetők keveset tudnak a könyvtáros munkájáról, a könyvtárosok tartanak saját tevékenységük névvel való bemutatásától.

Ulrike Lang előadó a Facebook-on (IFLA CPDWL, Continuing Professional Development and Workplace Learning) a márc. 3-i budapesti MKE-konferenciával kapcsolatban megjegyezte, hogy hiány van a könyvtárosi kompetenciák felmérésének jó gyakorlatából.
A témára a KIT is felhívta többször a figyelmet, méghozzá a könyvtár céljainak elérésére leginkább befolyással bíró vezetők esetében. 2008-ban írtuk: "A könyvtárakban tapasztalható vezetési és menedzselési gyakorlatról régóta nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok (egyik legutóbbi: Barlai-Csapó: Szervezetfejlesztés és stratégiai vezetés : A módszer link ), ezért az ezzel kapcsolatos történetek leginkább folyosókon keringenek. Pedig a vezető személyisége és gyakorlata alapvetően -- 80%-ot szoktak emlegetni -- határozza meg a könyvtár versenyképességét, mégha e téma nem is nagyon kerül szóba a versenyképességi ródsón. A nemrég kihirdetett stratégiai terv is visszavett az emberi erőforrások fejlesztéséből a korábbihoz képest. A vezetői személyiségfejlesztés pedig nem került elő témaként. Viszont a fenti cikkben említetthez hasonlító vezetői megmérettetés segíthetne a helyzeten." (forrás: link
A rég fennálló hiátusra 2015-ben, a szolnoki kávéházi szekcióban is felhívtuk a figyelmet. Mivel azonban változás nem látszik, lehet, hogy 2016 nyarán is ez lesz a kávéházi szekció témája :-) (MG)

Kutatás, elemzés, internethasználat címmel lesz klubja a Magyar Információbrókerek Egyesületének 2016. március 23-án 17.00-kor (Budapest, Fiktív Pub link ). Vendég: Dr. Papp-Danka Adrienn, oktatásinformatikus. Témák:
- A kutatók információkeresési módjai, adatbázisok és publikus forrásokat (potenciális információs tanácsadóval).
- Nagyméretű kérdőívek eredményeinek elemzése.
- Néhány izgalmas kutatási eredmény megosztása, pl. mely internetes alkalmazásokat használják a magyar diákok; attitűdjük az internethasználattal kapcsolatban.
Jelentkezési lehetőség: info@mibeinfo.hu vagy: link

Bár az utóbbi időben jelentősen átalakultak a könyvtárhasználati szokások, az intézmények szerepe nem csökkent, sőt. A lapunk által megkérdezett könyvtárvezetők arról számoltak be, hogy az elmúlt években nőtt a látogatók száma.
Hiába a digitális forradalom, a könyvtárak látogatottsága nem csökkent az utóbbi években - ez derült ki abból a körképből, amelyet lapunk a budapesti intézmények megkérdezésével készített. A jelenségben szerepet játszik, hogy a könyvtárak alkalmazkodtak az új felhasználói igényekhez, így már nem csak helyhez kötött szolgáltatásokkal várják az olvasókat.
- A lap a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az MTA könyvtára és az Országgyűlési Könyvtár adatait hozza.

Ezen a néven indította útjára a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ online könyvválasztó oldalát, amely nemzetközi példákat is követve készült el az Olvasók Diadala olvasásfejlesztési játék eredményeként. Az adatbázis alapját képező online vetélkedő (link és a könyvválasztó oldal link saját fejlesztésben készült.
Az Olvasók Diadala játék során a 20 csapat közel 200 könyvet olvasott el és dolgozott fel megadott szempontok szerint. E munka eredménye az elsősorban fiataloknak készült Könyvsú-gó könyvválasztó oldal. Az olvasmányélmények olyan ajánló oldala jött létre, ahol minden megjelenő könyvet a gyerekek véleményeztek, ajánlanak, vagy nem ajánlanak saját korosztályuknak. A Könyvsú-go olyanoknak is hasznos, akik a 12-16 éves olvasóknak szeretnének könyvet választani.
Az oldal létrejöttét megelőző játék során a csapatok a kiválasztott könyvekhez élménylapot töltöttek ki, kreatív feladatokat készítettek (a cselekmény SMS összefoglalása, Facebook-profil a főhősről, divatfotó a szereplőkről). Ezek a könyvválasztás során jelenleg is megtekinthetők, ettől még színesebbé és személyesebbé válnak a könyvajánlók.
A Könyvsú-go használatakor a kamaszokat érdeklő 13 műfajból választhatunk, amely kategóriákat könyvcímekkel ruháztunk fel. A műfaj kiválasztása mellett egy másik oszlopban meghatározhatjuk, hogy milyen érzelem legyen a könyvben, amit szeretnénk olvasni. Ezek kiválasztása után megjelennek azok a könyvek, amelyeket a témákban ajánlanak a gyerekek. A borítóra kattintva pedig olvashatjuk a személyes ajánlót, valamint a könyvhöz készített kreatív feladatok. Lehetőség nyílik a hozzászólásra, véleményezésre minden használónak.
Az adatbázis folyamatosan bővül a gyerekek ajánlói alapján. (Fóthy Zsuzsanna)
- Fotók a témábam: link

Ön szerint a weben millió drága dokumentumot illegálisan ingyen elérhetővé tevők... - adtuk közre a kiegészítendő mondatot egy héttel ezelőtt. A nem reprezentatív válaszok:
3 - szabadságharcosok
16 - inkább szabadságharcosok (ez az érték hirtelen növekedett meg!)
4 - inkább tolvajok
7 - tolvajok
2 - nem értek hozzá
3 - más válasz.
- A válaszok szerint a könyvtárosok megosztottak a kérdésben; de inkább szabadságharcosoknak érzik a dokumentumok illegális közzétevőit. Pikánssá teszi a kérdéskört, hogy az e-dokumentumok korlátozások nélküli elérhetősége a könyvtárak létjogosultságával kapcsolatban is kérdéseket vethet fel. (MG)

- Mi is változhat ennek hatására a FSZEK-ben? (MG)
2016. február 25-én a Háttér Társaság munkatársai a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával találkoztak, hogy megvitassák, hogyan nyithatna a könyvtár az LMBTQI emberek felé.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az ország legnagyobb közkönyvtára, több mint 3 millió kötettel, 48 tagkönyvtárral várja az olvasókat. Bár az intézmény küldetésnyilatkozata kiemelt feladatként fogalmazza meg a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonását a könyvtár mindennapi életébe, mindeddig nem sok kezdeményezés történt a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) emberek célzott bevonására. Ezért is fontos, hogy az intézmény legmagasabb vezetői szinten fogadta szervezetünk képviselőit.
A találkozó során a Háttér Társaság képviselői ismertették, hogy milyen szerepe lehet a könyvtáraknak az LMBTQI emberek társadalmi elfogadásának, illetve az érintettek, különösen az LMBTQI fiatalok önelfogadásának megteremtése terén, és részletes javaslatokat tettek a gyűjtemény célzott bővítése, az LMBTQI témájú művek könnyebb fellelhetősége, a könyvtárosok továbbképzése és a fizikai infrastruktúra átalakítása vonatkozásában.

Az arab államok között Libanon büszkélkedhet a legmagasabb olvasási rátával, nemzetközi szinten a 37. helyet tudhatja magáénak. Miközben csaknem teljesen felszámolták az írástudatlanságot, kritikusok szerint mégis csak a leggazdagabb réteg élvezheti igazán az olvasás élményét.
A könyvek igen drágák, különösen az idegen nyelvűek.
A polgárháború után, a 1990-es években szükség volt nemcsak az épületek, de a szellemi értékek felépítésére és megerősítésére is. Ekkor jött létre az Assabil nevű szervezet, mely a könyvtárak, valamint az oktatás további fejlesztését ösztönözte.
A szervezet és az Oktatási Minisztérium összefogása által 12 könyvtári kerület jött létre Libanonban és virágzik ma is. Libanonban 80 közkönyvtár szolgálja ki az olvasókat, a mobil könyvtár segítségével pedig a távoli falvakban élőket igyekeznek elérni. (ref.: NM)

Buzai Csaba, a Veszíts el mozgalom feje nyilatkozik a Civil Rádiónak.

17. alkalommal kerül sor az Internet Fiestára a magyar könyvtárakban 2016. március 17. és 24. között, az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Az idei Internet Fiesta célja, hogy a világhálón megtalálható online kulturális tartalmakat, közkincseket a könyvtárak megosszák az érdeklődőkkel, érdekes, informatív vagy játékos formában hívják fel a figyelmet a web nyújtotta lehetőségekre.
A programok során a könyvtárak bemutathatják gyűjteményeiket, elektronikus adatbázisaikat, e-könyvgyűjteményeiket, ismertethetik a nemzeti nagy projektek közül a Hungaricanát. Felhívhatják a figyelmet a helyi, megyei napilapok, folyóiratok digitális elérhetőségére. A magyar közös könyvtári katalógusok, teljes szövegű adatbázisok mellett a legfontosabb európai kezdeményezések áttekintésére is sor kerülhet - Project Gutenberg, Europeana, The European Library.
A könyvtárak ismertethetik a közösségi összefogásban megvalósuló, emlékezettel foglalkozó portálokat (Fortepan, Köztérkép). Külön hangsúlyt kaphatnak a közösségi finanszírozásban megvalósuló projektek, mint például a Budapest folyóirat digitalizálása.
Az Internet Fiesta honlapján az érdeklődők részletes információkat találnak. Innen lehet letölteni promóciós anyagokat, illetve itt regisztrálhatják a könyvtárak a helyi eseményeket, tölthetnek fel képeket is. A rendezvények regisztrációját 2016. március 10-ig várjuk a szervezők.

A Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár alkotása humoros-brutális köntösbe öltözteti az Internet Fiesta alatti megbocsátás hetét.
A "megbocsátás" szakmai tartalma az emlékezetes kommunikáció dacára minimum vitatott. Korábbi írásunk a témában: link . Az ügyfélpanasz-kezelési szakember javaslata: link (MG)

Zsoldos Mariann (Bródy Sándor Könyvtár, Eger) július 8-án ad elő az IAML (a zenei könyvtárak nemzetközi szervezete) római konferenciáján. Témája: hogyan használhatók a celeb-szelfik a könyvtári pr-ben? Mariann - alias Hangtárnok - eddig 163 szelfit készített magyar rocksztárokkal, akik a városban, vagy éppen a könyvtárban fordultak elő. Ezek a fotók kapcsolatot teremtenek az előadók, a könyvtár és a zenehallgatók / használók között. Ennek kiegészítéseként a zenészek a könyvtár rájuk vonatkozó dokumentumait is aláírják. A példák a Hangtárnok blogon láthatók: link .

Mert egy iskolai könyvtárban bármi előfordulhat. (via Kámán Veronika, Facebook)
Egy tanítónő kezdeményezésére, aki máshol már látta a projektet, egy norwich-i iskola könyvtárában nemrégiben inkubátort helyeztek el, ez lett a 7 kiskacsa keltetésének eszköze. E mellé jött még a kacsaúsztató medence. A gyerekek el voltak ragadtatva, rendszeresen jöttek a könyvtárba látogatóba, érdeklődtek a kacsák hogylétéről, és nevet adtak nekik. A kikelés folyamatát lefilmezték, és bemutatták a diákgyűlésen. Az állatok egy hátig maradtak a könyvtárban, azután elvitték őket a farmra. A kezdeményező tanítónő elhatározta, hogy a projektet évente megismétli. (ref.: MG)

Érdekes összeállítás jelent meg egy pszichológiai szakoldalon, ahol a zene legfurcsább hatásait szedték össze.
A PsyBlog olyan agykutatási eredményeket válogatott össze, amelyek a zenehallgatással kapcsolatosak, így most íme egy lista arról, mi mindent hoz ki az agyunkból kedvenc slágereink lejátszása vagy éppen a zenélés.
1) Aki gyerekkorában zenélni tanult, annak az átlagosnál jobb lesz a nyelvérzéke és a vizuális intelligenciája.
2) A szomorú zene is jókedvre derít minket. Ez talán a legfurcsább kutatási eredmény, amely szerint ez azért lehetséges, mert bár átérezzük a szomorú szöveget, de ez egyrészt nem olyan erős érzelmi hatás, mintha velünk történne valami hasonló, másrészt a szomorú zene felszínre hozza a szép emlékeket is. Ezek egyvelege pedig pszichológiai szempontból pozitív hatással van a hallgatóra. A kutatók szerint ezért is alkalmas a szomorú zene arra, hogy egy-egy nagyon kellemetlen történés (pl.: szakítás) esetén is javítson a hangulatunkon. ...

A kínálat valóban zavarba ejtően széles. Ha csak átlagosan 13 epizóddal számolnak, az is 5317 órányi műsort jelentett 2015-ben az USA-ban. (HVG)
- Sorozatok és a függőség - pszichológusszemmel - "Régebben gyakran jutottak arra a kutatók, hogy a sorozatnézés mögött a magányosság enyhítésének és a valós konfliktusok elkerülésének a szándéka áll. A nézők egyre jobban megismerték a szereplőket, újra meg újra találkozni akartak velük, s szinte családtagként kezelték őket. ... mostanra olyan sokféle lett a sorozatok világa, hogy nézésüket egyre kevésbé lehet a magányossághoz kötni, hiszen rengeteg párkapcsolatban élő ember a párjával együtt követi a folytatásokat."
A pszichológus szerint a legjobban azokra a sorozatokra lehet rákattanni, amelyekben végigkövethető a főszereplők jellemfejlődése. "Amikor a rossz ember megjavul, amikor valaki bocsánatot tud kérni - ezek a feloldódás pillanatai. Ezek hozzák azt az eufóriát, ami az embereknek a legjobban hiányzik, hiszen a többség feszült és tele van frusztrációval" - hangsúlyozza.
Egy másik pszichológus, Csizmadia Dóra szerint azokat fenyegeti a sorozatfüggőség, akiknek nincsenek céljaik, vagy azok irreálisak. "Az is gond, ha nincs egyéb hobbija, és kevés a társasági kapcsolata is. A függés ott jön létre, ahol eredetileg valamilyen hiányállapot állt fenn. Az okokat kell felkutatni, érdemes más tevékenységgel próbálkozni, például sporttal vagy valamilyen művészettel" - magyarázza.
Juhász Dániel pszichológus szerint nincs sorozatfüggőség, a szériák komplex hatásáról érdemes beszélni. "A különféle történetekben szereplőket a forgatókönyvírók valós tapasztalatok és jellemvonások mentén alakítják ki, ... Emiatt a néző azonosul a figurákkal, beleképzeli magát a helyükbe, ezáltal kicsiben átéli ugyanazt, ami a szereplővel történik. Az is gyakori, hogy valaki saját elfojtott vágyainak beteljesülését éli át egy-egy sorozat nézése közben, indulatait, agresszióját tudja kiélni egy antipatikus karakter iránt érzett harag formájában. A kulturális élmények így kontrollált, biztonságos közeget hoznak létre a fogyasztók számára ahhoz, hogy rossz következmények nélkül dolgozzák fel élményeiket, érzelmeiket és traumáikat".

Az Indiana Egyetem-Purdue Egyetem, Indianapolis (a továbbiakban: IUPUI) könyvtárában egy felmérés során azt vizsgálták meg, hogy a nyílt hozzáférésű (azaz digitális, online elérhető, ingyenes, szerzői jog vagy licencek által nem korlátozott; a továbbiakban: OA) dokumentumokra hány könyvtárközi kölcsönzési kérés irányult...
A használókról kiderült, hogy nehezen igazodnak el az online információs környezetben: önálló keresés helyett hajlamosak inkább azonnal KK-t indítani. Ezért úgy tűnhet, hogy a nyílt hozzáférésű dokumentumok inkább akadályozzák, mint segítik a forrásmegosztást, mivel a könyvtárosok számára pluszmunkát jelentenek. Az előnyök ugyanakkor világosak, a nyílt hozzáférés három módon segíti a forrásmegosztást: 1. jobbak a kérések teljesítésének lehetőségei (pl. a disszertációk és a szürke irodalom esetében), 2. gyorsabb és 3. olcsóbb a szolgáltatás (nincs kölcsönzési és szállítási költség). A használókat meg kell tanítani a közvetlen keresésre, és ezt a könyvtárosképzés tananyagában is szerepeltetni kell. Segíthet az is, ha az érintetteknek intuitív, használóbarát rendszerek és interfészek állnak rendelkezésükre. (Segíti vagy akadályozza-e a nyílt hozzáférés a forrásmegosztást?; ref.: Hegyközi I.)

A munkahelyi szerepekhez kapcsolódó stressz egyik legfőbb oka a betöltött pozíció miatt mind időben, mind teherbírásban és minőségben elvárt teljesítmény. A másik a nem egyértelmű elvárásokból fakad; ez főleg új munkatársaknál, különböző határterületeken dolgozóknál és olyan szervezetekben jelentkezik, melyek gyakran változtatják technológiájukat vagy szerkezetüket. E negatív hatások következménye, hogy a munkavállaló hozzáállása romlik, esetleg fel is mond, illetve különböző pszichés betegsége (depresszió) alakul ki, de fizikai tünetek is jelentkezhetnek (pl. szív- és érrendszeri betegségek). Annak ellenére, hogy a közvélekedés szerint a könyvtárosok munkája csendes, nyugodt, gyakran őket is eléri a stressz, mely a változó elvárásoknak és a folyamatosan megújuló szerepeknek való megfelelés kényszeréből is fakad.
A szerzők a kutatás során az USA közép-nyugati régiójának felsőoktatási könyvtárait vették górcső alá.
Az eredmények szerint az egyetemi könyvtárosok túlterheltsége és a munkával kapcsolatos bizonytalanság más szakmákkal összehasonlítva is magas, a kiégési mutató pedig olyan magas, mint bizonyos bankokban a telefonos ügyfélszolgálati munkatársaké.
A szerzők regressziós analízissel vizsgálták a különböző szempontok közötti összefüggések mértékét. A legszorosabb összefüggés az érzékelt stressz és a kiégés között volt, a legnegatívabb hatást pedig a kiégés közben végzett munkával való megelégedés mutatta. A kutatás cáfolta a sztereotípiákat, és bizonyította, hogy a könyvtáros szakma nagyon stresszes. Ennek számos oka derült ki a felmérésből, melyek tudatos intézkedéseket kívánnak. (Az egyetemi könyvtárosok és a munkahelyi stressz; ref.: Jávorka B.)

Március 1-jén tartják az International Hug-a-Librarian-Day (Ölelj meg egy könyvtárost!) nemzetközi világnapot. Ebből az alkalomból az első magyar szakképzett női könyvtárosról, Fischof Ágotáról szóló történetét osztotta meg ismét olvasóival Nyáry Krisztián a Facebook-oldalán.
Fischof Ágota kezdetben Móra Ferenc és Tömörkény István mellett dolgozott gyakornokként a szegedi könyvtárban, majd Berlinben elvégezte a könyvtárosképző főiskolát.
"Hazatérve Móra jobbkeze lett a könyvtárban, a Somogyi-gyűjtemény katalogizálásában is részt vett, ő hozta létre a máig használatos tárgyszókatalógust is. A Szegedi Naplóban rendszeresen jelentek meg könyvismertetései, Juhász Gyula felkérésére ő rendezte a Szegedi Munkásotthon könyvtárának anyagát." - olvasható a bejegyzésben.
A történetből kiderül, hogy a vonzó könyvtárosnő több híres művészt - köztük Juhász Gyulát Moholy-Nagy Lászlót vagy Móra Ferencet - is megihlette, utóbbi bele is szeretett a nála húsz évvel fiatalabb lányba. Fischof Ágota 1923-ig dolgozott a Somogyi Könyvtárban, majd férjhez ment és felhagyott hivatásával.

Az Al-Qarawiyyin könyvtárat 859-ben alapították a marokkói Fez városban. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a könyvtár nemsokára megint megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A könyvtár soha nem volt zárva a kutatók előtt, de az épület állapota miatt sokáig nem volt látogatható bárki számára. A magas hőmérséklet, páratartalom és főként pénzhiány miatt a hosszú évek alatt nagyon leromlott az épület állaga. A marokkói kormány a TED alapítványhoz fordult segítségért, hogy segítsen felújítani az épületet, hogy újra megnyithassák a könyvtárat a nagyközönség előtt.

Szülővárosa az évforduló alkalmából egy, a napokban megnyílt kiállítással emlékezik a nagy hatású művészre, aminek előkészítése valószínűleg évtizedek múltán is tananyag lesz ott, ahol a jövő múzeumi vezetőit képezik. A város és a helyszínül kiszemelt Észak-brabanti Múzeum úgy rendezte meg minden idők legnagyobb Bosch-tárlatát, hogy az intézmény egy vázlat kivételével a művész egyetlen munkájával sem rendelkezett. A jelenleg saját kezű Bosch-alkotásként elkönyvelt 24 festmény és 20 rajz tíz ország 25 gyűjteményének legféltettebb kincsei közé tartozik. Ráadásul úgy kellett megszerezni őket, hogy semmiféle cserealappal nem rendelkeztek.
Ezért nemes cselhez folyamodtak: évekkel ezelőtt létrehozták a Bosch-életmű gondozására hivatott BRCP-t, amelynek munkájához a forrásokat is részben maguk biztosították, de megnyertek számos külső partnert, köztük a Getty Alapítványt is. Minden Bosch-mű tulajdonosának felajánlották, hogy az alkotásokat a legkorszerűbb technikával megvizsgálják, szükség esetén javaslatot tesznek restaurálásukra, s a munkában közre is működnek. Szinte valamennyi alkotáshoz sikerült ily módon hozzáférniük, s ezek után már a kölcsönzésre vonatkozó kérésük is többnyire kedvező fogadtatásra talált.

A jövőben egyértelműbbé teszi "fizess, amennyit szeretnél" politikáját a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, amelyet azzal vádoltak meg, hogy félrevezeti látogatóit, mivel 25 dolláros (7100 forintos) belépődíj megvásárlását "ajánlja". A friss megállapodás értelmében az intézmény ezentúl csak "javasolni" fogja a 25 dolláros belépő megváltását, továbbá jelzésekkel fogja emlékeztetni látogatóit arra, hogy "kedvük szerint dönthetnek arról, mennyit fizetnek".
- Az önkéntes ármeghatározás könyvtári tapasztalat szerint többet hoz a konyhára: Használtkönyv-vásár: több a bevétel a becsületkasszával link

Itthon is tömegesen terjednek a legújabb, a felhasználók adatait titkosítással hozzáférhetetlenné tevő zsarolóvírusok, melyek egyik leggyakoribb képviselője a CTB-Locker. Ezekkel a vírusfertőzésekkel kapcsolatban az adatvisszaállítással foglalkozó KÜRT-höz az elmúlt hónapokban több száz megkeresés érkezett. A váltságdíj követelő programok (ransomware) bajának ellátására a mai napig nincs igazi megoldás, épp ezért a megelőzésnek van óriási szerepe.

A közoktatás nélkül számított könyvpiac forgalma tavaly fogyasztói áron számolva több mint 46 milliárd forint volt, ami 3 százalékos növekedés éves összevetésben - közölte a MKKE szakmai szervezet.
- A legnagyobb forgalmú részterület az ismeretterjesztő művek (29%) 13 milliárd forinttal.
- Ezt követi a szépirodalom és a fikciós kiadványok (26%, 12 milliárd forint), ami 12 százalékos csökkenést jelent.
- Jelentősen, 16 százalékkal nőtt a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak forgalma (14%, 6,4 milliárd forint).
- Húzóágazat a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás is, amelyben 24%-os növekedést regisztráltak.

Cserépfalu - A község tiszteletbeli polgára, a Budapesten élő Tóth Péter 25 éve szeretett bele Cserépfaluba, s foglalkozik a település múltjának kutatásával is.
Néhány éve a helyi zsidóság történetébe is belemerült, s igyekszik kideríteni, mi is lett az egykor ott élt, majd elmenekült vagy koncentrációs táborba hurcolt emberekkel. A még föllelhető dokumentumokból igyekszik információt nyerni, valamint az idősebb korosztályba tartozók visszaemlékezései alapján próbálja földeríteni, milyen volt a cserépfalvi közösség élete.
A kutatást nehezíti, hogy a környékbeli izraeliták dokumentumai külföldön vannak, a cserépfaluiakat például Washingtonban őrzik. Mint mondta, egy dobozban hevernek azok az emlékek, amelyek segíthetnének föltárni az 1945 előtti közel másfél évszázad történelmét, de ehhez csak néhány ember férhet hozzá, ők azonban sokat kértek volna a betekintésért, így marad az, hogy kutatótársával, Balázs Istvánnal együtt a nyilvánosan elérhető iratokat tanulmányozzák.

Mintegy ötmilliárd ember, a világ akkori népességének a fele lesz rövidlátó 2050-ben, és további egyötödüknél a vakság kockázata is lényegesen megnövekszik - vetíti előre az amerikai Ophthalmology szakfolyóiratban publikált tanulmány. Ez hétszeres növekedést jelent fél évszázad alatt, és a tudósok évek óta nem találják (HVG, 2012. december 8.) az igen aggasztó fejlemény okait. Könnyű volna arra hivatkozni, hogy az emberek egyre hosszabb időt töltenek számítógépek és okostelefonok képernyője előtt, de a helyzet ennél bonyolultabb. Már 1970 és 2000 között, amikor még nem kezdte meg hódítását az okostelefon, és a mainál jóval kevesebb számítógépet használtak, az Egyesült Államokban csaknem megduplázódott a rövidlátók száma, Ázsia egyes részein pedig még drámaibb volt a látásromlás, olyannyira, hogy napjainkban Dél-Koreában például már a tizenévesek több mint 96 százaléka rövidlátó. Bár az okok ismeretlenek, a megelőzésre lehet mód. Több kutatás is megerősítette, hogy napi két óra a szabadban kedvezően hat a szemre. Feltehető, hogy amikor valaki többet néz távolra, olyan vegyület szabadul fel a retinájában, amely védheti a látószervet a romlástól, és ez a hatás különösen erős lehet kisgyermekkorban.

Könyvek praktikus újrahasznosítása, akár könyvtári rendezvényeken is. Képeket ld. az alábbi linken.

Az EBSCO Academic E-Book World Wide Collection több mint százezer, többnyire kurrens e-könyvet szolgáltat. Itthon több helyen tesztelték az adatbázist, az e-könyv szolgáltatásra utaló link több felsőoktatási intézmény EBSCO felületén megjelenik. Tudomásunk szerint azonban állandó jelleggel a kipróbálást követően csupán a Szegedi Tudományegyetem Könyvtárából férhető hozzá. Minden jel arra mutat, hogy nem csupán nemzetközi viszonylatban, hanem most már országon belül is jelentős esélyegyenlőtlenség léphet fel az intézmények hallgatói, kutatói között. Jó kérdés, hogy vajon ezt a fontos adatbázist nem lehetne-e pl. az EISZ konzorciumi hozzáférés részévé tenni több folyóiratok elérését szolgáló EBSCO adatbázishoz hasonlóan. (Németh Márton)

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény mintegy tizenkétezer, zömében 19. századi fotográfiát őriz. Az Egyetem elődintézménye - a Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde - 1871-es alapítása óta kiemelt figyelmet fordított az oktatók és hallgatók munkáját támogató, európai színvonalú könyvtári állomány kialakítására. A nyomtatott könyvek mellett különböző sokszorosító grafikai eljárásokkal készített, pazar kivitelű műlapokat, majd fotográfiákat is beszereztek kiemelten ügyelve arra, hogy az alapítás événél korábban megjelent kiadványok is helyet kapjanak a gyűjteményben.
A fotográfiai mappákat ugyanazon tematikus szisztéma szerint dolgozták fel, mint a könyveket. Az 1920-as - Lyka Károly által véghezvitt - intézményi reformot követően a felhalmozódott fotóanyagot nem használták többé oktatási segédanyagként.