Az effektív könyvtári képviselethez tevékenységek és készségek kombinációja szükséges. Az IFLA (International Federation of Library Associations) új tervezetének célja, hogy segítsen a szervezeteknek felmérni, hogy hol állnak most és mire fókuszáljanak legközelebb.
A COVID-19 járvány idején az intézmények valószínűleg nagyobb adóssággal vagy alacsonyabb bevétellel néznek szembe, ami azt okozza, hogy különböző módokat keresnek a spórolásra.
Az erősebb felépülés érdekében fontos biztosítani őket arról, hogy vannak erőforrások, melyek segíthetik őket ebben. Ahhoz, hogy elküldhessék ezt az üzenetet - és változtathassanak a könyvtárak jövőbeni támogatásán - a képviselet szükséges lesz, a lakossági tudatosság növelésétől a politikusokkal való megegyezésig.
Az IFLA új tervezete link egy eszköz, mely segít az olvasóinak felmérni, hogy hol állnak különböző területeken, és hol szükséges további fejlesztés.
A táblázat 8 szempont alapján értékeli a könyvtárakat: 1. a terület megértése, 2. a munka koordinálása, 3. mozgósítás, 4. bizonyíték gyűjtése, 5. kommunikáció, 6. kapcsolatok kiépítése a döntéshozókkal, 7. támogatói kapcsolatok kiépítése, 8. a képviselet értékelése.
Ezek alapján 4 csoportba oszthatók be, melyek közül az elsőt, a "kezdő" csoportot ismertetem.
Kezdőnek számít egy könyvtár, ha
1. a dolgozók nincsenek tisztában azzal, hogy hogyan születnek a könyvtár támogatására vonatkozó döntések.
2. Ha nincsen senki a csapatban, aki a képviseletért felelős.
3. A döntések befolyásolása felé mutatott negatív hozzáállás esetén.
4. Ha nincsenek történetek, adatok a könyvtár értékéről, melyek használhatók a támogatás megerősítésére.
5. Ha nincs lehetőség kommunikálni egy célközönséggel vagy a lakossággal a képviselet részeként.
6. Ha nem tudják, hogy ki a felelős a költségvetésért, támogatásokért.
7. Ha nem dolgoznak együtt kommunikációs szakemberekkel vagy könyvtári támogatókkal.
8. Ha nem értékelik a könyvtári képviselet hatékonyságát.
Ha az összes felsorolt állítás igaz egy könyvtárra, az minden területen kezdőnek bizonyul, fejlesztésre szorul. (ref.: Salamon Sára)

... tette fel a kérdést Karácsony Gyöngyi (DEENK) a Networkshop-előadásán. Mint elmondta, 2020-ban stratégiát készít a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, ezért tavaly felmérték, milyen is a jelenleg érzékelt, illetve a kívánatosnak tartott kultúra könyvtárukon belül.
A felmérés eredményeképpen előállt pókháló-diagramon kirajzolódott: a kívánt környezetet a kiszámíthatóság, biztonság, stabil emberi kapcsolatok jellemzik. Mindezek az ún. klánkultúrában és a hierarchia-kultúrában testesülnek meg.
Ez az eredmény tehát előrevetíti a könyvtárosi frusztrációt. Az előadó ugyanis konkretizálta a "nincs más állandó, csak a változás" közhelyet: Ami korunkat jellemzi, az a VUCA (vulnerability, uncertainty, complexity, ambiguity) műszóval, azaz: változékonyság, bizonytalanság, komplexitás, kétértelműség. A helyzetet árnyalja, hogy a felmérést követő másfél évben viszonylag nagy volt a fluktuáció, fiatal kollégák érkeztek, struktúra- és vezetőváltás is lezajlott.
Karácsony Gyöngyi megszavaztatta hallgatóságát is, milyen kultúrát érzékelnek a hazai könyvtárakban. Az eredmény: nem érzékelnek piaci kultúrát, 55%-ban hierarchikusat látnak, 25%-ban klánkultúrát, 20%-ban adhokráciát. (ref.: MG)

A COVID-19 hatására minden könyvtárnak változtatni kellett működésén, az offline helyett gyorsan online szolgáltatásokat bevezetni. Gyorsabban, mint ahogy azt járvány nélkül tették volna.
A weboldalt folyamatosan frissíteni kellett az új információkkal; kiemelni a digitális szolgáltatásokat, majd elkezdeni az újranyitást előkészíteni. Ki kellett találni, mi legyen a kikölcsönzött könyvekkel, hány nap karanténba tegyék, ezt hogy kezeljék. Amerikában néhány könyvtár nem nyitott ki.
Az iskolai és felsőoktatási könyvtárak a fenntartó intézmény döntéseitől függnek. Online, offline vagy hibrid oktatás van. Ettől és a gyorsan alkotott stratégiától függ a könyvtár működése. Évek helyett hetek, hónapok alatt kellett átalakítani a folyamatokat.
Tehát a könyvtárak eltérő körülmények közt működnek. Az intézményeknek és a fejlesztőcégeknek a jövőre nézve figyelembe kell venni a különbségeket. Rugalmasabb rendszereket biztosítani, ami a nem várt eseményekkor is támogat. Pl. A fizikai erőforrások és az olvasó / tárgyalóterek elérésekor tájékoztatni kell az aktuális egészségügyi intézkedésekről. Többek közt hogyan, mekkora távolságot lehet tartani a térben. Hogyan lehet az eszközöket elérni.
Mindezt várhatóan kevés pénzből. Az oktatási intézmények költségcsökkentést terveznek. Meg kell fontolni, mit érdemes folytatni, mit lehet feláldozni. A fejlesztőcégek is számíthatnak rá, hogy kevesebb megrendelés érkezik.
Valószínűleg a fizikai szolgáltatásokról a digitálisra tolódik a hangsúly a jövőben is. A fizikai állományról az elektronikusra. A lehetséges online támadások miatt viszont a fizikai gyűjteményt sem lehet teljesen elhanyagolni. Több eshetőségre fel kell készülni. (ref.: Habók Lilla)

Az egészség megőrzését szolgálhatják többek közt:
- Fertőtlenítőállomások a dolgozóknak és látogatóknak.
- Érintés nélküli kölcsönzőpultok. Otthoni kiszállítás biztosítása.
- A tárgyalók zárainak lecserélése érintésmentes digitális kapukra.
- A publikus terekben egészségvédő pajzsok.
- Egymástól messze elhelyezett ülések és munkaállomások.
- Csökkenthetők a kölcsönzőpultos tranzakciók, pl. online könyvtári kártyás regisztráció, megújítás, illetve kölcsönzés hosszabbítás biztosításával, büntetések elengedésével.
Több cég is tart a témában angol nyelvű webinárokat. Tippeket ad könyvtáraknak az újranyitáshoz:
- SirsiDynix, pl. miért kimerítő az otthoni munka, hogyan lehet segíteni az izoláltság érzésén, egy csoportja a COVID hatásait beszéli meg link
- A ProQuest által felvásárolt Innovative Interfaces a termékei (Sierra, Polaris, Virtua) távoli használatáról tartott online bemutatókat. (ref.: Habók Lilla)

Az utóbbi pár évtizedben a könyvtárak különböző módokon próbálták felmérni és demonstrálni a megtérülésüket és hozzájárulásukat a használókhoz, közösségekhez. Egy gyakran használt módszer erre a befektetésarányos megtérülés (Return on Investment, ROI) - és az IFLA új tanulmánya betekintést enged az elmúlt 10 év ROI felméréseibe a különböző könyvtári szektorokban.
A ROI felméri, hogy mekkora értéket generált egy szervezet, projekt vagy szolgáltatás minden befektetett pénzegység (dollár, font, euró stb.) számára. Ez a megközelítés a gazdasági területről ered, a könyvtárak átvették, hogy saját megtérülésüket mérjék vele.
A ROI mérésére használt módszerek és a könyvtári munka megtérülésének meghatározása különböző tanulmányokban más és más - különböző könyvtár típusok különböző szerepet töltenek be, ezért van eltérés a hasznosságukat mérő módszerek között is.
Ez a tanulmány link azt vizsgálja, hogy a különböző könyvtárak hogyan becsülték fel a munkájuk értékét és a befektetésarányos megtérülést az elmúlt 10 évben.
A tanulmányban szerepel például egy 2014-es spanyol felmérés, mely szerint a könyvtárak Spanyolországban évente 3,09-4,23 milliárd eurót termelnek - eszerint a ROI 2,80-3,83/befektetett euró. (ref.: Salamon Sára)

Az idősek is átszoknak a netre. Az internetezők fele már nem a hagyományos médiából tájékozódik, hanem kizárólag a világhálóról - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbbi felméréséből.
A most közzétett eredmények szerint az idősek majdnem 70 százaléka is ugyanannyit internetezik, mint amennyit tévézik - mondta az InfoRádiónak a hatóság Piaci Információs Osztályának piackutató elemzője.
Az NMHH közleménye szerint a hagyományos média és távközlés (tévézés, rádiózás, nyomtatott sajtó és a telefonálás) nehezebb helyzetben van, mióta az internethasználat egyre rohamosabban terjed Magyarországon. Bakonyi Eszter szerint erre egy lapáttal rátett a koronavírus járvány is, amiért sokan digitálisan dolgoztak és tanultak. A felmérés szerint 2019 végén már több mint 6 és félmillió internetező volt Magyarországon (a 15 évesnél idősebbek körében), aki legalább heti rendszerességgel böngészett a világhálón. A hagyományos elektronikus és nyomtatott sajtóból az internetezők fele már kevésbé vagy egyáltalán nem szokott tájékozódni.
A válaszadók 46 százaléka ugyanígy van a tévézéssel: nem, vagy alig nézi az adást.
- A könyvtár által előfizetett online sajtótartalmak akár otthoni olvasási lehetőségeiről itt írtunk legutoljára: Digitalstand, Onleihe, Austria Kiosk - elektronikus sajtó olvasójeggyel, akár otthonról is link

A népmesepont-hálózat célja, hogy az élőszavas mesemondás élményét terjessze. E pontok közül a jászberényi az egyetlen, amely könyvtárban található. A könyvtár link így főként ezzel kapcsolatos eseményeket, rendezvényeket tart benne. A jellemző célcsoport: elsősorban a jászberényi általános- és középiskolások, de a Hónap meséje programon 0-tól 99-éves korig várják az érdeklődőket.
Az iskolások részére tartott, normál esetben évi mintegy 300 mesefoglalkozás, továbbá havi 2-3 felnőtteknek is szóló előadás száma, a koronavírus miatt 0-ra csökkent. A rendezvényeket a gyermekkönyvtárosok mellett a Hagyományok Háza és a pályázatba bevont mesemondók, Bukovics János és Pintér Zsolt szervezik. A könyvtár a Jászsági Népmese-pontot idén még pályázatból üzemelteti. A jövőben üzemeltetéséhez pályázati forrásokat keresnek, hogy az elért eredményeket, az éves több mint 300 gyermek és felnőtt foglalkozást, a Hagyományok Házával való kiváló együttműködést tovább folytathassák.

A havonta tartott felnőtt programok során az idősebbekhez is közelebb hozzák az élőszavas mesemondás élményét. Néha kifejezetten csak felnőttek részére tartanak pajzán népmese előadásokat. Emellett felelevenítik számukra a régi jász és országos néphagyományokat: pl: redemptio, szüret, lucázás, karácsony, stb.

Az akár 60 főt is befogadó rendezvények kapcsán a szakmai partner, a Hagyományok Háza etalon Mesepontnak tekinti Jászberényben működő Jászsági Népmesepontot. Ennek eredményeként 2020-ban kétszer is ide szervezték a Hencidától Boncidáig... link című, határokon és generációkon átívelő, felnőtteknek szóló népmesemondó versenyt.
A könyvtár a Népmesepont mellett a gyermekkönyvtári részlegét is a gyerekeknek megfelelően festette ki, mely festést a gyermekkönyvtárban dolgozó kolléga készítette...
A népmesepont-hálózat 2018-ban EFOP pályázati forrásból valósult meg. (Kovács Péter)
A fotókat ld.: link .

A TikTokra tévedő laikus először nem biztos, hogy érteni fogja, amit lát: rövid, pár másodperces videókon fiatalok táncolnak, a zene szövegére tátognak, esetleg különféle "kihívásokban" vesznek részt, azaz, világszerte terjedő trendekre reagálva töltik fel saját miniatűr alkotásaikat a felületre. Mikor letöltöd az alkalmazást, ott egy rövid leírás, ami így szól: "ez az a 15 másodperc, amíg nem kell viselkedned" - ez tökéletes összefoglaló.
Magyarország - de nyugodtan állíthatjuk, hogy az egész világ - egyik legkülönlegesebb tartalmait posztoló TikTok-felhasználója: Varga András, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának főkönyvtárosa és tudományos kutató, aki a néhány másodperces videókkal többet tesz az irodalom és általában a könyvek népszerűsítéséért, mint három nemzeti alaptanterv együttvéve. Ez persze afféle újságírói túlzás, de hol máshol találkozhatnának az internetező fiatalok például az első magyar nyelven - 1689-ben Kolozsváron - nyomtatott szakácskönyv egyetlen még létező példányával, vagy olyan 500 éves(!) magyar kártyával, amelynek lapjait egy könyv borítójából "operálták ki" ügyes kezű restaurátorok.
"Valamilyen szenzációra kell helyezni a dolgot, hogy egy-egy könyv hány millió forintot ér, melyik a legrégebbi, a legnagyobb, tehát valami különlegességet kell találni bennük - osztotta meg a titkot 'Andris bácsi', ahogy rajongói közül sokan nevezik. - Sokan írják a kommentelők közül, hogy 'hát én nem olvasok, nem is érdekelnek a könyvek, de ez vagy az engem is lázba hozott'. Így kell lavírozni a fiatalok érdeklődési köre, ingerküszöbe és a bemutatásra szánt tárgy tulajdonságai között. Ha sikerül megtalálni ezt az egyensúlyt, amit talán sikerült elcsípnem, azzal lehet felkelteni az érdeklődést. Persze, kell a változatosság, ezért kellett némi plusz, hogy más muzeális tárgyakat is láthassanak. Illetve csinálok emellett más jellegű videókat is, mert ha töményen csak muzeális dokumentumokat mutogatnék, akkor azt egy idő után megszoknák és más után néznének. Elkezdtem videós trükkfelvételeket, effekteket alkalmazni, amire írják a gyerekek, hogy 'milyen gáz, hogy az Andris bácsi sokkal profibb videókat csinál, mint akik egész nap a gép előtt ülnek', de ez azért nem olyan távoli dolog, hiszen együtt nőttem fel a számítógépekkel. Illetve természetesen vannak nálam sokkal profibbak is, de én ezt az egészet hobbiból csinálom."

18 - Nyugodtan tudtunk belső munkákat végezni
0 - Növekedett az online katalógus használata
1 - Felpörgött a házhoz szállítás
0 - Más tanulság, megírom: kit@gmconsulting.hu
5 - Meglódítottuk az online szolgáltatásokat.
A tájékoztató jellegű adatok alapján úgy tűnik, hogy a vírus alkalmat teremtett a könyvtárosok számára, hogy a hirtelen jött szabályozatlanságban ösztönösen döntően az állománnyal kezdjenek foglalkozni. Minden ötödik válaszadó jelezte, hogy az online használói szolgáltatásokra összpontosítottak. Úgy tűnik tehát, hogy a használóorientáció a könyvtárakban egyelőre nem jellemző jelenség. A diagramot ld.: link (MG)

A legrászorultabbaknak gyakran nincs számítógépük és / vagy internetkapcsolatuk. Az előbbire a könyvtári számítógép segítség lehet - ha nincs bezárva a könyvtár és a könyvtáros célzottan kínálja a nagy küszöbfélelemmel rendelkezők számára. A wifi szolgáltatására a könyvtárakban kétféleképpen is készülnek, pl.:
1. router kölcsönzése (ld. pl. New Yorkban: link és Bostonban: link )
2. a könyvtári wifi a könyvtári falakon kívül való elérésének tudatos, kommunikált kínálata. link (MG)
- Habár az idei, 2020/2021-es tanév a hagyományos módon, jelenléti oktatással indult el, azt még nem lehet tudni, miképp fog folytatódni. És bár az egész országot érintő iskolabezárásokra talán nem kell számtani, lokálisan bizony előfordulhatnak.
Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy az oktatásban részt vevő fiataloknak milyen a hozzáférésük a digitális térhez, az eszközökhöz és az internethez. Az Eurostat júliusban publikált statisztikája szerint a magyar 16-24 év közötti fiatalok igencsak le vannak maradva digitális készségeket tekintve Európa más országaihoz viszonyítva. Az Európai Unióban az ehhez a korosztályhoz tartozó fiatalok 80 százalékának van átlagosan alapvető (basic), vagy annál jobb digitális tudása, amely ahhoz szükséges, hogy elboldoguljon a 21. században. Ahhoz viszont elengedhetetlen, hogy egy világjárvány esetén sikeresen vegye a digitális tanrend kihívásait.
- Kapcsolódó videó: utcai lámpa alatt készül a lecke: link

Mire gondolnak, mikor azt a szót mondom "tervezés"? Valószínűleg olyan dolgokra gondolnak, mint ez, aprólékosan kidolgozott tárgyakra, melyeket kézbe foghatunk, vagy esetleg logókra, poszterekre és térképekre, melyek vizuálisan magyaráznak dolgokat, az időtlen tervezés klasszikus jelképei. Azonban itt nem erről a fajta tervezésről szeretnék beszélni. Arról akarok beszélni, melyet valószínűleg minden nap használnak, csak nemigen gondolnak rá, a tervezésekről, melyek mindig változnak és a zsebükben élnek. A digitális élmények terveiről beszélek, és kifejezetten a rendszerek tervéről melyek olyan nagyok, hogy méretük nehezen felfogható. Vegyék figyelembe a tényt, hogy a Google több mint 1 milliárd keresést folytat le naponta, hogy percenként több mint 100 órányi anyagot töltenek fel a YouTube-ra. (...)

Ez néhány olyan termék, melyek segítettek nekem a pályafutásom folyamán, és a méretük olyan nagy, hogy példa nélküli tervezési kihívásokat jelentenek - mondja Margaret Gould Stewart. - Azonban mi az igazi nehézség a tervezésnek ezen a szintjén? Ez részben azért nehéz, mert két dolog kombinációját követeli meg:
1. vakmerőség: hinni, hogy a dolog, amit készítesz valami, amit az egész világ akar és amire szüksége van, és
2. alázatosság: megérteni, hogy tervezőként ez nem rólad, vagy a te portfóliódról szól, hanem az emberekről, akiknek ezt tervezed. És arról, hogyan segítheti a munkád őket, hogy jobb legyen az életük.
Sajnos nincs iskola, amely a Tervezés az Emberiségnek alap- tanfolyamot kínálja. Nekem és a többi tervezőnek, akik ilyen termékeken dolgoznak, kell rájönnünk, ahogy haladunk, és magunktól megtanuljuk az újonnan megjelenő jó gyakorlatokat az ilyen léptékű terveknél, és ma szeretnék megosztani párat azok közül, amiket az évek alatt tanultam.

Piliscsabán tárolják majd azokat a dokumentumokat, amelyekhez az olvasók egyébként sem férhetnek hozzá. Rózsa Dávid, az intézmény főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában azt is elárulta, mi is az a könyvtárkarantén.
- Tágas, átlátható, sokféle funkcióra használható szolgáltatási terek kellenek majd az Országos Széchényi Könyvtár új épületébe, amelynek viszont egyelőre még csak keresik az új helyszínét - közölte.
"Az én értelmezésem és a Demeter Szilárddal folytatott beszélgetések alapján egy több intézményt befogadó komplexum jön létre úgy, hogy mindegyik intézmény megtartja a saját arculatát és szakembergárdáját, de a szolgáltatásaikat valamilyen módon integráltan végzik. Az én feladatom, hogy az Országos Széchényi Könyvtár igényeit képviseljem, illetve a szakembereink elképzeléseit."

A Könyvtár MOOC hasznos lehet mindazok számára, akik tudatos információkeresővé, -fogyasztóvá és -felhasználóvá szeretnének válni.
A kurzus célja, hogy segítséget nyújtson az egyén információs igényeinek pontos megfogalmazásában, az információkeresés tudatos felépítésében, minél több információforrás megismerésében és azok gyakorlati használatának elsajátításában.
A kurzus moduljai:
- könyvtárhasználat
- tanulásmódszertan
- információkeresés
- keresés az adatbázisokban
- interneten való keresés
- szerzői jog, etikus infromációfelhasználás
Lehetséges célcsoportok (ezek modulonként eltérőek lehetnek)
- könyvtárhasználat - elsőéves hallgatóknak
- tanulásmódszertan - elsőéves hallgatóknak vagy azoknak, akik átgondoltabban szeretnék a tanulási technikáikat kialakítani
- információkeresés - minden hallgató számára
- keresés az adatbázisokban - minden hallgató számára
- interneten való keresés - minden hallgató számára
- szerzői jog, etikus információfelhasználás - minden hallgató számára.

Olvasni nem luxus, hanem lélekerősítő gyakorlat. Szeptember 8-a, az olvasás világnapja, valamint a tanévkezdés kapcsán funkcionális analfabétákról, Kárpát-medencei utakról és a kutatás irányát is kijelölő barátságról beszélgettünk Gereben Ferenc és Nagy Attila olvasáskutatókkal.

Mintegy 400 millió forintos beruházással megújultak a Debreceni Egyetem (DE) könyvtárának terei; a felújított könyvtári egységeket hétfőn ünnepség keretében adták át az egyetemen.
Szilvássy Zoltán rektor és Bács Zoltán kancellár kiemelték: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) pályázatán elnyert 300 millió forintot az egyetem 100 millió forint saját forrással egészítette ki, amelyből az Egyetem téri campuson lévő két legnagyobb könyvtáruk közösségi és olvasótereit újították meg.
A beruházás eredményeként innovatív könyvtári tereket is kialakítottak, amely igazi műhelymunkát tesz lehetővé a hagyományos könyvtárhasználat mellett - jelezte a kancellár.
Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára a tradíció és az innováció ötvözetének nevezte a könyvtári beruházást.
Hozzátette: a 6,5 millió dokumentummal, benne 3,5 millió könyvvel a debreceni az ország legnagyobb egyetemi és a második legnagyobb nemzeti könyvtári gyűjteménye. Elismerően szólt arról, hogy az egyetemi könyvtárnak 17 ezer regisztrált használója és naponta 3 ezer látogatója van.

Arculatfejlesztésre és a koronavírus-járvány elleni védekezésre nyert összesen 1,2 millió forintot a Békés Városi Püski Sándor Könyvtár link .
- Mindemellett a könyvtár új logóval jelenik meg az ügyviteli dokumentumain és az általuk kibocsátott reklámtárgyakon, kitűzőkön, pólókon. Közterületen új zászlóval, irányító- és megállítótáblákkal, új nyitvatartást jelző táblával, cégtáblával, LED-kijelzővel és roll-uppal, valamint új üvegdekorációval találkozhatnak a járókelők és a könyvtár látogatói. Természetesen az új logó az épület belső tereiben is megjelenik majd - ismertette a részleteket Erdősné Sági Mária igazgató.
A könyvtári helyiségek közül a felnőtt kölcsönző részlegen állomásonként egy-egy, valamint az olvasóterem és a gyermekkönyvtári pultoknál szintén egy-egy védőfalat állítanának fel, amelyek biztosíthatnák a szükséges szeparációt. A pultokon elhelyezett műanyag védőfalakon kívül lábakon álló térelválasztók beszerzésével is segítik a könyvtár biztonságos működését. Ezek a mobil térelválasztók tovább növelhetik a biztonságérzetet, segíthetnek akár a pultok előtti izolálásban, vagy az egyéb könyvtári terek járványügyi helyzetben történő igénybevételében. Mivel mozgathatóak, így könnyű áthelyezhetőségüket kihasználva szükség szerint akár a gyermekkönyvtár tereit, akár az olvasóteremben elhelyezett olvasóasztalokat is megfelelően el tudják választani egymástól.

Egy tanulmány arra kereste a választ, hogy melyek a kiváló képregények keletkezésének feltételei. A megállapítás szerint nem számít sem a területen szerzett tapasztalat mennyisége, sem a kiadó erőforrásai, sem a korábban készített képregények száma. Mindezekkel szemben az számított, hogy az alkotónak korábbról hányféle műfaj volt ismert. Emellett az is feltűnt, hogy a műfaji ismeretek sokszínűségét a különböző tapasztalatokkal rendelkező munkacsoport sem tudta teljesen helyettesíteni. (ref.: MG)

Az Amazon nemrég mutatta be új, csuklón viselhető eszközét, a Halo-t, amely azon túl, hogy felvonultatja az egészséges életmódot hirdető kütyük kötelező elemeit (aktivitás-, lépésszám- és alvásmérés), fényképes 3D-modellalkotó technológiája segítségével teljes képet rajzol felhasználója testéről, és okos algoritmusa segítségével kiszámolja annak testzsírszázalékát. És az újdonság: hangelemző rendszerével igyekszik belőni tulajdonosának aktuális érzelmi állapotát.
Ha már a depressziót, poszttraumás stresszt vagy egyenesen szívbetegségeket is képes hangminta alapján kimutatni a mesterséges intelligencia, egyszerűnek és természetesnek tűnik a stressz, a düh vagy a letörtség észlelése, amit drága jó anyánk már a telefonba morgott köszönésből észrevesz. A hangalapú AI-t (mesterséges intelligenciát) fejlesztő cégek szerint viszont ehhez nem kell szülői intuíció: a nagy adathalmazokból leszűrhető információk alapján az algoritmusok néhány másodperc alatt bárki hangulatát megállapíthatják, és ez számos ügyfélkapcsolatokra építő ágazatban kulcsfontosságú lehet.
Az amerikai Cogito például valós időben elemez telefonbeszélgetéseket, és szolgáltatásait már több üzletágban használják: a szolgáltatási szektorban az eladások növelésére vagy az egészségügyben a páciensekkel való kommunikációra. Az algoritmus például tippeket ad a biztosítási ügyeket intéző ügyfélszolgálaton dolgozóknak, hogyan bánhatnak empatikusabban a telefonálókkal. Figyelmezteti őket, ha a hangjukon stressz, düh vagy nyugtalanság hallatszódik, vagy ha beszélgetőpartnerüknek empatikusabb tónusra lenne szüksége.

Szép, új világot ígér az érintőképernyős laptopokra vágyó, de ezért magasabb árat fizetni nem tervező felhasználók számára egy kaliforniai startup, amely egy kerti slag locsolófejére emlékeztető kis eszközzel varázsolja át a monitorokat érintéssel vezérelhetővé. Az egérfunkciókat kiváltó kézmozdulatokat egy láthatatlan lézerháló érzékeli a képernyő előtt, így aztán a duplakattintástól a lapozásig szinte bármit megtehetünk az ujjainkkal, amit korábban csak egérrel tudtunk.
Bár az okostelefonokat és tableteket ma már elképzelni sem tudnánk érintőképernyő nélkül, a laptopok és számítógépek monitorjain még mindig természetesnek vesszük a billentyűzettel, érintőpaddal vagy egérrel történő navigációt. Mindeközben egyre több olyan új alkalmazás születik, amelyek egyre inkább megkövetelik az érintésvezérelt funkciót a digitális eszközöktől. Ebből a szükségből született meg a Bluever kaliforniai dizájntechnológiai startup ötlete is, amely küldetése szerint hétköznapi használati tárgyakat alakít át csatlakoztathatóvá, vagy szereli fel azokat újabb okosfunkciókkal. Az elmúlt másfél évben például azon dolgozott, hogy a laptopok és számítógépek monitorját egy viszonylag olcsó, kisebb szerkezettel érintőképernyővé alakítsa át - írja cikkében a Gadget.com.
A fejlesztők szerint az eszköz képes az ujjmozgásokat azonnali és pontos egérhasználati parancsként értelmezni, így aztán lehet rajta rajzolni, kattintani, a lap aljára görgetni vagy a kijelölés funkcióval mappákat áthelyezni pont úgy, ahogyan ezeket az egérrel is szoktuk. És tehetjük mindezt járványbiztos gumikesztyűvel a kezünkön, vagy a finomabb mozdulatokhoz akár érintőképernyőkhöz használt tollal is.

A Microsoft Video Authenticator néven mutatta be azt a fejlesztését, ami segít a felhasználóknak meggyőződni arról, hogy valódi vagy kamu videót látnak-e.

Az álhírek elleni küzdelem egyik legfontosabb része, hogy képesek legyünk felismerni, mikor látunk valódi deepfake technológiával készült videót - vagyis olyat, amikor egy algoritmus segítségével olyasmit mondatnak el egy adott személlyel, például egy politikussal, amit valójában sosem mondott. Hogy milyen meggyőző tud lenni egy ilyen felvétel, azt jól mutatja az az anyag, amit tavaly Mark Zuckerbergről készítettek.
Mivel az emberi - és főleg a laikus - szem számára szinte felismerhetetlen a deepfake a valódi videótól, ezért fontos, hogy ebben gépi segítség is rendelkezésre álljon. A Microsoft most - nem sokkal az amerikai elnökválasztás előtt - egy új fejlesztéssel állt elő, ami az újságírók és a kampányban dolgozó emberek munkáját is jelentős mértékben megkönnyítheti. A Reality Defender 2020 kezdeményezés részeként megjelenő Microsoft Video Authenticator segít detektálni a kamu videókat: képkockáról képkockára halad az elemzéssel, majd pontozza a látottakat aszerint, hogy mennyire lehet valós a felvétel.

Sokan még ma is úgy gondolják, hogy ha a Google a keresés során kidob egy képet, ami számukra megtetszik, azt szabadon, forrásmegjelölés nélkül használhatják. Vagy, ha meg is jelölik a forrást, ahhoz legfeljebb annyit írnak oda, hogy "Fotó: internet".
Ezen a helyzeten segíthet a Google újítása, amely révén azokra a képekre, melyek készítői/jogtulajdonosai megadták a felvételhez tartozó felhasználási feltételeket, a Licensable (magyarul valószínűleg: engedélyköteles) feliratot teszi rá az algoritmus. Emellett egy hivatkozás is kerül majd melléjük, amely arra az oldalra viszi a felhasználót, ahol a feltételeket el tudja olvasni. Ennek értelmében lehet, hogy a használatkor csak meg kell adni a pontos forrást, de az is lehet, hogy nem vehető át a kép.
Mindezek mellett, ha a készítő/jogtulajdonos úgy dönt, hogy az általa készített fényképért pénzt kér, akkor azt is megmondhatja a Google-nek, hogy hol tudják a felhasználók megvásárolni azt.

Vasárnaptól hiába keresik az InfoRádiót, a Klubrádiót, a Katolikus Rádiót és az állami rádiócsatornákat a digitális rádiókészülékkel rendelkezők, mert immáron már csak analóg módon, a régi technológiával érhető el ezek adása, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem hosszabbította meg a DAB+ rádiós sugárzásra vonatkozó szerződést az állami műsorszóró céggel. Pedig az NMHH még tavaly is azt állította, hogy fenn akarja tartani a digitális műsorszórást.
Szombatról vasárnapra virradó éjjel, 0 órakor lekapcsolta az Antenna Hungária az úgynevezett DAB+ technológiával megvalósított digitális rádiós sugárzást Magyarországon. Ennek oka, hogy mint arról a digitrendi.hu részletesen beszámolt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem hosszabbította meg az állami műsorszóróval kötött szerződést, ezért az 2020.szeptember 5-én, szombaton lejárt.
Az NMHH a Digitirend.hu-nak azt jelölte meg a leállítás indokaként, hogy nem mutatkozott tényleges piaci és hallgatói igény a digitális rádiózásra Magyarországon.
Egy éjszaka alatt évtizedeket ugrott vissza Magyarország az időben. Magyarországon 1995 óta zajlottak kísérletek a digitális rádiós átállásra: eleinte DAB, 2009-től egy fejlettebb technológia, a DAB+ (Digital Audio Broadcasting+) formátumban üzemelt digitális rádiós sugárzás.
A DAB+ nagy előnye, hogy az FM-adások esetében megszokottnál lényegesen jobb, zavarmentes hangzásminőséget, valamint különböző új típusú szolgáltatások igénybevételének lehetőségét is biztosítja a rádióhallgatók számára. A digitális rádiózás további nagy előnye, hogy lényegesen szabadabban lehet rádiókat indítani, hiszen az analóg FM rendszerű műsorszórással ellentétben nem jellemző rá a frekvenciaszűkösség, így egy-egy új rádió elindítása lényegében csak azon múlik, hogy üzletileg biztosítottnak látják-e a fennmaradását.
A DAB+ elterjedése segíthette volna Magyarországon is a médiapluralizmus, a sokszínű médiavilág megvalósulását.

Az OECD a vizsgált öt társadalmi csoportot - bevándorlók, leszármazottaik és egyéb etnikai kisebbségek tagjai; az LMBT közösség tagjai; az idősek; a fogyatékkal élők; végül pedig a nők - hátrányos helyzetűnek tekintik a munka világában és összességében a társadalomban is. A jelentésben azt is vizsgálták, hogyan változott az elmúlt két évtizedben ezeknek a csoportoknak a munkaerő-piaci helyzete.
Sejthető volt, hogy a társadalom sokszínűségét és az azokhoz kapcsolódó attitűdöket tekintve Magyarország az OECD zárkózottabb tagállamai közé fog tartozni, de erre az abszolút rekordra azért nem lehetett számítani: a Gallup 2018-as reprezentatív felmérése szerint Magyarországon vannak a legkevesebben (a lakosság mintegy 12 százaléka), akik úgy gondolják, hogy városuk, környékük megfelelő lakóhely egy etnikai kisebbséghez tartozó, egy szexuális kisebbséghez tartozó, illetve egy bevándorló személy számára.
Még inkább figyelemreméltó, hogy a tagállamok közül Magyarországon mérték a legnagyobb visszaesést e tekintetben a 2008 és 2018 közötti időszakban, 2008-ban ugyanis még 54 százalék volt ugyanez az érték. (Qubit)

- A magyar könyvtárosok 2006-ban kiadott (sajnos az MKE oldalán csak képként, nem kereshetően elmentett) etikai kódexe link hitet tesz
- "az esélyegyenlőség, szellemi szabadság mellett" (II. Alapértékek)
- "Saját nézeteivel eltérő tartalmakat is beszerez" (IV. A gyűjtemény gondozása)
- "megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez" (V. A könyvtárhasználók szolgálata)
- "A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel." (IX. Társadalmi kapcsolatok).
Ha tehát a társadalomban csökken a különbözőségek elfogadása, akkor a könyvtárak a megértés, befogadás, demokrácia egyre inkább kiemelkedő szigeteivé válhatnak, vagy egyre inkább eltávolodnak a saját maguk által megfogalmazott értékektől.
Nota bene: a más szempontok keresése, megértése, elfogadása a versenyképesség pozitív előrejelzője, míg azok elutasítása a gyengülő prosperitást vetíti elő. Társadalomban és könyvtárakban egyaránt. (MG)

Az első kérdés nyilvánvalóan az: kit fertőzött meg a beteg? Az eddigi beszámolók szerint a hatóságok nem könnyítik meg ennek tisztázását, több olvasónk is kaotikus eljárásról számolt be. Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs - azóta véget ért - napi sajtótájékoztatóin ugyan egyszer-kétszer kitért a kérdésre, de azonkívül, hogy a fertőzött lehetőleg legyen külön szobában, ne osztozkodjon másokkal a fürdőn és szellőztessünk gyakran, más hasznos tanáccsal nem nagyon szolgált.
Ennél lényegesen több tippet adott a hvg.hu-nak korábban Várdi Katalin tüdőgyógyász, az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika orvosa. Ő azt javasolta, hogy ha valaki bizonyítottan fertőzött, vagy tüneteket észlel magán, az mindenképpen izolálja magát.
- Ha tehetjük, legyen külön szobánk, vagy ha nincs rá lehetőség, akkor is tegyünk meg mindent, hogy elválasszuk magunkat másoktól és tartsuk be a higiéniás előírásokat.
- A kijelölt helyünket ne hagyjuk el, az ételt tegye a családunk az ajtó elé, de ne jöjjenek be.
- Használjunk külön fürdőszobát, ha megtehetjük. Ha csak egy van, azt használjuk más időszakban, mint a többiek, és minden alkalommal fertőtlenítsünk magunk után.
- A ruháinkat, törölközőinket, ágyneműnket tartsuk és gyűjtsük külön, majd magas hőfokon mossuk ki.
- Akiről feltehető, hogy beteg, az hordjon otthon is maszkot, és a szobában nagyon gyakran és nagyon erősen szellőztessen, mert a vírus cseppfertőzéssel terjed.
- A szakember szerint az sem árt, ha csak fertőtlenítő kendővel fogjuk meg a kilincset, a nagyobb felületeket lefertőtlenítjük, a betegnek pedig adunk külön törölközőt, fogmosó felszerelést, saját evőeszközkészletet, utóbbiból pedig mindig ugyanazt adjuk vissza neki.
Hasonló óvintézkedéseket sorol fel a Semmelweis Egyetem útmutatója is, amely kifejezetten azoknak szól, akik koronavírus-fertőzött családtagot ápolnak otthon.

Egy kaliforniai paleontológus interaktív térképen link jelenítette meg a Földet, ahol bárki rákereshet, hol volt Bécs, Prága, esetleg Kansas City több millió évvel ezelőtt, például a Pangea szuperkontinensen. Budapestet nem jelöli a háromdimenziós földgömb.
Az online térkép ennél is jóval többet árul el a Föld múltjáról, például azt, hogy mikor és hol alakultak ki az első korallzátonyok, vagy nyíltak az első virágok. Sőt, aki például a 470 millió évvel ezelőtti Párizs helyére kíváncsi, nemcsak a városjelölő piros pöttyöt találja meg a földgömbön, hanem a kereső alatt a közelben talált dinoszaurusz-maradványokat is felsorolja a program. A francia főváros közelében akkoriban például fűrészes fogú, húsevő megaloszauruszok éltek.
Ezenkívül olyan meglepetések kerülhetnek elő, minthogy az Appalache-hegység több millió éve magasabb volt, mint a Himalája, az Egyesült Államokat sekély tenger osztotta ketté, Florida pedig sokáig víz alatt volt.
- A virtuális glóbusz magyarországi adataira - egyelőre még - nem lehet ugrani.

Az innovációs minisztériumban alapos szakmai segédletet állítottak össze a vállalkozások számára arról, hogyan érdemes működni a járványban mind üzleti, mind egészségvédelmi szempontból.
Minden vállalkozásnak saját pandémiás terv készítését javasolja az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) készült járványkisokos, a Vállalati Fehér Könyv - Gyakorlati útmutató a vállalati pandémiás terv elkészítéséhez és végrehajtásához. Az útmutatót az ITM Járványmatematikai modellező és epidemiológiai projektje készítette, vagyis szakemberek, nem pedig politikusok vagy bürokraták. A dokumentum itt link elérhető, olvasható, letölthető.
Az elkészült pandémiás terv kockázatcsökkentéssel és megelőzéssel kapcsolatos intézkedéseihez a könyv egy ellenőrzőlistát is ajánl, amelyben olyanok szerepelnek, mint a személyi higiéné megerősítése, a nem orvosi maszkhasználat előírása, vagy a munkaidő rugalmas alakítása a tömegközlekedési csúcs elkerülése érdekében.