Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  
 


KIT hírlevél: 2020/36., szept. 30.

Szerkesztő: Mikulás Gábor

Hírek

Szakkönyvtárak és információszolgáltatási életciklusuk 1. (olvasóink szavazatára)
10 százalék havonta, 54 százalék soha nem jár könyvtárba (TÁRKI)
Megkérdeztük: Mennyire jellemző, hogy a tehetségesek jutnak előre a könyvtárban?
Küzdelem az infodémiával - hol a használható vírusinformáció? (olvasóink szavazatára)
Nagyot ugrott az e-könyvek értékesítése a vírusidőszakban
Miért lenne érdemes könyvtárhoz fordulnia e-könyvért a használónak?
Amikor egy csapat tagja a könyvtáros és a bölcsész kutató
Gyerekekkel helyén kezelni a homoszexualitást? - Tabusítás helyett megbeszélés, könyvekkel
Van, ahol még mindig nem használószempontú a polcrend - máshol példát mutatnak
Mindenki hozza saját patológiáját, a szöveggel kapcsolatos averzióit, mániáit - online könyvklub
Könyvtári naptár 2021-re - no de milyen motívummal?
Az internetező könyvszeretők 18 százaléka megy könyvtárba az új könyvekért
Országos teljesítmény-adatok - egy kattintásra
Olvasás- és könyvtárpropaganda-mérleg - A magyarok 45 százaléka nem szeret olvasni
Napelemek a könyvtáron - a tájékoztatás részévé vált
Könyvet, papirost tűzbe nem szabad! - apasztási félelmek kezelése
Napi 15 perc olvasást javasol a cégvezető
Használói élmény: Google Scholar vs. könyvtári felfedező rendszerek
Minikönyv-gyűjteményhez jutott a pápai városi könyvtár

Analógiák

Szeretnél részesedni a TikTok sikeréból?

Kisszínes

Lekapcsolta a Facebook a legnagyobb magyar járványtagadó oldalakat
A Belarusz Nemzeti Könyvtár kifejezetten ajánlja, hogy ne kölcsönözze ki senki a műveimet
Így bontsd le az akadályokat a szervezeti kreativitás előtt - ha képes vagy rá


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.



Hírek

Szakkönyvtárak és információszolgáltatási életciklusuk 1. (olvasóink szavazatára)FEL

Nem csak az információnak, hanem az információs szolgáltatásnak is van életciklusa. Mindkettő függ a veszélyektől, politikától, környezeti tényezőktől és váratlan pusztulástól. Még a leghatékonyabb modelleknek is elég rugalmasnak kell lenni a túléléshez. A kiszolgált vállalatok és közösségek is fejlődnek. Ez az állandó változás nem mindenkinek nyilvánvaló, sokan az itt és most elv szerint gondolkodnak.
- A közelség és a státusz kevésbé számít: egy információs szolgáltatás életciklusa megmutatja, mennyire értékelik a használók a könyvtárat az idő múlásával. Finoman és hirtelen is változhat, hogy mi számít. Például a közelség mindig is sokat számított. Hogy a könyvtár a kutatóközpontok magja legyen. Ma viszont a szolgáltatások virtuális, online környezetbe tevődtek. Már kevésbé fontos a könyvtár fizikai közelléte. Ugyanígy az impozáns kinézet, kazettás mennyezet sem annyira fontos már.
- Mi számít most? Azok a könyvtárak kerültek jó pozícióba, amelyek érezték a fontosság eltolódását más irányba. Az interperszonális és kommunikációs készségekre helyeződött a hangsúly. Elmagyarázni az életciklus összetevőjeként megjelenő kutatást, hozzáférést, megőrzést. A célokat össze kell hangolni a kapcsolódó szervezet (vállalat) céljaival is. Nem minden cégvezető hisz a könyvtárak jövőjében. Az információs szolgáltatásoknak is elég hívogatónak kell lenniük, kiépíteni a saját márkájukat. Elmesélni a helyi sikereket, hogy minél több ember hallja. (ref.: Habók Lilla)


10 százalék havonta, 54 százalék soha nem jár könyvtárba (TÁRKI)FEL

A kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók közül
- 34% legalább havonta
- 17% legfeljebb félévente
- 22% évente legfeljebb egyszer vagy ritkábban, mint évente
- 27% egyáltalán nem látogat könyvtárat. A 14. ábra ezeket az arányokat mutatja részletesen, összehasonlítva a teljes felnőtt magyar népességre jellemző mintázattal (ld. az alábbi linken elérhető kutatási jelentés 37. oldalát).
A teljes magyar felnőtt lakosság esetében az arányok:
- 10% legalább havonta
- 18% legfeljebb félévente
- 18% évente legfeljebb egyszer vagy ritkábban, mint évente
- 54% egyáltalán nem látogat könyvtárat.

A TÁRKI a felmért két csoportban végzett kutatást olvasási és könyvvásárlási szokásainak feltérképezésére:
1. online: rendszeresen olvasó, interneten elérhető felnőtt népesség (A célcsoportot online kérdőív megválaszolására kértük, melyet a TÁRKI online platformjain tettünk közzé, valamint számos könyvpiaci szereplő által - könyvkiadók, könyvterjesztők weboldalán, hírleveleiben és Facebook-oldalain, valamint könyvolvasással kapcsolatos egyéb Facebook-csoportokban - terjesztettünk, hogy elérjük a kutatás célcsoportját. Az online kérdőívet 2020. június 26. és augusztus 5. között 2910 fő töltötte ki. Közülük 2704 fő Magyarországon, 82 fő valamely környező országban lakik, míg 111 fő távolabbi külföldi országban él, 13 fő pedig nem adta meg (külföldi) lakóhelyét.
2. országos: teljes felnőtt magyar lakosság - Magyarországon élő 998 felnőtt válaszolta meg, amely minta a 18 éves és idősebb, nem intézményes háztartásban élő magyarországi magyar népességet nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhelyének településtípusa szerint reprezentálja. A személyes megkérdezéssel végzett reprezentatív adatfelvétel a TÁRKI negyedéves omnibusz kutatásai keretében zajlott, július 16-25. között. A személyes adatfelvétel során lekérdezett kérdőív kérdései teljes mértékben megfelelnek az online kérdőív egy részének, így a személyes és online kutatások eredményei összehasonlíthatók, azonban az online kutatás során egy részletesebb kérdőív került lekérdezésre, ezért az adatok egy része csak a kifejezetten könyvolvasó internethasználók csoportjára, és nem a teljes népességre vonatkoztatva ismert.


Megkérdeztük: Mennyire jellemző, hogy a tehetségesek jutnak előre a könyvtárban?FEL

A tájékoztató jellegű válaszok:
3 - Általában
7 - Általában nem
20 - Hol így, hol úgy
7 - Szinte sohasem
1 - Teljesen; a tehetségesekből lesznek a vezetők.
Ha az 5 évvel ezelőtti adatokkal összevetjük, akkor (reprezentatív felmérés hiányában) úgy láthatjuk, hogy csökkent a szakmai igazságosságba vetett bizalom; növekedett a kontraszelekció. A korábbinál is kevésbé számítanak a szakmai értékek az előmenetelnél. Hogy ez szakmai, vagy országos szintű percepcióm, az további, alaposabb felmérést igényelne. A 2015-ös és 2020-as adatok itt láthatók: link (MG)


Küzdelem az infodémiával - hol a használható vírusinformáció? (olvasóink szavazatára)FEL

Minden könyvtáros számára fontos lenne, hogy meg tudja védeni saját magát, a könyvtár látogatóit és a közösséget a járványról terjedő információktól. A COVID-19 felborította az életünket, és egy új szót is bevezetett: ez az "Infodemic" (vírusinformáció). A WHO úgy definiálja a fogalmat, mint "információban való bővelkedés - némelyik pontos, némelyik nem - ami megnehezíti, hogy megbízható forrást találjunk, amikor szükség van rá." A Google-lel, Facebookkal és Twitterrel együttműködve a WHO biztosítja, hogy a saját információi jelenjenek meg a keresési eredmények elején.
A tech-óriások saját tervvel álltak elő, hogy a platformjukon megjelenő hamis információk ellen küzdjenek. A Facebook trükközik a keresési eredményekkel, hogy hiteles orvosi forrásokhoz irányíthassa az embereket, valamint eltávolítja az egészségügyi szervezetek által hamisnak jelölt tartalmakat. Ha a Twitteren rákeresünk a "coronavirus" kulcsszóra, szintén hiteles források felé leszünk irányítva. A hiteltelen híreket, tweeteket eltávolítják. Az Európai Unió Tanácsa is számos programot hozott létre, hogy a hamis információk ellen harcoljanak.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük a pánikot és megtudjuk az igazságot? Először is gondoljuk át, amiről olvastunk, keressünk hasonló cikkeket ugyanazokkal az állításokkal. Ha a cikkek szemben állnak egymással, nézzük meg a forrásukat, az alapként szolgáló tanulmányokat. Nézzük meg a grafikonokat is, hogy pontosan reprezentálják-e a tudományos kutatás eredményeit.
Ezenkívül, tegyünk fel magunknak néhány kérdést:
- Elfogadható az információ?
- A cikk címe a "Titkok, amiket az orvosok sem mondanak el" egyik variációja? - Az orvosok nem fogják eltitkolni a tudásukat.
- Milyen régi a cikk? - A régebbi tényeket a cikk írása óta esetleg megcáfolhatták.
- Ha az áttörés egy gyógyszerről szól, tesztelték már embereken? - Ha még nem, akkor hosszú út áll előtte, mielőtt a piacra kerülhet.
- Van komment szekció? - Mások már kommentelhettek, hogy nem igaz a hír.
- Mi történik, ha beírjuk a keresőbe olyan kulcsszavakkal, mint "hoax" vagy "clickbait"? - Lehet, hogy találunk olyan cikket, ami már megcáfolta. (ref.: Salamon Sára)


Nagyot ugrott az e-könyvek értékesítése a vírusidőszakbanFEL

2020 hatalmas fellendülést hozott az online szolgáltatásokban, például a filmek streamingjében, a videojátékok és a könyvek forgalmában. 2020 márciusától kezdődően a digitális könyvek értékesítése mindenhol legalább 20%-kal nőtt (miközben a nyomtatott dokumentumok szenvedtek). A digitális könyvtári forgalom 55%-kal robbantott - írja a PublishDrive e-könyv kiadó tájékoztatója.
2019 és 2020 között a PublishDrive-on keresztül az e-könyvek értékesítése összességében 60%-kal nőtt. A növekedést leginkább a mobil és táblagép-alkalmazások, az előfizetői szolgáltatások, valamint a nemzetközi könyvtári hálózatok adták.
S hogy miért a könyvtárak? Mert a könyvtár költséghatékony módja az olvasásnak. Ez az olvasó számára kis kockázati lehetőség egy új szerző könyvének kipróbálására.
Az e-könyv kölcsönzés modellje különböző lehet. Például a Hoopla e-könyv-szolgáltató kölcsönzés esetén értékesítést indít, amikor az olvasó kölcsön vesz egy címet. A Bibliotheca e-könyv-szolgáltató viszont a standard könyvtári modellt használja: fizetés használatonként. (ref.: MG)


Miért lenne érdemes könyvtárhoz fordulnia e-könyvért a használónak?FEL

Jentetics Kinga (PublishDrive): Ahogy én látom, az e-könyv nem konkurenciája a hagyományosnak, hanem kiegészítik egymást, [és a digitális formátum] elér egy új célközönséget is. Aki papírkönyvet olvas, nagyrészt soha nem olvasna e-könyvet, viszont rengeteg olyan olvasó van, aki e-könyvet olvas, hangoskönyvet hallgat, de nem olvasna ennyi papírkönyvet.
A print piac nagyjából beállt, viszont az e-könyv növekedett, illetve most a hangoskönyv a legnagyobb trendben növekedő formátum. Nyilván nagyon alacsony bázisról indul, van hová növekedni. Teljesen más esetekben hallgatnak az emberek hangoskönyvet, mintha olvasnának: például vezetés közben, mintha zenét hallgatnának. Ez egy nagyon érdekes tény a piacon.
Az e-könyvek abszolút növekedést mutatnak. Magyarországon a legnagyobb kiadókkal dolgozunk együtt, és azt látjuk, hogy az eladásuk 40-50 százaléka külföldről érkezik, hiába magyar nyelvű a tartalom. Ezt a trendet - hogy mennyire sok olvasót lehet elérni világszerte a meglévő kontentjükkel, bővíteni az eladásukat - nagyon sok esetben alulbecsülték pár évvel ezelőtt.
Régóta lobbizunk azért, hogy az e-könyvek áfája is 5 százalék legyen. A papírkönyvek eladása csökkent, mindenki a digitális felé fordult, viszont ott ebbe a problémába ütköztek a kiadók.


Amikor egy csapat tagja a könyvtáros és a bölcsész kutatóFEL

A digitális tudományos kutatások elterjedésével a bölcsészettudományok művelői egyre komplexebb kutatócsoportokban és partnerkapcsolatokban vesznek részt, a felsőoktatási könyvtárosok pedig innovatív szolgáltatási modelleket dolgoznak ki a kutatók igényeinek kielégítésére. Jelen tanulmány megvizsgálja a közös munka módjait a bölcsészettudományi kutatások területén azáltal, hogy szintetizálja két, a bölcsészettudományi kutatási gyakorlatokra irányuló minőségi vizsgálat válaszait, továbbá felkínálja a több szereplős kutatások osztályozását, amely magában foglalja a kollaboratív, konzultatív és tranzakciós alapú kutatási együttműködéseket a kutatók, a hallgatók, a felsőoktatási személyzet és az egyéb lehetséges érdekelt felek körei között. A bölcsész tudósok önbevallásos kutatási szokásait alapul véve a szerzők ajánlásokat fogalmaznak meg azon felsőoktatási könyvtárosok számára, akik digitális bölcsészeti szolgáltatási modelleket fejlesztenek és tartanak fenn. (Együttműködés, konzultáció vagy tranzakciók: a csoportmunka módjai a bölcsészettudományok területén és stratégiák a könyvtárosok bekapcsolódásához; sajnos csak autoref.)


Gyerekekkel helyén kezelni a homoszexualitást? - Tabusítás helyett megbeszélés, könyvekkelFEL

Ha valamit nem mondasz el gyerekednek, akkor azt nem tőled, hanem kerülőúton fogja megtudni. Téged pedig a tabusítóként fog kezelni: a hátad mögött fogja tárgyalni a témát. Akkor is, ha megbeszéled vele, de nem vagy őszinte. - Ezen egyszerű képlet mentén nem olyan nehéz belátni, hogy a gyerekeket előbb-utóbb érdeklő témákat érdemes az életkora szerinti szinten, őszintén megbeszélni. Sokkal nehezebb a helyzet, ha a témával kapcsolatban a felnőttnek is komplexusai vannak, mert vele sem beszélték meg a tabukat, elfojtásokat, netán meg is sebződött az adott ügyben. Ilyen módon zsákutca a számunkra érzékeny pontot jelentő témával kapcsolatos irodalmakat eltüntetni. Könyvtárak esetén ez még kényesebb kérdés, ugyanis a könyvtár - névleg mindenképpen, optimális esetben a valóságban is - elkötelezett a pártatlan tájékoztatásban. A magyar könyvtárosok 2006-ban kiadott (sajnos az MKE oldalán csak képként, nem kereshetően elmentett) etikai kódexe link hitet tesz
- "az esélyegyenlőség, szellemi szabadság mellett" (II. Alapértékek)
- "Saját nézeteivel eltérő tartalmakat is beszerez" (IV. A gyűjtemény gondozása)
- "A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel." (IX. Társadalmi kapcsolatok).
Így hát - ha máshol nem is, a könyvtárban a fiatalok számára is hozzáférést kell biztosítanunk a máshol esetleg tabusított tartalmakhoz. A könyvtár ilyen módon megalapozottan lehet büszke a tabutémákat is kínáló állományára. (MG)
- Kapcsolódó: Dúró Dóra a sikerlista élére darálta a Meseország mindenkié kötetet, el is fogyott link A Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Dúró Dórának: El a kezekkel a könyvektől! link
(A magyar könyvtárosok teljes etikai kódexe: link

Régebbi hírforrás(ok): Gyereket, szülőt érzékenyíthetnek a könyvtárak - a pedofília ellen link Pompás gyerekkönyv az állatok szex..., akarom mondani: szerelmi életéről link A szűzhártya mítoszai - szemellenző-nyitogatás (videó) link Miért jó a fiúknak az orális szex? - Mehet a Yelon qr-kódja a 305-hoz, a polcra? link

Van, ahol még mindig nem használószempontú a polcrend - máshol példát mutatnakFEL

A turisztikai / földrajzi témájú könyveket lehet használó, illetve könyvtár osztályozási szempontú rendben is feltenni a polcra. Nem kérdés, hogy a minőséget meghatározó használó mely szempontot kedveli. A link oldalon 3 esetet mutatunk:
- Jászberényi Városi Könyvtár
- Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár
- a harmadik, állományközpontú megyei könyvtárat nem nevesítjük.
A jászberényi könyvtár az elrendezéssel felülértékesítést is gerjeszt: az útikönyv mellett egyhelyben térképet is kínál. Az elrendezéssel nyertes tehát
- a használó (nagyobb kényelem),
- a könyvtár (felülértékesítés lehetősége).
Vesztes: a hagyományos állományközpontú szemlélet. (MG)

Régebbi hírforrás(ok): Turisztikai könyvek: a használói igények vagy szakrend szerinti a polcrend? link

Mindenki hozza saját patológiáját, a szöveggel kapcsolatos averzióit, mániáit - online könyvklubFEL

Gulyás Márton (Partizán olvasóklub link ) úgy tartja, a szépirodalom, meg úgy általában az írott szó népszerűsítéséhez, közösségivé tételéhez több dolgot kellene tenni, mint a jelenleg bevett gyakorlat, azaz hogy egy-egy könyvújdonság kapcsán tető alá hoznak néhány író-olvasó találkozót, és a szerző ad pár interjút. "A közös olvasás szerepe hatalmas, már csak azért is, mert hihetetlenül jól össze tud kötni olyan embereket, akik nem feltétlenül találnának egymásra. Ez szépen rezonál arra is, amit David Foster Wallace megfogalmaz a Végtelen tréfa c. kötetben, hogy mindenki hozza saját patológiáját, a szöveggel kapcsolatos averzióit, mániáit, és valahogy mindez mégis kitárgyalható hétről hétre a képernyőn keresztül, miközben az olvasók bekapcsolódnak a kommentszekcióban, és elképesztően színvonalas kommentfolyamok jönnek létre" - mondja Gulyás Márton. Szerinte a közös olvasáshoz kifejezetten előnyös az online terep, felszabadítóan hat, hogy nem performatív esemény, így könnyebb átadni magunkat a beszélgetésnek, a kötet felfedezése nyújtotta örömnek, ami a színpadon merevebb és elidegenítőbb lenne.

Régebbi hírforrás(ok): Hogyan rétegezi a gondolkodást az online könyvklub? - A te könyvtáradnak van ilyene? link

Könyvtári naptár 2021-re - no de milyen motívummal?FEL

Lassan itt az ideje elgondolkodni a könyvtári naptár készítésén. Legyenek rajta a kincseink, amelyekre büszkék vagyunk! Azt hiszem, ebben senki nem mond ellent? De melyek is azok?
- Kínálatközpontú, a marketingorientáció alacsonyabb szintjén lévő könyvtárak esetén egy-egy értékes könyvtári tétel, enteriőr vagy hasonló
- Használóközpontú, a marketingorientációban előbbre álló könyvtár esetén a használók örömei, céljai kerülnek előtérbe.
És persze van számtalan kreatív megoldás, amellyel a könyvtár ki tud törni megszokott poroskás imázsából. (Keress a KIT-ben naptár kifejezéssel!)
Egy korábbi hírünk link a használók megszemélyesítését veti fel. (MG)

Régebbi hírforrás(ok): Milyen erős könyvtárad marketingkultúrája? link

Az internetező könyvszeretők 18 százaléka megy könyvtárba az új könyvekértFEL

Az internetező könyvszeretők 2 és félszerese inkább vásárol, mint könyvtárba megy az új könyvekért - derül ki a TÁRKI friss felméréséből:
- A kifejezetten könyvkedvelők legalább annyira szeretnek könyvesboltban vásárolni, mint online megrendeléseket lebonyolítani, ugyanis az online kitöltők 88%-a vásárolt nyomtatott könyvet könyvesboltban az elmúlt egy év során és szintén 88% azoknak az aránya, akik interneten keresztül magyar online áruházban szereztek be könyveket.
Ugyanakkor az internetező könyvkedvelők gyakrabban látogatnak online, mint hagyományos könyvesboltot. A leginkább vásárlásra ösztönző akciók közé tartoznak az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85%-a használ ki tudatosan, miközben bő felükre (55%) jellemző a vásárlás elhalasztása az időszakos akciók idejére. Az online kitöltők
- közel fele (49%) elsősorban akciós áron vásárol (könyvesboltban vagy interneten) új kiadású könyveket,
- miközben egyhatoduknak (18%) a könyvtári kölcsönzés az elsődleges könyvszerzési stratégiája.


Országos teljesítmény-adatok - egy kattintásraFEL

Innováció a KIT-ben :-) A sajnos egyre elavultabb külső mögött igyekszünk - az adott műszaki kereteken belül - a használói kényelmet fokozó újdonsággal előállni. Mostantól például új címke működik: "Országos teljesítmény-adatok". A legördülő menüben erre kattintva link egyelőre 12 db, döntően magyar vonatkozású tétel jelenik meg olyan témákban, mint:
- könyvtárhasználati statisztikák
- olvasási statisztikák
- könyvtárosok társadalmi imázsát mutató statisztikák. (MG)

Hírforrás: KIT-információ
2020. szeptember 30.  • Továbbküldöm a hírt

Olvasás- és könyvtárpropaganda-mérleg - A magyarok 45 százaléka nem szeret olvasniFEL

Harminc év alatt harmadára esett vissza a rendszeresen olvasó felnőttek aránya. Az e-könyv még az irodalomkedvelőknél sem tud betörni a piacra. Aki olvas, az havi 12 ezer forintot sem sajnál könyvekre.
Egy friss kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen (legalább hetente) olvas, egyharmaduk alkalomszerűen, míg több mint felük (53 százalék) egyáltalán nem olvas. A férfiak többsége szinte soha nem olvas könyvet - írja a napi.hu.
A MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) szakmai és a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) anyagi támogatásával a TÁRKI (Társadalmi Kutatási Intézet Zrt.) 2020 nyarán kutatást végzett a magyarok olvasási és könyvvásárlási szokásainak feltérképezésére. 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25 százalékuk olvasott rendszeresen. A vizsgált időszak egészét tekintve (1981-2020) jelenleg a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasók aránya - hívta fel a figyelmet közleményében az MKKE. Harminc év alatt harmadára esett vissza a rendszeresen könyvet olvasó felnőttek aránya a magyar társadalmon belül: a rendszeresen olvasók aránya 1989-ben még 35 százalék volt, míg a soha nem olvasóké 24 százalék.
A középkorúak 60 százaléka szinte soha nem olvas.

Régebbi hírforrás(ok): Miért lehet veszélyes a könyvszeretet? link

Napelemek a könyvtáron - a tájékoztatás részévé váltFEL

Az Athens-Clarke Megyei Könyvtár link a Georgia állambeli, közel 127 ezer lakosú Athens-Clarke megye legfőbb közkönyvtára, amely a regionális könyvtári ellátásért is felel. Közvetlen közelében több iskola is található, így a megyei könyvtár ideális helyszínen fekszik a használók minél szélesebb körének eléréséhez. A könyvtár rendhagyó napelemparkjával képviseli és mutatja be a fenntarthatóság és a tiszta energia megvalósíthatóságát.
A 2013-ban felújított könyvtár megfelel az "ezüst szintű" LEED minősítésnek. A napelemeken kívül egyéb energiatakarékos megoldásokat is használnak: az épületben mindenhová LED-lámpákat telepítettek, továbbá a fűtő-, szellőztető és légkondicionáló rendszert is hatékonyabbra cserélték, emellett a parkolóban lehetőséget biztosítanak az elektromos autók töltésére is.
A napelemek és a LED-világítás kiépítésével a tervek szerint évente 59 tonnával csökkentik a széndioxid-kibocsátást, és közel 10 ezer dollárt takarítanak meg. Ezen túlmenően a napkert a lakosok számára jól látható és vonzó példája a zöld megoldásoknak, és egyedi oktatási eszközként is felhasználható. Nem utolsósorban a panelek keltette nagy árnyékos terület nyaranta népszerű gyülekezési helynek bizonyult.
A könyvtárosok minden korosztály számára biztosítanak tájékoztató programokat a napenergiáról és egyéb fenntartható megoldásokról. Erre példa a tavaszonként megtartott Green Life Expo, ahol piaci szereplők, nonprofit szervezetek és a helyi lakosok találkoznak annak érdekében, hogy megtanulják csökkenteni ökológiai lábnyomukat. Az ehhez hasonló rendezvények egyre több lakosnak adnak ösztönzést saját otthonuk napelemes felújításához, különösen, amikor szembesülnek a beruházás és az abból eredő megtakarítás hosszú távú előnyeivel. A napkerthez kötődő programok nem csupán a használóképzést segítik: a tizenévesekkel foglalkozó könyvtárosok például megmutatták, hogy a nap melegének kiaknázásával mályvacukrot is lehet sütni, ezért a gyerekek napenergiával működő sütőket barkácsoltak, amelyekben a napkert "napraforgó" paneljeinek hőjét felhasználva készítették el az édességet. (Üdv a napkertben! Avagy hogyan használjuk a napenergiát a fenntarthatóság tanítására?; ref.: Bódog A.)


Könyvet, papirost tűzbe nem szabad! - apasztási félelmek kezeléseFEL

Nagy nyomot hagyott bennem Vámos Miklós "Apák könyve" c. művének az a része, amikor Stern István nekimegy a könyvégetőknek: "Könyvet, papirost tűzbe nem szabad! - ordította Stern István harmadszor is, kirugdosván a parázsból a még menthetőt." Aztán sajnos életébe került a "mentés". Olyan értéknek tekintették akkoriban a könyveket, hogy bűnnek számított a kidobása.
Egy másik szempont: a könyvtárost büszkeséggel tölti el egy nagy könyvtár, a könyvekkel telített végtelen polcok látványa. De hát nem a könyvtárosokért/ az ott dolgozókért van a könyvtár, és a használók szempontjából a felmérések szerint nem jó a sok dokumentum, mert "választási túlterhelést" okoz link
Lehet vitatni a témát, de úgy látszik, a szakma is egyre inkább hajlik erre a felismerésre. A Könyvtári Intézet javaslatában lakosonként 3 dokumentumot javasol. "Magyarországon az állományok túlsúlyosak. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a könyvtárak arra, hogy sok könyvük legyen, mint arra, hogy minőségi könyvállomány legyen a birtokukban."
A tanulmányban nem csak a mennyiségről esik szó, hanem a minőségről is, az értelmezésem szerint nem a kevesebb vásárlást ajánlja, hanem a meglévő állomány selejtezését: "ösztönzést jelent az ajánlás a selejtezésre, a helyben lévő gyűjtemény tudatos átválogatására" (Balassáné Margó)


Napi 15 perc olvasást javasol a cégvezetőFEL

Olvasol?
Gyerekkoromban szinte állandóan olvastam, de később, gyakorlatilag a tanuláshoz szükséges olvasáson kívül (amiből azért volt, nem túl kevés) teljesen elkopott a könyvolvasás mint szokás az életemből. Volt rá bőven kifogásom. 4 gyermekünk van, ügyvezetője vagyok a saját magam alapította 35 fős IT cégnek és így tovább.
Aztán egy paradigmaváltás erejű budapesti John Maxwell előadás után, amiben arról beszélt, milyen hatása van annak, ha valamit kitartóan teszel mindennap, újra kezdtem (Keresd meg: John Maxwell: Rule of 5). A célom napi 15(!) perc olvasás lett. Ez egyáltalán nem tűnik soknak, amíg be nem szorzod 365-el...
Azóta (újra) olvasok, szinte minden nap. Átlagosan minimum 24 könyv megvan évente. És igen, nagyon megválogatom, szinte csak általam nagyra tartott emberek ajánlása alapján olvasok el könyvet. Persze jó lenne több könnyedebb könyv is, de olyanokat csak tényleg szabadság, szünet stb. alatt tudok olvasni.
Mai hír volt, hogy a magyar felnőtteknek nem több, mint tizede olvas rendszeresen. Rögtön arra gondoltam, le kell írnom: Ha csak 10% olvas, akkor még fontosabb, hogy olvass te is. Például azért, mert óriási előnyre teszel szert a szakmádon belül, vagy azért, hogy meg tudd ítélni a rohamosan terjedő álhírek valóságtartalmát.
A képen látható idézet [ld. link Mark Twain gondolata: Az embernek, aki nem olvas, nincs előnye azzal szemben, aki nem tud olvasni.
Olvasol? Kezdd újra te is!


Használói élmény: Google Scholar vs. könyvtári felfedező rendszerekFEL

A Google Scholar és a felsőoktatási könyvtári discovery rendszerek egyaránt fontos források az egyetemi polgárok számára a tudományos információ megtalálásához. Az Egyesült Államok több mint 20 állami tudományegyetemén tanuló vagy oktató 975 használó körében végzett online felmérés alapján jelen összehasonlító kutatás azt vizsgálja, hogyan és miért használják az egyetemi polgárok ezt a két forrást. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők hasonló módon használják mindkét forrást, és mindkettőt rendkívül hasznosnak és jól elérhetőnek találják.

Könyvtári discovery rendszerek: az olyan fogalmak, mint a teljesség, a szubjektív megbízhatóság, a lojalitás és a tervezett használat inkább társultak az egyetemi könyvtári discovery rendszerek, mint a Google Scholar értékeléséhez.

Google Scholar: a használók a könnyű használatot, a rendszer minőségét és az elégedettséget érzékelték magasabb szintűnek az egyetemi könyvtárak discovery rendszereihez képest. (A Google Scholar és a könyvtári discovery rendszerek megítélésének és használatának összehasonlító elemzése; autoref. alapján)

Hírforrás: Humanus
2020. szeptember 30.  • Továbbküldöm a hírt

Minikönyv-gyűjteményhez jutott a pápai városi könyvtárFEL

Több mint ötezer darabból álló minikönyvgyűjteményhez jutott a városi könyvtár. A kis méretű köteteket folyamatosan dolgozzák fel, és hamarosan megnyitják a különleges minikönyvtári részleget.
Hermann István könyvtárigazgató felidézte, az intézmény mindig gyűjtött minikönyvet. Négy éve Tari József pécsi gyűjtő minikönyvtárából szerveztek kiállítást. Kiderült, hogy a kollekció több mint ötezer darabos. A nyugalmazott nyomdász lakásának helyszűke, illetve amiatt, hogy egyik gyermeke sem szeretné örökölni, gondozni a gyűjteményt, a közelmúltban felajánlotta azt egymillió forintos jelképes összegért a pápai bibliotékának.
- Ez azt jelenti, hogy durván 180-200 forintos árért vásároltuk meg a köteteket. Ma a minikönyvek ára a tartalomtól, kiviteltől függően általában ezertől öt-hat ezer forintig terjed. Úgyhogy örömmel vettük meg a gyűjteményt, melyet idén szakmailag feldolgozunk, külön lefotózva a borítóoldalakat, címlapokat. Ezáltal rögtön a könyvre jellemző képpel kereshetők vissza a kötetek az interneten, online katalógusunkban, illetve külön minikönyvtárként is elérhetők lesznek - számolt be az igazgató.
Céljuk a minikönyvtárral a kuriózum jellegen, a látogatók fogadásán túl, hogy kutatások indulhassanak meg a minikönyv-gyűjtés területén, elsősorban szakdolgozatok, cikkek formájában. Mivel kis méretük miatt könnyebben eltulajdoníthatók, ezért zárt szekrényben tárolják a minikönyveket, de a duplum példányok bemutatásával kézbe foghatóan is megtekinthetők lesznek. A minikönyvtár előadásszerű látogatása bejelentkezés alapján lesz lehetséges. Hivatalosan október 7-én nyitják majd meg, fűzte hozzá Hermann István könyvtárigazgató.




Analógiák

Szeretnél részesedni a TikTok sikeréból?FEL

A TikTok-tulajdonos pekingi központú ByteDance cég alapítója, Csang Ji-ming első munkahelyén, a Kuxun digitális utazási irodánál jött rá, hogy nagyobb forgalmat hoz, ha az ügyfél preferenciáit minél pontosabban feltérképezve vonzó ajánlatot tesznek, mint ha arra várnak, hogy az általánosabb hirdetésre jelentkezik náluk a kuncsaft.
- Ha tehát a könyvtár fontosnak tartja saját sikerességét, akkor érdemes a zsákutcának bizonyuló olvasás illetve könyvtár sablon-imázs helyett a használók céljaiból levezetett kommunikációt folytatnia. (MG)




Kisszínes

Lekapcsolta a Facebook a legnagyobb magyar járványtagadó oldalakatFEL

Új helyeken lesznek kénytelenek megbeszélni a vírustagadók, hogy "a koronavírus nem létezik, és egyébként is Bill Gates terjeszti az 5G-vel, maszkot pedig nem kell hordani, mert mindenki megfullad alatta a szén-dioxidtól".
Elérhetetlenné váltak a Facebookon a legnagyobb magyar nyelvű járványtagadó oldalak - írta meg a Telex.
Lekapcsolták például Lenkei Gábor nagyjából százezer követővel bíró oldalát, ahol a koronavírus-járvány veszélyeit relativizáló, vagy tagadó videókat tett közzé. Nem úszta meg a Gődény Györgyhöz köthető "Normális élethez ragaszkodók" csoportja, szintén több mint százezer követővel.
Mindeddig ha valaki jelentette a járvány veszélyeit tagadó magyar nyelvű oldalakat, azt a választ kapta, hogy ezek nem sértik a Facebook alapelveit. Az angol nyelvű oldalak közül már korábban többet elérhetetlenné tett a Facebook, most úgy tűnik, hogy a magyaroknál is elkezdtek rendet rakni.


A Belarusz Nemzeti Könyvtár kifejezetten ajánlja, hogy ne kölcsönözze ki senki a műveimetFEL

Fehéroroszország egyik legnépszerűbb fiatal írója, Szasa Filipenko hetek óta aktívan tüntet a szabadságért Minszkben. A műveiben általában a posztszovjet világot elemző író eddig is hangos kritikusa volt Aljakszandr Lukasenka rendszerének. Beszéltünk vele arról, mennyire durva diktatúra valójában a belarusz elnöké, és milyen sors vár ott egy hozzá hasonló értelmiségire.
hvg.hu: Milyen élete lehet az országban egy önhöz hasonló kritikus értelmiséginek? Tudomást vesznek önről és az írásairól?
Sz. F.: Az egyetemet, ahol tanultam, már bezárták. A könyveim kaphatók pár boltban, nincsenek ott a polcokon, de néha szabadon hozzáférhetők. Azt biztosan tudom, hogy a Belarusz Nemzeti Könyvtár kifejezetten ajánlja, hogy ne kölcsönözze ki senki a műveimet. Azt hiszem, ez nagyobb elismerés, mint bármilyen irodalmi díj.


Így bontsd le az akadályokat a szervezeti kreativitás előtt - ha képes vagy ráFEL

A bizonytalanságkerülés a szervezetben gyakran olyan erős, hogy emiatt még azok is "vakká válhatnak" a kreatív ötletekre - amelyek szükségképpen bizonytalansággal járnak -, akik azt állítják, hogy a kreativitást keresik.
Az elutasítás rendszerszintű. A tanárok túlnyomó többsége azokat a diákokat szívleli jobban, akik engedelmeskednek, végzik a kiadott feladatot. Miközben a diákok arról hallanak az órákon, hogy a találmányok és azok feltalálói hogyan voltak hatással a történelem menetére és a tudomány fejlődésére, az ő saját ötleteiket rendszerint figyelmen kívül hagyják.
De mit tehet egy szervezet, hogy lebontsa az innovatív megoldások megszületését gátló eljárásait? Néhány ötlet, a teljesség igénye nélkül:
1. Ki kell gyomlálnia a felesleges "köröket" a szabályozásokból, és több felelősséget kell adni egy-egy terület szakértőinek. Ilyen felesleges kör pl. az, amikor több hierarchia-szinten lévő vezető ellenjegyzése szükséges, mielőtt egy munkafolyamat tovább tudna haladni.
2. Felül kell vizsgálni a "há' mer' mindig így csináltuk" típusú berögzüléseket, melyek egy részén simán lehet változtatni. Ehhez pl. hasznos, ha kérdéseket teszünk fel; az 5 miért technika ennek egy szabályozott formája.
3. Külön kiemelendő: jobban kell érteni az ügyfél igényeit, legyen az akár külső, akár belső ügyfél. Mi az, ami számára érték, illetve miről mond le szívesen, ha mondjuk, cserébe hamarabb jut hozzá egy - akár nem teljes körű funkciókkal bíró - termékhez.
4. Ne azt nézzék, ki javasolta az adott ötletet, hanem azt, hogy mi a javaslat.
5. Végül pedig, lehessen hibázni, ami nyilván nem egyenlő a slendriánsággal. Ha a hibák eltussolásra fordított energiát arra fordítja a szervezet, hogy a munkatársak tanuljanak belőlük, és egyre jobbak legyenek, sokkal több figyelem juthat az igazán fontos dolgokra, és felszabadultabb légkörben lehet alkotni.




legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 28.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x%-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról