Növekszik a könyvtár és a könyvtárosok szerepe a tudományos tevékenység értékelésében. Az elektronikus környezet a tudomány világát is megváltoztatta. Új eszközök és módszerek mérik a tudományos teljesítményt, lépést tartva a tudományos kommunikáció és az egyes szakterületek publikálási szokásainak változásaival. E bővülő eszköztárral az egyes tudományágak irányának és növekedési ütemének változása könnyebben nyomon követhető, ám a publikált eredmények visszhangja adatbázisonként más és más lehet, beleértve ugyanazon cikk hivatkozásainak számát. A csupán egy forrást használó értékelő nem kap valós képet valamely szerző, intézmény vagy folyóirat tudományos teljesítményéről.
A szerzők rámutatnak a kutatók egyéni teljesítménybeli különbségeire három forrásból (Google Scholar, Scopus és a Thomson Reuters adatbázisai) gyűjtött adataik alapján, majd ennek okait próbálják feltárni. Egy tudományos folyóirat bibliometriai elemzésén keresztül betekinthetünk a folyóiratok értékelésébe ingyenes és előfizetéséses eszközökkel, ami leendő szerzők és a beszerzésért felelős könyvtárosok egyaránt számára hasznos. Tudományterülettől függően érdemes több forrást is használni, különféle eszközökkel és teljesítménymutatókkal mérni, összehasonlítani és nyomon követni a tudományos eredmények értékét. A könyvtári források és a könyvtáros szakértelme a bibliometria és a tudománymetria terén jelentős segítség a kutatók vagy egy intézmény tudományos tevékenységének pontosabb értékelésében. (Hajnal Ward Judit)