A 48/2020 (XII. 23.) EMMI rendelet link értelmében január 1-jétől a győri, kecskeméti és debreceni megyei könyvtár regionális hatókört kapott, amely jogosítvány koordinációra, bizonyos központi feladatok végrehajtásában való közreműködésre, és a határainkon túli magyarság könyvtári ellátásának szervezésére irányul. A három könyvtár alkotja a Regionális Könyvtárak Kollégiumát.
A KIT utánakérdezve megtudta: a koordinációs feladat nem új találmány, a törvény ezt a megyei könyvtárak és a városi könyvtárak esetében is előírja. Érdekes, hogy fővárosi feladatot is tartalmaz, a rendelet által említett nem FSZEK-fenntartású közkönyvtár nyilvánvalóan az Óbudai Platán Könyvtár, amely szokásjog alapján a szentendrei megyei könyvtárhoz tartozott koordinációs szempontból. Mivel a regionális hatókörű könyvtárak intézményét jó egy évvel ezelőtt vezette be a törvény, és a rendelet ennek részletszabályait pontosította, legfeljebb a kijelölt három könyvtár neve jelenthet újdonságot. A koordinációs hatáskör nem jelent valamiféle irányító szerepet, hiszen a rendelet egészen pontosan meghatározza a tevékenység tartalmát.

A rendelet kibocsátásának lehetőségét az 1997. évi CXL. törvény tette lehetővé, minimum 2, maximum 6 regionális hatókörű könyvtár kijelölését engedve meg a miniszternek. A miniszter három megyei könyvtárat jelölt ki erre a feladatra. Pikantériája a dolognak, hogy a kecskeméti könyvtár, és a Győr-Debrecen "tengely" évek óta csöndes, ám igen komoly nézetellentétben áll egymással, amelynek központi eleme az, hogy amíg Kecskemét a kitelepülési ellátórendszerekben képzelte el az ország szakmai lefedettségének megvalósulását, addig Győr és Debrecen a kisebb városi könyvtárak fejlesztése mellett kardoskodott. Az, hogy az ellenfelek a közkönyvtári rendszer új csúcsszervében egyszerre vannak jelen, arra utalhat, hogy a felek a koronavírus teremtette helyzet miatti kényszerű szünetet szakmai konszenzus kialakítására használták fel. Remélhetőleg az egész szakma profitál belőle.

Kapcsolódó: link

Közzétette a Library Journal és a School Library Journal a 2021-es online térítéses kurzuskínálatát. Tanulni azonban már a kurzusok tematikájából is lehet, amely rávilágít, hogy mit tartanak idén fontosnak a könyvtárügyben.
- A távoktatás és a hibrid oktatás támogatása ötletekkel és eszközökkel. A kurzus jó gyakorlatokat mutat, hogyan lehet a diákokat ilyen formában is elkötelezni a tanulás iránt. Hogyan tudnak a könyvtárosok ebben segíteni. Ehhez többféle tanulási modellt felhasznál: makerspace tevékenységek, kutatás alapú tanulási projektek, szociális-érzelmi tanulás. (Bővebben: link )
- Antirasszista könyvtári kultúra támogatása. Könyvtárvezetők konkrét lépéseit és eszközeit mutatja be, hogyan valósítják meg a rasszizmus mentességet. (Bővebben: link )
- Programszervezés pandémia idején. Sokan gyorsan áttértek a digitális történetmesélésekre, de ennél sokkal több lehetőség van az online közösségépítésre és információnyújtásra. A kurzus bemutatja, hogy nagyobb könyvtárak hogyan reagáltak a közösségi igényekre. Jó gyakorlatot mutat digitális esemény szervezésére, belső képzésekre és diákok támogatására. Aszinkron programötleteket kínál pl. storyealk és kincskereső játékokra. A kurzus végére a résztvevők 3 eseményt terveznek és azok megvalósítását. (Bővebben: link )
- Diverz gyűjtemények létrehozása a meglévő állomány felülvizsgálatával. Plusz annak elemzése, hogy a meglévő gyűjtemény és a felhasználók részéről igényelt szolgáltatások közt milyen lyukak vannak.
- Tervezés egy rugalmasabb jövőért. Könyvtári stratégia tervezése például coworking és közösségi terekkel, kinti lehetőségekkel. Hogyan tehető a könyvtár ismét közösségi hellyé pandémia után?
- Iskolai és közkönyvtári partneri kapcsolatok építése. Hogyan lehet megerősíteni és kiterjeszteni a meglévő kapcsolatokat? (ref.: Habók Lilla)

Korábbi hírünk folytatásaként link idézzük tovább Szőcs Endre igazgatót:
- Azt hiszem, ma már kijelenthetjük, hogy sok ember, család számára fontosabb és értékesebb a közös élmény, az együtt töltött idő, mint a tárgyi ajándék. Ezért is sokan ajándékoznak alkalmakra élményeket a siklóernyőzéstől a búvárkodásig. Miért ne lehetne akkor könyvtári élményt is vásárolni, ajándékozni? Talán ez volt az első gondolat. A második pedig az, hogy hiszem, amiért pénzt adunk - bármilyen keveset is - az nagyobb értékkel bír. Tehát ez által az ajándék nem csak jónak, kellemesnek vagy egyedinek számít, hanem értékesnek is!

Természetesen ehhez fel kellett építeni a kínálatot is, mely esetében ugyanúgy kijelenthetjük, hogy nem csak a tárgyakra (eszközökre) van szükség, hanem olyan kollégákra, akik ezt szívvel-lélekkel "üzemeltetni" tudják. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy képesek vagyunk egyszerre kb. 60 személynek programot biztosítani az épületben, egyazon időpontban, anélkül, hogy azok zavarnák egymást. Programjaink időtartama 30-60-90 perc, befogadó képességük pedig 15-30 személy. Ezért jól tudunk "sakkozni" a csoportokkal/családokkal/egyénekkel. Ez egy igazi csapatmunkát feltételez, mely szerencsére rendelkezésünkre áll.

- Digitális planetárium link
- Szabadulószoba link
- Csodák terme, Fényírda link
- Quilling link
- Földrengés-szimulátor link

A mostani, karácsonyi kampányunkhoz szinte minden adott volt, csak a helyzethez kellett "idomítani". A bemutató film nyersanyagából már nem volt nehéz összeállítani az egyedi programot ismertető kisfilmeket (ez már helyben készült és nem stúdióban), melyet mindig egy általunk felkért személy gondolataival egészítettünk ki.
A reklámot teljes mértékben a Facebookon bonyolítottuk le, amit a helyi és a regionális média is "észrevett". Ez állt egy nagy központi hirdetésből, melynek értelmében a Facebook-hirdetés 24.000 személyhez juttatja el 12 nap alatt az információt 40 km-es körzetben. Ennek költsége mindössze 300 lej (22.000 forint), és tartalmazta valamennyi ajándékozható programunkat, valamint több kisebb bejegyzésből, melyek egyedileg mutatták be a foglalkozásokat. A hozzánk betérő ajándékozó utalványt kap és egy díszborítékot, melyet elhelyezhet a fa alatt.

Befektetéseink megtérültek már a zárás előtt 3 nappal. De (bár nem illik így kezdeni egy mondatot) nem ez volt a legfontosabb, hanem az, hogy - nagyon sokan megismerhették szolgáltatásainkat, - a sajtó felkapta és tovább "görgette", - akik betértek hozzánk, hálásak voltak, hogy az idén is igazi ajándékot adhatnak szeretteiknek - nyilatkozta a KIT-nek Szőcs Endre.

- Nem válaszol a nyilvánosan megkérdezett szakmai szervezet.
- Több tíz tételes a tabusított szakmai témák listája.
- Csak megyei könyvtári igazgatók körében elérhető államtitkári tájékoztatás.
- "Úgy sem érdemes hozzászólni a tervezethez, nem veszik figyelembe, amit mondunk" attitűd.
- A könyvtári potentátok nincsenek aktívan jelen a közösségi médiában. Stb. stb.
A merev hierarchikus magyar könyvtárügyben a hierarchia minden szintjére is jellemző a titkolózás: a döntéshozók nem kívánnak másokat bevonni a döntésekbe, a hierarchiában lejjebb lévők döntő hányada pedig fél nyilvánosan felvállalni véleményét, vagy akár csak kitűnni bármi miatt is a tömegből. Az ilyen környezetben születő döntések gyenge minőségűek több okból is:
- nincsen benne a stratégiailag nélkülözhetetlen, legalacsonyabb hierarchikus szinten begyűjthető közvetlen ügyfélismeret
- az érintettek (kirekesztettség-érzésük miatt) eséllyel szabotálják informálisan a végrehajtást. (MG)

Az Európai Újságírók szövetsége tavaly azt állapította meg, hogy Magyarországon a hírek csaknem 80 %-a mögött kormánypárti források vannak. Ugyanakkor - teszi hozzá Végh Zsuzsa - a független orgánumok nemigen jutnak hozzá hivatalos állásfoglalásokhoz, és ezen csak rontott a vészhelyzet. Úgy hogy az ilyen újságírók sokszor hiába tesznek fel kérdéseket a sajtótájékoztatókon, választ nem kapnak. Viszont politikusok és a Fidesz mellett álló szerkesztőségek gyakran támadják őket. (HVG)
Kapcsolódó: Titkosították a kórházi halálozási adatokat - mutatjuk, mi van a brutális számok hátterében link

A legrégebbi és legnagyobb könyvtárszakmai csoport. Független, nem kell tekintettel lennie szakmai lobbikra. A moderátorok kezdeti száma (nevek: Füzessy Károly, Németh Márton, Tóth Béla, Tóth Péter, W. Kovács Ágnes) mára háromra csökkent: W. Kovács Ágnes, Németh Márton, Mikulás Gábor. Kb. egy éve a csoporttagság feltétele a csoportszabályok elfogadása. Sajnos ezt többen - feltehetően figyelmetlenségből - elmulasztják, így a moderátorok törlik a jelentkezésüket. A szabályok:

1. Tagok: A csoport olvasói a könyvtárszakmai közösség tagjai, így könyvtárad használóinak ne itt üzenj.
2. Könyvtárakkal, könyvtári tevékenységekkel (szolgáltatás, technológia, menedzsment, munkaügy stb.) kapcsolatos, vagy szakmai kapcsolatba hozható tartalmakat osszál meg.
3. Nem ide való témák 1.: A 2. ponton kívüli tartalmak; szépirodalmat, könyvet és szolgáltatást ismertető bejegyzések, könyvtárosok nem könyvtári dolgai, könyvtárközi kérések... Töröljük: vírustagadás, maszkviselés-ellenzés.
4. Nem ide való témák 2.: Ha mégis ilyen tartalmat szeretnél megosztani, vagy bizonytalan vagy, hogy megfelelő-e a téma, akkor fejtsd ki röviden, hogyan kapcsolódik a téma a szakmához.
5. Kommunikáció: Legyél udvarias! Kerüld a nem szakmai politizálást, illetve a trágár kifejezéseket. Ha mégis ilyet írsz, töröljük.
6. Bejegyzés írása előtt tájékozódj: Ellenőrizd, hogy a megosztani kívánt tartalmat az utóbbi időben más nem posztolta-e már itt. A többször megosztott tartalmakat töröljük, a legelső posztoló bejegyzését tartjuk meg.
7. Idegen nyelvű tartalmak megosztása: Fordítsd le a megosztott tartalom címét vagy lényeges gondolatait. Így sokkal több embert érhetsz el, és többen tudnak reagálni rá.
8. Reklám: A bevételszerzés célú termék, szolgáltatás kommunikálása könnyen visszaüt. Mellőzd a csoportban. A reklámanyagokat töröljük.
9. Könyvtári rendezvények: Úgy számolj be, hogy a szakmai tanulságokat, érdekességeket is megosztod. Ehhez érdemes néhány(!), válogatott(!) fotót is mellékelni, hogy még érdekesebb legyen mások számára.

Az eddigi tapasztalat szerint a moderátorok a politika nem megfelelő tálalása és a téma minősége miatt törölnek leginkább bejegyzést, kommentet, vagy 3. alkalomra tagságot.
Úgy tűnik, hogy a Könyvtárosok, mint a legnagyobb hazai könyvtárosi fórum, egyben a legfrissebb, és a legváltozatosabb szakmai tartalmakkal áll elő.
Emellett elgondolkodtató, hogy igazi mély, szakmai eszmecseréknek nincs fóruma Magyarországon. Ennek oka feltehetően a merev hierarchiák információvisszatartása, illetve a könyvtárosok félelme a kényesebb, vagy annak gondolt információ megosztásától. (MG)

Thomas Guignard, Kanadában élő svájci könyvtáros könyvtárakat fotóz. Akkor kapott kedvet hozzá, amikor bevonták egy új könyvtárépület tervezésébe. Ötletek gyűjtésébe fogott. Speciális érdeklődése az új terekbe költözött, revitalizált könyvtárak. A Flick-en link , honlapján link és az Instagramon @concretelibraries megtalálható gyűjteményekben több ismertebb - Stuttgart közkönyvtára, a Humboldt Egyetem könyvtárának híres enteriőrje -, és nálunk kevésbé ismert könyvtárépület is megtalálható. Eddig 300 könyvtárépületet fotózott. A szerző ajánlásával kis válogatás a link oldalon:
- Svájci Legfelső Bíróság Könyvtára 1927, felújítva: 2010
- Torontói Egyetem, John P. Robarts Kutatókönyvtár, 1973
- Chicagoi Egyetem, Joe and Rika Mansueto Library, nagy olvasóterem, 2011
- Toronto Reference Library, olvasóterem, 1977
- E. J. Pratt Könyvtár, Kathleen Coburn olvasóterem, Victoria College, Torontói Egyetem 1960, felújítva: 2002
- Emmanuel College Könyvtár, Torontói Egyetem, 1932. (MG)

Összesen 255 ember kerül utcára a Bihar megyei tanácselnök második intézményi karcsúsítása következtében. Kivétel nélkül Ilie Bolojan megyevezető elképzeléseinek megfelelően fogadta el a megyei képviselőtestület az önkormányzat alárendeltségében működő intézmények szerkezeti átalakítását és személyzetének jelentős csökkentését. Összesen hét szociális és kulturális megyei intézménynél hajtanak végre létszámcsökkentést, háromnak pedig megszüntetik az önállóságát és más struktúrákhoz csatolják. Utóbbiak közé tartozik a Várad kulturális folyóirat, a Familia folyóirat és a Hagyományos Kultúrát Népszerűsítő Központ.
Az RMDSZ javasolta az átszervezés újragondolását és más lehetséges megoldások keresését, de a Várad és a Familia folyóiratok, valamint a szerkesztőségek sorsát megpecsételte a megyei tanácsban lévő liberális többség, amely az RMDSZ és a szociáldemokrata pártiak ellenszavazatával fogadta el a két kulturális intézmény megszüntetését, a szerkesztőségek megfelezését és a folyóiratok beépítését a megyei könyvtárba. Az átszervezés nyomán a megyei könyvtárban eddig meglévő 81 állás helyett immár a két folyóirat személyzetével együtt 2021-től mindössze 60-at tartanak meg. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Kérdésünkre a válaszadók túlnyomó többsége név nélkül válaszolt. Alább hármuknak válaszai olvashatók.

1. 2020 legnagyobb szakmai kihívása volt számomra... - Olvasók elérése, mert kis települési könyvtárként, velem együtt 4 fővel elektronikus katalógus nélkül nem tudtunk szolgáltatni. Olvasóink nagy része idős.
2. Megtanultam / elértem az év során, hogy... - Alkalmazkodjak a legnehezebb helyzetben is.
3. A 2020-as eredmények közül mit fogsz megtartani hosszú távon? - Egymásra való kölcsönös odafigyelést
+1 2021-ben azzal a céllal lendülök neki a munkának, hogy... - Valahogy megpróbáljuk megoldani a szolgáltatást elektronikus katalógus nélkül, ha ismét bezárnánk.

1. 2020 legnagyobb szakmai kihívása volt számomra... - a kollégáink együttműködésének, munkájának támogatása az online világban is.
2. Megtanultam / elértem az év során, hogy... - könnyebben találom meg az embert a feladatra.
3. A 2020-as eredmények közül mit fogsz megtartani hosszú távon? - Felhőalkalmazások funkcióban tartását.
+1 2021-ben azzal a céllal lendülök neki a munkának, hogy... - kitaláljuk, hogyan tartsuk meg 2020 eredményeit és tanulságait, hogyan ne álljunk vissza 100%-ban a járványhelyzetet megelőző működésre.

1. 2020 legnagyobb szakmai kihívása volt számomra... - (több is volt, hasonló volumennel) a pandémia megjelenésekor a fenntartó minden intézményt bezárt, kivéve a könyvtárat - elfeledkezett rólunk, mint mindig. Amikor az operatív bizottságnak jeleztem ezt a tényt, nem értették meg, hogy mi a panaszom??? Kénytelen voltam egy közös "kiáltványban" megfogalmazni a félelmeinket, amelyet minden munkavállaló aláírt. Igaz, hogy este már megjelent a kormányrendelet.
A közalkalmazotti munkaviszony "átváltozása" is sok gondot okozott: "csak el ne veszítsek egy munkatársat se..." a fenntartó felé a kommunikáció, a gyorsaság a jogszabályok ismeretében igen fontos szempont volt.
A második hullám bezárása során a könyvtárhasználók felé kellett jól kommunikálni azt, hogy be vagyunk zárva.
2. Megtanultam / elértem az év során, hogy... - Hogy a vezetőnek állandóan bizonyítani kell.
3. A 2020-as eredmények közül mit fogsz megtartani hosszú távon? - Azt, hogy következetesen kitartsak az elveim mentén, de azért próbáljak rugalmas is lenni.
+1 2021-ben azzal a céllal lendülök neki a munkának, hogy... - Nem fogok annyit stresszelni!

A tájékoztató jellegű válaszok:
4 - határozottan
2 - talán
6 - ugyanolyan
6 - kicsit rosszabb
13 - sokkal rosszabb.
Beküldött észrevétel: "Talán. Mert ebben az ország és mindannyiunk egészsége számára egyaránt kiszámíthatatlan helyzetben nem lehet tudni. Barabási-Albert László és csapata bizonyára többet tud előrejelezni :-)
A munkám rengeteg, hála:
1. az egyre terjedő kiadói szakmai igénytelenségnek, pontatlanságnak
2. a saját szakmai tévhiteinknek (pl. felduzzadt könyvállományok miatti selejtezések vagy az ötvenes évek mintájára normakényszer - legyen X mennyiségű rendezvény rendszeresen, különben "leírják" az intézményt),
3. a politikai érdekek mentén történő vezetőválasztásoknak
4. a szinte folyamatos jogszabályváltozásoknak (amelyekre még reagálni sem lehet néha, pl. Nagypéntek előtt)
5. az intézményrendszer-változásoknak (megyeszékhelyünk közművelődési rendszerének alapos átszervezése a könyvtárt is erősen érintette - pl. állományok költöztetése),
6. az alacsony bérek miatti pályaelhagyásnak (aki teheti, elmegy tanítani, mert pedagógusként garantáltan többet keres, de olyan férfi könyvtárost is ismerek, akiből tűzoltó vagy határvadász lett, ami még mindig jobb az "afganisztáni bevetésnél", bár most a COVID gyilkol).
Ha nem dobjuk fel a talpunkat a COVID vagy súlyos mellékhatásai miatt, akkor talán, mert számos területen tavaly, a bezárásokig lényegesen javultak a mutatóink az előző évekhez képest - ezt a fellendülést törte ketté a kényszerű bezárás.
Az még jó kérdés, hogy a fentiek mellett hogyan birkózunk meg az informatikai kihívásokkal, tudjuk-e idejében és a saját javunkra fordítani azokat?
Mi lesz az idős és hátrányos helyzetű könyvtárhasználókkal?" - egy városi könyvtár munkatársa.

Úgy tűnik, hogy a regionális könyvtárakról szavazás közben megjelent hír hatására a szavazatok negatívabb értéket kezdtek mutatni. Viszonyításképpen: a fentebb kapott értékek az utóbbi 10 év legrosszabb prognózisát jelentik. Az időszakra vonatkozó diagramot ld.: link . (A trendvonalat így kaptuk: a "határozottan" értékeit 2-vel, a "talán"-t 1-gyel, az "ugyanolyan"-t nem értékeljük, a "kicsit rosszabb" -1-gyel, a "sokkal rosszabb"-at -2-vel szoroztuk.) (MG)

Shamichael Hallman TED előadásában a könyvtárak megújulásáról beszélt. Úgy véli, hogy véget kell vetni az emberek egymástól való elszigeteltségének - ehhez pedig a parkok és a könyvtárak megfelelő helyszínek lennének.
Hallman célja Memphis közkönyvtárának felújítása, egy amerikai program keretein belül. A "Reimagining the Civic Commons Project" segítségével több amerikai városban kezdték el megújítani a közösségi tereket - így a könyvtárakat is -, hogy azok megfeleljenek a közösség igényeinek.
A memphisi Cossit könyvtárban azon dolgoznak, hogy olyan hellyé váljon, ahol minden ember jövedelemtől, etnikumtól, kortól függetlenül összegyűlhet. A látogató a könyvtár kertjébe lépve fákat, virágokat és kényelmes padokat láthat majd. Ez a kert szabadtéri események rendezésére is alkalmas lesz. A tervek szerint az épületbe belépve kávézót találhatunk, emellett egy gyerekek számára kialakított teret és privát szobákat, ahol nyugodtan lehet dolgozni, tanulni. Utóbbinak az oka, hogy szeretnék megtörni a hagyományt, miszerint a könyvtárakban csendben kell maradni. A könyvtár így hívogató hely lenne, ahol nyugodtan beszélgethetünk ismerőseinkkel.
Az emeleten lévő helyiségben színjátszás- és táncórákat, filmfelvételeket vagy céges megbeszéléseket lehet majd tartani. Lesznek zárható szekrények, különböző felszerelések kutatáshoz és művészetekhez, valamint hangstúdió zenészek számára.
Mindez egy élénk kulturális teret hoz létre, melyhez csatlakozhatnak az olvasók. Cserébe Hallman csupán egy befogadó, közreműködő közösséget kér. (ref.: Salamon Sára)

A lassú átállás több mint egy évtizede tart. A nyomtatott sajtó eközben egyre differeniálatlanabb, a mérvadóbb tartalom pedig elektronikus portálokon, hírportálokon, e-folyóiratokban jelenik meg, közkönyvtárak hatáskörében. (Szakkönyvtárak esetén pedig még inkább, bár választási lehetőség esetén sokan ragaszkodnak a nyomtatott folyóiratokhoz.)
- A Matarka nem tár fel elektronikus hírportálokat, a magyar netarchívum még nem üzemel, a visszakereshetőség nemritkán bizonytalan a bedolgozó könyvtárak elmaradásai miatt.
- Az Arcanum adatbázisa régebbi tartalmakra összpontosít.
- A megszűnt netes források részlegesen az amerikai Internet Archive segítségével érhetők el.
- A PressReader adatbázisból eltűntek a magyar lapok, s itthon egy könyvtár sem fizeti elő.
- A FSZEK előfizet ugyan a DigitalStand
link kurrens sajtókínálatára, de a szolgáltatás alig ismert. Van könyvtár, amely eséllyel a Laptapir link szolgáltatásra fog előfizetni.
- A helyismereti szolgáltatások döntően nem foglalkoznak a vonatkozó online sajtó feldolgozásával, mentésével.

A könyvtárosok a veszteséget nemigen észlelik, mert e tartalmakat a használók döntően eleve nem a könyvtárban keresik, illetve kevéssé feltételezik, hogy a könyvtárban ezekből tájékoztatnának. A magyar piacon leghitelesebbnek jegyzett HVG régi, csak elektronikus tartalmait a használók meg sem próbálják könyvtártól kérni. Emellett a legtöbb könyvtár nem fizet elő a lap térítéses tartalmaira. Így a könyvtárak arányaiban egyre kevesebb mérvadó kurrens tartalomhoz engedik hozzáférni a használókat. (MG)

Ebben a részben körbejárjuk, hogy miért fontos a megfelelő kontextus biztosítása a megőrzött adatok értelmezéséhez.
A modern digitális archívumok nemcsak megőrzik, prezentálják és elérhetővé teszik az adatokat, hanem kontextust is teremtenek közöttük. Csakhogy a történelmi és az archiválási kontextus nem ugyanaz. A nyers adatok egymáshoz fűződő viszonyát a metaadatok, a természetes nyelvfeldolgozás, az adatok időbeli relációja és a hálózati analízis határozza meg. A historikus kontextus abban segít, hogy megértsük az adatok keletkezési körülményeit.
A kontextus kategóriái a célentitás körül:
- információs rendszer: viszonyrendszer létesül az egyazon kategóriába tartozó dokumentumok, valamint a fogalmak és állítások értelmezéséhez szükséges elméletek között
- objektív vagy interszubjektív tényezők: egyén pozíciója a szervezeti hierarchiában, vagy objektumok egymáshoz viszonyított helyzete és elrendeződése, esetleg más objektumok létezése és hozzáférhetősége
- a cselekvő szubjektív állapota: ki honnan és milyen szempontból vizsgálja az eseményeket, illetve milyen a kapcsolat a cselekvő és az őt körülvevő világ között.

Tartalmas kérdés merült fel link a karácsonyi üdvözletek minősége szavazásunk kapcsán; mi is a kérdés lényege.
Nos, a kérdést a KIT-ben azért tettem fel, hogy a kommunikáció minőségének emelését célozzam. Hogy a szimpla "kellemes karácsonyt" (és variációi) helyett olyan üzenetet próbáljunk kiötölni, ami 3 dolgot tartalmaz:
1. Az ünnep konvenciókon túli, lényegi üzenet (üzenet = tartalom, gondolat, amelyet a küldő fontosnak tart átadni a befogadónak)
2. A befogadó igényei (esetünkben praktikusan információs, rekreációs, oktatási inf.)
3. A szolgáltató üzenete (pl. miben vagyunk jók, mit tervezünk, stb.)
(Az első pont az évközi tájékoztatások esetén elmarad, vagy más aktuális tartalomra cserélődik.)
E hármas szempont azért fontos, mert nélküle üzenetünk ráfordításai gyakorlatilag pusztába kiáltott szó marad, azaz: bukjuk ráfordításaink nagy részét.
Mondani sem kell, hogy a három halmaz metszetének kitalálása és igényes megvalósítása komoly intellektuális feladat. Nem véletlen, hogy elég ritkán futhatunk bele ilyenbe. Ám a könyvtáros a tájékoztatás avatott szakembere, tehát tőle - saját hitelessége érdekében - elvárható.
Nekem e műfajban az Amazon videója a kedvencem. link (MG)

... figyelmeztet Bass László szociológus.
Karácsony előtt fogadták el a népkonyhák működésének új szabályozását, ami egyfajta beismerése a szegénység kiterjedtségének. Pedig hivatalosan 2010 óta egymillió magyar emelkedett ki ebből a körből. Mennyit rontott a szegények életén a válság?
Nem tudjuk pontosan, de már az egymilliós adattal is bajok vannak. A hátrányos helyzetű térségekben azt látjuk, hogy vagy nem mozdul semmi, vagy minden sokkal rosszabb mint tíz-húsz éve. Őrületesen szakad szét a társadalom. Van egy nagyjából másfél milliós tömeg, amelynek évtizedek óta nem javul a jövedelmi és a lakáshelyzete, nem fér hozzá jobban a szolgáltatásokhoz. Ugyanakkor friss kutatások alig vannak szegénység ügyben, mert az ezzel foglalkozó műhelyeknek egyre kevesebb forrásuk van.

Minden ilyen megszorításnak őrületes társadalmi háttere van, a jobb körülmények között élőkből nem szolidaritást, hanem gyűlöletet vált ki a találkozás a legszegényebbekkel, de szerencsére nem mindenkiből. Sokat dolgozom fiatalokkal, s azt tapasztalom, ők nem veszítik el az emberségüket, csak nagyon könnyű manipulálni őket és a munka alapú társadalom jelszavával a kormány pont ezt teszi. A szülők óvodába szívesen viszik a gyereket, az igazi konfliktus az iskolai oktatással kezdődik, mert ott megjelenik a megszégyenítés, kirekesztés és ez ellen nem történik semmi.

A segélyezési rendszert újra kellene gondolni, a foglalkoztatás, egészségügy, oktatás és kultúra hozzáférési esélyeit kellene javítani, és hozzáértő szakemberekkel kellene feltölteni ezeket a rendszereket, de ilyenek nincsenek.

Erdélyi kiadók termékeit, új kiadványokat is kínál a közönségnek a kolozsvári Idea Könyvtér, amely a hagyományos adventi könyvvásárt idén tombolajátékkal pótolta. Felmérések szerint a könyv népszerűsége nőtt a járvány idején Romániában.
"Minden kiadónak felhívnám a figyelmét, hogy a járvány időszakában nagyon fontos az online térben való jelenlét, hiszen csak így tudjuk átvészelni ezt a nem könnyű időszakot" - mondta el a Krónika napilap megkeresésére Nagy Péter, a könyvtér vezetője. Arra is kitért, hogy az Idea Könyvtérhez a járványhelyzet hónapjai alatt sokkal több online rendelés érkezett, mint korábban, ez is jelzi, hogy a könyv népszerűsége nem csökkent, sőt, inkább növekedett.
Jakobovits Kitti magyarországi pszichológus, irodalomterapeuta a Krónika megkeresésére elmondta: az olvasás pozitív hozadéka többek közt az, hogy csökkenti a szorongást.

A szakember szerint a kiszámíthatóság érzését különösen az olyan klasszikusabb, körülhatároltabb struktúrával és elemekkel rendelkező történetek adják, mint például a krimik vagy a hagyományos mesei szálakat követő művek. "Ide tartozik az a könyv, amelynek olvasásakor az izgalom és fordulat ellenére tudhatjuk, hogy a végén a jó győz, a gyilkost elkapják, a rend visszaáll. Amikor a külvilágban a kiszámíthatóság élményét nem kaphatjuk meg, megnő az igényünk arra, hogy máshol keressük" - magyarázta a pszichológus. Rámutatott, az olvasással növelni tudjuk a szubjektív biztonságérzetünket, a könyvek böngészése pedig - fiziológiás vizsgálatokkal is bizonyítottan - csökkenti a szorongásszintet.

Nőtt a rendszeresen olvasók, zenehallgatók és internetezők aránya Romániában a járvány időszakában, derül ki a Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) 2020-as felmérésének részleges eredményéből. A Kulturális Kutatási és Képzési Intézet országos felmérése a 18 év feletti, városi és vidéki lakosság körében, 1000 fős mintán készült két részletben, 2020 nyarán és őszén. Most az első rész eredményeit tették közzé: link
Ezek összevethetőek a 2019-es évre vonatkozó kulturális barométer adataival: link
A felmérés résztvevőitől egyrészt az elmúlt fél év kultúrafogyasztási szokásaira kérdeztek rá, másrészt arra, hogy a következő hat hónapban mit fogyasztanának, figyelembe véve a járványhelyzetet is. Mint kiderült, a nyáron megkérdezettek 88 százaléka hallgatott zenét az azt megelőző hat hónapban, ebből 54 százalék naponta. 2019-ben 74 százalék volt a zenét hallgatók aránya. Míg 2019-ben 22 százalék vett kézbe naponta vagy hetente könyvet, a 2020-as felmérés szerint a megkérdezettek 36 százaléka. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Hivatalba lépett az Egyetemi Könyvtár és Levéltár új főigazgatója. A 2020. év végi online karácsonyi ünnepség keretében Kálóczi Katalin leköszönő főigazgató hivatalosan átadta Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária részére az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatói tisztségét. Az új főigazgató megbízatása 2021. január 1-jével kezdődött.

Csunderlik Péter történész ... a bélyeggyűjtőknek érdeke, hogy a birodalmak kisebb országokra essenek szét, egy hálózatot alkotnak, a Nemzetközi Filatéliai Szövetségbe tömörülnek, és minden ország kormányában ott találjuk őket.
24.hu: - Mennyire bosszantják a hamis történelmi legendák?
CsP: - Nem idegeskedem miattuk, sőt, elfogadom, hogy egy történésznek kevés esélye van a diadalra, ha küzdelmet hirdet a történelmi legendák ellen. Más kérdés, hogy minden alkalmat megragadok arra, hogy szóvá tegyem, ha valaki hamis "tényekre" épített teóriákat vezet elő. Ha valaki azt állítja, Károlyi Mihály bűne, hogy 1919 márciusában átadta a hatalmat a kommunistáknak, kénytelen vagyok jelezni, hogy a források döntő többsége szerint nem ez történt, Károlyi lemondó nyilatkozatát valójában a tudta nélkül írták meg, és hamisították oda az aláírását.
A fejem fogom, ha azt olvasom, hogy Tisza István a vörösterror áldozata lett, hiszen hónapokkal azelőtt megölték, hogy a Tanácsköztársaságot kikiáltották volna, és Szabó Ervin sem volt kommunista, mivel meghalt azelőtt, hogy Kun Béláék hazaérkeztek volna Magyarországra.
Rendre felhívom a figyelmet, hogy Tormay Cécile Bujdosó könyve nem egy hiteles napló, hanem egy expresszionista horrorregény. Attól még, hogy napló formában írták, fikcióról van szó, és aki 1918-19 hiteles történelmi forrásaként kezeli, súlyosan téved. Az talán azt is elhiszi, hogy az X-akták tényleg az FBI titkos ügyeit mutatja be, csak mert ezt mondják a főcímben. Ennek ellenére, ha ez az interjú megjelenik, az első kommentek között ott lesz, hogy semmit nem értek 1918-19-ből, pedig csak el kéne olvasnom a Bujdosó könyvet. Deák Ferenc azt mondta egyszer magáról, hogy remény nélkül is képes küzdeni. Ebben megpróbálom követni a haza bölcsét.

Úgy túnik, a kurrens értéket hordozó patinás tartalmat - legyen az akár könyvtár, olvasás - édremes nem közvetetlenül kommunikálni, hanem alulról építkezve újragondolni és bevezetni. (MG)

Földváry Miklós István, egyházzene-kutató: - A sok száz eredeti latin tétel eléneklése komoly kihívást jelent. Az eredeti, 19. századi gregorián megújulás többek között éppen azért futott zátonyra, mert "kőbe vésett", muzeális anyagként tekintett a gregoriánra, és átélhető, birtokba vehető hagyomány helyett merev, akadémikus rendszerbe foglalta. Nekünk magyaroknak, van egy olyan csodaszer a kezünkben, amellyel ez a csapda elkerülhető. Ez elsősorban Dobszay Lászlónak és az ő kollégáinak, mestereinek, Rajeczky Benjamin ciszterci népzenekutatónak, Szendrei Jankának, latinos-történész részről például Mezey Lászlónak köszönhető.
- Miben áll ez az áthidaló megoldás?
FMI: - Dobszay "innovációja", hogy a gregoriánra népzeneként tekint. Hallotta, amint Moldvában egész falusi gyülekezetek énekelnek latinul virágvasárnapi processziós tételeket, Mária-miseordináriumot, húsvéti szekvenciát. Ez olyan inspiráció lehetett neki, mint nekem a keleti keresztények. Egyszerű emberek érzékenyen, szívből énekelnek.

Analógiák:
- Eszköz az olvasási motiváció letörésére - és növelésére link
- Olvasás- és könyvtárpropaganda-mérleg - A magyarok 45 százaléka nem szeret olvasni link

Korunk égető problémáira úgy keres választ Ferenc pápa, hogy a koronavírus okozta válsághelyzetünket egyfajta reményteli lehetőségnek tekinti egyéni és társadalmi dolgaink újragondolására és megváltoztatására. Ha kevésbé önző módon akarunk kijönni ebből a krízisből, mint ahogy belementünk, akkor hagynunk kell, hogy megérintsen minket mások szenvedése. A lét peremére kell mennünk, ha meg akarjuk ismerni a valóságot. Mert mindaz, ami elvont, az megbénít, a konkrét dolgok viszont képesek új utakat megnyitni. Itt Ferenc pápa a szükséget szenvedő emberrel való konkrét találkozásra gondol. Aki soha nem egy elvont fogalom, hanem egy hús-vér ember, akinek arca, sorsa van. Vele kell találkoznunk ahhoz, hogy megérthessük a valóságot. (Új Egyenlőség)
[A sok jó könyvtári példa mellett egy elgondolkodtató: a kisvárosi könyvtárba bement egy cigány gyerek. A könyvtáros megkérdezte tőle: van-e olvasójegye? - Mert a könyvtárat csak olvasójeggyel lehet használni - mondta. - Minek következtében (feltehetően) az érdeklődő fiatalt sikerült egy életre immunizálni a könyvtár ellen.
A könyvtár számára a fentiek nem újak - még ha a gyakorlatban sokszor ez kevéssé mutatkozik csak. A lehetséges használók valamilyen társadalmilag szempontból hátrébb sorolt közösségei túl gyakran alulreprezentáltak a könyvtárak használói táborában. - [szerk.]
A pápa számára a koronavírus okozta helyzet azért reményteli, mert szerinte ez a helyzet végre lehetővé teheti, hogy kapcsolatba kerüljünk azzal a valósággal, amelytől már oly régen eltávolodtunk.
Könyv: Ferenc pápa: Álmodjunk együtt - Út egy jobb jövő felé (XXI. Század Kiadó, 2020.) A katolikus egyházfő intelmei járványról, klímaválságról, szociális igazságosságról, menekültekről, feminizmusról, szexuális visszaélésekről, a médiáról. Kapitalizmus, neoliberalizmus, nacionalizmus, militarizmus kritika keresztényeknek.

A köztévé három, hasonló témájú anyagát részletesen vizsgálva nagyon hasonló hibákat talált a Független Médiaközpont. Ezeket elemzik végig részletesen legújabb tanulmányukban.
A közelmúltban a Szabad Európa cikksorozatában olyan bizonyítékokat hozott nyilvánosságra, amelyek alapján a köztévés vezetők etikailag megkérdőjelezhető utasításokat adnak a dolgozóknak az évente nagyjából százmilliárd forint közpénzt felemésztő közszolgálati intézménynél. A közmédia vezetése hasonló kritikákra gyakran válaszol azzal, hogy az anyagaikat a BBC szakmai irányelvei szerint készítik. Ezért a Független Médiaközpont megnézte, hogy ezek mennyiben teljesülnek három különböző műfajú, de a migrációt érintő anyaguknál.
Lőrincz Marcell, az elemzés szerzője szerint nem tudnak minden műsort mindig követni, de így is tucatnyi olyan közmédiás anyag akadt fenn a szűrőjükön, ami komoly kritikával illethető:
"Mindet nem lett volna értelme részletesen végigvenni, ezért különböző műfajokból három anyagot vettünk elő, ezeknél mutattuk be, hogy mitől nem felelnek meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapelvének." - mondta Lőrincz Marcell a Szabad Európának.
A nagyobbik baj szerinte az, hogy ezek a szakmai hibák tudatosnak tűnnek. "Úgy tűnik, hogy tudatosan sértik meg ezeket az elveket. Nem úgy tűnik, hogy adott esetben az újságíró lusta volt, nem ment mindennek utána. Hanem hasonlóak a hibák és jól tetten érhetőek a torzítási szándékok is."
Ez egyébként egybecseng az MTVA-s forrásaink által nemrég bemutatott beszámolóival is. Szerintük például a 2018-as országgyűlési választások előtt kiadták a külpolitikai rovatnak, hogy minden nap kell legalább egy "migránsos anyag". Ez egészen pontosan az jelentette, hogy:
"Mindenképpen egy olyan anyag, ami alapján külföldi származású emberekről negatív képet alkothatnak a nézők."

Kapcsolódó: Kitálalt a Fidesz kampánytanácsadója: így csináltak Sorosból tökéletes ellenséget link

Tedd fel a kérdést magadnak: Vajon számít az emberi kreativitás? Hát, lássuk csak. A legtöbb ember nem sokat foglalkozik költészettel, nem igaz? Élik az életüket, és nem igazán hatják meg őket Allen Ginsberg versei vagy bárki más versei, egészen addig, amíg meg nem hal az apjuk, el nem mennek egy temetésre, el nem veszítik a gyermeküket. Valaki összetöri a szíved, mert már nem szeret, és egyszeriben, bármit megtennél azért, hogy adj valami értelmet az életnek, "Átélte már más is ezt a kínt? Hogy mászott ki ebből a veremből?"
Vagy pont fordítva - szárnyalsz. Találkozol Vele, és a szíved majd' kiugrik. Annyira szereted, hogy nem is látsz tisztán. Forog veled a világ. "Érezte már más is ugyanezt? Mi történik velem?" És ekkor a művészet már nem luxus, hanem létszükséglet. Kell nekünk. - Ethan Hawke, színész, író (9 perces előadása a forráslinken nézhető meg)

A Hundub nevű közösségi oldallal egyáltalán nem az a baj, hogy magyar. A gond az, hogy amatőrségével és igénytelenségével meggyalázza a "magyar termék" fogalmát - abban az országban, ahol hamarabb volt egy, a maga korában kreatív és modern iWiW-ünk, mint hogy Mark Zuckerberg egyáltalán beiratkozott volna az egyetemre. Íme a "Facebook" és a világ, ahogy a 4024 Debrecen, Piac utca 70. szám alól látszik.
A Hundub nevű, magyar alapítású közösségi oldal indulásáról december 10-én kaptunk sajtóközleményt, ám nem tartottuk szóra érdemesnek, ezért nem mélyedtünk el benne, nem írtunk róla. Most megnéztük közelebbről - és amit láttunk, azt olyannyira nem tartjuk szóra érdemesnek, hogy írunk róla.
Rögtön az első ajánlat, amellyel szembe találtuk magunkat, a VilagHelyzete.com nevű oldal volt. Ennek érdekessége, hogy az ilyen tartalmak ellen minden valamirevaló közösségi szolgáltató küzd: ellehetetleníteni, törölni próbálja. A Hundubon viszont nemhogy ajánlja a rendszer, hanem az üzemeltetők még az "Ellenőrzött oldal" pecsétes jóváhagyásukat is adták a "link illetve az AlternativHirek.com HunDub-oldalára". Hogy ez miért veszélyes, az gyorsan kiderül: az oldal tartalmaiban erőből mennek neki például a koronavírus-vakcináknak (terjesztvén a tudományos alapot nélkülöző, ezerszer megcáfolt hazugságokat), illetve "A Világtörténelem Legnagyobb Választási Csalásaként" emlegetik a novemberi amerikai elnökválasztást (melynek történéseit mostanra nagyjából az összes amerikai kormányzati hatóság átvizsgálta - és ezek a hatóságok a Trump-kormányzat alatt működnek).

Jobban meg akarja érteni a jövőt? Számos világhírű gondolkodó véli, hogy nemcsak kikapcsolódásként érdemes sci-fit olvasni, hanem azért is, hogy jobban megérthessük, mit hoz a jövő, milyen lehetőségeket tartogat, és milyen dilemmák elé állít majd bennünket.
Olyan neves, többnyire Hugo- vagy Nebula-díjas (illetve azokra jelölt) sci-fi szerzők műveiből válogatunk, akikre jellemző a tudományos felkészültség és alaposság, és akiknek munkájában nemcsak a fikción, hanem a gondolkodásra inspiráló tudományosságon van a hangsúly.
- Társadalomelmélet
- Optimista jövőkép
- Történelemszemlélet
- Üvegplafon
- Vírusok
- Xenofóbia
- Társadalmi nemek
- Digitalizáció
- Felügyeleti kapitalizmus
- Kvantumfizika
(kifejtés a forráslinken)

Elkészült a felmérés: az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály hazai folyóiratainak hivatkozásai és közleményeinek a száma és aránya 2018-ban és 2019-ben.
Sasvári Péter 3. éve készíti a szakterület hazai folyóiratainak hivatkozás-alapú helyezési listáját. A 2021-es év első három helyezettje: Regional Statistics, Területi Statisztika, Fordulat.
Idén a nagy nyertes folyóiratok:
- Erdélyi Társadalom,
- Competitio,
- Pécs Journal International and European law.
Illetve a nagy vesztesek:
- Nemzetbiztonsági Szemle,
- Hungarian Journal of Legal Studies,
- Szakmai Szemle,
- Jogtörténeti Szemle,
- Kodifikáció és közigazgatás.