Szakmári Klára hozzászólt a KIT múlt heti kérdéséhez link . Súlyossága miatt külön hírben közöljük.
- Kellene, alulról és "felülről" építkezés együtt... Stratégia mindenféleképpen kéne. Célkitűzés, ami felé haladni kívánunk. Előtte megvizsgálni, hogy az előző stratégiákból mi, hogyan valósult meg. Mi maradt ki? Mi és miért nem valósult meg? Kellene-e pótolni? Megvizsgálni merre megy a világ, a jól működő könyvtári rendszerek miként csinálják? Mik a használói igények és milyen eszközök állnak rendelkezésre, miket vehetünk célba... Tehát konkrét könyvtárak, felhasználói szokások elemzése, milyen társadalmi / gazdasági kihívások előtt áll az ország? Mit tehet hozzá ehhez egy jól működő könyvtári rendszer? A kezdeményezés állami, kormányzati feladat - lenne... De jelenleg a Kulturális és Innovációs Minisztérium honlapjáról csak azt lehet látni, hogy Hoppál Péter a kultúráért felelős államtitkár, Vincze Máté pedig közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár link .
Alapvető tájékoztatásra van szükség a könyvtáros szakmában:
- Van-e egyáltalán Könyvtári Osztály?
- Kik ott a kompetens személyek? Erről állampolgárként a minisztérium oldalán nem találtam információt...

Ha lenne kezdeményezés, akkor az előzőekben vázolt kérdéskörök, és még sok más ötlet / javaslat összegyűjtése nagy rálátású és szakmai tekintéllyel bíró személyekkel / szervezetekkel közösen. Első körben ők megvitatnák, javaslatokat tennének, kidolgoznának egy tervezett koncepciót / stratégiát. Következő körben széleskörű megbeszélés, megvitatás. Megfelelő időt / teret hagyva a vitának, hozzászólásoknak. Ezt követően a végső Stratégia kialakítása politikusokkal és szakemberekkel közösen. Egy ilyesfajta szakmai elfogadottság után lehetne kész, országos könyvtári stratégiáról beszélni. Most már véleményem szerint még csak sodródás sincs... "csak" a létfenntartás... vagy már az sem... Közös szakmai felelősségünk (kéne legyen), de most úgy látom a túlélés / megmaradás stratégiájáról és főleg taktikájáról kéne dönteni!

'Könyvtáros kell az üzleti hírszerzők csapatába' link - írta a KIT közel 10 éve. A hírszerzés környezete is változott azóta. Aki eljön, megtudhatja, hogy mennyiben igaz a korábbi állítás :)
Ormosy Gábor László (Safety & Security Manager - InterContinental Budapest Hotel) lesz a vendége a Magyar Információbrókerek Egyesülete klubjának 2022. november 3-án, csütörtökön 17.30-kor. A téma:
- Az OSINT (open source intelligence) evolúciója vs. a vele szemben támasztott igények
- Képes-e az OSINT ellátni az igényeket? Ha igen, milyen formában és mire kell figyelnie a megrendelői oldalnak?
Jelentkezem itt: link

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - Nélküle is megvagyunk
13 - Kellene; alulról építkező, alulról kezdeményezett
16 - Kellene; az IKSZ, az illetékes minisztérium, MKE stb. szervezetek közreműködésével
3 - Nem; inkább az egyes könyvtáraknak legyen erős stratégiája
0 - Egyéb, megírom: kithirlevel@ gmconsulting.hu
Szakmári Klára hozzászólását külön hírben közöljük: link
Ha a mostaniakat a 2017-ben, hasonló kérdésre kapott válaszokkal összevetjük, a következő diagramot kapjuk: link . Bár megjelent a "nélküle is megvagyunk" válasz, jelentős elmozdulás nem tapasztalható: a válaszadók szerint továbbra is fontos a hazai könyvtári stratégia elkészítése. (MG)

Szinte minden könyvtár jelen van a közösségi médiában, de nem mindenki kezeli azt jól. A Bajor Állami Könyvtár (BSB) link két közönségkapcsolatokért felelős munkatársa számolt be róla egy interjúban, hogy ők hogy viszik sikerre ezt a szolgáltatást. Facebookon 11 ezer követőjük van, Instagramon pedig 3700 követőjük, ami sikeresnek tekinthető ezen a területen.

A két szakember szerint a közösségi médiában azért is fontos jelen lenni, mert bizonyos korosztályok már csak így érhetők el. Már nem működik a sajtón vagy a könyvtári hírlevélen keresztüli elérés - sem hagyományos, sem online formában. Bár a hagyományos kommunikáció nem fog eltűnni a közeljövőben, de egyre nagyobb területet foglal el a közösségi média.
Ezen kommunikációs során a BSB célja minél több információt átadni a könyvtár szolgáltatásairól, állományáról. A lényeg, hogy minél inkább felkeltsék az érdeklődést a könyvtár iránt. Egyaránt igaz ez a helyi, regionális gyűjtemény bemutatására, és a nemzetközi kutatók bevonzására az állomány többi részének bemutatásával. Az érintett szakmai közösségekből igyekeznek hálózatot formálni. Az intézmény Németország vezető digitális könyvtára címet szeretné elérni.

A könyvtár jelenleg összesen 5 közösségi média felületen van jelen, ahol különböző tartalmakat kommunikál, eltérő célcsoportoknak:
- Twitter (2009 óta): szakmai közösségeknek, tematikusan kapcsolódó intézményeknek, sajtó és média képviselőinek szól.
- Instagram (2016 óta): fiatalabb (20-35 éves) korcsoportot szeretné elérni.
- Facebook (2009 óta): a 30-55 év közötti korosztályt célozza meg. A könyvtár használóit és a szélesebb, kultúra iránt fogékony közösséget egyaránt.
- YouTube (2009 óta): általánosságban a 16 év feletti, digitális világban jelenlévő felhasználóknak szól. Videók elérhetők például könyvtárhasználatról, új alkalmazásról, a könyvtár gyűjteményének kincseiről.
- Flickr (2007 óta): a hálózatépítés helyett inkább a dokumentálásról szól, például az épület és az aktuális kiállítások posztereinek gyűjteményéről.

A vállalati könyvtári cssatornákon kívül több speciális csatorna is működik a különböző ágazatok, projektek, információs szolgáltatások szakértőinek segítségével. A speciális csoportokat ugyanis így könnyebben el lehet érni, mint általános csatornákon. Ráadásul a BSB közösségi médiafelelőseinek sincs meg a szükséges mélységű tudása minden speciális témában.
Az általános kommunikációs csapat is együttműködik a részlegekkel (kijelölt kapcsolattartóikkal), begyűjti és publikálja a fontos információkat. Ezenkívül követik más kulturális és felsőoktatási intézmények könyvtári híreit is, és ezeket is megosztják saját megjegyzésekkel az oldalukon. Továbbá nyilvántartják a évfordulókat, jubileumokat és nagyobb eseményeket, hogy erről is írjanak az oldalon. Átnézik a könyvtár más kommunikációs anyagait, hogy arra is hivatkozzanak. Összefoglalva, úgy működik a BSB közönségkapcsolati divíziója, mint egy kisebb hírszerkesztőség.

Sok megtekintést hozott, azaz kifejezetten érdekelte a közösséget például az ukrajnai háborúról szóló kommentált események, az ukrajnai kulturális örökség bemutatása. A Facebookon sokan rácsodálkoztak az Ottheinrich Bibliára és a II. Erzsébet királynőről szóló archív fotósorazatra.
Érdemes folyamatosan elemezni a közösségi média kommunikációt, hogy lássuk, mi érdekli a közönséget. Nem csak a tartalommal, hanem a formátummal kapacsolatban is. Például Twitteren és Facebookon a fotók jól működnek, de a videók nem. Az Instagramon a rövid videós Reels formátum kezd jó eléréseket hozni. Figyelembe kell venni a többi népszerű felületet is, pl. TikTok. De ha kevés az erőforrás, akkor érdemes a "kevesebb több" elvet követni. (ref.: Habók Lilla)

Egy ország gazdasági fejlettsége szoros összefüggésben áll a lakosainak a képzettségével. Ezt azonban nehéz mérni, hiszen az iskolában töltött évek, az oktatás minősége, a felnőttképzés mellett az innovációhoz való hozzáállás, a vállalkozási kedv is nagyban befolyásolja, hogy az emberek mennyire tudják a megszerzett tudásukat hasznosítani.

A világ országainak egy főre jutó GDP-jét és az oktatásban töltött időt azonban egy grafikonon ábrázolva teljesen egyértelműen látható, hogy nem lesz egy országból igazán fejlett és tehetős, ha a polgárai nem járnak eleget iskolába. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minél többen szerezzenek felsőfokú végzettséget. Az összefüggést részletes tudományos elemzések is megerősítik.

Régiós szinten is lemaradó magyar tudásszint - Az egyik leginkább elfogadott mutatószám egy ország humán képességeinek mérésére az ENSZ által számított emberi fejlettségi index (HDI). Ez a születéskor várható élettartamot, az oktatásban töltött időt és GDP-t veszi alapul. Magyarország ebben nem áll jól: a 46. helyezés azt jelenti, hogy az EU tagok közül csak az 53. helyen álló Románia és a 68. helyen álló Bulgária áll mögöttünk. Magyarországon ez a mutató a török és az argentin értékkel esik egybe, az elérni kívánt Ausztria és Németország pedig nem igazán kerül érdemben közelebb. Egyre távolabb kerülünk viszont a régió sikeres országaitól: 1990-ben még a cseh HDI 97 százaléka volt a magyar, 2021-ben már csak 81 százaléka.

Lehet, hogy a könyvtár küldetése lassanként eltávolodik a magyar társadalom - benne a könyvtárosok - értékrendjétől?! (MG)

Felmérés készült a magyarok által vallott értékekről. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem a tanártüntetések fogják egységesíteni az elégedetleneket: a társadalom többsége szerint a fegyelem és a rend megtanítása a gyereknevelés elsődleges célja. A többség nem hisz a romaintegrációban, és - illeszkedve a kormány értékeihez - mind többen gondolják úgy, hogy aki szegény, az maga tehet a sorsáról.
- A magyarok 79 százaléka szerint a fegyelem és a rend megtanítása a gyereknevelés elsődleges célja.
- 58 százalék szerint egy-egy pofon belefér a gyereknevelésbe
- Szintén konzervatív értékekre vall, hogy a magyarok 67 százaléka sze­rint akkor jó a világ, ha a férfi a család feje.
- A 59 százalék szerint ugyanis fontosabb a gyors döntéshozatal, mint az egyeztetés.
- A magyarok 72 százaléka egyetért azzal, hogy a cigányok soha nem fognak tudni beilleszkedni a nem cigány magyarok közé.
- A magyarok 49 százaléka elfogadná, 47 százalék viszont szégyellné, ha valamelyik családtagjáról kiderülne, hogy meleg. A kormánypártiak hatvan százaléka, az ellenzéki szavazók 37 százaléka szégyellné homoszexuális családtagját. A kisvárosiak kevésbé elfogadók, mint a budapestiek, és a fiatalok is jelentősen elfogadóbbak, mint az idősebbek.
- A baloldali, piackritikus nézeteket vallók aránya hetven százalékról csökkent a mostani 56-ra, miközben a gazdasági centristák aránya 32 százalékra növekedett 2018 óta.
- Nagyjából fele-fele arányban vannak azok, akik szerint a szegénység egyéni felelősség kérdése, és azok, akik szerint ennél azért bonyolultabb a kérdés, és külső tényezőknek is szerepük van. A munkanélküliségért viszont már a magyarok többsége magukat a munkanélkülieket teszi felelőssé.

Egy éve írtuk...
Ugye, te is bosszankodtál már egy-egy hivatalos irat, számla, közlemény szakmai zsargontól hemzsegő bikkfanyelvén? Ugye érezted, hogy a közlő nem tartja sokra szövegértési képességeidet? Hasonlóan vannak mások a könyvtári nyelvvel is. Márpedig, ha a könyvtár nem csak a nyelvileg művelt, szövegértésben jó használókat tekinti célcsoportjának (azaz a célcsoport nagyobb részét), akkor jól felfogott érdeke egyszerű, a használók legszélesebb tábora számára érthető nyelvet használnia. Azaz: szóban és írásban egyaránt mérsékelje a könyvtárral szembeni küszöbfélelmet. A KIT-ben visszatérően hozunk külföldi példákat (egyik pl.: B1-es nyelvvizsga (nyelvismeret) szintjén szólítja meg a más anyanyelvűeket a könyvtár link ) és hozunk szívesen hazaiakat is. Te tudsz ilyenekről? Izgalmas lenne például: hogyan épül bele a minőségirányítási rendszeredbe, hogyan képzik a könyvtárosokat az eredményes ügyfél-kommunikációra, milyen egyszerű nyelvű könyvtári kiadványok, honlapok, hírlevelek jelennek meg.

Lies Petersen, az OSZK és a MIBE által szervezett konferencián kifejtette: - A nagyon egyszerű beszéd használata szükséges a kurzusokban. Ez azonban nem gyerekes beszédet jelent, hanem egyszerű fogalmazást, felnőtteknek kijáró tisztelettel. Az Oefenen [alapképességeket fejlesztő holland oktatási portál] képzései során fejlődnek a nyelvi készségek - együtt a digitális készségekkel. (összeáll.: MG)

Az átlag feletti olvasásképességgel rendelkező könyvtárosként hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy más is számára is könnyen megy az olvasás. Illetve azt is, hogy az általunka használt szakkifejezések, vagy könyvtárunkban használt helyi viszonyok használóink számára is egyértelműek. Hát; tévedünk.
Főként akkor, ha fontosnak tartjuk: a közösség nagyobb, ugyanakkor kevéssé képzett rétegéért is felelősséget vállalunk - küldetésünk szellemében.

E heti galériánkban link a Hannoveri Városi Könyvtár könnyített szövegű link (Leichte Sprache) szórólapja látható. Ez egyaránt célozza az olvasásban kevésbé gyakorlott (kevésbé művelt vagy kevésbé jól látó) bennszülött és bevándorló felnőtteket.

A szórólap jellemzői:
- öregbetűs; közel kétszerese a megszokottnak
- rövid mondatok (max. 6 szó)
- csak közérthető kifejezések használata
- barátságos képek.

Az ilyen és hasonló eszközök jelenléte mutatója annak, hogy a közkönyvtár nemcsak a műveltebb, tehetősebb, kultúrjavakkal gyakrabban élő rétegét, hanem a lakosság 100%-át tekinti használójának. (MG)

Az OverDrive Education, a könyvtárak vezető digitális olvasási platformjának részlege ( link .) közzétette, hogy 100 ifjúsági és ún. Young Adult (tiniknek, fiataloknak) szóló könyvet ajándékozott több ezer általános és középiskolának országszerte. Azért, hogy a kanadai iskolák a költségvetés növelése nélkül kielégítsék digitális tartalom iránti igényüket. Ez a "Sora Starter" ( link .) kezdőcsomag minden kanadai iskolának elérhető. Nagy érdeklődés övezte angol és francia [nyelvű] e-könyveket és hangoskönyveket tartalmaz kanadai kiadóktól és szerzőktől sokféle témában. E szabadon hozzáférhető, ingyenes gyűjteményből és a több mint 200 címet tartalmazó Sora Starter-ből sorban állás nélkül olvashatnak, kölcsönözhetnek a diákok a nap 24 órájában, bárhol. A Canada Sora Starter gyűjtemény minden művét kanadai szerzők írták, amely a sajtóközleményben nyilatkozó Andrea Sisca, a Toronto Catholic District School Board tantervi vezetője és innovációs igazgatója szerint megmutatja, milyennek látjuk Kanadát:
link .

Azok a kanadai iskolák érhetik el ezeket a címeket [mostantól 2023. szept. 30-ig], amelyek a Sora education olvasóalkalmazást (App-ot) használják. A Sora App vezető alkalmazás 6000 kanadai és világszerte több mint 55.000 iskolában. 2019-ben bekerült a TIME legjobb találmányai közé. A Sora-t még nem használó iskolák ingyenesen kipróbálhatják azt és további költségek nélkül kapják meg mindkét gyűjteményt. Az OverDrive Mindenki olvas programjának része, hogy új címek kerülnek be ingyenesen az iskolai gyűjteményekbe különböző témakörökben a következő hónapokban. Az iskolák tovább bővíthetik digitális gyűjteményüket, könyvklubokat hozhatnak létre vagy más módon ösztönözhetik az olvasást. (Ref.: Szabó Eszter)

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár link hagyományos szolgáltatásai fenntartása mellett a digitalizációban is élen jár. De a világ hálózataiban keletkező hatalmas elektronikus adatmennyiség nem fogja-e még a könyvraktáraknál is jobban elrejteni a tudást? A könyvtár nemrég kinevezett főigazgatója, Dr. Nagy Gyula azt vallja, a tudás feltárása és terjesztése ma a könyvtáros egyik legfontosabb feladata.
- Ekkora információmennyiség mellett a könyvtáros egyben kutatóvá is válik: önnek mi a kutatási területe?
NagyGyula: - Eddigi pályám alatt az első nagyobb terület a személyes információszervezés területe volt, és ez volt az egyik legkeresettebb alkalmazási téma is: épp nemrég tartottam e témából előadást egy vezetőképző tanfolyamon az Országos Széchényi Könyvtárban. Korábban az SZTE Klebelsberg Könyvtárban a digitalizálás szakterületén dolgoztam, ezért is kedves számomra a szakdolgozatok helyzete. A hírlapok és más anyagok analóg-digitális transzformációja kapcsán végeztem kutatásokat és publikáltam, valamint e tartalmak megjelenítésében, a repozitórium rendszerek, médiatárak témájában mélyedtem el jobban. 2019-ben sikeres doktori védéssel zártam le egy neveléstudományi PhD képzést. Ezt a könyvtárossággal is sikerült összehozni, a Neveléstudományi Doktori Iskola vezetőjének, Prof. Dr. Csapó Benőnek és témavezetőmnek, Dr. Molnár Gyöngyvérnek köszönhetően: a magyar neveléstudomány 130 éves folyóirata, a Magyar Pedagógia tudománymetriai és tartalmi elemzését végeztem el.

- Említette, hogy nemrég készült elégedettségi felmérés. Milyen újításokat javasoltak a felhasználók?
N.Gy.: - Előbb néhány példa a vadabb ötletek közül. Kiderült, hogy a látogatóknak igénye volna alvószobára, és szeretnének konyhát, ahol meg tudnának ebédelni. Továbbá igény lenne kisállat-simogatóra is. Ilyenek sajnos nem lesznek, de azért a szigorú tudományos könyvtár mellett próbálunk megfelelni a stresszoldási igényeknek is. Két hete indítottunk el egy régebb óta tervezett szolgáltatásunkat: felnőtteknek való színezőket tettünk ki színes ceruzákkal. Az első tapasztalatok jók, pedig kampányt sem csaptunk neki.

Mivel a szakmai szervezetnek a tagok érdekeit kell szolgálnia, az angol CILIP könyvtárszakmai szervezet a tagokat manapság talán leginkább sújtó megélhetési bizonytalanságra is megoldásokat kínál. Nem csak pénzügyi tanácsokkal - erről itt írtunk: Segít a könyvtáros egyesület a megnövekedett lakossági kiadások kezelésében ( link ) hanem tényleges pénzügyi segítséggel is. (MG)

- A CILIP Jótékonysági Alap, amely egy független jótékonysági szervezet (Charity Commission 237352) saját vagyonkezelőivel, azért jött létre, hogy segítse azokat a CILIP (LA/IIS) kollégákat és családjaikat, váratlan pénzügyi nehézségekkel szembesültek.

Az alap segíthet bármilyen szokatlan vagy váratlan kiadás esetén, amely gondot, nehézséget okoz. Például sürgős házjavítások; a szükséges háztartási eszközök cseréje; váratlanul nagy fűtési számlák, amelyeket a nehézségekkel küzdő tag esetleg nem tud megbirkózni; banki folyószámlahitel vagy egyéb betegség miatt elkerülhetetlen ülő, felhalmozott tartozások. Ezek csak néhány példa azon nehézségek igen széles skálájából, amelyeket az alap képes volt eddig megoldani. A támogatás odaítélése számlák vagy egyéb benyújtott dokumentumok alapján történik, legfeljebb 3000 angol font (kb. 1,4 millió Ft) erejéig.

Sajnos az Alap nem tud biztosítani rendszeres nyugdíjat, jövedelemkiegészítés; jelentős támogatásokat vagy kölcsönöket; tagsági díjakat; állatorvosi díjakat; konferencia részvételt. A könyvtáros / információs szakos hallgatókat sem tandíjjal, sem szállással, sem fenntartással nem tudjuk segíteni. Az alap egy Egyesült Királyságban működő jótékonysági szervezet, és nem tudja támogatni a tengerentúli kérelmeket vagy a tengerentúli kiadásokat. (ford.: MG)

Előző lapszámunkban írtuk: Az IFLA sokrétű válságáról link
Fejlemény azóta: peren kívül állapodott meg az IFLA Gerald Leitner főtitkárral - jött a közlemény az IFLA listára. A pontos részletek titkosak. A közlemény csak a főtitkár erényeit sorolja fel, nem szól utarási ügyeiről és vezetési stílusáról. A megállapodással a szervezet más feladatolra tud koncentrálni. A szerződést január elsejével bontják majd fel. (IFLA).

Ilyen módon remélhetőleg megerősödik a bizalom a nemzetközi szakmai szervezet iránt (előzmény: IFLA-botrány - az utazási számlák és a légkör link ) A szakmai szervezetek iránti bizalom kérdése anyagi, szakmai illetve legitimációs szempontból hazánkban is javítható. (MG)

A kormány alapjaiban írná át az 1993-ban elfogadott szociális törvényt. A módosítás szerint az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, az állam csak végső esetben segít a rászorulókon, amikor már a családtagok, az önkormányzat és a karitatív szervezetek is kudarcot vallottak.

Telex: Mi lesz azokkal, akik mélyszegénységben élnek, olyan helyen, ahol csak közmunka van, és nem tudják kifizetni a megnövekedett gáz- és villanyszámlákat, vagy a drága tűzifát? A módosítás szerint rájuk lehet majd azt mondani, hogy ez az ő hibájuk?
Szikra Dorottya szociálpolitikus: Ebben a helyzetben végképp azt mondja az állam, hogy "mosom kezeimet". Eddig is ezt mondta egyébként, csak nem ilyen explicit módon. Manapság a munkanélküliek kétharmada nem kap semmiféle pénzbeli ellátást az államtól, százezrek hullottak ki a rendszerből az elmúlt évtizedben. És a gazdasági helyzet csak romlani fog, tényleg lesznek, akik nem fogják tudni kifűteni a lakásukat. Az egymást követő válságok miatt Európában sok szó esik mostanában a szociális minimumjövedelemről. Az Európai Bizottság épp szeptember végén jött ki egy ajánlással, amely részletes javaslatot tesz a tagországoknak ennek szabályozására.

Telex: Ez kvázi olyasmi lenne, mint az alapjövedelem, csak rászorultsági alapon?
SzD.: Igen, egy olyan típusú segélyről van szó, amit minden rászorulónak meg kell kapnia. Szinte az összes európai országban létezik ehhez hasonló szociális minimum. Magyarországon viszont olyan szorosan kötik a segélyt a közmunkában való részvételhez, hogy aki emiatt kiesik belőle, az teljesen ellátás nélkül maradhat. Abszurd, hogy pont akkor írják ezt bele a szociális törvénybe, amikor rekordokat dönt az infláció, elszállnak a rezsiköltségek, és nincs elég tűzifa. Ebben a helyzetben azt mondja ki az állam, hogy nagy baj közeleg, de a hozzátartozók, az önkormányzatok vagy a karitatív szervezetek hibája lesz, ha valakiről nem gondoskodnak, és, mondjuk, megfagy.
Eddig is éhen lehetett halni ebben az országban, most még törvénybe is írnák.

Ezen a héten már nem lehet látogatni Miskolcon II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár fiókkönyvtárait. A döntést a miskolci önkormányzat az energiatakarékosság jegyében hozta meg korábban. A fiókkönyvtárak gázfűtésűek, egy pedig távhős, tudtuk meg Varga Gábortól, az intézmény igazgatójától. Azonban a távhőszámla is a tízszeresére ugrott, úgyhogy olyan 30 százalékos spórolást jelent majd, ha csak a központi könyvtár lesz nyitva, a fiókkönyvtárakban pedig temperáló fűtés biztosítja, hogy az épületekben ne menjenek tönkre a könyvek és dokumentumok.

Az igazgatótól megtudtuk, a bezárás nem azt jelenti, hogy az olvasók nem jutnak hozzá a fűtési szezonban a könyvekhez. A központi épület a nyári nyitva tartási rend szerint üzemel egy kis változással, három nagy fiókkönyvtárban pedig (a diósgyőri Petőfi Sándor Könyvtárban, a Szentpéteri kapui József Attila Könyvtárban és a martinkertvárosi Tompa Mihály Könyvtárban) az előzetes igények leadása után minden csütörtökön 15 és 17 óra között lehetőséget biztosítanak a kért dokumentumok átvételére vagy a könyvek visszaadására. A központi épületben lesz fűtés, és minden eddigi szolgáltatás működik majd: a helyben használat, az adatbázisok és a kölcsönzés is. Igaz, egyelőre itt sincs fűtés, azt majd csak a hosszú hétvége után kapcsolják be, mert egyelőre az enyhe időjárásnak köszönhetően 18,5 fokot mérnek az épületben.

A vidékiek is költöznek. Varga Gábortól kérdeztük azt is, mi lesz a kistelepülések könyvtáraival, melyek a megyei könyvtár könyvtárellátási szolgáltató rendszerén belül működnek. Megtudtuk, összesen 331 vidéki kis könyvtárról van szó. Ezek közül 52-ben jár a két könyvtárbusz.
- Vegyes a kép, most készül a felmérés. Van, ahol átköltöztetik a település könyvtárát az iskola épületébe - mert ott van fűtés -, vagy a polgármesteri hivatalba. Van, ahol a könyvtár bezár, de a könyvtáros kiírja az elérhetőségét, és ha valaki kölcsönözni akar, akkor megy és kinyitja neki a helyiséget. Ahol nincs fűtés, ott a helyben használat szünetel, de az olvasók nem maradnak könyv nélkül sem Miskolcon, sem vidéken - hangsúlyozta Varga Gábor.

Drasztikus döntést hozott több önkormányzat: rezsiszünetre megy az élményfürdő, könyvtár, színház.

Nyíregyházán és Hódmezővásárhelyen is takarékossági intézkedéseket szavazott meg az önkormányzat. Több kulturális intézményt is bezárnak, de a nyíregyházi fürdő és az állatkert is változtat a nyitvatartáson. Az intézkedésektől mindkét testület jelentős rezsimegtakarítást vár.

Költségcsökkentő intézkedéseket vezet be saját tulajdonú szociális és kulturális intézményeinél az energiaárak emelkedése miatt a nyíregyházi önkormányzat. Az idei fogyasztási adatok alapján és változatlan energiafelhasználási adatok mellett a jelenlegi nettó 2 milliárd forintról 2023-ra több mint 12 milliárd forintra emelkedik az önkormányzat, az általa fenntartott intézmények, illetve a saját tulajdonú gazdasági társaságok áram-, távhő- és gázfogyasztási költsége.

Nyíregyházán bezár egyebek mellett: a megyei és városi könyvtár központi link épületei, telephelyei és közösségi házai november 1-től.
Hódmezővásárhelyen: Németh László Városi Könyvtár és a Pósa Lajos Gyermekkönyvtár link emeletét is.

Hogy november elseje után mi lesz a bibliotékával, arról közösségi oldalukon egy tájékoztatót is közzétettek.
- Próbálunk alkalmazkodni a változó körülményekhez, igyekszünk az olvasókért, a könyvtár-látogatókért mindent megtenni - mondta Szikszai Zsuzsanna, a makói József Attila Könyvtár link igazgatója annak kapcsán, hogy legutóbbi ülésén a város képviselő-testülete úgy döntött: a rezsiválság miatt a fűtési szezon idejére ezt az intézményt is bezárja. Igaz, a könyvtárt termálvízzel fűtik, a vonatkozó jogszabály szerint azonban az önkormányzatok ezt is ötszörös áron kapják.

Hogy november elseje után mi lesz a bibliotékával, arról közösségi oldalukon egy tájékoztatót is közzétettek. A közlemény szerint a kölcsönzés az épületen kívül zajlik a rendes nyitvatartási időben, ugyanúgy, mint a koronavírus-járvány idején. A köteteket az online katalógusból lehet kiválogatni, kérni pedig a makoikonyvtar@gmail.com címen, a könyvtár közösségi oldalán Messenger-üzenetben, vagy a 62/212-253, illetve a 20/966-8416-os számon lehet. A köteteket, folyóiratokat előre egyeztetett időpontban, az épület előtt lehet átvenni. Egyszerre legfeljebb 15 darabot, a kölcsönzési időt hosszabbítani pedig kétszer lehet. Ugyanoda egy kikészített kosárba lehet aztán ezeket visszavinni hétfőtől péntekig reggel 9-től délután 5-ig, illetve szombaton reggel 9-től délután 1-ig. Az oldal borítóképén egyébként most az a jelmondat olvasható, hogy "Nehéz időkben is értékeket teremteni".

Szikszai Zsuzsanna azt is elmondta, hogy a könyvtárba tervezett rendezvényeknek a továbbiakban a városháza kis tanácskozóterme, illetve valamelyik idősklub ad otthont - az egyeztetések ezzel kapcsolatban még zajlanak, a végleges beosztás november 7-ére várható. A könyvtárba szervezett kiállításokat pedig a városháza földszinti előcsarnokában, az egykori Városház Galériában rendezik meg. Azokat a könyvtár- és múzeumpedagógiai előadásokat, programokat, amelyeket eddig a két intézmény valamelyikében tartották meg gyerekeknek, mostantól az óvodákba, iskolákba szervezik.

Daniel Boorstin 1962-ben közölte az áleseményekről szóló könyvét. Megkülönböztet benne a spontán eseményeket és az áleseményeket. Az előbbiek véletlenszerűek és a médiától függetlenül történnek meg, s a média csak utólag számol be róluk - ilyenek például a vasúti katasztrófák és a természeti csapások. Az utóbbiak azonban tervezettek, s csak azért rendezik meg őket, hogy a média beszámoljon róluk - ilyenek például az interjúk, a sajtótájékoztatók, a parlamenti vizsgálóbizottsági ülések, az ünnepélyes koszorúzások... a sor hosszan folytatható.

Néha nem a média idomul a valósághoz, hanem a valóság idomul a médiához. Az álesemények a "valóságban" nem történnének meg, csupán a média kedvéért rendezik meg őket. Ám média és valóság viszonyát tovább bonyolítják a médiaeseményként ismert jelenségek is. Ezek a valóságban is megtörténnének, de ha már amúgy is megtörténnek, a média - elsősorban a televízió, újabban pedig a web2 - szempontjaihoz igazítják őket, hogy minél többen lehessenek a részesei. Így pedig formájuk, tartalmuk és jelentésük is módosul.

A napokban, aki Vokányon keresztül autózott észrevehette, hogy a könyvtár előtti kerítés egy része különleges köntöst kapott, könyvek borítói díszítik a falat. - A közösségi oldalon láttam egy fotót a Bethesda Gyermekkórház kerítéséről, ahová könyvek voltak felfestve a falra. Valami hasonlót szerettem volna megvalósítani én is - mondta Bálint Zsoltné Izabella, a Művelődési Ház és Könyvtár link vezetője.

Múlt hét szombaton össze is fogtak a település lakói, két tanár és két diák nekiállt a nagy műnek. Egy nem várt segítő is akadt, a villányi Szüreti Gördülő Dűlők kerékpárosai a településen tekertek, és az egyik résztvevő megállt, hogy besegítsen. Egy-két betűt ő is felírt a falra. A könyvtár kerítésének másik részét hasonlóan szeretnék kidíszíteni.

Várhatóan november elején megkezdődik a Kunpeszéri Közösségi Színtér és Könyvtár link tetőszerkezetének felújítása. Az épület energetikai korszerűsítése tavasszal indul. A beruházás a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP) Plusz pályázatán elnyert 50 millió forintos támogatásból valósul meg. A község önkormányzata a TOP Plusz stratégiai céljaihoz igazodva projektötletet dolgozott ki a tulajdonában álló közösségi színtér és könyvtár épületének fejlesztésére.

A beruházás szükségességét indokolja, hogy az intézmény épülete energetikailag annyira elavult, hogy fejlesztése elengedhetetlen az ott dolgozók és a lakosság számára is. A napelemes rendszer és az elektromos hálózat korszerűsítését a Leader-program támogatásából finanszírozza az önkormányzat - tájékoztatta hírlapunkat Varga Attila polgármester.

Kabulban új könyvtár nyílt, ahol az afgán lányok és asszonyok tanulhatnak. A tálib hatalomátvétel óta a legtöbb afgán lányiskola bezárt hatodik osztály felett. A Zan könyvtár augusztusban nyitotta meg kapuit. Itt a nők önállóan folytathatják tanulmányaikat, bár a tálib hatóságok bármikor bezárhatják.

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Békés Megyei Könyvtár szervezésében a megyei könyvtárak vezetőit és munkatársait látták vendégül Békéscsabán. "A szakmai előadásokat követően a résztvevőkkel végigjártuk a város csodaszép, átalakuló Munkácsy Negyedét. A jó hangulatú séta során felidéztünk néhány Munkácsy Mihályhoz és Csabához kötődő anekdotát, elmondtuk a látványosságok történetét, és természetesen fotózkodtunk a festőművészt megidéző köztéri alkotásokkal" - olvasható a megyei könyvtár közösségi oldalán.

Telex: Hogy tud takarékos lenni egy mozdonyvezető? Nem rángatja vadul a gázkart?
Vitézy Dávid, közlekedési államtitkár: - Jelentős mozgástér van az energiamegtakarításban, ha egy vonatot ideális, optimális görbén gyorsítanak-lassítanak, ugyanúgy mint egy autónál. A négyes metró automata vonatvezető rendszere is így optimalizál, és minden buszvezető tudja, hogy a pénztárcájára megy, mekkora gázfröccsöt ad. Őket motiválja a BKV vagy a Volánbusz az üzemanyag-megtakarításban. A vasúton ez nincs meg, és erről nem a kollégák tehetnek, hanem a mérés és visszajelzés hiánya. De nem azt mondom, hogy őrült szigorú számonkérés lesz mostantól, hanem azt, hogy elkezdjük végre mérni az áramfogyasztást, még akkor is, ha tudjuk, hogy a vasút a legenergiahatékonyabb közlekedési mód. Ez Ausztriában pontosan így megy, még a félig magyar GYSEV is így működik a határ túloldalán. Ha látjuk a számokat, elkezdhetjük oktatni a mozdonyvezetőket arra, hogyan tudnak energiahatékonyan vezetni.

Megjelent egy internetes oldal link , ami naponta monitorozza az összes hazai személyvonat késéseit.

A Channel 4 tanácsai...
1. Extra szigetelés hozzáadása, pl. padlók alatt, falakon, padláson. Kevin tapasztalta, hogy sokaknak már van 8 hüvelyknyi padlásszigetelésük, de ha ehhez még hozzáadnak négyet, akkor lesz tökéletes.
2. Válasszon szőnyeget! A meleget jobban bent tartja, mint egy huzatos padló alatti szigetelés.
3. Kezelje a huzatot! Az ajtókon át is könnyen szökik a hő. Az Energy Saving Trust becslése: az ablakok, ajtók huzatszigetelésével évente 45 fontot lehet spórolni. Huzatszigetelő gumitekerccsel célszerű bevonni az ajtónyílás széleit is.
4. Jó ablakai legyenek! a) Huzatszigetelés: az ablakok körüli hézagokat kell betömni. b) Hőszigetelő (másodlagos) üvegezés: a meglévő ablakhoz egy másik, vékony ablakot tesznek. Ez nagyobb beruházás, mint a huzatszigetelés.
5. Termikus vakolatban gondolkozzon! Szigetelt vakolatot vagy deszkát használjon a falakon! [Megjegyzés: a papírkönyv kitűnő hőszigetelő. Sokan a folyosóra, nagyszoba elé vagy annak ablakos falára helyezik el házikönyvtárukat, de akár a könyvtári könyveket is lehetne.]
6. Fektessen be egy hőszivattyúba! Kevin szerint jobb, mint a kazán.
7. Szuper Szolár (napkollektor). Környezetbarát, de költséges megoldás.
8. Szerezzen be egy okos mérőórát! Ezzel hatékonyabb követni az energiafelhasználást.
9. Intelligens víztartályok. Ezek szenzorokkal rendelkeznek, amelyek érzékelik a melegvíz-szintet. A Centrica energiacég szerint így évente több mint 10%-ot lehet megtakarítani a melegvíz-számlákon.
10. Minden apró lépés számít! A konnektorból célszerű kihúzni a tévét vagy a mikrót, ha éppen nem használjuk. Néhány Kevin kérdései közül: "Elzárjam a csapot fogmosás [hozzáteszem: kézmosás] közben? Annyi vizet forraljak, amennyi épp elég?" stb. Mindenre a válasz: igen. [Megjegyzés: pl. ezeket célszerű kiírni magyarul és angolul is, mint ahogy azt több hazai könyvtárban láttam.] (Ref.: Szabó Eszter)

Az Eurostat hétfőn tette közzé a legfrissebb adatait arról, hogyan használják a polgárok az internetet az európai országokban. A közösségimédia-használatban a következő sorrend alakult ki - zárójelben, hogy a 16-74 éves lakosság hány százaléka használta valamire a felmérést megelőző három hónapban valamelyik közösségi platformot: Izland (93%), Norvégia (88%), Dánia (85%), Ciprus (79%), Magyarország (77%). Az Európai Unió 27 tagországának átlaga 57 százalék.

Az pedig nem feltétlenül jó, hogy éppen a közösségimédia-használatban járunk az élen. Miközben egyre több jel mutat afelé, hogy a közösségi média átveszi a sajtó helyét a tájékozódásban, arra semmiféle bizonyíték nem létezik, hogy a Facebookon vagy a Twitteren (vagy éppen a marginálisabb, a véleménybuborékokat még jobban felerősítő platformokon) keresztül rendszerszinten minőségi információhoz lehet jutni. Sőt, inkább az látszik, hogy a közösségi média éppen az álhíreknek ad teret - bizonyítottan így volt ez a covidjárvány idején.

Felsorolni is nehéz lenne, milyen negatív tendenciák köthetők a közösségimédia-platformokhoz az elmúlt évek fejleményei alapján, de több ilyenről már a Qubit is beszámolt:
- kiderült, hogy legalább az egyik közösségi oldal bizonyíthatóan rossz hatással van a kamasz lányok egészségére;
- több kutatás bizonyítja, hogy a közösségi hálón sokkal könnyebben és gyorsabban terjed a gyűlölet, mint a valóságban;
- lehet ugyan úgy hasznosítani az ott keletkező információkat, hogy az teret adjon a mentális segítségnek, de ez ma még inkább utópia;
- jelenleg inkább az látszik, hogy akik használják, azok magányosabbnak érzik magukat, és kevesebb időt töltenek a családjukkal.

Vagyis hiába lehetne akár a technológiai fejlettség jelének is tekinteni a magas magyar közösségimédia-használati arányt, ebben nagy veszélyek rejlenek, hiszen az online tér képes bennünket egymástól, a családtagjainktól vagy a szomszédjainktól elszigetelni, és segíti a hamis információk és a gyűlöletkeltő vélemények terjedését.

Ha az ember kizárólag zöldségeken él, még nem feltétlenül hagy kisebb ökológiai lábnyomot, mintha húst enne hússal - sokat számít, hogy honnan származik az a zöldség, hogyan termesztették, milyen úton jutott az asztalra, és még az sem mindegy, hogy nyersen fogyasztják, esetleg mikrohullámú sütőben vagy gáztűzhelyen készül-e el.

A Pármai Egyetem kutatója, Alice Rosi és kutatócsoportja néhány éve a Scientific Reportsban tette közzé azt a tanulmányt, amely szerint a veganizmusnak akár nagyobb is lehet a környezeti terhelése, mint a húsfogyasztásnak. Idén viszont egészen más eredményre jutott két brit újságíró, amikor utánajártak annak, hogy melyik étrend lehet a legkörnyezetkímélőbb. A BBC újságírói, Marta Henriquez és Zaria Gorvett izgalmas kísérletbe fogtak: két hétig követték az egyikük vegán és a másikuk vegetáriánus étrendjét. A veganizmus mellőzi minden állati eredetű alapanyag fogyasztását és használatát (a húson kívül ilyen a méz, a tojás, a méhviasz, a propolisz vagy a kecsketej), és ez nemcsak az étkezésre, hanem a kozmetikumokra és a mindennapi tárgyakra is vonatkozik. Ezzel szemben a vegetáriánus életmód megengedőbb, leginkább a húsfélék fogyasztását zárja ki, de a peszkateriánusok például kivételt tesznek a halakkal és a tenger gyümölcseivel. Rosiék kísérletében a vegán, az ovo-lakto vegetáriánus (vagyis tojást és tejet fogyasztó vegetáriánus) és a mindenevő étrendet hasonlították össze.

A linkelt cikk táblázatban mutatja meg az egyes élelmiszerek előállításához szükséges üvegház-hatású gázmennyiséget, illetve a zöldségek környezeti lábnyomát.