Nem csupán az emlékezési képességet, de még a személyiség alakulását is befolyásolhatja, hogy az emberek egyre több fotót készítenek.
A memória megtámogatására az emberiség mindig használt "mankókat", maga az írás is ilyen szerepet tölt be - ismerte el év eleji cikkében Giuliana Mazzoni, az angliai Hull Egyetem pszichológusa. Feltűnő azonban, tette hozzá, hogy manapság az emberek mennyire keveset bíznak az emlékezetükre: nemhogy verseket vagy telefonszámokat nem jegyeznek már meg, de életük legapróbb részleteit is inkább a felhőben tárolják, mint a fejükben.
A szöveges üzenetek írása vagy egyszerűen csak a képernyőn való babrálás legalább annyira akadályozzák a figyelem összpontosítását, mint a fotózás. Az okostelefonok a ludasak az úgynevezett kognitív kiürülés jelenségének terjedésében is. Amerikai kutatók három éve figyeltek fel arra, hogy akik egy feladat elvégzéséhez használhatták a telefonjukon az internetet, azok a későbbiekben, egész egyszerű kérdések megválaszolásánál is, emlékeik helyett automatikusan a gépi segítséghez folyamodtak. Sőt egy mobil puszta jelenléte a kísérleti szobában, még ha nem is használják, már csökkenti a résztvevők szellemi kapacitását, felidézési képességét.
A szelfikkel egyébként más baj is van. A mesterkélt beállítások, erőltetett, természetellenes mosolyok, csücsörítések vagy viccesnek szánt grimaszok nem a készítők valódi személyiségét rögzítik, hanem azt, amit mutatni szeretnének magukról. Ha pedig valaki később ezeket hívja segítségül a múltja felidézéséhez, az könnyen önellentmondásba kerülhet. Elsősorban azért, mert a hagyományosan nem fotók alapján dolgozó emlékezet jellegzetes tulajdonsága, hogy rugalmasan bánik a múlttal - hangsúlyozza Mazzoni.