Hogy milyen is a zöld könyvtár? Hajlamosak vagyunk elbizonytalanodni, részben az összetett definíció, részben a hazai tapasztalatok láttán. Ezért érdemes az IFLA vonatkozó eligazítását link megismerni. Petra Hauke (Humboldt Egyetem, Könyvtári és Információtudományi Intézet, az IFLA/ENSULIB, valamint a Netzwerk Grüne Bibliothek zöldkönyvtári szervezet tagja) szintén ezt tette. A hazai mellett német példákat hozott november 28-án, amikor a Goethe Intézet szervezésében tartott Zoom-előadást.

A zöld könyvtár tehát (előadás-diák: link ):
1. zöld épületek és felszerelések (csökkentett károsanyag-kibocsátás és szénlábnyom)
2. zöld iroda (fenntartható rutinszerű működés)
3. fenntartható gazdaság (korlátozott, körforgásos fogyasztás, megosztáson alapuló)
4. fenntartható könyvtári szolgáltatások (könnyen hozzáférhető, releváns és naprakész információ; közösen igénybe vehető terek és eszközök, környezettudatosság-képzések; hatékony működés; pozitív karbon-tenyérlenyomat)
5. társadalmi fenntarthatóság (színvonalas oktatás; a műveltség, a közösség bevonása; kulturális sokszínűség; társadalmi elfogadottság és általában a részvételen alapuló működés; részvétel a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében)
6. környezetvédelmi menedzsment (specifikus, mérhető, elérhető, reális és időhöz kötött; csökkenti a környezetre gyakorolt negatív hatását; nyilvános környezetpolitika, gyakorlat, eredmények)
7. elköteleződés az általános környezeti célok és programok mellett (ENSZ fenntartható fejlődési céljai és a Párizsi Megállapodás).