... az ugyanis a könyvtári döntéseket nem önmagukban, hanem az egyes közösségek törekvéseiből vezeti le. Ennek jeleit pl. az Oodi tervezése kapcsán is láthattuk (vö.: link ).
- Ennek során a könyvtári szolgáltatások és a társadalom hangja kölcsönhatásban vannak. S ezzel a kölcsönhatással a közösség kollektív intelligenciája erősödik - hívta fel a figyelmet Juha Manninen, a Finn Könyvtárosok Egyesületének ügyvezető igazgatója az MKE konferenciáján, a Közkönyvtárak - közösségépítés 2040. c. előadásában. (A képeket ld.: link )

Az előadó elmondta: szem előtt tartjuk azokat a területeket, ahol társadalmi és kulturális párbeszédre van szükség. Ahol látjuk a polarizációt. Pl.:
- különböző etnikai csoport
- eltérő társadalmi nézőpontot képviselők
- ellentétes véleményeket vagy akár értékeket képviselők stb.
E különbségek részben a közösségi médiának, de a gazdasági differenciálódásnak is köszönhetőek. Következménye a "buborékokban" való élet, mely megakadályozza, hogy más csoportok szempontjait is figyelembe vegyük. A könyvtáraknak is kötelességük enyhíteni ezeket a konfrontációkat, eltéréseket.

Juha Manninen a KIT számára megírta: - Parlamenti választások voltak a minap Finnországban, és az eredmény nem feltétlenül túl biztató az oktatás, a kultúra és más légy, közösségi értékek szempontjából. De az életnek folytatódnia kell. Nem szabad feladnunk a méltányosság, a mentális és a szociális jólét jövőjének reményét.

2023. ápr. 19. (szerda), 17:30., Stex Ház - a részvétel térítésmentes, de regisztrációhoz kötött. Itt jelentkezhetsz

A Chat GPT 3.5 és a GPT 4 mindannyiunk számára rámutat szinte emberi tartalomalkotási képességeikre. Ez minden szöveggel foglalkozóra kihat, legyen jogász, a tanár vagy az információs tanácsadó. Kérdésünk:
1. milyen területeken, 2. milyen gyorsan és 3. milyen módon hoznak változást? - Korlátok, fejlődési irányok és alkalmazási területek. Aki vendégünkként a jövőt fürkészi:

Ződi Zsolt jogász, jogi informatikus
Tapasztalatai: 20 év jogi kiadói, 15 évet a jogi, gazdasági és közigazgatási felsőoktatási. Az NKE kutatója. Kutatási területei: az információs társadalom szabályozási kérdései, benne a platform- és mesterségesintelligencia-szabályozás. Rövidesen megjelenő könyve: "Platformjog".

Itt jelentkezhetsz: link

Ha fel akarsz készülni a klubra izgalmas kérdésekkel:
- Az érzelmi intelligencia felértékelődik link
- Chat GPT és a könyvtárosok link
Továbbiak: ld. a forráslinken.

A szlovák Tudományos-Technikai Információs Központ (Centrum vedecko-technických informácií SR, a továbbiakban: TTIK) tudományos könyvtárként és információs központként kiemelten figyelemmel kíséri a 4. ipari forradalommal bekövetkező változásokat.

2021 tavaszán 26 partnerkönyvtár és 150 könyvtáros részvételével a TTIK online képzéseket indított az információs források használatáról, ehhez összesen 25 könyvtárból 84 könyvtáros csatlakozott. A partnerkönyvtárakat meghívták a Biblioszféra 2021 innovatív programba, ahol a mesterséges intelligencia, a 3D technológia és a micro:bit programozóeszköz könyvtári alkalmazásait ismerhették meg személyes konzultációk keretében. Augusztus és szeptember folyamán több könyvtárba (poprádi, nyitrai, besztercebányai, trencséni) kitelepültek a kreatív műhely munkatársai, ahol kétnapos program keretében átadták a 3D nyomtatás és a digitális írástudás készségeit, hogy a könyvtárosok aztán továbbadhassák azokat használóiknak. Ezen a képzésen 19 partnerkönyvtár 49 könyvtárosa vett részt, akik a későbbiekben gyermekek számára indítottak foglalkozásokat. A TTIK munkatársai jelenléti továbbképzést is tartottak az elektronikus információforrások használatáról, amelyen 20 partnerkönyvtár 50 könyvtárosa vett részt.

2021 szeptemberében megkezdődött a digitalizálás, melynek sorrendjét a személyzeti kapacitás, a gyűjtemény regionális vagy országos értéke és egyéb tényezők alapján határozták meg. Az önkiszolgáló vándorszkenner elsőként a dunaszerdahelyi könyvtárba érkezett, ahol a munkatársak két hónap alatt 8000 oldalt szkenneltek a regionális időszaki kiadványokból. A szkenner útja ezután a galántai, a rozsnyói és további felsőzempléni könyvtárakba vezetett. Novemberben indult a központban a partnerek periodikagyűjteményeinek digitalizálása. (Az Együttműködő Könyvtárak projekt bemutatása; ref.: Prókai M.)

(Egy éve írtuk...) Mindenki tudja, hogy a KIT minifelmérései nem reprezentatívak, mert nem arányosak a szakma egyes csoportjaira, kicsi a válaszadási arány stb., stb. Ugyanakkor azt is, hogy profi információkezelésre és szolgáltatásra hivatott szakmában a felvetett témákban krónikusan, sok évtizede nincs elérhető (hiteles) adat. Ezért - jobb híján és óvatosan - a meglévő információra lehet építeni. S hogy az mit is mond a szakmabeliekről? Nézzük pl. a frissebbeket:

A könyvtárosok
- nem látnak maguk előtt szakmai stratégiát link
- kompetens szakmai vezetőket is alig link
- bizonytalanok, hogy az előléptetések, elismerések a legjobbaknak járnak-e link
- döntő többségük érzi magán a kiégés jeleit link
- alig bíznak a szakmai szervezetekben link
- bizonytalanok a saját maguk előállította statisztika hitelességében link és link
- félnek őszintén megnyilatkozni link és link
- nem találják könnyen ebben az információs szakmában a munkájukhoz szükséges információkat link .

Viszont
- alapvetően szolidárisak link
- jellemzően szívesen tesznek társadalmi célok eléréséért link
- döntően ellenzik az információ visszatartását link

Ezek után nem meglepő, hogy
- válsághelyzetben érzik a könyvtári szakmát link .
A fentebb linkelt adatok mindegyike cáfolható - de csak alapos felmérések adataival. (MG)

Kovácsné Koreny Ágnes néhány napja mutatta be Az ötlettől a megvalósításig c. könyvét link . A bemutatón meglepő volt, hogy Bajnok Tamara a könyvtári minőségbiztosítást és az innovációt többször szinte szinonimának tekintette a beszélgetés során.

Megtudhattuk link :
- a szerző még nem használta a ChatGPT-t :)
- a Mennyire vagyunk bátrak? -kérdésre az előadó azt mondta: "Nem vagyunk bátrak."
Okai:
- a munkaadó közintézmény kultúrája
- szervezeti struktúra is gyakran megakadályozza az innovációt (az innováció horizontális, a szervezet viszont hierarchikus)
- önmagunkat alulértékeljük
- gyakran nagy lépéseket gondolunk csak innovációnak
- időhiányra hárítunk.
A beszélgető felek a fentiek ellenére megállapodtak abban, hogy a "mégis"-morál mentén a könyvtárosok hihetetlen munkát végeznek, és nagy kreatív energiák szabadultak fel a covid ideje alatt.

Az előadó ezután az innovációnak megfelelő szervezeti kultúrát szorgalmazta a magyar könyvtárakban, például:
- legyen érték ötletekkel előállni a kollégáknak a szervezetben
- a vezető legyen elkötelezett a könyvtár folyamatos megújulása mellett
- legyünk képesek elhagyni a rutinokat
- a könyvtári csapat pedig minél színesebb legyen
- mindezt támogassa a kutatás, amely által a valósággal szembesülhetünk.
Hát, legyen :) (Folytatjuk.)

A mesterséges intelligencián alapuló, információhoz való hozzáférés új generációs rendszerei, mint pl. a Microsoft Bing/ChatGPT, a Google/Bard és a Meta/LLaMA, képesek teljes mondatokat, sőt bekezdéseket is bemenetként fogadni, és személyre szabva, természetes nyelven válaszolni. Nagy nyelvi modellekre (LLM-kre) épülnek az olyan MI-rendszerek, mint a ChatGPT és a Bard (gépi tanulási technika, amely nagy mennyiségű szöveg - pl. Wikipedia, PubMed cikkei - felhasználásával tanul mintákat). Ezek a modellek kitalálják egy szóhalmaz vagy egy mondat alapján, hogy melyik szó következik. Így generálnak mondatokat, bekezdéseket, sőt oldalakat.

Hátrányaik:

- Hallucinálásra hajlamosak: gyakran kitalálják a válaszokat link .
A válasz gyakran intelligensnek tűnik, de szinte papagáj módra ismételt kifejezéseket adnak valódi megértés nélkül. Pl. megkérheti a ChatGPT-t, hogy írjon egy technikai jelentést idézetekkel ellátva. De gyakran kitalálja ezeket, tévesen idézve a tudományos cikkek címeit és szerzőit is. A válaszaik pontosságát sem ellenőrzik. Az ellenőrzést a felhasználókra bízzák, akiknek nem biztos, hogy megvan hozzá a motivációjuk, készségük, vagy fel sem ismerik, hogy ellenőrizni kell a MI válaszait. A ChatGPT nem ismeri fel, ha egy kérdésnek nincs értelme, és nem ismer tényeket sem.

- Nem átláthatóak. Nem fedik fel, hogy milyen adatok alapján képezték ki őket, milyen forrásokat használtak fel a válaszok megadásához, vagy hogyan generálták ezeket. A rendszerek ahhoz sem elég okosak, hogy megértsék a kérdés helytelen előfeltevését. Így hibás kérdésekre válaszolnak, pl. Melyik amerikai elnök arca van a 100 dolláros bankjegyen? Még ha ezek a rendszerek csak az esetek 10%-ában tévednek is, nem tudni, hogy melyik 10%-ban.

- Tartalmat és fogalmat lop. Az átlátó képességének hiánya igazságtalan az eredeti tartalmak szerzőivel, művészeivel és alkotóival szemben is. A rendszerek nem fedik fel forrásaikat. A legtöbb esetben az alkotók nem kapnak kompenzációt vagy jóváírást, illetve lehetőséget arra, hogy beleegyezésüket adják. Ennek gazdasági vetülete is van. Egy keresőmotornál a találatok a forrásokra mutató linkekkel együtt jelennek meg. A felhasználó nemcsak ellenőrizheti a válaszokat és hivatkozhat a forrásokra, hanem az adott oldalaknak forgalmat is generál. Sok ilyen forrásnak ez biztosít bevételt.

- Korlátozzák a tanulást és a véletlenszerűséget (megjegyzés: a szerendipitást, azaz a véletlen felfedezéssel tanulást, kreativitást). Ezzel pedig a válaszaik hozzájárulhatnak a hamis bizalom és tekintélyérzethez, ami a tájékozatlan felhasználóknak veszélyes lehet. (Ref.: Szabó Eszter)

(4 éve írtuk...) Folytatva a beszámolót az MKE-konferencia Oodiról szóló múlt heti anyagunkat link ...
A tervezők számítottak a nagy forgalomra: a betérő turisták hadára méretezett büfé és toalett is rendelkezésére áll - az utóbbi funkciót külön kiemelte az előadó. Ez talán viccesnek hangzik, de ez nagyon erős szemléletbeli különbség. A földszinten van mozi is.
Az 1. szinten turisztikai információt is kínálnak.
A 2. szint aréna, a helyiek igénye szerint. Önkiszolgáló terek, találkozóhelyek, egész falat betöltő videóképernyők, irodák, tradicionális és új könyvtári funkciók.
Sokan elsírták magukat a dizájn hatására - mint mondta az előadó -, amikor feljöttek a 3. szintre a megnyitó alkalmával. Itt a 100.000 kötetet kínáló polcok 150 cm magasak. Itt (és nem a kijáratnál!) lehet hozzájutni az előjegyzett dokumentumokhoz, illetve lehet kölcsönözni. Ez a szint az olvasótér és az a tér is, ahová gyerekcsoportokat is várnak. Nincs gyerekkönyvtár - hangsúlyozta Tuula Havisto -, helyette családi könyvtárat rendeztek be, ami logikus, mert a gyerekek nem egyedül jönnek, hanem családjukkal (vagy pedagógussal). (Ez a szemléletbeli különbség gyökeresen változtatja meg a szolgáltatásokat, könyveket, programokat.) És persze itt is van kávézó.
További információ a szintekről: link
Az Oodiban önmenedzselt, agilis munkacsoportok dolgoznak (félig önállóan végzik feladataikat, a vezetőknek csak jelentenek, maguk alakítják a napi teendőket). Az előadó szerint jól működik a rendszer, de hosszú volt az út idáig.
Az MKE rendezvényén elhangzott előadásokat az MKE elnökének ígérete szerint nyomtatott kötet fogja néhány éven belül(!) közreadni. (összeáll: Pintér-Tót Barbara, MG)

Ződi Zsolt 2023. ápr. 19. (szerda), 17:30-kor lesz a MIBE-klub vendége: Így változik az információszolgáltatás a mesterséges intelligencia hatására. Bővebben: ...

Sok problémát okozhat, hogy nem tudjuk, válaszadás előtt és közben mi jár egy gép "fejében". Alapfogalmakat is újra kell gondolni, ahogy egyre inkább elterjed a mesterséges intelligencia.
A rendszerek önmagukat programozzák. "Hogy ezt hogyan teszik, és ennek alapján miként döntenek arról, hogyan reagáljanak a bevitt adatokra, azt valójában az sem tudja, aki a rendszert programozta. Ugyanis egy másodperc alatt a rendszer egyes rétegeiben döntések milliói is megtörténhetnek, mielőtt létrejön a válasz" - magyarázza Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatója. ... Ez veszélyes üzem, és az MI-rendszerek működését felügyelő embereket - így például az említett autóban ülő sofőrt - a jog ennek megfelelően kezeli: ha valakinek a keze alatt az MI kárt okoz, azért ő a felelős. Ez hamarosan többekre is kiterjed majd, az Európai Unió kidolgozás alatt álló jogszabályai szerint néhány éven belül a gyártókat és az MI betanítóit is felelősségre lehet majd vonni - teszi hozzá Ződi.

Olyan terület is van, ahol éppen az jelent gondot a mesterséges intelligencia számára, ha túlságosan is konkrét forrásokból merít az eredmény előállításához. A Getty Images fotóügynökség például nemrég pert indított a Stable Diffusion üzemeltetői ellen, mondván: a népszerű képgeneráló mögött álló Stability AI 12 millió, Getty-tulajdonban álló képet használt fel a platform betanítására, engedély vagy ellentételezés nélkül.

Grad-Gyenge Anikó, a Budapesti Műegyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának innovációs és tudományos dékánhelyettese szerint az pedig idővel értékké válhat, ha egy alkotásban csak ember keze lesz benne. Nem lenne meglepő, ha a jövőben például a könyvesboltokban találkozhatnánk "MI-mentes" plecsnikkel.

Túl sokan az MI-re fogják hagyni a döntéseket a jövőben Gerd Gigerenzer szerint, aki viselkedéstudósként évtizedek óra kutatja az emberi döntéshozást. Őt kérdezte a The Wall Street Journal az egyre elterjedtebben használt mesterséges intelligencia, és általában az algoritmusok kapcsán.
Az algoritmusok egyre nagyobb szerepet játszanak az életünkben, legyen szó a vásárlásról, az egészségügyről vagy az oktatásról. Mindez valamilyen módon megváltoztatja az emberi viselkedést is. Meg kell tanulnunk, hogy az MI nem ember. Az algoritmusokat tervező embereknek pedig figyelembe kell venniük a pszichológiai tényezőket is.
Különböző féle algoritmusokról beszélhetünk. A stabil, jól körbehatárolt témák kapcsán az algoritmusok az embernél jobb teljesítményt tudnak nyújtani, pl. sakkban vagy Go játékban. De a komplex területeken nem érdemes bízni bennük, pl. egy vírus előrejelzésében. Ahhoz hogy az MI-ból minél többet ki tudjuk hozni, a világunkat annál inkább kiszámíthatóvá kellene tenni. De azt is meg kell tanulnunk, mikor érdemes egyáltalán MI-t használni.
Az algoritmusok tulajdonképpen csak számításokkal foglalkoznak. A mély neurális hálónak nagyon-nagyon sok rétege lehet, tud festeni vagy szöveget előállítani, de a lényege ugyanaz. Attól még nem értik úgy a szöveget, ahogy az ember.
A kutató szerint több figyelmet kellene fordítani a szabályzatok elolvasására is. Hogy ne mi legyünk a termékek. Legyünk vele tisztában, hogy mit vállalunk. A hasonlata szerint, ha egy kávézó ingyen kávét ad, akkor mindenki oda fog menni, míg a többi helyet bezárásra kényszeríti. De ebben a kávézóban mindent mikrofonnal és kamerákkal rögzítenek. Ehhez a megfigyelő módszerhez hasonlítja Gigerenzer a Facebookot, Instagramot és a többi hasonló céget. Vissza kellene szereznünk az irányítást, és nem elfelejteni a gondolkodás képességét. (ref.: Habók Lilla)

A LibraryThing 2005 óta működő közösségi katalogizáló szolgáltatás link , amelynek azóta több, mint 2,8 millió tagja van, akik több, mint 186 millió könyvet katalogizáltak eddig link .

E szolgáltatás is előrukkolt a mesterséges intelligenciára fejlesztett keresőjével. Az egyelőre a ChatGPT3-ra épülő szolgáltatás 2021 szeptembere előtti kiadványokat tud keresni (egyelőre elég lassan), viszont bár helytelen válaszokat még tud adni, de új könyveket nem talál ki (nem "hallucinál"). Olyan kérdések alapján tud könyveket találni, mint pl. "ifjúsági regény haldokló lányról" vagy "szikrázó vámpírok" esetleg "filmek alien invázióról".

E szolgáltatás azon a területen kínál újat, amely eddig a könyvtárosok privilégiuma volt. Könyvtárosi kihívás, vagy feladat tehát: hogyan tudjuk e szolgáltatást megismerni, használni, illetve meghaladni? (összeáll.: Takács Dániel)

Az MI tehát Szabó Péter, a magyar Microsoft ügyvezető igazgatója szerint is egyértelműen hasznos társ lehet a mindennapokban, amellett azonban nem lehet elmenni, hogy ma még gyakran hibázik. A Bard és a Bing már a bemutatóikon osztottak meg téves infókat, és valószínűleg mindenki találkozott már személyesen is pontatlanságokkal vagy akár konkrét hazugságokkal is, aki használta a ChatGPT-t az elmúlt hónapokban. Ez a nagy nyelvi modellek (LLM, large language model) egyik legégetőbb problémája, és bár a hibázás a tanulási folyamat része, ettől még mindig kellemetlen, és nemcsak a hasznosságot, hanem a bizalmat is könnyen erodálhatja.

Szabó szerint emiatt valóban sok kritika éri a rendszereket, szeretik kipécézni az emberek, hogy ha rossz, hibás választ ad vagy hazudik az MI. Ő sokszor unfairnek tartja, hogy azt várjuk, hogy ha már gép, adjon egzakt választ valamire, amire nemhogy egzakt válasz nincs, de egy spektrumon mozgó vélemények katyvaszából kéne, hogy mondjon valamit. Szerinte ahogy az idő halad, és tanulnak a modellek, egyre jobbak lesznek a már most sem rossz válaszok, de szerinte ha már intelligenciának nevezzük őket, akkor egy kicsit tekintsünk rájuk úgy, mint egy emberre, aki ha elkezd egy új munkakört, az első pár hónapban nem ő lesz a legjobb, hibázni fog, akkor is, ha nagyon okos.

"Ha a haveromat megkérdezem valamiről, hogy melyik a legjobb söröző Budapesten, és ő mond valamit, azt mint vélemény elhiszem, még lehet, hogy ki is próbálom, de nem biztos, hogy abban a pillanatban, hogy ezt kimondta, fekete-fehér ténynek veszem, hogy márpedig akkor ez az, hiszen nincs róla statisztikám" - hozott fel egy példát Szabó, hozzátéve, hogy a szöveggenerátorok bizonyosan hibáznak, nem is biztos, hogy a legjobb választ adják, de ahhoz kellően jót, hogy az emberek hasznos segítséget kapjanak ahhoz, amit keresnek. Ettől még persze ellenőrizni kell a választ, meg kell nézni más forrást is, ami nemcsak az MI-hez, hanem a hírfogyasztáshoz is releváns tanács.

-Én személy szerint most is úgy állok hozzá, hogy néha használom a ChatGPT-t, például egy prezentációra vagy beszédre való felkészüléskor. Az biztos, hogy nem fogadom el feltétel nélkül és olvasom ott fel egyből, de vannak azok az esetek, amikor abban a rövid időben kellően jó a válasz ahhoz, hogy azzal tovább tudjak lépni. Persze kicsit megfűszerezem, hozzáírok, kiveszek, kitörlök ezt-azt, de olyan jó alapot ad, ami egy egyórás munkát le tud húsz percre rövidíteni, és szerintem a minőséget nem is biztos, hogy rontja, sőt, javítja.


Ha nagyon sok időm van gondolkodni valamin, akkor fellistázok tíz-húsz gondolatot, kidobálom, ami mégsem kell, de önmagában ez a listázás eltart órákig vagy napokig - nem jut semmi jó az eszembe, fene egye meg, akkor megkérdezek kollégákat. A ChatGPT-vel volt ilyen élményem, hogy megkérdeztem tőle, szerinte milyen pontokat kellene érinteni a téma kapcsán, és olyanokat is felhozott, amire én nem gondoltam, és azt mondtam, hogy hú, ez jó gondolat. És azon viszont elindultam, utána abba már én tettem bele a saját gondolataimat, de szerintem egy nagyon jó alapot ad, és segíti a mindennapi létet. - foglalta össze Szabó.

Istók Anna (igh., Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ) előadása, a "20 év - 20 ajándék; A gödöllői városi könyvtár innovatív válasza az elmúlt évek kihívásaira" (melyet a két héttel ezelőtti MKE-konferencián lehetett hallani) bekerült az IFLA PressReader Nemzetközi Marketing Díj döntősei közé, azaz az első 10 között végzett. A zsűri kiemelte, mint kiváló marketing gyakorlatot, mely méltó a követésre.

Istók Anna jelezte, hogy meghívást kaptak a rotterdami kongresszusra is bemutatni a teljes projektet.

Felelős civil szervezetként a Könyvtárostanárok Egyesülete most is véleményezte, vagy véleményezte volna a tevékenységi körüket érintő készülő jogszabályt. Pláne, ha a döntéselőkészítők nem az érintettek szempontjaiból indultak ki. (MG)

- A Könyvtárostanárok Egyesületének hozzászólása a 2023. évi ... törvény egyes törvényeknek a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó módosításáról c. jogszabálytervezethez. Bp., KTE, 2023.04.05., 2 p. URL: link

- A rendelkezésre álló néhány nap alatt nem volt módunk a jogszabálytervezetet minden részletére kiterjedően elemezni, és tagságunkkal megvitatni sem. Kérjük, a jövőben több időt biztosítsanak a jogszabályváltoztatások szakmai megvitatására, a társadalmi egyeztetésre!
A hatásvizsgálat legyen megismerhető!
- A törvénytervezet indoklásából hiányzik a hatályosulás utólagos vizsgálatának leírása, az elkészült elemzés elérhetősége vagy legalább annak főbb megállapításainak felsorolása. Az iskolai könyvtárak és könyvtárostanáraik számos területen járulnak hozzá a tanulás, a tanítás hatékonyságához és a tanulói jólléthez. Fontos lenne látni általában és ezen jogszabály vonatkozásában is, hogy ezek mely területen realitások már és mely területeken igényelnek fejlesztést, központi beavatkozást.
Kérjük, hogy a hatásvizsgálatot tegyék nyilvánossá! (...)

Emlékeztetőül: a közalkalmazotti törvény hatályának módosítása is húsvétkor történt, néhány napot adva az érintettek általi véleményezéshez.

A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok:
5 - az egyébként is megrendezendő programokat ebben is el lehet számolni
0 - kimutathatóan növelni tudjuk a használói táborunkat
7 - jó?!
5 - tovább növekszik általa a szolgáltatásaink elismertsége
3 - újabb fellépései lehetőség a központi szervezőknek.
Ha a mostani válaszok megoszlását összevetjük a tavalyiakkal, a következő diagramot kapjuk:
link
A legnagyobb változás talán az "újabb fellépései lehetőség a központi szervezőknek", mely háromszorosára növekedett. (MG)

A könyvtártudományi szakirodalomban már az 1990-es években megjelent a minőségmenedzsment fogalma, továbbá a gyűjteményközpontú szemléletet felváltotta a használóközpontúság. A minőségbiztosításnak több eszköze lehet: használói felmérések, statisztikák elemzése és az etnográfiai módszerek (pl. megfigyelés, interjú, fókuszcsoport), valamint közgazdasági módszerek. A fentiek közül az általános használói felmérések olcsó, megbízható és hatékony eszközt jelentenek ahhoz, hogy megismerjük a felhasználók nagyobb csoportjainak véleményét. A felmérések időbeli és térbeli összehasonlíthatóságát (benchmarking) szolgálja a LibQUAL rendszere, amelyet számos európai könyvtár is átvett az amerikai Tudományos Könyvtárak Szövetségétől (Association of Research Libraries). ...
Azok közül, akik végeztek ilyen felmérést (98 könyvtár), az intézmények közel fele utoljára az előző évben tette, egynegyedük két évvel korábban, 10 könyvtár három éve, 13 pedig négy évvel ezelőtt. A könyvtárak 42%-a saját maga dolgozta ki a kérdőívet, 22% az egyetemmel közösen készítette el azt, 23% a LibQUAL platformját használta, 4% esetében egy külső szervezet kérdőívét használták, 5% más belföldi könyvtárakkal működött együtt, 3% pedig a nemzeti könyvtár felmérésére támaszkodott. (Régiók szerint vizsgálva: Észak-Európában volt a leggyakoribb a LibQUAL alkalmazása, míg Kelet-Európa válaszadó könyvtárai egyáltalán nem éltek ezzel a lehetőséggel.)

Az általános használói felmérések hatékonyak ugyan, de vannak korlátai is. A korábbi tanulmányokkal egyetértve a kutatási végkövetkeztetés azt javasolja, hogy érdemes először egy általános felmérést végezni a használók véleményéről, majd ezt követően az analízis és/vagy a használókkal való közvetlen interakción alapuló etnográfiai módszerekkel egzakt, sokrétű eredmények mutathatók ki. Végezetül a jelentések írása kulcsfontosságú lépés a minőségi szolgáltatásfejlesztés támogatásához. A könyvtárhasználók véleményének feltérképezése egyéb módszerekkel hozzájárul a bizonyítékalapú könyvtárfejlesztéshez. ref.: (Szabó P.)

Egymástól különböző szervezeti kultúrák találkozása nem mindig egészítik ki egymást, hanem konfliktusba torkollhat, mint például az MTVA és Fortepan között kialakult digitalizált korhű fotóanyagok gyűjtése és felhasználása.

"A közmédia feladata és kötelezettsége a rábízott médiavagyon védelme, és az azzal történő mindennemű visszaélésekkel szembeni fellépés" - írja levelében az MTVA képviselője. (Ugyanarról a közmédiáról beszélünk, ami ismerten a kormány narratívájának hangos közvetítője, és idén körülbelül 127 milliárd forintnyi közpénzből gazdálkodik.) ... A közlemény azzal a felhívással zárul, hogy bárki lehet a Nemzeti Fotótár közösségi szerkesztője - ami kellően ironikus, mikor a szöveg éppen a legnagyobb közösségi fotóarchívumnak megy neki. (Kreatív) Ld.: link .

Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, a Fortepan a hét elején kemény hangvételű levelet kapott az MTVA jogi vezetőjétől, amiben a közmédia több fotó eltávolítását is követelte az archívumtól arra hivatkozva, hogy valójában ők a képek jogtulajdonosai.

Török András, a Fortepan egyik menedzsere posztjában némileg árnyalta a helyzetet. Azt írta,
link ezek a képek az MTVA-nak nincsenek meg, a Fortepannak pedig akkor sincs joguk a képek közzétételére, ha leletmentésben, vagy közvetlenül a fotós családjától jutott el hozzájuk. Török szerint nagyjából ezer képről van szó - ami a Fortepan 180 ezer képet is meghaladó gyűjteményéhez képest elenyésző.

"Ahogy bárki, az MTVA is letöltheti a képeket, és hozzáadhatja a saját archívumához. Vajon miért nem járnak el így, az izmozás helyett? Mert pénzért akarják árulni a képeinket, magánembernek 2500, cégeknek 15 000 forintért. És úgy vélik, ha a Fortepanon ingyen hozzáférhető, akkor nekik senki sem fog fizetni. Jól gondolják. De ha mi levennénk, akkor se fognak tőlük venni, különösen nem ezeket" - tette hozzá Török. (HVG)

Az MTVA korábbi válaszára a Fortepan nevében Tamási Miklós is reagált az archívum Facebook-oldalán még szerdán. Tamási arról írt, butaság lenne további nyilatkozatokat tenni, inkább beszélgetni kéne. Szerinte az MTVA-archívumot és a Fortepant kezelő munkatársakat ugyanaz a motiváció hajtja, ezért nem is feltétlen törvényszerű, hogy üzenetekkel vagy bírósági eljárásokkal kommunikáljanak. Megerősítette Török értesülését: "Fölhívtam telefonon Répászky Lipótot, az Archívumi Osztály vezetőjét. Többek között beszéltünk arról, hogy a közeljövőben jó lenne valamilyen nyilvános platformon beszélgetést szervezni a kérdésről, ahol szó eshet a két archívum filozófiájáról és gyakorlatáról, beszélhetünk a szabad hozzáférés és felhasználás kérdéseiről, szerzőkről és gyűjteményekről is." A részletekkel, azt ígérte, hamarosan jelentkeznek.

Szerdán adták át az Ukrán Könyvespolcot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában. Az eseménnyel kapcsolatban a Központi Könyvtár igazgatója, Farkas Ferenc elmondta, az átadással egy nemzetközi kezdeményezéssorozathoz, az Ukrainian Bookshelf projekthez csatlakoztak.
"Ez a hálózat már szinte mindenhol jelen van, ahol nagyobb létszámú menekült tartózkodik - mondta Farkas Ferenc - a Budapesten létesült pont a 35. a világon. Az Ukrán Könyvespolc annak lehetőségét teremti meg, hogy a menekültek anyanyelvi irodalomhoz jussanak".
A hazai kezdeményezés Ukrajna Magyarországi Nagykövetségétől érkezett, de az igazgató állítása szerint már korábban is látogatták a könyvtárat menekültek, ők még többnyire a háború kitörésekor ideérkező kárpátaljai magyarok voltak. A FSZEK korábban magyar nyelvű gyerekkönyveket juttatott el a főváros által működtetett ideiglenes menekültszállásokra - idézi föl kiemelve, hogy az intézmény jó kapcsolatot ápol a beregszászi járási központi könyvtárral.

Őszre megújul a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár. Korszerű homlokzati nyílászárókkal, modern padlózattal, valamint új bútorokkal is gazdagodik az intézmény. A munkaterületet a napokban adták át a közbeszerzésen nyertes beruházónak.
"Eredetileg egy új könyvtárépületet szerettünk volna építeni, azonban az elnyert összeg, amit a zsinagógával együttesen szerettünk volna megvalósítani, végül kevesebb lett, így az újról le kellett mondani. Közben az építőiparban látványosan emelkedtek az árak, így végül amellett döntöttünk, hogy a régi könyvtárépületet újítjuk fel. Az elnyert pályázati összeg erre sem volt elegendő, úgyhogy ki kellett egészíteni az önkormányzatnak több, mint 100 millió forinttal. Hat hónapja van a felújításra a kivitelezőnek, reményeink szerint szeptemberben már egy megújult könyvtára lesz Várpalotának" - mondta el kérdésünkre Campanari-Talabér Márta, a település polgármestere.
A 272 millió forintból megvalósuló beruházás keretében többek között új padlózatot, álmennyezetet és bútorzatot kap a könyvtár, valamint a nyílászárók mellett a tető teljes cseréje, valamint hő- és vízszigetelése is megtörténik.
"Az esztétikai mellett a legfontosabb az energetikai megújulás, hiszen az elmúlt esztendő megtanított bennünket a fenntarthatóság, a költséghatékony működtetésére" - tette hozzá a polgármester, akitől megtudtuk, a megújult belső terek mellett modern külsőt is kap a könyvtár. Az épület kívülről a Táncsics utcai üzletsor hangulatát idézi majd. Egy helyi építész, Enyedi Imre a tervező.
Az átadást követően - várhatóan szeptember közepén - a kényelmes, klimatizált helyiségekben új szolgáltatásokkal is várja majd az olvasóközönséget a Krúdy Gyula Városi Könyvtár.

A webarchiválás kapcsán fontos felhívni a felsőoktatási alapképzésben résztvevők figyelmét arra, hogy mennyire tünékenyek a weben tárolt információk. Az Ohio államban működő Daytoni Egyetem könyvtárosai és levéltárosai egy tanterven kívüli programot indítottak Állampolgári webarchiválás (Citizen Web Archiving) címmel, melyben felhívják a hallgatók figyelmét a webarchiválás jelentőségére, bemutatják a számukra, hogy az intézmény keretei között milyen eredményei vannak a webarchiválási tevékenységnek, milyen etikai alapelveket kell szem előtt tartani az internetről származó információk gyűjtése közben, illetve miként tudnak ők maguk részt vállalni e tevékenységben.

A 2020 őszén elérhető oktatóanyagot 1343 diák végezte el, rögtön az első napon 100-an. Ami a résztvevők által archivált weboldalakat illeti, az első három leggyakoribb kategória a "társadalmi aktivizmus", a "vallás" és a "hírek" volt. (Az egyetem katolikus szellemiségben működik.) 97,5% válaszolta azt, hogy fontos, hogy a nagyközönség is aktívan részt vállaljon a webarchiválásból.

Az Állampolgári webarchiválás program ezáltal megfelelt az egyetem átfogó tantervi céljainak (közösségi gondolkodás, kritikai szemlélet), igazolva, hogy a webarchiválás pedagógiai eszközként is alkalmazható. Sikerült tudatosítani a hallgatókban, hogy a ma archivált anyagok a jövő fontos történeti forrásai, és amit ma feltesznek az internetre, az dokumentálja az egyén látásmódját a jövő számára, és mint ilyen, értékkel bír. Az állampolgári webarchiválás erősíti az egyéni szerepvállalást a kulturális örökség sokszínű megőrzésében. Ezen a tanterven kívüli programon keresztül a hallgatók megtanulhatták, hogy a webarchiválás nem kizárólag közgyűjteményi feladat: a jelen webes lenyomatainak gyűjtése közös társadalmi felelősségünk, melybe önkéntesként bárki bekapcsolódhat. (Közösségi webarchiválók: a webarchiválás alkalmazása pedagógiai eszközként; ref.: Németh M.)

Az egy alkalomra szorítkozó információs műveltségi műhelymunkák vitathatatlanul a leggyakoribb oktatási módszerek közé tartoznak. A velük kapcsolatos kihívások főként ugyanannak a foglalkozásnak a megismétléséből fakadnak. Emellett kezelni kell a hallgatók nagy számát, valamint az időbeosztás és az időbeli korlátok okozta konfliktusokat. Az egyik stratégia e problémák egy részének leküzdésére az, hogy a jelenléti oktatás helyett online, aszinkron videókat alkalmazunk. Egy első szemeszteres, bevezető biológia szakos kurzus esetében a Kalifornia Állami Egyetemen (Fullerton, CA) a természettudományi-műszaki (STEM) könyvtáros 2018 és 2020 között vizsgálatot végzett a jelenléti képzés, a laboratóriumi foglalkozásokon megnézett oktatóvideók és a foglalkozások előtt megnézendő videók módszereinek összehasonlítására az információs műveltségi képzésben. A hallgatók körében elvégzett felmérés azt mutatta, hogy az online oktatóvideóknak egyedülálló előnyeik vannak, amelyek túlmutatnak az Y és a Z generációs hallgatók preferenciáinak való megfelelésen.

A hallgatói felmérés tanúsága szerint a résztvevők mindhárom oktatási módszert (jelenléti képzés, az órán megtekintett oktatóvideó, az óra előtt megtekintett oktatóvideó) "jónak" vagy "kiválónak" értékelték, emellett mindegyik esetén hasonló mértékben érezték úgy, hogy nőtt a magabiztosságuk az irodalomkutatás terén: közel egynegyedük "viszonylag magabiztosnak", közel háromnegyedük pedig "magabiztosnak" érezte magát a képzés után. A szabad szöveges válaszok pedig azt mutatták, hogy a hallgatók mindegyik oktatási formának értékelték az előnyeit; változtatásként a jelenléti oktatásnál a videók bevezetését javasolták, míg az aszinkron online képzésnél csak kisebb módosításokat tartottak indokoltnak. A jövőre nézve arra számíthatunk, hogy az egyszeri, aszinkron műhelymunkák iránti preferencia nőni fog, mivel a Z generáció és a fiatalabbak számára a videók számítanak a leggyakrabban használt információforrásnak. (Egyszeri, aszinkron könyvtári oktatás a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika területéről; ref.: Koltay T.)

(Frissítve) Korábban számos példát hoztunk arra, hogyan lövik önként lábon magukat a könyvtárak is, szakmainak vélt buzgóságukban. Hogy mások hibájából is tanulhassunk, néhány korábban idézett példa a témában:

Cikkek sora és sok tapasztalat szerint esélyes, hogy
- a kötelező olvasmányok kiölik az olvasás szeretetét link
- az olvasásnépszerűsítés bevett formái leszoktatnak az olvasásról link vagy link és link
- több évtizedes könyvtárnépszerűsítés mellett lassan csökken a könyvtárhasználat link
- a gyerekek jutalmazása elveszi az örömöt link
- a hittanoktatás sokakat immunizál a vallással szemben link
- az elrettentőnek szánt szívhang-rendelet érvénybe lépése után nőtt az abortuszok száma link
- a testnevelés-oktatás jelen gyakorlata eltávolít el a sporttól link
- a szociálpolitika hatására növekedtek a jövedelmi különbségek link
- a kormány drogmentes Magyarország elképzelésének következménye: rosszabbodott a droghelyzet link

Az apropó pedig:
Beer Miklós, a váci egyházmegye nyugalmazott püspöke szerint "A kedves népszokások teljesen mellékvágányra viszik a húsvét üzenetét. Gyerekes elképzeléseink maradnak meg, és nagyon keveset beszélünk Jézus nagypénteki kereszthaláláról mint az emberiségért vállalt isteni áldozatról, illetve a feltámadás komolyságáról. Kimarad az életünkből, hogy hiszünk-e a halál utáni életben, az Úristen végtelen irgalmas szeretetében, hiszünk-e az isteni igazságszolgáltatásban.
(...) Túl sok energiát fordítunk a gyerekek vallásos nevelésére, de kevesen jutnak el a felnőtt hithez" - jegyezte meg.

(Ez egy szolgáltatói reklám. Emellett érdemes átgondolni a tartalmát. - MG) - A QR kódok mindenhol megtalálhatók. És mégis...
...akárcsak a QR-kód hibái is! Gondold át. Milyen gyakran láttad:
- QR-kód a tévében, amely eltűnik, mielőtt még elővenné a telefonját?
- QR-kód egy olyan táblán, amely túl kicsi vagy túl távol van a beolvasáshoz?
- QR-kód, amely hibás linkhez vezet?
De mi a legnagyobb hiba az összes közül? Ami mindenhol feltűnik... Bár talán mi magunk sem vesszük észre. Annek ellenére, hogy nagyon könnyű javítani. - A nyomonkövetésről, vagy annak hiányáról beszélünk. Túl sokan készítenek QR-kódot, de nem tudják megállípatani:
- Hányan szkennelték be
- Hatékony volt-e a kampány
- Működik-e a QR-kód stratégiánk?
S ha ezt nem tudjuk, akkor hiábavaló minden ráfordítás. De próbáld ki ezt a megoldást: ha a QR-kódjainkat a Bitly-vel készítjük, pontosan láthatjuk, hányan olvasták be őket. (ford.: MG)

Minden érdeklődő számára könnyen elérhetővé vált a Századok folyóirat (1-156. évfolyam), valamint a Századok könyvek sorozat első öt kötete egy helyen, a Hungaricana Közgyűjteményi portálon, a Szakgyűjtemények cím alatt link . A lapszámokat a továbbiakban immár kódszám használata nélkül, közvetlenül a portálra belépve olvashatják.

Határon túli magyarokról, nem csak határon túli magyaroknak! Podcast indult januárban a Pátria Rádió hullámhosszán és podcast csatornáin, melyben a határon túli magyar léttel, mindennapokkal, kultúrával, politikával foglalkoznak kis- és nagylátószögben. Egy szlovákiai, egy vajdasági és egy erdélyi újságíró beszélget saját közösségének perspektívájáról: Finta Márk, Parászka Boróka és Pressburger Csaba.