Az elmúlt hetek során a magyar lakosság egy jelentős része egyik napról a másikra arra kényszerült, hogy otthonról végezze a munkáját. Feltehetően sok olyan munkavállaló akad, aki amúgy is favorizálja az otthoni munkát, de eddig a cégek jelentős része ódzkodott a home office-tól. Részben ez utóbbinak köszönhető, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak mindössze 2,3%-a dolgozott távmunkásként 2018-ban. Ezzel szemben Hollandiában a foglalkoztatottak majdnem 14%-a dolgozik otthonról.
A felmérések szerint a legtöbb cég úgy érzi, hogy a távmunka miatt kevésbé tudná ellenőrizni dolgozóit és emiatt csökkenne a produktivitás. De vajon a cégvezetők által vizionált hatékonyság-veszteség realizálódik-e a valóságban?
Egy friss tanulmány az egyik legnagyobb kínai utazási iroda közreműködésével vizsgálta meg a távmunka bevezetésének hatásait. A több mint 16 ezer embert foglalkoztató cég vezetői a Stanford Egyetem közgazdászainak együttműködésével egy randomizált kísérletet végeztek az orvostudományban gyakran használatos klinikai kísérletek mintájára.
Miután a home office a kísérlet alapján kifejezetten sikeresnek bizonyult, 2011 33. hetében a felső vezetés úgy döntött, hogy a cég minden dolgozójának felajánlják a távmunka lehetőségét. Az ábrán látszik, hogy a döntés hatására tovább emelkedett a termelékenység. Vagyis amikor a távmunkát a véletlen helyett a dolgozók saját döntése határozta meg, akkor további pozitív hatások jelentkeztek. Elmondhatjuk tehát, hogy a távmunka kifejezetten előnyös lehet mind a dolgozók, mind pedig a cégek számára, még olyan esetben is, ahol a menedzsment nem feltétlenül látja az előnyöket elsőre.
A Defacto szerint a távmunka mind a magánszektorban, mind pedig az államigazgatásban egyszerre javíthatja sok munkavállaló közérzetét és termelékenységét. Noha a távmunka éppen most zajló világméretű tesztjében sokan kényszerülnek otthoni munkára, akiknek ez nem éppen ideális, a távmunkával kapcsolatos szemléletváltás hosszú távon komoly gazdasági előnyökkel járhat.