Az év könyvtári marketingese címet Nicholas Brown kapta az USA-ban. 2020 januárjában kezdett a Prince George's County Memorial Library System link új, marketinges és kapcsolatépítő igazgatói pozíciójában. A két munkakör jellemzően két külön osztályhoz szokott tartozni, de az intézet vezetője szerint ennél szorosabban kapcsolódik. Az eseményszervezésnek tandemben kell együtt dolgozni a kommunikációsokkal. Ahelyett, hogy csak a végén kapnak egy anyagot az eseményről, amit népszerűsíteni kell.

Pandémia alatt: A 19 fiókkönyvtár köré vakcinációs forróvonalat szervezett (információadás, időpontfoglalás, oltás népszerűsítés), kreatív inkubátor tereket alakított ki, növelte a spanyol nyelvű szolgáltatások számát, partnereket hozott szerte az országból. A holisztikus, "dobozon kívülre látó" szemlélettel valóban növelte a könyvtár elérését.

Brown sokszínű múltja: Előtte dolgozott például a washingtoni művészeti egyesület igazgatójaként, a Kongresszusi Könyvtár eseményszervezőjeként és zenei divíziójának koncert producereként. Jelenlegi pozíciója mellett adjunktus az Amerikai Katolikus Egyetemen. Nincs marketinges végzettsége, de elmondása szerint minden korábbi munkája erről szólt, és ez segíti a holisztikus szemléletben. Szerinte mind a történetmesélésről szól a célközönség számára.

Online programok, partnerséggel: A karantén lehetőséget teremtett, hogy bemutassa tudását. A könyvtár elsők közt tért át a virtuális programszervezésre, spanyol nyelvű tanórák segítésére. Brown számára a múltja miatt az online videózás nem volt új terep. A megvalósításban mindig a partnerségeket keresi, ami minden fél számára egyaránt előnyöket jelent. Például a helyi futballklubbal közös oktatóanyagot vett fel, amit a rádióban adtak le. Együttműködik LMBTQ közösségekkel, antirasszista és társadalmi jogvédő csoportokkal. A közösségek hozzák a tartalmat a programokhoz, a könyvtár adja a technológiai támogatást és szervezi a közönséget.

Támogatás: A költségvetést egy ismert támogató segíti, aki gyerekkorában gyakran látogatta a könyvtárat. [Érdemes minden könyvtárnak átgondolni, hogy a korábbi látogatói közül kik lennének hajlandók adományozni vagy együttműködni projektekben - szerk.] Sam Brin, a Google-alapító Sergey Brin testvére és a Pull Up Fund alapítója. Több, mint 2,5 millió dolláros pénzösszeget adományozott. Plusz együtt kialakították a szolgáltatást, hogy a felhasználók 900 internettel ellátott Chromebookot kölcsönözhessenek a könyvtárból. A jövőben 5 technológiai labort alakítanak ki közösen, külön-külön témákkal. Mindezt Nicholas Brown kapcsolatteremtő készségének, partneri megállapodásainak következtében. (ref.: Habók Lilla)

"Olyan munkatárs, vezető, igazgató jelentkezését várjuk, aki ambiciózus, kreatív, képes önállóan gondolkodni, stb. stb." A valóság ezzel szemben: olyat keresünk, aki jól irányítható, pontosan végrehajtja felettese / fenntartója utasításait, nem okoz külön munkát, fejtörést neki(k) - mondják rendszeresen a fejvadászok, munkaerő-közvetítők és olvasható ki a kontraszelektív ellentmondás a hazai könyvtári gyakorlatból is. A KIT Szőcs Endrét, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár link igazgatóját saját tapasztalatáról kérdezte. Könyvtárának történéseiről beszámoltunk link korábbi lapszámainkban.

KIT: Melyek voltak esetedben az igazgatói kiírásban megfogalmazott és ki nem fejezett elvárások?
SzE: Sem a kiírás, sem a megfogalmazott elvárások nem voltak földtől elrugaszkodottak, mi több, inkább általánosak, szinte közhelyesek voltak. Ha azt mondom, hogy semmiféle elvárás nem fogalmazódott meg a fenntartótól, akkor már az is magáért beszél.

KIT: Játszhatott-e szerepet a döntésben a nem könyvtári végzettséged?
SzE: Nálunk - Erdélyben - egy vezetői állás betöltésének egyetlen törvényes alapfeltétele van: az illető személynek legyen felsőfokú (lehetőleg egyetemi) végzettsége. A többi már a kiírótól függ.

KIT: Pályázati súlypontok, példák belőle...
SzE: Mint említettem, nem voltak megvalósíthatatlan elvárások. A súlypontokat nekem kellett elhelyeznem. Számomra a legfontosabb az intézmény benépesítése volt. Mármint egy élő, lüktető, folyamatosan pörgő "ház" legyen, ahová szívesen betérnek az emberek egyénileg, családosan és kisebb közösségekkel együtt, korcsoporttól függetlenül.

KIT: Érzed-e a fent említett ellentmondást?
SzE: Szerintem nincs ellentmondás. Tisztázzunk valamit: aki egy önkormányzat keretében működő intézmény vezetését vállalja, az a megválasztott vezetők és az általuk meghatározott szabályok alapján tevékenykedik, persze törvényes keretek között. Az igazgatót nem a szakszervezet, vagy a kollégák választják az intézmény élére, hanem az önkormányzat (vagy bármely más szerv). Ezért is elsősorban nem a kollégák, hanem a fenntartó érdekeit képviseli, még akkor is, ha bizony nem mindig ért egyet vele. Az megint más kérdés, hogy a kettő közt (a fenntartói és a szakmai érdekek között) miként tud lavírozni. Ez nem azt jelenti, hogy a vezető nem tájékoztatja szakmai szempontból a fenntartót, de a döntés nem az ő kezében van...
Ugyanakkor ki szereti azt a kollégát, aki mindenre nemmel válaszol, folyamatosan farhámba ül [hátramozdító - szerk.], semmi nem elég jó neki, és a szakmaiságra hivatkozva egész nap osztja az észt?

KIT: Hogyan halad az igazgatói pályázatban foglaltak megvalósítása?
SzE: A fenntartó legfontosabb érdeke a hatalom (a szék) megtartása. Ennek érdekében cselekszik, jól vagy rosszul. Vagyis, ha az intézmény jó működik, híre van, figyelnek rá, neki lehetőséget biztosít a megnyilvánulásra, akkor szívesen áldoz rá. Persze ez ördögi kör, hisz ha nincs támogatás, akkor miként van haladás? No, innen kezd érdekessé válni a vezető személyének kérdése.

KIT: Vannak, voltak-e a pályázathoz képest új igazgatói projektek, és milyen volt a fogadtatásuk a fenntartó részéről?
SzE: Mint említettem, a pályázatba foglalt tevékenységek teljesítése nem jelentett kihívást. Az igazi kihívás, hogy a rendelkezésre álló gazdasági- és humán-erőforrások összevonásával fenn tudjuk tartani a fejlődés folyamatát.

Ausztria közkönyvtárainak többségében a 2019. évi könyvtári statisztika tanúsága szerint a munkatársak több mint 80%-a önkéntesként dolgozik. Az egyes tartományok között nagyok az eltérések. A 2096 település 46,5%-ában nincs könyvtár. Ez főként a kisebb és vidéki településekre jellemző (az 1500-nál kevesebb lakosú települések száma 822, csaknem 70%-ukban nem működik könyvtár). Az 5-10 ezer lakosú településeknél csak 10,8%-ban fordul elő ilyen.
A könyvtárak egy részét főállású könyvtárosok működtetik, ez többségében a nagy intézményekre, a városokra és a közepes településekre jellemző. 274 ilyen könyvtár látja el az ország lakosainak felét. A kis településeken és vidéken általában ingyenesen tevékenykedő önkéntesek és más szakmai elfoglaltságuk mellett mellékállásban tevékenykedő könyvtárosok dolgoznak. Az utóbbi években országosan jelentősen emelkedik az önkéntes könyvtárosok részaránya.
A közkönyvtárak száma 1185 (a fiókkönyvtárakat nem számítva), közülük 823-ban csak önkéntesek dolgoznak. 148 könyvtárban nincsenek önkéntesek, a többiben képzettek és önkéntesek egyaránt előfordulnak. Az egyházi könyvtárakban túlnyomórészt önkéntesek dolgoznak. A 8919 önkéntes könyvtáros közül 17,9% rendelkezik felsőfokú könyvtári végzettséggel, a mellékállásúak között ez az arány 28,2%, a főállásúaknál 62,7%.
A könyvtári szolgáltatások megfelelő minőségét biztosítandó az Osztrák Könyvtárak Szövetsége (BVÖ link ) átfogó képzési és továbbképzési kínálatot nyújt. Ennek költségeit az illetékes minisztérium fedezi. A képzést két formában valósítják meg: 1. önkéntesek és mellékállásúak számára, 2. főállásban dolgozók számára, munka mellett. Mindkét esetben előírás az egyéves szakmai gyakorlat. Az önkéntesek számára szervezett akkreditált alapkurzus három hétig tart, amit másfél éven belül szoktak elvégezni. Kilenc modulból áll, ezek a következők: állomány, közönségkapcsolatok, társadalmi kompetenciák és teammunka, célcsoportok, a könyvtár mint szolgáltató, könyvtár és társadalom, digitális szolgáltatások és alkalmazások, könyvtármenedzsment, projektmunka. 2020-ban (szeptember végéig) százan tanultak a kurzuson, és 59-en végezték el. Részt lehet venni ezt követően különböző rövid továbbképzéseken vagy felfrissítő kurzusokon, például egynapos műhelyek keretében. (Önkéntes munka Ausztria közkönyvtáraiban; ref.: Hegyközi I.)

A Drezdai Városi Könyvtár link sok éve alkalmaz önkénteseket. Tapasztalataik alapján úgy vélik, hogy ez gazdagítja mind az intézmény, mind a résztvevők életét. Az 1990-es évek politikai változásait követően felülvizsgálták és módszeresen átszervezték az önkéntesek foglalkoztatását. Az utóbbi években zajló négy átfogó programban a könyvtár 320, ingyenesen foglalkoztatott önkéntese jelentős szerepet vállalt.
Az önkéntesek munkáját a városi könyvtár szervezi, a felmerülő kiadásokat pedig a költségvetéséből fedezik. Az önkéntesek tevékenységének támogatására százfőnként egy könyvtári munkatársat alkalmaznak. A könyvtár az egyes projektekhez megfelelő forrásokkal és kompetenciákkal rendelkező partnereket keres. Az együttműködés feltételeit szerződésben rögzítik. A könyvtári önkéntes munkára jelentkező érdeklődőket esetenként más területekre is átirányítják. Felvételük interjúval kezdődik, szerződést kötnek velük, tevékenységüket figyelemmel kísérik. Megfelelő alapképzést is kapnak (beszédtechnika, az új gyermekirodalom bemutatása). Az önkéntesek munkáját igyekeznek elismerni: közös látogatást szerveznek számukra könyvkiállításokra, múzeumokba, színházi előadásokra. A nyár folyamán és karácsonykor egy-egy közös vacsorán látják őket vendégül, amelyhez kulturális program is csatlakozik.
A szászországi könyvtárak 60%-ában működnek önkéntes segítők. Az önkénteseket nem alkalmazó könyvtárak 48%-a panaszkodott arról, hogy nincs elegendő személyzete. Az önkéntesek főként az olvasásnépszerűsítésben, a rendezvények szervezésében, az olvasótermi felügyeletben, a házhoz szállításban, az iskolai könyvtárak támogatásában, az integrációs kezdeményezésekben vesznek részt.
Az önkéntes programok sikerességéhez a következők szükségesek: az önkénteseknek kielégítő, értelmes, a könyvtár fő tevékenységeihez kapcsolódó feladatokat kell adni; irányításuk legyen beágyazva a könyvtár struktúrájába; álljon rendelkezésre egy munkatárs, akivel konzultálhatnak; gondoskodni kell a megfelelő munkajogi-alkalmazási feltételekről. Fontos, hogy az önkéntesek megfelelő képzésben és elismerésben részesüljenek. A sikeres munka kulcselemei a célszerű pénzügyi és szervezeti megoldások és a biztonságos tervezés. (Az önkéntesek munkája gazdagítja a könyvtárakat; ref.: Hegyközi I.)

Ha egy könyvet a tartalma vagy szemlélete miatt betiltanak vagy kifogásolnak egyes könyvtárakban vagy tankerületekben, a szülő nemcsak a cenzúra ellen léphet fel, amint tették ezt New Jersey államban ősszel (ld.: link .
A vitatott könyvek alkalmat nyújtanak arra, hogy gyermekünkkel közelebbi kapcsolatba kerüljünk, ahogy erről egy könyvtáros anyuka beszámolt a Rutgers Egyetemen a Betiltott könyvek hete által tartott rendezvényen, könyvtár szakos egyetemisták, könyvtári és egyetemi dolgozók előtt link .
Ha a szülő elolvassa az adott könyvet, mielőtt az a gyerek kezébe kerülne, előre végiggondolhatja, hogy életkori sajátosságainak és helyzetének megfelelően milyen kérdések foglalkoztathatják a gyermekét, és hogyan tud legjobban válaszolni majd azokra. Mindkettőjüknek esélye lesz arra, hogy az olvasott történet, a nem mindennapi szereplők és helyzetek kínálta helyzeteket közösen megbeszéljék, és kényes, egy szülő-gyerek kapcsolatban nehezen felhozható témákat érintsenek. A szülő akár félre is teheti az adott könyvet egy későbbi időpontra, nem a szülői cenzúra szellemében, hanem a könyv tartalmának és saját gyermeke érzésvilágának ismeretében, és egy tartalmasabb beszélgetés reményében.
Az erőszak, szexuális tartalma és az öngyilkosság emlegetése miatt gyakran kifogásolt ifjúsági regény, Lois Lowry Az emlékek őre (link ) című művén keresztül például megbeszélhető
- milyen is valójában a könyvbéli "tökéletes" társadalom, amelyben a legfontosabb az önkényuralom, és ahol az állampolgárok döntési lehetőségei korlátozottak
- mivel jár a sokféleség hiánya egy közösségben
- mi a baj azzal, ha egy személy őrzi a társadalom összes emlékét
- milyen súlya van a felelősségnek, ami az új kiválasztottra hárul.
Csupa ma is érvényes kérdés, írta a gasztronómia-történész szerző link , aki business könyvtáros az egyetemen. A beszélgetés közös élménye erősíti a szülő és gyerek kapcsolatát. Az olvasott szöveg ebben a közegben is mintegy kiindulópontként szolgál a közös beszélgetésre. Az egyén (ebben az esetben a szülő és a gyermek) saját kapcsolódási pontjain keresztül értelmezi a szöveget. A párbeszéd során a szülő jobban megérti gyermeke érzéseit-gondolatait és megoszthatja sajátját.

Ünnepi partnertalálkozót tartottak a Katona József Könyvtárban a névadó születésének 230., a könyvtárépület átadásának 25. évfordulója alkalmából. Az eseményen búcsúztatták az intézmény közelmúltban - 30 év után - nyugdíjba vonult igazgatóját, Ramháb Máriát is.
Mindenki összegyűlt hétfőn délután, akinek a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár sok évtizedes munkájához, és a mostani, 25 évvel ezelőtt átadott, háromszintes épülethez bármilyen munkája, meghatározó élménye kötődik. Az ünnepi esemény három kerek évforduló apropójából született: 230 éve született Katona József, 25 éve a könyvtár új épülete, és 30 évig volt az intézmény igazgatója Ramháb Mária, akit most ünnepélyesen is elbúcsúztattak.
Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a megyei könyvtár igazgatója köszöntötte elsőként az egybegyűlteket a hármas jubileum kapcsán. Katona Józseftől a könyvtár történetén keresztül egy könyvtárszakmai életútig építette fel beszédét, melynek középpontjában Katona József állt.
- Egy épület életében 25 év nem olyan sok idő, de egy ember és egy közösség életében bizony egy negyed évszázad. Ahogy ennyi idő után az épületnek szüksége van egy építészeti ráncfelvarrásra, úgy az itt dolgozóknak is mindig szüksége van szakmai megújulásra. Ennek a munkának az oltárán szeretnénk elindítani a következő 25 évet - mondta az igazgatónő, aki egészséget, kitartást és energiát kívánt a közelmúltban nyugdíjba vonult Ramháb Máriának.

A felsőfokú képzés során az oktatók érzékelik az új szakmai nemzedék hozzáállásából és reakcióiból tudományterületük folyamatosan változó technológiai-társadalmi-gazdasági kontextusát, a hallgatók igényeit és kompetenciaelvárásait. Ezeket a tapasztalatokat értelemszerűen beépítik a képzés korszerűsítésébe, saját - sok esetben évtizedekkel korábbi reflexeiket folyamatosan megújítva -, de fontos tanulságokat vonhatnak le a tudományterület jövőjével kapcsolatban is. Szükség is van erre a hatékony egyetemi képzéshez, hiszen a hallgatóknak oktatóiktól hiteles jövőképet is kapniuk kell: merre tart a tudományterület, mi lesz a feladatuk a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, az adattudomány korszakában? A szakemberjelöltekben felmerülő kétségekre nem elegendő pusztán tagadni a sablonos jóslatokat, melyek szerint pl. a robotok elvehetik munkájukat.
Kiszl Péter és Fodor János tanulmányukban a digitális gyűjteményekkel kapcsolatos kurzusok tapasztalatai alapján, a téves előfeltételezéseket cáfolva vezetik le a könyvtár- és információtudomány négy jövőbiztos jellemzőjét:
1. az emberi kreativitás nélkülözhetetlen szerepének fennmaradását,
2. a közösségi média professzionális használatának jelentőségét a közösségi tudás lekérdezéséhez,
3. az együttműködési kompetenciák értékállóságát és
4. a könyvtáros hivatásban felértékelődő kutatói attitűdöt.
Péter Kiszl & János Fodor (2021): Remaining Futureproof: Lasting Librarian Roles in Managing Digital Collections, The Reference Librarian, 27 Oct 2021. Elérhető: link

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
23 - inkább igen
10 - inkább nem
3 - ki vagyok akadva tőle
7 - nem tudnék nála jobb rendszert.
Mindez azt jelenti, hogy inkább meg vagyunk elégedve a rendszerrel, és véleményünk az utóbbi 10 évben nemigen változott. A vonatkozó diagramot ld.: link .

Továbbra is kérdés: hogy mihez képest adják a válaszokat a válaszadók, minor a elég nagy eséllyel csak ezt a rendszert ismerik a műfajban? Alternatív megoldások pl. a lebegő állomány, és a könyvesboltokat, antikváriumokat is bevonó mikrotenderezés link - amelyekről, nincs hazai tapasztalatunk. Egyből tehát egyre mondjuk, hogy elfogadható. A rendszert mindazonáltal a szakma(politika)i akarat tartja fenn és tartja meg versenytárs nélküli megoldásnak. (MG)

A Somogyi-könyvtár link könyvajánló sorozatában a Belvárosi mozi vezetője Jón Kalman Stefánsson Menny és pokol című trilógiájára hívja fel a figyelmet.
Gyerekkorom óta folyamatosan olvasok, nem is emlékszem arra az időszakra, amikor még nem... Azt hiszem, magam jöttem rá az ízére: hogy mennyire ki tud kapcsolni, átvinni egy másik, képzeletbeli, de mégis valóságosnak tűnő világba. Emlékszem lázas éjszakákra, amikor a paplan alatt, elemlámpa fényénél olvastam. Ma is azokat a könyveket szeretem a leginkább, amelyek magukkal sodornak, nem eresztenek, szinte bennük élek.
Legutóbbi nagy élményem, felfedezésem Jón Kalman Stefánsson Menny és pokol trilógiája, amit a pandémia miatti bezártságban olvastam.
A múlt században, Izland kemény, barátságtalan, kietlen tájain játszódó történetben egy kamasz fiú kalandjait követhetjük nyomon. A másik főszereplő az 1900 körüli évek Izlandja, az elszigetelt, távoli világ, ahol az egész élet alapja, az emberek mozgatója az óceán és az időjárás - ezek, a gyakran életveszélyessé változó elemek szervezik a társadalom működését. A túlélés ára a kemény, naphosszat tartó munka, a küzdelem az óceánnal, hogy minél több halat tudjanak kifogni, mert a hal a minden, az élet alapja.

Egy átlagos magyar keresetét az átlagbérnél jobban leírja a medián fizetés nagysága, melynek összege a tavalyi évben havi bruttó 320 528 forint volt. Megnéztük, mely szakmák azok, melyekben a bruttó bér még csak meg sem közelítette ezt a szintet. Egészen meglepő foglalkozások is felkerültek a listára. A Központi Statisztikai Hivatal hónapról hónapra közli a hazai bruttó én nettó átlagkereseteket, mely 2020-ban 403 616 forint volt. Ám egy átlagos magyar keresetét az átlagbérnél jobban leírja a medián fizetés nagysága, ennek összege a tavalyi évben havi bruttó 320 528 forint volt.
Nem árt tisztában lenni azonban azzal, hogy a KSH csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók kereseti adatait teszi közzé. Tehát a ténylegesen dolgozókénál jóval kevesebbek adatai szerepelnek: kimaradnak a nem teljes munkaidőben dolgozók és a kisebb cégeknél dolgozók is, ők feltehetően még lefelé húznák az átlagot.
A medián nagyságrendileg rendezett statisztikai sorban az az ismérvérték amely megfelezi a sokaságot. A sokaság egyik fele kisebb értéket vesz fel nála, míg a másik fele nagyobbat. Azaz a mediánbért úgy határozzák meg, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. A medián bér tehát az az összeg, ami körül a legtöbb fizetés szóródik, tehát a legtöbb foglalkoztatott ennyit, vagy ekörül keres.
Bruttó átlagkereset a könyvtáros, informatikus könyvtáros esetében: 307.179.-

A marketing alapvetése, hogy közleményeink a befogadók számára érthető nyelven legyenek leírva, vagy hangozzanak el. A KIT ezért elindította a "könnyített nyelv használata" címkét, melyen egyelőre 10 találat olvasható.
Írd meg saját tapasztalataidat, hogy azok is bekerülhessenek!

Az Egyesült Államok diákjainak tanulási fejlődéséről szóló felmérés link kimutatta, hogy közel 50 év után először csökkentek a 13 évesek olvasási és matematikai eredményei. A 9 évesek eredményei nem változtak. A visszaesés főleg a gyengébben teljesítő diákok között figyelhető meg.
A 2020-as, olvasással kapcsolatos eredmények:
- Az átlagos pontszám (220) a 9 éveseknél 12 ponttal magasabb volt, mint 1971-ben (a legelső felmérés éve), de nem különbözött jelentősen a 2012-es (az ezt megelőző felmérés éve) eredményeitől.
- Az átlagos pontszám (260) a 13 éveseknél 5 ponttal magasabb volt, mint 1971-ben, de 3 ponttal alacsonyabb, mint 2012-ben.
- A gyengébben teljesítő tanulók eredményei visszaestek 2012-höz képest.
- 1984 óta - amikor ezt a kérdést először feltették - jelentősen nőtt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik soha vagy szinte soha nem olvasnak szórakozásból. A 9 éveseknél 9-ről 16 százalékra, a 13 éveseknél 8-ról 29 százalékra.
- A legtöbb tanulói csoport (pl. etnikai, nemi) fejlődött az első felmérés óta. (ref.: Salamon Sára)

Egy különleges kiállítás keretében, tíz napra a debreceni B24 Galériába költözik az egri Bródy Sándor Könyvtár 100 darabból álló silent book gyűjteménye. A Debreceni Pagony által szervezett tárlatot november 30 és december 13 között lehet megtekinteni. A kiállítás megnyitóján, november 30-án 11 órától és 15 órától, a résztvevők interaktív foglalkozásokon, egy csendes könyv születésének lehetnek majd a tanúi.
A szervezők pedagógusok, szülők, könyvtárosok, könyvesboltosok, mentálhigiéniás szakemberek és természetesen a gyerekek részvételére számítanak, hiszen ez egy életkorhoz nem köthető műfaj. Az élet számos területén szolgál segítségül mindamellett, hogy rendkívül izgalmas élményekkel gazdagítja eddigi ismereteinket.

Megismerni a másikat, megismerni egy gyermek lelkét egy szövegnélküli könyvön keresztül, igenis lehetséges. Hosszú beszélgetések, kinyíló belső világ, szemléletmód megosztása, felismerések, rácsodálkozások, ez mind, amit ez a műfaj adhat. Sem nyelvi, sem korosztálybeli akadály nem állhat útjába egy képkönyv teljes körű kiélvezésének.
Hasonlóan a képzőművészethez vagy a zenéhez, univerzálisan élvezhető: csupán nyitottság kell hozzá, illetve a gondolatok szabad áramlása és az elmélyülésre való hajlam. Csak az olvasón (illetve nézőn) múlik, hogy mennyire adja át magát a fantázia világának, mennyire mélyül el a sokszor nagyon is összetett érzelmekben, amelyet az alkotó közvetít.
A Magyarországon egyedülálló, még kevésbé ismert, de gyönyörű, képes könyvek által teremtett világ tárlata és a foglalkozás, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár csapatának érdeme.

A digitalizáció, robotizáció nem a jövő, hanem a jelen kérdése. Egyesek problémának, mások lehetőségnek látják. Valószínűleg egyszerre tud a kettő igaz lenni. A kiskereskedelem - az ipar után - a 4. ipari forradalomhoz kötődő automatizációs hullámnak leginkább kitett ágazat. A 4. ipari forradalom gyökerestül fel fogja forgatni a kiskereskedelmi ágazatot, ami természetesen az ágazat munkaerőpiacára is óriási hatással lesz.
Már most is vannak példák arra, hogy szinte teljesen automatizált lehet a bevásárlás.

Kiss Nikoletta (Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, ágazati szakértő): - Bár a friss felmérésben részt vevő kereskedelmi dolgozók tudatában vannak, hogy a digitalizálás befolyásolni fogja tevékenységüket, csak egyharmaduk gondolta, hogy ő maga veszélyeztetett munkavállaló.
- A munkavállalók kívánsága szerint munkahelyen, munkaidőben, ingyenes képzést kellene biztosítani, állami támogatással. A kollektív szerződésben lehetne szabályozni a képzéseket, továbbképzéseket.

A vásárlói élmény és a vevői elégedettség lesz a fókuszban. Ezért magasabb képzettségre lesz szükség. Átalakulnak a munkahelyek. Feltehetően csökken a közepes és az alacsonyabban képzettek iránti igény. A kiskereskedelemben pénztáros és eladó helyett
- vevőelégedettségi szakértő
- vevőszolgálati szakértő vagy
- szociálismédia asszisztens
munkakörre lesz szükség - fejtette ki Kiss Nikoletta, a felmérésen alapuló tanulmányra hivatkozva. (ref.: MG)
- S hogyan változnak szerinted a könyvtári munkakörök?

100-hoz közelít a KIT-ben az önkiszolgálással kapcsolatos hírek száma. Legutóbb pl. a Méliusz könyvtár automatizálta link kölcsönzését és az előjegyzést.
A Deutsche Bahn (Német Vasutak) az utóbbi időben olyan, néhány négyzetméteres kioszkokat telepített, ahol tájékoztatnak és jegyet értékesítenek. Ez a videókonferenciás beszélgetést, nyomtatást lehetővé tevő szolgáltatás kísértetiesen hasonlít a könyvtári tájékoztatási funkciókhoz. A kioszkban mozgásérzékelés van, mihelyt érdeklődő megy be, megjelenik a diszpécser a kijelzőn. A könyvtárban, iskolában, egyetemi karon, munkahelyen, áruházban (vö.: terméktámogatási funkció) önkiszolgálás mellett működhet hasonló eljárás, amely jobb ügyfélélményt nyújt, mint a szöveges chat. A megvalósítást könyvtár esetében eséllyel konzorciumoknak érdemes végezni. (MG)

A link -n látható fotók forrása: KIT, ostsee-zeitung.de, inside.bahn.de. Kapcsolódó videó: link

Ritók Nóra: - Ma, a szlovákiai magyar kisiskolák fennmaradásáról szóló konferencián megint szántam egy kis részt annak, hogy milyen az iskolák tehetségmegtartó képessége? És most nem a gyerekek tehetségéről beszélek, hanem a pedagógusokéról. Képesek-e az iskolák megtartani a tehetséges pedagógusokat?
Nagyon sok szerintem a megválaszolatlan kérdés ebben is. Az intézményvezetők nyilván kulcsszerepben vannak, hiszen, ha ők felismerik és támogatják a tehetséges pedagógusokat, akkor az iskola is jobb lesz... De vajon ez így van?
Sajnos, szerintem sok helyen nem.
Persze mehetünk eggyel feljebb is, milyen szerepet várnak ma el egy iskolaigazgatótól? Nem az iskola arculatépítését, nem az innovációkat, hanem a központi utasítások végrehajtását. (Tisztelet a kivételnek, ahol van ilyen.) A végrehajtó szerepe azonban átadódik: ha tőle ezt várják el, ő is így fog működni.
Kreativitás csak ott van, ahol ezt értékelik.
De a kreatív emberrel dolgozni nem egyszerű. Mert megkérdőjelez és új utakat, módszereket keres. Kételkedik. Agyal. Mindig kitalál valamit. Nem bír nyugton maradni. Zavaró.
Azt hiszem, az is baj, hogy még mindig sok helyen az a tévképzet, hogy az igazgatónak kell a legjobbnak lennie. Mindenben. Ha valaki esetleg jobb pedagógus, vagy a saját területén tényleg kiemelkedő teljesítményt nyújt, azt riválisnak tekinti, és inkább letöri, visszanyomja, mintsem támogatja. Ez szerintem sok helyen előfordul - Megtapasztaltam én is, még anno az állami oktatásban dolgozva, hogyan változtak meg a kollégák attól, hogy vezető pozícióba kerültek. ...

A KIT beszámolt korábban arról, hogy könyvtárban nyugdíjasok segíthetnek gyerekeknek a házi feladat elkészítésében, vagy vállalhatnak önkéntes munkát a felolvasásban. Az ilyen kapcsolatok megteremtése a könyvtár kiváló lehetősége. Nem a kivitelezésben, hanem a szervezésben és a hely biztosításában. (MG)

A hollandiai Deventerben (100 ezer lakos) van egy idősek otthona, ahol a közösségi, karitatív munkát vállaló egyetemisták és főiskolások ingyen lakhatnak. A diákok így havonta megspórolják a 400-500 euró körüli átlagos albérleti díjat, cserébe vállalják, hogy havonta 30 órát az öregekkel töltenek: rendszeresen beszélgetnek velük, apróbb bevásárlásokat intéznek nekik, az arra fogékonyakat internetezésre tanítgatják, megvitatják velük az aktuális közéleti híreket, olykor együtt tévéznek vagy elkísérik őket moziba, orvoshoz, sétálni. A legtöbbször az is elég, ha simán csak meghallgatják őket.
Amióta ez a bentlakós, "intergenerational living"-nek, vagyis nemzedékeket átfogó együttélésnek nevezett modell működik, az idősek nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, kevesebb velük a probléma, könnyebben kezelhetőek, s az sem ritka, amikor valódi barátságok születnek egy-egy olyan páros tagjai között, akiket gyakran 60-70 év is elválaszt egymástól. Az a tény, hogy a fiatalok ott laknak egy ajtóval vagy folyosóval odébb, megnyugtatja az öregeket, mert a stabilitás, kiszámíthatóság és állandóság érzetét nyújtja: a diákokat nem egyszerű látogatóknak, hanem családtagnak érzik, ami nem csak a pszichéjükre, hanem fizikai állapotukra is jótékony hatással van.
A 2012-ben kezdődött deventeri kísérlet mintáját az elmúlt hat évben több hollandiai idősek otthona is átvette, sőt francia és amerikai követőik is vannak már.
Nem vagyok se gerontológiai, se szociálpszichológiai szakértő, de ez nekem tetszik. Win-win, mindenki nyer. 30 óra havonta még a legbulizósabb diáknak is belefér, azt a megmaradt 400-500 eurót meg annyi mindenre el lehet költeni... (Tóth Tibor)

A témáról bővebben, videóval: link

"Bocs, az irodai gépről csak inkognitó módban tudom megnyitni!" "Erre nem merek rákattintani, majd inkognitó módban megnézem!" "Inkognitó módban nézem, akkor megúszom a reklámot!"
Az inkognitó módot sokan úgy kezelik, mint Harry Potter láthatatlan köpenyét. Ez alá bújva nyugodtan letudhatjuk a csínyt, utána pedig visszatérhetünk a szokásos világba. De vajon valójában láthatatlanok vagyunk-e? Lássuk!
Az inkognitó mód a böngészőprogramok egyik funkciója. A legtöbb browserben a CTRL (Apple gépeken Command)+SHIFT+N vagy a CTRL+SHIFT+P billentyűkombinációkkal lehet előhívni. Az inkognitó mód azt jelenti, hogy a gép nem tárol visszakereshető információt a böngészésről. Ez azt jelenti, hogy ha bezárjuk a böngésző ablakát, a keresési előzményekben nem szerepelnek majd az általunk meglátogatott oldalak, törlődnek a böngészőbe telepített sütik, illetve a véletlenül elmentett jelszavak is. Az inkognitó mód azonban nem jelenti azt, hogy láthatatlanok lennénk az interneten.

A Google folyamatosan fejleszti a Chrome böngészőt, ami most egy jelentősebb változáson esett át: a keresés még gyorsabb lett, mint azelőtt.
A Chrome böngésző egy igen népszerű szolgáltatás, sőt, az egyik leginkább kedvelt program az internetezők körében. Nem véletlen, hogy a fenntartó Google viszonylag gyakran bővíti új funkciókkal, vagy javítja/okosítja a már meglévőket. Most is ez történt.
A cég egész pontosan a Chrome-ban való keresést gyorsította fel, amit az úgynevezett omnibox funkciónál lehet észrevenni. Ez utóbbi arra jó, hogy amikor az internetező elkezdi beírni a böngésző címsorába a keresett lap vagy téma kulcsszavait, a program megpróbálja kitalálni / kiegészíteni azt.
A Google ezt a funkciót most még tovább finomította, így a keresési eredmények is sokkal gyorsabban töltődhetnek be. A keresőcég számszerűsítette is, mennyire: szerintük négyszer fürgébb működést lehet tapasztalni, de csak akkor, ha a felhasználónál a Google az alapértelmezetten beállított keresőmotor. Természetesen más szolgáltatások is élhetnek a lehetőséggel, ha a cég engedélyezi azt.

Rengeteg rossz szokásunk közvetlenül hat arra, hogy mennyire vagyunk a munkahelyünkön produktívak, mennyire tudunk figyelni. Sokan nem is tudják, milyen apróságokkal pazaroljuk a drága időnket úgy, hogy közben a munka sem halad.
Nem meglepő, hogy a távmunka elterjedésével vannak, akik küzdenek a napi produktivitás fenntartásával, valamint azzal, hogy a munkájukra figyeljenek. Egy kósza gondolat, egy kis telefonozás, és máris elszaladt 15-20 perc úgy, hogy semmivel sem haladtunk. Te is magadra ismersz?
A Kaliforniai Egyetem kutatói azt figyelték meg, hogy mennyire vagyunk produktívak a munkanap alatt, és hogy mi, milyen hatással van a figyelmünkre. Arra jutottak, hogy egy-egy telefonhívás, e-mail megválaszolásával agyunk máris felhagy a koncentrációval, és mintegy 23 perc szükséges ahhoz, hogy visszazökkenjünk a munka menetébe, és újra tudjunk figyelni a feladatunkra.
Mivel sok dolog megszakíthatja a munka menetét, ezek közül vannak olyan esetek, amikor nem tehetünk arról, hogy megzavarnak minket. Egy beszédes kolléga, esetleg a főnökünk megakaszthatja a feladatok menetét, mégis vannak olyan helyzetek, amikor magunkat szabotáljuk. Ennek pedig csak úgy vethetünk véget, ha felismerjük rossz szokásainkat, és teszünk ellenük- hívta fel rá a figyelmet a Huffpost. ...

Magyarországon sokat hallunk a dezinformációról, az álhírekről, de kevesebbet az online világ és a közösségi média egyéb hátrányairól, például a trollkodásról, illetve a hamis profilok által kifejtett aktivitásról. Rövid esettanulmányunk alapján kijelenthető, hogy a magyar közösségi médiában sem szokatlanok már a gyakran a Kremlnek tulajdonított módszerek. Ennek tükrében pedig kiemelkedően fontos, hogy a magyar internetezők is felismerjék ezeket a jelenségeket, és megtanulják kezelni őket. A Political Capital több hónapos trollkutatásának első esettanulmánya.
Magyarország harcban áll: a kormány jelenleg az "LMBTQ-lobbival" szemben kampányol, állítása szerint azért, mert Brüsszel arra kényszerítené Magyarországot, hogy azzal a céllal engedje be ezeket a szervezeteket az iskolákba, óvódákba, hogy homoszexualitásra, sőt, nemváltásra buzdítsák a gyerekeket. Bár nyilvánvalóan soha semmilyen civil szervezet nem próbálta gyerekek szexuális orientációját megváltoztatni, sem nemváltó műtétre ösztönözni, a jövő évi országgyűlési választással várhatóan egy napon tartandó népszavazástól nem függetlenül ez a téma bizonyosan a fókuszban marad az előttünk álló fél évben.
Ennek eredményeképp várható, hogy az "LMBTQ-kérdés" adott esetben fokozottabb reakciókat, több interakciót vált ki a magyar Facebook felhasználókból. Azt ezzel együtt is némi meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a Mandiner Facebook-oldalán például óriásit ment egy Vlagyimir Putyin Szocsiban tartott beszédét feldolgozó cikk: a "genderőrületet" emberiesség elleni bűncselekményekhez hasonlító szónoklat több mint 16 ezer kedvelést produkált, a hozzászólások, illetve a megosztások száma pedig megközelítette az ezret. A Crowdtangle adatai szerint a Mandiner átlagos reakciószámának ez közel ötvenhétszerese. Bár az orosz elnök viszonylagos magyarországi népszerűsége dobhatott az elérésen, ez a poszt a Putyint említő Mandiner-bejegyzések átlagát is bőven felülmúlja, sőt, a Crowdtangle szerint ez volt az oldal leginkább felülteljesítő bejegyzése az elmúlt 12 hónapban.

Aki gyakorlott a formális vitában, annak csábító lehet a végsőkig ragaszkodni véleményéhez. Ezt összecsapásnak hívjuk, és a formális vitában hibapont jár, ha nincs belőle elegendő. De észrevettem, és valószínűleg önök is, hogy a való életben ilyenkor inkább elzárkóznak az emberek, nem csupán a beszélgetéstől, de a kapcsolatteremtéstől is. Ez az egyik ok, amiért megszakítunk kapcsolatokat az online és a valós térben egyaránt.
Ehelyett érdemes megfontolni azt a technikát, amit egy közismert hollywoodi producer, Brian Grazer dolgozott ki: ez az érdeklődő beszélgetés. Az érdeklődő beszélgetés lényege, megérteni a másik nézőpontját, megnézni, hogy mi van az ő oldalán. Így a következő alkalommal, ha olyat mondanak nekünk, amivel ösztönösen nem értünk egyet, amire erőszakosan reagálnánk, egyetlen mondatra és egyetlen kérdésre van szükségünk: "Sosem gondolkoztam el ezen még így. Tud valamit mondani, ami segít azt látni, amit ön lát?" Figyelemre méltó az érdeklődő beszélgetéssel kapcsolatban, hogy ha kíváncsiak vagyunk valakire, az előbb-utóbb szintén kíváncsi lesz ránk.

Azt tapasztaljuk, hogy nemzetközi konferenciákon ezt a technikát követik a sikeres tárgyalók is fontos kérdésekben. Beszélgetésekbe bonyolódnak, remélve, hogy tanulnak az ellenvetésekből, és azok alapján jobb gondolatokkal, javaslatokkal állnak elő. A fejlődés bizonyos értelemben szolgálat, amit másokért tehetünk, és amit mások tehetnek értünk. Ettől a gondolatok okosabbá, a kapcsolatok pedig meghittebbé válnak. A kíváncsiság lehet a kapcsolat varázsereje, a kibontakozás pedig gondolataink ösztönzője.

Lehet, hogy ugyanaz az irányítószámunk, vagy ugyanabban a házban élünk, mégis úgy érezzük, nincs közös alapunk, amire építhetnénk. Ekkor tehetünk egy időutazást a megértés kedvéért, megkérve vitapartnerünket, vázolja fel, milyen környezetet, országot, világot, közösséget szeretne egy év múlva, egy évtized múlva. Nagy a kísértés a jelen problémáin rágódni, és beleragadni a hétköznapokba. Ha a jövőről kérdezzük az embereket, azzal célja lehet a beszélgetésnek.

A Facebook már teszteli azt az új funkciót, amivel a csoportok adminisztrátorai olyan alcsoportot hozhatnak létre, amihez egy meghatározott díj ellenében lehet csatlakozni.
Mark Zuckerberg néhány napja jelentette be, hogy a tartalomgyártók pluszpénzekhez juthatnak a Facebookon - amivel egyúttal borsot tör az Apple orra alá -, most pedig kiderült, egy újabb bevételszerzési mód kerül a közösségi oldalra: a Facebook egy új funkciót kezdett el tesztelni, aminek köszönhetően a csoportok tulajdonosai juthatnak némi extra bevételhez.
A bejelentés szerint a megoldással a csoportadminok termékek árusításával és gyűjtéssel tehetnek szert bevételre, emellett pedig pénzt is kérhetnek a csatlakozásért.
Itt nem konkrétan a csoporthoz való tagságért kell fizetni. A Facebook szerint az adminok a csoportokon belül létrehozhatnak egy exkluzív alcsoportot, és megszabhatják, mekkora összegért cserébe tehetik meg ezt a felhasználók. A cég szerint ezért cserébe a tagok minőségibb tartalmakhoz, vagy hosszasabb beszélgetésekhez juthatnak hozzá.

A Magyar Kerékpárosklub adatai szerint még soha nem ültek annyian biciklire Budapesten, mint idén nyáron, a kerékpározás pedig vidéken is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Sokak számára viszont visszatartó erő lehet, hogy kerékpárral navigálni még a fővárosban sem könnyű, a népszerű útvonalakról letérve ember legyen a talpán, aki tudja, hogy merre érdemes tekerni.
Ebben hozhat jelentős könnyebbséget a Google Magyarországi irodája által ma bejelentett fejlesztés, ugyanis keddtől itthon is elérhetővé vált a Google Térkép kerékpáros útvonaltervezője, ami a Magyar Közút és a Budapest Közút által szolgáltatott adatok alapján mutatja meg, hogyan tudunk biciklivel a legkényelmesebben eljutni az úticélunkhoz. A szolgáltatás ugyanúgy működik, mintha autóval vagy tömegközlekedéssel szeretnénk útvonalat tervezni, vagyis az úticélunkat kiválasztva rá kell kattintanunk az Útvonaltervre, majd kiválasztani a kerékpáros ikont (webes felületen csak simán meg kell adnunk az úticélt és a kiindulási pontot).

... Hogy az ajándék emléke a lehető legtovább megmaradjon, és a használatkor/találkozáskor a lehető legnagyobb pozitív hatást váltsa ki.
A 2019-es cikk pszichológiai, fenntarthatósági, etikai szempontokat néz végig.

Korábban felhívtuk a figyelmet arra a napi hírlevélre, amely a hiányzó központi tájékoztatást igyekszik pótolni hazai és külföldi források szemlézésével: link .
A kurrens vírushelyzetre a Válasz Online adott közre 30 kérdést és választ a negyedik hullámról (ld alant a forráslinket).