Bill Gates 50 könyvet olvas el évente! Na és te? link - olvashattuk a minap a Könyvtárosok Facebook-csoportban is. A hivatkozott hír további nagyolvasó milliárdosnevet is felsorol. Lehet, hogy a tehetősség és az olvasás között kapcsolat áll fenn? - sugallja a cím. A felmérések és a tapasztalatok szerint van kapcsolat, ha nem is olyan, amit elsőre sugallatnak vélhetünk. Néhány elgondolkodtató szempont a kérdésben:
- A túl sok olvasás gyengébb iskolai eredményekkel járhat link , fontosabb a jó módszer link
- Manapság az olvasáson túl sokkal inkább a kritikai szövegértés a döntő (feltehetően a milliárdosok esetében is ez a döntő) link
- Az olvasás témája is számít pl. link ha nem akarjuk, hogy igyekezetünk visszafelé süljön el link
- Veszélyes lehet az olvasás elismerése, jutalmazása link
- Az olvasás távolról sem a leghatékonyabb tanulási forma link
A könyvtárosképző intézményekbe felvételizőknek talán leggyakoribb pályaválasztási motivációja - bevallásuk szerint - hogy szeretnek olvasni. Ami persze nem hátrány egy könyvtáros esetén. A fentiek alapján ugyanakkor megalapozottnak tűnik az olvasást egyrészt hasznosnak tartani, élni vele, ugyanis hozzájárul jólétünkhöz link . Másrészt azonban érdemes tartózkodni fetisizálásától, és az ismeretszerzés más, hatékonyabb módjaival is érdemes élni.
Házi felmérésünk szerint úgy látjuk: a lassú, kevésbé látványos, tudatos építkezés vihet sikerre link (MG)

Az internet, és különösen a közösségi média világában egyre nehezebbé válik, hogy elválasszuk a tényeket az álhírektől, a fikciótól - s világos, hogy e krízis megfékezésében a könyvtárosok szerepe óriási. A képzett könyvtárosok segítségére lehetnek a diákoknak abban, hogy elsajátítsák, mely információforrások megbízhatók, hogyan tudják megkülönböztetni a valós információkat a hamisaktól. Ehhez persze szakértelemre és kitartásra van szükség.
A Stanfordi Egyetem egyik kutatása épp a digitális bennszülöttek közösségi médiával kapcsolatos neveléséről szól. Kiemeli: bár ezek a fiatalok képesek párhuzamosan használni a közösségi média felületeit, ha meg kell különböztetniük egymástól a valós és a hamis információkat, könnyen válnak megvezethetővé. Különös veszélyt jelent, hogy a sok esetben szenzációhajhász álhírek a közösségi hálózatok "segítségével" óriási sebességgel tudnak elterjedni - gyorsabban, mint hogy hamisságuk kiderülne.
A School Library Journal cikke szerint számos kezdeményezés kínál oktatási platformokat tanároknak, hogy diákjaikat e téren neveljék. Változatos, gyakorlatközpontú feladatok állnak rendelkezésre, pl. a reklámcéllal írt, fizetett tartalmak, a hamis hírek felismertetéséhez. A Project Look Shart program célja is hasonló: kritikus gondolkodásra nevelő, azt fejlesztő óravázlatokat, segédanyagokat, képzési anyagokat kínál minden korosztály számára.
A School Library Journal cikkében számos jó példát és forrást találunk, amelyek a mi gyakorlatunkat is segíthetik, miközben kifejtik: a törvényhozás fejlesztése és a szülők bevonása két különböző szintű, de elengedhetetlen tényező közös célunk eléréséért. (ref.: Kámán Veronika, Könyvtárostanárok Egyesülete)

Minden könyvtárosnak érdeke, hogy az olvasó / felhasználó pontos és valódi hírekhez jusson. Ezért is elkeserítő, hogy a felmérések szerint a legtöbb felnőtt a Facebookon vagy más netes fórumon szerzi be információit. Egy másik kimutatás szerint a diákok nagy többsége nem tudja megkülönböztetni a híreket a fizetett reklámoktól sem. A hamis hírek kiszűrésére legjobb módszer a forrás ellenőrzése, valamint a valóság alapú hírek továbbítása.
A hírek valódiságát ellenőrző weboldalak egyike a Trust Project. Az újságírás szavahihetőségét szeretnék bizonyítani e kezdeményezésen keresztül. Több mint 70, a médiában szerepet vállaló szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, ezzel is elősegítve a valós hírek közzétételét.
A dallasi közkönyvtárban egy nyolchetes előadássorozatot szerveznek középiskolások számára. Az előadások során lehetőség nyílik újságírókkal való személyes találkozásra, valamint könyvtárosok is jelen lesznek és segítenek eligazodni a fellelhető adatbázisokban. A program célja a kritikus gondolkozás fejlesztése, valamint a valós információhoz jutás megkönnyítése. (ref.: Nagy Marianna)

Az orosz nemzeti könyvtár is magánadományként jött létre, akár csak a magyar. Az így megalakult Rumjancev-könyvtárt 1925-1992 között V. I. Lenin Szovjetunió Állami Könyvtárnak nevezték, majd Borisz Jelcin államelnök rendeletét követően az Orosz Állami Könyvtárnak nevezték el. A tervben szereplő 250 férőhelyes olvasószoba 1945-re készült el, az épületkomplexumot azonban tovább bővítették 1960-ig. 1968-ra a könyvtárnak otthont adó épületek teljesen megteltek, ezért úgy döntöttek, Moszkva külvárosában egy raktárat hoznak létre, ahol különböző folyóiratok, újságok és a kevésbé használt könyvek tárolhatóak. Az építkezési munkálatok első része 1975-ben ért véget. Az épület homlokzatán továbbra is Lenin neve virít, a Szovjetunió könyvtára felirat, a frízen pedig munkások és munkásnők sorakoznak.
A mai könyvtár virtuális portálja - holnapja angolul is elérhető, fejlécében a katalógussal. A fejléc jobb oldalán meglepő módon a 12 éves korhatár karikája.
Fotókat ld.: link

(frissített) Jobb lesz-e 2017 a könyvtárak / könyvtárosok számára, mint 2016 volt? tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
4 - határozottan
24 - talán
22 - ugyanolyan
11 - kicsit rosszabb
7 - sokkal rosszabb.
E kérdést immár 6. alkalommal tettük fel, így lehetőség nyílik az évek összehasonlítására. Meglepetésre ilyen optimistán az utóbbi 6 évben még soha nem álltunk. A kapott diagram: link Kérdés persze, hogy mi az oka a kedvező változásnak. Talán a magasabb fizetés? (MG)

Az East Lake Megyei Könyvtár alkalmazottai kétségbeesetten próbálták megmenteni kedvenc könyveiket a selejtezéstől. A könyvtárosok egy fiktív olvasót kreáltak, a céljuk pedig az volt, hogy átverjék a könyvtár számítógépes rendszerét. Főleg olyan könyveket kölcsönöztek, melyeket kevesen kerestek, így az a veszély fenyegette őket, hogy leselejtezik.
A könyvtárosok elleni szigorú ügyészi fellépést az indokolhatja, hogy az említett intézmény egy kilenc városi könyvtárat magába foglaló számítógépes rendszer része, melynek tagjai a támogatásuk egy részét a kölcsönzések arányában kapják. Éves szinten 1 millió dollárt osztanak szét a városi könyvtárak között ennek alapján. A megyei könyvtárak azonban - ahogy a fent említett East Lake Megyei Könyvtár sem - nem kapnak ebből az összegből, így a fiktív kölcsönzéseknek nem volt gazdasági indítéka. Az az általános szabály, hogy ha egy könyvet nem kölcsönöznek ki egy vagy két évig, akkor kikerül a rendszerből.
[Ahogyan a könyvtárosok, úgy] ... az adatbázisokat létrehozó szoftverek sem objektívek, hiszen azokat is emberek hozzák létre.

Mit nevezünk olvasónak, használónak a könyvtárban? Mert bár tapasztaljuk, hogy a könyvtár fenntartók általi elismertsége ma kevéssé a teljesítményadatokon múlik, azért mi tagadás, jól mutatnak a szép számok... :-) De mennyiben helytállóak az adatok?
Egy magánlevélben hívták fel a figyelmemet egy könyvtári statisztikában link látható anomáliára. Mert hogyan lehet pl. az, hogy egyes könyvtárak olyan különböző arányú regisztrált ill. beiratkozott olvasóval rendelkeznek a hivatalos könyvtári statisztika szerint? Mondjuk:
X könyvtár: 3.523 / 2203 (regisztrált / beiratkozott)
Y könyvtár: 121.265 / 26.233
Z könyvtár: 5.024 / 10.879.
Tehát mindenféle arányt megtalálunk. Így finoman szólva elbizonytalanodik az ember, hogy az érintettek mit mérnek, és hogyan - évtizedek óta. És mire használható az, ha ezeket az adatokat összeadjuk... Skaliczki Judit 2007-ben egyszer felvetette az adatszolgáltatás anomáliák esetleges lehetőségét (vö.: link ), de a téma azóta is tabu.
A magánlevél írója szerint igazából senkinek nem áll érdekében a helyzet tisztázása. Ha ez így van, akkor kizárt a tényalapú döntéshozatal. (MG)

Doktori képzésüket kezdők csoportját célozza a British Library, legközelebb jan. 16-án, speciális nyílt napjával. Nem először: tavaly 600-an vettek részt a programban, s voltak látogatók a határon túlról is. Marketing-oldalukon 5 érvet sorolnak fel a regisztráció mellett, a korábbi használók ajánlásaival:
1. A könyvtár demisztifikálása
2. Ismeretbővítés: ha használtad már a könyvtárat, a nyílt napon megismerheted kutatási témád kontextusát is
3. Időt takarítasz meg: a nyílt napon tippeket kaphatsz az otthoni kutatáshoz is, előkészítve a következő könyvtárlátogatást
4. Új ötletek és módszerek feltárása: lehet, hogy még nem tudsz minden hasznosat a könyvtár kínálatáról
5. Kapcsolatépítés, kapcsolatépítés, kapcsolatépítés.
Az oldal végül két konkrét példát is hoz: hallgatók, akik segítséget kaptak a női küzdősportok 20. század eleji története vagy a kreativitás környezeti ösztönzőinek kutatásához. (ref.: MG)

A szerző három stratégiát vázol fel, melyek erősítik már meglevő kompetenciáinkat.
1. Váljunk adatgondnokokká. Mivel a könyvtárosok hangsúlyozottan a tudásmegosztás szakemberei (példa erre az osztott katalogizálás), ez jó alap ahhoz, hogy adatőrökként, adatgondnokokként a tudósoknak is együttműködő partnerei lehessünk.
2. Vagy legyünk adatvizualizáló szakértők. Ezzel segíthetjük a tudósokat abban, hogy laikusok számára is érthetővé tegyék tudományos eredményeiket. Nagyon jó példa erre az az interaktív térkép, melyet az urbandisplacement.org címen találhatunk.
3. Felfedezési szakértőként is támaszkodhatunk eddigi gyakorlatunkra: tudjuk, hogyan találjunk meg információkat, hogyan szintetizáljuk felfedezéseinket és hogyan magyarázzuk el másoknak, akiknek nincs idejük elvégezni ezt az alapvető munkát. Márpedig az irodalomkutatás és a különböző tudományterületek mintázatainak felismerési képessége egyre lényegesebb erőforrássá válik. És ebben jók vagyunk.
A szerző tehát nagy lehetőséget lát abban, hogy a könyvtárosok olyan információtudóssá képezzék magukat, amilyenekre a világnak szüksége van. Ahogy a társadalomtudományok és humán tudományok képviselői megteszik, ugyanúgy a könyvtárosok is betörhetnek az adattudomány világába. (Könyvtáros az adattudós új szerepében; ref.: Fazokas E.)

A változási készség felmérése - az alábbi linken található teszt kijelentések nem csupán a hatékony szervezetek jellemzői, hanem a változás-menedzselés képességének fontos feltételei is.

A Pew Research Center szerint az amerikai felnőttek 68%-ának van okostelefonja. Ez azt jelenti, hogy egy könyvtár olvasóinak kétharmada a könyvtár honlapját mobil eszközről is el tudja érni. A honlapok rendszergazdáinak ezután úgy kell a tartalmat megírniuk, hogy a mobilos felhasználók gyorsan tudjanak kapcsolódni a könyvtári forrásokhoz. A webes megjelenés átírására több lehetőség is van. A következő 12 tanács célja, hogy jobb legyen a mobil eszközökön elérhető tartalom:
1. Kis képernyőre írj! A különböző méretek miatt fontos, hogy a tartalom gyorsan áttekinthető legyen. Győződj meg arról, hogy a tartalom oldalméretű, a betűk elég nagyok, olvashatók.
2. Érintőképernyő. Az okostelefonokat általában kapcsolatteremtésre használják, beleértve a honlapokat, köztük a könyvtárét is. Az érintőképernyő jó, hacsak nincs beillesztve a cikk vagy az oldal közepére egy görgethető doboz, ami a tartalom véletlen érintése miatt megnehezíti a használatot.
3. A mobilról olvasók figyelmét elvonhatja valamilyen hirtelen felugró üzenet. Ha a könyvtári tartalom lassan töltődik be, ha az olvasót nem köti le eléggé, vagy nem jön azonnal, az olvasó az új üzenetet fogja nézni vagy továbblép. A cél, hogy a felhasználó érdeklődő maradjon.
4. Rövid gondolatok. Mobil készülékre rövid gondolatok kellenek. Hacsak nem e-könyvet olvas, a felhasználó nem fog hosszú cikket vagy ismertetőt keresni. Az üdvözlő oldal és a bevezető bekezdések helyett néhány szóban foglald össze a lényeget. Ennek egyik módja, ha egy oldal csak egy témára vagy célra irányul; ha több mindent kell jelezni, a mondanivalót szedd szét oldalakra. És persze, szerkessz!
5. Tömör címek! Nagyon fontos, hogy a címek tömörek, világosak legyenek. A BBC egy címbe legfeljebb 5?6 szót enged, a címnek tükröznie kell a cikk tartalmát, a tényeket.
... (Tizenkét tanács: hogyan írjunk jobban a mobil webre; ref.: Viszocsekné P. É.)

Az állami támogatások elnyeréséhez egyre inkább szükséges az adatok láthatóvá tétele, hiszen ha a kutatások közpénzből folynak, az eredmények mielőbbi, a köz számára történő hasznosítása is elvárható. Ezért az egyetemeken mind jobban megkívánják az adatkezelési terv készítését a kutatóktól. A tudományos könyvtárak egy részének pedig van már vagy adat-repozitóriuma, vagy olyan dokumentum-repozitóriuma, ami alkalmas adatok kezelésére is. Ehhez a régebbi szoftverek (DSpace, Fedora, Hydra) aktualizált változatai mellett kifejezetten adatkezelésre fejlesztett, nyílt forráskódú és kereskedelmi szoftverek (Dataverse, HUBzero, Chronopolis) állnak rendelkezésre. A texasi egyetemi konzorcium, a Texas Digital Library a Harvard Egyetem nyílt forráskódú keretrendszerét, a Dataverst alkalmazza. De nagyon jó megoldás a Purdue Egyetem adat-repozitóriumának PURR interfésze is, mely a HUBzeron alapul, és kifejezetten használóbarát. A választásnál a kezelendő adatállományok nagysága a legmeghatározóbb tényező. A kis vagy közepes adatkészletek jellemzően excel fájlokban gyűlnek, és kezelésükhöz elég a kutató számítógépe. Megosztásukhoz, repozitóriumba való feltöltésükhöz elég egy e-mail vagy az egyetemi hálózat és szerver. A közepes méretűekhez, melyek általában már gazdagon metaadatolt állományt tartalmaznak, speciális back-end rendszerű IT eszközök vagy az egyetem nagy kapacitású tárolási lehetőségei szükségesek. A nagyméretű, általában nemzeti, konzorciális vagy szabadalmazott projektekhez már egészen nagy rendszerek szükségesek (például DuraCloud, Amazon Glacier, Amazon S3).
Az egyetemi IT eszközökön, a könyvtárosok segítségnyújtásán és a repozitóriumokon kívül számtalan eszköz van, melyet a kutatóknak célszerű szem előtt tartaniuk, mikor adatkezelési terveiket szövögetik. Jó kiindulási pont lehet például a California Digital Library DMPTool (dmp.cdlib.org). A cikk által nyújtott forgószélszerű bemutatás pedig részletesebben kifejtve itt is megtalálható: tinyurl.com/jljmmcz. (Fazokas E.)

Az intézmény jó hírneve azon múlik, hogy az olvasók tudatában vannak annak, hogy értük vagyunk, és ezért a legfontosabb védművet jelentik. Három módon is javítható egy intézmény hírneve.
- Az első a közösség támogatásának megszerzése.
- A második, hogy a könyvtárosok - komfortzónájukat elhagyva - újítóként lépjenek fel ott, ahol erre szükség van.
- A hatékony számítógépes biztonság azon múlik, meg tudjuk-e védeni hosszú távon az érzékeny adatokat.
A biztonságos hírnév a könyvtárak számára azonban számos tényezőn múlik. Ezek közül kettő nagyon fontos. Gyűjteménykezelőként hosszú távon kell a hozzáférést garantálni, és ez valamelyest analóg az adatvédelem folyamatos kihívásával. A jó hírnév biztosítása attól is függ, tisztában vagyunk-e azzal, hogyan használják az emberek az információkat, és mit várnak vagy remélnek a jövőben. Ezek a tényezők a könyvtáros szakma készségeit gyorsan változó területekre viszik. Információs profikként kötelességünk a küldetésünket úgy alakítani, hogy belepasszoljon a korba, amiben élünk.
Jelenleg ez azt jelenti, hogy a teljes információs életciklust integráljuk állandó gyűjteményeinkbe, ez adatgondozást is feltételez - komoly szerepet vállalva olyan új területeken, mint a repozitóriumok kialakítása -, és még sorolhatnánk. Sikerülni fog? Nem tudjuk. Lehetünk önelégültek? Kizárt.
Nagyon fontos a szakmai előírások betartása is (a viselkedés, a munka és a tisztelet terén). Szakmánkban sokszor látunk a kifejezés szabadsága és a magánszféra védelme között dilemmát. Mindig óvnunk kell olvasóink és munkahelyünk biztonságát. Ez biztosítja a fejlődést, és megakadályozza, hogy egy csapásra elvesszen jó hírnevünk. Ahogy a számítógépes biztonság mindennapos kérdés, sok esetben a jó hírnév a biztos pont a gyorsan változó világban. (Vigyázz a hírnevedre, hogy a könyvtárad biztonságban legyen!; ref.: Murányi L.)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) 2017. január elsejével megszűnt. Feladatai három szervezethez kerülnek: Országos Széchényi Könyvtárhoz, a Magyar Nemzeti Filmalap KN Zrt.-hez és a Forum Hungaricum KN Kft.-hez.

Amikor egy-egy könyvtár digitális fájlok adományozásáról tárgyal az adományozókkal, másfajta problémák merülnek fel, mint amikor hagyományos, nyomtatott dokumentumokról van szó (a digitális archívumok hozzáférhetősége, biztonsági és adatvédelmi kérdések). Ezek a problémák mind a digitalizált, mind az eleve digitális formátumban létrejött dokumentumok esetében felmerülnek.
A könyvtárakban használatos adományozási megállapodásokat át kell dolgozni, hogy a digitális gyarapodással kapcsolatos követelményeket is tartalmazzák; lehetőség nyíljon az érzékeny, személyes információk kezelésére; és - nem utolsósorban - az adományozók megnyugtatására, akik attól tartanak, hogy a digitális információk közreadása azonos a korlátlan hozzáféréssel. Az adományozóknak aláírás előtt szinte komoly előzetes képzésre van szükségük, hogy meghozzák döntéseiket. Van, ahol az előkészítő tárgyalásokhoz részletes sillabuszt készítettek.
A cikk két esetet mutat be. Az egyik magánlevelek adományozásáról szól. Japán származású amerikai veteránokkal kapcsolatos gyűjtemény létrehozása kapcsán, egy digitalizálási projekt keretében egy hawaii professzor szülei 1943 és 1945 közötti levelezését adta át adományként. Az eredeti dokumentumok olvasótermi használatát természetesnek tartotta, de a későbbiekben a digitalizálás kapcsán aggodalmai támadtak. Végül sikerült kompromisszumos megoldást találni: a teljes levelezést digitalizálták ugyan, de az internetre csak egy (az adományozó által jóváhagyott) válogatás került ki. (A digitális beszerzések és az adományozókkal való kapcsolat; ref.: Hegyközi I.)

? Egyetért azzal az értékeléssel, hogy a PISA-eredmények alapján minden negyedik magyar gyerek funkcionális analfabéta 15 évesen?
Csapó Benő: Ez nem egyetértés vagy vélemény, hanem tény kérdése. A legutóbbi PISA-teszten a magyar diákok 27,5 százaléka nem érte el a kettes szintet. A PISA hatfokozatú skálát használ, és ezen a kettes a szöveg fő gondolatának felismerését jelenti. Ez még nem a ?jó olvasás?, arról a négyes vagy az ötös szinten teljesítők esetében beszélhetünk. Ha szokatlan a funkcionális analfabéta kifejezés, fogalmazhatunk úgy is: minden negyedik fiatal képtelen arra, hogy a környezetében lévő írott információk tartalmához hozzáférjen, szövegekből tanuljon. De bárhogy nevezzük is az elégtelen szövegértést, fel kellene ismernünk, mekkora probléma ez.

2014-ben az amerikai felsőoktatási intézmények 3/4-ében követelték a hallgatók az oktatói gárda sokszínűbbé tételét, a színes bőrű tanárok számának növelését (ők a kinevezett professzorok 16%-át tették ki). Ez a jelenség a könyvtári területen és a kiadásban is megfigyelhető: az ALA tagjainak 87%-a fehér bőrű, a kiadók 89%-a is. A tudományos életben a résztvevők többsége a fehér férfiak közül kerül ki. Két, 2013-ban végzett vizsgálat is ezt igazolja: 2008 és 2012 között 5,4 millió lektorált cikk 70%-át férfiak írták; a JSTOR-ból vett 8 millió cikk 27,2%-ának volt nő a szerzője. Az elfogultság földrajzi vonatkozásokban is megmutatkozik: 76 ezer empirikus közgazdasági publikáció vizsgálata azt mutatta, hogy az USA-ról írt cikkek lényegesen jobb eséllyel kapnak publicitást a top 5 folyóiratban, míg az alacsony jövedelmű országokról csak a cikkek 1,5%-a szól.
A könyvtárosok tehát kiadókként, a tudományos kommunikáció szakértőiként és az információs jártasság közvetítőiként is sokat tehetnek a sokszínűség érvényesüléséért, az esélyek egyenlőségéért. Az információs jártasság témakörében a könyvtárosok a hallgatóknak oktatják a tudományos publikációk értékelését, beleértve a tudományos eredmények létrehozását is. További témák, amelyekkel a kurzusok foglalkoznak: a tudományos publikálás fontossága a felsőoktatási pályán, az e területen való érdekérvényesítés, a nyílt hozzáférés mozgalomhoz vezető tényezők, sokszínűség és reprezentativitás. (A könyvtári kiadványok és a sokszínűség értékei. A tudományos publikálás átalakítása a koncepciókkal és a tudományos kommunikációval kapcsolatos képzéssel; ref.: Hegyközi I.)

Székesfehérvár - Igazi kis olvasóteremmel bővült az Aranybulla könyvtár: hétfőn adták át a kis olvasóknak és rendezvényhelyszínként is szolgáló, hangulatos szobát az intézményben.
Plüssállatok, új szőnyegek, szép bútorok, sok fény és rengeteg könyv - ide, az Aranybulla könyvtár két új, nagy méretű helyiségének egyikébe került a Zentai úti könyvtár 12.681 dokumentuma is. Az addig a Zentai úti iskolában működő fiókkönyvtár helyiségeit is az ifjúság használja majd ezentúl, az iskolához tartozó tornaszoba lesz. Az ottani állomány került át a Köfém lakótelepi Aranybullába, hogy mostantól egy igazán megszépült, igényes helyiségben fogadhassa kis olvasóit.

A kisbéri nyomozók elfogták a helyi férfit. A Kisbéri Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy 20 éves kisbéri lakos ellen. A gyanúsított 2017. január 4-én 17 óra 45 perckor a kisbéri művelődési központban a könyvtáros figyelmét elterelte és a pulton lévő lemezkazettából több ezer forintot lopott. A nyomozók a bűncselekmény elkövetőjét azonosították és gyanúsítottként kihallgatták. A fiatalember részletes beismerő vallomást tett.

Kezdetben voltak az alapvető árucikkek (commodities), követték az áruk, majd jöttel a szolgáltatások (az áruk egyénre szabásával), s itt vannak az élmények (amelyek egyénre szabott szolgáltatások). S ez most az élmény-gazdaság - vázolja Joseph Pine TED-es előadásában a gazdasági értékláncot.
Az élménygazdaság kulcsa a hitelesség felmutatása. Gondoljunk vissza Poloniusra aki mond valami mélységesen valódit fiának, Laertesnek: "Mindenek fölött / Légy hű magadhoz: így, mint napra éj, / Következik, hogy ál máshoz se léssz." Ez a három sor a hitelesség lényege.
- Ipari gazdaság: költségek kézben tartása a tömegek kiszolgálása érdekében.
- A szolgáltatás gazdasága: a minőség javítása (vö.: minőség-mozgalom).
- Élménygazdaság: a hitelesség felmutatása. Kulcsszó a "felmutatás".
Vegyünk egy példát is: Kávé, a lényegét tekintve, micsoda? Kávébab, nemde? Árucikként csészénként 2-3 cent. Őrölve, csomagolva, polcra téve már 10-15 cent - áruként. Lefőzve egy sarki étkezdében, kioszkban, bárhol- máris 50, talán egy dolcsi csészénként. De vegyük csak körbe a kávéfőzést Starbucksos hangulattal, a hiteles cédrussal, és immáron, a hiteles élménynek köszönhetően, 2, 3, 4, 5 dollárt is el lehet kérni egy csésze kávéért. Tehát a hitelesség lesz az új fogyasztói érzékenység.
Három alapszabály.
1. Ne mondd, hogy hiteles vagy, hacsak nem tényleg az vagy.
2. Könnyebb hitelesnek lenni, ha nem mondod, hogy hiteles vagy.
3. Ha hangoztatod hitelességedet, akkor jobban teszed, ha valóban az is vagy.
Bennünket, fogyasztókat pedig egyre inkább az tesz boldoggá, hogy időnket és pénzünket arra fordítjuk, hogy kielégítsük a hitelesség iránti vágyakozásunkat.

Csapó Benő: ... a világ egyre több országában elfogadottá vált a bizonyítékokra alapozott oktatáspolitika, vagyis minden tervezett intézkedést tudományos alapossággal meg kell indokolni, bizonyítani kell, hogy várhatóan eléri a kitűzött célokat, majd monitorozni kell a megvalósítást. Bizonyos előrelépés ezen a területen is van, de nagyon sok még a kihasználatlan lehetőség, azaz a rendelkezésre álló szűkös kereteket is sokkal jobban fel lehetne használni.
Alapvető gondok vannak a tanárképzés tartalmával is. A pedagógusjelölteket kreatív, alkotó munkára kellene felkészíteni. Nincs két egyforma pedagógiai helyzet, a hatékony tanári munka folyamatos problémamegoldás: a képzésnek erre kellene koncentrálnia. Nagyon messze vagyunk még attól a kutatásalapú tanárképzés modelltől link , amit legjobban a finn pedagógusképzés testesít meg, melynek keretében magukat a pedagógusokat is felkészítik a kutatómunkára, saját tevékenységük fejlesztésére. ... A pedagógusoknak éppen úgy, mint a kutatóknak, kritikusan kell gondolkodniuk minden feléjük érkező javaslatról. Állandóan fel kell tenniük a kérdést: miért van ez így? Hogy lehet ezt bizonyítani? Kevés olyan továbbképzés van, amelyik kiállja ezt a próbát.

Borovszky Samu történész Magyarország vármegyéi és városai című sorozata 1896-ban jelent meg először, azóta 25 további rész készült el belőle. A monográfiát bárki elolvashatja ingyen és bérmentve, felmegy az OSZK elektronikus könyvtárának honlapjára, vagy ha ezt lusta kikeresni, akkor ide kattint, vagy előveszi a 2002-ben kiadott CD-verziót.
A Magyar Nemzet csütörtöki cikke szerint a monográfia újrakiadása a Miniszterelnökség költségvetésében jelentkezik 600 millió forintos tételként. Ezzel például azért van baj, mert a hazai könyvkiadók összesen 200 millió forint értékben pályázhatnak minőségi könyvek kiadására az NKA-hoz, ami 2016-ban még további 176 milliót fizetett ki ugyanilyen célokra. A piacon hozzáférhető könyvek újrakiadása visszatérő motívum az Orbán-kormány életében: Kerényi Imre Nemzeti Könyvtár-sorozatában olyan alkotásokra költöttek milliókat, melyek közül a legtöbb a piacon eleve elérhető volt.

Csapó Benő: A diagnosztikus értékeléssel 2009 óta foglalkozunk, azóta felépítettük az eDia online platformot link , és feltöltöttük feladatokkal. A szövegértés, a matematika és a természettudomány felmérésére több mint 20 ezer feladat áll rendelkezésre, a tesztek az iskolákból az interneten elérhetők. Minden egyes terület további három dimenzióra bomlik, így meg tudjuk különböztetni, hogy a gyerekek hogyan haladnak a tananyag elsajátításával, hogyan tudják a tanultakat alkalmazni, és hogyan hat az adott terület a gondolkodásuk, értelmi képességeik fejlődésére. A rendszer 2014 óta minden fő funkcióját tekintve működképes.

Léteznek folyóiratok (illetve azok utódai), amelyek a II. Vatikáni zsinat óta igyekeznek magyarul is hozzáférhetővé tenni olyan gondolatokat, amelyek nem igazán kerülnek a keresztény (katolikus) nyilvánosság elé. Pl.:
- Mérleg szemléző folyóirat link
- Egyházfórum link
- Érted Vagyok link
- SZEMlélek blog link
- Tükör által blog link
- Kötőszó link (evangélikus).

Az adatbázist és portált az Életfa Kulturális Alapítvány megbízásából készítették. A kazettás mennyezetek adatbázisa kereshető: felekezet, eredetiség, motívum, tájegység és állapot szerint. A települések abc-sorrendben is elérhetők. Találatként megkaphatjuk fotóban (a kazettákat egyenként és együttesen fotón), valamint a templombelső és -külső fotóit is. A templomok és kazettás mennyezeteik leírása, értelmezése Pap Gábor művészettörténész munkái nyomán készültek.

Bozóki András, a CEU egyetemi tanára szerint az értelmiségi szerepek megváltozásához hozzájárul a technikai fejlődés is, mely alapvetően alakítja át a gondolkodásunkat. Nem is olyan rég az emberek hosszú szövegeket írtak, olvastak, ezekről gondolkodtak. A művek előállítása nagyfokú koncentrációt igényelt, hiszen a kézzel, írógéppel írt szöveg javítása is körülményesebb. Ma sem olvasnak és írnak kevesebbet az emberek, de rövidebbek a szövegek, és kevésbé elmélyülten olvasnak, időnként átugorva más szövegekre vagy más információhordozókra. A mai fiatal értelmiség alapvetően nem műveletlenebb, mint az elődei, az ismereteit azonban sokkal több forrásból szerzi, és azt is tudja, hogy ezek gyorsan elavulnak. Épp ezért a tudása, kulturális érdeklődése mozaikszerűbb, kevésbé vállalkozik nagy összegzésekre.
Örkény Antal szociológus, az ELTE egyetemi tanára szerint ... a magyar értelmiség mindig is kettős helyzetben volt: egyrészt kritizálta a hatalmat, másrészt megfelelési kényszer alatt állt, hiszen egzisztenciálisan az államtól függött. Örkény szerint a fiatal értelmiség nem tűnt azonban el, csak átalakult. A mai huszon-, harmincévesek számára a tudás professzionális képzettséget jelent, ami által egy-egy szakterület ismerőiként biztos egzisztenciát, jó életminőséget érhetnek el, ami végül is az egyre magasabb szintű - nem csak anyagi értelemben vett - fogyasztást teszi lehetővé számukra. Ezért csak a "hasznos tudásnak" van piaca, legalábbis ami ott és akkor hasznosnak tűnik.