John F. Szabo, Los Angeles városi könyvtárosa és a Library Journal 2025-ös Év Könyvtárosa, már 12 éve dolgozik azon, hogy a Los Angeles-i Közkönyvtár (LAPL) a közösségi részvétel és az innováció példaképe legyen. Szabo, aki kisvárosi vezetőként kezdte pályáját, sikeresen emelte át tapasztalatait és szenvedélyét a közszolgálat iránt egy közel négymilliós, 503 négyzetmérföldes városi közösség szolgálatába. Vezetése alatt az LAPL számos társadalmi kihívást kezelt, például a hajléktalanságot, az írástudatlanságot, támogatta a bevándorlókat, miközben kreatív kezdeményezéseket indított, mint a L.A. Libros Fesztivál és az Online Karrier Középiskola.

Szabo beépítette a közösségi-szociális munkát a könyvtári szolgáltatásokba, és együttműködéseket támogatott pl. a Dodgers rögbicsapattal, kórházakkal, állatkerttel, és kulturális intézményekkel. A város történelmi örökségének megőrzésére törekedve támogatta az Angel City Press könyvkiadó könyvtárba való integrálását is. Vezetői filozófiája a méltóságot, a tiszteletet és az intellektuális szabadságot helyezi előtérbe, amit mindennapi munkájában is megtestesít. Szabo a közösségi tervezésben elkötelezett, és olyan stratégiákat alkalmaz, amelyek bevonják a lakosságot és a könyvtári dolgozókat is, hogy közösen formálják a könyvtár jövőjét.

Eredményei és emberséges hozzáállása miatt Szabót széles körben elismerik és szeretik, miközben a Los Angeles-i Közkönyvtárat a 21. századi könyvtári szolgáltatások mintájává tette. (ref.: ChatGPT, MG)

Egyetemisták ezrei keresnek nyugalmas tanulási helyeket - pl. Budapesten! Úgy tűnik, hogy egyelőre nincsen információs és helyfoglalási rendszer, amely a szóba jöhető helyeket bemutatná és elérhetővé tenni az érintetteknek link - S hogy milyen lehet egy ilyen rendszer, arról pl. itt szóltunk: link

A belga foglalási rendszer - bookaplace.be - több könyvtár vonatkozó kínálatát is elérhetővé teszi. Úgy tűnik tehát, hogy a könyvtárak
- együttműködnek vagy
- profi szolgáltatóra bízzák a nem túl bonyolult informatikai alkalmazás működtetését, esetleg
- mindkettő.

Ez a felület:
1. A könyvtárakat és szolgáltatásait fontos és elérhető helyekként mutatja be.
2. Döntően kiszámítható forgalomnövekedést jelent a benne résztvevő könyvtárak számára.
3. Közszolgálatként a könyvtár explicite mérhetően, jól kommunikáló módon hozzájárul az ország tudástőkéjének gyarapításához (vö.: könyvtári küldetés).
4. A könyvtár kihasználhatja a szinergiákat: a hallgatók más könyvtári szolgáltatásokkal azonnal vagy később is generálhatnak forgalmat.
5. Segítheti a szolgáltatói kultúra könyvtári erősödését.

A fenti gondolatok közkönyvtárakra vonatkoznak; a felsőoktatási könyvtáraknál alapértelmezett funkció a tanulási hely. Korábban azt írtuk, hogy pl. a helyi közkönyvtárban is megtalálható a Padovai Egyetem alkalmazása, mely 2.0 alapon, a hallgatók információi alapján segít a hallgatóknak felderíteni, hol talál üres tanulóhelyet link .

(Egy éve írtuk.) Bár nem nehéz bizonyítani (ld. pl.: link ), hogy a kelleténél nagyobb kínálat éppenhogy visszaveszi a keresletet. Kevés hazai könyvtár engedheti meg magának az IFLA által is javasolt egy lakosra 2 dokumentum arányt annak ellenére, hogy a felhizlalt állománnyal saját forgalmukat csökkentik. (MG)

A legtöbb helyzetben az ösztönös választást kedveljük, mert azt gondoljuk, hogy minél több a választási lehetőségünk, több opcióink vannak, annál jobb a helyzetben vagyunk.
Ez is egy olyan tulajdonság, amiben sok élőlénnyel osztozunk, így evolúciós előnyei lehetnek.
A patkányok azt az alagutat választják, amiben van elágazás - akkor is, ha nem gyorsabb. A galambok és majmok pedig a több gomb lehetőségét részesítik előnyben - még akkor is, ha nem kötődik konkrét előnyhöz.

A választás azonban kétélű fegyver: a választási lehetőségek növekedésével egyre nehezebben választunk, és egyre kevésbé vagyunk megelégedve választásainkkal. Egy kísérletben például azok, akik hazavihettek egy képet, és megváltoztathatták az erre vonatkozó döntésüket, kevésbé voltak elégedettek a választott képpel, mint azok, akiknek a döntése visszafordíthatatlan volt.

A megváltoztathatatlan döntésekhez valójában érzelmileg könnyebben hozzászokik az ember. Ma olyan kulturális és technikai környezetben élünk, amiben naponta több mint 200 döntést kell meghoznunk, utána racionálisan megindokoljuk, ez a megbánás és a szorongás melegágya - ráadásul erodálja a jelenlét szociális alapjait.
Roland Paulsen szerint részben erre vezethető vissza a szorongásos zavarok nagyívű felfutása, amitől - minden ilyen diagnózist összevonva - az európaiak harmada szenved élete során.

Bruins oktatási, kultúra és tudományügyi miniszter folytatja az előző kormány által elfogadott terv kivitelezését, amely minden önkormányzatot arra kötelez, hogy teljes értékű könyvtárral rendelkezzen. A kormányzat, ahogy megígérte, erre a célra külön pénzt különített el, de a törvény azonban valószínűleg csak 2026-ban fog hatályba lépni.

Egy éves csúszással érnek célba.
- A könyvtári törvény (Bibliotheekwet) módosítását várhatóan az előző kormány ígéretéhez képest egy évvel később, 2026-ban terjesztik elő. Ez azt jelenti, hogy addig 11 önkormányzatnak kell gondoskodnia arról, hogy teljes értékű könyvtárral rendelkezzen. Ennyi településnek nem volt könyvtára 2023-ban a Holland Nemzeti Könyvtár (Koninklijke Bibliotheek) adatai szerint.

Mennyi még a dolguk az önkormányzatoknak?
- Közülük Albrandswaard, Noord-Beveland, Oostzaan és Veere rendelkeznek önkiszolgáló ponttal vagy könyvtári buszmegállóval. Lopiknak nincs nyilvános könyvtára, de van kereskedelmi könyvtára. Alphen-Chaam, Blaricum, Roerdalen, Rozendaal és Uitgeest pedig megállapodást kötöttek arról, hogy a lakosaik használhatják a szomszédos települések könyvtárát is. Mook en Middelaar önkormányzata nem rendelkezik teljes jogú könyvtárral, és az említett alternatívák sem állnak rendelkezésre. (gemeente.nu)

... Mert a könyvtár segítheti a lakosságot egészségesebbnek és pozitívabbnak maradni. Susan Moore, a melbourne-i Swinburne Műszaki Egyetem pszichológia professzor emeritája szerint ebben egyébként a családi gyökerek felkutatása is segíthet: kutatásában azt találta, hogy azok az emberek, akik többet tudnak a családtörténetükről, elégedettebbek, mélyebb megértéssel fordulnak a világban elfoglalt helyük iránt és úgy érzik, nagyobb befolyással vannak a saját életükre. (Jóvilág Qubit+ Hírlevél)

A helyi családtörténettel való foglalkozás több szempontból is előnyös a közkönyvtár számára:
1. Eddig kevéssé könyvtárba járókat tud megcélozni, felpörgetve a helyismereti állomány használatát.
2. Fejleszti a helyismereti állományt, kapcsolatokat, például segíthetnek helyi fotók, történetek gyűjtésében, vagy az azokon szereplők azonosításában.
3. Az új helyismereti tartalmakból kiállítás is szervezhető.
4. Könyvtárhoz közelálló közösséget teremt a témában érdeklődők számára.
5. Kommunikálható, pozitív, identitáserősítő imázs a településen.
6. Testi és lelki egészség megőrzésében segítséget jelenthet.
7. Könyvtári önkéntesek találhatók az érdeklődők körében. (MG)

Az 1. és 10-es SDG-t, azaz fenntartható fejlődési célt link követve...

2025-ben a minimálbér 9 százalékkal emelkedett, így számos más juttatás összege is nőtt, amely a törvény szerint a minimálbér összegéhez van kötve. Ilyen kedvezmény a súlyos betegséggel élők adóalapkedvezménye, mely 2025-től havi 14 500 forintot jelent. Akár 10-ből 3 magyar is jogosult lehet alapbetegségük alapján, viszont még mindig kevesen tudnak arról, milyen esetben jár ez a kedvezmény. Mutatjuk ki jogosult rá és hogy hogyan lehet igénybe venni.

2025-ben a novemberi megállapodás szerint a minimálbér 9%-kal emelkedik bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum - azaz a szakmunkás minimálbér - pedig 7%-kal bruttó 348 820 forintra. Így a kedvezmények nélkül számolt nettó minimálbér 193 390 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó garantált bérminimum 231 965 forint lesz. A minimálbér összegéhez számos juttatás igazodik, így 2025-ben ezek is emelkednek, többek között az az adóalap-kedvezmény, amely bizonyos betegségek esetén járhat a magyar dolgozóknak. Erre a kedvezményre becslések szerint akár a lakosok 35 százaléka is jogosult lehetne, viszont sokan nem veszik igénybe. Köztük lehetnek olyanok, akik azért nem veszik igénybe, mert nem is tudnak róla, hogy jogosultak lennének rá.

Előbb kezelik magukat népi gyógymódokkal, minthogy elmenjenek az orvoshoz, és sokszor még a pingponglabda méretű daganatokat sem veszik észre magukon. A nevelés, a társadalom, vagy valami más okozza sok férfi orvosfóbiáját? Miért akarnak inkább infarktusban meghalni? Hogyan áll a vastagbéltükrözéshez egy ausztrál és egy magyar férfi? Férfiszorongások az egészségügyben...

"A számok alapján úgy tűnhet, mintha a férfiak kevesebb egészségügyi problémával küzdenének, de valójában csak arról van szó, hogy jóval kisebb arányban mennek el az ajánlott szűrővizsgálatokra, így nem fedezik fel időben a betegségek egy jelentős részét" - mondta a HVG-nek Kirschner András, a Swiss Medical Services orvos igazgatója.

Az a tény, hogy a férfiak kevésbé foglalkoznak az egészségükkel, nem magyar sajátosság, mégis komoly előrelépéseket lehetne elérni itthon, ha nagyobb hangsúlyt fektetne az állam az edukációs programokra. Sokat faraghatnánk a statisztikákon, ha a társadalom nem a gyengeséggel azonosítaná az egészségtudatosságot, ha nagyobb értéket jelentene az egészség, ha nem úgy gondolkodnánk, hogy "valamiben meg kell halni". A férfiak körében vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri problémákat, daganatos megbetegedéseket sokkal korábban felfedezhetnék, ha leküzdenénk azt a hozzáállást, hogy a magára odafigyelő - vagy a beteg - férfi kevésbé férfi.

Kovácsné Koreny Ágnes: - Folyamatosan dolgozunk az ún. e-könyvtár bővítésén. Májusban indult a CloudLibrary alapú e-könyv kölcsönző szolgáltatásunk. Egyre több neves kiadó csatlakozik ehhez a platformhoz és teszi elérhetővé könyveit ebben az e-könyv kölcsönző rendszerben. Az e-könyv egyébként beszerzés tekintetében drágább, mint a nyomtatott könyv, ezzel együtt ma már több, mint 300 könyv érhető el a rendszerben a FSZEK olvasói számára.

- Egyszerre egy olvasó tudja kölcsönözni az adott e-könyvet, amelyre előjegyzés is tehető, s amikor újra elérhetővé válik a mű, a rendszer egy értesítést küld. Hatalmas az igény, ezért igyekszünk minél több témakörben gyarapítani az e-könyvek számát.

- Abban is tervezünk változást, hogy amíg korábban azok kölcsönözhettek e-könyvet, akik a hagyományos könyvkölcsönzésre iratkoztak be, januártól létrehozunk egy olyan e-tagságot, ami 30 napra szól és kizárólag erre a kölcsönzési formára vonatkozik. Ez jó lehetőség például azoknak, akik nem akarnak egy utazás, nyaralás során könyveket cipelni magukkal, olvasni viszont szeretnének, így akár a telefonjuk segítségével hódolhatnak az olvasás szenvedélyének.

Qubit: A politikától várná a védekező reakciót [a technológiailag nagyon naprakész és elérhető pornóval szemben]?

Csányi Gergely szociológus, A szex politikai gazdaságtana. Szexuális hegemóniák és ellenhegemóniák a tőkés világrendszerben című kötet szerzője:
- Azt problematizálom, hogy a különböző pártok választói miért nem követelik ki a pártjuktól, hogy ezzel kezdjenek valamit. Valahogy mindenki ki van békülve ezzel a helyzettel. Nyilvánvalóan vannak olyan civil szervezetek, akik problematizálják, de nincs mögöttük akkora politikai lobbi, olyan társadalmi akarat, ami ezt igazán ki tudná billenteni.

- Nem nagyon látom. Az, hogy ezek a weboldalak megkérdezik, hogy elmúltál-e már 18 éves, nevetséges. Lehet mondani, hogy nincs erre technikai apparátus, de az nagyon kérdéses. Az a jelenség, hogy a pornóipar jóval gyorsabban fejlődik, mint az a technológia, ami védené a gyerekeket a pornóipartól, maga is egy gazdasági-politikai konszenzus eredménye.

- Még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy a világon több országban és Magyarországon is megfigyelhető valamiféle negatív átrendeződés, aminek során mindenféle szexuális oktatást próbálnak kivinni az oktatási rendszerből. A szexuális felvilágosítást, egy relatíve olcsó és technikát nem igénylő megoldást, simán be lehetne szervesen építeni a formális oktatásba.

- Ennek gyakorlatilag pont az ellenkezőjét látjuk. A 2020-as évektől az állam teljesen kivonult a szexuális oktatásból azzal a felkiáltással, hogy ez magánügy, mindenki végezze el a háztartás a zárt terében, így a szocializáció attól függ, hogy kinek milyenek a szülei, vagy éppen mivel találkozik otthon. Tehát nem elég, hogy nincs védekező mechanizmus, hanem még a meglévő gyakorlatokat is elkezdték lebontani egy laissez-faire irányba.

A fenntarthatóság egyre fontosabb könyvtári szerepét bizonyítja az IFLA ENSULIB (Environmental Sustainability and Libraries) szekció tevékenysége is. A 2024-es évet a szervezet hosszú hírlevélben foglalta össze, melyben szerepelnek az év történései, és a jövő kihívásai.
A KIT-ben ezúttal Horvátország zöld könyvtári erőfeszítéseit foglaljuk össze. Cél: Az egyének és a közösségek környezettudatos viselkedésének fejlesztése a zöld műveltség és kritikus gondolkodás.

A könyvtárak a fenntartható és felelős turizmus előmozdításában segítenek, amely Horvátország gazdaságának fontos ágazata a következő módszerekkel:

1. Könyvtári gyűjtemények, digitalizált anyagok, workshopok és kulturális programok biztosítása (pl. souvenirek készítése).
2. Diákok által készített gyűjtemények létrehozása (pl. fényképek, útleírások), eközben diáktársak vagy generációk közti tanításra.
3. Migráns és visszatérő diákok integrációját segítő gyűjtemények létrehozása a helyi örökséggyűjtemények kiegészítésével.
- Könyvtárakkal közösen indítható projektek: saját, város, régió, ország bemutatása a könyvtár által nyújtott releváns információforrások felhasználásával. A diákok eközben gyakorolják a nyilvános beszédet, a csapatmunkát, a fordítást, tájékozódást (pl. térképen), információs- és kommunikációs technológia használatát.
- Konkrét projekt példa interdiszciplináris együttműködésre: A diákok idegenvezetők a saját városukban. A projekt a földrajz- és angolórát kapcsolta össze könyvtári kutatómunkával. A hetedik osztályos tanulók kiválasztottak egy emlékművet vagy épületet Karlovacban, utána a könyvtárosok segítségével összeállították a bemutatót, végül a diáktársaiknak megtartották az előadást, és a felmerülő kérdéseket lejegyzetelték.

Ezenkívül a hírlevél bemutatja még a 2024-es év zöld könyvtárakról szóló konferenciáit, az IFLA zöld könyvtári díj nyerteseit, és további országok jó gyakorlatait. Teljes terjedelmében itt olvasható: link (ref.: Habók Lilla)

Román Balázs (Beatone):
- Hogyan lehet jól beszélni ezekről az állapotokról? Az akadályozottság a jó szó rá vagy a fogyatékosság?
Török Flóra (EgySimaEgyFordított):
- A szavak iszonyú gyorsan elavulnak. Az akadályoztatás jó szó, mert nem őt minősíti, hanem a környezetet. Például egy értelmileg akadályozott embert PC módon úgy kellene megnevezni, hogy ő intellektuális képességzavarral élő.

RB: És testi érintettség esetén?
TF: Mozgáskorlátozott, mozgásában akadályozott, kerekesszék-használó. Ez utóbbi azért, mert akkor az aktivitását mondjuk, és nem azt, hogy valamilyen. A "valamiben szenved" szókapcsolatokat például kerülni kell, de a fogyatékossággal élőt használjuk, bár erre meg van, aki azt mondja, hogy "én a feleségemmel élek, nem a fogyatékosságommal".
A szavakkal az a nehéz, hogy száz éve még azt mondtuk, hogy hülyenevelő intézet. Sőt, a Mozgásjavítóban, ahol a kisfiam járt óvodába, egy régi fotókiállításon láttuk, hogy az épületre régen az volt kiírva, hogy Nyomorékok Tanintézete. Ez volt a szó rá. Aztán a nyomorék szót elkezdték csúfolásnak használni. Az én gyerekkoromban a szefósat használták, vagyis a szellemi fogyatékost. Ma is hallom, ahogy a gyerekek egymásnak kiabálnak: "te fogyatékos", "te auti" - azt is mondják, anélkül, hogy tudnák, igazából mit jelent.

Az a fontos, hogy ha szövegben, podcastben beszéltek a fogyatékosságról, akkor mindig tegyétek hozzá, hogy "ember". Tehát ne főnévként, hanem melléknévként használjátok: mozgáskorlátozott utas, látássérült sportoló, kerekesszékes pszichológus.
Egyébként pedig, ha összefutsz egy érintettel, meg kell kérdezni tőle, hogy szereti, ha erre hivatkoznak. Mi egyébként éppen a láthatatlan fogyatékosságok tematikán dolgozunk, mert egyre több iskolából érkezik ez a kérés, vagyis az elképzelhető fogyatékosságok mellett az ADHD, az autizmus és a diszek nem látható rögtön, de gátolhatja a barátkozást.

A kapott, nem reprezentatív adatok:
6 - határozottan
5 - talán
6 - ugyanolyan
14 - kicsit rosszabb
11 - sokkal rosszabb.
A 14 éve kapott adatok sorozata diagramon itt látható: link .
Tavalyhoz képest alig van változás. Bár az értékek évről évre ugrándoznak, a trendvonal enyhén a kiábrándultság növekedése felé lejt, bár 2017-ig növekedés látszott. Az okokat - és persze a javítási lehetőségeket - érdemes lenne alapos felmérés keretében vizsgálni. (MG)

Van előzetes cenzúra - abba tartozik a valamilyen szinten megfélemlített emberek öncenzúrája is, és az is, amikor a cenzor nem engedi valamely mű vagy annak részletének megjelenését. Az utólagos cenzúra a kiadás utáni korlátozásra utal: például a megjelent példányok lefoglalása, és / vagy megsemmisítése, törlés az internetről, vagy a megjelent művek részben egészen fizikai olvashatatlanná tétele. Ez utóbbiból mutat be példákat az anderlechti Erasmus Múzeum link .

Mint írják a múzeumban: "Jóllehet Erasmust gyakran támadták teológusok és egyháziak olykor képmutató módon, élete során nem cenzúrázták. Azonban IV. Pál pápa által 1559-ben megjelent első Tiltott Könyvek Jegyzéke Erasmus egész életművét elítélte.
Ezt a radikális álláspontot némileg tompította 1564-ben, amikor megjelent a második, az úgynevezett Tridenti Tanács Index, amely Erasmust a részleges cenzúra alá eső szerzők közé sorolta. Ez a cenzúra megtiltotta azoknak a szövegeknek az olvasását, amelyekben bizonyos tiltott részek nem voltak kitakarva. Csak cenzúrázott és átdolgozott változatokat lehetett közzétenni. Ma már nem tekinti Erasmust gyanúsnak a katolikus egyház."

A link oldalon található galériában látható olyan eredeti Erasmus-mű, melynek
- kifogásolt lapjait összeragasztották,
- a lapokat pengével kivágták,
- az kritizált sorokat fekete vagy kék tintával besatírozták,
- a sorokat leragasztották.

Erasmusról készítettek a ma tapasztalt diskurzusokhoz hasonló, propagandisztikus szellemű rézmetszetet is: műveit patkányok rágják, az ihletet pedig az ördögtől kapja. Portréja mellől Medusza néz (hajában kígyók), akinek csúfsága miatt - a mitológia szerint - mindenki kővé dermed, aki rápillant. (MG)

Freund Tamás MTA-elnök azt mondja az Info Rádióban, hogy nem érte vagyonvesztés az MTA-t azzal, hogy a kormány a piaci árnál jóval olcsóbban vette meg az összes ingatlanát. Merthogy 2007-ben az MTA ezeket ingyen kapta meg, és amúgy is nehéz megmondani, mennyit érnek, hiszen nem piacképesek, mert csak egy adott célra lehet őket használni, és lakottak. Innen nézve tehát az, hogy az MTA közgyűlése 182 igen szavazattal, 141 ellenében elfogadta, hogy a becsült érték körülbelül 60%-áért, 80 milliárd forintért az MTA ingatlanvagyona úgy, ahogy van, az államra szálljon, sikertörténet. Hiszen az állam ezeket továbbadja a HUN-REN-nek és mindenkinek jó lesz. A kérdés persze csak az, hogy mit nevezünk ma államnak.

... Az év elején Csák János kulturális miniszter grandiózus tervet készített, amely egyetlen hatalmas piramisba szervezte volna az összes olyan kulturális intézményt, amely közpénzt használ. Így teljesen kontrollálhatóvá és irányíthatóvá vált volna a rendszer, hiszen ebben a piramisban kulcsszerepet kaptak volna a "kultúrstratégiai intézmények", és az ott lévő párthű, vagy legföljebb neutrális vezetők, így biztosítható lett volna, hogy például a legtávolabbi könyvtár polcaira se jusson olyan kötet, a legkisebb kőszínházban se kerüljön színre olyan darab, amely esetleg nem egyezik a párt ízlésével. Mindazonáltal fölösleges volt az elővigyázatosság, a magyar kulturális intézményrendszerben már rég sikerült a minimálisra csökkenteni az autonómia igényét, kritikus hangok csak elvétve hallatszódnak, felforgató jellegű produkciókat, harcos kiállásokat, meredek állításokat nagyítóval kell keresni. Mindenki rendesen viselkedik. Nem lengenek ukrán zászlók a kultúra intézményein, mint a környékbeli országokban, se szivárványosak (de hát nálunk uniós zászlók se nagyon lengedeznek semerre), a közkultúra színterein nincsenek éles viták az izraeli-palesztin konfliktusról, mintha ezek nem is a mi ügyeink volnának, mintha a kulturális intézményeknek eszükbe se jutna, hogy akár állást is foglalhatnának, illetve maga a művészet nem pontosan ilyen típusú morális, politikai, emberi kérdésekről szólna.

Csák közben már nem miniszter, a nagy piramis terve sem valósul meg egyelőre. Helyére Hankó Balázs érkezett, aki sietett leszögezni, amit Szabó László már leszögezett, miután Orbán Viktor már leszögezte, hogy a magyar kulturális termékeknek azt kell közvetíteniük, hogy "a világ legjobb dolga magyarnak lenni". ...

A dicső múltra hivatkozó Orbán-kormány valójában csak a hagyományos intézményi struktúrák és műemlék épületek pusztításában jeleskedik. Úgy tűnik, ennek még a pénztelenség sem állja útját.

Egyik oldalon értelmetlen összevonásokat látunk. Demeter Szilárd jogara alatt hat kiemelkedően fontos közgyűjtemény egyesült 2024-ben: a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Azóta mintegy százan elhagyták a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ névre keresztelt kulturális kombinátot. Többletforrást nem sikerült szerezni az akcióhoz, így még az összevonás költségeit is házon belül kell kigazdálkodni. Maga Demeter is elismerte: az eredmény csupán annyi, hogy még működnek az intézmények. Az érintett közgyűjtemények lefagytak a bizonytalan helyzettől, a megbonyolódott és megnövekedett szolgálati utaktól még az eddigi munka is lelassult. Az OSZK-ban információink szerint részben ezért nem sikerült megújítani a digitalizációhoz szükséges programokat, ehelyett a Demeter Szilárd által kinevezett főigazgató arról fantáziál, hogy kölcsönkönyvtárrá alakítja át az ország első tudományos bibliotékáját. Azt nem sikerült megoldani, hogy egyetlen címről lehessen letölteni a digitalizált könyvtári tartalmakat, ahogy az Arcanum nevű adatbázis megvásárlása és ingyenessé tételének ötlete is elhalt. Megkérdeztük minderről az OSZK-t, ám választ nem kaptunk.

"Kuflik, Cidri és a nagy zsiráfmadár - Kortárs magyar nyelvű gyermekirodalmat a felvidéki könyvtárakba" címmel hirdette meg az esztergomi Helischer József Városi könyvtár a Könyvtári Intézet Könyvtári kihívás pályázatára a kezdeményezést, amikor felkereste a Párkányban, Szőgyénben, Muzslán, Kétyen és Ebeden működő könyvtárakat, hogy kortárs, magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat vigyen a felvidéki magyar könyvtárakba.

A Szőgyéni Községi Könyvtárban Mgr. Smidt Veronika könyvtáros mutatta be portálunknak a közös programot, mellyel új célokat tűztek ki a Duna túlpartján lévő esztergomi könyvtárral közösen. "A magyarul olvasó Kárpát-medencéért program" a kihíváson belül egy úgynevezett "kiválósági különkategória", amelyben az a cél, hogy minél több látogató vegyen részt a könyvtár által szervezett rendezvényeken.

"A program az elmúlt év decemberében indult el és 2025 májusáig tart. Az új közös célkitűzés nem más, mint az olvasók, a leendő olvasók elérése, és ez mellett a könyvtárak közötti, határon átnyúló szakmai kapcsolatok erősítése" - mondta el Smidt Veronika. Majd így folytatta: "Januártól az esztergomi könyvtár munkatársai előadásokat, gyermekfoglalkozásokat tartanak itt a könyvtárban, vagy az óvoda és az alapiskola intézményeiben, ahol az olvasást és a kortárs magyar szerzők műveit népszerűsítik. A kortárs művek és szerzőik bemutatásával élővé teszik a kis olvasók számára a meséket, verseket, regényeket. Interaktív, játékos foglalkozásokat is kínálnak minden korosztály számára és mesés irodalmi játékokat hoznak el. A Helischer József Városi Könyvtár munkatársai minden alkalommal elkészítik az események plakátját, szórólapjait, amelyen szerepelnek majd a kezdeményezés vizuális elemei és a könyvtár logója, illetve segítséget nyújtanak az esemény előkészületeiben. A gazdag könyvkínálat minden könyvtárban két hónapon át várja az olvasókat, majd újakra cserélődik."

A városi könyvtárba januártól az aktív korúak éves tagsági díja 2100 forintra emelkedik. Azonban 25 éves korig ingyenesen iratkozhatnak be az olvasni szeretők. Korábban 16 év volt a korhatár. A 70 éven felüliek továbbra sem fizetnek tagsági díjat.

Jelenleg nincs fedezetük az online katalógus előfizetési díjára, ezért a nyilvánossághoz fordultak.

A CEU Középkortudományi Könyvtára komoly problémákkal került szembe: az intézet közleménye szerint tavaly szeptemberben véget ért az együttműködési megállapodásuk azzal az ELTE-vel, ami eddig helyet adott az intézmény könyveinek, emiatt a tízezernél is több példányt el kell szállítani, de az értelemszerűen nem megy olyan könnyen, és valószínűleg nyárig fog tartani. Viszont a könyvtárnak nincs fedezete az online katalógus idei évi előfizetési díjára, ami miatt gyakorlatilag használhatatlan lenne idén a gyűjtemény, ezért jóindulatú embereket keresnek, akiknek segítségével idén is hozzáférhetők maradhatnak a könyvek.

Rövid távon a 75 éves Kati néni nem fogja tudni, mi az a mesterséges intelligencia, és meg sem fogja tudni különböztetni a valóságot és a kreált tartalmakat. Ez ellen mit lehet tenni?
Mérő László: Nagyon hamar meg fogja tanulni ő is, hogy ne higgyen a szemének. Megkülönböztetni persze, nem fogja tudni, de meg fogja tanulni azt, hogy megkérdezzen róla valakit, aki nála tájékozottabb, hogy biztos így van-e. Tényleg mondott-e ekkora marhaságot az a politikus, sztár, vagy ez is csak deepfake?

Pénzcentrum: Magyarul ki kell alakulnia egy egészséges kételkedésnek, gyakorlatilag bármiben?
ML: Igen. Kati néninek is meg kell tanulnia, hogy már nem szabad mindent elhinni az interneten, még ha videó is van róla. El fogunk érni arra a szintre, amikor egyszerűen eszünkbe sem fog jutni, hogy ha egy híres ember mond valami furcsát, akkor azt egy az egyben a valóságnak tekintjük. Olyan évek fognak következni, amikor nem lehetünk biztosak még abban sem, amit látunk, hallunk. De ki fognak alakulni a megbízható források.

Amíg magas volt a belépési küszöb, addig viszonylag könnyen kialakult, volt egy Times vagy egy Frankfurter Allgemeine Zeitung, azokról azért elmondhatjuk, hogy megbízhatóak. Most az interneten is ki fog alakulni ugyanígy a megbízhatóságnak a mércéje, csak idő kell hozzá, mint a kopaszodáshoz? Ez nem egyik napról a másikra fog megtörténni. Összességében ez tényleg zűrös dolog, de mondom, végig és mindig átmeneti időszakban élünk, ezt el kell fogadni. Főleg, amióta ennyire felgyorsult a technikai haladás.

Az ember előbb-utóbb rájön arra, hogy a mély gondolatisággal, komoly mondanivalóval előálló könyv az ő épülését is szolgálja. Mert megtanítja gondolkodni, érvelni, kritikailag mérlegelni a dolgokat. Rádöbben, hogy maga a valóság mennyire összetett, differenciált.

Azoknak, akik siránkoznak, hogy az emberek manapság nem, vagy alig olvasnak, azt válaszolják: dehogynem, éppenséggel túl sok időt töltünk ezzel. Kénytelenek vagyunk igazodni az új világtendenciához, a látványosan sokasodó olvasnivalót csak gyorsolvasással követhetjük.

Hogy érzékelhető módon javuljon az olvasáskultúra helyzete, az nem néhány szóba jöhető intézmény (például: könyvkiadás, oktatás, írói alkotómunka) dolga és felelőssége. Égetően szükséges hozzá egy különálló, folyamatosan szinten tartandó, társadalmi súlyú figyelem, megkülönböztető törődés, magas rendű össztársadalmi együttműködési készség és képesség. Ezzel kapcsolatban legalább kétféle társadalmi kihívással nézhetünk szembe.
- Gyors olvasás
- Mennyiséget szem előtt tartó olvasás.

M.L.: Hajlamosak vagyunk az átmeneti jelenségekből évszázadokra vonatkozó következtetéseket levonni, ezek a legtöbb esetben teljesen indokolatlanok. Mint az internet térnyerése, vagy a mesterséges intelligencia, de a multikat is sokan a fogyasztói társadalom eltorzítójaként látják. Miközben hány éve van internet? Széles körben 30-40 éve vált elérhetővé. Mióta lett nagyjából használható fejlettségű a mesterséges intelligencia? Öt éve, tíz maximum, a széles tömegek számára pedig csak nagyjából 2 éve nyílt meg. A tévé 60-80 éves technológia, már kezd kialakulni, hogy mi a valódi szerepe, de az internetről és a mesterséges intelligenciáról ma még lehetetlen megmondani, pontosan milyen formában lesz jelen az életünkben mondjuk 2064-ben.

Amikor a könyvnyomtatást feltalálták, valószínűleg akkor is voltak olyanok, akik elkezdtek szörnyülködni, hogy meg fog szűnni az emberek közti kommunikáció, mert így mindenki félre fog vonulni egy csendes sarokba olvasni. Ma pedig már pont az olvasást féltjük, mert megtalálta a helyét a nyomtatott könyv, újság is a mostani keretrendszerben. Az informatika fejlődése, a mesterséges intelligencia, a multik is el fognak helyezkedni szépen lassan, ahogy megtanulja őket a helyükön kezelni a társadalom.

Pénzcentrum: Ha jól értem, azt mondja, hogy azok lehetnek sikeresek a jövőben, akik tudnak valami újat is alkotni azon felül, amit a mesterséges intelligencia meg tud alkotni?
M.L.: Nem feltétlenül újat, de mindenesetre ki tudják javítani a gép hibáit, mert azok mindig lesznek. A Chat GPT is például időnként azért hallucinál dolgokat, ilyen mindig lesz, nem fog elmúlni. Gyerekbetegség ugyan, hogy ennyit hozzákölt a valós információkhoz, de mindig fog valamennyit.

A mostani kutatások arra jutottak, hogy a vastagabb hallókéreg összefügg a több, és emiatt ügyesebb olvasással. Úgy tűnik tehát, hogy az agy szerkezete sokat elárulhat az olvasási készségekről. Fontos azonban, hogy az agy alakítható: megváltozik, ha új készségeket tanulunk, vagy egy már megszerzettet gyakorlunk. Például azok a fiatal felnőttek, akik intenzíven tanulták a nyelvet, megnövelték kéregvastagságukat a nyelvterületeken. Hasonlóképpen, az olvasás is valószínűleg alakítja a bal oldali Heschl gyrusának a szerkezetét.

Roll professzor egy érdekes gondolatot is felvet. Vajon mi történhet velünk, mint fajjal, ha az olyan készségek, mint az olvasás, kevésbé kerülnek előtérbe. Biztosan csökkenne a képességünk, hogy értelmezzük a körülöttünk lévő világot és megértsük mások gondolatait. Más szóval, azok a meghitt pillanatok egy könyvvel a karosszékben nemcsak személyes szórakozás, hanem az emberiség szolgálata - írja a professzor.

2024-ben sem volt hiány a politikában az elképesztő, megdöbbentő, olykor vidám vagy éppen rémisztő pillanatokból. A képgeneráló AI-programok robbanásával azonban olyan fantáziaképek is láthatóvá és megoszthatóvá váltak, amelyek a valóságban nem egészen így kinéző, vagy egyáltalán meg sem történt eseményeket ábrázoltak.

Hiba lenne azonban mindegyikre automatikusan rásütni a "dezinformáció" címkét: míg egyes képek csupán kiszínezték a valóságot, mások valóban súlyos visszaélésekhez vezettek. A Budapestet ért atomtámadástól a nagy lakosságcserén át Vámos Miklós letartóztatásáig készült képekből állítottunk össze egy toplistát.

2025. január 1-jétől ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető 250 közkinccsé váló mű a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK). Az év folyamán további művek is feltöltésre kerülnek, így a MEK 2025-ben is valódi kincsesbánya lesz az irodalom, a tudomány és a művészet kedvelői számára.

A MEK Magyarország legrégibb, immár három évtizedes múltra visszatekintő elektronikus könyvtára, amely a magyar írásbeliség kiemelkedő értékeit hordozza. Az MNMKK OSZK által működtetett szolgáltatás ezzel is hozzájárul a nemzeti örökség ápolásához és megőrzéséhez, valamint elérhetőségük biztosításához a jelen és a jövő olvasói számára. A MEK 2024-ben közel húszmilliós látogatottságot ért el. Az MNMKK OSZK további digitális tartalomszolgáltatásai összesen mintegy tíz millió látogatót vonzottak. A nemzeti könyvtár digitalizáló központjának teljesítménye továbbra is stabilan az európai élvonalban van több mint 14 millió levilágított oldallal.

A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon, ingyenesen másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.

Ez azért is kétségbeejtő, mert a tudományos módszertanba vetett bizalmat ássa alá. Korábban az volt a mondás, hogy az ilyen hibákat és csalásokat a rendszer előbb-utóbb kiveti magából, és korrigálja, ez azonban láthatóan csak korlátozottan igaz, a probléma pedig sokszorozódik a tanulmánygyárak megjelenése, a tudományos lapok pénzéhsége, a mesterséges intelligencia fejlődése és az olyan krízishelyzetek miatt, mint amilyen a koronavírus-járvány is volt.

Dr. Szabó Csaba, Svájcban dolgozó kutatóorvos professzor Elpazarolt orvostudomány címmel egész könyvet szentelt a problémának, amiben az orvosbiológiai tanulmányok megbízhatatlanságáról ír. A könyv remek betekintést kínál a tudomány működésébe, a pályázati rendszertől a kiadókon át az úgynevezett reprodukálhatósági és publikációs válság lehetséges megoldásáig. Aki érdeklődik az orvostudomány működése iránt, annak kötelező olvasmány lehet, és annak is, aki kíváncsi arra, milyen gondokkal néz szembe most a tudományterület.

A probléma összetettebb, mint amilyennek látszik: alapvetően valószínűleg szándékosan csaló kutatókból lényegesen kevesebb van, mint vétlenül hibázóból, ez abból is látszik, hogy gyakran a tanulmányt író kutatók maguk kezdeményezik azok visszavonását, vagy javítást a cikkeikben. Szabó Csaba azt írja: a hibákat - és gyakran a szándékos csalásokat is - vissza lehet vezetni a publikációs válságra, ami egyre fontosabb és égetőbb probléma a tudományos életben.