Egy kanadai kutatás arra irányult: miben áll a mesterszakos könyvtáros diploma "hozzáadott értéke" a közkönyvtári munkában?
A könyvtárosok válaszaiból kitűnik, hogy az emberek nagy többsége nem fordul a tájékoztató munkatársakhoz, és megelégszik a Google által nyújtott segítséggel. Megszűnni látszik a könyvtáros, mint információs szakértő jelentősége, valamint a tájékoztatópult, mint a szakmai munka központi helyszíne. (Noha a felkeresett 15 könyvtárból 14-ben működtettek információspultot.) A tájékoztatás feladatát a felmérés tanúsága szerint részben könyvtáros végzettség nélküli munkatársak látják el. A dolgozók szerint - bár tisztában vannak saját szakértelmük értékével - a könyvtár veszíteni fog jelenlegi szerepköréből, csökkenni fog a költségvetés könyvvásárlásra fordítható összege, és a könyvtár olyan kulturális intézménnyé válik, ahol a tevékenység kisebb részét fogja kitenni a könyvkölcsönzés, helyette jóval nagyobb hangsúly lesz azon, hogy a könyvtár közösségi tér legyen. A tendenciák közül kiemelhető még a gyarapítás és a katalogizálás kiszervezése (vagy központosítása), ahol pedig "házon belüli" katalogizálásra van szükség, ezt áltatában nem felsőfokú könyvtáros végzettségű kollégák végzik.

A kutatás során kiderült, hogy nem minden esetben válik szét a szakképzett könyvtárosi munka és a nem könyvtárosi végzettségű alkalmazottak szerepköre. Több helyen előfordult, hogy a vezetők kiterjesztették az utóbbi dolgozók munkakörét azon területek egy részére is, melyet korábban csak a könyvtáros diplomával rendelkezők láthattak el. A vezetők kifejtették továbbá, hogy megváltoztak az elvárt készségek: olyan szakemberekre is szüksége van az intézményeknek, akik nem feltétlenül könyvtáros végzettségűek, viszont képesek kiállni az emberek elé, és előadást tartani. A vezetők a legnagyobb értéknek a kommunikációs készséget, valamint az olvasókkal való személyes interakciókat tartották. Többen nagyobb fokú egyenlőséget, továbbá egységesebb szervezeti kultúrát szeretnének kialakítani. Ezen túlmenően a vezetők többsége úgy nyilatkozott, hogy a jövőben könyvtárosaikat nem elsősorban hagyományos szerepkörben, inkább a közösségben elkötelezetten jelen levő résztvevőként, esetleg (közép)vezetőként szeretnék látni. Kiemelték azt is, hogy a könyvtárosképzés nincs összhangban a szakma követelményeivel. (Mi a könyvtáros mesterszakos diploma "hozzáadott értéke"? A mai könyvtárvezetők és beosztottaik meglátásai; ref.: Szőnyegi Zs.)

Miközben a könyvtár a digitális kultúra intézményévé válik, és visszaszorul a hagyományos kultúra őrzésére és átadására vonatkozó missziója, nehéz a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberpótlás is, mert csökken a fiatalabb generációk érdeklődése a könyvtáros szakma iránt.
A könyvtáros szakma és a könyvtárak modernizációjának kísérlete akkor lehet sikeres, ha a korábbi tudományközi kapcsolatok - a pedagógiával, a pszichológiával, a közgazdaságtannal vagy az informatikával - a tudományok konvergenciájára alapozva továbbfejlődnek. Mindenki egyetért abban, hogy a könyvtárak szerepet játszanak az olvasási kultúra megőrzésében és fejlesztésében, a társadalom mégis megosztott annak megítélésében: szükség van-e még nevelő és felvilágosító szerepükre.
A potenciális munkaadók közreműködését is feltételező felkészülés során figyelembe kell venni a könyvtári és informatikai terület munkaerőpiacának jelenkori és jövőbeli igényeit. A modern szakemberek felkészítése alatt olyan kompetenciák elsajátítása értendő, amelyek a könyvtárat a közösségi élet központjává, a települések szociokulturális infrastruktúrájának nélkülözhetetlen részévé, az infokommunikációs eszközök használatának helyszínévé teszik. A könyvtári-információs terület szakemberei elnevezésű stratégiában világossá kell tenni a kutató könyvtáros, az elemző könyvtáros, a projektmenedzser, a közönségkapcsolati szakember feladatait is, meghatározva az alap- és a mesterképzésben szükséges kompetenciaszinteket. (A szakmai együttműködés stratégiája a könyvtári-információs szakemberek képzése során; ref.: Hangodi Á.)

A könyvtárak társadalmi hasznosságát folyamatosan újra kell gondolni a gyors ütemben változó társadalmi környezet függvényében, amely magába foglalja a könyvtárak (főként a közkönyvtárak), a könyvek, illetve a tartalomipar köré szerveződő üzletág szféráját. A könyvtárak az embereket érő információs túlterhelődés miatt a figyelemgazdaság szereplőiként találják magukat, ahol a cél a felhasználók figyelmének felkeltése és lekötése a számos egyéb konkurens időtöltési, információszerzési móddal szemben. E versenyben ráadásul egyre látványosabbnak, a szokványostól eltérőnek, élményszerűnek kell lenni. Ebből egyenesen következik, hogy a könyvtáraknak olyan piaci alapú logika szerint kell működniük, amely magas szinten integrálja a felhasználói szükségleteket és preferenciákat a könyvtári szolgáltatások és tevékenységek kialakításába. Mindehhez a szervezeti alapértékeket újra kell gondolni, és a gyűjteményszervezést, a rendezvényeket és a szolgáltatási kínálatot a használói igényekhez kell igazítani.

A könyvtár működésének középpontjában évszázadokig a tartalom állt. A hagyományos szemlélet azonban, amely a legfőbb értéknek a nehezen elérhető dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítását tekintette, az új, figyelemért harcoló, információs túlterhelés által fémjelzett társadalmi környezetben már nem releváns. Ehelyett magas szintű élményt kell nyújtani a használóknak, célzott módon, a különféle célcsoportok szerint, kiemelkedő minőségű szolgáltatásokkal.
A könyvtári stratégiai szemléletnek három fő módozata különíthető el:
- termékorientált
- eladásorientált
- piacorientált működés.
A hagyományos termékalapú megközelítés középpontjában a gyűjtemény áll. Később került előtérbe az eladásalapú szemlélet, amely a meglévő könyvtári szolgáltatások népszerűsítésére és eladhatóságára összpontosít. A piaci alapú szemlélet pedig mindent a felhasználói igények köré épít - ma már erre van szükség. A könyvtárosok hagyományos közvetítő szerepét piaci szereplők vették át (Google, Amazon), ezért a puszta hozzáférésen túl más értékeket kell felmutatni a használók számára.
A tanulmány konkrét példákkal is szolgál a Koppenhágai Városi Könyvtár link különféle munkafolyamatainak átalakításán keresztül. (A könyvtárak újragondolása a könyvpiacon, ref.: Németh M.)

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár egyik emeleti folyosójának nagy kopásállóságú fóliával borított padlója alatt helyi újságok felnagyított képei láthatók, a falakon pedig ugyanonnan származó keretezett cikkek, apróhirdetések olvashatóak. A könyvtárban ez a folyósó az interaktív helyi állandó kiállítások egyik példája. Szőcs Endre igazgató kifejti: a sajtóhírek lényege nem sokat változott a kezdetektől. A helyi és a tágabb világ híreit ugyanazon szempontok szerint tálalja: politika, közélet, bulvár és az emberi élet apró-cseprő, de az egyének számára fontos apróhirdetések (na jó, az utóbbiak helye ma inkább a közösségi média :-). Így a jelentős részben természettudományos érdeklődést felszító könyvtár a humán tájékoztatásra is összpontosít.

A gyűjtemény Kápolnási Zsolt történész munkáját dicséri. A látogatók nemcsak ízelítőt kapnak a XIX. századvég és a XX. századelő sajtóhangulatából, hanem össze is hasonlíthatják a korabeli marketing- és dizájnelemeket a maiakkal. A kiállítás előszobája a boldog békeidők könyvnyomdájának, Székelyudvarhely első magasnyomású vertikális nyomdagépet felállító Becsek nyomdának állít emléket, melyet az érdeklők ki is próbálhatnak, helyben, a könyvtárban(!). A foglalkozás mindvégig párhuzamot von a korabeli technika és a mai szövegszerkesztés, valamint nyomtatás között.
A gépet és a betűket a beolvasztás elől csak egy korabeli nyomdász jóindulata mentette meg... - osztotta meg a KIT-tel Szőcs Endre. A vonatkozó fényképeket ld.: link .

A KIT legbiztosabb jele a válságunknak. A benne lévő ötletek sokasága azt jelzi: 1000 felé kapkodunk. - Mert a könyvtár nagy, alapvető üzenete sem működik, vagy nem tudjuk érvényesíteni. S mivel a burjánzó ötletek az alapstruktúrát nem érintik, mindez pótcselekvés. Azért, mert a dolog lényegéhez nem kerülünk közelebb. Nincs reális könyvtárkép praktikusan egy célcsoportunkban sem: sem a gazdagok, szegények, műveletlenek, műveltek, ennek vagy annak a szakmának képviselői... Nem tudtuk nekik elmagyarázni saját értelmünket.
Ha valamit teszünk ebben, akkor azt összkönyvtári szinten kellene csinálni. Nem döntött a szakma például arról sem, hogy
- az internetre megy-e (pl.: a könyvek kínálata nem érhető el a leghasználtabb kereső, a Google számára; azaz: csak a legfontosabb feltáró eszközben nem érhető el funkcionálisan a könyvtár java)
- vagy inkább a könyvek illatának megőrzését tűzi ki céljának - fejtette ki Czupi Gyula a KIT-klubban.

KIT-szerkesztőként is fájdalmasan hangzik az első mondat, ugyanakkor a fájdalom, tünet. Akkor jelenik meg, ha az elhangzottakat bár kellemetlennek, legalább részben jogosnak is érezzük. Másrészt a kritika jó alkalom az újbóli elgondolkodásra: tényleg jó úton haladunk-e. Két szempont, reakcióként:
1. A helyzet valóban nem könnyű, de tény, hogy lemaradtunk szakmai öndefiníciókban is, és nem is körvonalazódik diskurzus a témában. Az utóbbi másfél évben jó volt olvasni a KIT-ben, hogy az ICOMOS ("a múzeumos IFLA") hogyan küzd link a múzeum 21. századi definíciójával. Szemmel láthatóan nagyon megizzadnak vele, nem is értek a folyamat végére, de a koncepció szemnyitogató - könyvtárosok számára is. Hasonlóan taglaltuk link a KIT-ben, hogy a magyar Wikipédia "könyvtár" szócikke krónikusan elmaradott, ami egy magának tájékoztatási funkciót tulajdonító szakma esetében legalábbis elgondolkodtató.
2. A KIT-ben szereplő ötletek sokasága természetesen nem azt jelenti, hogy az egyes ötletek mindenhol kívánatosak lennének. Nagykanizsán - Czupi Gyula szorgalmazására - a gólyalábazás katalizátor lett, összeforrt a könyvtár imázsával. Nem arra jó minta, hogy minden közkönyvtár konkrétan a gólyalábazást szorgalmazza, hanem hogy minden könyvtárban legyenek katalizáló tevékenységek, a használók számára befogadhatóbbá téve a könyvtár számos más (alap)tevékenységét.

A könyvtári tevékenységet csak a használók stratégiai igényeiből lehet sikeresen visszatervezni. Ezek ez igények részben robusztusak, részben könyvtáranként egyediek. Az előbbire a méretgazdaságos együttműködés (ld. az 1. pontot), a másodikra kreatív, egyedi szolgáltatások lehetnek a válasz (ld. a 2. pontot). (MG)

Ritók Nóra (Igazgyöngy Alapítvány): - Tehetséges gyerekek természetesen mindenhol születnek, és mindenki tehetséges valamiben. De sajnos azt látjuk, hogy a mélyszegénységben élőknél túl sok hatás dolgozik a tehetség kibontakozása ellen, és sok esetben még a tehetségcsírákat is nehéz felfedezni. Már ahhoz is szükséges egyfajta felzárkóztató munka, hogy kiderülhessen egy nélkülözésben élő gyerekről, hogy különleges képességekkel rendelkezik. Olyan felzárkóztatásra van szükség, amely bevezeti őt a különféle tevékenységekbe, megadja hozzá az alapot, hogy sikerélménye legyen, és olyan helyzetbe hozza, amelyben kiteljesedhet. Kapukat kell nyitni számára, segíteni az elindulásban, és persze mentorálni a későbbiekben is, hogy megkapja az összes olyan muníciót, ami ahhoz kell, hogy a tehetségét kamatoztatni tudja.

Az is nehezíti a helyzetet, hogy a hazai iskolarendszer az intellektuális tehetségeket támogatja. Ahhoz, hogy valaki művészeti egyetemen tanulhasson, sikeres érettségi kell. A generációs szegénységben élő gyerekek között ritka, aki eljut eddig.

Természetesen vannak büszkeségeink, de én nem szívesen emelnék ki egy-egy gyereket. Mert nagyon nagy munka van amögött, ha egyikük például eljut a felsőoktatásig. A többségi társadalom ebből mindössze azt érzékeli, hogy na, ugye, csak "akarat" kérdése az egész, és minden egyéni siker azt bizonyítja, hogy aki akar, annak sikerül. Pedig nemcsak az akaraton múlik, hanem a már említett okokon kívül a rendszer működésén és annak hibáin is. Az egyéni sikerek ezt nem láttatják.

Azt szoktam mondani, nem egy gyerekekkel kell százat lépni, hanem százzal egyet. A rendszert kell alkalmassá tenni a tehetségek kibontakoztatására, a szociális problémák kezelésére.

Kapcsolódó: Ezek a legszegényebb települések itthon: hihetetlen, mennyiből tengődnek magyar családok link

A NER utáni időszak alapelve kell legyen, hogy az állam nem dönthet művészeti, esztétikai kérdésekben.
Meg kell szüntetni ezt a gyakorlatot, és törvénybe kell foglalni, hogy politikusok nem dönthetnek kulturális célú állami támogatásokról. Alacsony, vis maior célokra szolgáló központi keret kivételével valamennyi támogatásról független szakmai testületekre kell bízni a döntés jogát, de legalább garantálni kell, hogy nem születhetnek döntések szakmai testületek egyetértése nélkül.
A döntéshozatal átszervezésén túl a kultúra autonómiáját leginkább megbecsült szakemberek garantálhatják. A Fidesz 2020-ban vette el a kulturális szakemberek közalkalmazotti státuszát. Több ezer magasan képzett szakember hagyta el emiatt a szakterületet. Mihamarabb rendezni kell a kultúra foglalkoztatási helyzetét, ebben különösen progresszív jogalkotói szerepre van szükség. Csupán a közalkalmazotti státusz visszaállításával annak problémái is újra megjelennének. Ezért egy új kulturális közszolgálati jogviszonyt kell létrehozni, rendezni a régóta húzódó problémákat a bér- és életpálya körül olyan garanciális szabályokkal, amelyek védik a szakembereket a munkaerőpiacra jellemző bizonytalanságoktól. Emellett továbbképzési, gyakornoki- és ösztöndíj-programokkal, lakhatási támogatásokkal kell segíteni elhelyezkedésüket.

Itt az ideje, hogy a kormányzat a látássérült, a hallássérült és a szellemi fogyatékkal élő embertársaink számára a különböző kulturális szolgáltatásokat valóban hozzáférhetővé tegye. A cél nem lehet más, mint a kulturális intézmények lehető legteljesebb akadálymentesítése.
A kultúrában hatalmas lemaradásban van a digitalizáció, pedig az hozzájárulhat a kultúra és azon keresztül a közélet demokratikusabbá válásához. Érthetetlen, hogy az e-könyvek kölcsönzése a mai napig nem megoldott, hogy rendkívül kevés múzeumi gyűjtemény érhető el online formában. (Halmai Róbert közművelődési szakértő, a Momentum Mozgalom szakpolitikusa)

A könyvtárak drámai változásokon mentek keresztül az utóbbi több mint egy évtizedben. Az okostelefonok miatt, és hogy folyamatos kapcsolatban vannak egymással, megváltozott a kapcsolatuk az információval. A járvány felgyorsította a változásokat. Megváltoztatta kialakításukat és használói kapcsolataikat. Feltárta a technológiai hiányosságaikat. Új követelményeket támasztott a közösségeken belül. Már nem csak könyveket kölcsönöz, hanem pl. hotspotokat, varrógépeket vagy horgászbotokat. Új helyszíne lett a programozásnak, vlogok és podcastok készítésének. A Library Journal összegyűjtött pár céget, amelyek előremutató változásokat hozhatnak a munkában:

- LaptopsAnytime: asztali gépek helyett a laptopok és mobilok rugalmasabb szolgáltatást biztosítanak. Viszont az eszközök töltésével, sérülések átnézésével, beállításokkal sok idő megy el. A LaptopsAnytime változatos méretű tárolókat telepít a könyvtárakban, ahol a különböző gyártók eszközei tárolhatók. A felhasználók a könyvtári kártyájukkal vagy személyi igazolványukkal nyithatják a rekeszeket. Beállítható a könyvtár saját szabályzatának megfelelő kölcsönzés, és az adminisztrátorok értesítést kapnak pl. a lejáró kölcsönzésekről, meghibásodásokról. Az eszközök a rekeszekben töltődnek, plusz a felhasználók hordozható töltőt is kapnak hozzá, hogy bárhová leüljenek az épületen belül. A cég alapdíjat kér a tárolókért, plusz karbantartási szerződést köt az eszközök frissítésére.

- Luna Imaging: a digitalizált gyűjtemények megjelenítésében segíti a könyvtárakat, múzeumokat, örökségvédelmi szervezeteket egy felhős online megoldással. Az eszközzel bele is lehet nagyítani a képekbe, vagy összehasonlítani két oldalt, annotációt készíteni, prezentációba menteni. A könyvtárak szabadon bővíthetik, szerkeszthetik, metaadatokkal láthatják el saját gyűjteményüket. A gyűjtemények akár a Google-lel is kereshetők, de az elérésük jogosultságfüggően is beállítható.

- FE Technologies: RFID technológiával lehetővé teszi a kölcsönzést, és az anyagok nyomonkövetését. Nem kell egyesével leolvasni a vonalkódokat, a kihelyezett kölcsönzőpadok egyszerre több RFID kódot is le tudnak olvasni. Így a cég pl. automata kölcsönzőállomásokat, biztonsági kapukat is árul. Az internetes kölcsönzéseket a csomagautomatákhoz hasonlóan is át lehet venni. Egy kioszkos megoldással pedig 300 dokumentum közül lehet böngészni szerző és műfaj szerint, illetve kölcsönözni is.

- Kodet Architectural Group LTD: iskolai tereket és könyvtárakat tervez innovatív módon. Pl. hangszigetelést, privát tárgyalótereket, makerspace-t épít, igény szerint.

- Tappé Architects: az építésziroda azt feszegeti, hogyan lehet közösségépítő teret tervezni. Minden tervezést az adott közösség megismerésével kezdenek.

- Library Ideas: több mint 20 országban kb. 5 ezer könyvtárral dolgozik. Pl. zenei streamelő, nyelvtanuló, e-könyv kölcsönző szolgáltatást biztosít. A VOX pedig olyan nyomtatott könyv, ami audio narrációt is biztosít, akár egyszerre több nyelven.

A könyvtárak erősebbek, ellenállóbbak és nélkülözhetetlenebbek a közösségek számára, mint valaha. Továbbra is értéket kell nyújtaniuk. Eddig még nem ismert helyszíneken és módszerekkel kell kiszolgálniuk a felhasználókat. (ref.: Habók Lilla)

Az Ulster Egyetem könyvtári szolgáltatásai link digitális változtatásokon mennek keresztül, Janet Peden vezetésével. Az E-First Gyűjtemény- és Információ-hozzáférési Stratégia bevezetésével minden lehetséges szolgáltatást digitalizálni szeretnének. Az egyetemnek jelenleg négy könyvtára van, de az új, Belfast központjában nyíló épülettel ez háromra csökkenthető.
- Az elmúlt 8 évben az e-First modellre fókuszáltunk, mely a könyvtári szolgáltatást úgy viszi a felhasználóhoz, hogy a szolgáltatást a fizikai épület határain kívülre tolja - mondta Peden. Tudják ugyanakkor: sok felhasználó nagyon kényelmesen dolgozik elektronikus környezetben, mások kevésbé. "Könyvtárosként felelősséggel tartozunk annak biztosításáért, hogy bárhol is találkozzunk a felhasználókkal, amikor szükségük van rájuk."
Adódnak viszont problémák is: egy mű elektronikus változata nem mindig érhető el, ezért hibrid modell bevezetése szükséges. Emellett az e-könyvek árai is jelentősen megemelkedtek a karantén miatt. Ez a helyzet változtatásért kiált.

Paden szerint a jelenlegi környezeti változások sebessége és a felsőoktatási környezetben fellépő zavarok nem alkalmasak a hagyományos felülről lefelé irányításra. Ezért ösztönzi a személyes felelősségvállalást és a szakmai fejlődés iránti felelősségérzetet.
A járvány pozitív hatása: ha korábban arra kértek volna minket, hogy új szolgáltatást vagy módszert - pl. csevegőszolgáltatást - vezessünk be rövid idő alatt, azt mondtuk volna, hogy nem lehetséges. De ma már tudjuk: mindez lehetséges.
- Nagyon szerencsés voltam, hogy kiválasztottak az AHUA (University of Heads of University Administration) Leading with Impact programjába - mondja Peden. Ez jelentősen megnövelte vezetési képességeit. És rájött arra is: az alulról jövő vezetői gondolkodás értelmében nem kell vezetőnek lenni ahhoz, hogy bárki is vezetéssel foglalkozzon. Mindebben hatékony eszköz a coaching és a mentorálás. (ref.: Salamon Sára, Mikulás Gábor)

Az egyes képekre rákattintva a YouTube-csatornán, virtuális látogatáson ismerkedhetünk meg a kiválasztott intézménnyel, mindegyiket az igazgatója, bíboros prefektusa, vezetője mutatja be. Ezúttal az Apostoli Könyvtárba és az Apostoli Levéltárba látogatunk el José Tolentino de Mendonça bíboros, a római Anyaszentegyház levél- és könyvtárosa vezetésével.
A portugál bíboros szerint az Apostoli Könyvtárban a katolicizmus nem egy elvont fogalom, mert átölel mindent, ami emberi. V. Pál pápa 1600-ban választotta külön a könyvtárat, a "megőrzés és a kutatás intézményét" és a levéltárat, amely az "intellektuális jótékony szeretet" jegyében a tulajdonában lévő örökséget megosztja a világ minden tudósával, kutatójával.
Milyen konkrét módon járult hozzá az évszázadok során és járul hozzá ma is a könyvtár és a levéltár a Szentszék és Péter utódának küldetéséhez? José Tolentino de Mendonça emlékeztet: amikor a kutatók belépnek ezekbe a helyiségekbe, és feltárul előttük az itt őrzött kulturális örökség végtelensége és minősége, elnémulnak.
Az ő csendjük nem pusztán csend; ahhoz a remegéshez hasonló, amit Blaise Pascal, a 17. században élt francia tudós, vallásfilozófus, teológus szerint a végtelenség gondolata vált ki az emberből. Akkor értjük meg a legjobban ezeknek az évszázados intézményeknek a hivatását és a küldetését, ha visszatérünk ahhoz, hogy az Egyház életében központi szerepe legyen Jézus gesztusai és szavai történelmi és szakramentális emlékezetének. Az Egyház annál inkább élő, minél inkább tudatában van az élő emlékezetnek, amely benne lüktet és amely biztosítja folytonosságát. Egy könyvtár és egy levéltár az amnézia, az emlékezetvesztés ellenszerei - hangsúlyozza a bíboros.

A Toronto közelében fekvő Brampton élettel teli, multikulturális város, jelentős újonnan érkezett lakossággal. Az elmúlt évtizedek gyors fejlődésnek köszönhetően a Bramptoni Könyvtárnak link már 8 fiókkönyvtára van; néhányuk önálló, mások közösségi központokkal együtt.
A könyvtár az újonnan érkezők számára és kapcsolatépítésre használja az "Élő könyvtár" koncepciót. Az elmúlt 10 évben eddig 5 programot tartottak - egyet a Zoomon keresztül, - így tudják, hogy mekkora közösségépítő erejük van. Ezek az események a közkönyvtárak értékét is hangsúlyozzák, növelve a könyvtárba iratkozók számát.
Az "Élő könyvtár" A Human Library Organisation link által kifejlesztett biztonságos környezet, személyes beszélgetésekhez, melyek segíthetnek legyőzni az előítéleteket, megszabadulni a diszkriminációtól, megelőzni a konfliktusokat és összetartozás-élményt nyújtanak.

Az első, 2011-es esemény témája az újonnan érkezettek sikeres letelepedésének segítése volt, melyre a Bramptoni Multikulturális Közösségi Központból hívtak meg szakértőket. Az olvasók 15 perces beszélgetésre "kölcsönözhettek" előadót. 3 óra alatt a 16 Könyv 110 Olvasóval beszélgetett. Későbbi felmérések azt mutatták, hogy a résztvevőknek lenne igénye több hasonló eseményre.
2013-ban 2 programot tartottak: az egészséges életmódról és egy ünnepség kapcsán. A kérdőívek eredményei alapján igyekeztek maximalizálni az események potenciálját: este tartották, a kölcsönzési időt 15 percről 20-ra emelve. A Covid előtti utolsó esemény a Nemzeti Ifjúsági Héthez kapcsolódott.
Az első virtuális eseményt a lezárások idején tartották, a karrierépítés témájában. Az eddigi nyomtatott hirdetéseket felváltották az online Facebook, Twitter, Instagram és LinkedIn hirdetések. Regisztrálni is kellett az Eventbrite oldalán. 300 Olvasó vett részt rajta. Jó lehetőség volt arra, hogy fenntartsák a kapcsolatot a közösséggel a járvány alatt is.

Érdemes alkalmazni az "Élő könyvtárt": segíthet a forgalom növelésében és különféle közösségek támogatásában, kedvező ráfordítással. (ref.: Salamon Sára)

A könyvek írásának és a videók készítésének az az egyik legfontosabb célja, hogy azok által hasznos ismereteket adjanak át az embereknek. Olyan ismereteket, amelyek felhasználásával jobbá tehetik az életüket. Az ismeretek átadása gyakran vizuális elemek felhasználásával történik. Ez különösen igaz a videók esetében. A vak emberek nem látják a képeket, a filmeket, ezért sok lényeges információt nem tudnak megismerni. Ez különösen igaz a siketvakokra. Ebben a hátrányos helyzetben próbál segítséget nyújtani egy önkéntesekből álló csapat, akik a Videó a vakoknak applikáción keresztül, a látássérültek által videómegosztó oldalakon található vizuális tartalmakból kért rövidfilmekhez, a portál segítségével leírásokat készítenek.
A Videó a vakoknak projekt link célja röviden, hogy a látássérültek által igényelt videóleírásokat elkészítse, önkéntesek segítségével. Email: feedback@videoforblind.com

Az utóbbi hetekből számos kedvező fejleményről számolhatunk be:
- Több újabb önkéntes is csatlakozott a Facebookon elindított segítői csoporthoz - akik között külföldieket is köszönthettünk, és várhatóan a jövőben is csatlakoznak még hozzánk a világ számos országából -, és most ezúton is szeretettel biztatnak másokat, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez.
Facebook csoport: Videó a Vakoknak Segítői csoport link
- A látássérültek közül több új videó vizuális tartalmának a leírását kérték a csapattól.
- A látó önkéntesek közül többen is, több videót láttak el narrálással. Ettől függetlenül még több önkéntesre lenne szükség a videók vizuális tartalmának leírásához.

Több általunk megkeresett és felkért látássérült is sikeresen tesztelte mind az applikációt, mind a videók narrálását, és örömmel elmondhatjuk, hogy sok jó ötletet, valamint dicsérő és köszönő szót is kaptak az önkéntesek. A pozitív visszajelzéseket - a küldők beleegyezésével -, folyamatosan közzétesszük, ezzel is népszerűsítve az együttműködést.
- A tervek szerint mind az applikáció, mind a portál további finomításokon megy keresztül, hogy még jobban kielégítse a különböző igényeket.

A KIT egy korábbi számában link leírt készségek továbbra is segítik azokat a könyvtárosokat, akik önkéntesen csatlakoznak és videónarrációkat késztítenek a látássérültek részére.(Pregh Balázs)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok:
10 - Nagyon fontos
3 - Még nem találkoztam látható tevékenységével
2 - Inkább fontos
0 - Kevéssé fontos
5 - Valami hasznos dolog kellene helyette.
Ha az adatokat összehasonlítjuk a 10 évvel ezelőttiekkel, érdekes ábrát kapunk: link .
Hogy mi okozta a válaszadók pálfordulását a szaktanácsadással kapcsolatban, arra egyelőre csak spekulatív válasz adható. Például, hogy még egy igen gyengén működő, ellentmondásos rendszer (vö.: link ) is jobb volt a semminél. Most ugyanis a rendszer átalakítása miatt nincsen hasonló tanácsadás. - S ha lesz, akkor nyilván a korábbinál jobb minőségűre lenne szükség. (MG)

Rózsa Dávid - Digitális boomot várok (és igyekszem elősegíteni) a következő években. A nemzeti könyvtárnak ott kell lennie a digitalizálás élmezőnyében.
Az elmúlt években végbement nagy infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az OSZK-ban kiépült egy - Közép-Európában páratlan, de európai viszonylatban is ritkaságszámba menő - digitalizáló központ.
Eljutottunk odáig, hogy megvan az infrastruktúra és a szoftveres háttér ahhoz, hogy már nem kizárólag manufakturális módszerekkel tudunk digitalizálni. (Természetesen a különleges eljárást igénylő dokumentumokat, például a kódexeket továbbra is csak nagyon óvatosan lehet feldolgozni.) Képessé váltunk arra, hogy milliószámra digitalizáljuk a tartalmakat - és immár nemcsak a közkincseket célozzuk meg, hanem a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, de a szerzői jog által még védett műveket is. Természetesen ezek elérhetővé tétele speciális eljárásokat igényel.

Egy szemeszter folyamán azok az üzleti és kommunikáció szakos hallgatók, akik csoportos tanulószobát foglaltak, erről személyre szabott megerősítő e-maileket kaptak, melyek könyvtári adatbázisok célzott hirdetéseit is tartalmazták. Ezek a hirdetések felkínálták a hallgatóknak, hogy kattintsanak egy linkre, amely a szakjukhoz kapcsolódó adatbázishoz vezet. A szemeszter vége felé a hallgatókat arra kérték, hogy töltsenek ki egy rövid kérdőívet a hirdetésekről. A felmérés kérdéseit úgy alakították ki, hogy megtudják, a hallgatók észlelték-e a hirdetéseket, és hogy értékeljék az adatbázisok relevanciáját. A kérdőív emellett összegyűjtötte a résztvevői véleményeket ennek a célzott figyelemfelhíváson alapuló hirdetési megközelítésnek az értékéről.

Összességében véve az adatbázis-hirdetések foglalási e-mailekhez történő csatolása nem bizonyult hatékonynak; nagyon kevés hallgató emlékezett arra, hogy látta a hirdetéseket vagy rákattintott a linkekre. Pozitívum gyanánt említhető, hogy a kutatás tanúsága szerint nagyon kevés válaszadó ellenezte a hirdetések érkezését. Egy másik pozitív eredmény, hogy a többség azt jelezte, hogy a kiválasztott könyvtári adatbázisok relevánsak voltak az igényei szempontjából. A válaszadók javaslatokat is tettek e marketingtechnika fejlesztésére.

Jelen kutatás egy új, nem tolakodó módszert mutat be a könyvtári források célzott közönségnek való hirdetésére. Az eredményeket a könyvtárvezetők kiindulópontként használhatják ahhoz, hogy kísérletezzenek a releváns könyvtári forrásokra vonatkozó, célzott használói csoportoknak szánt információmegosztás hasonló (ám fejlettebb) módszereivel. (Autoref.)

Mondovics Péterrel, a Mastercard digitális programokért, ügyfélélményért és zenei marketingért felelős menedzserével interjúzott a Digital Hungary. A beszélgetés egyik meglepő részében a cég egy ügyfélélmény-kutatása kerül szóba, amelyről Mondovics azt mondta: "Az egyik érdekes eredménye az volt, hogy a magyarok alapvetően a rossz ügyfélélményre vannak szocializálva. Amikor már köszönnek, ha belépsz egy üzletbe, az már egy jó ügyfélélmény."
A beszélgetés jó része az értékalapú vállalati működésről és szponzorációs partnerségekről szól, itt link olvasható.

Rams vezette be a fenntartható fejlődés elvét a dizájn területén a '70-es években, és kijelentette, az elavulás bűn. Ennek megfelelően, feltette magának a kérdést: "az én dizájnom jó dizájn?" Az erre adott válasz formálta meg, a ma már ünnepelt tíz alapelvet. A jó dizájn (design):
1. Innovatív - Az innovációs lehetőségek semmilyen szempontból nem merülnek ki. A technikai fejlődés mindig új lehetőségeket kínál az innovatív dizájnra. De az innovatív dizájn mindig együtt fejlődik az innovatív technológiával, és soha nem lehet öncélú.
2. A terméket használhatóvá teszi - A termékeket azért vásárolják, hogy használják azokat. Egy sor kritériumnak meg kell felelniük - nem csak funkcionális, hanem pszichológiai és esztétikai kritériumoknak is. A jó dizájn kihangsúlyozza a termék használhatóságát, és elutasít mindent, ami a hasznosság ellen hat.
3. Esztétikus - A termék esztétikai minősége szerves része a termék hasznosságának, mivel a termékek mindennapi használatra készülnek, és hatással vannak az emberekre és az ő közérzetükre. Csak a jól megtervezett tárgyak lehetnek szépek.
4. A terméket értelmezhetővé teszi - Letisztítja a termék struktúráját. Sőt, lehetővé teszi, hogy a termék tisztán kifejezze funkcióját, azáltal, hogy a felhasználó intuíciójára apellál. Legmagasabb fokon: magától értetődővé teszi a terméket.
5. Diszkrét - A termékek eszközként teljesítik be küldetésüket. Nem dekorációs tárgyak és nem is művészeti tárgyak. A termékek dizájnja éppen ezért semleges és visszafogott kell, hogy legyen, hogy teret engedjen a felhasználó önkifejezésének.
6. Őszinte - A dizájn önmagában nem teszi a terméket innovatívabbá, erőteljesebbé vagy értékesebbé, mint amilyen. Nem próbálja manipulálni a felhasználót olyan ígéretekkel, amiket nem képes beváltani.
7. Időtálló - Tartózkodik attól, hogy divatos legyen, és ennek eredményeként sosem lesz divatjamúlt. Az öltözködési divattal ellentétben sok évig életképes marad - még a mai "egyszer használatos" társadalmunkban is.
8. A legapróbb részletekig alapos - Semminek sem kell öncélúnak vagy választás kérdésének lennie. A dizájnolás folyamata során tanúsított törődés és akkurátusság a felhasználók tisztelete.
9. Környezetbarát - A dizájn fontos hozzájárulás a környezetünk megmaradásához. Takarékos az erőforrásokkal, minimalizálja a fizikai és vizuális szennyezést a termék teljes életciklusa során.
10. Olyan kevés dizájn, amennyire csak lehet - Keveset, de jobban - ennek a kevesebb dizájnnak viszont a lényegi aspektusokra kell koncentrálnia. A termék nem terhelhető lényegtelen elemekkel. Vissza a letisztultsághoz, vissza az egyszerűséghez!

A magyar társadalom anyagi értékekre fókuszáló alapbeállítottságához képest a 2000-es években egyre fontosabbak lettek a posztmateriális értékek, mondja Szabó Andrea (a Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Intézet igazgatóhelyettese). "Nem volt még túlsúlyos, de már látszott. Ez elképesztő mértékben visszafordult az utóbbi években. Ez persze, nem független a járványtól, ami alájátszik a kormány kommunikációs céljainak, mert előtérbe helyezte az anyagiakat és a biztonságérzetet."
Ez pedig mindig az aktuális kormányoknak kedvez, legyenek azok bármilyen oldaliak, mert egy ilyen helyzetben a kormány tudja megadni az embereknek a biztonságot. "És ha csak ennyit elértek az elmúlt tíz évben, hogy az emberek megint a materiális értékek és a kis egyéni előmozdulások irányába fordultak, és a közösségi értékek leértékelődtek, az a legnagyobb haszon a Fidesz számára" - összegez Szabó Andrea. "Mert ez elő fogja hozni a kádári mechanizmusokat, az egyéni érdekkijárási szisztémát: azt, hogy ne társulj, ne közösséget alapíts, hanem az egyének járják ki a maguk kis útját. Vagyis kompromittálódjanak, legyenek részesei a rendszernek. És innen a korrupció elfogadása már csak egy lépés. Behúzza az egyént a rendszerbe: hiszen az egyéni érdekkijárással nincs semmi baj, hiszen az elit is ezt csinálja."

Lazán alkot, találmánya ugyanakkor egy hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak kiemelt jelentőséggel bír: Ravasz András László 11. osztályos kovásznai középiskolás olyan szerkezetet fejlesztett, amellyel a vakok, gyengénlátók bármilyen könyvet elolvashatnak Braille-írással, világuk ezáltal óriásit tágul.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákja idén június végén a Magyar Tudományos Akadémián vette át a 30. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny megosztott második díját, valamint a legjobb határon túli pályázatért járó ösztöndíjat. A sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet által a Bod Péter Megyei Könyvtárban 2021. július 12-én szervezett sajtótájékoztatón alkalom nyílt a fiatal feltaláló bemutatására és bemutatkozására is.
Ravasz András megnyerően, fesztelenül magyarázta el, hogyan szerkesztette meg főleg otthon található alkatrészekből, új funkcióban fungáló tárgyakból azt a Braille Comfort Pack elnevezésű gépet, amellyel nemcsak Braille-írásra lehet fordítani egy könyvet, hanem akár hangosan fel is olvassa a szöveget.
A fiatal kutató a Krónikának mesélt a tudományos felfedezések versenyén kapott elismeréséről és a kivitelezési folyamat nehézségeiről. (via ReMeK-e-Hírlevél)

"Megmondom őszintén, engem nem érdekel, hogy a németek hogyan nevelik a gyerekeiket. Ismerem a tananyagot, a mesekönyveket, amiket egészen kiskorukban adnak az óvodások kezébe, a herceg nem a királykisasszonyt menti meg, hanem a királyfit, és boldogan összeházasodnak. Én ezt nem akarom" - mondta a miniszterelnök.
Tehát tulajdonképpen a külföldi dolgok Magyarországra kerülését akarjuk megakadályozni, de még ezzel is van egy kis probléma: Orbán azt állítja, ismeri a német tananyagot, miközben nyilvánvalóan nem ismeri. Ha ismerné, akkor nem adná elő úgy, mintha a német oktatás jelentős része abból állna, hogy transzvesztiták próbálnak rábeszélni gyerekeket a nemváltásra. A legkonkrétabb kijelentése egy titokzatos mesekönyv, amiben a herceg egy másik herceget szeret,
de a mély ismeretei ellenére mégsem mond egy konkrét könyvet sem, mint ahogy a feslett német oktatási rendszer egyetlen kritizált elemét sem tudhatták meg a hallgatók.
Amit tehát tudunk: Orbán Viktor a választás előtt pár hónappal akar tartani egy népszavazást azért, mert egy állítólagos német iskolában [óvodában - szerk.] állítólag olyan mesekönyvek vannak, amiben homoszexuális figurák is feltűnnek.

Kapcsolódó: Ettől senki nem akar nemváltó műtétet, de még csak be sem melegszik link

Úgy tűnhet, az elmúlt időszak tudományos olvasmányai a koronavírussal, később pedig az az ellen kifejlesztett oltásokkal, azok hatástanulmányaival voltak kapcsolatosak. Ám a világ nem csak erről szólt, mutatja ezt négy, a közelmúltban megjelent ismeretterjesztő kötet, mely gondolatban elkalauzolhatja az olvasót más vizekre - akár a vízparton ücsörögve.
- Gareth Southwell: Paradoxonok - 100 filozófiai paradoxon Akhilleusztól Zénónig
- Tilesch György-Omar Hatamleh: Mesterség és intelligencia - Vegyük kezünkbe a sorsunkat az MI korában
- Hannah Fry: Emberek és gépek
- Carlo Rovelli: A tudomány születése.
(részletek a forráslinken)

Az RTL Magyarország új online hírszolgáltatása már a közeljövőben elindulhat - tudta meg a Media1.hu. A portál szerint a szolgáltatás az rtl.hu-ra fog támaszkodni, azt alakítják át, olyannyira, hogy egy egyedi, videóközpontú híroldal jöjjön létre.
A Media1.hu szerint a portál főszerkesztői feladatát Bordás Gáborra, a 24.hu Közélet rovatának rovatvezető-helyettesére bízza az RTL Magyarország.
Az új szolgáltatás indulása még nem ismert, de úgy hírlik, hogy a csatorna még az országgyűlési választások előtt élesíti azt.

Megérkezett, amire egy ország várt: végre ön is csinálhat nemzeti konzultációs plakátot!
Már lassan egy hónapja fut a kormányzati kommunikáció minden eddiginél metább formájában megalkotott plakátkampány, ami orrkigőzölős / agyrobbantós / nagyon-nagyon-dühös emojikkal tömte tele egész Magyarországot. Hogy őszinte legyek, azt hittem, előbbre elkészül, de végre itt van az a plakátgenerátor, amivel nem kell Paint-szakértőnek lenni ahhoz, hogy megalkossuk a saját plakátunkat:
- csak kiválasztunk egy nekünk tetsző emojit,
- kitöltjük a felső és az alsó szöveg helyét,
- és voilá, már le is tölthetjük a remekművünket. Forrás: konzultac.io
A konzultac.io felületét tényleg annyira egyszerű kezelni, hogy még egy óvodásnak sem okozhat gondot - pláne nem egy 18 éven felüli választópolgárnak, akivel a kormány kommunikálni szeretne ezen az úton.
Ha esetleg nem lenne ötlete, mit tenne a plakátra, arra is segítséget nyújthat ez a Propaganda-generátor, amivel megkaphatjuk az adekvát emojit olyan kérdésekre, mint hogy "Igázzuk le Szlovákiát?".