A barátságok a személyes élet minőségét javítják, boldogabbá tesznek minket, sőt meghosszabbítják az egyén életét, míg a társadalom szintjén az integráció és kohézió szintjét jelzik. Albert Fruzsina mond is egy példát: a szegregált magyar iskolarendszer azért is probléma, mert egy jómódú, budai iskolában tanuló gyerek soha nem találkozik hátrányos helyzetűekkel, akikkel barátkozhatna, így fogalma sincs arról, hogyan él valaki teljesen más társadalmi helyzetben. Ugyanakkor Kertesi Gábor kutatásaiból azt is tudjuk, hogy egy rossz helyzetű, szegény családból származó tanuló önmagában attól, hogy szegényként vannak "felsőbb" kapcsolatai, jobban teljesít, tehát egy középosztályi barát sokat segíthet társának abban, nehogy lemorzsolódjon.
Nehéz nemzetközi összehasonlításokat végezni, de a barátok, közeli barátok száma más országok túlnyomó többségéhez képest alacsonyabb nálunk, és többen vannak azok, akiknek egyáltalán nincs baráti kapcsolatuk. Magyarország gyakorlatilag sereghajtó ezen a területen is: már a 80-as években sem álltunk jól, de ehhez képest is romlott a helyzet. Egy tajvani összehasonlításból például az derült ki, hogy az ottaniaknak 3-4-szer annyi barátjuk, ismerősük van, mint nekünk.

Múlt heti számunkban beszámoltunk arról, hogy válságban van az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) link . A történet azonban folytatódik.
Miközben már nehéz nyomon követni, hányan léptek ki az IKSZ-ből (utoljára az MTA Könyvtáráról hallottunk), a múlt héten viharos közgyűlést tartott az IKSZ, ahol komoly polémia kerekedett arról, hogy megfelelően (kellő szakmai lelkiismerettel és odafigyeléssel) viszonyult-e a szervezet vezetője az életpálya-modell tervének elkészítéséhez. Noha Ramháb Mária elnök szerint minden úgy volt jó, ahogy történt, ebbéli vélekedését több jelenlévő szaktekintély is vitatta. Előrelépés a felelősség megállapításában azonban most sem történt.
Ezt követően a közgyűlés ismét elnökké választotta a mindössze öt jelölés alapján egyedüli jelöltnek nyilvánított Ramháb Máriát (többen kaptak három jelölést, rájuk nem lehetett szavazni).
Az esemény végén egy felszólaló hosszasan méltatta Ramháb Mária érdemeit, mondván, hogy "feláldozza magát a szakmáért". Ezzel néhány küldöttet némi kuncogásra késztetett, így legalább elmondható, hogy egyes résztvevők számára jó hangulatban ért véget az esemény.
A jelek szerint úgy tűnik: az IKSZ ma már nem az a tekintélyesebb, nagyobb kohézióval rendelkező szervezet, amelyet a régi elnök, Fodor Péter átadott utódjának.
Nagy Zsuzsanna, az Egyetemi Könyvtárak Kollégiumának (EEK link ) elnöke a KIT-nek kifejtette: a kilépések szakmai indokok alapján történtek. Az IKSZ nem tudja előbbre vinni a dolgokat. Az EEK-nak azonban van szakmai koncepciója link . Ha több szakmai szervezet működik, az legalább előbbre viszi a szakma sorsát. Emellett nem céljuk a szakma megosztása, ezért a kapcsolatok fenntartására törekednek.
Más forrás megemlítette: a kilépések a Magyar Könyvtárosok Egyesületének is figyelmeztetés, ugyanis sérelmes, hogy a szakmai egyeztetések ebben a szervezetben is az érintettek bevonása nélkül történtek. (Vö.: Magyar Könyvtárosok Egyesülete - meglepően visszaeső bizalom link ) Talán nem véletlenül nem kapott Hajdu Ágnes egyetlenegy (sablon)gratulációt sem a Katalisten.

Közelmúltbeli felméréseink adatait összegző diagramunk link azt mutatja: okosabb könyvtári vezetőket szeretnénk, akik személyes kapcsolataik helyett szakismeretükre, tudásukra támaszkodnak. Ráadásul ez az elvárásunk erősödni látszik a 2013-as hasonló felmérés óta. Az adatok nem reprezentatívak. Az utolsó, könyvtári vezetők minőségét is vizsgáló hazai felmérés 25 éve készült. Az elmaradás jelentős, ugyanis a szakma (vagy az egyes könyvtárak) sikere 80%-ban a vezetők minőségén múlik.
Lehet, hogy a szakértelem és képességek nagyobb megbecsülést a könyvtárszakmai szervezetekkel kapcsolatos csalódások is erősítették? (MG)

Ha a vezetéstudomány inkább tanult tudás, mint belülről fakadó készség, akkor folyamatosan tanulni kell. A "soha ne hagyd abba a tanulást" jó szöveg, ám annál nehezebb megvalósítani. Steven Bell megfigyelése szerint a könyvtárosok nem túl jó vezetők. A közösségi médiában folyamatosan a rossz munkahelyi morálról lehet olvasni. A vezetőknek nem jó az önismerete. Nem akarják a munkahelyet olyanná tenni, ahol jó dolgozni. Egy jó munkahelyen a folyamatos tanulás elengedhetetlen.
Kinek van ideje? Josh Bersin és Marc Zao-Sanders kutatása (link ) szerint a lényeg, hogy a tanulást mindennapos tevékenységgé kell tenni. "Tanulni a munka folyamatában." Javaslatai:
- Érdemes összeállítani egy "tanulnivalók" listát. Minden vezetőnek tudnia kell, miben kell még fejlődnie.
- Szoríts rá időt a naptáradban. Egyszerűbb kivitelezni, ha rutin tevékenységgé válik.
A könyvtárba folyamatosan érkeznek újabb vezetéstudományi olvasnivalók. Például Bradley Staats: Never Stop Learning (Soha ne hagyd abba a tanulást link ) könyve. Nem csak vezetőknek szól. A szerző stratégiákat mutat, hogyan lehet felhagyni a tanulási folyamatot szabotáló hibákkal. Úgy mint:
- Megszüntetni a hibák elkövetésétől való félelmet.
- Az eredmény helyett inkább a folyamatot előtérbe tenni.
- Belátni, hogy ha valamit nem tudunk, akkor kérdezni kell.
- Időt hagyni a feltöltődésre, gondolkodásra.
- Megtalálni a saját tanulási stílust.
- A hibák javítása helyett inkább az erősségekre fókuszálni.
- Tanulni másoktól, akár a jó, akár a rossz vezetési történetekből.
Legyél elkötelezett. Legyél nyitott az új készségek elsajátítására. A meglévő készségek fejlesztésére. Egy egészséges szervezet számára alapvető, hogy a vezető folyamatosan a legjobbat akarja kihozni magából. (ref.: Habók Lilla)

Kellenek-e a könyvtárügyben nem könyvtáros vezetők? - A kérdésre az alábbi nem reprezentatív válaszokat kaptuk:
14 - A piacgazdaság és a közszolgálatiság előnyei egyaránt kellenek
9 - Félő, hogy kádertemető lesz a könyvtár
13 - Igen, régóta kellene friss szemlélet
2 - Jók a jelenlegi vezetőink
9 - Már a kérdésfelvetés is baromság.
Mivel a kérdést 2013-ban is feltettük, mód nyílik az összehasonlításra. Íme a diagram: link , mely szerint úgy tűnik: kinyílt a könyvtárosok szeme a világra:
- 12-ről 27%-ra(!), azaz több mint duplájára nőtt az "Igen, régóta kellene friss szemlélet"
- Növekedett a piaci szemlélet iránti igény.
- Ezzel párhuzamban csökkent az idegenkedés magától a kérdés feltételétől, illetve a "kádertemető" szemponttól is. (MG)

David Lankes írta: A vacak könyvtárak állományt építenek. A jó könyvtárak szolgáltatást. A kiválóak pedig közösséget (Bad libraries build collections, good libraries build services, great libraries build communities).
Ha a könyvtárak kommunikációhát tartalomelemezzük, akkor leggyakrabban a könyvtári kínálat jellemzőit látjuk kommunikálni. Ehhez képest - és a minőségmenedzsment-erőfeszítések ellenére - továbbra is elenyésző figyelem fordul a használói igények felé. Ha igen, akkor egyéni könyvtárosi attitűdök mentén, ami ugyanakkor annál értékesebb. Pl.: link .
A könyvtárak használóorientációja verbálisan gyakran elismert, a gyakorlatban szinte soha fel nem mért teljesítmény. Egy mérési szempontrendszerre többször felhívtuk a figyelmet: Milyen erős könyvtárad marketingkultúrája? link (MG)

... ahogyan a hollandok teszik (ld. link ). A könyvtár ugyanis pozitív diszkriminációt alkalmaz - persze, csak ha etikus: "A könyvtáros szigorúan kerülve minden hátrányos megkülönböztetést, egyenlő elbánásban, tisztességes eljárásban és kiszolgálásban részesít minden, a könyvtárhoz forduló személyt bármilyen szempontra (nem, nemi irányultság, életkor, származás, etnikai, nemzeti és állampolgári hovatartozás, világnézet, műveltségi színvonal, fizikai vagy mentális állapot, értelmi képesség, anyagi helyzet, politikai állásfoglalás stb.) való tekintet nélkül. Az esélykiegyenlítés érdekében azonban pozitív megkülönböztetésben részesít a könyvtárhasználók körében bizonyos csoportokat (pl. gyerekek, nemzeti és etnikai kisebbségek, szellemi, fizikai vagy szociális hátrányokkal küzdő személyek)." (Ez a szövegrészlet az Magyar Könyvtárosok Egyesülete honlapján link nem, csak a Könyvtárosi Figyelő EPA-archívumában található.)

A minap felhívtuk a figyelmet a holland közkönyvtárakra, amelyek keresik, hogy a rászorulók mely csoportját nem érték még el link ... (MG)
- Magyarországon körülbelül kétszázötvenezren annyira el vannak hízva, hogy nem láthatóak az utcákon: a lakásukba beszorulva élnek. Rajtuk a fogyókúra, a mozgás már nem segít, esetükben a gyomor méretének sebészeti úton történő csökkentése jöhet szóba - derül ki a Magyar Hírlap cikkéből. A 2000-es évekhez képest mára megállt a túlsúlyosak, illetve elhízottak számának növekedése, ám egyre többen tartoznak a vészesen elhízottak kategóriájába. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján Európa legelhízottabb nemzete a magyar - idézi a Magyar Hírlap MTI lapszemléjét a 24.hu.
Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy manapság a kontinensen napi ötszáz kalóriával többet fogyasztanak az emberek, mint negyven éve, és több mint öt óra ülőmunkát végeznek, ráadásul 42 százalékuk inaktív. Mindez már önmagában elég az elhízás kialakulásához.
Összességében a magyar lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt nyolc évben a felnőttkori túlsúly és elhízás együttes aránya nem nőtt, ami nagy eredmény, riasztó ugyanakkor, hogy egyre több a vészesen elhízott ember.

A KIT - már csak a heti rutin nehézkedése miatt is :-) egyre vaskosabb tartalmat és történelmet tud háta mögött. Fontosabb kérdés azonban a használói elégedettség, melynek egyfajta mérése a közelmúltban zajlott link . Megtudtuk, hogy a KIT-felmérés nem reprezentatív válaszolóinak 58%-a hasznosnak tartja a KIT-et. De azt is pl., hogy 5% szerint hemzseg a fals adatoktól - melyeket sajnos ismételt kérésünk elejére nem írnak meg konkrétan a kedves olvasók? Aki azonban mégis figyelmeztet bennünket akármilyen hibánkért, az nagy segítséget tesz a KIT-nek, amiért köszönettel tartozunk! Kiderült, hogy 13% szerint "Mikulás Gábor nem is ért hozzá". A vonatkozó diskurzusban pedig elhangzott: a KIT tulajdonosa "nem a könyvtárosokért haragszik, hanem a könyvtárosok ellen". - Mi tagadás, igyekszünk fegyelmezetten állni az ütéseket.

A KIT teljesítményéhez nagyban hozzájárul az önkéntesek kitartó munkája is. Az utóbbi években Habók Lilla közbenjárására olvashatunk heti egy-egy nagyon friss angol forrású referátumot. Ennél gyorsabb szakmai hírszolgáltatás (sajnos) nem ismert a szakmánkban.

Néhány teljesítménymutató az eddigiekről:
- 712 megrendelő
- 800 lapszám
- 708 szavazás
- 347 képgaléria
- 19 év (majdnem).
A használók részletesebb véleményét rövidesen igyekszünk ismét megszondázni.

A KIT szabadidős szakmai elkötelezettségből és magánzsebből készülő, független lap. Aki szerkeszti, folyamatos késztetést érez a naprakész szakmai információszerzésre, praktikusan napi 4-5 óra olvasásra, értelmezésre. S jóleső érzés egy-egy témának jelen nemzetközi helyzetét és közelmúltját látni, naprakészen tájékozottnak lenni, rendszerek működését nagyobb összefüggésekben látni :-)
A szerkesztők nevében: Mikulás Gábor

Máj. 31-ig tart nyitva az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban a Fiúkfalva c. kiállítás. Mint a szervezők írják:
A magyar neveléstörténet gazdag hagyományai közt még sok feltáratlan, titokzatos emlék rejtezik. Ilyen a Fiúkfalva is. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület önkénteseinek kezdeményezésére jött létre 75 évvel ezelőtt, hogy a debreceni csavargó fiúk sorsát jobbá tegyék.
Szekeres Mihály, Pataki Gyula és az első 16 "honfoglaló", illetve az őket követők rövid, tragédiáktól kísért története méltán illeszkedik a gyermekmentő vállalkozások sorába. Az ismert hárshegyi Gaudiopolisz ikertestvérének tekinthető, és megérdemli, hogy a háborús esztendők nagy gyermekvédelmi, közösségi utópiái közt tartsuk számon, a világ hasonló vállalkozásai között.
A kamarakiállítás dokumentumainak eredeti példányait Pataki Gyula őrizte meg, és bocsátotta a kurátorok rendelkezésére. Külön öröm, hogy a megnyitón mint "koronatanút" személyesen is "faggathatták" a témáról. A Fiúkfalva hiteles történetét boldogan osztja meg az érdeklődőkkel. (OPKM)
Vonatkozó fotók: link .
- A témában Varga Domokos írt regényt, Fiúkfalva címmel. További irodalom a hasonló kezdeményezésekről, pl.:
- Csak látszólag utcaköly köklink ;
- a Flanagan-féle: "Nincs olyan, hogy rossz fiú" - 100 éves Amerika óriási gyermekmentő intézménye link
- Sztehlo Gábor Gaudiopolisa: Volt egyszer egy magyar gyerekköztársaság link .

Az OSZK helyzetének alakulásával kapcsolatban rendszeresen felmerülnek a nemzeti könyvtárral kapcsolatos elképzelések. Ezek közül talán érdemes feleleveníteni egy 1999-es, Könyvtári Figyelőben szemlézett orosz(!) észrevételt:
- A nemzeti könyvtár fogalomnak két szempontja van, egy funkcionális és egy szimbolikus. A funkcionális szempont pragmatikusabb, a nemzeti könyvtár reális társadalmi hatását tükrözi, míg a szimbolikus szempont azt jelenti, hogy bármely nemzeti könyvtár nemzetének és államának szimbóluma, és az állami intézmények között a helye. A nemzeti könyvtár a nemzet és az állam fejlettségi fokának tükre, éppen ezért törekszik az államok többsége létrehozni és fenntartani nemzeti könyvtárát.
M. Line szerint a nemzeti könyvtári funkciók között egy sincs, amelyet más intézmény ne tudna ellátni, mint ahogy a gyakorlatban ez elő is fordul. Még a legnagyobb és leghatékonyabban működő nemzeti könyvtárak is megosztják funkcióikat más könyvtárakkal (pl. erről tanúskodik a nemzeti állomány megosztott gyűjtése a skandináv országokban, Ausztráliában, Nagy-Britanniában). Még a legalapvetőbb funkciókat sem látja el minden nemzeti könyvtár, pl. a holland nemzeti könyvtár nem részesül kötelespéldányban, a Library of Congress nem ad ki nemzeti bibliográfiát.

Múlt heti cikkünkben link - melybek forrásában mellesleg az OSZK költözésével kapcsolatos információi volt, szó esett a névtérről. Pontosabban a korhoz nevében is alkalmazkodó Magyar Nemzeti Névtérről, ld: link . Az idézett sajtóbeszámoló közlése szerint: "Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára (...) Hozzátette: az egységes nemzeti névtérrel olyan internetes tudásbázis jön létre, amely okosabb, bővebb, pontosabb és megbízhatóbb, mint a wikipédia." - Hm... Ha ő mondja, és igaz... Miközben tudható: a Britannica is szemet vetett a Wikipédia által alkalmazott 2.0-s crowdsourcing modellre link , s amellett, hogy az utóbbi - bár közpénzt nem vesz igénybe, sokkal-sokkal több adatot tartalmaz, közel annyira pontos, mint a Britannica ...
Az névtár oldalán sajnos nem leltünk választ arra, hogy pontosan mi is a névtér. Az információhiányt a fejlesztést koordináló Szakadát István a közösségi médiában, saját Facebook-oldalán igyekszik pótolni. A tervezett informáló sorozat első elemét idemásoljuk. (MG)
- "A névtér egyik fontos funkcionalitása, hogy az időbeli változásokat is képes megmutatni. A jobb felső sarokban mindig van egy dátumjelzés, ami azt mutatja, milyen időpontra vonatkozó adatokat mutat az oldal. Alapértelmezés szerint ez mindig a látogatás napja. De ha az idővonalon valaki korábbi időpontra kattint, akkor a rendszer a kiválasztott dátum szerinti állapotot mutatja. Természetesen még sok adat hiányzik ahhoz, hogy ez a szolgáltatás teljeskörű lehessen, de itt-ott már szépen működik. A két csatolt kép egy 2019-es és 1917-es állapotot mutat. Az ország neve, címere és a térkép más a két időpontban."

Az amerikai könyvtárosok egyesülete (ALA link ) fontosnak tarja, hogy évente(!) áttekintse: hol tartanak a könyvtárak; mit értek el eddig, melyek a trendek és a célok. Persze, nincs ebben semmi különös: rutin menedzsment lépések, minden tudatosan fejlődni vágyó szervezet, szakmai egyesület ezt teszi. Hiszen a fejlesztéshez / fejlődéshez tudni kell, honnan indulunk, ilyen célok mentén per pillanat hová jutottunk.
A témának dedikált American Libraries folyóirat (hazai analógia pl.: Könyv Könyvtár Könyvtáros) különszámának tartalomjegyzéke:
- Bevezetés
- Közkönyvtárak
- Felsőoktatási és szakkönyvtárak
- Iskolai könyvtárak
- Témák és trendek
- Intellektuális szabadság
- Szolgáltatások fiataloknak és tizenéveseknek
- Könyvtári programok
- Könyvtárak - programozásra készen
- Könyvtárak és jogszabályok
- Könyvtári programok akkreditációja
- Trendek
- Könyvtárak - Erős közösségek (országos érdekérvényesítő kezdeményezés a felsőoktatási, köz- és iskolai könyvtárak
értékeinek bemutatásával)
- Források.
Szeretnél Te is ilyen hazai kiadványt? Rendeld meg könyvtárszakmai szervezetedtől és működj közre előállításában! (MG)

Kényelmessé tette az életünket a technológiai fejlődés, de a halálunkat is okozhatja, ha nem bánunk ügyesen az eszközökkel. Néhány hétköznapi terület, az autózás, a bevásárlás, az ügyintézés és az egészségügy kínjaira vannak hitech megoldások, de ezekhez meg kell változtatni az életvitelünket. (Index)
- A cikk által felhozott példák: parkolóhely-találás, közösségi autózás, bevásárlás és csomagfogadás, elektronikus ügyintézés és konzultáció, intelligens energiaszolgáltatás, hulladékgazdálkodás, szennyező anyagok monitoringja. A könyvtár számos helyen belekapcsolódhat e folyamatokba. Pl.:
- részt vesz az érintettek okos megoldásokról való tudatos tájékoztatásában és felkészítésében
- a könyvtár, mint közösségi tér helyszíne lehet a biztonságos csomagfogadásnak
- a hatóságokkal együttműködve infrastruktúra és hely biztosítása az elektronikus ügyintézés és konzultáció számára.
Némileg érthetetlen, hogy a számtalan külföldi példa link lehetséges tapasztalataira alapulva miért csak gyéren csordogálnak (adóbevallás a könyvtárban pl.: link ) a hazai megoldások. (MG)

- olvasható a FeministInfo c. Facebook oldalon link közölt fénykép alján, melyen egy könyvtári megállítótáblára gyűjtötték ki a feltehetően sok használót érdeklő, de potenciálisan kellemezlen témákat - pl. abotrusz, bántalmazás, alkohol ... szorongás, gyermek elvesztése, szex, öngyilkosság - tartalmazó szakjelzeteket. Az eljárás magyar megfelelője nem ismert. Kérlek, jelezd, ha tudsz ilyenről! (MG)

Bár vannak magyar könyvtárak, amelyek a közpénzen beszerzett automatikus kölcsönzőgép mellett rutinszerűen használják e célra az emberi munkaerőt, a technológiai fejlődés ettől még halad: a masina kameráival azonosítja a dokumentumot. A kiskereskedelemnek ajánlott új automata rendszer várhatóan néhány éven belül lecsorog a tőlünk nyugatabbra fekvő könyvtárakba, éveket biztosítva számunkra, hogy felkészüljünk az új technológiára. Mint ismert, egyre több könyvtár működik könyvtári személyzet nélküli időszakaszokkal (pl.: link ). (MG)
- Néhány kamerával és pc-vel helyettesíthetők a bolti kasszások a Lenovo szerint, és arra is kitaláltak egy módszert, hogy a futurisztikus rendszerek ne legyenek brutálisan drágák.
Mindenki ismeri az automata kasszákat, amikor az áruházban mi magunk olvassuk le a vonalkódot, és fizetés után máris távozhatunk. Ennek a rendszernek a jövőbeli verziójában már vonalkód sem lesz, csupán oda kell helyezni az árut egy olvasólámpára hasonlító eszköz alá, amely a beépített három kamerájával felismeri az árut, és egy érintőkijelzőn írja ki a tételes listát.

A Nature számolt be link arról, hogy a héten rendezik meg az első olyan nemzetközi konferenciát, amely a posztgraduális képzésben részt vevők mentális egészségével és jóllétével foglalkozik majd. A brit Brightonban arra keresik majd a választ a megjelentek, hogy miért van az, hogy a világ számos doktorizó és posztdoktori képzésen résztvevő hallgatója hasonló tünetekről, azaz túlzott stresszről, túlhajszoltságról számol be rendszeresen, és ezek hogyan hatnak a mentális egészségükre.
Az elmúlt években világszerte egyre több kutatás hívta fel a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben a PhD-képzések környékén: egy belga kutatás szerint például a doktori program résztvevői kétszer akkora eséllyel szenvednek valamilyen mentális nehézségtől, mint a társadalom magasan iskolázott többi tagja, és az érintettek harmadánál kialakult már valamilyen rendellenesség, vagy pedig magas a kockázata, hogy kialakulhat. Egy amerikai egyetem doktorizó hallgatói között készült kutatás azt találta, hogy a diákok több mint háromnegyede az átlag fölötti stressz-szinttel ér együtt, és a világ egyik vezető tudományos folyóirata arról is beszámolt, hogy amikor korábban foglalkoztak ezzel a témával, elárasztották őket a levelek, melyekben olvasóik számoltak be saját rossz élményeikről.
Az eddigi kutatások azért így is felmutatták pár világos problémát a Nature cikke szerint: egyrészt a rövidtávú doktori szerződések sokszor lehetővé teszik a témavezetőknek és a munkaadóknak, hogy ne foglalkozzanak a fiatal kutatók hogylétével, a tudományos életben pedig sok helyen hajlamosak dicsőíteni a túlmunkát. Az is problematikus, hogy sok helyen a témavezetőknek egyszerre kéne támogatniuk az odakerülő hallgatókat, másrészt viszont értékelni a szakmai előmenetelüket is, ezért a fiatal kutatók nem szívesen fordulnak mentális problémáikkal a felettesükhöz.
Léteznek már persze ötletelések is a lehetséges megoldásokra: egyrészt a témavezetőket fel kéne készíteni arra, hogy fel tudják ismerni a mentális problémák megjelenését, illetve az is segíthetne, ha egy-egy hallgatónak nem csak egy témavezetője lenne, úgyhogy anélkül is kérhetne segítséget, hogy közben nem kéne a karrierje veszélyeztetésétől félnie. És fontos lenne az is, hogy a tudományos közegben nagyobb megbecsülés és elismerés övezze a munka-élet egyensúlyt.

Az ALA 2019. évi könyvtári jelentésében összegyűjtött néhány egyszerű, jól kommunikálható érvet a könyvtárak mellett:
1. A Kongresszusi Könyvtár a világ legnagyobb könyvtára, 838 mérföldnyi polcon több mint 167 millió dokumentummal, amely távolságban annyi, mint Washingtontól a floridai Canaveral-fok.
2. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a hallgatók tudományos sikere a könyvtárhasználathoz kapcsolódik, beleértve a hallgatók megtartásának szintjét és a nagyobb tudományos tapasztalatot.
3. A könyvtárosok tapasztalt bajnokai a közösség azon jogának, hogy ki-ki közvetlenül férjen hozzá információkhoz, hogy olyan menedékként szolgálva, ahol bárki hozzáférhet anyagokhoz, böngészhet az interneten anélkül, hogy erről más értesülne.
4. Bölcs befektetés a könyvtár. Egy nemrégen készült tanulmány szerint az Ohio állami könyvtárakra költött minden dollár lakosonként 5,48 dollárt hozott.
5. Az amerikaiak gyakrabban látogatnak közkönyvtárakat (1,35 milliárd látogatás), mint járnak moziba (1,24 milliárd).
6. A könyvtárak kritikus szerepet játszanak az amerikaiak boldogságában. Azokban a közösségben, ahol többet költenek a könyvtárakra, a parkokra és utakra, nagyobb a közösségi tagjainak jóléte. (ref.: MG)

A jövő kihívásainak is megfelelő [írja a lap - szerk.] tudásközpont építése kezdődik meg a volt szekszárdi laktanya területén ősszel. A korszerű tudásközpont révén nem csak egy épületbe kerül a megyei könyvtár és a levéltár, de általa egy újabb közösségi, kulturális és szabadidős programok befogadására is alkalmas tér létesül a megyeszékhelyen.
A volt laktanya területén épül meg a Modern Városok Program 4,1 milliárd forintos támogatásával a szekszárdi tudásközpont, melyben a megyei levéltár és a megyei könyvtár is helyet kap majd - tájékoztatott Ács Rezső, a helyszínen csütörtök délután megtartott sajtótájékoztatón.
Mint azt a polgármester részletezte, a mintegy 5700 négyzetméter területű épületben 2500 négyzetméteren interaktív könyvtárat alakítanak ki a most négy helyen működő Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár 364 ezer dokumentumból álló gyűjteménye számára. [Szekszárd lakossága: 33 e fő; IFLA-norma: 2 dokumentum / lakos, a Könyvtári Intézet ajánlása: 3 dokumentum / lakos. - szerk.] A szintén négy telephelyen működő levéltár több mint 12 ezer folyóméternyi iratanyaga 1700 négyzetméteres területen kap helyet. Emellett kialakítanak egy 1500 négyzetméteres területű közösségi teret, ahol előadó-, oktató-, kiállítótermeket építenek, valamint 62 parkolóhelyet is létesítenek.
A tervek tavaly készültek el és az építési engedélynek, ahogy a szükséges anyagi forrásoknak is a birtokában van már az önkormányzat, mely hamarosan kiírja a közbeszerzési pályázatot. Az ősszel kezdődhet az építkezés, mely várhatóan 2021-ben fejeződik be - mondta el Ács Rezső.
Liebhauser János, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatója megosztotta: az informatika gyorsan fejlődik, ám az elmúlt két évtizedben bebizonyosodott, hogy a könyvekre továbbra is nagy szükség van. Mindazonáltal a tudásközpontban a legmodernebb technológiák is megjelennek majd. Azt szeretnék, hogy a könyvtár olyan szolgáltató intézménnyé váljon, mely valóságos emberi közösséget teremt, miközben az olvasás kultúra fontosságára épít - fogalmazott Liebhauser János.
Az érdeklődők a folyamatosan frissülő link honlapon tájékozódhatnak a projekt részleteiről, előrehaladásáról!

Ha azt akarjuk, hogy gyerekeink elboldoguljanak világ összetett dolgai között, meg kell tanítanunk gondolkodni őket - mondja Brian Oshiro. Ezt négy egyszerű eljárás segítheti. Törekedjünk arra, hogy olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyekre nem feltétlenül adható egyetlen helyes válasz. Pl.: Melyek a klímaváltozás fő okai? - Nos, ez nem túl szerencsés, ugyanis
- a válasz gyorsan megtalálható a weben
- hamis biztonságérzetet teremt
- a felületes tudás ellenére azt az érzést keltheti, hogy ismerjük a témát.
Kritikus gondolkodást fejlesztő kérdés inkább: Pontosan hogyan okozza az X jelenség a klímaváltozást? Miért aggasztó jelenség ez? Mégjobb, ha sikerül az elvontabb ismeretet összekötni a mindennapi éledt dolgaival: Hogyan befolyásolja a klímaváltozás lakóhelyünk környezetét? Milyen következmény fenyegeti különösen városunkat?
A négy eljárás pedig:
1. A mi? helyett inkább használd a hogyan? és a miért? kérdőszavakat.
2. A válasz után kérdezz rá: Honnan, miből tudhatjuk ezt?
3. Kérjük meg, hogy gondolja át: mennyiben különbözik nézőpontja másokétól? (Ez azon túl, hogy más szempontokkal szembesíti őket, fontossági sorrend felállítására is késztet.)
4. Végük kérdezz rá: hogyan oldható meg ez a probléma? (Amihez rendeznie kell a meglévő tudását. Biztasd különböző szempontok áttekintésére: melyek a megoldás pénzügyi feltételei, melyek a politikaiak, technikaiak stb.?)
Nem kell a téma szakértőjének lenned. Elég, ha irányítod a gondolkodást, meghallgatod a választ és reagálsz. Segíted őket abban, hogy számodra is emészthető tudásdarabokat osszanak neked. A kritikus gondolkodás persze nem csak a gyerekek terepe. Gyakorolhatsz más környezetben is, például napi egy-egy új kérdés feltételével. (ref.: MG)

A környékük közbiztonságáért aggódók egész sor appból válogathatnak. (...) A gyártók üzleti érdeke is szól amellett, hogy az emberekben tudatosítsák, milyen veszélyes helyen és kiszolgáltatottan élnek - akár a saját szomszédaiknak is.
Erre a felfokozott veszélyérzetre ráerősít a tér- és időbeli közvetlenség is: a felhasználók azonnali riasztásokat állíthatnak be a környékükön történő eseményekről, amivel sokkal több bűncselekményről szereznek tudomást, mint amennyi az app nélkül egyáltalán eljutna (illetve annak használata előtt eljutott) hozzájuk, így torzítva a közbiztonságról kialakított képüket. Ez pedig ördögi kör, mert minél veszélyesebbnek tartják az életterüket, annál jobban aggódnak, így egyre nagyobb szükségét érzik, hogy azonnal tudomást szerezzenek arról, ha valami veszély fenyeget - ez viszont egyre inkább megerősíti azt a képet, hogy valóban nagy a veszély.
Mindez nem pusztán azért problémás, mert félrevezető, hanem egészen konkrét negatív hatásai is lehetnek: a bűnözéstől való fokozott félelem hozzájárulhat a stressz-szint emelkedéséhez és ezzel egészségromláshoz vezethet.
Ha a technológia teszi lehetővé az öngerjesztő közösségi bűnfigyelést, akkor a helyi média hanyatlása ad neki még inkább teret. A mai átalakuló médiakörnyezetben a kis helyi lapok egyre nehezebben tudnak életben maradni, a bezáró vagy leépülő lapok miatt pedig egyre több Amerikában az információs fekete folt, ahol egyszerűen nincs, aki a helyi érdekű történésekről tudósítson. Ezt az űrt pedig egyre inkább a közösségi média tölti ki.
A probléma lényegében ugyanaz, mint a közösségi média sok más jelensége kapcsán is, az álhírektől a propaganda terjedéséig: a rendszerbe ellenőrizetlenül és igazolatlanul kerülhet be nagy mennyiségű információ, amely aztán önálló életre kel, futótűzként terjed, és maga az ennek a terjedésnek teret adó platform kölcsönöz neki hitelt, az igazságtartalmára való tekintet nélkül.

A Google valós idejű tolmácsgépet mutatott be. A Translatotron névre keresztelt kísérleti projekt pontosan azt csinálja, amit egy tolmácsgéptől várna az ember, aki Star Trek-rajongóként pontosan tudta eddig is, hogy a gördülékenyen működő univerzális fordítót egyszer mindenképpen fel fogják találni. Vagyis a hallott szöveget rögtön egy másik nyelven mondja vissza.
Ez nem nagy kunszt, gondolhatnánk, hiszen az efféle rendszerekhez szükséges résztechnológiák (a beszédfelismerés, az írott szöveg fordítása, majd annak gépi kimondása) eddig is rendelkezésre álltak. Csakhogy itt egyáltalán nem erről van szó. A Translatotron ugyanis egy lépésben fordítja a hallott szöveget a másik nyelvű beszédre. Ezzel a fejlesztők szerint nemcsak gyorsabb lett, de követni tudja az eredeti beszéd hanghordozását is, valamint a lépések számának csökkentésével a hibázási lehetőség is kevesebb.
Persze az egylépcsős fordításnak megvan a maga hátránya is - legalábbis a rendszer jelenlegi fejlettségi fokán. A fő hátrány, hogy a fordítás pontossága ma még nem éri el a hagyományos beszéd-szöveg-lefordított szöveg-beszéd kaptafára működő fordítások pontosságát.

A Google bejelentette legújabb ingyenes fejlesztését, amellyel percek alatt készíthetők 6 másodperces rövid hirdetések egy 90 másodpercnél rövidebb videóból. A Bumper Machine gépi tanulásra épül, hogy a lehető leghatékonyabb, figyelemfelkeltésre alkalmas hirdetéseket hozza létre minden hirdető számára - mérettől és kreatív szaktudástól függetlenül - olvasható a Google közleményében.
A 6 másodperces, úgynevezett "bumper ad"-ek célzott üzeneteket tartalmazó rövid hirdetések, a megoldást a megjelenése óta rengeteg cég és ügynökség használta már. A Google szerint ugyanakkor nem minden csapat rendelkezik annyi idővel és erőforrással, hogy ezeket maguk készítsék el.
A Bumper Machine mérettől függetlenül segítséget nyújt abban a hirdetőknek, hogy könnyen elérje vásárlóit a YouTube-on tömör, jól megjegyezhető üzenetekkel. A Bumper Machine olyan gépi tanulási modellekre épül, amelyek képesek az érdekes, jól megszerkesztett pillanatokat azonosítani egy hosszabb videóban. Ilyenek például a termék- vagy márkainformációk, az emberi arcok, a mozgás vagy a kontraszt. Ezeket a pillanatokat csupán néhány perc alatt szervezi össze több különböző 6 másodperces rövid hirdetésbe. A létrehozott videók mentése előtt pedig lehetőség van azok további szerkesztésére is - fogalmaz a közlemény.
A szolgáltatásról részletesen ebben a blogposztban link lehet olvasni.

Múlt keddtől itthon is elérhetővé vált a Youtube Music és a Youtube Prémium, azaz a fizetős Youtube, amin reklámok nélkül lehet tartalmat fogyasztani, és a környezetet is kímélni. Négytípusú csomaggal indít a szolgáltató:
- a Youtube Music Premium havi 1490 forint lesz,
- ennek van egy családi verziója is, ami 2290 forintba kerül.
- A Youtube Premium csomagban a reklámmentes életérzésen kívül a Youtube Music Premium is benne van, ez 1790,
- a családi csomag pedig 2690 forint havonta, és hat, egy háztartásban élő ember használhatja külön regisztrációval.
Az emberek jelentős része Youtube-on hallgat zenét, amit néha megzavar egy-két reklám, ha pedig telefonról hallgatná az ember, akármennyire is szépítjük a dolgot, az maga a kénköves pokol, ahol a készülék képernyőjének lezárásakor vagy csak egy másik appba átlépéskor vége a bulinak. Ennek lehet most vége, vagy legalábbis lesz rá megoldás, hogy aki akarja, az véget vessen neki. A Youtube Music pedig egy külön alkalmazás, hasonló bármelyik streaming szolgáltatáshoz, csak bizonyos dolgokban más. Például abban, hogy nemcsak hagyományos értelemben vett zene van rajta, hanem videók, és azok a tartalmak is, amik esetleg a legnagyobb streaming oldalakon nem.
A Google Play Music előfizetői automatikusan igénybe vehetik a YouTube Music Premium szolgáltatásait, mivel azok a továbbiakban itt lesznek elérhetők. A korábban megvásárolt zenék, feltöltések és lejátszólisták továbbra is az előfizetők rendelkezésére állnak majd.
Akkor most fizetős lesz a Youtube? - Az ingyenesség továbbra is megmarad, sőt a Youtube Music alkalmazás is ingyenes lesz. Ezt egyébként azoknak érdemes használni, akik videók helyett csak zenehallgatásra használják már most is a videómegosztót, mert a keresések és a kedvencek alapján újdonságokat is ajánl majd a program, lesznek játszási listák, személyre szabott és helyi előadókra specializálódott ajánlatok is. Ebben azonban továbbra is lesznek reklámok.

Humen Travel néven megjelent az első olyan utazási magazin, amely a közép-európai LMBTQ-utazókat kívánja megszólítani. Az ingyenesen elérhető, angol nyelvű, három országban terjesztett prémium kiadvány egy magyar vállalkozás, a Humen Media Hungary szerkesztésében lát napvilágot.
Az évente megjelenő magazin eredetileg 2017-ben indult és akkor mutatkozott be az Utazás Kiállításon, még magyar nyelven. A kiállítás szakmai napján minden évben jelentkező Gay Travel Day szakmai rendezvény és a nagyközönség számára is elérhető Pink Corner tapasztalataiból merítve a kiadó most a közép-európai régió felé nyit. Ausztriában és Csehországban nem létezett eddig hasonló tematikájú kiadvány, így a kedvező hazai visszajelzésekre építve a Humen Media Hungary a környező országokban kíván terjeszkedni.

Már ezerszer elmondta mindenki, hogy az internet alapjaiban változtatta meg a zenefogyasztási szokásainkat azzal, hogy fizikai adathordozók és lejátszók helyett ma már bármit, bárhol, bármennyiszer meg tudunk hallgatni. Azonban hiába nyitott új utakat a 2000-es években a MySpace, az iPod-forradalom és a torrentezés, valami még évekig nem tűnt el a zeneiparból: ez pedig az olyan közvetítők szerepe, mint a zenei újságírók, rádiós és tévés szerkesztők, nagy kiadók vagy a lemezboltok. A zeneipar dinoszauruszai látszólag alkalmazkodtak a trendekhez, azonban egyre valószínűbb, hogy elkéstek, és erről ki más tehetne, mint az a Z generáció (tehát az 1995-1996 után születettek), akik már tényleg beleszülettek az internet, a közösségi média és a streaming világába.
Nagyon jól mutatta a durva generációs szakadékot a Z és a többi korosztály között, hogy Peep és X csak a haláluk után tudtak igazán eljutni olyan emberekhez, akik nem pörgetik a Soundcloudot minden nap. Miközben még az Index újságíróinak többsége sem hallott soha egyik rapperről sem, a Margitszigeten több tucat fiatal gyújtott mécsest XXXTentacion halála miatt, előtte pedig Lil Peepre emlékeztek meg magyar fiatalok például Baján. Hogy a fenébe lehet, hogy ekkora hatású előadók már el sem jutnak az idősebb korosztályhoz?