Legfőbb akadály az önmaga hasznára játszó, a vállalkozást és az újítást elfojtó elit - írtuk link 10 éve, vagy később link a Miért buknak el a nemzetek c. könyv kapcsán. A méltán hivatkozott Acemoglu-Robinson kötetet az Új Egyenlőség friss podcastja is emlegeti (25'30"). A szerzők fő megállapítása szerint mérvadó fejlődés olyan országok és szektorok esetében történhet, amelyekben terítik a forrásokat, azokhoz a lehető legszélesebb réteg jut hozzá.

A nem piacérdekelt könyvtári szférában ez hangsúlyosan jelent
- szakmai figyelmet, bevonást, bárki számára könnyen elérhető szakmai információt és képzési lehetőségeket (azaz: inkluzív attitűdöt)
- szemben az ország / szakma egyes képviselőinél koncentrálódó formális és informális hatalom esetével (azaz: extraktív attitűdöt).
Ha tehát a felsorolt javaktól a szakma képviselőinek széles rétege távol érzi magát, akkor mindenféle erőlködés ellenére nem reális hatékony szakmai innovációban, vagy a világ fejlettebb régióira jellemző könyvtári színvonal elérésében reménykedni.

Eszerint a könyvtárak közepes fejlettségének csapdájából (ld.: Immanuel Wallerstein világrendszer elmélete; benne: centrum, félperiféria, periféria) a szakmai erőforrások minél egyenlőbb elosztása jelenthet menekülőutat. (MG)

A novekedes.hu oldalon megjelent elemzés erről azt mondja: "Az erős növekedést eddig jórészt az új munkaerő bevonása, a foglalkoztatottság növelése biztosította, azonban ennek elértük korlátait: nincs több bevonható munkaerő, pontosabban nem könnyű ezen az úton továbbhaladni. [...] Ezt nevezi a szakirodalom a közepes fejlettség csapdájának, és az MNB szerint ez a veszély fenyegeti a magyar gazdaságot is, ha nem sikerül olyan változtatásokat elérni, amelyek hatására a gazdasági növekedést az eddigiektől eltérően már a versenyképesség, a termelékenység növeléses hajtja."
A közepes fejlettségi csapda feloldása humántőke-befektetéssel valósulhat meg. Egyszerre felzárkózásról beszélni és hagyni tönkremenni a közoktatást nem lehetséges. Márpedig a magyar "modell" erről szól egyelőre. (Új Egyenlőség Podcast)

2023. február 22-én, 17 órakor az ELTE ÁJK B épületében, a Kecskeméti utca 10. szám alatt található B/3 előadóban tartjuk kerekasztal-beszélgetésünket a mesterséges intelligencia egyik legkézzelfoghatóbb eszközéről, a ChatGPT-ről.

- Vajon elveszi a munkánkat?
- Egyáltalán alkalmas a mindennapi használatra?
- Mi kell ahhoz, hogy ki tudjuk használni a munkánk során ezeket a lehetőségeket?

Erre próbáljuk megkeresni a válaszokat vendégeinkkel, Balázs Lászlóval (FSZEK), Mikulás Bencével (automatizálással és adattranszformációval foglalkozó IT szakember) és Varjú Zoltánnal (természetes nyelvfeldogozási (NLP) szakértő). A moderátor Takács Dániel (ELTE ÁJK Kari Könyvtár)

Regisztrációs link: link
Olvass előre ChatGPT és könyvtár témában: link
Meghívó: link

A könyvtár középosztálybeli intézmény. Tovább él Máté-effektus: akinek van, annak adatik...). A könyvtárak továbbra sem igen szolgáltatnak a középosztály alattiaknak... - mondta Tóth Máté, A könyvtárak társadalmi szerepei empirikus kutatási adatok tükrében c. könyvének bemutatóján.

Mint mondta: bár a könyvtárak már rég nem csak könyvek tárai, mégis a könyvek biztosítják a könyvtár hosszú távú legitimációját. Ezért a könyvtár név is szerencsés. Ez egyéb hordozók mellet a könyvek forognak továbbra is. Az e-könyv-használat pl. 5% alatt maradt [az is igaz, hogy áfája továbbra is jócskán meghaladja a papírkönyvekét - szerk.] Ha más tevékenységekben nem is mi vagyunk a legjobbak, a könyvkölcsönzésben nincsenek versenytársaink. Szentendrén, közkönyvtárban pl. erősödik a könyvkölcsönzés. Szemben a szakkönyvtárakkal, amelyek praktikusan azon dolgoznak, hogy ne kelljen használóinknak a könyvtárba menniük.

Változik a környezet is.
- A hatvanas években a felmérések azt nevezték olvasó embernek, aki havonta egy könyvet olvasott. Ma a felmérésekben ha ugyanarra akarnak kérdezni, más kérdést, vagy máshogyan kell feltenni. Ugyanaz a kérdés más nem ugyanazt jelenti.
- A könyvtáraknak aktivizálódnia kell, a használók elé menni. Tanulságos folyamat: Az ötvenes években volt kérdés, hogy az olvasót beengedjük-e a raktárba.
- És a jó szolgáltatás jellemzői sem ugyanazok, mint korábban. A diavetítés alatt az anyukák nem figyelnek oda, hanem beszélgetnek. Azaz: közösséget építenek a közésségi térben.
Egy párhuzammal: - Az ökölvívás fontos, de a roma gyerekek integrációja mégfontosabb - idézte Tóth Máté az ökölvívó szövetség egykori elnökét. (ref.: MG)

A CILIP link az információs szakma legszélesebb, egyetlen olyan szakmai közössége, amely a Royal Charter (UK) égisze alatt működik. Egyesület. Könyvtári és információs szolgáltatásokat fejlesztenek. Jótékonysági tevékenységet is folytatnak. Hatáskörük ágazatközi. Nick Poole, a CILIP vezérigazgatója szerint az összes ágazatban dolgozó tagjaikkal együtt alakították ki azt a stratégiai és akciótervet, amelynek tartalma:

1. Fenntarthatóság - A könyvtárosok és információs szakemberek segítsék használóikat és közösségeiket, hogy szembesüljenek a klímaváltozás realitásaival. A tényekre alapozva, sürgősen tegyenek meg mindent annak elkerülésére (Maja Maricevic, The British Library).
2. Digitális átalakíthatóság - Segítenek az újabb és újabb technológiákban rejlő, pozitív lehetőségek kihasználásában, pl. mesterséges intelligencia, gépi tanulás, automatizálás és robotika. Mindezt a kockázatok minimalizálásával teszik. (Emma Adamson CILIP-tag, University of South Wales).
3. Egyenlőség és társadalmi igazságosság - Céljuk egy igazságosabb, befogadóbb és tágabb képviseleten alapuló társadalom, amely mindenkinek biztosítja a szellemi szabadságot és lehetőségeik elérését. Elkötelezettek az egyenlőtlenségek elleni küzdelem mellett. (Abibat Olulude bizottsági tag, CILIP Börtönkönyvtárak Csoportja, London Borough of Lambeth).
4. Vezetés - Információs menedzserekből információs vezetők lesznek 5 év múlva. Használókkal, közösségekkel, szervezetekkel együtt dolgoznak, hogy tőlük tanuljanak, hozzájuk alkalmazkodjanak, őket növeljék a jövő érdekében (Amina Shah elnök, CILIP Scotland).

Célközönség: bárki, aki szakmai kapcsolatban áll a könyvtárakkal, információval, tudással, adatokkal. Könyvtári és információtudományi ágazat; oktatás; jótékonysági ágazat; média; politika; ipar. Négy elképzelés, értékek:
1. Elismerés - a könyvtárosok készségeire és kompetenciáira vonatkozik.
2. Tapasztalat - Az információs szakemberek számára létfontosságú az élő kapcsolat a jövőbeli kereslet és készségkínálat között.
3. Képviselet - Független képviselői minden könyvtári, tudás- és információs szakmának. A szakma átláthatóságát és befolyását növelnék. Képviselik a tagság érdekeit a munkáltatókkal, döntéshozókkal együtt a nyilvánosság és a média előtt.
4. Közösség - Támogatják a tudáscserét, a szakértelem felszabadítását, tagjaik know-how-ját, kreativitását. (Ref.: Szabó Eszter)

Az érzelmi biztonság hiányát gyorsabban fel lehet ismerni, mint a meglétét. A pszichológiai fogalom népszerűvé válása előtt is tudható volt, hogy a szégyen és a félelem milyen bénító hatással van egy munkahelyi közösség életére. A munkavállalók személyes kapcsolatainak minősége kihat a szervezet sikerességére: ha a kollégák nem merik az ötleteiket képviselni, félnek cselekedni vagy felszólalni, akkor romlik az együttműködés hatékonysága, csökken a szervezeti alkalmazkodóképesség és visszaesik a szervezet hatékonysága is. Ezzel szemben a munkahelyi érzelmi biztonság megléte azt jelenti, hogy a kollégák megoszthatják legvadabb "félkész" ötleteiket is, megkérdőjelezhetik a staus quo-t, visszajelzéseket adhatnak egymásnak, és képesek a konfliktusos helyzeteket közösen feldolgozni.

"A biztonságos légkör megteremtése kockázatvállalással kezdődik." Ha biztonságban érezzük magunkat munka közben, elkezdünk bízni magunkban és másokban, ami segíti az együttműködést. "A bizalom a csoportkohézió alapja" - hangsúlyozza Csaba. Innováció csak olyan környezetben születhet, ahol a munkavállalók bíznak magukban, illetve egymásban, és mernek kreatívak lenni. Nagyobb transzformációk is csak úgy valósulhatnak meg a szervezet minden szintjén, ha a környezet megtartó erővel rendelkezik, és lehetővé teszi a változtatást.

A most iskolapadban ülők még életük során szárazsággal és éhínséggel nézhetnek szembe a klímaváltozás miatt - vélekedik az EY GDS Magyarország és a Junior Achievement Magyarország közös Innovációs napján megkérdezett hazai középiskolás diákok többsége. Az előző generációkat, a vállalatokat és a kormányokat is hibáztatják a megkérdezett diákok az üvegházhatás kialakulásáért.

A megkérdezettek több mint fele (55%) szerint nagy szükség lenne egy önálló, a klímaváltozással és fenntarthatósággal foglalkozó iskolai tantárgyra, a válaszadók harmada viszont megelégedne azzal is, ha más órákon több szó esne a témáról.

Tízből négy diák a tanáraival, három pedig az osztálytársakkal, barátokkal beszélget a leggyakrabban a környezetvédelemről, a válaszadók ötöde a szüleivel, családjával. Az iskolákat a tanulók elsősorban (48%) megújuló energiát hasznosító berendezések felszerelésével, illetve (33%) több zöld növény telepítésével, valamint - a kevesebb papírfelhasználás érdekében - a digitális oktatás kiterjesztésével (17%) tennék fenntarthatóbbá.

A Microsoft ígérete nem kisebb, mint hogy a társalgási / beszélgetős MI segítségével új korszakot hozzon az internetezés világába.

Ennek érdekében a 2009-ben indított, de azóta is csupán marginális részesedéssel bíró Bing keresőszolgáltatásába (és az Edge böngészőjébe is) beépíti az MI képességeit.

Az új Bing demonstrációjaként két lehetőség is előkerült:
az egyik az, amikor a felhasználó az interneten a ma megszokott módon keres, tehát a Google vagy a Bing esetében is a megszokott mezőbe néhány szóval beírja, mi az, ami iránt érdeklődik. Az új Bing ilyenkor a hagyományos találati lista mellett, annak jobb oldalán megmutatja az MI által a neten fellelhető információáradat átvizsgálása után a hétköznapi nyelven megfogalmazott választ a beírt kérdésre.
A másik mód pedig az, hogy a felhasználó olyan ablakban és olyan formában beszélgethet a Bing chatbotjával, mintha éppen egy ismerősétől szeretne megtudni valamit a Messengeren.

"Nagyon hamar komoly hátrányba kerül, aki nem használja. Nagyon, nagyon hamar" - mondta a napokban a ChatGPT-ről a CNN-nek Jeff Maggioncalda, a Coursera online tanulási platform vezérigazgatója.
Horváth Ádám, a digitális oktatásra szakosodott Maker's Red Box szakmai igazgatója: "Akiknek nincs matematikai készségük, azoknak hiába adunk akárhány számológépet, nem fogják tudni megoldani a bonyolultabb problémákat. Ugyanez a helyzet a ChatGPT-vel is. Akinek van egyfajta szövegértése, van egy olyan kognitív képessége, hogy szövegekkel ki tud fejezni valamit és ebből következtetéseket tud levonni, akkor a ChatGPT számára egy olyan eszköz, mint a számológép a matematikai feladatoknál. Bizonyos szövegtartalmakat össze tud neki gyűjteni a robot, de hogy hogyan függ az egyik rész a másiktól, azt valójában továbbra is az ember fogja megítélni. Akik jól írnak szöveget, értik a kontextust, komplex gondolatokat tudnak kifejezni, azok számára meggyorsítja ezt a tevékenységet a robot, de nem vesz el belőle" - magyarázza.

Horváth kiemeli, hogy az oktatásnak egyre inkább az lesz a feladata, hogy az olvasás-szövegértés szintjén a PISA-felmérés hatos skáláján lehetőleg a négyes szint fölé tornázzon fel minden gyereket. "Akinek nincs négyes szint fölötti olvasás-szövegértési képessége, azt helyettesíti tudja egy robot. Akinek van, az pedig tud használni egy robotot. Óriási a különbség."

Az internetes tartalmakat keményen ellenőrzik a kínai hatóságok. A ChatGPT-t nem blokkolják Kínában, de az OpenAI nem engedi, hogy az ország felhasználói regisztráljanak. Feltehetően aggasztja a pekingi hatóságokat, hogy a ChatGPT érzékeny témákkal kapcsolatos kérdésekre válaszol. Ez egyedülálló kihívások elé állítja Pekinget. A nyugati, cenzúrázatlan adatokon edzett alkalmazás a keresőmotorok erősebb típusát képviseli, mint a Google vagy más, Kínán kívül szintén cenzúrázatlan keresők - mondta Paul Triolo, az Albright Stonebridge tanácsadó cég technológiapolitikai vezetője. Nem lepődne meg, ha végül blokkolnák a szolgáltatást.

A kínai tech óriások a múlt héten bejelentették, hogy ChatGPT-szerű termékeket dobnának piacra. Főként a vállalati alkalmazásokra fókuszáltak. Közben próbáltak egyensúlyozni a legfontosabb technológiákba való befektetés és a politika csónakjának felbillentése között. A szabályozó hatóságok két éve intenzíven vizsgálják az ország technológiai cégeit. Az új, pl. trösztellenes és adatvédelmi kérdésekre is kiterjedő szabályozáshoz alkalmazkodni kellett. A ChatGPT-re adott válaszokkal kapcsolatos bejelentéseik ezt a valóságot tükrözik. Meg kell győzniük a fogyasztókat és a befektetőket: nem maradnak le az új technológia fejlesztésében - mondta Xin Sun, a londoni King's College kínai és kelet-ázsiai üzleti életének vezető oktatója.

Az Alibaba olyan ChatGPT-szerű technológián dolgozik, amelyet integrálhat a felhőalapú számítástechnikai termékeibe link . A NetEase közölte, hogy oktatási leányvállalata, a Youdao a generatív AI-n dolgozik. Hozzátette, hogy a technológiát néhány oktatási termékébe lehet integrálni. A JD.com kínai e-kereskedelmi vállalat közölte, hogy a ChatGPT "ipari változatát" fogja kiadni ChatJD néven link . Ez a kiskereskedelmi és pénzügyi ágazatban való alkalmazásokra összpontosít.

A múlt hónapban Kína először szabályozta az ún. mélyszintézis technológiát (Deep Syntheses Tech). A kifejezés tág értelemben olyan algoritmusokra vonatkozik, amelyek többdimenziós adatokkal és információkkal dolgoznak, pl. AI-felhasználással készített, szintetikusan generált vagy módosított képek, videók, szövegek. A szabályozást a mind nagyobb hatalmú Kínai Kibertér Adminisztráció (Cyberspace Administration of China, CAC) felügyeli. Tavaly bevezette: pl. a vállalatoknak be kell nyújtani algoritmusaik részleteit a hatóságnak. Nagyon valószínű, hogy a ChatGPT-szerű algoritmusokat Kínában a CAC-nak kell majd regisztrálni és felügyelni - mondta Winston Ma, a New York University School of Law adjunktus professzora. (Ref.: Szabó Eszter)

"Ha egy pedagógusnál az esszéírás célja az, hogy egy viszonylag bonyolult formában kérje vissza a lexikális ismereteket, akkor a robot [ChatGPT] megöli az ilyen típusú számonkérést. Ha viszont azt mondja, hogy a fogalmazzanak meg a diákok állításokat és ellenállításokat is az adott témában, vagy hogy ellenőrizzék a különböző forrásból származó tartalmakat, akkor a robot ehhez segítséget nyújt, de nem csinálja meg a gyerek helyett a feladatot, a diák validációjára, kritikai gondolkodására nagyon is szükség lesz. Már csak azért is, mert a ChatGPT simán beemel hamis információkat is a szövegeibe, nincs kritikai szemlélete vagy kognitív értékelési képessége" - magyarázza Horváth.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
15 - alapvető
6 - folyamatosságot képviselő
9 - részben így, részben úgy
A 2015-ben hasonló kérdésre kapott válaszok megoszlásával a mostaniakat együtt szemlélve ezt mutatja a diagram: link .
Ezek szerint a válaszadók fele alapvető változást szeretne az egyesületben. Ez a vágy jóval erősebb, mint korábban.

- Váratlan megrendelés: milyen a budapesti hajókatasztrófa sajtóvisszhangja Dél-Koreában?
- Mi az Európai Parlament Sargentini-jelentésének sajtóimpaktja hazánkban?
- Hogyan reagáltak az átoltottságra épített korai, magyar nyitásra a nyugati országokban?
- Hányan és mit nyilatkoztak a magyar külügyminiszter HUXIT-cáfolata kapcsán?
A külföldi sajtófigyelés hazai gyakorlata közintézményekben általában kézzel történik, portálok rendszeres végignézése, esetleg tartalomgyűjtő alkalmazások segítségével. A Magyar Információbrókerek Egyesületének klubjában egy a fenti kérdések megválaszolására alkalmas szolgáltatásról és eszközről volt szó.

A fenti kérdések megválaszolásához saját fejlesztésű PressMonitor nemzetközi media intelligence szoftvert használják a TranzPressnél, mely több mint 1 millió kül- és belföldi online hírportált, print és RTV forrást valamint közösségi média profil tartalmát követi. A nemzetközi hírek 90%-a a BIG 4 hírügynökségtől - azaz Reuters, Associated Press, Agence France Presse és Bloomberg - ügynökségektől származik, ezért a newswire szolgáltatásokat és átvételeiket is követik 7/24. A nyomtatott periodikákat xml-struktúrában, a sajtókivágatokat pdf file-okban, a tévéket és rádiókat pedig hangfelismerő szoftverrel, automatikusan készített leirattal segítségével figyelik. A közeli múltban Magyarország Londoni Nagykövetségének megoldották, hogy a BBC Parliament televíziós csatorna monitorozásával, hangfelismerő szoftver leiratozásával azonnal detektálják, ha a Westminster alsó- vagy felső házában elhangzik egy interpellációban valami Magyarországról.

Az online hír megjelenésétől 40-60 másodpercen belül rögzítik a találatokat. Ez azért fontos, mert meg kívánják előzni a hazai hírszájtokat.

Február 14. a nemzetközi könyvajándékozás napja. Pontosan arról szól, amit a neve takar: könyvajándékozásról. A könyvszeretők szerte a világon ünneplik. Megoszthatják másokkal a könyvszeretetüket. Főként gyerekekkel. Illetve olyanokkal, akik nem férhetnek annyi könyvhöz, mint szeretnének. Nem véletlen esett ez a nap is Valentin Napra. Mert ez a nap a könyvek és egymás szeretetéről is szól.
Az ötlet Amy Broadmoore-tól származik, aki a Delightful Children's Books oldal szerzője link és a The Curious Kid's könyvtárosa 2012 óta. A nemzetközi könyvajándékozási nap létrehozásában több illusztrátor is közreműködött, pl. logó, fejléc megalkotásban. Az oldal itt érhető el: link

Ez a nap arról szól, hogy minél több gyerek kezébe adjunk új, használt és kölcsönzött könyveket. A közönséget is arra biztatják, hogy segítsenek valamilyen formában. Akár jótékonysági szervezetnek való adományozással, vagy csak a környezetükben lévő gyerekek könyves megajándékozásával. A nap egy önkéntes kezdeményezés, amelynek célja, hogy növelje a gyerekek könyvekhez való hozzáférését és az olvasás szeretetét.

Több mint 44 országban ünneplik a Nemzetközi Könyvajándék Napot, többek között Franciaországban, Ukrajnában, Dél-Afrikában, Japánban, Nigériában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Malajziában. (ref.: Habók Lilla)

... hiába demokratizálódott a tudás, hiába hozzáférhetőek koncert-színházközvetítések, az oktatóvideók akár ingyen is, épp azok nem élnek ezekkel a lehetőségekkel, akik leginkább rászorulnak. Rendkívül szomorú tény, hogy a perifériára született gyerekek, fiatalok nem tudnak élni a digitális tartalmak óriási, esélykiegyenlítő lehetőségeivel. Nincsenek tisztában azzal - mivel nem tanítják meg nekik - hogyan állíthatnák a technológia adta ingyenes lehetőségeket a tanulás, az ismeretszerzés, a boldogulás, a hátrányos társadalmi helyzetükből való kitörés szolgálatába, hanem - a kutatások szerint is - csak szórakozásra használják. Az sem mindegy otthon milyen tartalmat fogyaszt a szülő akár a tévében, akár a közösségi médiában, mert ezzel is példát mutat a gyerekének. A szülők kulturális tőkéje és igénye is hatással van arra, hogy a gyerekük majd milyen online tartalmakra lesz vevő. Az oktatási rendszernek rendkívül fontos feladata kellene, hogy legyen az, hogy igényt generáljon a hasznos, igényes tartalmak felkeresésére, motiváljon az ingyenesen hozzáférhető tudás megszerzésére, "kultúrafogyasztásra" és megtanítsa a diákokat a kritikus gondolkozásra is.

Bereczki Enikő generációkutató nemrég megjelent könyvében a Z generáció sokszínű digitális világának démonizálása helyett szórakoztatóan segíti az olvasót a mai fiatalok megértésében.

Kísérletezés, fedezés és együtt tanulás - ez a célja a Schleswig-Holstein tartomány Könyvtárellátó Központjának a mobil makerspace (alkotói tér) szolgáltatásával. Fotókat ld.: link .

A kínálattal a MINT területekre (matematika, informatika, természettudományok és technika) összpontosítanak. A szolgáltatás segít a kísérletezésben, a programozási lehetőség elősegíti a technika működésének megértését, támogatja az önálló tanulást, különösen a gyerekek és fiatalok körében.

A könyvárak hangsúlyozhatják általa alapvető funkcióikat: az információs és médiakompetencia közvetítőiként a tanulás, a kommunikáció és a társadalmi részvétel helyszínei. A tartomány kisebb-nagyobb könyvtárai számára a központi könyvtár kidolgozta a "Mobiler Makerspace Schleswig-Holstein" projektet, amelyet állami forrásból finanszíroznak. Az egyes készleteket a online foglalási naptáron keresztül ingyenesen rendelhetik meg az ország könyvtárai. A kölcsönözhető, technikai berendezéseket tartalmazó csomagok:
- mobil makerspace
- robotika és programozás
- médiakészítés
- elektronika és technológia
A részletes tartalmat ld. a forráslinken.
A szolgáltatást a könyvtárellátó honlapján egy egy perc, nyolc másodperces videó mutatja be. (ref.: MG)

Csák János, az újonnan létrehozott Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője február 1-jén a kultura.hu interjújában link számolt be az ötödik Orbán-kormány kultúrpolitikai elképzeléseiről. A választások után egy teljes évnek kellett eltelnie tehát, mire megtudhattuk, milyen tervei vannak a Fidesznek, milyen változások várhatóak a kultúra területén. "Vége azoknak az időknek, amikor majd az állam megoldja" - mondta el Csák János. De milyen idők jönnek akkor?

Csák János rámutatott: a kormányzati kultúraértelmezés kerete továbbra is az "Isten, haza, család" triumvirátusa (jelentsen ez bármit). A miniszter inkább azt húzta alá, hogy az állam mostantól a piacilag eleve sikeres, vagy a jövőben piacképesnek tűnő kulturális tevékenységeket szeretné támogatni. A miniszter értelmezése szerint az államnak az a feladata, hogy piacra nevelje a magyar kultúrát. Emellett a magánfinanszírozás, más szóval mecenatúra megerősítését és a középosztály szerepét emelte ki. Csák János feladatának látja továbbá, hogy a kulturális szereplők "professzionálisabb szemlélet sajátítsanak el" minisztersége alatt.

Csák János megfogalmazása szerint "a kultúra célközönsége a középosztály", nekik pedig van kultúrára elkölthető jövedelmük, mert a miniszter szerint a személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentésével az állam sok pénzt hagyott az emberek zsebében. "Tehát az állam már allokált pénzt, csak nem címkézte fel." - magyarázta a miniszter.

Kőszeghy Ferenc (Mérce) konklúziója: Saját törvényei vannak, ugyanúgy meghatározza és lehatárolja a kultúrát. Sőt, befogadó helyett fogyasztóvá tesz minket, pedig tudhatnánk: nem ugyanaz megvásárolni egy művet/élményt, mint valójában befogadni, átélni. Az állam feladása - habár a jelen körülményei között érthető az apátia - önfeladás, behódolás a piacnak.

Tudomásul kell venni, hogy ma már Magyarországon is a ChatGPT állította elő a diákok esszéinek egy részét. A mesterséges intelligencia (MI) viharos elterjedésével új korszak érkezett el a közoktatásban is. Mire jó az iskolában az MI? Szükség lesz-e még tanárra? Megkérdeztünk erről szakértőket, és magát a a ChatGPT-t is. Az emberi és a gépi válaszok feltűnően összecsengenek.
"Nagyon hamar komoly hátrányba kerül, aki nem használja. Nagyon, nagyon hamar" - mondta a napokban a ChatGPT-ről a CNN-nek Jeff Maggioncalda, a Coursera online tanulási platform vezérigazgatója. Az OpenAI mesterséges intelligencia (MI) kutató laboratórium által kifejlesztett chatbotról a tavaly november 30-i ingyenes elérése (ami egyben egy globális tesztidőszaknak és az MI tanulóidőszakának is tekinthető) óta egyre többet hallani, lapunk is többször írt róla.

A ChatGPT (és a hamarosan érkező társai) az oktatásban is forradalmi változásokat hozhat, hiszen, mint gyorsan kiderült, képes arra, hogy - ha nem is kitűnő eredménnyel, de - átmenjen kifejezetten nehéz orvosi vizsgán, simán veszi az akadályt jogi és üzleti vizsgán is, tudományos cikket is képes összerakni. És ne gondoljuk, hogy mindezt csak angol nyelven tudja, a Tanárblog tesztje szerint ötösre írta meg a robot magyar nyelven az emelt szintű biológia érettségi esszékérdését, de tud, mondjuk programozni is.
Sorolhatnánk tovább, miket tud a ChatGPT, az viszont tény, hogy az oktatás, és nem csak a felsőoktatás, hanem a közép- és alapfokú oktatás területén alapvető változások előtt állunk. Vagy inkább vagyunk benne derékig, mivel a gyerekek és fiatalok igencsak fogékonyak az új technológiákra, és sokan a tanulásukat megkönnyítő eszközöket hamarabb használják, mintsem hogy a tanáraik egyáltalán tudnának ezek létezéséről, működéséről bármit is.

"Az a rossz hírem, hogy a különböző esszéket javítgató tanárkollégák kezében lévő dolgozatok egy részét már most is robot írta" - állítja lapunknak Prievara Tibor angoltanár, digitálisoktatás-szakértő, aki szerint épp hogy felocsúdtak a tanárok a Covid okozta értékelési válságból, máris itt a következő kihívás.

A hatéves kislány dolgozata - Salman Khan, a Khan Akadémia alapítója egy interjúban arról mesélt, hogy az ő hatéves kislánya már használja a ChatGPT-t egyes iskolai feladatokhoz. Egy ízben egy 5-6 mondatos minitörténetet kellett előállítaniuk arról, hogyan mentek reggel az iskolába. Ezeket a robot nagyon könnyen elő tudta természetesen állítani, de a kislányának nem tetszett a végeredmény, újra és újra megíratta vele, és még az utolsó szöveget is módosította. Így összességében többet foglalkozott a szöveggel, mint ha hagyományos módon megírta volna. Közben pedig sok új kifejezés került a szókincsébe. Gyakorlatilag javult az olvasás-szövegértése a ChatGPT miatt.

A Google legújabb A.I. kísérlete az AutoDraw nevű webalapú rajzeszköz, amely a durva firkákat és firkákat gyönyörű, szimmetrikus ikonokká/clipartokká alakítja, amelyeket ingyenesen letölthet. Működik telefonon, számítógépén vagy táblagépén is. Mesterséges intelligenciát használ, és minden rajzból tanul, ami a jövőben növeli a helyes kitalálási képességét.

Az AutoDraw lehetővé teszi a szabadkézi rajzolást is, javaslatok nélkül. Csakúgy, mint bármely más alapvető rajzalkalmazás, itt is kitölthetők és átméretezhetők az objektumok, megváltoztathatók a színek, szöveg adható hozzá különböző betűtípusokkal, sokszögű alakzatok rajzolhatók stb. (ref.: MG)

De jó színe van ennek a Baudelaire-kötetnek! - Nagyjából 15 évvel ezelőtt jártam először olyan lakásban, ahol a könyvek szín szerint voltak elrendezve a polcon. Akkor még nem tudtam, és szerintem a lakás tulajdonosának sem volt fogalma róla, hogy napjainkban ez egy bevett belsőépítészeti szokás lesz, a könyvek pedig az ilyen helyeken elsősorban azt a szerepet töltik be, hogy jól mutassanak. És szerepük az esetek legnagyobb részében itt meg is áll. "A te polcod, a te történeted" - hangzik a Juniper Books nevű vállalat szlogenje, amely arra specializálódott, hogy személyre szabott könyvtárat állít össze megrendelői számára, illetve speciális könyvborítókat és tartókat is készít, amelyek tökéletesen mutatnak a polcon. Kicsit szétnéztem a weboldalon található portfólióban. Azt tapasztaltam, hogy a színek szerint berendezett könyvespolcok valóban fénykorukat élik, és egyébként tényleg jól néznek ki. De olyan szolgáltatásról is tudomást szereztem, hogy különböző borítók és dobozok segítségével például egy komplett könyvtárnak antik hatást tudnak kölcsönözni. Megint csak szeretnék nem ítélkezni, de azért az egy picit sejthető, hogy aki ilyesféle szolgáltatást választ, és ezért persze fizet is egy vagyont, azt valószínűleg nem a bölcsészvér és a fékezhetetlen olvasási vágy hajtja, hanem valami egészen más. De tény, hogy egyre több cég foglalkozik azzal, hogy a lehető leglátványosabb könyvespolcokat rendezze be különböző álomotthonokban, és persze egyre többen vannak azok is, aki gondolkodás nélkül veszik igénybe ezeket. De nem is kell ilyen messzire mennünk, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon milyen szerepet töltenek be napjainkban a könyvek.

Néhány kivételtől eltekintve a mai kötelező olvasmányok inkább elveszik a kedvet az olvasástól, semmint meghozzák azt. Már harminc éve is hatalmas volt a szakadék a fiatalok élete és a kötelezők között, de mára ez lényegében áthidalhatatlan lett, mondja Kovács Eszter, a Pagony főszerkesztője és Moldova Júlia, gyerekirodalmi-ügynök. Boribon, vámpírok, Jókai és Pál utcai fiúk a 444. oldal legújabb adásában. (444)

Olyan gyerek nincs, aki nem örül, amikor magától elolvassa a metrómegálló nevét. A kérdés az, hogy meg tudjuk-e tartani őket olvasónak. A 10 éves koruk felett - főleg a fiúk - kikopnak.

A magyarországi képregényes kultúrában egyre több a felnőtteknek szóló, olykor tabukat feszegető alkotás. Ez azonban nem meglepő annak fényében, hogy a képregények történetét végigkísérte a polgárpukkasztás. Bő egy évtizede a magyar képregényes kiadás új erőre kapott: sorra érkeztek a már külföldön befutott címek, miközben a magyar alkotók is számos, immár komolyabb témájú történettel jelennek meg. Legutóbb például az 1241 - Farkasnak foga közt című kötet jött ki, amely a tatárjárásról mesél sokkolóan, vagy a tavalyi Az öreg tigris, mely egy elfeledett légiharcot mutat be 1944-ből.

A képregények történetében azonban a felnőtteknek szóló sztorik nem számítanak ritkaságnak. Az alkotók szívesen választanak merészebb témákat, és olykor a tabukat is döntögetik. - A magyar képregény történetében kevesebb példát találunk polgárpukkasztásra, főleg hogy a rendszerváltás előtt a legtöbb hazai képregény irodalmi klasszikusokat dolgozott fel - mondja Kránicz Bence kritikus. Szerinte, bár a nyolcvanas évek végétől indult humoros lapokban - mint az Új Ludasban - számos merészebb és pajzán rajz szerepelt, azok mai szemmel aligha lepik meg az olvasót.

Más a helyzet az ezredforduló utáni underground képregényekkel. Ezek között vannak explicit meztelenséget vagy erőszakot tartalmazó művek, de ezek már jóval szerényebb közönséghez jutnak el, mint a korábbi, képregényeket is közlő újságok, így botrányt sem igazán tudnak kavarni. - Ezeknek a füzeteknek a közönségét ráadásul olyan sokat látott-olvasott képregényrajongók adják, akiknek az ingerküszöbe is magasabb - mondja Kránicz. A kiadványok közt persze találni, felnőtteknek szóló darabokat is, mint Bayer Antal és Fazekas Attila A Gemini-jelentése, mely az ezredfordulós Budapest üzleti köreiben játszódik, és iróniával szövi történetébe a csodaszarvas-legendát.

A könyvtár olyan hely, ahová az emberek elmehetnek, s kérdéseket tehetnek fel olyan témákban - szóban vagy könyvek, egyéb források kiválasztásával - amelyeket megszokott környezetükben nem tudnak, nem mernek feltenni. A könyvtárnak tehát nagy szerepe van a tabuk feltárásában és az elkendőzésből származó traumák feloldásának segítésétben. Ezért szükséges a könyvtárban bemutatni a tabutémákat is. Akár hangsúlyosabban is, mint a közösség más színtereiben. (MG)

Az Orgazmust kérek, nem rózsát (vö.: link ) című most könyvben kiadott fotósorozat viszont képes arra, ami kimondott célja: beszélni arról, hogy a nőknek is van szexuális életük, vannak vágyaik, lehetséges túllépni az ősszégyenen és megtalálni a boldogságot. - Bár van egy nagyon szűk réteg, akiknek egyértelmű, hogy az éjjeliszekrény fiókjában szexuális játékok vannak a zsepi és a könyv mellett, és sem ebben, sem másban nem éreznek szégyellnivalót, azért még mindig többen vannak, akik azt sem tudják, mik ezek az eszközök, mire valók, sőt, tulajdonképp nem is beszélnek a szexuális életükről. Sokan reagálnak erre úgy: minek is beszélni erről, hiszen ez magánügy, és egy ideális világban, ahol mindenki úgy és azt csinálja, amit és ahogy akar - egy ideális világban, ahol mindenki boldog - nem is lenne erre szükség. De ettől a világtól elég messze állunk.

Egyszerűen így nőttünk fel, hogy szégyelljük azt, akik vagyunk, és míg ezt nem vetkőzzük le, addig nincs esélyünk rá, hogy megértsük magunkat, ha pedig nem értjük meg magunkat, akkor másokkal sem tudunk kapcsolatot teremteni - közvetítik a könyv képei és szövegei. Ezek pszichológiai alapfogalmak - kapcsolódás és önismeret - amelyek ma már egyre ismertebbek, a sorozat képei mégis megfogalmaznak valami egészen újat. A szexualitásra elsősorban mint két ember között történő eseményre, együtthatásra gondolunk, holott - és ezt a képeken látható nők békés egyedülléte mondja el - az egyén szexualitása első körben saját magával kell, hogy eldőljön, önmaga felfedezésével és megértésével. Ez a megismerés pedig egy olyan, talán véget nem érő folyamat, amiről a nyilvánosságban nagyon kevés és nagyon szemérmes, ezért aztán hazug párbeszéd, de leginkább hallgatás és csönd van.